ÚTIKRITIKA.HU / Florida

A hurrikánok gyakran női neveket kapnak, mivel egy, a 20. században elterjedt hagyomány szerint nevezték el őket. Előtte a hurrikánokat a helyszínről vagy az adott évről nevezték el. A második világháború alatt az amerikai katonai meteorológusok elkezdték női nevekkel illetni a viharokat, és 1953-ban az amerikai Meteorológiai Szolgálat hivatalosan is átvette ezt a gyakorlatot, hogy megkönnyítse a kommunikációt. Ez a hagyomány folytatódott 1979-ig, amikor a férfi neveket is bevezették, felváltva a női nevekkel. A jelenlegi névadási rendszert a Meteorológiai Világszervezet kezeli, és egy előre meghatározott listát használ, amely hatévente ismétlődik. Kivételt jelentenek azok a nevek, amelyekkel különösen pusztító hurrikánok jártak, mint például a 2019-es Dorian, amit a pusztító hatása miatt kivontak a forgalomból.

2024 szeptemberében a Floridát sújtó hurrikán neve "Helene". A Helene hurrikán gyorsan erősödött, és elérte a 4-es kategóriát, 225 km/h sebességű szelekkel, mielőtt Florida Big Bend régiójában a parthoz ért.

Időjárás és éghajlat

Florida az 50 USA szövetségi állam közül a legdélebbre fekvő. Nem véletlenül nevezik Floridát Napsugár Államnak (Sunshine State). Akik március és október vége közötti időszakban utaznak Floridába, mindenképpen tájékozódjanak az időjárási helyzetről mielőtt útnak indulnak. Florida ugyanis déli fekvésénél fogva, valamint mert az Atlanti-óceán és a Mexikói-öböl öleli át, gyakran válik nagyon erős hurrikánok érintettjévé. A hurrikán ,,szezonnak" leginkább a június és október vége közötti időszak számít. Fontos tudni, hogy Florida Atlanti-óceáni oldala többnyire 3-4 fokkal melegebb, mint a nyugati, azaz a Mexikói-öböl felé eső rész. A tengervíz is mindig melegebb az Atlanti-óceáni oldalon.

"A félsziget földrajzi fekvését nézve - ugyanazon a szélességi körön található, mint a Szahara - Floridának különösen száraz klímája kellene, hogy legyen. Mivel a hosszan elnyúló félszigetet egyik oldalról az Atlanti-óceán, másik oldalról a Mexikói-öböl övezi, ezért trópusi tengeri éghajlat az uralkodó. A csapadék legtöbb esetben rövid ideig tartó záporesőt jelent, mindez azonban elegendő a dús, élénk zöld növényzet kialakulásához. Elsősorban a Golf-áramlatnak köszönhetően a napi átlaghőmérséklet januárban 23 °C, júliusban pedig 31 °C. A víz hőmérséklete januárban 22 °C, majd a nyári idényben eléri a 28-30 °C-ot, de nyugati parton 2-3 °C-kal még ennél is melegebb. A körutazást tervezőknek ajánlott időszakok: szeptembertől decemberig és márciustól júniusig, a felhőtlen tengerparti nyaralást előnyben részesítőknek pedig decembertől áprilisig." forrás

,, Nyaranta a tengerparton álló hatalmas apartmanházak gyakorlatilag teljesen bezárkóznak, és a legtöbb ablakot vastag fémlemezek védik. Ezekben az épületekben főleg télen élnek az északról levándorló pénzesebb emberek (az úgynevezett snowbird-ek), így nyárra, a hurrikánokra felkészülve hagyják a floridai lakásukat. Már a trópusi viharok sem éppen leányálmok: egyszer, ahogy megérkeztünk Miamiba, sikerült egy vihar előtt leszállnunk. Mire kiértünk a repülőtérről, a vihar elhaladt, de az egész város úszott, és akkora volt a nyomás a csatornákban a hirtelen lesett esőtől, hogy az öntöttvas csatornafedelek méterekre repültek. (A taxis mesélte, hogy látott pár ilyet szállni a parkolóban…)

A hurrikánokat az különbözteti meg a trópusi viharoktól, hogy nagyobbak és erősebbek.

Nyolc év floridai tartózkodás során megtanultam valamit: ha lehet válogatni a természeti csapások közül, akkor az ember a hurrikánokat választja. Földrengések, vulkánkitörések, szökőárak, erdőtüzek, tornádók, és a többi hasonló finomságok mind kiszámíthatatlanok és hirtelen jönnek. A hurrikánokról tudjuk, mikorra várhatóak. Van idő felkészülni. Ha az ember egy héttel előre bevásárol és rendesen felkészül, nyugodtan ülheti végig az "előadást", ha az átlagosnál nem sokkal durvább." forrás

December - floridai Hollywood - Kriszta fotója

A hurrikánok földrajzi magyarázatai

Florida hurrikánokkal való érintettségét elsősorban a földrajzi elhelyezkedése és az Atlanti-óceán trópusi éghajlata magyarázza. Florida a Mexikói-öböl és az Atlanti-óceán találkozásánál fekszik, ahol a meleg tengervíz ideális feltételeket biztosít a hurrikánok kialakulásához és felerősödéséhez. A hurrikánok keletkezése alapvetően a trópusi ciklonok fejlődéséhez kapcsolódik, amelyeket a meleg tengervíz, a magas páratartalom és a légköri instabilitás segít elő.

A hurrikánok a nyílt Atlanti-óceánon alakulnak ki, ahol a meleg víz hőt és párát ad le a légkörnek, ami konvekciós felhőket és alacsony légnyomású rendszereket hoz létre. Az alacsony nyomású területeken a meleg levegő gyorsan felemelkedik, ami a ciklonok kialakulásához vezet. Ha ezek a rendszerek elegendő energiát gyűjtenek, akkor hurrikánná alakulnak, amelyet erős forgó szelek és heves esőzések jellemeznek.

Florida térségében a hurrikánok pusztításának mértéke több tényezőtől függ, beleértve a hurrikán erősségét, azaz a Saffir-Simpson-skála szerinti besorolását. A hurrikánok öt kategóriába sorolhatók, ahol az 1-es kategória a leggyengébb, míg az 5-ös a legerősebb. Az erősebb kategóriájú hurrikánok nagyobb szelek, hevesebb esőzések és magasabb viharhullámok kíséretében érkeznek, ami súlyosabb károkat okozhat.

A hurrikánok pusztításának mértéke attól is függ, hogy hol érik el a szárazföldet, illetve hogy milyen sebességgel mozognak. Ha egy hurrikán lassan halad, akkor hosszabb ideig zúdít hatalmas mennyiségű csapadékot egy területre, ami áradásokhoz és súlyos vízkárokhoz vezethet. A tengerparti települések különösen veszélyeztetettek a viharhullámok miatt, amelyek az emelkedő tengerszint és az erős szelek kombinációjaként jelentős áradást okozhatnak.

Florida lapos és alacsonyan fekvő területei különösen érzékenyek az áradásokra, amelyeket a hurrikánokkal érkező esőzések és viharhullámok okoznak. A tengerpart menti területeken a mangrove-erdők és a homokdűnék védőgátat jelentenek a hurrikánok hatásai ellen, de a növényzet és a természetes akadályok csökkenése súlyosbítja a pusztítást. Az emberi beavatkozás, például a part menti urbanizáció és a természeti élőhelyek pusztítása is növeli a hurrikánok által okozott károkat.

A hurrikán pusztításának mértékét befolyásolja a szezon időszaka is. A hurrikán szezon Floridában júniustól novemberig tart, és a legtöbb erős hurrikán szeptember és október környékén alakul ki, amikor a tengervíz hőmérséklete a legmagasabb. Az óceán hőmérséklete alapvető tényező a hurrikán intenzitásában, mivel a melegebb víz több energiát biztosít a vihar kialakulásához és erősödéséhez.

Az éghajlatváltozás hatására a tengervíz hőmérséklete emelkedik, ami várhatóan növeli a hurrikánok intenzitását és gyakoriságát Floridában. A növekvő óceáni hőmérséklet mellett a tengerszint emelkedése is súlyosbítja a viharok hatásait, mivel a magasabb vízszint növeli az áradások kockázatát.

A hurrikánok pusztítását továbbá a felkészültség mértéke és az infrastrukturális állapot is befolyásolja. A jól kiépített viharvédelmi rendszerek, erősített épületek és hatékony evakuálási tervek jelentősen csökkenthetik a károkat. Azonban a sűrűn lakott és felkészületlen területek különösen nagy veszélyben vannak, ha egy erős hurrikán csap le rájuk.

Földrajz

Florida a Mexikói-öböl és az Atlanti-óceán között helyezkedik el, az Egyesült Államok délkeleti részén.
Méret: Florida az Egyesült Államok harmadik legnagyobb állama terület szerint, mintegy 170,300 négyzetkilométer (65,758 négyzetmérföld) nagyságú.

Florida egy nagyobb félsziget, amely az Atlanti-óceánra és a Mexikói-öbölre egyaránt kinyúlik. Az állam nyugati határát a Mexikói-öböl, míg keleti határát az Atlanti-óceán alkotja.

Florida híres hosszú, homokos tengerpartjairól, amelyek több mint 1,300 kilométer hosszúságúak. A legismertebb tengerpartok közé tartozik a Miami Beach, Clearwater Beach, és Fort Lauderdale.
Florida partvonalán számos sziget található, például a Florida Keys, amely egy sor kis szigetből áll, és a Dry Tortugas, egy távoli sziget az öbölben.

4. Karsztdombok és síkságok

Florida legnagyobb része sík, különösen az állam középső és déli részein. Az állam domborzata általában alacsony, és a legmagasabb pontja csak mintegy 105 méter (345 láb) magas, a Britton Hill közelében.
Az állam északi részén találhatóak kisebb dombok és karsztdombok, amelyek a Georgia állam felől érkező földrajzi formáknak köszönhetőek.

5. Mocsarak és vizes élőhelyek

Everglades: Florida legismertebb mocsara az Everglades, amely egy hatalmas, szubtrópusi mocsárvidék az állam délkeleti részén. Ez a terület rendkívül gazdag növény- és állatvilágával, és az Egyesült Államok egyik legfontosabb ökológiai területe.
Mocsaras területek: Az Everglades mellett több kisebb mocsaras terület is megtalálható az államban, például a Big Cypress National Preserve.

6. Folyók és tavak

Florida legfontosabb folyói közé tartozik a St. Johns River, a Suwannee River és a Apalachicola River.
Az államban számos tó található, például a Lake Okeechobee, amely Florida legnagyobb tava és az Egyesült Államok második legnagyobb édesvízi tava.

Vulkáni tevékenység: Floridában nincsenek aktív vulkánok. A földrajzi formák és a kőzetek többsége a korábbi tengeri üledékekből és a korábbi vízszintes lemezekből származik.

Floridának gazdag a növényvilága, benne mangrove erdők, a pálmafák, a trópusi növények és vadvirágok.
Az állam különleges állatvilágot is kínál, beleértve a Florida panther-t, alligátorokat, manátuszokat és számos madár- és rovarfajt.

Ezek Florida legjelentősebb városai: Tallahasee (főváros), Jacksonville, Fort Myers, Miami, Tampa, Orlando, West Palm Beach, Sarasota, Saint Petersburg, Saint Augustine, Key West, Naples, Hollywood, Daytona Beach és persze Miami. Florida domborzatára az jellemző, hogy többnyire alacsonyan fekszik, viszonylag egyenletes síkság, jellemzően csak néhány méterrel fekszik a tengerszint felett.

Florida történelme

Florida területét több mint 13 000 éven keresztül őslakos amerikaiak lakták, mielőtt megérkeztek volna az európai felfedezők, gyarmatosítók és rabszolgatartók. Becslések szerint a spanyol felfedező, Juan Ponce de León 1513-as érkezésekor, aki a legenda szerint az Ifjúság Forrását kereste, körülbelül 350 000 őslakos élt itt, sok különböző törzs tagjaként.

Az első európai település az 1560-as évekre nyúlik vissza, és St. Augustine, amelyet 1565-ben alapítottak, ma is az Egyesült Államok legrégebbi állandó európai települése. Azonban ez a korai település nem vezetett olyan gyors gyarmatosításhoz, mint ami az északi brit gyarmatok esetében történt, mivel az éghajlat megnehezítette a nagy léptékű település kialakítását, különösen az európaiak számára, akik enyhébb éghajlathoz voltak szokva. Az európaiak által kísérelt településalapítások, például a brit tulajdonú New Smyrna Beach kolónia, ahol Baleár-szigeteki lakosokat alkalmaztak, nem mindig voltak sikeresek, mivel az éghajlati és járványos kihívások sújtották a lakosokat, akik végül St. Augustine-ba költöztek. Ettől az időszaktól kezdve Florida nem tapasztalt nagy léptékű gazdasági és népességi növekedést a 19. századi állammá válásáig, amikor a mezőgazdaság — különösen a narancsfák termesztése —, majd később a turizmus fontos szerepet kapott az állam gazdaságában.

Az éghajlati kihívások mellett a területért folytatott csaták és versengő igények is nehézségeket okoztak a telepeseknek. Sok afrikai és afroamerikai azonban a terület korai éveiben Floridába költözött, mivel Spanyolország királya, Károly kiadott egy királyi rendeletet, amely szabadságot biztosított minden olyan rabszolgának, aki Spanyol Floridába menekült és áttért a katolikus hitre.

Florida egyik büszkesége a szerepe az űrkutatás történetében. Cape Canaveral 1949-ben kezdte el használni rakétakilövésekre, és miután John F. Kennedy elnök megfogadta, hogy amerikai asztronautákat küld a Holdra a 60-as évek vége előtt, korai űrrepülések történtek ott átalakított rakétákkal. A NASA legfontosabb kilövései, köztük az 1969-ben világszerte figyelemmel kísért Apollo 11 holdra szállás is a Cape Canaveral-i John F. Kennedy Űrközpontból indult. Azonban a űrközpont létrehozása érdekében a kormány több lakost, köztük afroamerikaiakat is arra kényszerített, hogy elhagyják a Cape Canaveral területét, és ma már kevés maradt az ottani településekből.

Az őslakos amerikaiak, köztük a Calusa törzs tagjai, hatékonyan harcoltak azért, hogy megvédjék törzsi földjeiket az európai gyarmatosítással szemben; ezért eltartott egy ideig, amíg az európaiak kolóniákat hoztak létre. Azonban miután az európaiak átvették az irányítást a floridai régió felett, az őslakosok elnyomása és megölése — háborúk vagy járványok következtében — tragikus volt, ahogy sok más amerikai régióban is. Az őslakos törzsek jelentős népességcsökkenése után a Seminole törzs költözött Floridába és megtelepedett a 18. században, bár a spanyolok és az amerikaiak közötti konfliktusok tovább bonyolították a terület politikai helyzetét az őslakosok és a telepesek számára. A Floridában élő őslakosok keményen harcoltak és őrizték függetlenségüket még azután is, hogy Spanyol Florida 1821-ben az Egyesült Államokhoz került.

Az új amerikai terület rabszolgatartó ültetvénygazdaság volt, akárcsak a dél többi része akkoriban; a Seminolék örömmel fogadták a szökött rabszolgákat és befogadták őket törzsükbe. Azonban a második Seminole háború után szinte az egész törzset a Mississippi folyótól nyugatra deportálták, a Könnyek Útja részeként.

Florida 1845-ben csatlakozott az Unióhoz mint rabszolgatartó állam, de 1861-ben elszakadt és a többi déli állammal együtt a Konföderációhoz csatlakozott. Az amerikai polgárháború során nagyrészt érintetlen maradt, de a háború után egy évszázadon keresztül érvényesítette a faji szegregációt az akkoriban nagyon jelentős (körülbelül 44%-os) fekete lakossággal szemben. A 20. század elejére Floridában volt a legtöbb lincselés lakosságarányosan az Egyesült Államokban.

Három olyan 20. századi migráció volt azonban, amelyek alapvetően megváltoztatták Florida jellegét, olyannyira, hogy sokan már nem tekintik az állam nagy részét kulturálisan délinek: az állam afroamerikai lakosságának ötödének északra költözése a Nagy Migráció részeként a 20. század első évtizedeiben; a légkondicionálás elterjedése után az északi nyugdíjasok egyre növekvő számú érkezése az 1950-es években; valamint több hullámban a kubai bevándorlók érkezése Fidel Castro 1959-es győzelme után, akik főleg Dél-Floridában, különösen Dade megyében telepedtek le. Floridában jelentős számú latin bevándorló is érkezett Puerto Ricóból, a Dominikai Köztársaságból, Közép- és Dél-Amerikából, valamint Mexikóból, és sok haiti bevándorló is megfordult az államban.

Manapság

Floridát gyakran nevezik „billenő államnak” vagy „swing state”-nek, ami azt jelenti, hogy a politikai táját választások során gyakran változik. A közelmúltban a Republikánus Párt dominálta az államot, különösen az állam kormányzója, Ron DeSantis és a szenátorok többsége republikánus. Azonban az állam történelmileg is jelentős szerepet játszott a demokraták és republikánusok közötti versengésben.
Az állam kormányzója és a törvényhozás republikánus többségű, amely különböző politikai és társadalmi kérdésekben a konzervatív álláspontot képviseli, például az oktatás, az egészségügy, és a társadalmi igazságosság területén.

Florida az Egyesült Államok harmadik legnagyobb állama népesség szerint, és gyorsan növekvő népességgel rendelkezik. Az állam népessége 2023-ban körülbelül 22 millió fő körül volt.
Florida rendkívül sokszínű, jelentős afroamerikai, hispán, és ázsiai közösségekkel rendelkezik. A hispán közösség, különösen a kubai-amerikaiak, jelentős hatással van az állam politikai és kulturális tájára.

Florida gazdasága sokszínű, jelentős iparágakkal, mint például a turizmus, ingatlanfejlesztés, mezőgazdaság, és pénzügyi szolgáltatások. A turizmus különösen fontos szerepet játszik, mivel Florida népszerű úti cél a látogatók számára, akik a tengerparti üdülőhelyeket és a tematikus parkokat keresik.
Az állam gazdasága folyamatosan fejlődik, de mint minden állam esetében, itt is vannak gazdasági kihívások, például az ingatlanpiaci ingadozások és a munkaerőpiaci egyenlőtlenségek.

Florida oktatási rendszere és egészségügyi szolgáltatásai gyakran terítékre kerülnek, különösen a közoktatás és az egészségügyi ellátás hozzáférhetősége és minősége terén.
Az államban jelentős társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek vannak, különösen a nagyvárosi és vidéki területek között. A szegénység és a lakhatási problémák is komoly kihívásokat jelentenek.
Florida különösen érzékeny a klímaváltozás hatásaira, mint például az emelkedő tengerszint és a szélsőséges időjárási események, amelyek hatással vannak a helyi közösségekre és gazdaságra.

A helyiekről

Amerikában a Floridáról kialakult leegyszerűsített képben (sztereotípia) ilyesmik szerepelnek: Floridában tartják be a legkevésbé a szabályokat. A közlekedési vétségeket kevésbé szigorúan büntetik, mint máshol Amerikában. Az északi, hideg klímájú szövetségi államokból rengeteg nyugdíjad költözik le a napsugaras Floridába, és így egész nyugger kolóniák alakultak ki. Floridában nincs az a prűdség, ami Amerika sok más részén van jelen a mindennapi életben, a közgondolkozásban. Floridában a szexuális szabadosság jellemző. Amerika más részein Florida és az ott élőket lököttnek képzelik el. Tény és való, hogy az amerikai államok közül Florida az, ahol a legnagyobb a máshonnan ide költözöttek aránya. Sőt! Többen vannak, akik máshonnan költöztek ide, mint az "őshonosok". Márpedig a hidegből melegbe költözők között sok a lezser, nem átlagos egyéniség. Floridát az extremitások államának tekintik Amerikában. Az amerikai TV-híradásokban gyakran szerepelnek floridaiak mindenféle flúgos sztorikkal. Például az a férj, aki a tőle elválni akaró feleségét rákényszerítette a gyémánt jegygyűrű lenyelésére. A Floridába költözött sok nyugdíjas a közutakon éli ki a meleg éghajlaton való "fiatallá válását", amiből az jön ki, hogy ebben az államban történik a legtöbb idős emberek által elkövetett közlekedési baleset.

Nyuggerek Fort Myers-ben - T.D. fotója

Turista etikett

Ne lepődjünk meg azon, hogy Florida déli részén a spanyol-ajkúak rosszallóan nézhetnek rád, ha nem tudsz valamicskét spanyolul, mondjuk egy bolti vásárláskor.
Az átlag floridai lazább, közvetlenebb, mint máshol az USA-ban. Ha Floridában turistáskodunk, hát ne lepődjünk meg azon, ha egy floridai csak úgy ismeretlenül, első találkozáson a kézrázáson túlmenően megveregeti a válladat, hátadat. Ez nem udvariatlanság, ez haverkodós, közvetlen stílus.
Floridában nyilvános helyeken tilos a dohányzás. Ahol nem látni a dohányzási tilalomra figyelmeztető kiírást, azért kérdezzünk rá, hogy mi a helyzet, mielőtt rágyújtanánk.

Gasztronómia

Floridában a helyi konyha izgalmasabb, mint az USA legtöbb más államában, ami a floridai lakosság változatosságával magyarázható. A jellegzetes floridai étkekben a dél-amerikai, a közép-amerikai és a karibi hatások keveredhetnek. Floridán belül azonban vannak különbségek. Florida északi részén a konyha inkább az USA déli államainak (deep south) ételkultúrájához hasonlít. Szuper friss helyi déli gyümölcsöket ehetünk: pl. mangó, papaya és kókuszdió.