ÚTIKRITIKA.HU / Perszepolisz

Persepolisz perzsa nevez ez: Takht-e Jamshid. UNESCO kulturális világörökség.
Persepolisz Teherántól délre van, 800 km távolságban.
Shiraztól viszont csak 57 km-re van, észak-keleti irányban, éppen az Isfahan felé vezető út közelében.
A belépőjegy egy főre kb. 1500 forintnak megfelelő helyi pénz. Igazán nem drága.
Perszepolisz neve ógörög eredetű, jelentése: a perzsák városa. I. Dárajavaus (Dareiosz) perzsa király kezdte el építeni i. e. 515-ben, és vallási valamint ünnepi alkalmakkor töltötte be a főváros szerepét. Az építkezést utódai folytatták, de mielőtt befejezték volna, i. e. 330-ban Nagy Sándor meghódította a várost, amikor is tűzvészben több része elpusztult. A város építői merítettek más civilizációk tudásából, így több ősi birodalom kultúrájának stílusjegyei felismerhetők még a romos épületeken is. A négy fő részből (palota, oszlopcsarnok, kincstár, városfal) álló perszepoliszi komplexum az arab, majd a mongol hódítás idején szenvedett óriási károkat.

Vélemények

,, Meglepett, hogy milyen jó álllapotban maradt fenn, illetve, hgy milyen jó álllapotba hozták restaurálásokkal. Általában nem szeretek idegenvezetővel látogatni nevezetességeket, de itt talán hibát követtem el, hogy magunkba mászkáltunk. Ha idegenvezetés nélkül járjuk be a romvárost, akkor is könnyen elrepül kb. 3 óra. Idegenvezetéssel azért lehet 2 órára rövidíteni a látogatást, mert az idegenvezető hatékonyabban tudja használni az időtényezőt. Legjobban az elképesztően szépen kidolgozott domborművek tetszettek.Érdemes délelőtt minék korábban érkezni, mert aztán jönnek a zajos turistacsoportok. A 3D-s szemüveg jó muri. Innen üzenem Nagy Sándornak, hogy szégyellje magát, amiért annak idején leromboltatta." (aji, 2017)

,, A látogatócentrum modern épületében a jegyet már csak automatákból vehetjük meg, de a QR kód olvasó automata éppen nem működik, ezért egy hagyományos jegyszedő bácsi ellenőrzi, nem akarunk-e ingyen belógni. Táskát ide sem lehet bevinni, lehet félnek, hogy elrakunk egy obeliszket a hátizsákba. Impozáns sugárút vezet a palota alapjaihoz, ahonnan aztán fellépcsőztünk az egykori épületegyüttes alapszintjére, és megpillantottuk a Népek Kapuját.

A reggeli órákban szinte alig volt látogató rajtunk kívül, nyugodtan kattinthattuk a fotókat anélkül, hogy percekig kellene várni, hogy a szelfiző tömegek végre szabaddá tegyék a látványt, illetve mi sem vagyunk senkinek útjában, így el lehet merülni a 2500 éves oszlopok tanulmányozásában is. Na, és mit találtunk? Azt, hogy XIX. századi magyar garázdák vandál módon összefirkálták a falakat. Egy bizonyos Gróf Széchenyi István unokája, az Andor kölyök, és valami Vámbéry Ármin nevezetű egyén teggelte nevét az ókori emlékekre. Szerencsére az első ékírásos szövegek a kapu felső részén találhatók, így abba nem rondítottak bele korai utazók vésései. Az ékírásból tudtuk meg, hogy a kaput I. Xerxész emeltette, hogy magát fényezze az istenek és emberek előtt. (2019)" forrás

v.j. fotója

Hasznos információk

Jön!

Olvasmányos linkek

"Amire az irániak egyébként a legbüszkébbek, hogy az ókori Perzsia egy meglehetősen liberális birodalom volt, amelyben az egyes tartományokon (satrapiákon) belül önállóságot élveztek a különböző népek, Küroszhoz kötődik az első emberjogi nyilatkozat (legalábbis találtak egy oszlopot, rajta a nyilatkozattal), amely például a vallásszabadságot is említi, ugye Kürosz volt egyébként is, aki a zsidókat a babiloni fogságból felszabadította, és segített nekik újraépíteni a templomot. Ezért amikor belépsz Perszepoliszba, akkor először az ún. Nemzetek Kapuján lépsz be, amely a Perzsa birodalom sokszínűségét ünnepli - egyébként a palotában is több helyen látni, ahogy felsorakoznak a különböző népek és nemzetek - nem hiába itt rendezték a felvonulásokat." forrás

"Persepolisnak nem tudtam utánanézni, és szerettem volna, ha egy pici infóm van arról, hogy mi is az, amit nézek, így megnéztük, vannak-e idegenvezetők. Aztán egy fiatal srác nagyon szép (de érezhetően könyvből, nem külföldön tanult) angollal odajött hozzánk beszélgetni. És történetesen ő is idegenvezető volt. Mondtam is, hogy megyünk, de csak ha ő jön. Ő jött. És nagyon jó volt. De ez most nem a történelemóra helye, akit érdekel járjon utána, hogy milyen is volt az egykori Perzsa birodalom." forrás

"A mintegy 125 ezer nm nagyságú sík területen több az Akhaimenida-dinasztiából származó király (Dareiosz, Xerxész, Artaxerxés) gyönyörű domborművekkel díszített palotája, továbbá gazdag lakónegyedek, szépen faragott templomok és az egykoron drága holmikkal, ezüsttel, arannyal megtöltött kincstár kapott helyett. Magasan a hegybe fúrva két oldalt egy-egy sírbolt is található. (Nem tudni kié, és nem lehet egyikbe sem bemenni, így aki felmászik az csalódni fog, mint mi. Ha mindkettőhöz felmászol, kétszer fogsz csalódni, mint mi… Viszont legalább egyszer - a fenti romokra néző panorámáért - megéri csalódni.) (2014) " forrás

,, Az Apadana lépcsősora igazi csemege a történészeknek. A falba vésett domborműveken jól követhető, amint a különböző népek más-más ajándékkal kedveskednek a perzsa uralkodónak. A viseletekből és tárgyakból sok minden kiolvasható a szakavatott szemnek. Déli irányba haladva eljutunk I. Dareiosz és I. Xerxész palotájához, majd a kincstárhoz. A bejáratnál lehet vásárolni egy jópofa könyvet, amiben a helyszínen található romok fotójára egy fóliára festett kiegészítést hajthatunk rá, és akkor látni fogjuk, hogy nézhetett ki időszámításunk előtt ötszáz évvel az adott épület. Elég sok fantázia kellett hozzá, mert pusztító földrengések, vagy Nagy Sándor bosszúja Athén felégetése miatt, majdhogynem a földdel tették egyenlővé Persepolist. Minden esetre egy több ezer kötetes ókori könyvtár vált a tűz martalékává a görög hadvezér ámokfutása következtében. (Vagy makedón, de most ebbe nem mennék bele.) Végül, a XX. század elején jöttek az angolok, akik lenyúlták az épen maradt szobrokat, és a British Múzeumba vitték megőrzésre, az itteni „barbár” népek pusztítása elől. Mentségükre legyen mondva: legalább pénzt nem kérnek el érte, hogy láthassa a világ a letűnt korok emlékeit.

Ha kisétálunk a támfal mellé, és letekintünk a mélybe, a közeli, ligetes részen sátorvas maradványokat láthatunk, mintegy mementójaként egy letűnt kornak. 1971-ben az akkori uralkodó, Reza Pahlavi sah egy gigantikus bulit szervezett az iráni monarchia fennállásának 2500 éves évfordulója alkalmából, melynek helyszínéül Persepolist választotta. A parádéra összegyűlt miniszterek és külföldi hatalmasságok ezekben, a minden luxussal felszerelt sátrakban időzhettek. A gond csak az, hogy a rendezvényszervezők olyan ókori vízvezetékeket is megrongáltak, amik a várfalakon kívüli kertekbe vezették egykoron az öntözővizet. (2019)" forrás