ÚTIKRITIKA.HU / Perszepolisz

Persepolisz perzsa nevez ez: Takht-e Jamshid. UNESCO kulturális világörökség.
Persepolisz Teherántól délre van, 800 km távolságban.
Shiraztól viszont csak 57 km-re van, észak-keleti irányban, éppen az Isfahan felé vezető út közelében.
A belépőjegy egy főre kb. 1500 forintnak megfelelő helyi pénz. Igazán nem drága.
Perszepolisz neve ógörög eredetű, jelentése: a perzsák városa. I. Dárajavaus (Dareiosz) perzsa király kezdte el építeni i. e. 515-ben, és vallási valamint ünnepi alkalmakkor töltötte be a főváros szerepét. Az építkezést utódai folytatták, de mielőtt befejezték volna, i. e. 330-ban Nagy Sándor meghódította a várost, amikor is tűzvészben több része elpusztult. A város építői merítettek más civilizációk tudásából, így több ősi birodalom kultúrájának stílusjegyei felismerhetők még a romos épületeken is. A négy fő részből (palota, oszlopcsarnok, kincstár, városfal) álló perszepoliszi komplexum az arab, majd a mongol hódítás idején szenvedett óriási károkat.

Tetszett&Nem tetszett

Tetszett:

A monumentális Népek Lépcsőjén felkapaszkodni hajnalban, amikor a nap első sugarai megvilágítják a domborműveket, és szinte látni lehet az ősi népek követeit, ahogy ajándékokkal érkeznek
A Százoszlopos csarnok romjai között bolyongani, ahol még mindig állnak az eredeti oszlopok, és a kőbe vésett oroszlánok, bikák olyan élethűek, mintha megmozdulnának
Az Apadana palota relief-sorozatainál egy idős régész vezetésével felfedezni a részleteket, aki minden alakról tudja, melyik népet képviseli
A Xerxész kapunál naplementekor állni, amikor az aranyló fény úgy világítja meg a köveket, ahogy 2500 évvel ezelőtt is tehette
A Tachara (Dáriusz téli palotája) fekete márványfalain az ősi graffitik között megtalálni az évszázados utazók bevésett üzeneteit
A kincstár maradványainál elképzelni, ahogy Nagy Sándor katonái megtalálják a perzsa birodalom mesés gazdagságát

Nem tetszett:

A turistabuszok olyan korán érkeznek Sirazból, hogy 10 órára már olyan zsúfolt minden, hogy lehetetlen jó fotót készíteni
A védőtetők és állványzatok olyan sok helyen takarják a látványt, hogy néhány híres domborművet alig lehet látni
A helyszínen olyan kevés az árnyék, hogy nyáron szinte kibírhatatlan a hőség a kövek között
Az audio guide olyan rossz minőségű és elavult, hogy többet lehet tanulni egy alapos útikönyvből
A környéken lévő éttermek olyan turistacsapdák, hogy inkább érdemes Sirazból szendvicset hozni
A helyszíni múzeum olyan kicsi, hogy a leletek nagy része Teheránban van, itt csak másolatok láthatók

Vélemények

,, Meglepett, hogy milyen jó álllapotban maradt fenn, illetve, hgy milyen jó álllapotba hozták restaurálásokkal. Általában nem szeretek idegenvezetővel látogatni nevezetességeket, de itt talán hibát követtem el, hogy magunkba mászkáltunk. Ha idegenvezetés nélkül járjuk be a romvárost, akkor is könnyen elrepül kb. 3 óra. Idegenvezetéssel azért lehet 2 órára rövidíteni a látogatást, mert az idegenvezető hatékonyabban tudja használni az időtényezőt. Legjobban az elképesztően szépen kidolgozott domborművek tetszettek.Érdemes délelőtt minék korábban érkezni, mert aztán jönnek a zajos turistacsoportok. A 3D-s szemüveg jó muri. Innen üzenem Nagy Sándornak, hogy szégyellje magát, amiért annak idején leromboltatta." (aji)

,, A látogatócentrum modern épületében a jegyet már csak automatákból vehetjük meg, de a QR kód olvasó automata éppen nem működik, ezért egy hagyományos jegyszedő bácsi ellenőrzi, nem akarunk-e ingyen belógni. Táskát ide sem lehet bevinni, lehet félnek, hogy elrakunk egy obeliszket a hátizsákba. Impozáns sugárút vezet a palota alapjaihoz, ahonnan aztán fellépcsőztünk az egykori épületegyüttes alapszintjére, és megpillantottuk a Népek Kapuját.

A reggeli órákban szinte alig volt látogató rajtunk kívül, nyugodtan kattinthattuk a fotókat anélkül, hogy percekig kellene várni, hogy a szelfiző tömegek végre szabaddá tegyék a látványt, illetve mi sem vagyunk senkinek útjában, így el lehet merülni a 2500 éves oszlopok tanulmányozásában is. Na, és mit találtunk? Azt, hogy XIX. századi magyar garázdák vandál módon összefirkálták a falakat. Egy bizonyos Gróf Széchenyi István unokája, az Andor kölyök, és valami Vámbéry Ármin nevezetű egyén teggelte nevét az ókori emlékekre. Szerencsére az első ékírásos szövegek a kapu felső részén találhatók, így abba nem rondítottak bele korai utazók vésései. Az ékírásból tudtuk meg, hogy a kaput I. Xerxész emeltette, hogy magát fényezze az istenek és emberek előtt. (2019)" forrás

Egykor Perszepoliszt a hatalmas Perzsa Birodalom fővárosaként alapították, amely akkoriban talán a világ legnagyobb hatalmú állama volt. Bár az idő nem kímélte az épületeket, még romjaikban is érezhető Dareiosz és Artaxerxész ereje és hatalma – könnyű elképzelni seregeik hatalmas vonulását, valamint a paloták és templomok kifinomult pompáját ebben az egykor világközpontnak számító városban.

Ez a hely nemcsak Perzsia, hanem az egész Közel-Kelet egyik legjelentősebb régészeti emléke. Őszintén szólva, gyerekkorom óta álmodtam róla, hogy ellátogathatok erre az energiától átitatott történelmi helyszínre.

Perszepolisz hatalmas, a bejárásához legalább három órát érdemes szánni, és célszerű a délutáni órákban kezdeni, mert naplementekor különösen lenyűgöző látványt nyújt. Nagyon ajánlom egy profi idegenvezető segítségét, aki ráirányítja a figyelmet olyan részletekre, amelyek egyébként észrevétlenek maradnának, és számos érdekes magyarázattal szolgál.

És igen, feltétlenül másszatok fel Artaxerxész sírjaihoz a hegyoldalban – onnan lélegzetelállító panoráma nyílik az egész Perszepoliszra. (2025)

V. Jancsi fotója

Hasznos információk

A Perszepolisz romváros látogatása során a következő szolgáltatásokra számíthat:

Elérhető szolgáltatások:

Idegenvezetés: A helyszínen elérhetők idegenvezetők, akik angol nyelven is bemutatják a romváros történelmét és jelentőségét.

Információs táblák: A főbb látnivalóknál információs táblák segítik a látogatókat a helyszín megértésében.

Mosdók: A területen találhatók nyilvános mosdók a látogatók kényelme érdekében.

Hiányzó vagy korlátozott szolgáltatások:

Étkezési lehetőségek: A romváros területén nincsenek éttermek vagy büfék, ezért érdemes előre gondoskodni ételről és italról.

Pihenőhelyek: A területen kevés árnyékos pihenőhely található, így ajánlott napvédő felszerelést hozni.

Akadálymentesítés: A romok közötti közlekedés nehézséget jelenthet mozgáskorlátozott látogatók számára, mivel a terület nem teljesen akadálymentesített.

Tippek a Perszepolisz látogatásához:

Viselj kényelmes ruházatot és túracipőt.
Hozz magaddal kalapot, napszemüveget és naptejet.
Vigyél vizet és harapnivalót.
Érdemes idegenvezetőt fogadni, hogy jobban megismerd a hely történelmét.

Fontos tudnivalók:

Drónok használata tilos.
Nagy hátizsákok nem vihetők be a területre – azokat a csomagmegőrzőben kell hagyni. Ezért ajánlott minél kevesebb holmit hozni, hogy elkerüld a kellemetlenségeket.

Belépődíj:

1 000 000 iráni riál (kb. 2 euró).

Ha nyáron látogatod meg ezt a helyet, ne feledkezz meg a megfelelő védelemről a napsütés ellen – viselj napszemüveget, használj naptejet, viselj könnyű inget és kalapot.
A nyári hőség elkerülése érdekében érdemes reggel vagy naplemente körül érkezni. A forróság olyan extrém lehet, hogy még a telefonom kamerája is felmondta a szolgálatot.
Étel, babakocsi, hátizsák, poggyász és háziállat nem vihető be a történelmi helyszínre.
Érdemes ugyanazon a napon meglátogatni ezt a shirazi nevezetességet és Naqsh-e Rostamot, mivel közel vannak egymáshoz, de távol Shiraz központjától.
Perszepolisz útba ejthető Shirazból Iszfahán vagy Jazd felé tartva. Ha azonban Iszfahán irányába látogatnád meg, érdemes kora reggel elindulni Shirazból.
Érdemes idegenvezetővel érkezni, mert így sokkal többet ki lehet hozni ebből a lenyűgöző helyszínből.
Ne hagyd ki a Kakh-e Malakeh-t (Királynői Palotát), ahol a Perszepoliszi Múzeum található, tele értékes tárgyakkal.
Shirazból Snapp-pel (az iráni online taxi) könnyedén eljuthatsz Perszepoliszba.

További beszámolók

Az irániak különösen büszkék arra, hogy az ókori Perzsa Birodalom a maga korában viszonylag liberális államnak számított. A birodalom tartományai (satrapiák) bizonyos fokú autonómiát élveztek, és az uralkodók tiszteletben tartották a különböző népek sajátosságait. Kürosz nevéhez fűződik az első ismert emberi jogi nyilatkozat, amelyet egy feliratos henger (a híres Kürosz-henger) őriz. Ez a dokumentum többek között a vallásszabadságot is rögzíti.
Kürosz volt az uralkodó, aki felszabadította a zsidókat a babiloni fogságból, és támogatta templomuk újjáépítését. Az ő örökségét idézi meg Perszepolisz bejáratánál található Nemzetek Kapuja, amely a Perzsa Birodalom sokszínűségét szimbolizálja. A palota domborművein is láthatók a birodalom különböző népeit képviselő küldöttek – ennek is köszönhető, hogy egykor itt tartották a fontos felvonulásokat és ünnepségeket.

Mivel nem volt alkalmam előzetesen utánanézni Perszepolisznak, szerettem volna legalább egy kis háttérinformációt kapni arról, amit látok. Ezért körülnéztünk, hogy találunk-e idegenvezetőt.
Nem sokkal később egy fiatal srác lépett oda hozzánk, aki nagyon szépen beszélt angolul – bár hallatszott, hogy főként könyvekből tanulta, nem külföldön. Kiderült, hogy idegenvezető, így gyorsan meg is jegyeztem, hogy ha már túrát veszünk, akkor csak vele szeretnénk menni. Így is lett, és nem bántuk meg – remek vezetésben volt részünk.

De most nem jött el a történelemóra ideje – akit érdekel, az nézzen utána, milyen is volt az egykori Perzsa Birodalom.

A kb. 125 000 négyzetméteres sík területen az Akhaimenida-dinasztia több uralkodójának – köztük Dareiosz, Xerxész és Artaxerxész – palotái álltak, melyeket lenyűgöző domborművek díszítettek. A városban egykor gazdag lakónegyedek, gondosan megmunkált templomok, valamint egy hatalmas kincstár is helyet kapott, amelyet ezüsttel, arannyal és egyéb értékes tárgyakkal töltöttek meg.

A komplexumot övező hegyoldalba két sírbolt is be van vájva, bár nem tudni, pontosan kik nyugszanak bennük. Belépni egyikbe sem lehet, így aki a fáradságot veszi, hogy felmásszon hozzájuk, az csalódni fog – ahogy mi is. Ha pedig mindkettőhöz felkapaszkodik, akkor kétszeresen is… Viszont legalább egyszer érdemes megtenni, mert a magasból nyíló panoráma, amely a romokra néz, önmagában is megéri a fáradozást.

,, Az Apadana lépcsősora igazi csemege a történészeknek. A falba vésett domborműveken jól követhető, amint a különböző népek más-más ajándékkal kedveskednek a perzsa uralkodónak. A viseletekből és tárgyakból sok minden kiolvasható a szakavatott szemnek. Déli irányba haladva eljutunk I. Dareiosz és I. Xerxész palotájához, majd a kincstárhoz. A bejáratnál lehet vásárolni egy jópofa könyvet, amiben a helyszínen található romok fotójára egy fóliára festett kiegészítést hajthatunk rá, és akkor látni fogjuk, hogy nézhetett ki időszámításunk előtt ötszáz évvel az adott épület. Elég sok fantázia kellett hozzá, mert pusztító földrengések, vagy Nagy Sándor bosszúja Athén felégetése miatt, majdhogynem a földdel tették egyenlővé Persepolist. Minden esetre egy több ezer kötetes ókori könyvtár vált a tűz martalékává a görög hadvezér ámokfutása következtében. (Vagy makedón, de most ebbe nem mennék bele.) Végül, a XX. század elején jöttek az angolok, akik lenyúlták az épen maradt szobrokat, és a British Múzeumba vitték megőrzésre, az itteni „barbár” népek pusztítása elől. Mentségükre legyen mondva: legalább pénzt nem kérnek el érte, hogy láthassa a világ a letűnt korok emlékeit.

Ha kisétálunk a támfal mellé, és letekintünk a mélybe, a közeli, ligetes részen sátorvas maradványokat láthatunk, mintegy mementójaként egy letűnt kornak. 1971-ben az akkori uralkodó, Reza Pahlavi sah egy gigantikus bulit szervezett az iráni monarchia fennállásának 2500 éves évfordulója alkalmából, melynek helyszínéül Persepolist választotta. A parádéra összegyűlt miniszterek és külföldi hatalmasságok ezekben, a minden luxussal felszerelt sátrakban időzhettek. A gond csak az, hogy a rendezvényszervezők olyan ókori vízvezetékeket is megrongáltak, amik a várfalakon kívüli kertekbe vezették egykoron az öntözővizet. (2019)" forrás