ÚTIKRITIKA.HU / Siráz

Az 1,7 milliós Siráz Teherántól délre mintegy 700 kilométerre fekvő, turisták által nagyon kedvelt város. Siráz klímája viszonylag kellemes, enyhe. A kertkultúrája miatt "Irán kertjének" is szokták nevezni. Az iránian nagy becsben tartják ezt a várost, mert itt született két istenített költőjük Hfiz és Szádi. A két poéta mauzóleuma valóságos zarándokhely.

Siráz az ország egyik legfontosabb kulturális központja. A város történelme az ókorig nyúlik vissza, és a perzsa birodalom jelentős városa volt.

Sirázban található a lenyűgöző Nasir al-Mulk mecset, amely színes üvegablakairól ismert. A Vakil bazár a város egyik legfontosabb kereskedelmi központja, ahol autentikus iráni árukat lehet vásárolni.

A várost gyakran látogatják a turisták a közeli Persepolis miatt, amely az ókori Perzsia egykori fővárosának romjait rejti. Siráz éghajlata száraz és meleg, nyáron a hőmérséklet gyakran eléri a 40°C-ot, míg a tél enyhébb. A város híres volt borairól, ám az alkohol 1979 óta tilos Iránban. Siráz fontos közlekedési csomópont, a Shiraz nemzetközi repülőtér biztosít kapcsolatot más városokkal.

A város gazdag kulturális öröksége, történelmi helyszínei és zöld parkjai évente turisták ezreit vonzzák. Siráz sokféle tradicionális iráni ételt kínál, mint például a híres Kalam Polo és a Shirazi Faloodeh.

Siráz (Shiraz) nevének eredete az ókori időkre nyúlik vissza. A név legkorábbi ismert említése a Sivand agyagtáblákon található, amelyek a Kr. e. 2000 körüli időkből származnak. Ezen a táblákon a város nevét „Tiraziš” alakban említik. Később a perzsa nyelvben „Shiraz” formára változott. A pontos jelentése nem teljesen egyértelmű, de a legvalószínűbb magyarázat szerint a név kapcsolatban állhat a környék természeti adottságaival, például a bőséges szőlőterméssel, amely később a híres sirázi borokat is meghatározta.

Sirázban található Irán első olyan könyvtára, amelyet nők alapítottak (1925-ben) és működtettek. Ez a könyvtár fontos szerepet játszik a helyi nők oktatásában és kulturális életében, és mára a város egyik kulturális központjává vált.

Siráz Irán legbiztonságosabb városa, és a Fars tartomány is Irán legbiztonságosabb tartománya.

Sirázban, ahogy egész Iránban, az európai női turistáknak is be kell tartaniuk az ország iszlám alapú öltözködési szabályait (hijab). Ez 2024-ben is érvényes:

Minden nőnek, függetlenül a vallási hovatartozásától, kötelező fejkendőt viselnie, amely eltakarja a hajat. A kendőt szinte mindenhol viselni kell, kivéve magánszállásokon és esetenként zárt turistacsoportokban, ha nincs nyilvánosság.

A nőknek kötelező hosszú ujjú felsőt viselniük, amely takarja a karokat, valamint hosszú szoknyát vagy nadrágot, amely a lábakat eltakarja. A ruházatnak lazának kell lennie, hogy ne hangsúlyozza az alakot.

Bizonyos vallási helyeken, például mecsetekben vagy szentélyekben, kötelező a csador viselése, amely egy hosszú, fekete lepel. Ezeket általában a bejáratoknál biztosítják azok számára, akik nem rendelkeznek vele.

Bár az öltözködési szabályok szigorúak, a nyitott cipő vagy szandál viselete megengedett.

Az iráni törvények megszegése komoly következményekkel járhat, ezért fontos, hogy a turisták tiszteletben tartsák ezeket a szabályokat a tartózkodásuk alatt.

Iránban az öltözködési szabályok megszegése, beleértve a fejkendő viselésének elmulasztását vagy a túlzottan szűk, rövid ruházat viselését, különböző következményekkel járhat. Az alábbiak a lehetséges következmények:

A leggyakoribb következmény egy barátságos vagy hivatalos figyelmeztetés, amelyet a rendőrök vagy a hijab betartásáért felelős járőrök adhatnak. Gyakran felhívják a figyelmet arra, hogy helyesen viseljék a kendőt vagy a ruházatot igazítsák meg.

Ismételt vagy súlyosabb szabálysértés esetén pénzbírságot szabhatnak ki a helyi hatóságok.

Súlyosabb esetekben, ha valaki szándékosan és többször megszegi a szabályokat, akár rövid időre fogva tarthatják az illetőt. Ilyen esetben általában addig tartják vissza a turistát, amíg az öltözködését nem igazítja meg a szabályoknak megfelelően.

A helyi hatóságok akár az útlevelet vagy más dokumentumokat is visszatarthatják, amíg a turista nem teljesíti a követelményeket.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a turistákkal általában türelmesebbek, és a figyelmeztetések a leggyakoribbak. Az iráni emberek barátságosak, és gyakran segítenek az utazóknak betartani a helyi szabályokat.

Tetszett&Nem tetszett

Tetszett

Kifejezetten nagy a tisztaság
A Nasir al-Mulk mecset káprázatosan színes üvegablakai reggelente lenyűgöző fényhatásokat hoznak létre – egyszerűen varázslatos látvány.
A Vakil bazár autentikus légköre, ahol fantasztikus perzsa szőnyegeket, fűszereket és kézműves termékeket lehet vásárolni, igazán különleges élményt nyújtott.
A Shiraz Faloodeh íze és frissessége hihetetlen volt – ez a helyi desszert valóban különleges.
Hafez sírja körüli nyugodt, békés hangulat és a költészet iránti tisztelet érzése mélyen megérintett.
A Naranjestan kertben alkonyatkor sétálni, amikor a narancsvirágok illata betölti a levegőt, és a pavilon tükreiben visszatükröződnek a színes üvegablakok
A Vakil bazárban elveszni, ahol még működnek a régi fürdők, és minden bolt előtt más fűszer illata száll, miközben a kereskedők perzsa verseket idéznek
A Shahcheragh szentélyben az esti ima idején, amikor millió apró tükör veri vissza a fényeket, mintha egy hatalmas gyémánt belsejében lennénk
A Hafez mauzóleumnál éjszaka, amikor a helyi fiatalok gyertyákkal üldögélnek a költő sírjánál, és verseit szavalják egymásnak
Az Eram kertben egy öreg kertésszel teázni, aki minden növényről tud egy történetet, és büszkén mutatja a 3000 éves ciprusokat
A régi zsidó negyedben egy családi étteremben shirazi salátát enni, miközben a házigazda elmeséli a város vallási sokszínűségének történetét

Nem tetszett:

A nagy meleg miatt a városban való séta közben gyorsan kimerültem, és sok helyen nem volt elég árnyék vagy hűvös hely a pihenésre.
Néhány turistahelyszín, mint a Sharzeh étterem a Vakil bazár közelében, túlzsúfolt volt, ami elrontotta az élményt.
Az alkoholvásárlás és -fogyasztás szigorú tiltása miatt még a helyi borok kóstolása is nagyon nehézkes volt, amit sajnáltam, mivel Siráz egykor híres volt borairól.
A forgalom Sirázban kaotikus volt, és néha elég nehéz volt átkelni az utcákon gyalogosan.
A város forgalma olyan kaotikus, hogy a taxisok is gyakran eltévednek a folyamatosan változó egyirányú utcákban
A híres borról elnevezett város ma olyan száraz, hogy még egy pohár bort sem lehet inni nyilvánosan
A bazár turista részén olyan erőszakos az eladási stílus, hogy elveszi a kedvet a vásárlástól
A modern épületek olyan csúnyán ékelődnek a történelmi negyed közé, hogy néhol teljesen elrontják az összképet
A híres kertek vízellátása olyan akadozó, hogy néha napokig nem működnek a szökőkutak
Az utcai macskák olyan agresszívak, hogy az ember nem mer nyitott szendviccsel sétálni.

Vélemények

"Siráz egy gyönyörű, élénk egyetemi város (is), óriási zöld parkokkal, szép mecsetekkel, modern és óvárosi negyeddel. A több mint ezer éves Vakil bazár több részből áll, és gyakorlatilag bármi megtalálható (ez minden iráni bazárra érvényes). A sirázi bazár azért is érdekes, mert nem csupán egy fedett piacról van szó, hanem egy "városról", ahol régi fürdők, nagyon szépen karbantartott udvarok vannak. A város fő látványossága közé tartozik Háfez és Szádi perzsa költők sírja, ami ma is népszerű hely az irodalom kedvelőinek. Nagyon érdekes látvány, ahogy a zarándokok a sírokat megérintve és a kertben imádkozva, és verseket olvasva emlékeznek a költőkről. Siráz alkalmas állomás csillagtúrákra is, egynapos kirándulásokkal (taxival vagy iránytaxival a legolcsóbb) el lehet utazni Perszepoliszba, a Naqsh-e Rustam-hoz (Dáriusz és Xerszész sírja) vagy a Naqsh-e Rajab-hoz, amik az óperzsa történelem leghíresebb látványosságai." (István)

A város történelme az ősi időkre nyúlik vissza, és sokáig csak a karavánok pihenőhelyeként szolgált. A fejlődése igazán az arab hódítás után gyorsult fel, majd időről időre fővárosi rangot is kapott. Ez a múlt máig érezhető az építészetén és gazdag kulturális örökségén. Napjainkban több mint egymillióan élnek itt, és bőven akad felfedeznivaló. Az egyik legérdekesebb látnivaló a citadella, amelynek egyik bástyája a pisai ferde toronyhoz hasonlóan megdőlt. A város tele van gondosan ápolt kertekkel, impozáns mauzóleumokkal, történelmi mecsetekkel és egy nyüzsgő bazárral, amelyet szintén érdemes bejárni.
A mecsetek közül kiemelkedik a legnagyobb, amely valójában egy hatalmas komplexum. Kerülete másfél kilométer, területe kilenc hektár, és összesen hat mecsetet foglal magában. Turistaként nem készíthettem fotókat, a fényképezőgépet egy kis pavilonban kellett leadnom, ahol biztonságban őrizték. Külföldiként külön figyelmet kaptunk: egy hivatalos idegenvezető kísért végig, aki lelkesen mesélt az épületegyüttesről – természetesen ingyen. Megtudtam tőle, hogy a komplexum folyamatosan bővül, és például az egyik mecset néhány éve épült. Meglepődtem, mert a díszítése és szerkezete alapján akár több száz éves is lehetne. Vezetőnk gondosan ügyelt arra is, hogy a női és férfi látogatók ne keveredjenek olyan területekre, ahol a helyi szabályok szerint nem tartózkodhatnak együtt.

A mecset közvetlen szomszédságában terül el az óváros, amely szűk sikátorokkal, széljárta vályogházakkal őrzi múlt s

Kétmillió ember, rendetlenebb, mint Iszfahán, de lazább, a legtöbb iráni egyetért abban, hogy a siráziak a legszerethetőbb emberek. Fársz (Persis) tartomány, az echte Perzsia közepe. Sirázban Háfiz sírjánál lehet Háfiz-versekből jósoltatni. Menjen el elsőre mindenki Sirázból Perszepoliszba taxival, keresse meg Széchenyi Andor gróf 1892-es graffitijét a griffszobrokon, kölcsönözzön húsz tománért VR-szemüveget. Itt minden hülyeség autentikus, ez is. Utána Naqs-e Rosztam, Paszargad, Nagy Kürosz sírja.(2021) forrás

V. Jancsi fotója

Szállásválasztás

Sirázban szállást választani érdemes figyelembe venni néhány helyspecifikus tényezőt:

Történelmi helyszínek közelsége: Siráz híres gyönyörű történelmi épületeiről és kertjeiről, például a Nasir ol-Molk mecsetről és a Eram kertjéről. Ha ezeket szeretnéd meglátogatni, célszerű olyan szállást választani, ami közel van ezekhez a nevezetességekhez, mivel a közlekedés Sirázban nem mindig gyors vagy kényelmes.

Szállás a régi bazár közelében: Siráz bazárja, a Vakil Bazaar, egy élénk és autentikus hely, ahol a helyi kultúrát, kézműves termékeket és ételeket ismerheted meg. Szállás a bazár közelében különösen praktikus lehet azoknak, akik szeretnének belemerülni a város kulturális életébe.

Szállások a Zandiyeh negyedben: Ez a történelmi negyed különösen hangulatos, és ideális azok számára, akik autentikus élményt keresnek Sirázban, hiszen itt több hagyományos házat is átalakítottak szálláshellyé.

Ramadán ideje alatti szállások: Ha Ramadán idején utazol Sirázba, figyelj arra, hogy egyes éttermek és boltok korlátozott nyitvatartással működhetnek, és érdemes olyan szállást választani, ahol biztosítanak étkezést a nap végén, vagy legalábbis rugalmasabb lehetőségeket kínálnak.

Időjárási tényezők: Siráz forró és száraz éghajlatú város, ezért fontos olyan szállást választani, ahol jó a légkondicionálás, különösen a nyári hónapokban.

Helyi közlekedés

Az európai látogatók számára a taxik valószínűleg a legkényelmesebb közlekedési eszközt jelentik. Azonban mindenképpen alkudjunk meg egy jó árban, mielőtt beszállunk az autóba; a városon belüli átlagos viteldíj 50,000-100,000 riál .

Ha egy jelöletlen autó áll meg, miközben taxit intünk le, ne ijedjünk meg. Shirazban sok taxi jelöletlen, és az is gyakori, hogy magánautók tulajdonosai taxisofőrként is dolgoznak kiegészítő jövedelemért.

Azonban mindig a legjobb, ha egy megbízható "telefonos taxi" ügynökségen keresztül találunk taxit. Ezek az ügynökségek fix díj ellenében szállítják az utasokat a célállomásra, körbevezetik őket a városban, és megvárják őket, amíg vásárolnak vagy ügyeket intéznek. Minden szálloda és helyi lakos rendelkezik egy ilyen ügynökség telefonszámával. Vannak továbbá női sofőrök által vezetett taxik is, amelyek kifejezetten női utasok számára szolgálnak.

A legbiztonságosabb mód (ha van mobilinternetünk), a Snapp nevű taxi alkalmazás használata. A Snapp segítségével előre láthatjuk az árat, mielőtt taxit rendelünk, és női sofőrök által vezetett taxit is hívhatunk.

A városban emellett ésszerű buszszolgáltatás is működik.

2024 májusától a városnak két metróvonala is üzemel:

Az 1-es vonal Ehsan északi részétől a város déli részén található repülőtérig közlekedik.
A 2-es vonal az Imam Hossein (Zand utca) és Heroes (Mianrud) között jár.

A két vonal az Imam Hossein téren keresztezi egymást.

Étkezés

Helyi specialitások

Shirazi saláta: Egy frissítő, híres saláta egész Iránban, amely uborkából, paradicsomból, hagymából és egy egyszerű citromlé-olívaolaj öntettel készül.

Kebab rizzsel: Ahogy Irán többi részén, itt is elterjedt étel a kebab rizzsel, bár Shirázban egy helyi változatot is kínálnak belőle.

Kalam Polo: Csak Shirázban készülő hagyományos étel. Rizsből, húsgombócokból, apróra vágott káposztából és más zöldségekből, fűszerekből készül. Nehezen található meg éttermekben, de néhány ételkiszállítással foglalkozó étterem kínálja.

Ash-e Sabzi: Egy zöldségekből és húsból készült leves, amelyet elsősorban kora reggel (05:00-07:30) szolgálnak fel a város különböző részein.

Masghati Halva: Finom desszert és uzsonna.

Nokhod (csicseriborsó) sütemény: Finom csicseriborsóból készült sütemény, remek ajándék lehet.

Shirazi Faloodeh: Egy különleges fagylalt rizskeményítőből, amely vékony tésztaszerű formát ölt, és "sharbat"-tal (cukros víz) ízesítik. A shirazi változat a legjobb, különösen, ha Bahar-e-Naranj (narancsvirág) kivonattal keverik.

Éttermek

Sok helyen élőzene szól.

Haft Khan: Büfé és klasszikus étterem, iráni és nemzetközi konyha. Büfé ára: 27 dollár/fő.
Lotus Étterem: A Pars International Hotel 13. emeletén.
Shater Abbas: Egyszerű hagyományos iráni étterem, átlagos ételekkel.
Sharzeh Étterem: Klasszikus régi étterem, amely a Vakil bazár mellett található, gyakran tele turistacsoportokkal. Salátabüfé ára: 180,000 rial.
Soofi Étterem: Hagyományos étterem a Sattarkhan utcában.
Dragon: Kínai étterem, ételek ára 150,000-400,000 rial között.

Gyorséttermek

Szinte minden utcában található legalább egy gyorsétterem Sirázban.

Bagro: Kiváló pizza és szendvics egy kellemes helyen.
Givani: Modern étterem hamburgerekkel, pizzával és csirkével.
Safir SFC: Egy másik modern stílusú étterem.
Exis: Olasz és mexikói gyorsételek.
Sand: Egyedi belső dizájnnal rendelkező hely.
Zaver: Kiváló olasz pizzák.

Kávézók

Különböző méretű kávézók találhatók bevásárlóközpontokban és főutcákon.

Brentin: Sattarkhan Blvd.
Blensi: Dena Building, Maali Abad Blvd.
Wafi: Dena Building, Maali Abad Blvd.
Tulip: Khakshenasi St.

Ételkertek

Sirázon kívül számos kert található, amelyekből sokat átalakítottak éttermekké. Az esték során élőzene szól, és csodás kilátás nyílik.

Nakhlestan Kert
Padra Kert: Viszonylag új.
Darband Kert
Silvia Kert

Vacsorára autentikus helyi ételeket kóstoltunk, köztük a Dizit, amely krumpliból, húsból és hagymából készülő egytálétel. Az állaga valahol a leves és a főzelék között van, és hagyományosan egy speciális edényben tálalják. Egy másik jellegzetes fogás, a Khoresh Bademjan, valójában egy padlizsánnal készült pörkölt, amelynek ízvilága meglepően közel áll a magyar lecsóhoz. Az irániak bármely napszakban szívesen fogyasztják a kis, kétdecis palackokban árult joghurtos italukat, amely valójában egy savanykás író, mentával ízesítve. Erre már nem vitt rá a lélek, így inkább alkoholmentes sört kértem, bár ezzel sem jártam sokkal jobban.

Meglepett, hogy Pepsi és Coca-Cola is kapható az országban, bár ez kevés vigaszt nyújt azoknak, akik az alkoholos italokat kedvelik. Hivatalosan semmilyen szeszes ital nem kapható, de pult alatt azért hozzá lehet jutni egy-két dologhoz – igaz, borsos áron. Egy liter, kétes eredetű borért például egy kisebb vagyonnyi riált is elkértek. Még otthon megfordult a fejünkben, hogy egy kólás üveget Unicummal töltünk meg, hogy legyen mivel fertőtleníteni az iráni bacilusokat, de végül a reptéri ellenőrzés miatt elvetettük az ötletet. Szerencsére a tisztaságnak és az ismerős ízvilágú ételeknek köszönhetően az utazás során semmilyen emésztési problémával nem kellett megküzdenünk.

Ital

2025-ben is érvényben van Iránban az alkohol tiltása, amelyet az 1979-es iszlám forradalom után vezettek be. Siráz, amely egykor híres volt kiváló minőségű borairól, ma már nem rendelkezik hivatalos boriparral. Az alkoholfogyasztás és -vásárlás a muszlim lakosság számára továbbra is szigorúan tilos, és nyilvános helyen nem lehet alkoholt vásárolni.

Ennek ellenére a keresztény és zsidó kisebbségek számára továbbra is engedélyezett, hogy vallási szertartásaikhoz és személyes fogyasztásra korlátozott mennyiségű bort készítsenek. Ha van kapcsolatunk helyi keresztény vagy zsidó közösségekkel, lehetőség nyílhat megkóstolni a helyi házi készítésű borokat. Emellett létezik egy feketepiac is, ahol titokban még mindig hozzá lehet jutni alkoholhoz, beleértve a helyi bort is, de ez illegális és kockázatos.

A muszlim lakosság egy része titokban továbbra is fogyaszt bort vagy más alkoholt, de ezt szigorúan magánkörben és óvatosan teszik, mivel az alkohol birtoklása és fogyasztása szigorú büntetésekkel jár. Ha Sirázban tartózkodsz, fontos tisztában lenni ezekkel a szabályokkal és a helyi kultúrával, hogy elkerüld a kellemetlenségeket vagy jogi problémákat.

Vásárlás

Sirázban több érdekes piacot, bazárt is találhatsz, amelyek igazi kincseket rejtenek a látogatók számára:

Vakil Bazár: Siráz legismertebb és legnagyobb bazárja. A 18. században épült, és lenyűgöző perzsa építészeti stílus jellemzi. Itt megtalálhatók a legkülönfélébb árucikkek, beleértve a szőnyegeket, fűszereket, kézműves termékeket, rézműves tárgyakat és ékszereket. A piac híres a selymekről, sáfrányról és rózsavízről, így ezek a helyi különlegességek mindenképp érdemesek a megvásárlásra.

Shiraz Souq: Ez a szuk egy autentikus perzsa piac, ahol az emberek helyi ételeket, ruházatot és egyéb mindennapi termékeket vásárolnak. Érdemes ellátogatni ide, ha meg akarod tapasztalni a mindennapi iráni életet és az autentikus árusokat.

Elham bazár: Ez egy kisebb piac, ahol helyi kézművesek árulják termékeiket, például hagyományos perzsa szőnyegeket és egyedi, kézzel készített ékszereket. Ez a bazár a turisták körében kevésbé ismert, így autentikusabb vásárlási élményt nyújthat.

Ezek a helyek nemcsak vásárlásra, hanem a helyi kultúra és életmód megismerésére is tökéletesek!

Az üzletek általában 09:00-13:00 és 17:00-21:00 között vannak nyitva. Szokás alkudozni a kedvezményért, amit "takhfeef"-nek neveznek.

Bevásárlóközpontok:

Aftab Fars Shopping Centre (MaaliAbaad Blv.).
Hafez Shopping Centre, Afifabad Blv.
Persian Gulf Complex (Sepidan Hwy. Sadra és Golestan városok közelében).
Setareh Fars Shopping Center, Afifabad Blv.
Sina Shopping Centre, Motahhari Blv. K-P: 09:00-16:00, H: 09:00-20:00.
Zaytoon Shopping Centre, 15 Khordad kereszteződés, Enghelab utca sarka. Nyitva: 08:00–23:00.

A Rouhollah bazár - p.i. fotója

A helyre vonatkozó szuvenírként az Eiffel tornyot árulni? Érdekes. - s.t. fotója

Látnivalók

Cheragh Sah szentély

p.i. fotója

A Cheragh Shah szentély Siráz egyik legfontosabb zarándokhelye, amely már a XIV. század óta vonzza a hívőket és látogatókat. Az emlékművet és a mecsetet a híres Tash Khātūn királynő építtette, aki a szentélyhez egy különleges, 30 kötetes aranyozott Koránt is készíttetett, melyet ma a Pars Múzeumban lehet megtekinteni. A szentélybe egy lenyűgöző, sztalaktitokkal díszített félkupolás iwan-on keresztül lehet belépni, ami Közép-Ázsia és a Közel-Kelet jellegzetes építészeti eleme.

Már az első pillanatban magával ragad a hely különleges hangulata: egy tágas udvar és egy működő szökőkút várja a látogatókat. A belépés ingyenes, de a nőknek kötelező csadorba öltözniük, amit a bejáratnál adnak, ha valaki nem hozott magával. Így jártunk mi is, amikor a feleségem egy rögtönzött leplet kapott, hogy megfeleljen az előírásoknak. A szentély fölé épült Aramgah-e Shah-e Cheragh mecset belső tere igazi látványosság: mintha egy hatalmas drágakő belsejében sétálnál, mindenhol ezüst és tükörmozaikok csillognak.

A falak, oszlopok, ajtók mind csillogó tükörmozaikokkal borítottak, ami beragyogja az egész teret. Az egyik érdekesség, hogy bár a mecset hivatalosan csak muszlimok számára nyitott, nem állítanak külön őröket, és így nekünk is sikerült bejutni. A telefonos fényképezést sem tiltják, így a helyiek és a látogatók egyaránt szelfiznek a ragyogó belső térben. Sajnos táskát vagy nagyobb fényképezőgépet nem lehet bevinni, de a mobiltelefonok használatával nincs gond.

Az udvarból egy viszonylag modern mecsetbe jutottunk, ahol a helyiek rendszeresen imádkoznak, bár a látogatásunkkor éppen üresen kongott. A belső tér egyik különleges eleme az imakövek jelenléte: ezeket a hívők maguk elé helyezik, miközben Mekka felé hajolva imádkoznak. Bár nem volt péntek, a szentély különleges, békés hangulata így is magával ragadott.

A szentély monumentalitása mellett a hitközösség jelenléte is egyedi élménnyé teszi a látogatást. A csillogó mozaikok, az építészeti remekművek és az évszázados történelem mind egyszerre elevenednek meg itt. Sirázban járva a Cheragh Shah szentély kihagyhatatlan helyszín, ahol a történelem és a vallási hagyományok lenyűgöző harmóniában vannak jelen.

s.t. fotója

Hafez sírja

Háfiz sírja Sirázban az egyik legfontosabb zarándokhely, nemcsak Iránban, hanem világszerte. A XIV. században élt költő, Háfiz, akinek versei a borokról, szerelemről és az élet gyönyöreiről szólnak, máig nagy hatással van az iráni kultúrára. A sírja egy lenyűgöző, oszlopokkal körülvett szentély, ahol az emberek tiszteletüket teszik előtte, miközben mások szelfiznek a szarkofágnál. Ez a kettősség érdekes látványt nyújt: egyesek mély áhítattal imádkoznak, míg mások inkább a pillanat megörökítésére koncentrálnak.

A sír környezetét gyönyörű kertek veszik körül, ami tovább fokozza a hely varázsát. A síremlék alatt lévő márványszarkofágra Háfiz verseiből idézeteket véstek, amelyek köztudottan a borivás és a szerelem misztikus metaforáit használják. Érdekes tény, hogy Siráz abban az időben híres borvidék volt, és Háfiz verseiben gyakran felbukkan a bor, ami az élet örömeinek szimbóluma. Az irániak között máig szokás Háfiz könyvéből jóslást kérni, hiszen a költőt nemcsak irodalmi nagyságnak, hanem bölcs prófétának is tartják.

Amikor a sírhoz látogatsz, a hangszórókból megzenésített versei csendülnek fel, és egy férfi hang énekel, ami különleges hangulatot ad a helynek. A zene és a költészet szinte egybeolvad a hely légkörével, ami egyszerre emelkedett és nyugodt. Az emberek virágokat hoznak, hogy leróják tiszteletüket a költő előtt, de ugyanakkor egy laza, hétköznapi érzés is átjárja a helyet.

Háfiz sírja nemcsak az iráni kultúra egyik legfontosabb helyszíne, hanem egy olyan tér, ahol az emberek személyes kapcsolatba léphetnek a költészet szellemiségével. A síremlék nem egyszerűen egy történelmi emlék, hanem egy élő, lélegző része az iráni mindennapoknak. Az irániak számára Háfiz nem csak egy költő, hanem az emberi lélek legmélyebb érzelmeinek megszólaltatója. A helyiek szerint, ha Háfiz verseit olvasod, a lelked kap egy kis betekintést az élet valódi értelmébe.

A sírnál összegyűlt emberek sokszínűsége tükrözi Háfiz univerzális vonzerejét: fiatalok, idősek, hívők és ateisták egyaránt tisztelegnek előtte. Siráz ezen része különösen este nyújt varázslatos élményt, amikor a síremléket lámpák világítják meg, és a levegőben szinte érezhető a költői lélek.

p.i. fotója

Vakil mecset

A sirázi Vakil mecset az egyik legszebb és legimpozánsabb történelmi helyszín, amit érdemes felkeresni Iránban. A 18. században épült, és a Zand-dinasztia uralkodója, Karim Khán építtette. Ahogy belépsz, rögtön magával ragad a hatalmas udvar és az oszlopcsarnok lenyűgöző látványa. A mecsetben található 48 oszlop, mindegyik finoman faragott spirálmintával, elképesztő művészeti részletességet mutat. A Vakil mecset különlegessége az élénk színek használata – a zöld, kék és sárga csempék harmonikus kombinációja minden szegletét varázslatossá teszi.

Ami igazán megragadott, az a mennyezet, amely finom geometriai mintákkal és színes mozaikokkal díszített. A mecset akusztikája is lenyűgöző – egyetlen szónak is különleges visszhangja van, mintha az épület maga válaszolna. Az építmény fantasztikus harmóniában van a környező kerttel és a természetes fényekkel, ahogy átszűrődnek a boltíveken. Számomra különleges élmény volt a nyugodt, békés hangulat, amit a mecset árasztott. Nem véletlenül tartják Siráz egyik ékkövének, hiszen tökéletesen ötvözi a történelmet és a művészetet. A látogatás során valahogy egy egészen más korszakba repít, ahol a spiritualitás és a szépség szinte kézzelfogható.

A mecset nemcsak vallási helyszín, hanem művészeti alkotás is, ahol minden részletnek jelentősége van. Ha Sirázban jársz, a Vakil mecset kihagyhatatlan, különösen, ha szereted a perzsa építészet finomságait.

p.i. fotója

Nasir al-Muk mecset

A Nasir al-Mulk mecset, amelyet gyakran Rózsaszín Mecsetnek is neveznek, a 19. század második felében épült a Qajar dinasztia idején. Bár kívülről nem tűnik különlegesnek, a belső tere egy igazi varázslatot rejt. A színes ólomüveg ablakai reggelente szinte életre kelnek, amikor a nap első sugarai áthatolnak rajtuk, és káprázatos fényjátékot hoznak létre. Az imahely belsejében ilyenkor mintha egy szivárvány pihenne meg, a fények és a színek egyedülálló atmoszférát teremtenek.

A rózsaszín csempék használata miatt kapta a Rózsaszín Mecset elnevezést, hiszen ezek a finom árnyalatok dominálnak a díszítésekben. A mecset kupolái és bonyolult geometriai mintái is említésre méltóak, ezek mind a perzsa művészet és építészet kiemelkedő példái. A belső tér különösen reggel látványos, ilyenkor a színes ablakokon beáramló fény fényképezésre is ideális.

A mecset nyugati szárnyában található udvarra néző ablakok színes üvegberakásaikkal lenyűgöző látványt nyújtanak. A turisták körében igen kedvelt helyszín, mivel a délelőtti órákban remek fotókat lehet készíteni a beáramló színes fényekről, amelyek különleges hangulatot adnak az épületnek. A rózsaszín és a többi szín finom egyensúlya szinte elvarázsolja az embert.

A Nasir al-Mulk mecset nem csak a színek és fények miatt különleges, hanem az építészeti részletek és a perzsa hagyományok lenyűgöző ötvözete miatt is. Az aprólékosan kidolgozott csempék és a szimmetrikus minták mind az épület eleganciáját emelik ki. A beáramló fények tánca a padlón és a falakon minden reggel egy újabb varázslatot hoz létre, amit egyszerűen látni kell.

A mecset a Kádzsár-dinasztia alatt készült, így történelmi jelentősége is van, amely a perzsa építészet egyik utolsó nagy alkotásaként tekinthető. Bár a mecset nem túl régi, mégis mágnesként vonzza a látogatókat. Az élmény, amit a belső terek és a fényhatások nyújtanak, minden látogatót elvarázsol.

Programlehetőségek

Siráz nemcsak a híres látnivalóiról és történelmi nevezetességeiről híres, hanem számos aktív turisztikai programot is kínál azoknak, akik kalandokra vágynak. Ha szereted a természetet, érdemes kirándulni a város környéki hegyekbe, ahol fantasztikus túraútvonalak vezetnek. A Bamou Nemzeti Park például tökéletes helyszín egy hosszabb kiránduláshoz, ahol a helyi vadvilágot is megfigyelheted, például gazellákat és ritka madárfajokat. Ráadásul a parkban kempingezési lehetőség is van, így eltölthetsz egy éjszakát a csillagok alatt.

Ha inkább kerékpározni szeretnél, Siráz környékén rengeteg kerékpáros túraútvonal található, amelyek változatos terepen vezetnek keresztül. A hegyvidéki táj kihívást jelent, de a panoráma minden erőfeszítést megér. A sportosabbak számára hegymászás is remek program, különösen a Kuh-e Derak hegy, ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílik Sirázra és a környező vidékre.

A természeti programok mellett ne hagyd ki a Perzsa Kertek nyújtotta nyugalmat sem, ahol akár jógával vagy meditációval is töltheted az idődet. Az Eram és a Narenjestan kertek híresek, de kevesen tudják, hogy kisebb, rejtett kerteket is találhatsz, ahol zavartalanul elmerülhetsz a békés perzsa atmoszférában.

Ha egy kis vízi kalandra vágysz, Siráz mellett található néhány mesterséges tó, ahol kajakozni vagy csónakázni is lehet. A Maharlu-tó nemcsak a különleges rózsaszín vizéről ismert, hanem remek hely a madármegfigyelésre is, különösen, ha a flamingók vonulási időszakában látogatsz ide.

És persze a gasztronómia szerelmeseinek is kínálkozik aktív program: részt vehetsz helyi főzőkurzusokon, ahol megtanulhatod, hogyan készülnek az autentikus perzsa ételek, mint a kebab vagy a különleges sáfrányos rizs. A helyi piacokon való barangolás is igazi élmény, ahol friss fűszereket és alapanyagokat válogathatsz, majd ezeket felhasználva kipróbálhatod a saját perzsa receptjeidet.

Siráz tehát nemcsak a kultúra és a történelem szerelmeseinek paradicsoma, hanem az aktív turisták számára is rengeteg lehetőséget kínál!

A nagy költőikről (Hfiz és Szádi)

"A városi park mellett a másik, nagy tömeget felhajtó hely Hafez sírja. Az irániak rajonganak a költészetért, talán a rajongás nem is elég erős kifejezés, szinte vallásos áhítat veszi körül a kb. 5 középkori nagy perzsa költő-legendát és az irániak teljesen nyíltan mondják, hogy minden iráni otthonban két könyvnek kell ott lennie: a Koránnak és egy Hafez-kötetnek, de talán fordított sorrendben...Felkeressük Hafez sírját és hirtelen úgy besűrűsödik a tömeg, mintha a Szigeten lennénk, a sír körül egyébként egy teljes komplexum alakult ki óriási parkokkal, olvasótermekkel, boltokal, Hafezt kutató intézettel stb. stb." forrás

A zoroasztriánusokról

A zoroasztriánusok Siráz városában is jelen voltak, bár ma már nem túl nagy számban találkozunk velük a városban. Siráz és a környező régió történelmileg fontos helyszín volt a zoroasztriánus vallás követői számára, hiszen Perzsia egykor a zoroasztriánus hit központja volt. Maga a vallás Zoroaszter (Zarathustra) tanításain alapul, aki a jó és a rossz, valamint a fény és a sötétség örök küzdelmét hirdette. A zoroasztriánusok tüzet, mint a tisztaság és az isteni bölcsesség szimbólumát tisztelik, és Siráz környékén több olyan tűzoltárt is találhatunk, amelyek ennek a hagyománynak állítanak emléket.

Siráz sokszínű történelme során mindig is otthont adott különböző vallási csoportoknak, így a zoroasztriánusoknak is, akik évszázadokon át szerves részét képezték a város kulturális életének. A város perzsa gyökerei miatt a zoroasztriánus hagyományok nyomai ma is felfedezhetők Sirázban és környékén. Bár a város főként iszlám kultúrájáról híres, mégis érdemes megemlíteni, hogy a zoroasztriánus közösségek is hozzájárultak a város szellemi gazdagságához.

Siráz egyik érdekessége, hogy a zoroasztriánusok egykor olyan fontos szerepet játszottak, hogy számos szentély és tűzoltár épült a környéken. Bár ezek közül sok már nem áll, a helyiek még ma is tisztelik a zoroasztriánus hit örökségét. Ha szereted a vallástörténetet, érdemes ellátogatni a zoroasztriánus hagyományok emlékhelyeire is. A város környékén található hegyekben például ősi temetkezési helyeket és barlangokat fedezhetünk fel, amelyeket a zoroasztriánusok használtak.

Siráz különlegessége, hogy itt a különböző vallási csoportok mindig is békében éltek egymás mellett, ami különösen érdekes fényt vet a zoroasztriánusok helyi történetére. Bár ma már az iszlám dominál, a zoroasztriánus múlt lenyomatai még mindig fellelhetők a város szövetében. A zoroasztriánus vallás követői ma már csak kis közösséget alkotnak Iránban, de Siráz és környéke mindig is szimbolikus jelentőséggel bírt számukra.

További beszámolók

"Shiraz már első látásra is sokkal kellemesebb helynek tűnt, mint Bandar Abbasz. A másfél milliós, 1500 méteren fekvő város néhány évtizedig még főváros is volt a 18. század végén (Iszfahán után és Teherán előtt), és leginkább a költők, a virágok és a bor városaként vált ismertté. Shiraz ma is híres irodalmi életéről és itt nyugszik a perzsa irodalom két legjelentősebb költője, Hafez és Sa'di. A virágok is meg vannak még, a kellemes klímának és fekvésnek köszönhetően a kertek, parkok olyan tömegben fordulnak elő, hogy Shiraz-t manapság a kertek városának is hívják. A több évszázados múltra visszatekintő borkészítést sajnos mára már elsöpörte az iszlám forradalom, pedig szívesen összehasonlítottuk volna a shiraz-i bort névrokonával (a közhiedelemmel ellentétben a világhírű shiraz/syrah szőlő nem innen ered, DNS vizsgálatok alapján Franciaországban született a Dureza és a Mondeuze Blanche szőlők frigyéből)." (forrás: Útleírás Shiraz és Persepolisz

Iránban a hétvégét Shirazban kezdtük – ez ugyanis Teherán mellett az egyetlen város, amely fapados járatokkal is elérhető. Shiraz a perzsa kultúra egyik központja, és számos költői elnevezéssel illetik, mint például a "Tanulmányok városa", "Rózsák városa", "Szerelem városa" vagy a "Kertek városa". Bár ezek rendkívül romantikusan hangzanak, a jelenlegi rezsim igyekszik ezt is szigorú keretek között tartani. A híres shirazi bor például a forradalom óta legfeljebb csak emlék – vagy egy-egy rejtett pincében őrzött, meglehetősen kockázatos titok. Másfél napunk volt a város felfedezésére, ami éppen elegendő egy rohamtempójú városnézéshez. Szerencsére Shiraz viszonylag kompakt, a főbb látnivalók és a szállásunk is mind a Zand sugárút környékén helyezkedtek el.
Már korábban is olvastam róla, de most személyesen is megbizonyosodhattam arról, hogy az irániak verhetetlenek a piknikezésben. Az ehhez szükséges felszerelés mindig az autó csomagtartójában lapul, és ha eljön a pillanat, minden előkerül – méghozzá nem csupán a legelemibb kellékek.

A parkok zsúfolásig teltek családokkal, idősekkel és fiatalokkal, akik szó szerint sátort vertek – nemcsak a fűre, hanem ha máshol már nem volt hely, akár a park melletti járdára is. Perzsa szőnyegeket terítettek le, a gázrezsón hús sült, az olajban ropogósra pirult a krumpli, miközben vízipipa füstje keveredett a forró teák illatával. Sakkpartik és vidám beszélgetések töltötték meg a levegőt. Másnap egy helyi férfival beszélgettem erről, és kiderült, hogy sok piknikező messziről, vidékről érkezik, és akár az egész hétvégét a shirazi parkokban tölti. Tulajdonképpen a piknikezés sátorozássá alakul át – ami érthető is, hiszen a parkok gyönyörűek, citrusligetek és virágzó rózsák mindenütt. Dubajhoz szokott szemem végre újra színeket látott, és teljesen lenyűgözött a látvány. Egyszerűen zseniális.

A mecsetek belsejébe hivatalosan csak muszlimok léphettek be, de addigra már kellően lebarnultam, volt egy kis szakállam, és az arcvonásaim is könnyen elmentek volna egy török vagy közel-keleti férfiénak. Lilla természetesen csadorban volt, mert ez volt az előírás a belépéshez, így úgy döntöttem, megpróbálok bejutni. Letettem a papucsomat a bejáratnál ülő férfi elé egy laza "Salam" kíséretében, mintha számomra ez teljesen természetes rituálé lenne a saját – természetesen szintén muszlim – hazámban. Ránk nézett, egy pillanatig habozott, aztán végül felrakta a papucsokat egy rekeszbe, és a kezembe nyomott egy sorszámot. A férfi és női részek külön voltak, így elváltunk egymástól.

Éreztem, hogy kicsit olyan ez, mint egy lopakodós videojáték, ahol az ember folyamatosan egy hajszálon egyensúlyoz, hogy ne bukjon le. Igyekeztem úgy mozogni, mint a többiek, megsimítottam a falat – mert láttam, hogy ezt többen is teszik –, és komoly arckifejezéssel jártam körbe, mintha épp a tökéletes imahelyet keresném, de túl válogatós lennék. Belülről a hely egészen lenyűgöző volt. Minden csillogott, a falakat szinte teljesen tükörmozaikok borították, és legalább négy-öt ember folyamatosan törölgette őket, hogy még fényesebbek legyenek. A legbelső részen szinte minden aranyban pompázott.

Oda is besétáltam, de addigra már rendesen összeszorult a gyomrom. Ha itt lebukok, abból nem sok jó sül ki. Ráadásul nem bírtam ki, hogy ne készítsek egy fotót. Láttam, hogy néhányan telefonból olvassák az imákat, így én is úgy tettem, mintha szent szöveget böngésznék, majd egy gyors mozdulattal kattintottam. És ekkor a telefonom hangosan kiadta a jól ismert fényképezés hangját. Mondom, na, ez most nagyon kellett… Szerencsére senki sem figyelt fel rá.

Shiraz a költészet, a bor, a szerelem és a virágok városaként ismert. Itt született, alkotott és hunyt el Háfiz, a híres perzsa misztikus költő, akinek szerelmes versei és borhoz írt ódái világszerte ismertek. Innen indult útjára a Bahái hit is, amelynek mára az izraeli Haifa lett a központja. Shiraz egykor híres egyetemmel büszkélkedhetett, amely vetekedett a bagdadival. A Perzsa Birodalom egykori fővárosaként jelentős történelmi örökséget őriz, míg ma Irán hatodik legnagyobb városa, több mint egymillió lakossal.

A városban rengeteg bevásárlóközpont található, talán még több is, mint Budapesten. Szórakozóhelyek – klubok, bárok és diszkók – viszont egyáltalán nincsenek, mivel ezek tiltólistán szerepelnek, akárcsak az alkohol. Az illegális piacon azonban könnyen hozzá lehet jutni szeszes italokhoz, bár az árak jelentősen meghaladják a normál bolti árakat, különösen ünnepek és különleges alkalmak, például az Újév közeledtével.

A bulizás ettől függetlenül nem marad el. Akik tehetősebbek és nagy házzal vagy kerttel rendelkeznek, rendszeresen szerveznek privát összejöveteleket. Ha egy buli a kertben zajlik, akár két-háromszáz fő is összegyűlhet, míg zárt térben is simán összejöhet százötven-kétszáz ember. Ezeken az estéken természetesen minden megtalálható, amire csak egy átlagos bulizó vágyhat…

A város ezernyi arcát mutatja, mégis egyetlen harmonikus egésszé áll össze. Egy derűs, nyugodt világgá. A nyüzsgő utcák, a bazár zsivaja időről időre és helyről helyre elcsendesedik, mintha maga a város is lélegezne. Az iszlám vallásosság sok mindent magában foglal, és az iráni emberek egyik legfontosabb ajándéka önmaguk számára ez a belső nyugalom.

A mecsetek nem csupán az áhítat helyei, hanem a békés pihenés terei is. Ide nemcsak az imádkozók térnek be, hanem azok is, akik egyszerűen csak megpihennének egy árnyas udvaron vagy egy boltíves teremben, a szőnyegeken ülve elmélyülve, csendesen beszélgetve. Helyiek és látogatók egyaránt így töltik itt az időt – és én sem tettem másként.

A Rózsaszín Mecset különösen erős benyomást tett rám. Itt úgy éreztem, mintha maga a fény hatna az emberi lélekre. A színes üvegablakokon átszűrődő napfény különleges hangulatot teremtett, és minden gond tovatűnt, mintha sosem létezett volna.