ÚTIKRITIKA.HU / Siráz

Az 1,6 milliós Siráz Teherántól délre mintegy 700 kilométerre fekvő, turisták által nagyon kedvelt város. Siráz klímája viszonylag kellemes, enyhe. A kertkultúrája miatt "Irán kertjének" is szokták nevezni. Az iránian nagy becsben tartják ezt a várost, mert itt született két istenített költőjük Hfiz és Szádi. A két poéta mauzóleuma valóságos zarándokhely.

Tetszett&Nem tetszett

Tetszett

1. Kifejezetten nagy a tisztaság

Nem tetszett

Vélemények

"Siráz egy gyönyörű, élénk egyetemi város (is), óriási zöld parkokkal, szép mecsetekkel, modern és óvárosi negyeddel. A több mint ezer éves Vakil bazár több részből áll, és gyakorlatilag bármi megtalálható (ez minden iráni bazárra érvényes). A sirázi bazár azért is érdekes, mert nem csupán egy fedett piacról van szó, hanem egy "városról", ahol régi fürdők, nagyon szépen karbantartott udvarok vannak. A város fő látványossága közé tartozik Háfez és Szádi perzsa költők sírja, ami ma is népszerű hely az irodalom kedvelőinek. Nagyon érdekes látvány, ahogy a zarándokok a sírokat megérintve és a kertben imádkozva, és verseket olvasva emlékeznek a költőkről. Siráz alkalmas állomás csillagtúrákra is, egynapos kirándulásokkal (taxival vagy iránytaxival a legolcsóbb) el lehet utazni Perszepoliszba, a Naqsh-e Rustam-hoz (Dáriusz és Xerszész sírja) vagy a Naqsh-e Rajab-hoz, amik az óperzsa történelem leghíresebb látványosságai." (István, 2013)

A város egy ősi település, mely sokáig csak karavánok pihenő helye volt. Shiraz az arab betörés után indult erősebben fejlődésnek. Többször volt főváros is, mindez építészetén, kulturális örökségén látszik is. Ma lakossága több mint egymillió fő. Számos látnivaló akad itt. Az egyik a citadella, melynek a pisai ferde toronyhoz hasonlóan van egy megdőlt bástyája. Kertek, mauzóleumok sora, mecsetek és persze bazár is akad, amit még érdemes megnézni.

A mecsetek közül fontos kiemelni a legnagyobbat, mely nem is egy mecset, hanem egy komplexum. Másfél kilométeres kerülete és kilenc hektáros területe hat mecsetet foglal magába. Turistaként sajnos nem fotózhattam, a gépet le kellett adnom egy kis pavilonban, ahol vigyáztak rá. Mivel látták, hogy külföldiek vagyunk, egy anyakönyv-vezetőhöz hasonlóan szalaggal átkötött idegenvezetőt adtak mellénk, aki szívélyesen körbevezetett. Ingyen. Elmondta, hogy az épületegyüttes folyamatosan bővül, így például a legújabb mecset három éve készült el. Ezen igencsak megdöbbentem, mert az építészeti kialakítás megtévesztően olyan, mintha több száz éves imahelyről lenne szó. Vezetőnk ügyelt arra is, hogy társaságunk hölgy tagjai ne keveredjenek be oda, ahol csak férfiak tartózkodhatnak, és viszont.

A mecset szomszédságában fekszik az óváros, mely sikátorokba szerveződött szél-koptatta vályogházakból áll. A másik irányból pedig egy olyan városrész szegélyezi, amit leginkább a budapesti körúthoz tudnám hasonlítani. Az épületek földszintjein boltok vannak, és az utcákon esténként nyüzsög az élet. Az Európában is ismert háztartási eszköz márkákból itt egy másféle dimenzió tárul fel. A nagycsaládosok miatt nagyobb mosógépek, tűzhelyek és főzőzsámolyok töltik meg a kirakatokat, üzleteket. Persze vannak divat ruházatot, szöveteket, szőnyegeket, lakberendezést kínáló árusok és élelmiszer boltok is. Na meg persze büfék. Némelyik kirakatában látványhűtőkben nyers húsok és belsőségek sorakoznak. Kívánságra elkészítik ezeket. Itt láttam először vitrinben nyers birka agyvelőt. Gasztro kultúrsokk. A grillcsirke meg egyenesen fenséges. (2018)" forrás

Kétmillió ember, rendetlenebb, mint Iszfahán, de lazább, a legtöbb iráni egyetért abban, hogy a siráziak a legszerethetőbb emberek. Fársz (Persis) tartomány, az echte Perzsia közepe. Sirázban Háfiz sírjánál lehet Háfiz-versekből jósoltatni. Menjen el elsőre mindenki Sirázból Perszepoliszba taxival, keresse meg Széchenyi Andor gróf 1892-es graffitijét a griffszobrokon, kölcsönözzön húsz tománért VR-szemüveget. Itt minden hülyeség autentikus, ez is. Utána Naqs-e Rosztam, Paszargad, Nagy Kürosz sírja.(2021) forrás

v.j. fotója

Szállásválasztás

Itt lehet Shiraz-i szálláshelyeket találni - hotelscombined.com magyarul

Étkezés

,, Vacsorára igazi helyi specialitásokat kóstoltunk meg, úgymint a Dizi, ami egy krumpliból, húsból, hagymából álló egytálétel, aminek halmazállapota a leves és a főzelék között van félúton. Egy másik helyi finomság a Khoresh Bademjan valójában egy padlizsánpörkölt, aminek lecsós ízesítése közel áll a magyar konyhához. Az irániak minden napszakban imádják a két decis flakonban árult joghurtos italukat, ami valójában egy savanyú író, menta ízesítéssel súlyosbítva. Erre már nem vitt rá a lélek, helyette alkoholmentes sört rendeltem, amivel nem jártam sokkal jobban. Bevallom, meglepett, hogy Pepsi- és Coca-Colát is lehet kapni Iránban, még ha ez nem nagy vigasz azoknak, akik az alkoholos frissítőket helyezik előnybe. Semmilyen szesz nincs hivatalosan az országban, de persze pult alól be lehet szerezni ezt-azt. Más kérdés, hogy egy liter, meghatározhatatlan fajtájú borért háromezer forintnyi riált is elkértek. Otthon még volt olyan gondolatunk, hogy egy kólás üveget megtöltünk Unikummal, hogy legyen valamivel fertőtleníteni az iráni bacilusokat, de féltünk a reptéri ellenőrzéstől, így elvetettem az ötletet. A jó hír, hogy a tisztaságnak, és a hasonló konyhának köszönhetően, az egész út során nem volt gondunk az emésztéssel. (2019)" forrás

Vásárlás

A Rouhollah bazár - p.i. fotója

Ugyebár, megfelelő szuvenír darabok Iránból - s.t. fotója

Látnivalók

Cheragh Sah szentély

p.i. fotója

,, Ez a temetkezési emlékmű és mecset komplexum már a XIV. század óta jelentős zarándokhely. Akkor készítette Tash Khātūn királynő (!) az egyedi, 30 kötetes aranyozott Koránt, ami egészen jó állapotban megtekinthető a Pars Múzeumban. A szentélybe egy látványos iwan-on keresztül léphetünk be, ami egy sztalaktit díszítésű fél kupola. Ez az építészeti megoldás rendkívül népszerű Közép-Ázsiában és a Közel-Kelet itteni tájain. A belépés ingyenes, de a nők itt már nem ússzák meg egy sima kendővel, a bejáratnál mindenkire gúnyát adnak, aki nem csadorban érkezett. Nejem egy ágyneműhuzatból eszkábált leplet kapott, így léptünk be a tágas udvarba, ahol egy működő szökőkút, újabb iwan, és egy hagymakupolás szentély fogadott.

A síremlék fölé épült Aramgah-e Shah-e Cheragh mecset belülről olyan, mint egy csillogó drágakő, mivel falait, oszlopait, kupoláit, ajtóit, belső díszítéseit milliónyi tükörmozaik és ezüst borítja, ami beragyogja a teret. Hátránya, hogy csak muszlimok léphetnek be, ezért kidolgoztam egy tervet, hogy bosnyáknak adjuk ki magunkat, mert ezt mindenképp látnunk kell. Szerencsére nem volt rá szükség, mert olyan kevés nyugati látogatja a helyet, hogy nem állítottak külön őrt a bejárathoz sőt, még a fényképezést sem tiltja semmi. Az is igaz, hogy semmilyen táskát vagy nagyobb fényképezőgépet nem engednek bevinni a komplexum területére, de a telefonos fotózással nincs semmi gondjuk, a helyiek is vadul szelfiznek bent. Egy újabb udvarból viszonylag modern mecsetbe léptünk be, amit sokkal inkább használnak imádkozásra a helyiek. Nem tudom, pénteken hányan lehetnek itt, de most kongott az ürességtől. Egy asztalon imakövek várták, hogy egy hithű muszlim maga elé helyezzen egyet, és homlokával érintse, miközben Mekka felé hajlong. (2019)" forrás

s.t. fotója

Hafez sírja

p.i. fotója

,, Háfiznak, a XIV. században élt teológus költőnek a versei leginkább a borokról és a csajozásról szólnak, lévén, hogy Siraz akkoriban messze földön híres borvidék volt. Valószínű akkoriban még Allah elnézőbb volt a tintázással szemben. Az oszlopos síremlék alatti szarkofág mellett irániak imádkoznak, vagy éppen szelfiznek aszerint, ki mennyire van átitatva áhítattal. Eközben a hangszórókból megzenésített verseit énekli egy férfihang elég hangosan. (2019)" forrás

Vakil mecset

p.i. fotója

Nasir al-Muk mecset

"A Nasir al-Mulk mecset a 19. század második felében épült a Qajar dinasztia megrendelésére. Külsőleg semmi különös nem látszik az épületen, de amit az épület belseje rejt, az szinte leírhatatlan szépségű. Színes ólomüveg ablakai a reggeli napsugarak hatására káprázatos fényárban tündökölnek, mintha minden reggel rajta pihenne meg a szivárvány. Kupolái és bonyolult geometriai mintái is említésre méltóak, rózsaszín csempéi miatt, rózsaszín mecsetnek is becézik." forrás

,, Ezt a mecsetet gyakran hívják Rózsaszín Mecsetnek, a díszítő csempéken uralkodó rózsaszín árnyalatok miatt. Az imahely nem olyan régi, a XIX. század végén épült a Kádzsár-dinasztia uralkodása alatt. A turisták által ingen kedvelt, mert nyugati szárnyának belső udvarra néző ablakait színes üvegberakásokkal díszítették, így a délelőtti órákban remek felvételeket lehet készíteni a beáramló fényekről. (2019" forrás

Programlehetőségek

Jön!

A nagy költőikről (Hfiz és Szádi)

"A városi park mellett a másik, nagy tömeget felhajtó hely Hafez sírja. Az irániak rajonganak a költészetért, talán a rajongás nem is elég erős kifejezés, szinte vallásos áhítat veszi körül a kb. 5 középkori nagy perzsa költő-legendát és az irániak teljesen nyíltan mondják, hogy minden iráni otthonban két könyvnek kell ott lennie: a Koránnak és egy Hafez-kötetnek, de talán fordított sorrendben...Felkeressük Hafez sírját és hirtelen úgy besűrűsödik a tömeg, mintha a Szigeten lennénk, a sír körül egyébként egy teljes komplexum alakult ki óriási parkokkal, olvasótermekkel, boltokal, Hafezt kutató intézettel stb. stb." forrás

A zoroasztriánusokról

Jön!

Olvasmányos linkek

"Shiraz már első látásra is sokkal kellemesebb helynek tűnt, mint Bandar Abbasz. A másfél milliós, 1500 méteren fekvő város néhány évtizedig még főváros is volt a 18. század végén (Iszfahán után és Teherán előtt), és leginkább a költők, a virágok és a bor városaként vált ismertté. Shiraz ma is híres irodalmi életéről és itt nyugszik a perzsa irodalom két legjelentősebb költője, Hafez és Sa'di. A virágok is meg vannak még, a kellemes klímának és fekvésnek köszönhetően a kertek, parkok olyan tömegben fordulnak elő, hogy Shiraz-t manapság a kertek városának is hívják. A több évszázados múltra visszatekintő borkészítést sajnos mára már elsöpörte az iszlám forradalom, pedig szívesen összehasonlítottuk volna a shiraz-i bort névrokonával (a közhiedelemmel ellentétben a világhírű shiraz/syrah szőlő nem innen ered, DNS vizsgálatok alapján Franciaországban született a Dureza és a Mondeuze Blanche szőlők frigyéből)." (forrás: Útleírás Shiraz és Persepolisz

"Az iráni hétvégét Shirazban kezdtük - ugyanis Teherán mellett ez a másik, fapadossal megközelíthető város. Shirazt a perzsa kultúra egyik központjaként tartják számon, és sok alternatív néven ismert, úgy mint a "Tanulmányok városa", "Rózsák városa", "Szerelem városa", "Kertek városa", mindez persze nagyon romantikusan hangzik, de azért a jelenlegi rezsim ezt is igyekszik kordában tartani, így például a shirazi bor a forradalom óta már csak emlék (vagy egy-egy pincében rejtőző, igen veszélyes titok). Másfél napot töltünk Shirazban, ami elég arra, hogy - erőltetett menetben - körbejárjuk a fő nevezetességeket, hál' istennek a város elég kompakt, az ún. Zand sugárút környékén található az összes látnivaló és a szállodánk is. Több helyen is olvastam, és most személyesen is meggyőződhettem róla: az irániak piknik-világbajnokok. A felszerelés mindig bekészítve az autóban, hogy szükség esetén elő lehessen kapni, és itt nem csak az alapfelszerelésre gondolok...

A parkok tömve voltak családokkal, idősekkel és fiatalokkal, akik konkrétan sátort vertek (van, aki a fűre, de akinek nem jutott hely, akár a park melletti betonjárdákra is), kiterítették a perzsa szőnyegeket, sütik a gázrezsón a húst és rendesen olajban a sült krumplit, vízipipa és termoszos tea, sakk és csacsogás ezerrel. Másnap kérdezgetek egy csávót erről, és azt mondja, a piknikezők egy része messziről, azaz vidékről is jöhet és egész hétvégén Shirazban marad, magyarul a piknik átalakul a városi parkokban való sátorozássá (amit teljesen megértek, gyönyörűek a parkok, citrusfa ligetek és rózsák mindenfelé. Dubai-hoz szokott szemeim végre színeket látnak és teljesen odavagyok). Zseniális. (2011)" forrás

"A mecsetek belsejébe csak muszlimok mehettek be, de addigra már jól lebarnultam, már volt egy kis szakállam, és kicsit amúgy is olyan török fejem van, Lillán meg persze csador volt, mert ott bent az volt a dress-code, úgyhogy úgy döntöttem teszek egy próbát. Egy mindennapi sztenderd 'Salam' kíséretében letettem a papucsom az ember elé a pultra (próbáltam úgy, mint aki számára az ilyen papucslerakás egy mindennapi rutin a saját - szintén muszlim - országában), ő meg ránk nézett, és végül úgy volt vele, hogy 'hát a fene tudja', és feltette a papucsot egy fakkba, nekem meg adott egy sorszámot. A férfi és a női rész külön volt, szóval külön váltunk. Én egy kicsit úgy éreztem magam, mint valami lopakodós játékban, amikor folyamatosan pont annak a határán táncolok, hogy kiszúrjanak. Próbáltam úgy csinálni, mint mások, megsimogattam a falat, meg ilyenek. Aztán körbebandukoltam, kicsit ráncolva a szemöldököm, mint aki éppen imahelyet keres, de válogatós, így körbe kell néznie jól. Belülről a hely elképesztő. Minden ragyog, 4-5 ember folyamatosan törölgeti a tükröket, amiből az egész fal ki van rakva, hogy még jobban ragyogjanak, legbelül pedig kb. minden arany. Na oda csak bementem, de addigra már annyira tele lett a gatyám, hogy ki kellett mennem. Ha itt elkapnak, az elég rossz. Főleg, hogy nem bírtam ki fényképezés nélkül. Úgy tettem, mint páran mások, akik a telefonból olvassák az imákat, aztán klikk. És kiadott egy ilyen jó kis fényképezés hangot a telefon. Na mondom ez most jól jött. De szerencsére nem hallották meg. (2013)" forrás

"Sirázt a költészet, a bor, a szerelem és a virágok városának tartják. Itt született, alkotott és halt meg Háfiz, a híres perzsa misztikus költő, akinek bordalai, szerelmes versei az egész világon ismertek. Innen indult útjára a híres Bahái vallás, mely mára az izraeli Haifában talált központra. Híres volt egyeteméről, mely a bagdadival vetekedett. Volt a Perzsa Birodalom fővárosa, mára Irán hatodik legnagyobb városa, több mint egymillió lakossal. Sirázban bevásárlóközpontból rengeteg van, talán még több, mint Budapesten. Szórakozóhelyből – klubokból, bárokból és diszkókból- már annál kevesebb akad, pont hogy semennyi, hiszen ezek tiltólistán szerepelnek, akárcsak az alkohol. A fekete piacon viszont nagyon egyszerű hozzájutni, csak éppen sokkal drágább, mint a rendes ára, és ez az ár csak nő, ha valamilyen speciális esemény vagy ünnep közeleg, mint például az Újév. Ami a bulizást illeti, annak ellenére, hogy nincsenek diszkók Iránban, azok az emberek, akik kicsit is jobb módúak, és nagy házzal illetve kerttel rendelkeznek, éjjelenként partikat szerveznek, ahova a barátaikat, azoknak a barátait, és ismerőseiket hívják meg. Ha kertben tartják a bulit, akár két-háromszáz fős tömeg is összegyűlhet ilyenkor, ha pedig a házban, akkor is olyan százötven-kétszáz fő is összejöhet. Ilyenkor természetesen minden megtalálható, amire csak a bulizóknak igénye támadhat…" forrás

,, A város ezer és egy arcát mutatja, mégis mind összeáll eggyé. Egy derűs és nyugodt világgá. Mert a nyüzsgés, az utcák forgataga, a bazár zsivaja időről időre, és helyről helyre elcsendesedik. Az iszlám vallásosság sok mindenről szól. És ennek egyik eleme az a nyugalom, mellyel az iráni emberek megajándékozzák magukat. Az iszlám templomok, a mecsetek nem csak az áhítatnak adnak otthont, hanem a könnyed békés pihenésnek. Legyen szó helybeli lakosokról, vagy turistákról. Nem egy árnyas udvaron, boltozott teremben láttam, ahogy a szőnyegeken ülve elmélkednek, imádkoznak és csendesen beszélgetnek az ide látogatók. Én is így tettem. A rózsaszín mecsetben kifejezetten az volt az érzésem, hogy itt a fény hat az emberi lélekre. Minden gond tovatűnni látszott. (2018)" forrás