ÚTIKRITIKA.HU / Izland

Izland

Időjárás | Földrajz | Történelem | Manapság | Izlandiak | Turista etikett | Gasztronómia | Fotóegyveleg

.

Izlandi lányok - R. Gyuri fotója

Időjárás és éghajlat

A Golf-áramlat nagymértékben befolyásolja az ország klímáját. A nyarak relatív hűvösek, a telek viszonylag enyhék. A turistáskodás vonatkozásában kalkulálni kell az időjárás szeszélyességére. Orkánerejű szelekre az év bármely időszakában lehet és kell számítani. Sokak szerint Izland tekintetében nem is annyira a hideg a probléma, hanem ezek a kemény szelek. A széllökések akár olyan erejűek is lehetnek, hogy majdnem fellökik az embert. Az egyénileg utazók, és főleg a kempingezők persze jobban ki vannak téve az éghajlat keménységének, mint a csoportosan, autóbusszal körutazó, szállodákban éjszakázó turisták. A 90 kilométer/órás szél nem számít ritkaságnak. Nyáron gyakorlatilag egyáltalán nem nyugszik le a nap. Éjfél és hajnali három között van sötét, de nincs teljes sötétség.

A 10 legsötétebb, pontosabban napsütéses órákban legszegényebb városának listáján második helyezett Reykjavik (1268 óra egy évben).

Izlandra utazva érdemes felkészülni a sziget sajátos éghajlatára, amely a közhiedelemmel ellentétben nem különösebben zord. Az Atlanti-óceán és a Golf-áramlat hatása miatt a tél enyhébb, mint sokan gondolnák, míg a nyári hőmérséklet ritkán emelkedik 15-17 °C fölé. Ideális túrázáshoz, bár az időjárás gyorsan változhat, ezért az esőkabát mindig jól jön. Esernyőre viszont szinte soha nincs szükség: az erős, gyakran viharos szélben aligha lehetne használni.

Mikor érdemes Izlandra utazni?

Bármikor, hiszen a sziget minden évszakban lenyűgöző arcát mutatja. Az időjárás viszont kiszámíthatatlan: a napsütés helyett könnyen előfordulhat, hogy köd, szél és vízszintesen zuhogó eső fogad.

A nyár a legideálisabb időszak, ha felfedeznéd a sziget természeti csodáit. Ilyenkor hosszúak a nappalok, éjfélkor is világos van, és a táj teljes pompájában tündököl. A hőmérséklet kellemesebb, így akár sátorozni is lehet anélkül, hogy az ember jégkockává válna.

A tél mesebeli hangulatot áraszt, különösen a sarki fény játékával, amely zöld és lila színekbe öltözteti az eget. Ugyanakkor a nappalok rendkívül rövidek, december végén alig pár órán át van világos. A szélsőséges időjárás gyakran megbénítja a közlekedést, ezért télen nem a legpraktikusabb az ország bejárása. Ha azonban csak néhány órád vagy napod van egy átszállás során, érdemes felfedezni a karácsonyi díszbe öltözött Reykjavíket, ahol a házak olyanok, mintha mézeskalácsból készültek volna.

A tavasz és az ősz köztes megoldás: ha a nyárhoz közeli időpontot választasz, még kifoghatsz kellemesebb időt. Októbertől áprilisig az északi fény is megfigyelhető, így ezek a hónapok jó választásnak bizonyulhatnak, ha a lehető legtöbbet szeretnéd kihozni az utazásból.

---

Először Reykjavík belvárosában, egy erkélyről sikerült megpillantani a zöldes-kékes fényfüggönyt az égen, mintha csak a kedvünkért jelent volna meg. Másnap éjjel már messzebb autóztunk, egészen a Secret Lagoonig, mert ismét erős, 5-ös intenzitású északi fényt jeleztek – olyat, amely miatt a fővárosban 45 percre lekapcsolták a közvilágítást.

A természetes forró vizes medencéből zárás után "csak" a kristálytiszta, csillagos égboltban gyönyörködhettünk a mínusz tíz fokban – egy olyan élmény, amit, ha lehetőség adódik rá, vétek lenne kihagyni. Hazafelé viszont a sarki fény végre teljes pompájában mutatta meg magát. Csak álltunk és bámultuk, mert ilyenkor az ember egyszerűen képtelen máshová nézni. Van benne valami hipnotikus és túlvilági, így már értem, miért tartották egykor félelmetes és misztikus jelenségnek.

Földrajz

• Izland kb. 3100 kilométerre van Magyarországtól.
• Izland területe kb. 103 ezer négyzetkilométer, azaz kicsivel nagyobb, mint Magyarország.

Az úti kritikus szükségét látja tisztázni azt, hogy tévedés Izlandot skandináv országnak nevezni. Izland észak-európai állam, és skandináv országnak valójában csak Norvégiát, Dániát és Svédországot lehetne nevezni. Finnország sem skandináv ország, hanem észak-európai. Tény viszont, hogy magyar szóhasználatban Finnországot és Izlandot is skandináv országnak szokták mondani, tulajdonképpen hibásan.

Izland az Atlanti-óceán északi részén fekszik, ami felvet egy érdekes kérdést: miért Európa része? Talán mert nincs McDonald’s? Vagy mert a vikingek Európából érkeztek ide? A legvalószínűbb magyarázat, hogy Izlandot jóval Amerika felfedezése előtt ismerték, így egyértelműen az európai világhoz sorolták. Ami biztos, hogy ez Európa legritkábban lakott országa: egy Magyarországgal majdnem megegyező méretű területen alig 380 000 ember él – mellettük pedig mintegy 600 000 birka legel.

A szigetet szinte teljesen a természet uralja, gleccserek, vulkánok és folyók alakítják a tájat. Erdők gyakorlatilag nincsenek, a szárazföld kevesebb mint 1%-át borítják fák – részben a vulkánkitörések, részben az első telepesek miatt. Talán nem véletlen, hogy az amerikaiak Izlandon tesztelték az űrhajósok kiképzését a holdraszállás előtt.

Nevével ellentétben Izland nem egy fagyott pusztaság: a Golf-áramlat enyhítő hatása miatt a fővárosban télen ritkán esik a hőmérséklet 0 fok alá. Figyelembe véve, hogy ilyenkor alig néhány órán át világos, ez egészen meglepő. Nyáron pedig ennek éppen az ellenkezője történik: a nap szinte le sem nyugszik, így ekkor rendezik meg az Arctic Open golfbajnokságot, amelyet éjfélkor indítanak.

A Golf-áramlat egy másik hatása a jegesmedvék teljes hiánya. Bár időnként előfordul, hogy egy-egy példány a grönlandi jégtáblákon elsodródik ide, gyorsan intézkednek az eltávolításáról. Talán ideje lenne felcserélni a két hatalmas sziget nevét: Grönland lehetne Izland, Izland pedig Grönland.

---

Izland saját nyelvvel büszkélkedhet, amely az itt élők identitásának egyik legfontosabb része. A leginkább a norvéghoz hasonlítható izlandi dallamos, különleges hangzású nyelv, tele bonyolult nyelvtani szerkezetekkel, kivételekkel és ezeréves szófordulatokkal. Rendkívüli, hogy az izlandi – a többi skandináv nyelvvel ellentétben – mennyire megőrizte eredeti formáját.

Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy az ország történelme hosszú évszázadokon át a világtól való elszigeteltségről és a természet viszontagságaival való küzdelemről szólt. Kevés külső hatás érte, amely megváltoztathatta vagy felhígíthatta volna a nyelvet és a kultúrát. Ez a fajta különállás ma is az izlandi nép egyik büszkesége, akárcsak rakoncátlan vulkánjaik, forró forrásaik és hatalmas gleccsereik.

Izlandon a sarki róka az egyetlen őshonos emlősállat. Az Izlandon látható rénszarvasok elődjeit a 18. században "importálták" és azok leszármazottai élnek most is. Izlandon több mint 200 vulkán létezik. Az ország áramszükségletének egynyegedtét geotermikus energiából nyerik. Izland világelső az egy főre jutó faültetés tekintetében.

Történelem

Izland legkorábbi lakói ír remeték voltak, akik a 9. század végén a pogány népek érkezése miatt hagyták el a szigetet. 930 táján Izlandon már demokratikus alkotmányt léptettek érvénybe a világ legrégebben működött törvényhozó testületével, az Althing-gal. Izland legrégebbi történelmi eseményeit a 13. században úgynevezett sagakban (mondák) őrizték meg. A 13. században norvég uralom alá került a sziget. A 14. század végén aztán a norvég, svéd, dán királyságok megállapodása (kalmári unió) folyományaképpen Izland dán fennhatóság alá került. 1874-ben az izlandiak saját alkotmányt kaptak és 1918-ban Dánia elismerte teljesen Izland szuverenitását, önállóságát. A második világháború idején, Dánia német megszállásakor a brit majd az amerikai hadsereg Izlandot stratégiai légibázisnak használta. Izland ugyan hivatalosan semleges volt a világháborúban, azért a szövetségesekkel működtek együtt. 1944-nem az izlandiak egy népszavazást követően kinyilvánították Izland köztársasági államformájú függetlenségét. Azaz a norvégokkal, dánokkal és svédekkel szemben nem óhajtottak semmiféle monarchiát. 2010-ben Izlandon betiltották a vetközős klubokat, de nem erkölcsi okokból, hanem ultra feminista felfogás alapján. Izland volt a világon az első ország, ahol nőt választottak meg államfőnek. (Vigdis Finnbogadottirt 1980-ban választották meg, és 1996-ig volt hivatalban. 

Manapság

Egy nemzetközi felmérés szerint Izland a világ negyedik legboldogabb országa. Egy 2016-os európai felmérés szerint: Izlandon cigarettáznak a legkevesebben. Viszont, a lakosság arányában ott élnek a legtöbben súlyfelesleggel.

Az egy főre eső villanyfogyasztásban Izland a világelső. 

,, Legnagyobb kincsükre, a vízre nagyon vigyáznak, valamint sokrétűen használják. Gyakorlatilag ingyen villamos energiához jutnak (az ország keleti részén fejlett alumínium ipar, ahová az olcsó villamos energia miatt még Ázsiából is áthajózzák a nyersanyagot feldolgozásra) a geotermikus energia által. Minden kisebb falunak van egy mini erőműve, amely a villamos energia termelést biztosítja. A vidéki tájkép visszatérő eleme a geotermikus erőművekből a magasba emelkedő gőzoszlop. Az izlandiak számos zöldséget és gyümölcsöt megtermesztenek saját maguknak üvegházakban: paradicsom, banán, eper, málna, fűszernövények. Az üvegházakban szinte folyamatosan megvilágítják a növényeket, mivel a napsütéses órák száma igen alacsony. Bár az ország területének 1%-a termőföld, komolyabb behozatalra csak gabonából szorulnak. Gyakorlatilag minden élelmiszer bio, illetve kiemelendő, hogy nem létezik talaj- vagy vízszennyezés. A nagy volumenű halászat ellenére a hal termékek is rendkívül drágák, sajnos. (adam.szlifka@vista.hu, 2017)

---

"Az utakon általában kevés a forgalom, nincsenek aszfaltozva, Izland mégis egy modern skandináv ország, ahol minden működik, és ahol az állam gondoskodik a polgárairól a születéstől a halálig. Nincs munkanélküliség, nincs szegénység, nincs feltűnő gazdagság. Az oktatás mindenkire kiterjed. Az egy főre jutó előállított és eladott könyvek száma vitathatatlanul a legmagasabb a világon. Tovább élnek majdnem mindenkinél. Levegőszennyezés nincs: az egész országban geotermikus a fűtés.

Az ország erőszakmentes: nincs hadsereg, nincsenek fegyverek, nagyon kevés a bűncselekmény. A veszélyes bűnözők kivételével minden rab kimenőt kap az ünnepnapokon; kicsi gyerekek egyedül sétálnak a városban. Az elmúlt ezer évben az izlandi nőknek olyan jogaik voltak, ami máshol elképzelhetetlen volt, például elválhattak és megtarthatták a (közös) vagyon felét. Izland volt az első ország, amelynek női elnöke volt, és az egyetlen, ahol létezik egy tisztán női párt parlamenti képviselettel. Az izlandiak találták föl a parlamentet." forrás

---

"Ki hallott arról, hogy az izlandiak a gazdasági válság kirobbanása után nem mentették meg az adófizetők pénzéből a három legnagyobb bankjukat, hanem hagyták összeomlani azokat? Aztán forradalom tört ki, lemondatták a bankpárti kormányukat, majd az EMBEREK maguk írták újra az ország alkotmányát, végül bebörtönözték a bankárokat? Ráadásul mindennek következtében az ország gazdasága ma már növekszik, a munkanélküliség pedig csökken?

Ki hallott egyáltalán mostanában Izlandról bármit is? Bizonyára senki. Pedig Izlandban olyan dolgok történtek, amelyek példaként szolgálhatnának minden hitelválságban szenvedő ország számára. Talán ezért is dugta el a globális média az északi országról szóló híreket szerte a világon, mert a végén még követőik akadnának!" forrás

---

"A reykjavíki rendőröknek annyira semmi dolguk, hogy unalmukban szolgálati selfie-ket posztolnak Instagramra, meg cuki kutyákkal és a reggelijükkel fotózzák egymást a hatóság hivatalos csatornáján. Néha segítenek egy hóban ragadt autón, aztán lenyűgöző tájakon bicikliznek. Ilyen boldog és kiegyensúlyozott rendőröket még biztosan nem látott. Hacsak nem járt már Izlandon." forrás

---

,, Izland gazdasága elég érdekes és figyelemre méltó. Magasak a fizetések, alacsony a munkanélküliség, a földön a 3. legmagasabb az egy főre jutó GDP, ráadásul 100%ban zöld energiát használnak (geotermikus és vízi erőművekkel). Mindezt úgy, hogy 2008-ban a pénzügyi / államcsőd szélére kerültek. Igaz, hogy nem az állami túlköltekezés miatt következett be, hanem három nagybank csődje miatt, amelyek iszonyatos mennyiségű külföldi betétet gyűjtöttek be és kockázatos dolgokban vettek részt, majd a Lehman Brothers bedőlése miatt szintén csődbe jutottak. Az ő külföldi tartozásaik összege meghaladta az izlandi teljes éves GDP ötszörösét. Az izlandi kormánynak nem volt más választása, mint a külföldi igények megtagadása (csak a saját állampolgárait kártalanította). Igaz, hogy a mai napig vitában állnak néhány országgal, akik euró milliárdokat buktak az izlandi csődön, az izlandiak meg élnek, mint hal a vízben.. Mondjuk papíron elvileg nem ilyen fényes a helyzetük, de az a tény is az ellenkezőjét mutatja, hogy a pénzügyi gondjaik miatt a válság után csatlakozni akartak az EU-hoz és az eurózónához aztán tavaly (mikor jobbra fordult a helyzet) visszavonták a csatlakozási kérelmet…(2016)" forrás

---

,, 1998-ban a szigetország fiatalsága egészen elrettentő képet festett: azon 15-16 évesek aránya, akik a megelőző egy hónapban legalább egyszer berúgtak, a teljes korosztály csaknem felét (42%) tette ki. A fiatal tinédzserek csaknem egyötöde (17%) nyilatkozott úgy, hogy már kipróbálta a marihuánát, és még náluk is többen akadtak (23%), akik rendszeresen, azaz napi szinten dohányzónak vallották magukat egy kérdőíves felmérésben.

Reykjavík utcáin ittas, céltalan fiatalok lődörögtek, akik között nem ritkán fajultak verekedésig a konfliktusok. A kormányzat és az ország civil szervezetei azonban felfigyeltek a problémára, és amerikai szakemberek bevonásával elemezni kezdték a helyzetet. A célt nem abban határozták meg, hogy akkut módon kezeljék a problémát, hanem az, hogy annak gyökereit feltárva komplex megelőző stratégiát dolgozzanak ki.

A helyzetelemzés eredményei cselekvésre ösztönözték a politikai elitet.

Többé nem lehetett reklámozni az alkohol- és dohányipari termékeket, miközben előbbi vásárlását 20, utóbbiét pedig 18 év alattiaknak tiltották meg teljesen.
A 13 év 16 év közöttiek számára kijárási tilalom lépett életbe télen este tíz óra, nyáron pedig éjfél után.
Kötelezővé tették, hogy szülői szervezetek alakuljanak minden oktatási intézményben.
Minden lehetséges platformon hangsúlyozták: a probléma igazi megoldása az, ha a szülő a lehető legtöbb időt tölti aktívan együtt a gyermekével.
Az állami és önkormányzati intézmények szervezett keretek között kezdtek szabadidős tevékenységeket (sport, zene, művészet, stb.) kínálni a fiataloknak, hogy becsatornázzák felesleges energiáikat és lekössék figyelmüket.
A cél az volt, hogy minden fiatalkorú megtalálja a számára leghasznosabb kikapcsolódást kínáló tevékenységet, melynek segítségével erősödhet a csapatmunka terén, javíthatja alkalmazkodó-készségét, és kifejlődhet szociális érzékenysége. A komplex stratégiához financiális juttatási rendszer is kapcsolódott: Reykjavíkban a családok gyermekenként havi 35,000 koronás (kb. 90,000 forint) állami támogatást fordíthattak szabadidős tevékenység finanszírozására.

Az eredmény: 2016-ig a részeg fiatalok aránya öt százalékra, a marihuánát kipróbálóké hétre, a rendszeresen dohányzóké pedig háromra esett vissza. (2017)" forrás

---

,, Izlandra jellemző a kis lélekszám (330.000 fő) és az elszigeteltség (pláne a vidéki területeken), és már el is érkeztünk egy igazi izlandi problémához, ami elsőre totál hülyeségnek hangzik, de gondoljunk bele, és máris nem annyira elképzelhetetlen: Izlandon van mobil applikáció, amelyik segít abban, hogy az egyéjszakás kalandok nehogy vérfertőzéssé fajuljanak, felkutatja a két ember közötti rokonsági fokot, és jelzi ha azt túl közelinek ítéli." forrás

Izlandiak, helyi emberek

• A sziget lakói fölöttébb demokratikus gondolkodásúak, és társadalmuk kifejezetten az egyenlőségre épül. Ez azért is van, mert csaknem az egész társadalom középosztályból áll, évszázadok óta lényegében arisztokrácia nélkül élnek, legfeljebb a politikai osztály kapja meg a magáért a rossz döntések miatt.
• Izlandon a nemek közötti egyenlőséget nagyon komolyan veszik, éspedig a valós gyakorlatban, nem a szólamok szintjén.
• Az izlandiakra jellemző, hogy zárkózottságukból szívesen törnek ki kisebb nagyobb italozással. Ilyenkor aztán megered a nyelvük és nagyon formában vannak.
• Egy 2013-as nemzetközi felmérés meglepő eredménye szerint a világon az izlandiak és az új-zélandiak a leginkább vendégszerető népek a külföldi turisták irányában.
• Egy vicc szerint: az izlandiak azért olyan szépek, mert leszármazottai azoknak a legdögösebb nőknek, akiket a vikingek Európa különböző helyeiről kiválogattak és Izlandra hurcoltak magukkal.
• Felmérések szerint az izlandiak jókora hányada hisz a manók létezésében (de tényleg?). Sokan hiszik azt, hogy a manók sziklás vidékeken élnek, mágikus erővel bírnak és bajt okoznak annak, akik megzavarja őket otthonukban. Ugyanakkor számos felmérés azt erősíti meg, hogy az izlandiak hatalmas többsége (a fiatalok lényegében 100 százaléka) nem hisz a Föld isteni teremtésében.
• Izlandon a kézilabda a legnépszerűbb sportág. A férfi kézilabda-válogatottjuk a 2008-as olimpián ezüstérmet szerzett. Persze most a foci jelentősége nyilván hatalmasat fog nőni. Egészen elképesztő, amit az izlandi foci elért. 
• Izlandon az irástudás 99 százalékos (megjegyezzük Magyarországon is ennyi).
• Izland világelső a kiadott könyvek/fő tekintetében. A könyv a legnépszerűbb karácsonyi ajándék. 
• A legtöbb izlandinak nincs tényleges családi neve. A családi név funkcióját az tölti be, hogy a keresztnév mellett egy olyan név szerepel, ami a mama vagy a papa keresztnevéből és a toldalékból áll. Jonsson apukája Jon volt.
• Izland világelső az internet használatban. Az emberek 97 százaléka van online. 

Az izlandiakra jellemző, hogy a fontos döntéseket hajlamosak az utolsó pillanatra hagyni. Egy helyi író szerint azonban ez nem feltétlenül hátrány, hiszen éppen ez teszi őket dinamikussá és alkalmazkodóképessé.

Az elmúlt évtizedekben Izlandon jelentősen visszaszorult a kamaszkori dohányzás, alkoholfogyasztás és droghasználat. Míg a ’90-es évek végén az izlandi tinédzserek Európa élvonalába tartoztak az alkoholfogyasztás terén, mára teljesen más a helyzet. 1998-ban a 15-16 éves fiatalok 42 százaléka vallotta, hogy az elmúlt hónapban részeg volt, 2016-ra ez az arány mindössze 5 százalékra csökkent.

Hasonló tendencia figyelhető meg a kannabiszhasználatnál is: míg korábban 17 százalékuk próbálta ki, ma csupán 7 százalék. A dohányzás még látványosabb visszaesést mutat, hiszen a napi szinten cigarettázó fiatalok aránya 23-ról 3 százalékra esett vissza. Az izlandi fiatalok életmódjában bekövetkezett változások mögött átfogó prevenciós programok és szigorúbb szabályozások állnak.

---

Az izlandiak számára a dán és a norvég nyelv megértése némi nehézséget okozhat, mivel az izlandi nyelv és a többi skandináv nyelv (dán, norvég, svéd) közötti különbségek jelentősek. Az izlandi nyelv az óészaki nyelvhez közelebb áll, és kevésbé modernizálódott, míg a dán, norvég és svéd nyelvek jelentősebb változásokon mentek keresztül az évszázadok során.

Ennek ellenére az izlandiak sokan tanulnak dánul vagy más skandináv nyelveken az iskolában, ami segíti őket abban, hogy megértsék ezeket a nyelveket. A norvég és a dán nyelv közötti különbségek kisebbek, így a norvégok és a dánok viszonylag könnyen megértik egymást, és a svédekkel is hasonló a helyzet. Az izlandiak számára azonban a skandináv nyelvek megértése némi tanulást és gyakorlást igényel.

Az írott nyelv megértése valamivel könnyebb lehet az izlandiak számára, különösen a dán esetében, mivel a dán nyelv történelmileg jelentős hatással volt Izlandra. Összességében az izlandiak számára a skandináv nyelvek megértése lehetséges, de nem automatikus, és némi erőfeszítést igényel.

Turista etikett

• Az izlandiak szeretik megkérdezni a külföldi látogatókat, hogy tetszik-e nekik az országuk. Ez inkább egy formális, udvariassági jellegű érdeklődés, azaz nem érdemes részletekbe menő választ erőltetni.
• Az izlandiak nem szoktak saját országukban borravalót adni, tehát ebben a vonatkozásban nyugodtan igazodhatunk hozzájuk. Amúgy persze a szolgáltató helyeken a személyzetnek lehetnek olyan tagjai, akik nem fognak tiltakozni, ha mégis mindenáron borravalót akarunk adni. A szolgáltatások többségénél a szerviz díj benne van az árban.
• Medencébe bemenetel előtt zuhanyozzunk fürdőruha nélkül, mert náluk ez egy alapvető higiéniai elvárás. Kéretik átmenetileg háttérbe szorítani a szégyenlősséget. Ott ez így természetes.
• Az izlandiak nem túl kényeskedők, nem fellengzősek, nem ragaszkodnak szigorú illemtanhoz, így náluk az ismeretlenek jelenlétében való böfögés, szellentés, szürcsölés nem nagy probléma. De ezt nem kell bunkóságnak tekinteni, ők egyszerűen természetesek, persze azért nem mennek el extrém végletekbe. Ne tegyünk kellemetlen megjegyzést, ne vágjunk kellemetlen tekintetet, ha valami ilyennel találkozunk.
• Az izlandiak szeretik és elvárják a pontosságot. Ehhez alkalmazkodjunk.
• Izlandon a legtermészetesebb, hogy vigyáznak a környezet tisztaságára. A külföldi látogató vegyen róluk példát és semmiképpen se szemeteljen!
• A fürdőkben, a természetes termálfürdőkben az emberek meztelenül zuhanyoznak még akkor is, ha ez bárki által látható. Ők azt tartják higiénikusnak, hogy ne fürdőruha takarásában tisztálkodjanak, és nem prűdek - nem öncélúan, magamutogatásból - közszemlére tenni pőre testüket. Alkalmazkodjunk az ő szokásaikhoz, legalább ott Izlandon.
• Betiltották a hereszárítást egy izlandi uszodában

Gasztronómia

• Izlandon a népszerű specialitások többsége hazai alapanyagokra épül, igaz sajtok és egyéb tejtermékek terén erősen behozatalra szorul. Úgy is, hogy például több mint nyolcvanféle helyi készítésű sajtjuk van. Az izlandiak nagyon sok tejterméket fogyasztanak, van egészségtudatuk bőven. Egyik nagy tejtermék kedvencük: a skyr. Ez joghurtnak néz ki, de valójában nagyon puha sajt.
• Szinte minden ételükben főszerepet kap a szósz, egyfajta generál szósz. 
• Nagyon kedveltek a sütemények, pl. egy fahéjas tészta, ami olvasztott csokoládé tündököl. A kenyerek terén a sötét rozskenyereket preferálják.
• No persze az étkezés élterepe a hal, azon belül is tonhal, lazac, tőkehal, sőt cápahús, és a tenger mindenféle gyümölcsei. A húsok közül dominál a bárány, a kacsa és a rénszarvas. A bárányhúst és a lazacot inkább füstölten szeretik. Az izlandi gasztronómia egzotikus vonulataihoz sorolhatók: a főtt birkafej, a bárány belsőségek, a birkahúsos véres hurka.
• Az izlandiak többsége imádja a brennivin-t, ami valamiféle burgonyából készült égetett szesz. Kellemes és nem túl erős itóka. Persze a vodka kis kelendő.

Bár az izlandiak sok mindenben különböznek a többi germán néptől – amit egyébként előszeretettel hangoztatnak is –, az égetett szeszes italok fogyasztása náluk is évszázadok óta fontos szerepet játszik a gasztronómiai kultúrában. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ott-tartózkodásunk alatt egyetlen részeg embert sem láttunk (ami az alkoholárakat tekintve nem is csoda), viszont – kizárólag kutatási célzattal – megkóstoltuk Izland nemzeti italát, a brennivínt.

Amikor Izland „korlátozott nyersanyagforrásairól” esik szó, érdemes észben tartani, hogy ez az ételek és italok alapanyagaira is különösen igaz – és a múltban még inkább így volt. Az izlandiak nem kedvtelésből fogyasztották a birka szinte minden részét, és nem unalmukban kísérleteztek a mérgező cápahús elásásával, hogy ehetővé tegyék. Egyszerűen arról volt szó, hogy a zord körülmények között muszáj volt minden elérhető forrást a lehető legjobban kihasználni.

---

Be kell vallanom, hogy gasztronómiai tájékozottságom ezzel a kijelentéssel nem épp a legjobb bizonyítványt állítja ki rólam, de fogalmam sincs, létezik-e olyan verseny, amelyben a világ legbüdösebb, legvisszataszítóbb szagú ételét keresik. Ha van is ilyen, egy dologban biztos vagyok: a hírhedt izlandi rothasztott cápahús, a kæstan hákarl, előselejtező nélkül bejutna a döntőbe – méltó ellenfeleként a duriánnak. Eközben a mi pálpusztai sajtunk valószínűleg megszégyenülten húzódna félre.

Ha Izlandon jársz, négy helyi különlegességet mindenképp érdemes megkóstolni: a perzselt birkafejet, a lundahúst, a bálnasteaket és persze a rothasztott cápát. Mi a lundát kihagytuk – talán majd legközelebb –, de a másik három kipipálva. Ezek közül egyik sem hagyott olyan maradandó nyomot, mint mai történetünk főszereplője, noha csak előételként kóstoltuk meg.

---

Ma az izlandiak egyik hagyományos ételkülönlegességéről, a perzselt birkafejről lesz szó. A következő sorok és képek egyesek számára felkavaróak lehetnek, így a gyengébb gyomrúaknak nem ajánlott étkezés előtt olvasni.

Szakértők szerint az izlandi juhok húsa a legfinomabbak közé tartozik. Ennek oka, hogy az ország elszigeteltsége miatt az itteni állatok – amelyek az észak-európai rövid farkú juhok alfajába tartoznak – máig megőrizték több mint ezeréves génállományukat. Az izlandi birkákat az év nagy részében szabadon tartják, a lávamezőkön legelnek, kristálytiszta vizet isznak, és egy teljesen vegyszermentes környezetben élnek. Mindezek együtt biztosítják, hogy húsuk és gyapjújuk valóban kiváló minőségű legyen.

---

Mivel Izlandon szinte állandóan fúj a szél – nem is kis erővel –, rengeteg energiára volt szükségem ahhoz, hogy haladni tudjak akár a városban, akár a vidéki területeken. Az energiát pedig nem csupán az édességek adták, hanem gyakorlatilag minden, amit megvettem. Az izlandi élelmiszerek zsírtartalma ugyanis meglehetősen magas – annyira, hogy más európai országokban, ahol az emberek folyamatosan fogyókúráznak, valószínűleg sokan megbotránkoznának rajta.

Íme néhány olyan alapélelmiszer, ami egy átlagos izlandi bevásárlás során a kosárba kerülhet:

Vaj (smjör): Kiváló minőségű, sózott vaj, amelynek zsírtartalma elérheti a 20-30 százalékot. Olyan tömény és ízes, hogy nemcsak kenyérre kenve fogyasztják, hanem főzéshez is széles körben használják.

Sajt (ostur): Mivel nagy sajtkedvelő vagyok, a hűtőmben mindig volt belőle, bár utólag lehet, hogy nem kellett volna ennyit vásárolni – az izlandi sajtok ugyanis meglehetősen zsírosak. Az üzletekben számos fajta kapható, akárcsak Magyarországon.

Gomolya sajt (kotasæla): Ez a zsíros, kissé túrós állagú sajt itthon is egyre elérhetőbb. Kifejezetten finom, főleg friss fehér kenyérre kenve.

Skyr: Ez az ősi tejtermék már a vikingek idejében is létezett. Állaga olyan sűrű, mint a nálunk kapható tejföl, natúr változata pedig legalább olyan édes is. Kétféle kiszerelésben árulják: a 200 ml-es pohárhoz kiskanalat is csomagolnak, de az 500 ml-eshez már nem – ami különösen bosszantó, ha az ember annyira rászokik rá, hogy mindig tart magánál egy kanalat, hogy útközben is ehesse. Ízesített változatai között megtalálható az áfonyás, barackos, epres, körtés, vaníliás és dinnyés is.

Fotóegyveleg

R. Gyuri fotói

Vissza az elejére

Kommentek