ÚTIKRITIKA.HU / Svájc

Svájc

Repülővel | Autóval | Busszal | Vonattal | Szállásválasztás | Úti okmányok | Vám | Fotóegyveleg

.

Engelberg falusi üdülőhely - úgymond - főutcája  (Oberwalden kanton) - k.a. fotója

Repülővel

Svájc fő nemzetközi repülőterei Zürich (ZRH), Genf (GVA) és Bázel (a svájci oldal: BSL), kisebb repülőterek találhatók Lugano (LUG) és Bern (BRN) városában. Néhány légitársaság a németországi Friedrichshafenbe is repül, amely közvetlenül a Boden-tó túlpartján fekszik Romanshornnal szemben, és nincs messze Zürichtől.

Bázel repülőtere különleges eset, mivel a szomszédos Mulhouse-t és Freiburgot is kiszolgálja. Háromféle IATA-kódja van, és attól függően, hogy „Bázel” vagy „Mulhouse” érkezési oldalt választja az utas, az eljárás (és néha a repülőjegy ára) is eltérhet. A repülőtér rendelkezik egy közös kóddal is (EAP), amely mindkét célállomást lefedi.

A legtöbb nagy európai légitársaság legalább egy svájci repülőtérre közlekedik. Az ország nemzeti légitársasága a Swiss International Airlines, amely a Star Alliance és a Lufthansa-csoport tagja. Leányvállalataival, köztük a charter- és nyaralójáratokat üzemeltető Edelweiss Airrel együtt szinte minden nagyobb európai várost, valamint számos interkontinentális célpontot is kiszolgál.

Emellett kisebb svájci légitársaságok is működnek: az Etihad Regional főként Genfből és Luganóból, a Helvetic Airways Zürichből és Bernből indít járatokat.

A nagy európai fapados légitársaságok Svájcban viszonylag kis számban vannak jelen, többnyire csak egy-egy közvetlen járattal saját központjukból Zürichbe vagy Genfbe. Kivételt jelent az EasyJet, amelynek külön svájci leányvállalata (EasyJet Switzerland) van, és Bázelbe, Genfbe, valamint Zürichbe is kínál járatokat a megszokott diszkont-modellben. A Ryanair jelenleg Bázelbe repül.

A téli szezonban sok charter- és üdülőjáratot üzemeltető légitársaság indít gépeket a svájci repülőterekre, elsősorban a síelők és téli sportok kedvelői miatt.

Attól függően, Svájcon belül hova szeretne utazni valaki, érdemes lehet alternatív repülőtereket is figyelembe venni:

Északról: Friedrichshafen, Memmingen, München, Stuttgart, Strasbourg, Baden-Baden

Nyugatról: Lyon, Chambéry, Grenoble

Délről: Milánó repülőterei, Torino

Keletről: Bolzano, Innsbruck

A kiváló vasúti összeköttetések miatt az is opció, hogy valaki Frankfurt repülőterére érkezik, majd onnan vonattal utazik tovább Svájcba.

Autóval

Svájc szinte minden városa és a legtöbb turisztikai célpont könnyen elérhető autóval, például Genf Közép-Franciaország keleti részéből, vagy Zürich Dél-Németországból. Vannak azonban autómentes települések is, főként az Alpokban fekvő kisebb falvak, mint Zermatt vagy Wengen, ahova csak vonattal vagy felvonóval lehet bejutni.

Svájc része a schengeni övezetnek, de nem tagja az EU vámuniójának. Ezért a határellenőrzések a csempészetre, illetve a vámáruk ellenőrzésére koncentrálnak, és az országon belül is előfordulhatnak közúti ellenőrzések. Az átkelések általában gyorsak, de az autókat bármikor megállíthatják, és indoklás nélkül átvizsgálhatják.

Időnként torlódások lassítják a forgalmat, különösen az Alpokon átvezető alagutak előtt, például a Mont Blanc- vagy a Gotthard-alagútban, ahol akár órás sorok is kialakulhatnak. A svájci autópályák használatához kötelező az éves matrica, amely 40 frankba kerül, és a határon is megvásárolható, ha nincs már az autón. A legtöbb városban nincs ingyenes parkolás, egy nap díja általában 25–40 frank. Néhány település teljesen zárva van az autósok előtt, viszont közösségi közlekedéssel jól elérhetők – ezeknél érdemes inkább vonattal érkezni.

A hegyi utakon számolni kell azzal, hogy azokat a sárga PostAuto buszok is használják. Különösen a hajtűkanyarokban a buszok teljes ívet bevesznek, és elsőbbségük van. Ha meghallod a háromtónusú kürtöt, amely a busz érkezését jelzi, húzódj félre még a kanyar előtt, és engedd el őket – a sofőrök erre számítanak.

Főbb útvonalak Olaszország felől:

Zürich, Luzern, Bázel, Bern irányába: A8 Milánó–Chiasso, majd A2 a Gotthard felé.

Lausanne, Genf irányába: A5 Aosta–Szent Bernát-alagút, majd kantonális út Martigny-ig és onnan az A9-es autópálya.

A Valais kanton felé: az A26-os autópályáról Gravellona Toce felé, majd a 33-as főúton át a Simplon-hágón Brigig. A hágó egész évben nyitva van, háromsávos, jól járható út vezet rajta. Iselléből autószállító vonat is indul Brigbe, ami kényelmes alternatíva.

Érdemes arra készülni, hogy bár nagy szabadságot ad, eléggé drága. Négy embernek már egyértelműen megéri. Svájcban autopálya matrica rendszer van, kiragasztós. Nem lehet spórolni vele, meg kell venni. 

120 km/óra a sebességhatár a sztrádán, 80 km/ óra az autóúton és 50 a városban. Nincs teljes alkoholtilalom, egy sör - pohár! - belefér az ebédhez. Aki nem akar kockáztatni, ne igyon, ha vezet.

Nem egyszerű a parkolás sehol, egyetlen városközpontban sem. Nagy általánosságban mindenhol fizetős, gyakorlatilag egész nap. A legrémesebb talán a zürichi, háromféle színben festettek csíkot a járda mellé, ettől függ, hogy hol mennyi időt lehet maradni. Nem nagyon érdemes kinlódni vele, nem olcsóbb, mint egy parkolóház.

Autóbérlés

Kényelmes, egyszerű. Persze itt is bevethetik az általános lehúzós trükköket, de összességében árban nem drágább a tömegközlekedésnél, ami viszont nagyon jó. Mindenki döntse el maga. Annak, aki városi kirándulásokat tervez nem ajánlott a SUV.

Busszal

Budapestről több nemzetközi busztársaság kínál közvetlen járatokat Svájcba. A legjelentősebb a FlixBus, amely napi vagy heti több indulással közlekedik Zürich, Bázel, Bern és Genf irányába. A menetidő általában 13–16 óra között mozog a célállomástól függően, és a buszok gyakran Bécsen vagy Münchenen keresztül haladnak.

A közvetlen járatok mellett átszállással is kényelmesen elérhető Svájc: Bécs, München vagy Milánó felé indulva számos további csatlakozás áll rendelkezésre, így akár kisebb svájci városokba is el lehet jutni.

A buszjegyek ára erősen változó, de ha időben foglal az ember, általában kedvezőbbek, mint a repülőjegyek. A modern távolsági buszok többsége ingyenes wifit, konnektort és légkondicionálást kínál, így a hosszú út is viszonylag komfortos.

Íme egy rövid összehasonlítás a Budapest–Zürich útvonalon 2025-ben:

🚍 Busszal

Menetidő: kb. 13–16 óra, útvonaltól és megállóktól függően.

Ár: előre foglalva kb. 20 000–40 000 Ft között odaút.

Kényelem: közepes – modern buszok, wifi, konnektor, de hosszú utazási idő.

🚆 Vonattal

Menetidő: kb. 10–11 óra, jellemzően Bécsen keresztül, közvetlen Railjet csatlakozással.

Ár: kb. 30 000–50 000 Ft-tól (akciós SparDay jegyekkel olcsóbban).

Kényelem: kényelmesebb, szabad mozgás, étkezőkocsi; stabil menetrend.

✈️ Repülővel

Menetidő: 1 óra 45 perc repülés + reptéri ki- és bejutás (összesen kb. 5–6 óra).

Ár: 25 000–80 000 Ft között retúr, időponttól függően.

Kényelem: a leggyorsabb megoldás, de a reptéri procedúrákkal együtt nem mindig sokkal gyorsabb a vonatnál.

👉 Ha az ár a legfontosabb, a busz a legolcsóbb, de hosszú.
👉 Ha a kényelem és megbízhatóság számít, a vonat a legjobb kompromisszum.
👉 Ha az idő a fő szempont, a repülő a nyerő, főleg ha jó áron elcsíphető jegy.

Vonattal

Svájc büszkélkedhet a világ legsűrűbb közösségi közlekedési hálózatával. A Swiss Travel System vasúti hálózata 29 000 km hosszú, és több világszerte ismert vonal is ide tartozik. A vonatok Európa minden részéről érkeznek. A menetrendek mindig a december második vasárnapján változnak, így ilyenkor érdemes figyelni a központi kijelzőket, például Lausanne-ban vagy Basel SBB pályaudvarán.

Főbb nemzetközi vasúti kapcsolatok:

TGV Lyria (francia–svájci nagysebességű vonat): napi több járat Párizsból, Dijonból, Lyonból, Valence-ból, Avignonból, Aix-en-Provence-ból, Marseille-ből, Toulonból, Cannes-ból, Antibes-ből és Nizzából.
Példák menetidőre: Párizs–Genf 3 óra, –Lausanne 3,5 óra, –Bázel 3 óra, –Bern 4 óra, –Zürich 4 óra;
Genf–Lyon 2 óra, –Avignon 3 óra, –Marseille 3,5 óra, –Nizza 6,5 óra;
Bázel–Marseille 5 óra.

EuroCity (EC) vonatok Olaszország felé: óránkénti járatok Milánóból Svájcba, továbbutazási lehetőségekkel egész Olaszországba.
Példák menetidőre: Milánó–Bern 3 óra 12 perc, –Bázel 4 óra, –Genf 4 óra, –Zürich 3 óra 36 perc.
Napi egyszer közvetlen járat: Milano Centrale – (Simplon-alagút) – Brig 2 óra, – (Lötschberg-bázisalagút) – Spiez 2,5 óra, – Bern 3 óra 25 perc, – Bázel 4 óra 25 perc, – Freiburg im Breisgau 5 óra, – Karlsruhe 6 óra, – Mannheim 6 óra 45 perc, – Frankfurt Hbf 7,5 óra.
Ugyancsak napi egyszer: Frankfurt Hbf – Mannheim 45 perc, – Karlsruhe 1 óra 12 perc, – Freiburg im Breisgau 2 óra 15 perc, – Bázel 3 óra, – Luzern 4 óra 15 perc, – (Gotthard-bázisalagút) – Bellinzona 5 óra 48 perc, – Lugano 6 óra 18 perc, – Milano Centrale 7,5 óra.

ICE (InterCity Express, német nagysebességű vonatok): rendszeres járatok Churból, Zürichből és Interlakenből Bernen és Bázelen át Németországba (Freiburg, Offenburg, Baden-Baden, Karlsruhe, Mannheim, Frankfurt), tovább Köln, Dortmund, Hannover, Hamburg, Berlin vagy Amszterdam felé.
Példák menetidőre: Frankfurt repülőtér – Bázel 3 óra; Frankfurt Hbf – Bern 4 óra, – Interlaken 5 óra, – Zürich 4 óra, – Chur 5 óra 24 perc.
Vagy: Interlaken Ost – Bern 52 perc, – Bázel 2 óra, – Freiburg 3 óra, – Frankfurt Hbf 5 óra, – Berlin Hbf 9,5 óra (naponta kétszer).

IC vonatok: Zürich és Stuttgart között kétóránként, menetidő kb. 3 óra.

EC vonatok: Zürich és München között rendszeresen, menetidő kb. 4 óra.

RailJet (RJ) vonatok: Zürichből Innsbruck (3,5 óra), Salzburg (5,5 óra), Bécs (8 óra) felé, további keleti kapcsolatokkal.

Éjszakai vonatok: az osztrák ÖBB üzemelteti őket NightJet márkanév alatt, Svájcból több európai nagyváros felé.

Szállásválasztás

Szállásválasztás Svájcban: Gyakorlati tanácsok 2025-re

Svájcban a szállásárak jelentősen változnak a szezon és a magasság függvényében, télen a sípályák közelében akár 300-500 CHF (120.000-200.000 HUF) is lehet egy éjszaka egy átlagos szállodában. A nyári hónapokban, különösen július-augusztusban, amikor a túrázószezon csúcsán vagyunk, a hegyi menedékházak és alpesi szállodák árai szintén magasak, 200-400 CHF (80.000-160.000 HUF) között mozognak.

Az Airbnb alternatíva lehet a drága szállodákkal szemben, ahol egy teljes lakás Zürichben vagy Genfben 150-250 CHF (60.000-100.000 HUF) per éjszaka, míg kistelepüléseken 80-150 CHF (32.000-60.000 HUF) között találhatók lehetőségek. A svájci vendégadó (Kurtaxe/taxe de séjour) szinte minden településen kötelező, ami 1-5 CHF (400-2000 HUF) között mozog személyenként és éjszakánként.

A hegyi régiókban érdemes előre foglalni, különösen a Jungfrau régióban, Zermattban vagy St. Moritzban, mivel ezeken a helyeken limitált a szálláskapacitás. Svájcban a hotelekben gyakori, hogy a félpanzió (reggeli és vacsora) kötelező, ami további 50-80 CHF (20.000-32.000 HUF) lehet naponta.

A svájci szállások nagy része kiváló minőségű, de érdemes figyelni arra, hogy a légkondicionálás nem általános, még a drágább szállodákban sem, mivel a hegyi klíma miatt ritkán van rá szükség. Az alpesi menedékházakban (Berghütte) gyakran közös hálótermek vannak, ágyankénti árak 25-60 CHF (10.000-24.000 HUF) között, és ezek előfoglalása elengedhetetlen a népszerű túraútvonalakon.

A vasútállomások közelében található szállások általában drágábbak, de Svájc kiváló tömegközlekedési rendszere miatt ez praktikus választás lehet. Youth hostel lehetőségek is vannak, ahol egy ágy 30-70 CHF (12.000-28.000 HUF) között kerül, és a Swiss Travel Pass kedvezményt biztosíthat bizonyos szállásoknál.

A kisebb hegyi falvakban található családi panzióknál gyakran személyesebb szolgáltatást és helyi specialitásokat kínálnak, áraik 120-200 CHF (48.000-80.000 HUF) között mozognak reggelivel együtt. Fontos tudni, hogy Svájcban a check-out általában délelőtt 10-11 óra között van, és késői érkezés esetén gyakran önkiszolgáló check-in rendszereket használnak.

A wellness szállodáknál, amelyek Svájcban nagyon népszerűek, a spa használata gyakran külön díjas, 20-50 CHF (8.000-20.000 HUF) naponta. Végül érdemes megjegyezni, hogy a svájci szállásadók által kiállított vendégkártya (Guest Card) gyakran ingyenes vagy kedvezményes tömegközlekedést és múzeumlátogatásokat biztosít, ami jelentős megtakarítást jelenthet.

Úti okmányok

Turista célú beutazás esetén a magyar állampolgárok érvényes útlevéllel vagy érvényes személyi igazolvánnyal léphetnek be Svájc területére, és turizmus vagy látogatás céljából legfeljebb 90 napig tartózkodhatnak az országban külön engedély nélkül. Az utazáshoz célszerű az új típusú, kártyaformátumú személyi igazolványt vagy útlevelet használni. Svájc a schengeni övezethez tartozik, ezért a határokon megszűnt a személyek szisztematikus ellenőrzése. Repülővel Budapestről érkezve rendszerint nincs útlevél-ellenőrzés, de a svájci hatóságok belépéskor és a tartózkodás teljes ideje alatt bármikor jogosultak ellenőrizni, hogy a külföldi rendelkezik-e a belépés és tartózkodás feltételeivel, megfelelő anyagi fedezettel, valamint a szállás biztosításával.

Praktikus tudnivalók:

Mindig legyen nálad a szállásfoglalás visszaigazolása (papíron vagy digitálisan), mert kérhetik igazolásként.

Készpénzt is érdemes vinni, mivel Svájcban sok kisebb bolt és étterem nem fogad el külföldi bankkártyát.

Ha több mint 90 napot szeretnél kint maradni (pl. munkavállalás vagy tanulás miatt), előzetesen vízumra vagy tartózkodási engedélyre van szükség.

Bár határellenőrzés nincs, időnként lehetnek közúti vagy vasúti igazoltatások, ezért mindig legyen nálad személyazonosító okmány.

Svájcban a közbiztonság nagyon jó, de a repülőtereken és nagyvárosi pályaudvarokon fokozott figyelmet fordítanak a csomagellenőrzésre.

Vám

2025. frissítés:  

Svájc nem tagja az Európai Uniónak és az EU vámuniójának sem, ezért az országba belépőknek vámellenőrzésre kell számítaniuk. Bizonyos áruk – például fegyverek, kések, állati és növényi eredetű termékek – behozatala külön szabályokhoz kötött, vagy teljesen tiltott. A kések közül szigorúan tiltott a különféle automatikusan vagy egy kézzel nyitható típusok behozatala és birtoklása, ezek engedély nélküli tartása súlyos bírsággal járhat.

Vámmentesen bevihető mennyiségek (17 év felett):

Alkohol: legfeljebb 5 liter 18% alkoholtartalom alatt, és 1 liter 18% fölött.

Dohány: összesen 250 egység (pl. cigaretta, szivar vagy vágott dohány).

Egyéb áruk: személyenként 150 CHF értékig, ezen felül vámot és ÁFA-t kell fizetni.

Fontos tudni, hogy bizonyos mezőgazdasági termékekre (például hús, hústermékek, tejtermékek) külön szabályok vonatkoznak, ezeknél gyakran szigorú mennyiségi korlátozás vagy teljes tiltás érvényes.

A készpénz be- és kivitelére is szigorú ellenőrzés vonatkozik. Ha valaki 10 000 svájci frankot vagy annál többet visz magával, a határon igazolnia kell az összeg eredetét és felhasználásának célját. A vámosok gyanú esetén ennél kisebb összeget is vizsgálhatnak, és akár ideiglenesen le is foglalhatják.

Fotóegyveleg

Vissza az elejére

Kommentek