ÚTIKRITIKA.HU / Svájc

Svájc

Földrajz | Időjárás | Történelem | Manapság | A svájciakról | Turista etikett | Gasztronómia | Fotóegyveleg

Matterhorn (4478 méter) - k.r. fotója

Földrajz

Svájcban négy hivatalos nyelv van. A lakosság 64 százalék svájci németet beszél (sokféle dialektusban), 20,4 százalék anyanyelve a francia, 6,5 százaléknak az olasz, és egy százalék beszéli a latin gyökerű rétorománt. Svájcban a harmadik legelterjedtebb vallás: az iszlám. Svájc egyik megnevezése a Confoederatio Helvetica, és ennek rövidítése a svájci autókon is látható CH rövidítés.

,, Nem vagyok nyelvész, nem tudom, hol van ennek a határa, de a svájci német annyira „eltorzult”, annyira hatott rá az elszigeteltség, a francia nyelv és még ki tudja mi minden, hogy laikus fülelő azt gondolhatja, hogy egy teljesen különálló nyelvvel van dolga. Nekem a német elég jól megy, de itt azért elkerekedett a szemem.

Beszédben a saját nyelvjárásukat használják, írásban automatikusan elhagyják a Mundartot (nyelvjárást), azaz az irodalmi németre váltanak. Tulajdonképpen párhuzamosan használják a két nyelvet. " forrás

Időjárás és éghajlat

Svájc éghajlata akár ideálisnak is nevezhető, hiszen nincs szélsőséges meleg, hideg, páratartalom.

Korábban azt gondoltam, hogy Svájcban télen mély hó borít mindent, nyáron pedig hűvös az idő. Bár tisztában voltam vele, hogy a hegyek jelentősen befolyásolják az időjárást, és mivel nem 2000 méteres magasságban élek, nem várható térdig érő hó. Azonban meglepett, hogy hiába várom a havazást, az csak ritkán érkezik meg, és akkor sem olyan mennyiségben, mint képzeltem. Ez persze előnyös a közlekedés szempontjából, de a fehér karácsony itt is inkább kívánság, mint valóság. A nyarak valamivel hűvösebbek, mint otthon, de ezt nem bánom. Az idei nyár viszont katasztrofális volt: szinte végig esett az eső, különösen hétvégén, inkább hasonlított monszunra, mint nyárra. Emiatt a kirándulások többnyire elmaradtak. Az esőre minden évszakban fel kell készülni; bármikor lecsaphat egy özönvízszerű zápor. Itt nem létezik a csendes, szemerkélő eső fogalma: ha esik, akkor ömlik. Aki el akarja kerülni a kellemetlen meglepetéseket, annak érdemes mindig magánál tartani egy esernyőt vagy esőkabátot.

---

Zürich-i pöcsörgő május végén - Kriszta fotója

---

Svájc éghajlata mérsékelt, a domborzati viszonyok miatt azonban nagy eltérések tapasztalhatók az ország különböző részein. Az Alpok és a Jura hegység közötti Svájci-medencében a tél mérsékelten hideg, a nyár pedig hűvös. Az ország déli területein enyhébb telek és melegebb nyarak jellemzőek, míg a magashegyi régiókban zordabb klíma uralkodik, ahol a hőmérséklet a magassággal csökken, és a csapadék mennyisége jelentős lehet.

Általánosságban elmondható, hogy Svájcban a nyarak valamivel hűvösebbek, a telek pedig enyhébbek, mint Magyarországon. A városi területeken a klíma kellemes, bár egyesek hiányolhatják a Magyarországon megszokott forró nyári napokat. Ugyanakkor előfordulhatnak 30°C körüli hőmérsékletek is, amit a helyiek gyakran nehezen viselnek, míg a turisták ilyenkor szívesen keresik fel a tavakat és strandokat.

A nyári hónapokban a csapadék mennyisége változó, és gyakran előfordulnak hirtelen, intenzív esőzések. Ezért érdemes mindig magunknál tartani egy esernyőt vagy esőkabátot, hogy felkészüljünk az időjárás gyors változásaira.

Svájcban a szabadidős tevékenységek széles skálája áll rendelkezésre az évszakoknak megfelelően. Nyáron a tavak és folyók kiváló lehetőséget nyújtanak úszásra, vízi sportokra és piknikezésre. A hegyekben túrázásra és kerékpározásra is van lehetőség, kihasználva a jól kiépített ösvényeket és kerékpárutakat. Télen a síelés és snowboardozás kedvelt sportok a hóval borított lejtőkön.

Összességében Svájc éghajlata és természeti adottságai változatos és gazdag lehetőségeket kínálnak mind a pihenésre, mind az aktív kikapcsolódásra vágyóknak.

---

,, A Bise egy nagyon hideg északi szél, ami rendszeresen meglátogatja Genfet. Általában 3 napig marad. Még melegben is elég kellemetlen, de télen kifejezetten emberpróbáló." forrás

Történelem

• Svájc 1499 óta független állam, s ez az állapot csupán egyszer, 1798 és 1815 között szakadt meg francia megszállás miatt.
• Svájc 1515 óta nem háborúzott. Nem kis teljesítmény.
• Svájc a hagyományos semlegessége jegyében egészen 2002-ig halasztgatta az ENSZ-be való belépését.

Korábban azt gondoltam, hogy Svájcban minden télen mély hó borít mindent, és a nyarak hűvösek. Bár tisztában vagyok azzal, hogy a hegyek jelentősen befolyásolják az időjárást, és mivel nem 2000 méter magasan élek, nem várhatom el a vastag hótakarót. Mégis meglepett, hogy hiába várom a havat, nem esik annyi, mint amennyire számítottam. Ez ugyan kedvez a közlekedésnek, de a fehér karácsonyért itt is imádkozni kell. A nyarak valamivel hűvösebbek, mint otthon, amit nem bánok. Az idei nyár azonban katasztrofális volt: szinte végig esett az eső, főleg hétvégenként, inkább monszunra emlékeztetett, mint nyárra. Így a tervezett kirándulások elmaradtak. Az esőre minden évszakban fel kell készülni; bármikor lecsaphat egy özönvízszerű zápor, mert itt nincs csendes vagy szemerkélő eső: ha esik, akkor ömlik. Ezért érdemes mindig esernyőt vagy esőkabátot magunknál tartani.​

Általánosságban elmondható, hogy nyáron kicsit hűvösebb, télen enyhébb az időjárás, mint Magyarországon, legalábbis a városi területeken. Ha nem a hegyekben él az ember, a klíma kellemes, bár személy szerint hiányolom a nagy kánikulákat. Az elmúlt napokban azonban itt is volt 30 fokos meleg, amit a helyiek már nehezen viselnek; a gyerekeket nem engedik ki, és halálos hőségről beszélnek. A külföldiek viszont ilyenkor a számos tó egyikéhez mennek strandolni, hiszen itt bőven van belőlük, és élvezik a szép időt. A nyári és téli időjárás is számos lehetőséget kínál: nyáron ingyenes strandok, medencék, vízi sportok, hajózás, gumicsónakos túrák az Aare folyón, vagy egyszerűen a folyóparton sütögetés, akár bográcsgulyás főzés is lehetséges. A szárazföldi tevékenységek kedvelői túrázhatnak, kerékpározhatnak, hiszen a hegyvidékek, kerékpárutak és a jó idő mind adottak ehhez.​

Akik már jártak itt, mind kiemelték a természet szépségeit, a csokoládét, a sajtot vagy a híres svájci bicskát. Sokan említették a bankokat vagy azt, hogy Svájc rendőrállam. Mindezek találó észrevételek. Érdekes módon kevesen említették a demokráciát, pedig ez is gyakran felmerül Svájccal kapcsolatban, mint irigylésre méltó elem. Gyakran hallani, hogy "Svájcnak könnyű, hiszen 500 éve nem volt háború itt." Valóban, a nagy háborúkba nem léptek be, talán azért, mert nem értek rá. Ez viccesen hangzik, de ha megismerjük a történelmüket, meglepődünk, hogy a svájciak milyen sokszor harcoltak egymással. Ennek eredménye az a több évszázados folyamat, amely során kialakult a demokratikus államberendezkedés. Nem volt egyszerű a konföderáció kialakulása, hiszen össze kellett hangolni a különböző érdekű, nemzetiségű, vallású kantonok életét. A svájci konföderáció első formája már a XIII. században megjelent, amikor három völgy, Uri, Schwyz és Unterwalden lakói 1291. augusztus 1-jén szövetségi szerződést kötöttek, ünnepélyesen vállalva egymás javai és érdekei kölcsönös védelmét és tiszteletben tartását. Mindezek alapján, bár nem vagyok állampolgár, saját meglátásom szerint a rendszer jól vizsgázik.​

---

Svájci nyaralásunk utolsó napján felkerestük Sankt Gallen városát, mert már rég óta furdalt a kíváncsiság, hogy is néz ki a VII. században alapított Bencés kolostor híres könyvtára. Azt kell, hogy mondjam, nem csúnya. Ráadásul a százhatvan-ezres könyvgyűjteményük között 2200 kézzel írt kódexet tartanak nyilván, amelyből 500 példány ezer évesnél is idősebb, úgy mint a legrégebbi német nyelven írt szöveg, az Abrogans. Ennél engem sokkal jobban érdekelt Ekkehard szerzetes 926-os visszaemlékezése, amit a Casus monasterii Sankti Galli című krónikájában vetett pergamenre. Ebben aprólékosan beszámol a rabló magyar hordák támadásáról is, amit mi könnyed bájjal csak kalandozásnak nevezünk.

Az, hogy ez a kis portyázás rengeteg vérontással, erőszakolással és a fejlettebb kultúrák szisztematikus felégetésével járt, hajlamosak vagyunk elintézni egy kézlegyintéssel, és a sötét középkor bevett szokásaira hivatkozni. Magamban is felfigyeltem a büszkeség csírájára, amikor az egyházi komplexumhoz tartozó történeti kiállításon az Ungarische Reiterhorden feliratra lettem figyelmes. Mint az egyszeri dán munkás, aki büszkén viseli a viking ősök tülkökkel ékesített sisakját egy válogatott meccsen, mit sem törődve azzal, hogy azok a barbárok, hány virágzó kultúrát tapostak el és vetettek vissza évszázadokkal.
De hát nem tök mindegy, ki hogy értelmezi a történelemkönyveket? Kásler doktor, ex-miniszter és önjelölt történész vlogger is megmondta, hogy ezeket az emlékiratokat mind az ellenségeink írták, tehát nem tekinthetők hitelesnek. (Sajnos a mi fába rovott betűink pedig már elkorhadtak azóta.) De ott van Imre István 1961-es animációs filmje az esetről, amiben – a kor igényeinek megfelelően – a szerzeteseket tivornyázó alakoknak ábrázolta, akikre már éppen ráfért, hogy jól kifosszák őket. (2023) forrás

Manapság

Svájc egy nagyon régi demokrácia. Az ott élők szerint ez néha már túlzásokat eredményez. Tény, hogy szinte mindenről népszavazást tartanak és nyilván imádnak szavazni.

Életszínvonal

"A munkanélküli segély több összetevő alapján számolódik. Alapja az utolsó 12 hónap átlagkeresete. Hossza és az összege függ az életkortól, a gyermekektől. De alapvetően a fizetés 70/80%-a." (Kiki, 2013)

---

"Egy fodrász átlagosan 3.400 frankot, egy virágárus 3.625-öt, egy taxisofőr azonban csak 3.200-at keres havonta, ami 14%-kal kevesebb, mint 10 évvel ezelőtt. Mindeközben a mozdonyvezetők jól jártak, most 37%-kal keresnek többet, mint 10 évvel ezelőtt, mégpedig egy 2010-es minimálbér-definíciónak köszönhetően, így 5.332 frankot keresnek havonta. Egy főorvos 12.824 frankot visz haza, 6,6%-kal kevesebbet, mint 10 évvel ezelőtt. Erről jut eszembe, hogy az idegenellenesség egyik oka az, hogy félnek attól, hogy a külföldről jövő munkavállalók lenyomják a béreket azáltal, hogy kevesebbért is vállalnak egy adott munkát, mint egy svájci. És itt kell ismét megjegyeznem, hogy eszébe ne jusson senkinek átszámolni a béreket forintra, mert ez teljes mértékben félrevezető, hiszen az árak is teljesen mások, ill. az, hogy a fizetésből mire mennyit költenek az emberek. Jellemzően bérlakásban laknak, ami nagy részét elviszi a fizetésnek és az egészségbiztosítás is húzós összeg." forrás

---

"Svájcra gondolva - azt hiszem - senkinek sem a szegénység jut az eszébe. Pedig minden 10. ember 4000 franknál kevesebbet visz haza, elsősorban a nők. Ezt az összeget nem szabad átszámolni forintra, noha otthon bárki boldog lenne ekkora fizetéssel, itt azonban jóval magasabbak a megélhetés költségei és ez az összeg nem igazán elegendő hozzá. Egy normális méretű lakás havi bérleti díja pl. 2-3 ezer frank között van, a mi 3-fős családunk egészségbiztosítása havi 680 frank. És akkor még semmire sem költöttünk, még közüzemi díjakra sem, és már majdnem elértük a 4000 frankot. A minimálbér alatt foglalkoztatottak közül legtöbben a kereskedelemben dolgoznak, őket követi a szolgáltatásban (fodrászként, kozmetikusként, takarítóként, ill. a gasztronómiában) dolgozók alulfizetett serege. És még itt is nagy a nemek közötti különbség. A férfiaknak csupán 6,1%-a, míg a nőknek 15,8%-a kap a minimálbérnél kevesebbet. Egy minimálbér alatt foglalkoztatott cipőbolti eladónő pl. 630 frankkal kevesebbet kap kézhez, mint ugyanezt a munkát végző férfi kollégája." forrás

---

Svájc a köztudatban egy rendkívül nyugodt és magas életszínvonalú országként él, amely jelentős mértékben támaszkodik a bevándorlókra. Az ország lakosságának körülbelül 30%-a bevándorló, ami kiemelkedő arány Európában. Svájc hosszú ideje vonzza a jól képzett, keményen dolgozó munkavállalókat, akik hozzájárulnak a gazdaság fejlődéséhez.​

A svájci társadalomban nincs helye a hivalkodásnak vagy az urizálásnak; a munkaadó és a munkavállaló közötti viszonyt a kölcsönös tisztelet és korrektség jellemzi. Ez részben a protestáns munkamorál hagyományaiból ered, valamint abból a tényből, hogy Svájc történelme során nem alakultak ki királyi vagy arisztokratikus kiváltságos rétegek.​

A hegyvidéki környezet és a korlátozott mezőgazdasági területek miatt a svájciak mindig is találékonyságra és szorgalomra kényszerültek a megélhetés érdekében. A múltban sok svájci férfi zsoldosként szolgált külföldön, majd hazatérve a megszerzett tapasztalatokat és kulturális ismereteket beépítette saját közösségébe. Ez a történelmi tapasztalat hozzájárult a svájci társadalom nyitottságához és a különböző kultúrák iránti elfogadásához.​

A 20. században Svájc tudatosan hívott be külföldi munkavállalókat, például az 1970-es években portugál családokat, akik nagycsaládjaikkal érkeztek, és sikeresen integrálódtak a svájci társadalomba. A beilleszkedés kulcsa a munka iránti elkötelezettség és a helyi nyelvjárások elsajátítása volt. A svájciak kedvesek és előzékenyek azokkal szemben, akik hajlandóak dolgozni és beilleszkedni.​

Ugyanakkor Svájc nem szociális állam a klasszikus értelemben. A családalapítás és gyermeknevelés jelentős anyagi terhet ró a szülőkre. Bár minden Svájcban dolgozó szülő jogosult családi pótlékra, az ellátások összege és a folyósítás feltételei kantononként eltérhetnek. A szülést követően az anyák általában két hónap fizetett szabadságot kapnak, ezt követően a gyermekgondozás költségei jelentősek lehetnek. A gyermeknevelés költségei miatt sok fiatal pár fontolóra veszi a kivándorlást vagy a gyermekvállalás elhalasztását.​

A bevándorlási politika szigorú: akik nem hajlandóak dolgozni vagy nem törekednek a beilleszkedésre, nehezen találják meg a helyüket Svájcban. A decentralizált rendszer miatt előfordulhat, hogy kis településeknek is jelentős számú menekültet kell befogadniuk, ami feszültségeket okozhat a közösségekben.​

Összességében Svájc sikerének kulcsa a munkaközpontú szemlélet, a történelmi tapasztalatokból fakadó nyitottság és a szigorú, de igazságos társadalmi rendszer. Azok számára, akik hajlandóak alkalmazkodni és keményen dolgozni, Svájc valóban a jólét és a nyugalom hazája lehet.​

---

Az üzletek és szupermarketek árai általában nem térnek el durván a Magyarországon megszokottól, kivéve a húsárukat. Svájcban a hazai termelők védelme érdekében magas vámokat vetnek ki az importált húsokra, ami jelentősen megemeli ezek árát. Ennek következtében a határ menti területeken élők gyakran átruccannak a szomszédos országokba – a német nyelvterületen élők Németországba vagy Ausztriába, míg a déli régiók lakói Franciaországba –, hogy ott vásároljanak húst, mivel még az utazás költségeivel együtt is megéri számukra. Ez a spórolási hajlam mélyen gyökerezik a svájci mentalitásban; függetlenül attól, hogy valaki milyen anyagi helyzetben van, a takarékosság kiemelt szerepet játszik. Amikor néhány éve az Aldi és más diszkontláncok megjelentek az országban, sokan kételkedtek a sikerükben. Azonban az élet rácáfolt ezekre a jóslatokra: szombatonként luxusautók sorakoznak a parkolókban, tulajdonosaik pedig lelkesen keresik az akciós termékeket. Érdekes módon hajléktalanokkal ritkán találkozni az utcákon, viszont a vasútállomások környékén feltűnően sok punk jelenik meg, gyakran kutyával. Ennek oka, hogy bizonyos önkormányzatok a háziállatok után is szociális támogatást nyújtanak, biztosítva ezzel az állatok ellátását.​

---

Svájcban szinte esélyt sem adnak arra, hogy hosszú távon munkanélküli maradj. Ha mégis elveszíted az állásodat, körülbelül két hónap elteltével jelentős támogatást kapsz, nemcsak anyagi értelemben. Személyre szabott tanácsokkal látnak el, beiskoláznak különböző tanfolyamokra, és állásinterjúkra irányítanak, egészen addig, míg végül újra munkába nem állsz. Így hamarosan ismét a munkavállalók 97%-ához tartozhatsz, akik rendelkeznek állandó munkaszerződéssel, és folytathatod mindennapi tevékenységeidet.​

Ami a munkakörülményeket illeti, nem állítom magam tapasztalt szakértőnek. Ez az első munkahelyem itt, az au pair tapasztalatokat leszámítva, és Magyarországon sem dolgoztam még teljes munkaidőben. Azonban azt észrevettem, hogy a vezetőség idejét nem az adóelkerülés vagy kiskapuk keresése tölti ki (bár természetesen itt is vannak kivételek), mivel egyszerűen nincs rá szükségük.​

Külföldiként tisztában kell lenned azzal, hogy lehetőségeid viszonylag korlátozottak, vagy másképpen fogalmazva: ügyesen kell bemutatnod és érvényesítened a tudásodat ahhoz, hogy a számodra megfelelő állást megszerezd. Svájcban nem elegendő azt mondani, hogy "angolul és németül tökéletesen beszélek", mert a következő kérdés valószínűleg az lesz: "Rendben, de milyen idegen nyelvet beszél még?" Például a szállodánk egyik portugál takarítónője anyanyelvén kívül beszél spanyolul, olaszul, franciául és németül is. Lehet, hogy nyelvtana nem tökéletes, és talán egy szót sem tudna leírni németül, de mikor hallottad Bözsi nénit öt különböző nemzet fiával beszélgetni a padon?

Kutyaparkoló egy bevásárlóközpontnál - Kriszta fotója

Gazdaság

Csupán emlékeztetőként, íme néhány világhíres svájci cégmárka: Credit Suisse (bank), Adecco (HR), Lindt&Sprüngli (csokoládé), Mövenpick (szállodák), Nestlé (élelmiszer), Logitech (elelktornika), Novartos (gyógyszeripar), Swatch (óra), Securitas (biztonság), UBS (bank), Wintherthur (biztosítás).

Politikai élet

• Svájcban évenként van államfő-, azaz elnökválasztás.
• Ha hiszik, ha nem, Svájcban már volt olyan népszavazás, ahol jelentős többséggel megszavazták az adók emelését!

A svájciakról

Nem lehet egyértelműen általánosítani a svájciakról, hiszen régiókként, nyelvterületenként vannak azért fontosabb különbségek. Megpróbáljuk azért összefoglalni a jelentősebb közös vonásokat, természetesen a született svájciakra vonatkozóan. A svájciak értékelik a tisztaságot, a becsületességet, a kemény munkát és az anyagi javak birtoklását. Nagyon büszkék a környezetükre, főleg a természeti környezetükre (joggal). Erős tudatában vannak annak, hogy milyen régiek náluk a szabadság hagyományai. Nagyra tartják a józanságot, a toleranciát (csökkenőben), a takarékosságot, a pontosságot és a felelősségtudatot. Roppant büszkék a semlegességükre és azt gondolják, hogy semlegességük sokban hozzájárul a világbékéhez. A svájciak köztudottan mély gyökerű tiszteletet éreznek a megtakarítások fontossága iránt és úgy tartják, hogy a spórolás anyagi jóllétet képes teremteni nekik.

A svájciak nagyon individualisták. Családi és baráti körön kívül (de még azon belül is bizonyos mértékben) nem szeretnek mások dolgaiba beleavatkozni, főleg nem mások problémáiba belekeveredni. Van egy jellemző mondásuk: Az ember a piszkos cuccait csak otthon mossa ki. Nem arról van szó, hogy a svájciak szívtelenek, csak arról, hogy náluk hagyományai vannak az önerőre támaszkodásnak. Ellentétben a magyarokkal, ott jóval kevésbé reménykednek abban, hogy majd az állam bácsi vagy bárki más megoldja a problémáikat. Magukra utalják magukat és saját sorsukért, gyarapodásukért maguk vállalják a felelősséget. Másik mondásuk: A mennyország azoknak segít, akik magukon segítenek. Az idegenek a svájciak mentalitásának ezen dolgait gyakran interpretálják önzőségnek. Na de azért nem illik elfelejteni, hogy a svájciak hozták létre a Vöröskeresztet.

Meglepő, hogy egy ilyen magasan fejlett gazdaságú, fejlett demokráciájú országban a nők egyenjogúsága gyengén érvényesül. Ez megnyilvánul abban is, hogy a munkaerőpiacon olcsóbbra taksálják a nőket, és ugyanolyan munkáért kevesebb bért adnak nekik. Döbbenetes tény, hogy 1971-ig a nőknek még szavazati joguk sem volt Svájcban! Manapság is erősen alul reprezentáltak a politikai életben. A jellemző családi felállás: a férj a kenyérkereső, a nő a háztartásbeli. (Persze ez azért is lehet így, mert meg tudnak élni egy ember keresetéből.)

A svájciak többsége meglehetősen zárkózott, ha idegenekről van szó. A turista ritkán tapasztalhatja meg, hogy egy svájci csak úgy szóba akar elegyedni vele, minden üzleti szándék nélkül. A svájciak amúgy is nagyon tapintatosak, diszkrétek, nem szeretnek másokat megzavarni, nagyon tartanak attól, hogy bárki bármit zaklatásnak tekintsen részükről.

Példás a svájciak környezetvédelmi tudatossága. Máshol nagy beszédeket mondanak a környezet védelméről, itt védik. A külföldieket (turistákat, ott élőket) gyakran bosszantja az, hogy a svájciak mennyire szabálytisztelők. Regeln sind Regeln, magyarul a szabályok azok szabályok (tehát azért vannak, hogy be is tartsuk őket) - ez egy alapkifejezés náluk. Japán (vagy Svédország?) után Svájcban van a világon a leghosszabb várható élettartam. A felmérések szerint a svájciak alig 15 százaléka tekinti a vallását vagy a vallást kifejezetten fontosnak.

,, A mennyország ez: a rendőrök britek, az olaszok a főszakácsok, a németek a szerelők, a franciák a szeretők, és az egészet a svájciak szervezik.

A pokol: németek a rendőrök, britek a főszakácsok, franciák a szerelők, svájciak a szeretők, és az egészet az olaszok szervezik"

---

Amit szeretek Svájcban:

Az ország és lakói civilizáltak és jól képzettek. Nyugodt, rendezett, tiszta és egy gazdag szociális állam. Minden őshonos svájci többnyelvű. Minden jól átgondolt, más országokhoz képest luxusszínvonalú, és rendkívül magas színvonalon működik. A szabadban töltött idő ugyanolyan fontos, mint a beltéri tevékenységek, és az emberek egészséges, szabadtéri életmódot folytatnak, még a városlakók is. Mindenhová el lehet jutni tömegközlekedéssel. Svájc nemzetközi szinten jóval meghaladja méretéhez képest elvárható súlyát. Minden világszínvonalú, az egyetemektől a sporton át a mérnöki tudományokig és kutatásig, valamint a társadalmi és szabadidős tevékenységekig. Elég gazdagok ahhoz, hogy nagyon jó szociális jóléti rendszert működtessenek, így mindenki kényelmes életszínvonalat élvezhet.​

Ennek van egy árnyoldala is, amellyel sok kívülálló küzdhet, amíg meg nem szokja:

Egy ilyen  környezet kialakítása szabályokkal jár, méghozzá rengeteg szabállyal. A szabályok alkalmazásában rugalmatlanok. A szomszédok figyelhetik és jelenthetik, ha valaki megszegi ezeket. Végül mindenki beilleszkedik, ami működik, ha valaki értékeli ezt a társadalmi modellt. Ez azonban depresszióhoz vezethet, ha valaki kilóg a sorból. Az élet tempója lassúnak tűnhet, hacsak nem egy hófödte hegy tetején száguld lefelé...​

Turista etikett

1. Svájcban a sörrel vagy borral való koccintáskor illik a másik szemébe nézni. Itt udvariatlanság azt csinálni, amit a franciák, hogy koccintáskor már arra vetik a szemüket, akivel azután fognak koccintani.
2. Kézfogáskor ne roppantsuk meg a másik kezét, nem túl lanyhán, de nem is túl keményen fogjunk kezet. A lanyha, bátortalan, bizonytalan kézfogást nem díjazzák.
3. Német nyelvterületen jobb Guten Tag-gal köszönni, mint egy lazán odavetett hallo vagy hello-val. Elmenetelkor Svájcban ne használjuk a Tschüss-t, mert a helyiek nem csípik ezt a módot, pláne idegentől. Jobb maradni az Auf Wiedersehen-nél.
4. A svájciak szeretik a tiszta, rendezett öltözködést, és rossz véleményt formálgatnak magukban, amikor túlságosan rendetlenül, gyűrött, koszos, foltos ruhában látnak turistákat.
5. A svájciak utálják a szemetelőket. Nem udvariaskodnak és képesek rászólni a turistára, ha az szeméttel szennyezi Svájc szép földjét.
6. Svájcban az átlagpolgár bunkóságnak tartja, ha valaki idegenek előtt, az utcán, vendéglátóhelyen rágógumizik vagy a körmét tisztogatja, no és a publikus orrturkálás sem arat osztatlan sikert.
7. Ha úgy adódik, hogy turistaként valahol időben kell megérkeznünk, akkor gondoljunk arra, hogy a svájciak mennyire fontosnak tartják a pontosságot. Elvégre nagy óragyártó nemzet.

,, Svájcban tilos a WC-t lehúzni 10 óra után bizonyos szállodákban, mivel ez zavarhatja sokak nyugalmát. Nem tudom mit tehet a szegény utazó, ha rájön a szükség, de legalább csak pénzbüntetést kell fizetni, ha megszegjük a furcsa szabályt. A görög szigeteken egyébként a legtöbb helyen nem szabad a papírt bedobni a WC-csészébe, hanem mellette gyűjtik egy szemeteskosárban. Ennek az az oka, hogy ezeken a helyeken nagyon keskeny csöveken fut a szennyvízhálózat, így azonnali dugulást idézhetünk elő. Bár ennek megszegéséért még börtönbüntetést senki sem kapott, mégse szegjük meg, ha nem szeretnénk kétnaponta a szállás recepcióját hívogatni dugulás miatt, a végén még ki is lakoltathatnak bennünket. (2018)" forrás

Gasztronómia

Tipikus svájci ételek a sajtfondue, a raclette, az Alplermagrone (német nyelvű területen az alpesi parasztok makaronija), a röszti (itthon is terjedő ez az aranybarna burgonyalepény), és a Bircher müzli (amit nem reggelire esznek, az egy könnyű vacsora tétel). Svájcban magas szintű a sajtevés kultúrája. A svájciak kedvenc alkoholos itala nem a sör, hanem a bor.

Érdemes kipróbálni a különböző kenyereket, csodásak.

Fotóegyveleg

Svájci hotelben kínaiul ajánlják a kínai turistáknak, hogy a zuhanyfüggönyt a kád belső részébe húzzák be - Kriszta fotója

Vissza az elejére

Kommentek