ÚTIKRITIKA.HU / Khíva avagy Xiva







útikritikák


Khíva avagy Xiva

Khíváról bevezető| Tetszett&Nem tetszett| Vélemények| Odajutás| Szállásválasztás| Helyi közlekedés| Étkezés| Vásárlás| Egyéb praktikus információk|Itchan Kala|Djuma mecset|Régi Citadella|Pahlavan Mahmoud mauzóleuma|Tash Kauli| Más látnivalók| Érdekességek| Olvasmányos linkek| Fotóegyveleg

Kuhha Ark - Elter Karcsi fotója

Tartalomfeltöltés folyamatban

Khíváról bevezető

üzbégül: Xiva  (üzbég kiejtés : hivá)

Lakosság (2023-ban): kb. 93,000

Khiva Üzbegisztán nyugati részén található, közel a Türkmén határhoz. Ez egy történelmi város, amely híres a középkori építészeti csodáiról és a hagyományos közép-ázsiai kultúrájáról. A városközpontban található az Ichan Kala nevű óváros, amely az UNESCO világörökség része és egyike az Üzbegisztán legjelentősebb történelmi helyszíneinek.

Khiva híres a középkori erődítményeiről, a városfalakról és a városkapukról. Az óvárosban sok mecset, medresze, néhai karaván­szeráj és más történelmi épület található, amelyek a Közép-Ázsiai kultúra gazdagságát és szépségét tükrözik. Khiva a Selyemút fontos állomása volt, és a város gazdag történelme során fontos kulturális és kereskedelmi központtá vált.

Ma Khiva a turisták körében is népszerű hely, akik az óváros gyönyörű épületeit és a régi idők hangulatát szeretik felfedezni. A városban lehetőség van több múzeum és kézműves műhely meglátogatására is.

Khiva a középkori idők varázsát őrzi meg, és fontos célirány a közp-ázsiai történelem és kultúra iránt érdeklődők számára.

Igaz, hogy Khiva neve egykor a rabszolgakaravánok és a szörnyű kegyetlenség szinonimája volt. Korábban egy rabszolga-kereskedő állomás volt, amely hatalmas, száraz sivatagok között helyezkedett el.

Mára azonban semmi sem maradt abból a brutális múltból. Khiva ma egy turisztikai város, amely rabszolgakaravánok helyett turisták buszait várja. Még azt is nehéz elképzelni, hogy a városnak ilyen barbár múltja lehetett.

Tetszett&Nem tetszett

Tetszett

1. Az óváros valóságos szabadtéri múzeum. Egyelőre még nem költöztették el a lakókat, s így a műemléképületek környékén némi hétköznapi élet is van, nem úgy mint Szamarkandban és Buharában.  

2. Életünkben először volt olyan hotelszobánk, ahol a balkon a vécéből nyílt. Ezen jót mulattunk.

Nem tetszett

1. A műemlékek közvetlen környékétől eltekintve este az utcák gyengén megvilágítottak.

2. A szovjet időkből megmaradt civilizációs hagyományok egyikeként este sok helyen lehet látni részeg helyi pasikat.

Vélemények

1000 kilométer és 15 órás éjjeli vonatozás Taskentből, de megéri. A kupéban a reggeli ébredés után feltápászkodva már némi zöld is vegyül az addig monoton sivatagi tájba, hiszen a közelben tekereg az Amu-darja folyó. Nem véletlenül volt Hiva a kereskedők utolsó megállója az Irán előtti sivatagi átkeléskor. A történelmi belvárost a vasútállomással összekötő sétány azonban a közelmúltat idézi: ambiciózus építkezés, hotelek és üzletek egymás mellett, asszonycsapatok igazgatják a rózsákat és öntözik a gyepet, vendégek ellenben sehol. A porlepte nihil az óváros, Itchan Kala keleti kapujánál ér véget, onnan pedig mintha Az Ezeregyéjszaka meséibe csöppentünk volna. Medreszék (régi iszlám tanodák), mecsetek, minaretek, mauzóleumok egymás után, tökéletes harmóniában. S persze a két domináns elem: a befejezetlen Kalta Minor-, illetve az Iszlam Hodzsa-minaret. Akármerre lépünk, minimum 300 éves időutazás. De inkább több. Mint a faragott oszlopairól híres Dzsuma mecset.

A városfalon kívül ott a harmadik világ – a nyugati kaputól két sarokra már teljes a disszonancia –, de egy kemencében frissen sütött szomsza itt is jólesik. Jóféle zöldteával különösen. (2021) forrás


,, Amikor Khivába érkeztünk és azonnal látni lehetett, hogy ebben az országban mások a prioritások. Itt a földgázból és kitudja miből befolyt jövedelmeket nem modern felhőkarcolókra költik, hanem igyekeznek helyreállítani a régi városrészeket, ahogyan azt még Vámbéry Ármin is láthatta. Szerencsés volt a hotelválasztásunk, mert pont az óváros főkapujával szemben szálltunk meg, úgyhogy még az este bementünk egy kis elő-városnézésre, ami leginkább a kulináris élvezetekre korlátozódott. A választék nem okozott nagy meglepetést, a fő fogás itt is a rizs valamilyen hússal, de jó kis saláták közül lehet választani a bátrabbaknak. Na és a végére hagytam a jó hírt, 400 forint volt fél liter cseh sör egy menő étteremben. Azt hiszem, megszerettem ezt az országot. (2017)" forrás


,, Ichan-Kala komplexum, mely XII-XIX. századi műemlékeket magába foglaló, egy jól körülhatárolt óváros, telis-tele autentikus, szépen felújított mecsettel és medreszével (iszlám iskola), amiket most nem fogok végig sorolni, annál is inkább, mert számomra mindegyik tök egyforma. Nem beszélve arról, hogy az eredeti épületek már réges-régen áldozatul estek az errefelé gyakori földrengésnek és hát ugye ismerjük a szovjetek hozzáállását a mohamedán emlékekhez. Egy szó mint száz, az épületek nagy része újonnan épült az elmúlt évtizedekben, múlt század eleji fotók és festmények alapján. Ettől persze még nagyon hangulatos, és jól kapcsolódik a selyemút marketinghez, amiről megosztanám magvas gondolataimat. (2017)" forrás


Khíva építészei sajátosan értelmezték feladatukat. A külső falaknak szerénynek kell lenni, hogy senki ne akarja meghódítani a várost, de belül minden szépséget meg kell adni.


Odajutás

Khiva 470 kilométerre van Buharától és 740 kilométerre Szamarkandtól

Szállásválasztás

Ajánlott hotelek:

3 csillagos: Orient Star, Old Khiva

4 csillagos: Farovon Khiva Hotel

Helyi közlekedés

Az óvároson belül nem közlekednek taxik.

Étkezés

Khivában az európai ételek kínálata általában korlátozottabb lehet, mint az üzbégk vagy helyi konyha ételeinek választéka. A városban elsősorban az üzbég konyha ételeit és az ázsiai ízeket élvezheted. Azonban vannak néhány étterem és szálloda, ahol európai stílusú ételeket is kínálnak a turisták számára. Itt van néhány hely Khivában, ahol európai ételeket lehet találni:

"Tash Khauli" étterem: Ez a hely a városközpontban található és egyik híres étterme Khivának. A menüjükön megtalálhatók az európai ételek, valamint az üzbégk és közép-ázsiai ételek is.

Orient Star Restaurant: Ez az étterem a város belvárosában található, és nemzetközi ételeket kínál, köztük európai és török ételeket. Az étterem terasza remek kilátást nyújt Khiva óvárosára.

Az Orient Palace Hotel étterme: Az Orient Palace Hotel egy luxusszálloda Khivában, és étterme nemzetközi és európai ételeket is kínál a városban tartózkodóknak.

Malika Kheivak Hotel étterme: Ez a szálloda étterme szintén nemzetközi és európai ételeket kínál az üzbégk ételek mellett.

Érdemes megjegyezni, hogy Khiva főként a hagyományos üzbég ételekről és kulináris élményekről híres. Ha azonban európai ételeket keresel, a fenti helyek segítségedre lehetnek a választék tekintetében. Ne felejtsd el kipróbálni az üzbég konyha finomságait is, mivel ezek hozzájárulnak a helyi kultúra és ízek felfedezéséhez.

a. n. fotója

Vásárlás

Khivában több érdekes piac is található, ahol meg lehet vásárolni helyi termékeket, kézműves portékákat és tradicionális uzbek árukat. Ezek a piacok a város különböző részein találhatók, és izgalmas lehetőségeket kínálnak a vásárlásra és a helyi kultúra megismerésére. Néhány népszerű és érdekes piac Khivában:

Allakuli Khan Bazár: Ez a piac a Khivában található Allakuli Khan medressze közelében helyezkedik el. Itt megtalálhatók a helyi kézművesek által készített hagyományos uzbek szőnyegek, kerámia, textíliák és más kézműves termékek. A piacon érdemes alkudni, és kiváló hely a szuvenírek vásárlására.

Palvan-Darója Bazár: Ez a piac Khivában található legnagyobb piacok egyike, és számos árucikk kapható itt, beleértve a friss gyümölcsöket, zöldségeket, fűszereket, ruházatot és háztartási cikkeket. A piac élénk és színes atmoszférával rendelkezik.

Alloq'ulíxona Bazár: Ez a piac a Khiva városfalához közel található, és a helyi lakosok és turisták körében is népszerű. Itt friss élelmiszereket, helyi fűszereket, mézet és más helyi termékeket lehet vásárolni.

Khiva Kópéz (Khiva Karavánszerája): Ez egy régi karavánszeráj, amelyben ma már üzletek és kézműves műhelyek működnek. Itt megtalálhatók azok a szuvenírek és kézműves termékek, amelyeket turisták számára értékesítenek.

Ezek a piacok kiváló lehetőséget kínálnak arra, hogy megismerkedj a helyi kultúrával, vásárolj ajándékokat, vagy élvezd a helyi ételek és termékek ízeit. A piacokon való vásárlás során ne felejtsd el alkudozni, mivel az az üzbég kereskedelmi kultúra része, és élvezetes része lehet az élménynek.

Egyéb praktikus információk

1. A csapvíz fogyasztását mellőzni kell. Ha palackozott vizet vásárolsz, akkor ellenőrizzed, hogy nincs e a palack alján valami lerakodás. Ha van,a kkor az hamisított ásványvíz.

Itchan Kala

Itchan Kala egy történelmi óváros Khivában, amelyet az UNESCO Világörökség részeként nyilvántartanak. Khiva városában található és az egyik legfontosabb és legérdekesebb része a városnak. Az Itchan Kala a város középkori részét jelenti, és tele van történelmi épületekkel, mecsetekkel, palotákkal, bazilikákkal és piacokkal.

Itchan Kala több mint 50 műemlékkel büszkélkedik, és ezek között számos olyan épület található, amelyeket a Khiva Khanát idején építettek és használtak. Néhány híres látványosság Itchan Kala területén:

Kunya Ark: Egy óriási erődítmény, amely a Khiva Khanát palotájaként szolgált.

Djuma mecset: Egy középkori mecset, amelynek díszes minarettje és belső oszlopai különlegesek.

Kalta Minor minarett: Egy hatalmas, de befejezetlennek hagyott minarett, amely lenyűgöző látványt nyújt.

Tash Kauli palota: Egy másik khanáti palota, amelynek belső termei lenyűgözőek.

Allakuli Khan medressze: Egy középkori iskolakomplexum, amely ma múzeumként működik.

Itchan Kala egy hatalmas építészeti és történelmi kincs Khivában, és sétával vagy biciklivel felfedezhető. A város egyik leglátogatottabb helye, és az ottani utcákon sétálva lehetőséged van megélni a középkori Közép-Ázsia varázsát és atmoszféráját.

r. gy. fotója

Djuma mecset

A Djuma mecset (vagy Juma mecset) Khivában egy jelentős és történelmi mecset a város óvárosában, és az UNESCO Világörökség része is. Ez a mecset egyike Khiva legfontosabb vallási és kulturális emlékeinek. A Djuma mecset a 10. században kezdődően épült és többször átépítették a későbbi évszázadok során.

A mecset leginkább a középkorban épült Juma toronnyal és minbarral híres, amelyek jellegzetesek az épület számára. A mecset minarettje egyedi, mivel lépcsőzetesen épült, és lehetővé teszi a müezzin számára, hogy feljusson a toronyba és a mecset tetejére, hogy hirdesse az imádkozásokat. A mecset maga a városközpontban található, és gyakran egyik első megállója a látogatóknak Khivában.

Az épület belső térén is megcsodálhatók a díszes oszlopok és az arabeszk minták, amelyek hagyományosan ilyen típusú mecseteket díszítik. A Djuma mecsetben nincs állandó domború minbar (imádkozó pódium) vagy szobrok, mivel a mecsetnek hagyományosan nincs fedett imaszobája. Ehelyett az imákat az udvaron vagy a mecset udvarán tartják.

A Djuma mecset Khivában fontos műemlék és kulturális látnivaló, amelyet érdemes meglátogatni, ha a várost felfedezed, mivel tükrözi a város gazdag történelmét és kultúráját.

Régi citadella

azaz a Kunya Ark

A Kunya Ark Khivában egy történelmi épület és egyike a város jelentős látnivalóinak. A Kunya Ark a Khiva Khanát időszakában, a 17. században épült, és egy erődítményként szolgált. Az épület eredetileg a khanok rezidenciájaként szolgált, de később börtönként és más funkciók számára is használták.

A Kunya Ark a város óvárosának része, és az UNESCO Világörökség része is. Az épület belső udvarokból, palotai termekből és erődítményekből áll, és impozáns építészeti részletekkel büszkélkedik. Az épület megőrizte történelmi jelentőségét és az ott folyó események emlékét.

A Kunya Arkban található múzeumok és kiállítások, amelyek bemutatják Khiva történelmét és kulturális örökségét. Látogatás során lehetőséged van megtekinteni a kánok trónját, az ősi írásokat, fegyvereket és egyéb történelmi tárgyakat is.

A Kunya Ark Khivában a város egyik legfontosabb történelmi látnivalója, és egy izgalmas hely a történelem és kultúra iránt érdeklődő látogatók számára.

Pahlavan Mahmoud mauzóleuma

A Pakhlavan Mahmud mauzóleum nagy türkiz kupolája csillogóan aranyozott tetejével Khiva összes megfigyelőplatformjáról látható.
Ez a mauzóleum egy építészeti komplexum, a 19. század közepe tájából a khivai építészet egyik legjobb alkotása, amely a Timur kora előtti khorezmi építészet hagyományai szerint készült.

Pakhlavan Mahmud mauzóleumát régóta szent helynek tekintik, ahol az üzbégek, türkmének, karakalpakok és más népek képviselői zarándoklatokat tettek és folytatnak.

Pakhlavan Mahmud 1247-ben született egy régi Urgench és Khiva közti faluban, egy szűcs családba, és bundák és kalapok varrásából élt. Kora világának legerősebb birkózójaként vált híressé, de költőként is nevessé vált.

sz. n. fotói

Tash Kauli

A Tash Kauli (Tosh-Hovli) valójában egy hatalmas palota Khivában, amely a Khiva Khanát idején épült. Ez az épület egyike a város fontos történelmi és kulturális látnivalóinak. A Tash Kauli palota lenyűgöző építészeti részletekkel, belső udvarokkal és díszes szobákkal büszkélkedik, és ma múzeumként működik, ahol megtekinthetők a kánok életének és a környék történelmének emlékei.

Más látnivalók

Érdekességek

Khiva történelme

A város neve arab eredetű, és történelme során többször is különböző uralmak alatt állt.

Az ősi Khorezm: Khiva területe az ókori időkben az ősi Khorezm területéhez tartozott, amely egy gazdag és fejlett régió volt a Közép-Ázsiában. Khorezm számos nagyvárossal rendelkezett, és fontos kereskedelmi központ volt a Selyemúton.

Iszlám meghonosítása: A 7. században az arab hódítók Khorezm területére érkeztek, és a területet iszlám vallásra térítették. Ezáltal Khiva is iszlám várossá vált.

Khiva Khanát:A középkorban Khiva egy fontos város lett a Közép-Ázsiában. A 16. században létrejött a Khiva Khanát, amely a várost és a környező területeket irányította. Khiva ebben az időszakban fontos kereskedelmi és kulturális központtá vált.

Orosz-Brit összecsapások:
A 19. században Khiva területéért folytatott küzdelmek zajlottak Oroszország és Nagy-Britannia között. Oroszország végül 1873-ban elfoglalta Khivát, amelyet az orosz birodalom részeként kezelt.

Szovjet időszak:
1920-ban a Vörös Hadsereg elfoglalta Khivát, és beolvadt a Szovjetunióba. A város a Szovjetunió része maradt a 20. század végéig.

Független Uzbekisztán: 1991-ben az Uzbek Szovjet Szocialista Köztársaság megszűnt, és Uzbekisztán függetlenné vált. Khiva azóta is része Uzbekisztán független államának, és az ország egyik fontos kulturális és turisztikai központja.

Olvasmányos linkek

Fotóegyveleg

Ilyen szép környezetben még jobban esik a filozofálgatás... - a. n. fotója

Naplemente az erődfalról - a.n. fotója

a. n. más fotói


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon