ÚTIKRITIKA.HU / Üzbegisztán

Üzbegisztán közép-ázsiai ország, amely földrajzi szempontból nagyon változatos. Az ország keleti részén található a hatalmas Fergána-völgy, amely a közép-ázsiai sztyeppéktől eltérő természeti környezetet kínál. A völgy a Kirgizisztánnal és Tádzsikisztánnal határos hegyekkel van körülvéve, és gyümölcsösökkel, szőlőültetvényekkel és erdőkkel tarkított táj jellemzi.

Az ország északi része a Kyzylkum-sivatag része, mely nagy homokos sivatag, ahol a hőmérséklet nagyon magas lehet. A sivatagban található területek nagyrészt lakatlanok és elsősorban állattenyésztéssel foglalkoznak.

Az ország déli része nagy részben magas hegyekkel borított, amelyek a Pamír-hegység részei. Itt található az ország legmagasabb pontja is, a 7 500 méter magas Hazrat Sultan csúcs. Az hegyekben több gleccser és folyó is található, amelyek vize a környező területek mezőgazdasági tevékenységeihez fontos.

Az országban számos folyó található, köztük a legnagyobb a folyó, az Amudarja és a Sziridarja. Ezek a folyók az országban gazdálkodás és vízellátás szempontjából nagyon fontosak.

Kriszta fotója

Nyelv

Üzbegisztán hivatalos állami nyelve az üzbég, egy török eredetű nyelv. Az ország lakosságának többsége (több mint 85%-a) etnikai üzbég, és az üzbéget használja anyanyelvként. Azonban Üzbegisztán szovjet múltja miatt a lakosság nagy része, különösen Taskentben, beszéli az oroszt is, amely minden iskolában kötelező második nyelv, és gyakorlatilag a második hivatalos nyelvként használják a különböző etnikumok közötti kommunikációban. Az orosz nyelv helyi változatát erősen befolyásolta az üzbég, és sok üzbég beszélő rendszeresen orosz szavakat használ a mindennapi beszélgetésekben, különösen a városi területeken. Ugyanakkor a hivatalos nyelvhasználatban (például a televízióban, médiában és újságokban) csak elenyésző számú orosz szó és kifejezés található.

Az üzbég nyelv hivatalos írásmódja 1993 óta az üzbég latin ábécé, de a cirill betűs változatot is széles körben használják párhuzamosan. Az üzbég nyelv beszélői általában megértik az ujgur nyelvet, és könnyen boldogulnak a török és az azeri nyelvvel is, de némi nehézséget okozhat számukra a türkmén, kazah, kirgiz, tatár, krími tatár és baskír nyelvek megértése, bár ezekkel is alapvetően közeli rokonságban állnak.

Az országban él egy jelentős tádzsik és kazah kisebbség is, akik elsősorban saját anyanyelvüket használják. Szamarkandban és Bukhara városában például éppolyan gyakori, hogy tádzsik nyelvet hallunk, mint üzbéget. Taskentben az orosz nyelvet is széles körben beszélik, és gyakran ugyanannyira használatos, mint az üzbég.

A félig autonóm Karakalpakisztán régióban, amely Üzbegisztán nyugati részén található, a helyi karakalpakok (akik a régió lakosságának több mint 33%-át teszik ki) saját nyelvüket beszélik, amely szoros rokonságban áll a kazah és kirgiz nyelvekkel. Itt az üzbég és a karakalpak nyelv egyenrangú hivatalos státuszt élvez. Sok karakalpak beszél oroszul és üzbégül is, és könnyen megértik a kazah és kirgiz nyelveket, gyakran három vagy négy nyelvet ismernek anyanyelvi szinten.

A városi területeken egyre többen beszélnek angolul, különösen a szállodaipar és a vendéglátás területén. A főbb turisztikai városokban, mint Taskent, Bukhara, Szamarkand és Khiva, az angol nyelv ismerete egyre elterjedtebb, így a látogatóknak itt általában nem okoz gondot a kommunikáció. Az angol nyelv 2021-től kötelező tantárgy lett az iskolákban az első osztálytól kezdve (korábban csak a harmadik osztálytól tanították), a tanulóknak az egyetem előtti szintre el kell sajátítaniuk legalább két idegen nyelvet. Emiatt az angol egyre népszerűbb nyelv lett a tanulók körében.

Azonban ez nem jelenti azt, hogy bárki, akit az utcán megkérdezel, folyékonyan beszéli az angolt, mivel a jól képzett angoltanárok hiánya továbbra is probléma az országban. Az 1995 után született generációk azonban már sokkal jobban beszélik az angolt, míg az idősebb generáció, akik még a szovjet iskolákban tanultak, inkább németül tanultak, és legfeljebb néhány német szót ismernek.

Időjárás

Utálom a hideget. Eszembe sem jutott eddig, hogy télen hidegebb vidékre utazzak, most valahogy mégis így alakult és nem bántam meg! Az üzbég tél egészen más, mint az európai. Hideg ugyan, de száraz, tiszta és végig verőfényes napsütésben volt részem (ami a helyiektől hallva általános, tehát nem csak szerencsém volt.

Téli probléma Üzbegisztánban, hogy gyenge a fűtés. Ez leginkább a fővárosban volt érzékelhető, ahol teljesen hideg volt a radiátor. Kaptam ugyan egy elektromosat, de az áram óránként elment….Itt sem értettük igazán egymást, de ahogy kihámoztam, azt magyarázták, hogy az állam külföldre adja el a gázt, nekik meg kevés marad...Szóval ez az éjszakám volt a legborzalmasabb (l.l., 2023)

Történelem

Timur Lenk (1336-1405), a nagy hódító, mongol-türkomán fejedelem szobra Szamarkandban - Kriszta fotója

Ha Szamarkand volt az uralkodói udvar, akkor Buhara volt a vallási tudás központja. Az 7. századi muzulmán hódítás megtérítette a Közép-Ázsia nagy részét az iszlám hitre. Ezt megelőzően a buddhizmus és a zarathusztrizmus voltak a domináns vallások.

Olyan városok, mint Szamarkand és Buhara, a Selyemúton nőttek fel, és fénykorukban több mint 400 medresze (iskola) működött, amely lehetővé tette olyan vallási óriások, mint például Imam Bukhari, Imam Tirmidhi, Al-Biruni, Ibn Sina, Omar Khayyam és a naqshbandi szúfi hagyomány vezetője, Bahauddin Naqshband munkásságát.

Buharában a közép-ázsiai zsidóság legnagyobb népessége élt. A keresztényekkel együtt a három egyistenhitű vallás békében élt, dolgozott és imádkozott egymás mellett.

A 19. századra Közép-Ázsia fokozatosan beolvadt az Orosz Birodalomba. később, Sztálin eltávolította az összes vallásgyakorlatot és istentiszteleti helyet. Egy alkalommal Uzbekisztán nagymuftiját meghívta Sztálin Moszkvába. Feljegyzések szerint Sztálin arra kérte Uzbekisztán muzulmánjait, hogy imádkozzanak a második világháború sikeréért. A mufti egyetértett, de cserébe a mecsetek és madraszák újranyitását kérte. A győzelem után Sztálin megtartotta ígéretét.

A mai Üzbekisztán területe hajdan a perzsa birodalom része volt. Időszámítás előtt a 4. szzadban aztán Nagy Sándor hódította meg. Majd az 13. században a szeldzsuk törököktől a Dzsingisz kán által vezetett mongolok vették át a régió irányítását.

A terület 1924-ben lett Üzbég Köztársaság, 1925-ben pedig, a Szovjetunió részévé vált.

Üzbekisztán 1991-ben vált függetlenné

Szamarkand - kereskedők tömege (19. század) - Kr

Ulugh Beg - Elter Karesz fotója

Üzbegisztán valaha a világ egyik legdurvább diktatúrája volt. 1991-től a 2016-ig országló Iszlam Karimov rendszere még posztszovjet mércével mérve is brutális volt. A 2005-ös andidzsáni zendülés alatt például többszáz tüntetővel végzett a karhatalma, a gyapotföldeken kényszermunkában zajlott a betakarítás.

Karimov mauzóleuma (de legalább nem balzsamozták be) - Kriszta fotója

Örökségét azonban nem kérdőjelezik meg. Taskentben egykori irodája, a „Fehér Ház” ma múzeumként funkciónál, amelyben a kiállított képek a naiv művészet gyöngyszemei. Karimov az üzbég vénekkel, Karimov gyerekekkel, Karimov az ENSZ-ben, Karimov tigrisekkel.

Az idegenvezető bepárásodott szemekkel emlegeti nagyszerűségét – „bár lehet, hogy néhány dolgot nem csinált tökéletesen”. Az egykori first lady a mai napig aktív a közéletben, néhai férjéről reptér, utcák, terek vannak elnevezve.(2021) forrás

Karimov:

1989-1990 - Üzbegisztán Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára;
1990-1991 - Üzbegisztán Szovjet Szocialista Köztársaság első elnöke;

Manapság

2023:

Alapvetően stabil a politikai helyzet. Az elnök próbál jóban lenni Oroszországgal, Kínával és az USA-val. Törekszik arra, hogy minél több befektetés jöjjön az erősen állami szektor által dominált gazdaságba.

Erős elnöki rendszer van. A Shavkat Mirzijojev nevű fószer mindent megtesz azért, hogy jó sokáig hatalmon maradjon, de a 2016-ig uralkodó diktátorhoz, Iszlam Karimhoz képest nem mondható elnyomónak a rendszere. Puha diktatúra van. Az ellenzéki beállítottságú civil szervezeteket vegzálják, LGBT téren intolerancia van. A homoszexualitást büntetik.

Összpontosítanak arra, hogy jelentősebb gazdasági fejlődés legyen. Külpolitikában a mindenkivel jóban lenni a jellemző. Együttműködnek a NATO-val, Kínával de újabbn egyre erősebben távolságot tartanak Moszkvától. De: az ukrajnai háború dolgában elitélik az orosz agressziót és valamennyire lazul a kapcsolatuk Putyin-rendszerével. A kormányzat által uralt média elég erősen elhatárolódik a Kreml nézőpontjaitól. Még az oroszul beszélő üzbég gazdsági elit és középosztály is kezd elidegenedni Oroszországtól. Ugyanakkor próbálják szorosabbra fúzni a kapcsolatot az Európai Unióval. A Moszkvától valő elhatárolódásokaz részben az üzbég nemzeti öntudat erősítésének célja motiválja.Nem könnyű azonban a kapcsolatok lazítása, mert az orosz gazdasági és kulturális befolyás hagyományosan erős.

A szavazatok 87 százalékával újraválasztották Savkat Mirzijojev államfőt a július 9-i előrehozott elnökválasztáson Üzbegisztánban. Három kihívója közül egyik sem lépte át az öt százalékot, a részvétel 79,8 százalékos volt.

A közép-ázsiai országban azt követően írták ki az előrehozott elnökválasztást, hogy április 30-án népszavazáson döntöttek az alkotmány reformjáról. Savkat Mirzijojev 2016 óta van hivatalban, és az alkotmány értelmében 2026-ban már nem indulhatott volna el egy harmadik mandátumért. Az alkotmánymódosítás egyik eleme az volt, hogy egyrészt az elnök mandátumát ötről hét évre hosszabbították, másrészt „lenullázták” Mirzijojev mandátumait, tehát 2026 után még két egymást követő ciklusban töltheti be az elnöki tisztséget. (2023) forrás

2021: Üzbegisztánban nem tolerálják az elnöki család bírálatát, az állami média tevékenységét pedig erősen kontrollálják.

Gazdaság

Fő bevételi forrásaik: gyapot, arany, uránium és gáz. A világon a 4. legnagyobb aranylelőhelye van. Évente 80 tonna aranyat termelnek ki.

Az üzbégekről

K.-T. Gyuri fotója

Feltűnő, hogy mennyire csökken az oroszul beszélni tudók száma. Ha törökül tudnánk, akkor az nagy előny lenne a velük való kommunikációban.

"Sokkal kellemesebbek, mint a 4-es 6-os közönsége egy őszi délelőtt. Csak a csoportkép kedvéért komorodnak el, ill nagyon komolyak a menyasszonyok a saját fotóikon. Ezen kívül általában mosolygósak, kellemesek és segítőkészek. Én a posztszovjet búbánatot vártam, kellemesen csalódtam. Kr"

,, Első blikkre ezek a népek barátságosabbak, mint a türkmének. Persze ilyet állítani egy-két nap itt tartózkodás után, elég felelőtlenség, de úgy éreztem ezt leírhatom, nem lövök mellé. Lehet, hogy azért, mert az itteni Führer kicsit szabadabbra ereszti a gyeplőt. Sokkal nyitottabbak a határok és nemcsak a külföldieket várják tárt karokkal, az üzbégek is nyugodtan kijárhatnak Oroszországba dolgozni, ha jobb megélhetést szeretnének. Sőt, pár éve már vállalkozni lehet, még a végén kapitalizmus lesz itt is a teremburáját!

Az üzbég ember kinézetre nem sokban különbözik a többi török népcsoporttól, még az aranyfog divatban is követik a helyi mainstream-et, de sokkal közvetlenebbek és mosolygósabbaknak tűntek nekem. A turista persze külön állatfajta, meg lehet csodálni, rá lehet sózni valami portékát, amire már a helyiek nem vevők, mert itt már senki nem hord kozák kucsmát és az összehajtogatható korántartó állvány sem megy úgy, mint régen. Nos, mi aztán ki voltunk téve a kíváncsi tekinteteknek, mert bármennyire is kezd népszerű desztinációvá válni Üzbegisztán a nap folyamán mindössze három turistacsoportot láttunk Khiva falakkal körülvett óvárosainak utcáin. (2017)" forrás

K.-T. Gyuri fotója

,, Az emberek kedvesek és segítőkészek, bár nem olyan közvetlenek, mint eddig megszoktuk. Itt is nagy keletje van az aranyfogaknak. Azt vettük észre, hogy itt az emberek „hamarabb” öregszenek. Sok 20-25 körüli fiatal néz ki 30-35-nek, vagy még többnek is. Mindenkit minimum 10 évvel idősebbnek néztünk, mint amennyi valójában volt. A férfiak európai ruhában járnak, a nők hosszú tunikát és nadrágot hordanak. A népesség nagy része muszlim vallású, de ezt nem úgy kell elképzelni, mint Iránban. Ha lehet ilyet mondani, itt inkább „light” muszlimokkal találkoztunk. A városban a férfiak is, nők is európai ruhákat viselnek.
Nagyon sok olyan férfival találkoztunk, aki Magyarországon volt katona, valamikor a 70-es, 80-as években. Volt, aki meglátta a zászlónkat és „Szevasz, komám”-mal köszöntött bennünket. (2015)" forrás

Gyakorlatilag minden gyönyörű üzbég nőnek sötét bőrszíne van, haja sötét, selyemszerűen ragyog. Sötétbarna szemükben annyi keleti rejtély van. Az üzbég nők általában nem magasak, bár a modern lányok, a modellezés vagy a mozi világának képviselői is képesek bemutatni a szabványos európai alakparamétereket. forrás

A magyar termékek – konzervek, befőttek – a mai napig kellemes emlékekkel töltik el az üzbég embereket, illetve Üzbegisztánban járva ha valaki elmondja, hogy ő magyar, az üzbég emberek arcán a meglepődést követően a közös történelmi múltból eredeztethető barátság lesz úrrá. (2023) forrás

K.-T. Gyuri fotói

Üzbég guggolós ülésmód, csak edzetteknek - Kriszta fotói

Hölgykoszorú Szamarkandban - F. Guszti fotója

Emberek a taskenti metró egyik megállójában - R. Gyuri fotója

Turista etikett

Buhara, Hiva, Szamarkand népszerű turista látványosságok, egyben az iszlám vallás szent helyei is, ahová rendszeresen zarándokolnak a hívők. Igaz Üzbegisztánban hagyományosan az iszlám mérsékelt vonala a jellemző, így nem tilos az alkoholfogyasztás sem, a pénteki imát követően, illetve a történelmi nevezetességek látogatásánál ajánlott az óvatosság. Nők részére ajánlott a térd alatt érő szoknya és a vállat is takaró ruházat. A hosszú fehér szakállú, hagyományos öltözékben, turbánban és kaftánban járó személyek (akszakál) nagy tiszteletnek örvendenek, fényképezni azonban nem ajánlott őket.

Üzbegisztánban kézrázással történő üdvözlés csak férfiak között szokás. Azaz a férfi turista ne próbálkozzon kezet rázni helyi lánnyal, nővel, és női turista ne próbálkozzon kezet rázni helyi férfiakkal. A férfi turista (ahogy a helyi férfiak is teszik) oly módon üdvözölhet helyi nőt, hogy a jobb kezét a (saját) szívtája felett a testére helyezi és meghajol.

A világon mindenhol rossz néven veszik a helyiek, ha a látogató az anyjukat szídja. valamiért Üzbegisztánban egy ilyen sértégetés a világátlaghoz képest rosszabb következményekkel járhat.

,, Én úgy szoktam fényképezni hogy közben beszélek mintha telefonálnék, jó hangosan, fülhallgatóval vagy magam elé tartom mintha kihangosítanám, közben meg kattintgatok, csak a vakut le kell venni."

Üzbég konyha, gasztronómia

Az üzbég konyha nagyon gazdag és változatos, és számos érdekes ételt és italt kínál. Az üzbég ételek jellemzően nagyon ízletesek és bőségesek, és a konyha egyik fő jellemzője a bőséges hús- és rizsfogyasztás.

Az üzbég konyha legnépszerűbb ételei közé tartozik a plov, amely egy húsos és zöldséges rizses étel, amelyet gyakran nagyobb ünnepi alkalmakra szolgálnak fel. A shashlyk, amely egy hússzelet grillen sült zöldségekkel és különféle fűszerekkel. Az üzbég borscs, amely egy húsleves, amelyet a hideg téli hónapokban fogyasztanak. Az laghman, amely egy hosszú, spagetti-szerű tészta, amelyet hússal és zöldségekkel szolgálnak fel.

Az üzbég konyhában számos saláta és savanyúság is megtalálható. Például az achik-chuchuk, amely egy paradicsomos és hagymás saláta, vagy a kovun, amely egy savanyított dinnye.

Az üzbég konyhában a desszertek is fontosak. A halva, amely egy édes sütemény, amelyet a diófélékből és a cukorból készítenek. A samsa, amely egy édes sütemény, amelyet gyakran a reggeli kávéhoz szolgálnak fel.

Az üzbég konyha másik fontos jellemzője a tea fogyasztása. A tea a legfontosabb üdvözlőital az üzbégeknél, és szinte minden alkalommal fogyasztják. Az üzbég tea azonban eltér a nyugati teától, mert sűrűbb, erősebb és cukrosabb.

,, Itt is készítenek szamszát (hússal töltött, kemencében sütött „batyut”), de itt a plov a nagy favorit. Volt szerencsénk többször is megkóstolni, azt mondják, hogy mindegyik régiónak megvan a maga „stílusa”. Nekünk nagyon nehéz volt ez a rizses étel, amit különböző zöldségekkel és húsdarabokkal kevernek össze, majd nyakon öntik zsírral. (2015)" forrás

Taskentben a tévétorony mellett egyszerre 500 kiló pilafot is meg tudnak főzni - g.s. fotója

K.-T. Gyuri fotója