ÚTIKRITIKA.HU / Üzbegisztán

Üzbegisztán egy közép-ázsiai ország, amely földrajzi szempontból nagyon változatos. Az ország keleti részén található a hatalmas Fergána-völgy, amely a közép-ázsiai sztyeppéktől eltérő természeti környezetet kínál. A völgy a Kirgizisztánnal és Tádzsikisztánnal határos hegyekkel van körülvéve, és gyümölcsösökkel, szőlőültetvényekkel és erdőkkel tarkított táj jellemzi.

Az ország északi része a Kyzylkum-sivatag része, mely egy nagy homokos sivatag, ahol a hőmérséklet nagyon magas lehet. A sivatagban található területek nagyrészt lakatlanok és elsősorban állattenyésztéssel foglalkoznak.

Az ország déli része nagy részben magas hegyekkel borított, amelyek a Pamír-hegység részei. Itt található az ország legmagasabb pontja is, a 7 500 méter magas Hazrat Sultan csúcs. Az hegyekben több gleccser és folyó is található, amelyek vize a környező területek mezőgazdasági tevékenységeihez fontos.

Az országban számos folyó található, köztük a legnagyobb a folyó, az Amudarja és a Sziridarja. Ezek a folyók az országban gazdálkodás és vízellátás szempontjából nagyon fontosak.

Időjárás

Utálom a hideget. Eszembe sem jutott eddig, hogy télen hidegebb vidékre utazzak, most valahogy mégis így alakult és nem bántam meg! Az üzbég tél egészen más, mint az európai. Hideg ugyan, de száraz, tiszta és végig verőfényes napsütésben volt részem (ami a helyiektől hallva általános, tehát nem csak szerencsém volt.

Téli probléma Üzbegisztánban, hogy gyenge a fűtés. Ez leginkább a fővárosban volt érzékelhető, ahol teljesen hideg volt a radiátor. Kaptam ugyan egy elektromosat, de az áram óránként elment….Itt sem értettük igazán egymást, de ahogy kihámoztam, azt magyarázták, hogy az állam külföldre adja el a gázt, nekik meg kevés marad...Szóval ez az éjszakám volt a legborzalmasabb (l.l., 2023)

Történelem

A mai Üzbekisztán területe hajdan a perzsa birodalom része volt. Időszámítás előtt a 4. szzadban aztán Nagy Sándor hódította meg. Majd az 13. században a szeldzsuk törököktől a Dzsingisz kán által vezetett mongolok vették át a régió irányítását.

A terület 1924-ben lett Üzbég Köztársaság, 1925-ben pedig, a Szovjeutió részévé vált.

Üzbekisztán 1991-ben vált függetlenné

Ulugh Beg - Elter Karesz fotója

Üzbegisztán valaha a világ egyik legdurvább diktatúrája volt. Turistaként csak a legelvetemültebbek mentek oda, hiszen a 2016-ig országló Iszlam Karimov rendszere még posztszovjet mércével mérve is brutális volt. A 2005-ös andidzsáni zendülés alatt például többszáz tüntetővel végzett a karhatalma, a gyapotföldeken kényszermunkában zajlott a betakarítás.

Örökségét azonban nem kérdőjelezik meg. Taskentben egykori irodája, a „Fehér Ház” ma múzeumként funkciónál, amelyben a kiállított képek a naiv művészet gyöngyszemei. Karimov az üzbég vénekkel, Karimov gyerekekkel, Karimov az ENSZ-ben, Karimov tigrisekkel. Az idegenvezető bepárásodott szemekkel emlegeti nagyszerűségét – „bár lehet, hogy néhány dolgot nem csinált tökéletesen”. Az egykori first lady a mai napig aktív a közéletben, néhai férjéről reptér, utcák, terek vannak elnevezve.(2021) forrás

Manapság

Alapvetően stabil a politikai helyzet. Az elnök próbál jóba lenni Oroszországgal, Kínával és az USA-val. Törekszzik arra, hogy minél több befektetés jöjjön az erősen állami szektor által dominált gazdaságba.

Üzbegisztánban elkezdtek csirkében fizetni a tanároknak

Gazdaság

Fő bevételi forrásaik: gyapot, arany, uránium és gáz. A világon a 4. legnagyobb aranylelőhelye van. Évente 80 tonna aranyat termelnek ki.

Az üzbégekről

K.-T. Gyuri fotója

Feltűnő, hogy mennyire csökken az oroszul beszélni tudók száma. Ha törökül tudnánk, akkor az nagy előny lenne a velük való kommunikációban.

,, Első blikkre ezek a népek barátságosabbak, mint a türkmének. Persze ilyet állítani egy-két nap itt tartózkodás után, elég felelőtlenség, de úgy éreztem ezt leírhatom, nem lövök mellé. Lehet, hogy azért, mert az itteni Führer kicsit szabadabbra ereszti a gyeplőt. Sokkal nyitottabbak a határok és nemcsak a külföldieket várják tárt karokkal, az üzbégek is nyugodtan kijárhatnak Oroszországba dolgozni, ha jobb megélhetést szeretnének. Sőt, pár éve már vállalkozni lehet, még a végén kapitalizmus lesz itt is a teremburáját! Az üzbég ember kinézetre nem sokban különbözik a többi török népcsoporttól, még az aranyfog divatban is követik a helyi mainstream-et, de sokkal közvetlenebbek és mosolygósabbaknak tűntek nekem. A turista persze külön állatfajta, meg lehet csodálni, rá lehet sózni valami portékát, amire már a helyiek nem vevők, mert itt már senki nem hord kozák kucsmát és az összehajtogatható korántartó állvány sem megy úgy, mint régen. Nos, mi aztán ki voltunk téve a kíváncsi tekinteteknek, mert bármennyire is kezd népszerű desztinációvá válni Üzbegisztán a nap folyamán mindössze három turistacsoportot láttunk Khiva falakkal körülvett óvárosainak utcáin. (2017)" forrás

K.-T. Gyuri fotója

,, Az emberek kedvesek és segítőkészek, bár nem olyan közvetlenek, mint eddig megszoktuk. Itt is nagy keletje van az aranyfogaknak. Azt vettük észre, hogy itt az emberek „hamarabb” öregszenek. Sok 20-25 körüli fiatal néz ki 30-35-nek, vagy még többnek is. Mindenkit minimum 10 évvel idősebbnek néztünk, mint amennyi valójában volt. A férfiak európai ruhában járnak, a nők hosszú tunikát és nadrágot hordanak. A népesség nagy része muszlim vallású, de ezt nem úgy kell elképzelni, mint Iránban. Ha lehet ilyet mondani, itt inkább „light” muszlimokkal találkoztunk. A városban a férfiak is, nők is európai ruhákat viselnek.
Nagyon sok olyan férfival találkoztunk, aki Magyarországon volt katona, valamikor a 70-es, 80-as években. Volt, aki meglátta a zászlónkat és „Szevasz, komám”-mal köszöntött bennünket. (2015)" forrás

K.-T. Gyuri fotói

Turista etikett

Buhara, Hiva, Szamarkand népszerű turista látványosságok, egyben az iszlám vallás szent helyei is, ahová rendszeresen zarándokolnak a hívők. Igaz Üzbegisztánban hagyományosan az iszlám mérsékelt vonala a jellemző, így nem tilos az alkoholfogyasztás sem, a pénteki imát követően, illetve a történelmi nevezetességek látogatásánál ajánlott az óvatosság. Nők részére ajánlott a térd alatt érő szoknya és a vállat is takaró ruházat. A hosszú fehér szakállú, hagyományos öltözékben, turbánban és kaftánban járó személyek (akszakál) nagy tiszteletnek örvendenek, fényképezni azonban nem ajánlott őket.

Üzbegisztánban kézrázással történő üdvözlés csak férfiak között szokás. Azaz a férfi turista ne próbálkozzon kezet rázni helyi lánnyal, nővel, és női turista ne próbálkozzon kezet rázni helyi férfiakkal. A férfi turista (ahogy a helyi férfiak is teszik) oly módon üdvözölhet helyi nőt, hogy a jobb kezét a (saját) szívtája felett a testére helyezi és meghajol.

A világon mindenhol rossz néven veszik a helyiek, ha a látogató az anyjukat szídja. valamiért Üzbegisztánban egy ilyen sértégetés a világátlaghoz képest rosszabb következményekkel járhat.

,, Én úgy szoktam fényképezni hogy közben beszélek mintha telefonálnék, jó hangosan, fülhallgatóval vagy magam elé tartom mintha kihangosítanám, közben meg kattintgatok, csak a vakut le kell venni."

Üzbég konyha, gasztronómia

Az üzbég konyha nagyon gazdag és változatos, és számos érdekes ételt és italt kínál. Az üzbég ételek jellemzően nagyon ízletesek és bőségesek, és a konyha egyik fő jellemzője a bőséges hús- és rizsfogyasztás.

Az üzbég konyha legnépszerűbb ételei közé tartozik a plov, amely egy húsos és zöldséges rizses étel, amelyet gyakran nagyobb ünnepi alkalmakra szolgálnak fel. A shashlyk, amely egy hússzelet grillen sült zöldségekkel és különféle fűszerekkel. Az üzbég borscs, amely egy húsleves, amelyet a hideg téli hónapokban fogyasztanak. Az laghman, amely egy hosszú, spagetti-szerű tészta, amelyet hússal és zöldségekkel szolgálnak fel.

Az üzbég konyhában számos saláta és savanyúság is megtalálható. Például az achik-chuchuk, amely egy paradicsomos és hagymás saláta, vagy a kovun, amely egy savanyított dinnye.

Az üzbég konyhában a desszertek is fontosak. A halva, amely egy édes sütemény, amelyet a diófélékből és a cukorból készítenek. A samsa, amely egy édes sütemény, amelyet gyakran a reggeli kávéhoz szolgálnak fel.

Az üzbég konyha másik fontos jellemzője a tea fogyasztása. A tea a legfontosabb üdvözlőital az üzbégeknél, és szinte minden alkalommal fogyasztják. Az üzbég tea azonban eltér a nyugati teától, mert sűrűbb, erősebb és cukrosabb.

,, Itt is készítenek szamszát (hússal töltött, kemencében sütött „batyut”), de itt a plov a nagy favorit. Volt szerencsénk többször is megkóstolni, azt mondják, hogy mindegyik régiónak megvan a maga „stílusa”. Nekünk nagyon nehéz volt ez a rizses étel, amit különböző zöldségekkel és húsdarabokkal kevernek össze, majd nyakon öntik zsírral. (2015)" forrás

Taskentben a tévétorony mellett egyszerre 500 kiló pilafot is meg tudnak főzni - g.s. fotója

K.-T. Gyuri fotója