Látnivalók

A város gyalogosan is könnyen bejárható, mivel a látnivalók nincsenek egymástól túl messze. Az egyetlen kivétel az Atomium, amelyhez érdemes tömegközlekedést használni.

Brüsszeli hétvégénk fő programja a múzeumlátogatás volt, amelyhez a Brussels Card nyújtott kiváló lehetőséget. Ez a kártya rengeteg múzeumba ingyenes belépést biztosít, és számunkra megérte a beruházás, de érdemes előre átgondolni, hogy tényleg kihasználható-e. Aki nem tervezi reggeltől estig múzeumok bejárásával tölteni az időt, annak nem biztos, hogy megtérül – hacsak nem zavarja egy kisebb, 10-20 eurós különbség.
A múzeumok többsége reggel 10 órakor nyit és este 6-kor zár, így a látogatásukat ennek megfelelően kell szervezni. A templomokba általában továbbra sincs belépődíj, ami nagyszerű, hiszen így ingyen élvezhetjük ezeknek a csodálatos helyeknek a hangulatát.

A Brussels Card-hoz járó helyi közlekedési bérletet egy automata segítségével kellett aktiválnunk. Az elsőre kissé szokatlan kezelőfelület okozott némi fejtörést – az automatákon ugyanis nincs érintőképernyő, csak egyetlen gomb. Végül rájöttünk, hogy a gomb nemcsak nyomható, hanem tekerhető is, így lehetett kiválasztani a kívánt menüpontokat. Egy kis türelemmel azonban könnyen használható.

Kriszta fotója

Grand Place

(gran plász)

Kriszta fotója

A Grote Markt Brüsszel fő attrakciója a csodálatos épületeivel, a sok turistával, a környék éttermeivel, kávézóival és sörözőivel. Európa egyik legszebb tere, különböző korszakokból (gótikus városháza, renaissance és barokk) való műemlékpalotákkal. A tér az UNESCO kulturális világörökségének a része. Érdemes megnézni nap közben és éjjel is. Ki van világítva, csodaszép.

"A legjobban azt élveztem, hogy oda álltam a hatalmas, méltóságteljes tér közepére és átszellemülten néztem magam köré. Este is visszamentem, hogy megnézzem a teret megvilágításban. Persze két teljesen eltérő élmény. A napközbeni látogatás szombatra esett és érdekes volt látni az esküvői népeket. Javasolom Brüsszel látogatóinak, hogy rögtön itt kezdjék a város megismerését." (Gabi)

K. Kriszta fotója

A brüsszeli főtér kétségtelenül a város egyik leglátványosabb része. Nem csoda, hogy nappal ellepik a turisták, akik selfie stickkel hadonászva próbálják megtalálni a tökéletes szöget, hogy egyszerre férjen rá a fejük és a mögöttük magasodó monumentális épületek. (A teljes Városházát egy képre komponálni igazi kihívás.)

Éjjel sokkal hangulatosabb a tér, különösen kellemes időben. Ilyenkor a helyiek és a turisták egyaránt kiözönlenek, és mivel padok nincsenek, egyszerűen a földre telepednek le egy-egy sörrel a kezükben, hajnalig beszélgetve.

A Grand Place épületei annyira lenyűgözőek, hogy nehéz elhinni, eredetileg céhházak voltak – olyan mesterségek képviselőinek, mint a pékek, a bútorasztalosok vagy akár a zsírkereskedők!

Kriszta fotója

Óváros

Nem túl nagy, pont kényelmesen bejárható. Tele van olyan helyekkel, amikről nem is értem, miért turistás, de az. Nagyon kellemes. Az árszínvonala kicsit magasabb, mint a külső kerületeké, de a jó waffeles hely megfizethetetlen.

"Brüsszel óvárosában a kedvencünk a St. Hubert passzázs volt, a kis csokoládéboltjaival és az azokhoz tartozó vonzó, csinos kirakatokkal. Ugyanott több hangulatosan kialakított kávézó és vendéglő. A neoklasszicista passzázs a 19. század közepén épült. A passzázstól nem messze van a ,, Brüsszel hasának" becézett Rue des Bouchers. Ebben az utcában legalább nyolcvan (!) étterem található. Még a délután közepe táján is tele vannak az éttermek. Több étterem a tenger gyümölcseire specializálódik. Az óvárosban van Brüsszel fő bevásárló utcája, a Rue Nouve." (Rudiék)

Királyi palota

Palais Royal (pálé rojál)

Ha a király (momentán a 85 éves II. Albert) szabadságon kívül van, akkor a palota belül is meglátogatható. Ha a turistának ebből a szempontból éppen pechje van, akkor a palota előtti szép téren való időzéssel kell beérni. A palota impozáns, szóval egy brüsszeli városlátogatás programjába illik belerakni. Nem árt tudni, hogy a király nem itt lakik, ez a palota az irodája. Nyáron gyakran hosszabban szabin van az uralkodó, tehát olyankor nagyobb az esélye annak, hogy be lehessen menni. Látni lehet a pompázatos termeket, a művészien kidolgozott fa parketteket, a tarka tapétákat. A palotában engedélyezik a fotózást. Meg lehet nézni, hogy hol fogadja a király a notabilitásokat. A palotába, ha nyitva van, ingyenes a belépés!

Napfény híján - k. sz. fotója

A királyi palota mindenképpen megér egy látogatást, még ha a királyi család valójában már a zártabb, laekeni palotában él is. Az épület elegáns és impozáns, ráadásul július végétől szeptember elejéig ingyenesen bejárható. Ha pedig elfáradnál, a szomszédos Parc nevű park tökéletes hely egy kis pihenésre – miközben a futók lendületét figyelve könnyen eszedbe juthat minden elfogyasztott sült krumpli.

Place du Grand Sablon

plász dü gran száblon)

A Place du Grand Sablon (flamandul: Grote Zavel) Brüsszel egyik legelegánsabb tere, amely a város történelmi központjában, a felső városrészben található. Ez a bájos, háromszög alakú tér a belga főváros luxusnegyedének szívében helyezkedik el, és mind a helyiek, mind a turisták körében rendkívül népszerű.
A teret körülölelő épületek többnyire a 17-18. századból származnak, elegáns homlokzataikkal és történelmi részleteikkel igazi belga hangulatot árasztanak. A Place du Grand Sablon különösen híres az itt található számos luxusüzletről, antikváriumról, csokoládéboltról és galériáról. Itt kapott helyet több nemzetközileg ismert belga csokoládégyártó elegáns üzlete is, mint a Pierre Marcolini, a Neuhaus és a Godiva.
A tér központi ékessége a bájos Minerva-kút, amelyet Jacques Bergé alkotott a 18. században. A szökőkutat Fülöp Emánuel herceg adományozta a városnak 1751-ben, és a teret azóta díszíti. A tér északi végén áll a Notre-Dame du Sablon gótikus templom, amely a tér nevét is adta.
A Place du Grand Sablon különleges vonzereje a hétvégi antik- és régiségpiac, amely minden szombaton és vasárnap délelőtt várja a látogatókat. Ezen a hangulatos piacon régiségkereskedők kínálják portékáikat, köztük antik bútorokat, régi könyveket, festményeket, érméket és mindenféle különleges régiséget. Ez a piac igazi kincskeresők paradicsoma, amely a brüsszeli hétvégi programok egyik legkedveltebb eleme.
A tér számos kiváló étteremnek, kávézónak és bisztróknak is otthont ad, ahol a látogatók megpihenhetnek és élvezhetik a belga gasztronómia ízeit. A környék különösen élénk a kellemes tavaszi és nyári hónapokban, amikor a teraszok megtelnek élettel.
A Place du Grand Sablon könnyen megközelíthető gyalogosan a városközpontból, vagy tömegközlekedéssel. Tökéletes kiindulópont a környék felfedezéséhez, beleértve a közeli Place du Petit Sablon parkot, a Királyi Palotát és a művészeti galériákban gazdag Rue des Sablons utcát.

Ez a tér brüsszeli bohém, magamutogató középosztálybeliek egyik kedvenc találkozóhelye, főleg nyáron a kávéházi és éttermi teraszokkal. Régiségkereskedésekkel és a város legmenőbb csokoládés boltjaival (Marcolini, Léonidas, Godiva) van tele a régi tér és környéke. Különösen vasárnaponként kellemes a turistának korzózni ott, ahol a helyiek is szívesen időznek. A Szépművészeti múzeum a közelben van, azaz a két hely meglátogatását kombinálni lehet. A sokaság ellenére a Place du Grand Sablon nyugis hely.

p. g. fotója

Manneken Pis

francia kiejtés: mánöken pisz - holland kiejtés: mánöke písz

(a holland nyelv brabanti nyelvjárásában: a pisilő emberke

Nem is igazán értjük, miért ez a szobor Brüsszel fő nevezetessége, de ez az. Kicsi, aranyos persze. Mindig nagy itt a tömeg, amikor átöltöztetik, külön eljönnek a helyiek is lefotózni különböző ruháiban. Érdemes megkeresni a pisilő kislányt és a kutyust is, ha valakinek nagyon bejönnek ezek a szobrok.

Sok hűhó piciért - Kriszta fotója

"Szinte mindenkit meglep, hogy milyen apró a szobor, mindössze 58 centiméter. Vannak, akik csalódottak, mert arra számítottak, hogy a Manneken Pis sört fog pisilni. Sokféle legendát olvasni a kisfiú szoborral kapcsolatban, többségük nem tűnik valószerűnek. Ez egy szokványos szökőkút lenne, ha a víz nem egy kukiból jönne. Valójában nem is a szobor érdekes, hanem a sarkon, a nevezetesség előtt álló tömeg bábeli zűrzavara. Jaj, hát csak ilyen kicsi? - mondják tucatnyi nyelven. De hát a Manneken Pis PR-ja baromira hatékony, kötelező brüsszeli látnivalóvá vált. Onnan lehet tudni, hogy az ember közeledik a szoborhoz, hogy a szuvenírboltok kínálatában egyre dominánsabbá válnak a pisilős szobor replikái. Persze izgalmasak a történetek a szobor eltüntetéseiről és visszahelyezéseiről. XV. Lajos állítólag azért ütötte lovaggá (!) a szobrot, hogy nagyobb tisztelet övezze és ezért aztán ne lopják el. A 19. század elején egy komisz ember ellopta a szobrot a bronztartalma miatt. Elkapták és életfogytiglani kényszermunkára ítélték. Közismert, hogy bizonyos alkalmakra a kisfiút ilyen-olyan ruhába öltöztetik. Szegényből paprikajancsit csinálnak. Nemzeti ünnepen például valami nemzeties cuccot aggatnak rá." (K.J.,)

Indiai és kínai turista csoportok várnak a vizelő fütyi megcsodálására - Kriszta fotója

Atomium

Kriszta fotója

Az Atomium-ot érdemes megnézni, de tán nem kihagyhatatlan, ha szoros az időkeret. Élmény az alkotás alá állni és feltekinteni rá. Elég lehet távolról is megnézni, mert a 11 euró sok azért, hogy a turista időt veszítsen a liftre előtti sorban állással. (A lift maga aztán szuper gyorsan megy fel s le.) A városra nyíló panoráma miatt lehet érdemes befizetni, de a kilátás nem annyira különleges, hogy megérjen fejenként 11 eurót. Klausztrofóbiásoknak nem ajánlott.

Viszont családosoknak igen, mert szinte mellette van a Mini Europe, ferde tornyostul, mindenestül. A kettő együtt már egy jó program lehet egy családnak. Két metró is kivisz ide, kis sétával. (Heysel vagy Esplanade)

Kriszta fotója

Múzeumok

Királyi Szépművészeti múzeum (Musees Royaux des Beaux Arts)

(müzé rojo dé boz ár)

A Királyi Szépművészeti Múzeum (Musées Royaux des Beaux-Arts de Belgique / Koninklijke Musea voor Schone Kunsten van België) Brüsszel egyik legjelentősebb kulturális intézménye, amely valójában több múzeumot egyesít egyetlen komplexumban. Ez az impozáns épületegyüttes a városközpontban, a Mont des Arts/Kunstberg területén található, nem messze a Királyi Palotától.
A múzeum története a 18. századig nyúlik vissza, amikor Károly Sándor lotharingiai herceg 1794-ben létrehozta az első nyilvános művészeti gyűjteményt Brüsszelben. A jelenlegi neoklasszikus épületet a 19. század végén emelték, később több bővítésen és felújításon esett át. A múzeumkomplexum több önálló, de egymással összefüggő részlegből áll.
A Régi Mesterek Múzeuma (Musée Old Masters Museum) a 15-18. századi flamand, holland, francia és olasz festészet remekműveit mutatja be. Itt láthatók többek között Pieter Bruegel, Rogier van der Weyden, Peter Paul Rubens, Anthony van Dyck és Hieronymus Bosch alkotásai. A flamand primitívek terme különösen gazdag, világviszonylatban is kiemelkedő gyűjteményt kínál.
A Modern Művészeti Múzeum (Musée Modern Museum) a 19-20. századi művészetet mutatja be, gazdag belga és nemzetközi anyaggal, beleértve René Magritte, Paul Delvaux, James Ensor és más szürrealisták munkáit. A gyűjtemény átfogó képet ad a belga szimbolizmusról, expresszionizmusról és szürrealizmusról.
A komplexum része a Magritte Múzeum is, amely 2009-ben nyílt meg, és a világ legnagyobb René Magritte-gyűjteményét mutatja be. Több mint 200 műalkotáson keresztül átfogó képet kapunk a hírneves belga szürrealista festő munkásságáról, beleértve festményeket, rajzokat, plakátokat és személyes tárgyakat.
A Fin-de-Siècle Múzeum a 19-20. század fordulójának művészetét mutatja be, különös tekintettel a belga szimbolizmusra és art nouveau irányzatra. Victor Horta, Henry van de Velde és más művészek alkotásain keresztül szemlélteti ezt a különleges korszakot.
A múzeum rendszeresen szervez időszaki kiállításokat, előadásokat és kulturális eseményeket. Modern multimédiás eszközökkel, audioguide-okkal és interaktív programokkal segíti a látogatókat. Az épületben található könyvtár, archívum, múzeumshop és kávézó is. A múzeum teljes bejárásához legalább egy teljes nap szükséges, de aki rövidebb idővel rendelkezik, az is koncentrálhat a gyűjtemény egy-egy részére.

2-3 órás programra érdemes kalkulálni. Mégis csak ez Belgium egyik legjelentősebb múzeuma. Régi és modern művészetet prezentálnak egy helyen. A középkori rész a fajsúlyosabb, amúgy inkább magát az épület a csodálatos, mint a múzeum felhozatala.

R. Gy. fotója

Idősebb Pieter Bruegel (piter bröhol) festménye, A lázadó angyalok bukása (1562) - R. Gy. fotója

(Ellentétben az ifjabbal, ő nem írta a nevét h betűvel)

Ifjabb Pieter Brueghel festmény, a Lakodalmi tánc a szabadban (valamikor 1607 és 1614 között) - R. Gy. fotója

Ifjabb Pieter Brueghel festménye, A betlehemi népszámlálás (kb. 1611) - R. Gy. fotója

Jan Frans Verhas festménye (1880), Az iskolák felvonulása 1878-ban - R. Gy. fotója

Horta múzeum

hétfőn zárva

12 euró

Csodás kis múzeum, amelynek tervezője és névadója a szecesszió (Art Nouveau) egyik alapítója, Victor Horta. Egy-két órát könnyen el lehet benne tölteni a századfordulós házban. Egyéni látogatóknak csak délután kettőtől fél hatig van nyitva, a délelőtt a csoportoké. Hétfőn zárva van! A Saint-Gilles negyedben található, azaz nincs a város kellős közepén. Felnőtteknek a belépőjegy 10 euró, diákoknak, nyugdíjasoknak 5 euró. Csodaszép, bár kicsit tömény élmény, felnőtteknek ajánlott első sorban, kamaszoknak, gyerekeknek unalmas lehet. Ez alól a kivétel a hálószobai piszoár, az mindenkinek nagyon bejön.

n. r. fotója

"A szecessziós stílus imádója vagyok, tehát nekem a múzeum meglátogatása a brüsszeli programunk fénypontja volt. Kívül is, belül is lenyűgöző. Kár, hogy az épületen belül tilos a fényképezés. A tipikus brüsszeli sorház díszítettsége bámulatosan kifinomult, pompásak a lámpák, a belső fényesések, a bútorok. Időutazásszerű a lépcsőház, átéli a látogató, hogy milyen lehetett a légköre, amikor maga Horta itt lakott. Itt érdemes vécére menni, mert az illemhely is illeszkedik az egész ház stílusához. A legfelső emeleten a gyerekszobának saját téli kertje van!" (K.R.)

Megszeretnem továbbra sem sikerült, de legalább most már értem, hogy miért vagyok erre képtelen. (a.a.)

Musee Rene Magritte

(müzé röné mágrit)

A laikusok számára nálunk kevéssé ismert, 20. századi belga szürrealista festőművész, René Magritte munkásságát lehet megismerni ebben a kis múzeumban, ami évtizedekig a művész otthona volt. Érdemes meglátogatni azoknak, akik nyitottak a meghökkentő festészet iránt. A művész rajzai és plakátjai is érdekesek. Ha esős éppen az idő és fedett programot keresünk, ide igazán érdemes behúzódni egy órácskára. A Place Royale-on található a modern (csak három évvel ezelőtt megnyílt) múzeum, ahol közel a nemzetközi hírű belga festő legalább kétszáz alkotása látható. Paul McCartney nagy rajongója Magritte-nek. A Beatles-ikon több Magritte-képet tudhat a tulajdonában. Magritte számos képére jellemző, hogy egyszerű tárgyakat meglepő csavarintással, bizarr környezetbe helyez.

R. Gy. fotói

Kakaó és Csokoládé múzeum

A Choco-Story Brussels , korábbi nevén Kakaó- és Csokoládé Múzeum egy magántulajdonban lévő múzeum Brüsszelben , Belgiumban, amelyet 1998-ban alapítottak Gabrielle kezdeményezésére.
A Choco-Story Brussels látogatása során megtudhatod, hogyan neveltek először a maják, majd az aztékok kakaófát, hogyan hódította meg a kakaóbab Európát, és hogyan készül a kakaóból csokoládé. Egy csokoládékészítő mester közvetlenül előtted készíti el a pralinét.

k. e. fotója

Nem nagy durranás, kicsi, picit unalmas. Pozitívum az ingyenes csokikostólás. A belépődíj 5 euró.

Természettudományi múzeum

Musée royal des sciences naturelles de Bruxelles

A Természettudományi Múzeum (Musée des Sciences Naturelles de Belgique/Museum voor Natuurwetenschappen) Brüsszel egyik leggazdagabb és leglátványosabb múzeuma, amely a Parc Léopold területén található, az Európai Unió intézményeinek közelében. A múzeum a Belga Királyi Természettudományi Intézet része, és több mint 37 millió példányt tartalmaz gyűjteményében, bár ezeknek csak töredéke van kiállítva.
A múzeum igazi büszkesége és legnépszerűbb kiállítási része a Bernissart-i iguanodonok termében található dinoszaurusz-gyűjtemény. Ez Európa legnagyobb dinoszaurusz-galériája, ahol kilenc teljes iguanodon csontváz látható eredeti állópozícióban egy lenyűgöző, 300 négyzetméteres üvegtetős csarnokban. Ezeket a fosszíliákat egy belgiumi szénbányában fedezték fel 1878-ban, és a világ legjelentősebb őslénytani felfedezései közé tartoznak.
A múzeum több állandó kiállítással is rendelkezik, melyek között szerepel a "Galéria de l'Évolution" (Evolúció Galériája), amely az élet fejlődését mutatja be a kezdetektől napjainkig, a "Galérie de l'Homme" (Az Ember Galériája), amely az emberi evolúciót és biológiát szemlélteti, valamint a "BiodiverCITY", amely a városi környezet biodiverzitását mutatja be. A "250 év természettudományok" kiállítás a belga természettudományi kutatások történetét és eredményeit ismerteti.
A múzeum különösen gyerekbarát, számos interaktív elemmel, érintőképernyős kiállításokkal és gyakorlati tevékenységekkel. A modern megközelítésű tárlatvezetés és a látványos diorámák segítenek megérteni a természet komplexitását és az élővilág sokszínűségét. A múzeum rendszeresen szervez különleges időszaki kiállításokat, workshopokat és oktatási programokat iskolások számára.
A Természettudományi Múzeum nemcsak kiállítóhely, hanem fontos kutatóközpont is, ahol paleontológiai, zoológiai, entomológiai és antropológiai kutatások folynak. Az épület maga is figyelemre méltó, a neoklasszikus stílusú főépületet modern szárnyakkal bővítették az évek során. A múzeum könnyen megközelíthető tömegközlekedéssel, és egy tartalmas látogatáshoz érdemes legalább 2-3 órát szánni.

Nagyon jó múzeum! A világ egyik legnagyobb természettudományi múzeuma (4 emeleten). Könnyen el lehet tölteni benne három órát. Gyerekeknek is szuper program, főleg a dinoszaurusz csontvázas részek. Hét euró a belépődíj. lehet fotózni. Hátizsákokat, nagyobb táskákat le kell adni.

p. r. fotója

Belga Képregény Múzeum

Comic Strip Museum (Centre Belge de la Bande Dessinée)

A Belga Képregény Múzeum (Centre Belge de la Bande Dessinée/Belgisch Stripcentrum) Brüsszel egyik legnépszerűbb kulturális intézménye, amely a híres belga képregényhagyomány gazdag örökségét mutatja be. A múzeum egy gyönyörű Victor Horta által tervezett art nouveau épületben kapott helyet, amely eredetileg 1906-ban a Waucquez textilüzlet számára épült, és már önmagában is építészeti műemlék.

Az 1989-ben megnyitott múzeum három emeleten közel 7000 négyzetméteren mutatja be a belga képregényművészet fejlődését, amely világszerte "kilencedik művészetként" vált ismertté. A kiállítások kronologikusan haladnak a belga képregény korai időszakától egészen napjainkig, bemutatva olyan világhírű alkotókat, mint Hergé (Tintin megalkotója), Peyo (a Hupikék törpikék atyja), André Franquin (Marsupilami), és számos más művészt.

A múzeum állandó kiállításai mellett rendszeresen rendeznek időszaki tárlatokat, amelyek egy-egy művész munkásságára vagy tematikus képregénytémákra fókuszálnak. A múzeum nemcsak a kész műveket mutatja be, hanem betekintést nyújt a képregényalkotás folyamatába is: láthatók eredeti rajzok, vázlatok, forgatókönyvek és a teljes alkotói munkafolyamat.

Az épületben található egy képregénykönyvtár is, ahol több mint 60.000 képregényalbum tekinthető meg, valamint egy kellemes kávézó, amely képregénytémájú enteriőrjével vonzza a látogatókat. A múzeumbolt a belga képregények széles választékát kínálja, több nyelven is, valamint egyedi ajándéktárgyakat, posztereket és figurákat.

A Belga Képregény Múzeum interaktív elemekkel is gazdagítja a látogatói élményt, különösen a gyerekek számára készített részlegekben. A múzeum egész évben nyitva tart, és Brüsszel egyik kihagyhatatlan látványossága, különösen a képregényrajongók számára, de azoknak is érdekes lehet, akik meg szeretnék ismerni a belga kultúra egy jelentős és nemzetközileg elismert szeletét.

R. Gy. fotója

8 euró a belépőjegy, és van akinek ez meg is éri. A velünk utazó gyereknek akkor is érdekes lehet, ha nem ismeri a belga képregényhősöket. A múzeum való gyerekeknek és gyereknek megmaradt felnőtteknek. Ajánlott program.

R. Gy. fotói

Moof múzeum

Brussels Comics Figurines Museum

A MOOF (Museum of Original Figurines) Brüsszel egyik legszínesebb és legkülönlegesebb múzeuma, amely a belga képregénykultúra ikonikus figuráinak és karaktereinek szentelt kiállítóhely. A múzeum a város szívében, a Galerie Horta épületében található, mindössze néhány lépésre a Brüsszeli Központi pályaudvartól (Gare Centrale).
A MOOF 2012-ben nyitotta meg kapuit, és azóta a belga képregényrajongók és turisták egyik kedvelt célpontjává vált. A múzeum több mint 1000 eredeti figurát, szobrot, makettét és képregényművészeti alkotást mutat be, amelyek a világhírű belga képregényhősöket ábrázolják. Itt megelevenednek olyan ikonikus karakterek, mint Tintin, a Smurfok, Lucky Luke, Spirou, Blake és Mortimer vagy Marsupilami.
A kiállítás interaktív és kreatív módon mutatja be a belga "9. művészet" (bande dessinée) gazdag történetét és kulturális jelentőségét. A látogatók betekintést nyerhetnek a képregényalkotás folyamatába, megismerhetik a legfontosabb belga képregényrajzolókat és szerzőket, valamint a képregények fejlődését az évtizedeken át. A múzeum különösen ügyel arra, hogy a gyermekek számára is vonzó és érthető legyen a kiállítás.
A MOOF rendszeresen szervez időszaki kiállításokat és tematikus eseményeket, amelyek a belga és nemzetközi képregénykultúra különböző aspektusait mutatják be. A múzeum ajándékboltjában egyedi képregényfigurák, limitált kiadású nyomatok és egyéb képregényekhez kapcsolódó ajándéktárgyak vásárolhatók.
A múzeum viszonylag kicsi, könnyen bejárható 1-2 óra alatt, így tökéletesen beilleszthető egy brüsszeli városnézés programjába. Az interaktív élmény, a színes figurák és a nosztalgia különösen vonzóvá teszik a családok és a képregényrajongók számára, de a képregényekkel korábban nem találkozott látogatók is élvezhetik a kiállítást, amely egyben betekintést nyújt a belga popkultúra egy jelentős szeletébe.

Templomok

Koekelbergi bazilika

A Koekelbergi bazilika, hivatalos nevén Nemzeti Bazilika – Szent Szív Bazilika (Basilique Nationale du Sacré-Cœur / Nationale Basiliek van het Heilig Hart) Brüsszel egyik leglátványosabb épülete és a világ ötödik legnagyobb temploma. Ez a monumentális art deco stílusú épület Brüsszel északnyugati részén, a Koekelberg dombon magasodik, impozáns kupolája már messziről uralja a város panorámáját.
A bazilika építése I. Lipót belga király álmával kezdődött, aki egy nemzeti templomot kívánt emelni Belgium 50. évfordulójára. Az eredeti tervek neogótikus stílust irányoztak elő, de az első világháború után Albert király megváltoztatta az elképzelést, és art deco stílusú templomot építtetett. A munkálatok 1905-ben kezdődtek, de a két világháború miatt csak 1970-ben fejeződtek be Albert Van huffel és Paul Rome építészek tervei alapján.
Az épület méretei lenyűgözőek: 89 méter magas, 164,5 méter hosszú és 107 méter széles, belső tere akár 2000 hívő befogadására alkalmas. A hatalmas, zöldes árnyalatú rézkupola, amely 90 méter magasra emelkedik, a katedrális legjellegzetesebb eleme. A két oldalt elhelyezkedő tornyok és a főbejárat monumentális lépcsősora tovább növelik az épület impozáns jellegét.
A bazilika belseje meglepően modern és világos, a tervezők tudatosan szakítottak a hagyományos templomépítészet sötétebb, misztikusabb hangulatával. A belső teret terrakotta színű téglák, márvány elemek, színes üvegablakok és művészi mozaikok díszítik, amelyek harmonikus összhangot alkotnak. A főoltár fölött emelkedő kupola belülről is lenyűgöző látványt nyújt.
A templom több múzeumnak is otthont ad, ahol belga egyházi művészeti alkotások, liturgikus tárgyak láthatók, valamint egy autómúzeumnak is, amely régi autókat és motorbicikliket mutat be a bazilika alsó szintjén. A kupola kilátóteraszáról páratlan panoráma nyílik egész Brüsszelre, tiszta időben akár 30 kilométerre is ellátni.
A Koekelbergi bazilika ma is Belgium nemzeti temploma, fontos egyházi szertartások és állami események helyszíne. A turisták számára az év minden napján nyitva áll, és a brüsszeli látogatás egyik kihagyhatatlan állomása.

b. m. fotója

Szent Mihály és Szent Gudula-székesegyház

(Cathédrale Saint-Michel-et-Sainte-Gudule)

A Szent Mihály és Szent Gudula-székesegyház (Cathédrale Saints-Michel-et-Gudule) Brüsszel nemzeti székesegyháza és a belga főváros legjelentősebb egyházi épülete. Ez a monumentális gótikus templom a város egyik legmagasabb pontján, a Treurenberg-dombon emelkedik, és már messziről uralja Brüsszel látképét.
A székesegyház építése a 13. században kezdődött, és több mint 300 éven át tartott, így különböző építészeti stílusok jegyeit viseli, bár alapvetően a brabanti gótika remekműve. Két 69 méteres impozáns tornya a nyugati homlokzat két oldalán magasodik. A főhomlokzat gazdag díszítésű, számos szoborral és faragvánnyal, amelyek bibliai jeleneteket és szentek alakjait ábrázolják.
A templom névadói Szent Mihály arkangyal és Szent Gudula, Belgium védőszentje, aki a 7. században élt hercegnő volt. Az épület 1962-ben kapta meg a székesegyház rangot, amikor Brüsszel önálló egyházmegye székhelye lett – korábban a mechelen-brüsszeli érsekség része volt.
A katedrális belső tere lélegzetelállítóan tágas és világos. Különösen figyelemre méltóak a 16-17. századi flamand barokk festett üvegablakok, amelyek közül a legértékesebbek V. Károly császár és felesége, Izabella megrendelésére készültek. A főhajó két oldalán található az Oltáriszentség-kápolna, amely a csodás ostyáknak állít emléket, és a Mária-kápolna, amelyben gyönyörű barokk oltár látható.
Az évszázadok során a székesegyház számos jelentős belga történelmi esemény színhelye volt, köztük királyi esküvők, keresztelők és állami temetések. Ma is aktív plébániatemplomként működik, ugyanakkor az egyik leglátogatottabb turisztikai látványosság Brüsszelben. A látogatók számára nyitva áll, belépődíj ellenében a kincstár is megtekinthető, ahol értékes egyházi műkincsek, ereklyék és ötvösművek találhatók.
A székesegyház előtt elterülő tér és a környező utcák Brüsszel történelmi városrészének fontos részét képezik, közel a városközponthoz és a kormányzati negyedhez, így könnyen megközelíthető gyalogosan vagy tömegközlekedéssel.

A katedrális Brüsszel egyik legimpozánsabb épülete. A városra jellemző módon az előtte lévő kis zöldterületet gondosan parkosították, így annak ellenére, hogy forgalmas utak veszik körül, mégis kellemes pihenőhelyet kínál. A látogatók kényelmes fapadokon vagy nyugágyakban ülve élvezhetik a katedrális látványát – legalábbis azt a részét, amelyet az előtte magasodó fák engednek láttatni.

.

t. p. fotója

Notre-Dame du Sablon

(notr dám dü száblon)

A Notre-Dame du Sablon (Onze-Lieve-Vrouw ten Zavel, Miasszonyunk a Homokpadon templom) Brüsszel egyik legszebb gótikus temploma, amely a város elegáns Sablon/Zavel negyedében található. Ez a lenyűgöző épület a 15-16. században épült brabanti késő gótikus stílusban, és ma is a belga főváros egyik legfontosabb építészeti kincse.
A templom története egy legendához kapcsolódik: a hagyomány szerint 1348-ban egy Beatrijs Soetkens nevű antwerpeni asszony isteni sugallatra elhozta Szűz Mária csodatévő szobrát Antwerpenből Brüsszelbe, egy kis csónakon a Scheldt és a Senne folyókon keresztül. A szobrot eredetileg a Sablon területén álló kis kápolnában helyezték el, amely később adott helyet a jelenlegi templomnak.
A Notre-Dame du Sablon külseje gazdagon díszített, különösen a déli kapu előcsarnoka figyelemreméltó a maga finoman kidolgozott kőfaragványaival. A templomot körülölelő támpillérek és a káprázatos üvegablakok a késő gótikus építészet jellegzetes elemei. A belső tér lenyűgözően tágas és világos, a magas oszlopok és boltozatok légies hatást keltenek.
A templom belsejében számos művészeti kincs található, köztük két nagy barokk kápolna, amelyek a főhajó két oldalán helyezkednek el. A Thurn und Taxis család kápolnája különösen gazdag díszítésű. További figyelemre méltó elemek az eredeti üvegablakok, bár sok közülük a második világháborúban elpusztult és később újrateremtették őket, valamint a 16. századi szobrászművész Francois Duquesnoy által készített faragványok.
A Notre-Dame du Sablon környéke ma Brüsszel egyik legelegánsabb negyede, antik üzletekkel, galériákkal és kiváló éttermekkel. A templom rendszeresen nyitva áll a látogatók előtt, és gyakran ad otthont klasszikus zenei koncerteknek is, amelyek különleges akusztikájú terében rendkívüli élményt nyújtanak.

p.b.

Sainte-Suzanne

Az Église Sainte-Suzanne (Szent Zsuzsanna-templom) Brüsszel egyik legjelentősebb art deco építészeti remekműve, amely a főváros Schaerbeek kerületében található. Ez a lenyűgöző templom az 1920-as évek végén és az 1930-as évek elején épült Jean Combaz belga építész tervei alapján, és 1928-1937 között került kivitelezésre.
A templom különlegessége a modernista építészeti megközelítés, amely radikálisan szakít a hagyományos templomépítészeti formákkal. A Sainte-Suzanne az első teljes egészében betonból épült templom Brüsszelben, amely merész, tiszta vonalvezetésével és geometrikus formáival kitűnik a város egyházi épületei közül. Nyolcszögletű központi tornya 50 méter magasra emelkedik, és jellegzetes sziluettje messziről felismerhető.
A belső tér szintén a modernizmus jegyeit viseli: tágas, világos enteriőr, minimális díszítéssel, amely a fény és a tér tiszta harmóniáját helyezi előtérbe. A nagy, geometrikus mintázatú színes üvegablakok különösen figyelemreméltóak – napfényben ragyogó színes fénnyel árasztják el a belteret. A templom berendezése, beleértve az oltárt, a keresztelőmedencét és a többi liturgikus elemet, szintén az art deco stílus jegyében készült.
A Sainte-Suzanne templom nemcsak építészeti értéke miatt jelentős, hanem azért is, mert fontos szerepet játszik a helyi közösség életében. Rendszeres istentiszteletek mellett gyakran ad otthont koncerteknek és kulturális eseményeknek. A templomot a belga műemlékvédelmi hivatal védett épületté nyilvánította, elismerve kivételes művészeti és történeti értékét.
A látogatók számára általában nyitva áll, és könnyen megközelíthető tömegközlekedéssel. Építészet iránt érdeklődők számára különösen ajánlott programpont lehet a brüsszeli art deco és modernista épületek felfedezése során.

L'Église Saint-Nicolas

Az Église Saint-Nicolas (Szent Miklós-templom) Brüsszel belvárosának egyik legrégebbi és történelmileg legjelentősebb temploma, amely a La Bourse (tőzsdepalota) közelében, a Grande Place-től csak néhány percnyi sétára található. Ez a román és gótikus stílusjegyeket vegyítő épület a 12. században kezdett épülni, de az évszázadok során többször is átépítették és bővítették.
A templom különleges helyet foglal el Brüsszel történelmében, mivel hagyományosan a kereskedők és árusok temploma volt – Szent Miklós a kereskedők védőszentjeként is ismert. Elhelyezkedése a régi piactér közelében nem véletlen, a középkori kereskedők itt imádkoztak üzleti sikerükért. A templom tornya egykor a város őrtornyaként is szolgált.
A Szent Miklós-templom külseje viszonylag szerénynek tűnhet, különösen a közelben található impozáns Szent Mihály és Szent Gudula-székesegyházhoz képest, de belső tere figyelemre méltó művészeti kincseket rejt. Barokk oltára, finom faragású szószéke és számos festménye a belga egyházművészet fontos darabjai. Különösen értékes a 15. századi Szűz Mária-szobor és több reneszánsz síremlék.
A templom a második világháború után alapos restauráláson esett át, és ma is aktív plébániatemplomként működik. A látogatók számára rendszerint nyitva áll, és ingyenesen látogatható. Csendes, kontemplatív légköre éles kontrasztban áll a környező utcák nyüzsgésével, így kellemes pihenőhelyet kínál a városnézés során. Az Église Saint-Nicolas meglátogatása tökéletes kiegészítője a brüsszeli történelmi központ felfedezésének.

m. b. fotója

Saint-Job (orosz ortodox)

A Szent Jób ortodox templom (Église Saint-Job) Brüsszel déli részén, Uccle városnegyedében található orosz ortodox egyház, amely nem csupán vallási, hanem történelmi és építészeti szempontból is jelentős helyszín. Az épület a 19. század végén épült neobizánci stílusban, jellegzetes aranyozott hagymakupolájával messziről felismerhető.
A templomot orosz emigránsok alapították, akik az 1917-es orosz forradalom után érkeztek Belgiumba, és fontos szerepet játszott a helyi orosz közösség életében. A belső tér lenyűgöző ortodox ikonokkal, díszes ikonosztázzal és hagyományos freskókkal van díszítve, amelyek a bizánci művészet és az orosz ortodox egyházi hagyományok gazdag örökségét tükrözik.
A templom neve, Szent Jób, különös jelentőséggel bír az orosz ortodox hagyományban, mivel a bibliai Jób történetét az orosz ortodox spiritualitás fontos részének tekintik. A Szent Jób templom liturgiái a hagyományos orosz ortodox rítust követik, és orosz egyházi ószláv nyelven zajlanak, bár bizonyos részek franciául vagy flamandul is elhangzanak a helyi hívek számára.
A templom körül kis orosz közösségi központ is található, ahol kulturális események, ünnepek és találkozók zajlanak. A látogatók számára a templom általában csak a szertartások idején vagy előzetes egyeztetéssel látogatható. A környező park békés környezetet biztosít, és néha orosz kulturális ünnepeknek ad otthont, különösen a nagy ortodox egyházi ünnepek, mint húsvét vagy karácsony idején.

Uniós ez-az

Az Európai Parlament látogatható részei eléggé behatároltak. Ingyenes a látogatás, de személyit vagy útlevelet kell vinni, rögzítik. Viszonylag korán zárnak, négykor és sokszor meglepetésszerűen zárva maradnak. Érdemes tájékozódni előre. Ingyenes idegenvezetés jár mindenkinek, általában angolul vagy franciául, illetve az EU összes hivatalos nyelvén elérhető az audio giude, magyarul is. Azért érdemes meghallgatni, hogy jobban tudatosuljon bennünk is, talán jobb egy 500 millió lakosú szövetségnek részét alkotni. 2019 nyarán enyhén szólva brit ellenes az eus légkör, ez a hírekből is könnyen átjön.

Az épületegyüttes elégé tagolt, kívülről szép és modern, belülről csak kis része látható. Szinte mindenki szelfizik egyet az ülésteremben, ez a látogatás csúcsa. Ha jó az idegenvezető, érdemes kérdezősködni, kiderülhet például, hogy maga az egész EU adminisztráció egy kb. harmincezer munkavállaltót foglalkoztató nagyvállalatra emlékeztet. Mennyire megkönnyítik vagy megnehezítik a munkavállalók dolgát az előírások, illetve, hogy sok szempontból ideális munkahely-e az EU?

Érdemes a Leopold Parkban is sétálni egyet, leülni és megcsodálni a híres strucc szobrokat. Ez az EU vicces momentumai közül való ugyanis. Sikerült a parkban a régi állatkert emlékét egy hatos strucc szoborral megörökíteni. Az eus dolgozók eléggé pipásak, hiszen pont az épülettel szembeni részen hat struccot látunk, ezek közül öt a homokba dugja a fejét. Sajna fényképen nem mutat annyira, hisz a struccok alfele néz felfelé.

K. Kriszta fotói

Egyéb látnivalók

Mini-Europe

Az Atomiummal együtt érdemes megnézni, a belépőjegy 1méter 15 cm-s magasság alatt ingyenes, 11.80.- a gyerekjegy, 15.80.- a felnőtt. Érdemes kombó jegyet venni: Atomium plusz Mini Europe vagy Planetárium, stb. Nagy és szórakoztató családos program.

A Mini-Europe Brüsszel egyik legnépszerűbb turisztikai látványossága, amely az Atomium közelében, a Bruparck szórakoztató komplexum területén található. Ez a különleges szabadtéri miniatűr park Európa legszebb épületeinek és nevezetességeinek 1:25 arányú makettjeit mutatja be, mintegy 350 modellen keresztül szemléltetve az Európai Unió tagállamainak kulturális gazdagságát.
A 24.000 négyzetméteres parkban sétálva a látogatók néhány óra alatt "bejárhatják" egész Európát. A Big Ben, az Eiffel-torony, a Colosseum, az Akropolisz vagy a berlini fal mellett olyan kevésbé ismert, de jelentős építészeti remekművek kicsinyített másai is megtalálhatók itt, mint a sevillai Plaza de España vagy a tallinni városfal. Különösen látványosak a minivasút-rendszerek, a működő vulkán, a kikötők hajóival és a különböző interaktív elemek, amelyek gombnyomásra életre kelnek.
A modellek kivételes részletességgel készültek, a legnagyobbak négy méter magasak, és mindegyiket gondosan, az eredetivel megegyező anyagokból építették. A miniaturizált Európát kiegészítik a gondozott kertek, növények és vízfelületek, amelyek harmonikus környezetet teremtenek a makettek számára. A tapasztalatot audió-útmutatók teszik teljessé, amelyek részletes információkat nyújtanak az egyes látnivalókról.
A Mini-Europe nemcsak szórakoztató, de oktatási célokat is szolgál, bemutatva az európai kultúra és történelem sokszínűségét. A park általában márciustól októberig tart nyitva, szezonon kívül korlátozottan látogatható. Különösen népszerű a családok körében, de minden korosztály számára érdekes élményt nyújt, és Brüsszel azon kevés attrakcióinak egyike, amelyet esős időben is érdemes felkeresni.

Parc de Bruxelles

A Parc de Bruxelles, más néven Warandepark, Brüsszel történelmi központjának szívében elterülő elegáns városi park. Ez a geometrikus elrendezésű, francia stílusú park a 18. században nyerte el mai formáját, és 13 hektáros területével a belga főváros egyik legjelentősebb zöldterülete. A park két emblematikus épület között helyezkedik el: északi oldalán a Belga Királyi Palota, déli részén pedig a Nemzet Palotája (a belga parlament) található.
A parkot keresztező egyenes sétányok mentén klasszikus szobrok, gondosan nyírt sövények és évszázados fák sorakoznak. Központi részén egy impozáns szökőkút áll, amely körül kellemes pihenőhelyek várják a látogatókat. A gondosan tervezett perspektívák és látványtengelyek a francia kerttervezés legszebb hagyományait követik, miközben a hatalmas platánfák kellemes árnyékot biztosítanak a nyári forróságban.
A Parc de Bruxelles nemcsak történelmi jelentőségű, de a város társadalmi életében is fontos szerepet játszik. Tavasztól őszig különféle kulturális események, koncertek és szabadtéri kiállítások helyszíne. A helyiek körében népszerű futó- és sétálóhely, hétvégenként pedig családok sokasága látogatja. A parkot szegélyező fasoroknál kávézók és padok kínálnak lehetőséget a pihenésre és az emberek megfigyelésére.
A park minden évszakban más arcát mutatja: tavasszal virágzó tulipánágyások, nyáron dús lombkoronák, ősszel színes falevelek, télen pedig a letisztult geometrikus formák dominálnak. A Parc de Bruxelles könnyen megközelíthető, több metróállomás is található a közelében, így tökéletes kiindulópont a város egyéb nevezetességeinek felfedezéséhez.

Érdekes negyedek

Marolles

A Marolles Brüsszel egyik legautentikusabb és legkarakteresebb városrésze, amely a belváros déli részén található, a Palais de Justice (Igazságügyi Palota) impozáns épülete alatt. Ez a történelmi munkásnegyed évszázadokon át a város szegényebb lakosainak otthona volt, mára azonban izgalmas keverékét nyújtja a hagyományos brüsszeli életnek és a fokozatos dzsentrifikációnak.

A Marolles leghíresebb látványossága kétségkívül a Place du Jeu de Balle-on található bolhapiac (Marché aux Puces), amely minden nap hajnaltól délig kínálja portékáit. Itt antik tárgyaktól kezdve vintage ruhákon át bútorokig és különféle régiségekig mindent megtalálhatnak a kincsvadászok. A téren és környékén számos hangulatos kis kávézó és bisztró várja a látogatókat.

A negyed szűk, kanyargós utcái őrzik a régi Brüsszel hangulatát, miközben egyre több művészeti galéria, designer bolt és trendi étterem nyílik területén. A helyiek sokan még mindig a belga francia és flamand keverékét, a sajátos "brusseleer" dialektust beszélik. A Rue Haute és a Rue Blaes a városrész két fő ütőere, ahol antik boltok, vintage üzletek és művészeti galériák sorakoznak.

A Marolles különlegessége az ingyenes Ascenseur des Marolles, egy 1902-ben épült felvonó, amely összeköti az alacsonyabban fekvő városrészt a magasabb területekkel és az Igazságügyi Palotával. A tetejéről pazar kilátás nyílik Brüsszelre. A negyed gasztronómiája is figyelemre méltó: a hagyományos belga fogadóktól (estaminet) a modern éttermekig sokféle vendéglátóhely csábítja a látogatókat, ahol megkóstolhatják az autentikus belga konyha specialitásait.

u. a. fotója

Saint-Gilles

(száán zsíl)

Saint-Gilles Brüsszel egyik legszínesebb és legdinamikusabb városnegyede, amely a sokszínű kulturális örökség és a kortárs városi élet egyedülálló keverékét kínálja. Az art nouveau építészet ragyogó példáit vonultatja fel, melyek közül kiemelkedik Victor Horta egykori háza és műterme, amely ma múzeumként látogatható és a UNESCO világörökség része.

A negyed északi része közel esik Brüsszel belvárosához, és itt találhatók a pazar polgári házak és elegáns terek, míg déli területein multikulturális, fiatalos légkör uralkodik. A Parvis de Saint-Gilles, a városrész központi tere, hétvégenként piacnak ad otthont és számos kávézó, bisztró veszi körül, ahol a helyiek és turisták egyaránt szívesen időznek.

A művészeti élet különösen pezsgő Saint-Gilles-ben; független galériák, művészeti műhelyek és kulturális központok sorakoznak utcáin. Az impozáns városháza (Hôtel de Ville) szecessziós épülete a negyed adminisztratív központja és építészeti látványosság egyben. Fontos megemlíteni a híres Porte de Hal középkori városkaput is, amely a negyed északi határánál emelkedik.

Saint-Gilles gasztronómiai szempontból is kiemelkedő: az etnikai éttermektől kezdve a trendi bisztrókig, kézműves sörözőkig és pékségekig mindent megtalálni itt. A Chaussée de Charleroi és a Rue du Bailli utcákon divatos butikok és design üzletek sorakoznak. Tömegközlekedéssel kiválóan megközelíthető, több villamos és metróvonal is áthalad rajta, a Brussels-Midi nemzetközi vasútállomás pedig a negyed nyugati szélén található.

cs. b. fotója

Ixelles

(ikszell)

Hatalmas, a távolabbi pontokról cca 40 perc a központba érni gyalog. Kicsit pasaréti érzése támad az emberne itt sétálgatva. Szép és remekül karban tartott lakóházak, rengeteg a szecessziós részlet, de közben az itt élők igényeinek megfelelően sok a bár, étterem, kicsi hangulatos boltocska. Nem a legolcsóbb negyed.

K. Kriszta fotói

EU-negyed

Szép és modern épületek simán együtt a régiekkel. Az EU környékén bármikor lehet lezárással számolni, így inkább gyalog javasolt a bejárása.

Az EU-negyed Brüsszel Leopold városrészében található, központja a Schuman körforgalom. Az Európai Parlament Parlamentárium nevű interaktív látogatóközpontja ingyenesen látogatható, ahol többnyelvű kiállítás mutatja be az EU működését. Az Európai Parlamentbe szervezett túrákon is részt lehet venni, de ezeket érdemes előre online lefoglalni a parlament honlapján.
Az Európai Bizottság Berlaymont épülete kívülről megtekinthető, de a belső terekbe csak előre egyeztetett látogatás esetén lehet bejutni. A Miniszterek Tanácsának (Európai Unió Tanácsa) Europa épülete csak szervezett látogatás keretében látogatható, amit a honlapjukon lehet intézni. Az EU-negyed közelében található a Cinquantenaire park és a diadalív, amely kellemes pihenőhelyet kínál a városnézés közben.
A Solvay könyvtár és park, valamint a Leopold park zöld oázisként szolgál az uniós épületek között. A negyed könnyen megközelíthető metróval: a Schuman és Maelbeek állomások közvetlenül az EU-negyedben találhatók. A House of European History múzeumban ingyenesen lehet megismerni Európa és az európai integráció történetét.
Az Európai Külügyi Szolgálat épülete, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság kívülről megtekinthető, de belépni csak előzetes egyeztetéssel lehet. Az EU-negyedben több étterem és kávézó található, ahol a hivatalnokok és látogatók egyaránt megpihenhetnek, különösen a Place Jourdan és a Place du Luxembourg környékén. Érdemes angol vagy francia nyelvtudással érkezni, mert bár sok helyen elérhető többnyelvű tájékoztatás, a személyzet főként ezeken a nyelveken kommunikál.

Fotóegyveleg

Kriszta fotója

H. Juli fotója

Vissza az elejére

Jemen_info3

1970. 01. 01. 01:00 |

Földrajz | Időjárás | Történelem | Manapság | A jemeniek | Turista etikett | Jemeni konyha | Fotóegyveleg

Easy rider - Elter Karcsi fotója

Földrajz

Jemen földrajza változatos és összetett, amely öt fő régióra osztható:

Parti síkság: A Tihamah parti síkság alacsonyan fekvő, lapos terület, amelynek egyes részei nagyon termékenyek a hegyekből lefolyó patakok miatt. A Föld legforróbb helyei közé tartozik Tihamah. A legtöbb település a part mentén található, mert a sós tengeri levegő enyhíti a hőség hatását.

Nyugati hegységek: A parti síkság hirtelen véget ér a nyugati hegységnél, ahol az Afrikából érkező monszunesők a Vörös-tengeren áthaladva felerősödnek, és a hegyek csipkézett csúcsai által megakadályozva kicsapódnak. A nyugati hegység egyes részei, különösen Ibb és Ta'izz, esőerdőkre jellemző csapadékmennyiséget kapnak, ami termékeny földet biztosít kávé, qat, búza és cirok termesztéséhez. A hegyek itt hosszú emelkedőkkel rendelkeznek; legtöbbjük 600 m-ről 2,135-3,050 m magasságig emelkedik. Jelentős csúcsok közé tartozik a Jabal Sumarah, Jabal Ba'dan, Jabal Sabir és Jabal Ad Dukayik, mind körülbelül 3,000 m magasak.

Középső hegységek: Ez inkább egy fennsík, dombos területekkel a tetején, mert a hegyek kevésbé csipkézettek és kevesebb csapadékot kapnak, mivel a legtöbb eső a nyugati hegységben hullik le. Az Arab-félsziget legmagasabb hegyei itt találhatók, beleértve a legendás Jabal an Nabi Shu'ayb-ot a főváros, Sana'a közelében, amely körülbelül 3,660 m magasságban fekszik. A középső hegységek egyes részei rendkívül termékenyek, mint például Dhamar környéke, és a középső hegységek hőmérséklete is szélsőséges. A napi hőmérsékleti ingadozások a legnagyobbak a világon, nappali csúcshőmérséklet körülbelül 26-27 C, míg éjszaka fagypont alá süllyedhet. A középső hegységek nagy része, a hegyeket kivéve, 2,000-2,440 m magasságban található.

Központi fennsík: A középső hegységek fokozatos lejtése után egy 915-1,525 m magasságú fennsíkra érkezik, amelyet völgyek és wadik, vagyis patakok szelnek át. Ez a terep nem olyan durva, mint a középső vagy nyugati hegység, de a növényzet csak a völgyekben vagy a wadik közelében lehetséges, mert ezek sok öntözővizet biztosítanak a csapadékból, amely csak a távoli területeken fordul elő. Villámárvizek nagyon gyakoriak. Ez a fennsík Shabwah-tól Hadhramauton és Al Mahrán keresztül Dhofarig terjed Ománban, amelyet sok jemeni Nagy-Jemen részének tekint, nem is beszélve Najranról, Jizanról és Asirról Szaúd-Arábiában.

Sivatag: A Rub Al-Khali, azaz az Üres Negyed, a világ legveszélyesebb sivataga és a legnagyobb homoktenger, Északkelet-Jemenben, Délkelet-Szaúd-Arábiában és Északnyugat-Ománban található. Évekig egyáltalán nem esik eső, és szinte nincs növényzet. A hőmérséklet elérheti a 61°C-ot.

Sokotra - sárkányfa - Ohotin Viktor fotója

Időjárás és éghajlat

Az ország klímája száraz és forró, a csapadék mennyisége a domborzati viszonyoknak megfelelően változik. A tengerparti sávban ehhez magas páratartalom is társul. A belső területeken meglehetősen nagy a napi hőingadozás: éjjel nem ritka a fagypont körüli hőmérséklet, miközben nappali hőmérséklet általában 30 °C körüli.

Történelem

Dél-Arábia és Jemen modernkori története 1918-ban kezdődött, amikor Jemen elnyerte függetlenségét az Ottomán Birodalomtól. 1918 és 1962 között a Hammaddin család uralta monarchiáként. Észak-Jemen 1962-ben vált köztársasággá. Dél-Jemen viszont csak 1967-ben vált függetlenné a britektől. 1970-től Dél-Jemen kommunista kormányzati rendszert honosított meg.

A két ország 1990-ben egyesült Jemeni Köztársaságként.

Részletes:

Jemen régóta a kultúrák kereszteződésében létezik, Dél-Arábiában való elhelyezkedésének köszönhetően kapcsolódik a Közel-Kelet legősibb civilizációs központjaihoz. A Kr. e. 12. század és a 6. század között a minaeai, sabaei, hadramauti, qatabani, ausani és himjarita királyságok része volt, amelyek ellenőrizték a jövedelmező fűszerkereskedelmet, majd etióp és perzsa uralom alá került. A 6. században a himjarita király, Abu-Karib Assad áttért a zsidó hitre. A 7. században az iszlám kalifák kezdték meg az ellenőrzés kiterjesztését a területre. A kalifátus felbomlása után Dél-Arábiát számos dinasztia irányította, amelyek részben vagy egészben uralták Dél-Arábiát. Perzsa eredetű imámok időszakosan 160 évig uralkodtak Jemenben, teokratikus politikai struktúrát hozva létre, amely a modern időkig fennmaradt.

Az egyiptomi szunnita kalifák a 11. század során Jemén nagy részét elfoglalták. A 16. századra, majd ismét a 19. századra Jemen az Oszmán Birodalom része lett, és egyes időszakokban az imámok egész Jemen felett gyakorolták az irányítást.

Dél-Arábia és Jemen modern történelme 1918-ban kezdődött, amikor Jemen függetlenné vált az Oszmán Birodalomtól. 1918 és 1962 között Jemen a Hamidaddin család által uralt monarchia volt. Észak-Jemen 1962-ben köztársasággá vált, de csak 1967-ben vonult ki a Brit Birodalom, amely a 19. században védelmi övezetet alakított ki Áden dél-arábiai kikötője körül, és létrejött Dél-Jemen. 1970-ben a déli kormány névlegesen kommunista kormányrendszert fogadott el. A két ország 1990. május 22-én egyesült Jemen Köztársaság néven.

Az egyesülés azonban nem vezetett békéhez. Az USS Cole nevű amerikai hadihajót 2000-ben megtámadta az Al-Káida Ádenben, miközben üzemanyagot vett fel. Azóta az Arab-félszigeti Al-Káida megerősödött az országban, és az Egyesült Államok válaszul többször támadott jemeni célpontokat drónokkal. A hosszú ideig tartó diktátor, Ali Abdullah Szaleh kormánya az arab tavaszhoz kapcsolódó drámai tiltakozások közepette bukott meg 2012-ben, de utódja, Abd Rabbu Manszúr Hadi korábbi alelnök alig sietett a tüntetők által követelt reformok bevezetésével, és a síita húszik milíciája 2015 februárjában átvette a kormány irányítását. A szunnita arab kormányok, különösen Szaúd-Arábia, közel álltak Szalehhez és Hadihoz, és ellenzik a síita uralmat ebben az arab országban. Egy szunnita iszlamista koalíciót, az Al-Islahot támogatják a húszi erők elleni polgárháborúban, és brutális bombázási kampányt vezettek, amely jelentősen károsította az ország infrastruktúráját

Manapság

6,8 millió jemenit azonnali éhezés fenyeget, további 10,2 millió jemeni van válságban, vagyis gyakorlatilag már ők is éheznek, csak az életük nincs veszélyben. Közvetlen veszélyben. Még.
Ez összesen 17 millió ember, Jemen teljes, 28 milliós népességének több mint 60 százaléka.

Az éhínség Jemen két legnépesebb kormányzóságában, a népesség negyedének otthont adó Taiz és Hodeidah kormányzóságokban a legfenyegetőbb. Ebben a két tartományban zajlik legintenzívebben a háború.

A helyzetet nem egyszerű megoldani, mert abban nagyon nagy szerepet játszik az országban évek óta dúló, mostanra nemzetközi konfliktussá, jelző nélküli háborúvá szélesedő polgárháború. (2017)

"A statisztikák szerint a jemeni nők hetven százaléka analfabéta, a legtöbb lány az általános iskolát sem fejezi be, mivel a szülőknek általában csak egy gyermek taníttatására van pénzük, azt pedig fiúkra költik. Bár ma már a Szanaai Egyetemre járóknak körülbelül 50 százaléka nő, tanulmányaik befejeztével a legtöbbjük nem talál munkát.

Az országban nagyon gyakori a gyerekházasság, a nyomorgó szülőknek sokszor anyagilag is megéri férjhez adni kilenc-tíz éves lányaikat. Jemenben egyébként korábban már érvényben volt egy törvény, amely megtiltotta a 15 évesnél fiatalabbak kiházasítását, ám a parlament a kilencvenes években ezt a szabályozást eltörölte, arra hivatkozva, hogy a szülőknek jogukban áll akkor férjhez adni lányaikat, amikor csak akarják. A jemeni szociális minisztérium adatai szerint 2010-ben minden negyedik menyasszony még nem töltötte be a 15. évét, amikor megköttetett a házasság.

Jemenben a férj és feleség kapcsolatát nagyon szigorú törvények szabályozzák: a többi között a nőknek még a házat sem szabad elhagyniuk a férjük engedélye nélkül, a házaséletet szabályozó passzus pedig megengedi a házasságon belüli nemi erőszakot.

Egy jemeni nőnek a "nemek" körül forog az élete. Nem kerékpározhatnak, nem maradhatnak ki sokáig a barátokkal, nem beszélgethetnek a politikáról vagy vallásról, nem halogathatják a férjhez menést, nem válhatnak el, nem járhatnak fedetlen hajjal, nem tanulhatnak tovább, nem utazhatnak egyedül, és nem lehetnek férfi barátaik. Csupán azért, mert nőnek születtek.

Sokan talán nem is hallottak még Jemenről, vagy valami távoli, talán nem is valóságos vidéknek gondolják. Pedig Jemen létezik. Egy csodálatos és titokzatos szépségű ország, amit a háttérben diktatórikus hatalmak irányítanak.

Ezt a helyet olyanok irányítják, akik háborút szítanak, vallási konfliktusokat és politikai nyugtalanságokat okoznak. A szunnita és síita vallási konfliktusok és a korrupt vezetők tönkreteszik a jemeniek életét, gazdaságát. (2016)" forrás

A jemeniek

Előfordulhat, hogy azt gondolnád, Jemen az egyik etnikailag homogénebb ország a Közel-Keleten, ha csupán azt tudnád, hogy a lakosság közel 100%-a arabnak vallja magát. Azonban sok jemeni erősen kötődik helyi, szektás és törzsi identitásához, és a politikai különbségek is mélyek, ami gyakran vitatott és néha erőszakos sokszínűséget eredményez.

A jemeni emberek jellemző tulajdonságai, szokásai, hagyományai és társadalmi berendezkedése sokrétű és összetett, mélyen gyökerezik a történelmi és kulturális hagyományaikban. Íme néhány jellemző vonás:
Társadalmi és kulturális jellemzők:

Vendégszeretet: A jemeni emberek híresek a vendégszeretetükről. Az idegenek meghívása otthonukba és megvendégelése gyakori és elvárt viselkedés. A vendégszeretetet vallási és kulturális kötelességként is kezelik.

Család: A család központi szerepet játszik a jemeni társadalomban. A nagycsaládok gyakran együtt élnek, és a családi kötelékek nagyon erősek. Az idősebb családtagok tisztelete különösen fontos.

Törzsi azonosságtudat: A jemeni társadalom jelentős részét a törzsi hovatartozás határozza meg. A törzsek közötti kapcsolatok és az ezekhez fűződő identitás nagy befolyással bír a mindennapi életre és a politikai helyzetre is.
Vallási és kulturális szokások:

Vallás: Az iszlám, különösen a szunnita és síita ágazatok, mélyen áthatja a jemeni élet minden aspektusát. A vallás nemcsak a spirituális életben, hanem a társadalmi normákban és törvényekben is központi szerepet játszik.

Qat: A qat rágása társadalmi szokás, amely a nap jelentős részét kitölti. A qat rágása közösségi tevékenység, amely során az emberek összegyűlnek, beszélgetnek és üzleteket kötnek.
Női egyenjogúság:

Nők helyzete: A jemeni nők helyzete nagymértékben függ a lakóhelyüktől és a helyi kulturális normáktól. A városi területeken a nők számára több lehetőség nyílik az oktatásra és a munkavállalásra, míg a vidéki területeken a hagyományos nemi szerepek és a korlátozások erősebbek lehetnek. A nők jogai és lehetőségei jelentősen korlátozottak, és a női egyenjogúság kérdése komoly kihívásokkal néz szembe.
Idősek tisztelete:

Idősek tisztelete: Az idősebbek tisztelete és megbecsülése mélyen beágyazódott a jemeni kultúrába. Az idősebb családtagok iránti tisztelet megnyilvánul a mindennapi életben, a döntéshozatalban és a családi tanácskozásokban.
Vérmérséklet és viselkedés:

Vérmérséklet: A jemeni emberek általában barátságosak és vendégszeretőek, de a kulturális és törzsi hagyományok miatt a viselkedésük és hozzáállásuk változhat. A tisztelet és az udvariasság alapvető elvárás, különösen az idősebbekkel és a vendégekkel szemben.

Konfliktuskezelés: A törzsi hagyományok és a törzsi igazságszolgáltatás még mindig jelentős szerepet játszanak a konfliktusok megoldásában, bár a modern jogrendszer is érvényben van.
Ünnepek és hagyományok:

Hagyományos öltözet: A hagyományos jemeni öltözetek, mint például a férfiak által viselt „jambiya” (görbe tőr) és a nők által viselt „abaya” (hosszú köpeny), még mindig gyakoriak és a kulturális identitás fontos részét képezik.

Ünnepek: Az iszlám vallási ünnepek, mint az Eid al-Fitr és az Eid al-Adha, kiemelkedő fontossággal bírnak. Ezek az ünnepek családi összejövetelekkel, közös étkezésekkel és imákkal járnak.

arcok és arctalanok - b.a. fotója

Szana-i boltosok - Elter Karcsi fotója

Ünnepi ruhában - Elter fotója

Turista etikett

Jemenben a turistának fokozott elővigyázatosságot kell tanúsítania. A viselkedésben és főleg az öltözködésben alkalmazkodni kell a helyi szokásokhoz és hagyományokhoz. Ennek megfelelően a nők részére ajánlott a zárt ruhák viselése, a mélyen dekoltált, hátat, vállakat szabadon hagyó, lenge öltözékek viselése egyáltalán nem ajánlott!

Kerülendő dolgok

Bizonyos dolgokat kerülni kell, mert helytelenítéssel találkozhatnak, és ezeket mindenképpen érdemes elkerülni a tartózkodás során.

Politika

Kerüld az Egyesült Államokról való beszélgetést — sok jemeni úgy érzi, hogy az USA „beleavatkozik” az ország ügyeibe, és több kárt okozott, mint hasznot.
Kerüld Izrael témáját — akárcsak az arab világ többi részén, sok jemeni negatív érzéseket táplál Izraellel szemben.

Vallás

Az iszlám Jemen államvallása, és minden jemeni életében fontos szerepet játszik. Akárcsak az arab világ többi részén, a vallás kényes téma. Mindig érzékenyen és tisztelettel közelítsd meg a vallási kérdéseket.

Vallási helyek látogatásakor viselkedj és öltözködj megfelelően. Néhány mecsetbe nem léphetnek be nem muszlimok. Ha nem vagy biztos, kérdezz.
Ramadán idején tartózkodj a nyilvános evéstől, ivástól, dohányzástól és rágástól. Ennek elmulasztása rendkívül tiszteletlennek számít.
Ne kritizáld vagy beszélj rosszul az iszlámról; Jemenben szigorú blaszfémiatörvények vannak.
Ne beszélj vallásról agnosztikus nézőpontból; ezt teljesen értetlenül fogadják.
Kerüld a térítéssel kapcsolatos bármilyen utalást; az áttérés Jemenben bűncselekmény.

Egyéb

Ez egy muszlim ország. Légy érzékeny arra, hova irányítod a kamerádat. Rengeteg nagyszerű fotólehetőség van minden sarkon (a kérdés általában az, mit hagyj ki az egyes képekből), de ha embereket fényképezel, mindig kérdezd meg előtte. Az „mumkin akhud sura minak?” arab kifejezés nagyon hasznos. Soha, de soha ne próbálj meg nőkről képeket készíteni, még akkor sem, ha te magad is nő vagy. Ez nagy sértésnek számít, és akár súlyosabb következményekkel is járhat. Ne próbálj fényképezni semmit, ami stratégiai jelentőségű lehet (pl. amit legalább egy katona vagy rendőr őriz). Azonban, ha udvariasan kérdezel és az őrök jókedvűek, akár emlékfotót is készíthetsz egy géppisztolyt tartó katonával!
Annak ellenére, hogy közel van a gazdagabb olajtermelő országokhoz, Jemen a világ egyik legszegényebb állama. Sok helyi számára az életkörülmények nagyon nehezek. Turistaként számíts arra, hogy a helyi kereskedők magasabb árakat kérnek tőled. Miközben tudatában vagy a jemeni szegénységnek, ne engedj az együttérzésből fakadó kísértésnek, hogy megfizesd az első árat. Az alkudozás az élet része a világ nagy részén, és minden vevőtől elvárják.
Ha egy terület le van zárva, annak nagyon jó oka van. Bármennyire is csábító lehet a bátor felfedező szerepében tetszelegni, nincs ok arra, hogy növeld az emberrablás vagy rosszabb esélyeit, hacsak nem feltétlenül szükséges.

Emellett készülj fel arra, hogy gyakran kérnek majd tőled tollat (qalam, galam) a helyi iskolák számára, valamint édességet (bonbon). Az előbbi esetben, ha van egy felesleges tollad, érdemes lehet megfontolni az adományozást. Az utóbbi esetben viszont ellenállj a kísértésnek, hogy édességet adj, mert ez elvárást teremthet a következő külföldi érkezővel szemben. Mondani sem kell, hogy ne adj pénzt („fulus!” „bizniz!”) gyerekeknek. Inkább helyi jótékonysági szervezeteknek adományozz.

Jemeni konyha, gasztronómia

A jemeni konyha jelentősen eltér az Arab-félsziget többi részétől, és valódi fénypontja lehet bármelyik jemeni utazásnak—különösen, ha helyiekkel együtt élvezheted (ez egy meghívás, amit a látogatók gyakran kapnak, még többször, mint amire számítanak).

Főételek:

Salta: Ez a jemeni konyha jellegzetes étele, egy húsalapú pörkölt, amit görögszénával fűszereznek és általában a főétkezés végén szolgálnak fel. Az íze elsőre meglepő lehet az újoncok számára, de mindenképpen érdemes megszokni.

Mandi: Egy népszerű húsos és rizses étel, amely a Hadhramaut régióból származik. A mandi különlegessége abban rejlik, hogy a húst agyagkemencében sütik, és a rizs fölé akasztják, így a húslé a rizsre csepegve főzi azt meg.

Desszertek:

Jemeni méz: Különösen híres az egész régióban, és a legtöbb desszert bőségesen tartalmazza.

Bint al-sahn: Egyfajta lapos tésztaétel, amit mézzel öntenek le.

Jemeni mazsola: Szintén érdemes megkóstolni.

Egyéb érdekességek:

Qat: Noha nem étel, érdemes megemlíteni a qat levelet, amit szinte az egész jemeni lakosság rágcsál ebéd után egészen vacsoráig. A növényt az egész országban termesztik, és a helyiek szívesen kínálják meg vele a látogatókat. A qat rágása művészet, de az alapötlet, hogy a kis, puha leveleket és ágakat (a keményeket nem) rágják, és egy nagy golyót formálnak belőlük az arcukban. A qat enyhe stimuláns hatású, étvágycsökkentő és álmatlanságot is okozhat. Azonban a qat rágása számos egészségügyi problémát is okozhat, beleértve a száj- és nyelőcsőrákot, így óvatosan érdemes fogyasztani.

Italok:

Jemen hivatalosan száraz ország, azonban nem muszlimok maximum két üveg alkoholos italt hozhatnak be az országba, melyeket csak magánterületen fogyaszthatnak el. Nyilvánosan alkohol hatása alatt mutatkozni nem ajánlott.

Sokféle gyümölcslevet és üdítőt lehet kapni, de kerülni kell a lepukkantabb gyümölcslé boltokat, mivel azok csapvizet is használhatnak alapként. A jemeni teát (shay) és kávét (qahwa vagy bun) gyakran fogyasztják étkezéshez. A jemeni kávé jóval gyengébb, mint a félsziget más részein található erős török kávé.

A csapvizet kerülni kell, de palackozott víz szinte mindenhol kapható, akár hűtött, akár szobahőmérsékletű változatban.