Don't Forget, mármint a háborúzás örültségét, ami ilyen csodás hídat lerombolt. - H. Zsoli fotója
Lakosság (2024-ben): közel 104,000
Mostar, festői szépségű hely a Neretva völgyében, Bosznia-Hercegovina ötödik legnagyobb városa, történelmileg Hercegovina fővárosa. Az őskortól kezdve lakott terület, itt állt a mai Stari Most helyén egy híd a Neretva felett, amely a város nevét adta. Az Öreg hidat az oszmán megszállás idején építették, és ma a város jelképe, valamint az UNESCO világörökség része.
Mostar, különböző kultúrák és vallások olvasztótégelye, a boszniai háborúban súlyosan szenvedett a harcoktól, először a horvát/muszlim és szerb egységek között, később a horvát és muszlim egységek között. A frontvonal a városon keresztül húzódott (körülbelül a Bulevar/Hrvatskih branitelja utcavonal mentén, amelyet Sniper Alley-nak, azaz Orvlövész átjárónak is neveznek), és ennek nyomai ma is láthatók, nem csak a lövedéknyomok miatt: nyugatra találhatók a keresztény városrészek, keletre pedig a muszlimok. A város korábbi etnikai keveredése, együttélése megszűnt.
,, Nem tudjuk, hogy milyen lett volna Mostar 2 napra, ha nem rontott volna bele a látogatásunkba a folytonos eső. Következtetni azért tudunk. Maga a város az Öreg-híd és közvetlen turistás környékén kívül lényegében érdektelen. A híd tényleg nagy élmény, a szuvenírboltos sétálóutcák szokványosak, a jó időben biztos túl nagy az embertömeg.
A hídért totál érdemes volt Mostarba elutazni. Mi egy éjszakát ott aludtunk, de a legtöbb turista feltehetőn 5-7 óra altt letudja Mostart. Már csak azért sem szabad kihagyni mostart, mert a környékén sok szép látnivaló van és a Szarajevó Mostar közötti úton csodás a Neretva völgye.
Mostarban is betolakodik az élménybe a kilencvenes évek első felének szörnyűségei. Látni romos házakat, bár éppen folyamatában néztünk buldózeres bontásokat. A horvát oldal fejlettebb, de az is azért szegényes, kelet-magyar városi jelleg. (aji, 2017)"
"Mostar azonnal levett a lábamról. Szarajevó és Banja Luka után ez a harmadik legnagyobb város Bosznia-Hercegovinában. Még utazás előtt olvastam Mostarról egy-két dolgot, és már a jelenkori története is izgalmassá tette előre a látogatást. Etnikai és vallási ellentétek feszülnek Mostarban, ahol a lakosság kb. 60 százaléka horvát, a többi pedig muzulmán bosnyák (a délszláv háború előtt a város 20 százaléka szerb volt). Vagy 20 évvel ezelőtt a városban a horvátok és a muzulmánok háborúztak egymás ellen. A várost a Neretva-folyó szeli ketté, a keleti oldalon a muzulmán bosnyákok élnek, a nyugati oldalon a horvátok. A béke törékeny errefelé, szerencsére a turista ebből a rövid látogatása alatt közvetlenül keveset érzékel.
Készültem persze arra a pillanatra, amikor a szemem elé tárul a fényképeken gyakran látott mostari Öreg-híd. Gyenge szóvicc, de a látványtól lehidaltam. A Neretva-folyó felett 24 méter magasságban húzódó híd meghatározza az Óváros képét. A hidat a 16-században építették a törökök, akik Mostarnak nagy jelentőséget adtak. A híd csupán 30 méter hosszú és négy méter széles. Varázslatos lépdelni a meredek, macskaköves útján. Az Óváros épületei színben nagyon igazodnak a hídhoz. Mostarban sok mecset látható, kisebbek és kellemesebbek, mint a szarajevóiak. Felmásztunk egy minaretbe és a keskeny erkélyéről csodálatos panorámát élvezhettünk. Az Öreg-híd (Stari Most) varázslatosságához erősen hozzájárul a Neretva-folyó türkiz színe.
Az illúziót csupán az gyengíti némileg, hogy az egész óváros egyfajta filmdíszlet, hiszen a polgárháborúban az eredeti épületeket többségében lerombolták, tehát zömében pótlásokat lát az ember. A horvátok 1993-ban tüzérséggel szétlőtték az Óvárost és lerombolták a hidat is. A rohadt életbe! 430 évig nem akadt barbár, aki ilyet tett volna a híddal, aztán megtörténik ez a 20. század végén. Elkeserítő történet. 2004-ben építették fel a hidat, ahogy olvastam, magyar szakemberek közreműködésével. A horvát oldalon mutattak nekünk egy néhai banképületet, amelynek tetejéről gyilkolásztak a horvát orvlövészek. Amúgy Mostar horvát része sokkal nagyobb és gazdagabb, mint a muzulmán bosnyák oldal. A horvát részen horvát zászlókkal hangsúlyozzák a nemzeti büszkeségüket. Voltunk egy este egy Pocitelj nevű kisvárosban, ami gazdag középkori ottomán emlékekben. A kisváros fekvése nagyon szép." (Ricsiék)
Kriszta fotója
"Errefelé csak az idősebbek tartják a vallást. A muszlim és a szláv kultúra keveredése furcsa, de mind a kettőben otthon érzem magam, úgyhogy élvezem ezt az egyveleget. Sok a kettősség egyébként is. A Neretva bal partján a bosnyákok laknak, itt-ott minaretek böknek az ég felé, de ha átpillantunk a túlpartra, a városképet a modern katolikus templom uralja, a hegytetőn hatalmas kereszt. Ez a horvátok-lakta rész. És az épületek: a romos mellett ott az ultramodern, bár ez nem szokatlan, tipikus városi jelenség, főleg a lerobbant belvárosok alakulnak át ilyen módon. Itt talán a lépték miatt még szembeszökőbb, nagyobb a kontraszt. Az építészeti stílus eklektikus: vannak itt oszmán stílusban épült házak, mediterrán épületek kőpalával fedett tetővel és nyugati mintára épült házak az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből. Zsinagóga és szerb ortodox templom is van a városban, sok különböző vallás és etnikum fér meg itt egymás mellett. A szállásadóm, Thea bosnyák, azt mondja, Mostar mindig is híres volt a liberalizmusáról. Amíg nem jött a háború,az emberek békében éltek itt egymás mellett. (2015)" forrás
"A történelmi belváros nem olyan nagy, viszont aki szereti a bazárokat és a török kávézókat, az fog találni magának elfoglaltságot a kulturális látnivalók után is. Aznap nekem nem volt sok időm már, úgyhogy csak egy kis sétát tettem az óvárosban." forrás
Mostar nem véletlenül kedvenc, a híd összeköti a Neretva két partját, és kicsit az ország vallási megosztottságát is. A legjobb kilátás a hídra a Koški Mehmed Dzsámi tetejéről van, ahova 14 KM (konvertibilis márka, kb 7 euró), egyébként drága belépővel, 9.30as nyitás után mehetünk fel.
Láttunk hídugrást is, amit a fiúk 50 KM összegyűjtése után mutatnak be, miközben lenn várja őket egy mentőcsónak, szükség esetére. Én úgy láttam, ez nem 'turista csapda', miért is lenne az, hát az életüket kockáztatják a show-ért, 7 éves koruk óta edzenek rá, és sokan így tartják el a családjukat. Az óváros aranyos, tele van bazárokkal, éttermekkel, benn kalapálja a réznyakláncot az ötvös, kinn utcazenészek bosnyák zenét játszanak.
Reggelente érdemes beugrani a kis piacra a dzsami mellett, friss gyümölcsök, likőrök, mézek sorakoznak, na meg 'adidas' és 'vans' cipők 10 euróért. (2022)
,, Mostar etnikai sokszínűségét mutatja az is, hogy a Neretva bal partján a bosnyákok, jobb partján a horvátok élnek. A parányi belvároson ebből persze semmi nem látszik, hiszen az egy óriási felbolydult, tarkabarka bazársor. Csak beülők és éttermek tucatjai szakítják meg a vízipipákat, Allah szemét és sok-sok izgalmas török giccset kínáló boltocskát. A bazársor sajnos elég hamar bezárt, holott a turisták még javában hömpölyögtek az utcákon sötétedés után is. Mivel a szállásunkat konkrétan az óváros közepén foglaltuk, éjszaka többször is a müezzinek delejes énekére ébredtünk. (2019)" forrás
Autóval
Álomszép út vezet - részben a Neretva-folyó mentén - Szarajevóból Mostarba. Közúton 131 kilométer a távolság. Ebből csak 26 kilométer vezet autópályán. Megállás nélküli vezetést feltélezve az utazás 2 óra 50 percig tart.
Többször voltunk Mostarban, de a horvát-bosnyák határon mindig elkérték az autó nemzetközi zöldkártyáját is a forgalmival együtt.
Vonattal Szarajevóból
Busszal Szarajevóból
,, Már az utazás előtt megvettem a jegyet Mostarba a getbybus.com-on és odafelé a Globtour, visszafelé az Autoprevoz-bus társasággal utaztam, összesen 19 euróért. A buszpályaudvarról (a vasútállomás mellett van) indult reggel az utazás és itt ért az első meglepetés: 1 KM-et (0,5 euro) kellett fizetni azért, hogy oda bemehessek! A második meglepetés: a WC, ami szintén 1 KM és még az a bizonyos balkáni guggolós-pottyantós volt, egy kicsit modernizálva, mert nem beton fölött kellett (volna) guggolni, hanem műanyagból kialakított vízöblítéses verziót alkottak a tervezők!
A busz pontosan érkezett Tuzla felől és volt rajta hely bőven. Az út Szarajevó és Mostar között csodálatos hegyek, folyók közt vezet, sajnos az ablakok olyan párásak voltak, hogy odafelé nem is tudtam normális fotókat készíteni. A busz a két és félórás út alatt két helyen állt meg pár percre: Konjicnál és Jablanicánál.
A mostari buszpályaudvarra érkezünk, ami az óvárostól kb. 1,5 kilométerre van. Útközben egy mecsethez (Karadzosbegova Dzsamija) értem, ami nyitva volt és még a minaretbe is fel lehetett menni, összesen 10 KM-ért. A mecsetbe persze csak cipő nélkül, de a minaret onnan nyílik, így azt hittem, hogy oda is cipő nélkül kell, de voltak kirakva papucsok azokat lehetett használni. (2017)" forrás
Taxival Szarajevóból
A kétórás utazás a Neretva-folyó partjához közel, festői tájakon vezet, tehát van turistáskodás értéke magának az autózásnak is.
A szarajevói reptérről Mostarba a taxi viteldíja kb. 85-90 euró egy irányba. Alkudozni kell. Legalább 110 euróról indulhat az alkudozás.
Ajánlott hotelek:
,, Az Öreg hídtól meglehetősen messze tudtunk csak parkolni. A parkolóóra szerint 1,5 KM-et kellett volna bedobni óránként. Csak aprót fogadott el, és vissza sem adott, így megpróbáltam felváltani egy környéken található irodában a pénzt. Mondom, mire kéne az apró, mire a pultos hölgy legyintett egyet: Ó, maguk csak sétálgassanak nyugodtan, senki sem dob bele egy garast sem… Rendben, ha nem, hát nem… (2019)" forrás
Mostar óvárosában számtalan étterem található, amelyek kifejezetten a turistákra (különösen az utazási csoportokra és egynapos látogatókra) specializálódtak. Ez sajnos gyakran a ételek minőségén és mennyiségén is meglátszik. Az árak itt jelentősen meghaladják az országos átlagot, sőt gyakran magasabbak, mint Szarajevóban.
"Gasztro-téren is nagy a keveredés: van ajvár és burek a boltban, a kajmak viszont itt sós és a húshoz eszik. Ayran is van, veszek is egy literrel… A Vajkrem feliratot viszont nem tudom hova tenni… Hatalmas a bor választék és itt senki nem néz rám furcsán, amikor veszek egy üveggel. Az étteremben most én vagyok a vastag turista, mindenre futja, az árak nevetségesen alacsonyak, az ételek viszont elképesztően finomak. Megkóstolom a helyi pljeskavicát, és kihasználva hirtelen jött gazdagságomat, másnap grillezett tintahalat eszem, hozzá helyi fehér bor a választás – tökéletes!" forrás
Eurót mindenhol elfogadnak. 1 euró 2 BAM-ot (boszniai konvertibilis márka)) ér, és így is kalkulálják.
K. Kriszta fotója
Az Óvárostól 10 perc gyalogtávolságra található egy új bevásárlóközpont. Olyan, mint bárhol máshol a világon, de éppen ezért akér szükség is lehet rá.
A helyi kereskedők a turisták igényeire vannak felkészülve, és különféle szuveníreket kínálnak. Széles választék található a bazárban a Stari Most (Öreg híd) körül. Itt az említésre méltó dolgok között az szokásos műanyag csecsebecsék mellett főleg képek és kerámiaművek találhatók (a leggyakoribb motívum természetesen a Stari Most). Részben katonai tárgyak is kaphatók, különösen lőszerek és kések. Daš-Ana művész például egy kiválasztott kőre festi a portrét vagy a modell szemét.
Mostarban van éjszakai élet, főleg a turisták körében kedvelt a városközpontban található régióban. A kávézók, bárok és éttermek éjjel is nyitva tartanak, és számos helyen élőzene is szól. Az éjszakai élet fő szezonja a nyári hónapokban van, amikor a városba látogató turisták száma is magasabb. Fontos azonban megjegyezni, hogy bár a város biztonságos, az éjszakai utcákban azért érdemes óvatosnak lenni, és figyelni az értékekre, illetve kerülni a sötét, elhagyatott helyeket.
Mostar mozlim részében a turistának ajánlott nem túl kihívó ruházatban járni. Tekintettel kell lenni a helyi mozlim lakosság (főleg az idősebbek) öltözéket tekintve erkölcsös felfogására.
Tiszteletbeli magyar konzul Mostarban: Vladimir Lukic
Kriszta fotója esőben
Mostarban bosnyákul beszélnek. Pontosabban, Kelet-Mostarban "bosnyákul" és Nyugat-Mostarban horvátul beszélnek. A városrészek nem teljesen etnikailag tiszták, de már közel állnak hozzá. Mostar nem Boszniában, hanem Hercegovinában található. Különösen Nyugat-Mostarban ezért nem ajánlott megkérdezni, hogy valaki "bosnyákul" beszél-e, vagy azt mondani, hogy "a bosnyákom rossz". Az érzékenység nagy.
Mivel azonban számos mostari ember külföldön is él, nem meglepő, ha különösen az ünnepek idején különböző európai nyelvekkel találkozhatunk. El lehet mondani, hogy turistaként elegendő német, angol nyelvtudással rendelkezni ahhoz, hogy megértessük magunkat.
Kőhídként 427 éven át szolgált épségben. 1993 végén rombolták le. Újjáépítése 2004-ben fejeződött be.
Kriszta fotója
A hídon járva vigyázni kell arra, hogy a kövezet kissé csúszás veszélyes. A híd gyakran túlzsúfolt turistákkal.
Onnan lentről fotózzák a legtöbben a hídat - Kriszta fotója
A legtöbben lentről fotózzák a hídat – onnan tárul igazán drámai látványként elénk.
Még mindig élénken él bennem az emlék arról az időszakról, amikor a szerb, majd horvát csapatok a környező dombokról kíméletlenül lőtték szét Mostart. A híd felrobbantása különösen fájdalmas volt – a pusztítás értelmetlensége, a tudat, hogy mindez ennyire közel zajlik hozzánk, szinte felfoghatatlan volt.
Most, hogy ismét itt állok, és megpillantom az újjászületett hidat, valami mély ujjongás tölt el. Olyan, mint a régi – és mégsem az. Egy új híd, amelyben több nemzet – köztük magyar szakemberek is – részt vett, a múltat és a jelent összekötve. Az eredetit még Nagy Szulejmán szultán építtette, hogy hadserege átkelhessen a Neretván, a tervezést pedig Mimar Sinan egyik legtehetségesebb tanítványa, Hayruddin végezte.
A ma látható híd tökéletes másolat: 4 méter széles, 30 méter hosszú, és 24 méter magasan feszül a két part között. Ez a magasság már önmagában is tekintélyt parancsoló, de különösen akkor válik drámaivá, amikor helyi fiatalok bátorságpróbaként leugranak róla a mindössze 12 fokos Neretvába. A látvány minden alkalommal lenyűgöző, de tudva a híd múltját, még inkább szíven üt.
Mostar egyik legnagyobb látványossága továbbra is a hídugrás, amely nap mint nap turisták tömegét vonzza az Öreg hídhoz. Egy fiatal fiú ül a híd korlátján, míg társa lent járkál a nézelődők között, kalappal a kezében adományokat gyűjtve. Ha összegyűlik a megfelelő összeg – amit pontosan sosem lehet tudni –, a fiú egy látványos mozdulattal a mélybe veti magát.A híd magassága 21 méter, a Neretva itt körülbelül 20 méter mély, de még a legforróbb nyári napokon is rendkívül hideg – nem csoda, hogy az ugrás nemcsak bátorságot, hanem komoly fizikai állóképességet is igényel. Ez a szokás nemcsak turistashow, hanem egyben régi helyi hagyomány, amelyet ma már hivatalos versenyeken is űznek, de a spontán ugrások továbbra is a város mindennapjaihoz tartoznak.
A híres, Csontváry által is megörökített Stari most-ot ezúttal alulról közelítettük meg. A látvány valóban olyan, mintha egy festő vásznáról lépett volna elő – a táj szinte kínálja magát az ecset alá, minden részletében harmonikus és időtlen.
És mégis, ahogy egyre több turista hömpölyög a szűk utcákban és a híd ívén, valami megtörik a varázsból. Miért van az, hogy a túl sok ember jelenléte egy idő után elnyomja a hely lelkét? Talán mert a csend, a tér, a mozdulatlanság itt többet mondana a lényegről, mint a fényképezőgépek kattogása.
Pedig maga a híd – és az alatta húzódó mélyzöld völgy – olyan gyönyörű, hogy az ember legszívesebben ott maradna órákig, csak nézni, hallgatni, érezni. A természet és az épített örökség ritkán alkot ennyire tökéletes egységet, és amikor épp sikerül elcsípni egy csendesebb pillanatot, megérzed Mostar igazi arcát.
A bosnyák, magyar és angol nyelvű, erősen megkopott táblán ez áll : Azoknak a magyar katonáknak a tiszteletére, akik 1997 és 199 között részt vettek a mosztári Öreg híd újjáépítési muinkálataiban.
Régi bazár (Kujundziluk)
Karadjozbeg mecset
Szerintem kihagyható
A Karadjozbeg (Karadžoz-beg) mecset Mostar egyik legértékesebb oszmán kori műemléke, amelyet 1557-ben alapított Mehmed Bey Karadžoz, a város egykori kormányzója. A mecset klasszikus oszmán építészeti stílusjegyeket visel, egyetlen kupolával és karcsú minarettel, amely a város számos pontjáról jól látható. Belső terét gyönyörű kalligráfiák és hagyományos iszlám díszítőelemek ékesítik, valamint különleges akusztikával rendelkezik, ami az imádkozók számára különleges atmoszférát teremt. A mecset nemcsak vallási, hanem kulturális központként is funkcionál, ahol a látogatók megismerkedhetnek az iszlám hagyományokkal és a város muszlim örökségével. A délszláv háború során súlyosan megrongálódott, de a 2000-es években nemzetközi segítséggel teljes pompájában helyreállították, így ma is eredeti funkcióját betöltve működik, miközben a turisták számára is látogatható.
Koski Mehmed pasa mecsete
K. Kriszta fotója
A mecsetek, a hamam, a muszlim temető és a jellegzetes bazári utcák mellett számos gyönyörű, ottomán stílusban épült török lakóház örvendeztet meg szépségével – a legismertebbek a Biščević, a Muslibegović és a Kajtazov ház, amelyek múzeumszerűen berendezve látogathatók. Sok helyen régi török feliratok díszítik a falakat, kőkapukat vagy kapualjakat, és ezek is hozzájárulnak az időutazás élményéhez. Megkapó az emberek őszinte kedvessége, és ahogy beszéd közben gyakran mosolyogva néznek a szemedbe. A város fölé magasodó leírhatatlan hegyek nemcsak fotózhatatlanok, hanem olyan élő jelenléttel bírnak, mintha őriznék Mostart.
Séta közben sokszor úgy érzi az ember, hogy itt minden utca történetet mesél. A macskaköves sikátorokban időnként megcsap a frissen főtt kávé vagy a burek illata. A régi vízcsatornák halkan csörgedeznek a házak között, mintha a múlt suttogását hordoznák. És amikor az esti fények narancssárgára festik a minareteket, Mostar olyan, mintha egy álomból született város lenne, amelyet nem lehet elfelejteni.
Kriszta fotója
Kriszta fotója
Mostar horvát oldala jelentős kontrasztot mutat a város ikonikus török örökséget őrző óvárosi részével. Ez a nyugati városrész modernebb, kevésbé történelmi jellegű, alapvetően a 20. században épült ki, és inkább egy átlagos európai város hangulatát idézi. Az utcák szélesebbek, rendezettebbek, és a hangulat jóval kevésbé egzotikus, mint az Öreg híd környékén.
A horvát oldalon találhatók a város fő bevásárlóközpontjai, modernebb éttermei és kávézói, amelyek általában alacsonyabb árakkal dolgoznak, mint az óvárosban található, turistákra szakosodott helyek. Itt sokkal inkább a helyiek mindennapi életébe nyerhetünk betekintést - láthatjuk, hogyan élnek a mostari horvátok a turistalátványosságoktól távol.
A városrészben kevés klasszikus turistalátványosság található, bár néhány figyelemreméltó katolikus templom, mint a Mária, Keresztények Segítsége Székesegyház és a ferences kolostor megtekintése érdekes lehet. A városrész jelképe a 107 méter magas kereszt a Hum-hegyen, amely éjszaka kivilágítva az egész városból látható.
Ha több napot töltesz Mostarban, mindenképp érdemes átsétálni a horvát oldalra is, hogy teljesebb képet kapj a város kettős identitásáról és kulturális megosztottságáról. Ez segít megérteni Mostar és tágabb értelemben Bosznia-Hercegovina összetett etnikai és társadalmi viszonyait. Egy rövid, egynapos látogatás során azonban az idődet valószínűleg jobban hasznosítod, ha azt az óvárosban és közvetlen környékén töltöd, ahol a város legfőbb történelmi értékei koncentrálódnak.
Mostar - horvát oldal a minareteket magasságban túlnőni hivatott templomtoronnyal - Kriszta fotója
Új épület - Kriszta fotója
Hercegovina múzeum
A Hercegovina Múzeum Mostarban, a történelmi Hercegovina szívében található kulturális intézmény, amely a régió gazdag történelmi és néprajzi örökségét mutatja be a látogatóknak. Az eredetileg 1950-ben alapított múzeum gyűjteménye több mint 50.000 tárgyat foglal magában, amelyek a paleolitikumtól a modern korig terjedő időszakot ölelik fel. A múzeum különösen gazdag anyaggal rendelkezik az illír, római, középkori és oszmán korszakból, kiemelkedő régészeti leletekkel a környék ásatásairól.
A háromszintes épületben tematikus termek sorakoznak, amelyek kronológiai sorrendben mutatják be Hercegovina fejlődését, különös hangsúlyt fektetve a különböző kultúrák egymásra gyakorolt hatására és együttélésére. Az intézmény különleges értékét képezik a népi viseletek, hagyományos használati tárgyak és kézműves alkotások, amelyek a helyi lakosság életmódját dokumentálják az elmúlt évszázadokból. A délszláv háború súlyosan károsította mind az épületet, mind a gyűjteményt, de a 2000-es években nemzetközi támogatással jelentős felújításon és újjáépítésen esett át. A múzeumban jelenleg korszerű multimédiás eszközök is segítik a látogatókat, hogy mélyebb betekintést nyerjenek Hercegovina lenyűgöző kulturális és történelmi örökségébe.
Kravice-vízesés
A folyó vize meglehetősen hideg, színe pedig valahol a zöld és a türkizkék árnyalatai között játszik – az egész olyan, mintha egy miniatűr Plitvicei-tavaknál járnánk. A vízesés természetvédelmi területen fekszik, így a belépésért jelképes összeget kell fizetni – legutóbb mindössze néhány euróba került a belépő és a parkolás is. Minden cent megéri, sőt, duplán is.
A vízeséshez körülbelül tízperces séta vezet le, néhol meredek és csúszós kő- vagy falépcsőkön kell leereszkedni, de már az út is hangulatos. A folyón egy kis fahíd ível át, a parton pedig találunk öltözőket, napozóágyakat és egy egyszerű kis büfét is. Sokan csak üldögélnek, kortyolgatnak valamit, figyelik a vízesést, hallgatják a zubogását – az egész helynek megnyugtató, szinte hipnotikus hangulata van.
A víz valóban hűvös, de végül ráveszem magam, hogy bemenjek. A vízesés előtti szakaszon a folyó kiszélesedik, és szinte alig van sodrása, így könnyedén lehet úszni a körülbelül 25 méteres magasságból alázúduló vízfüggöny felé. Hamar felmelegszem a mozgástól, és egyre jobban élvezem az egészet. Ahogy közeledek a vízeséshez, elkalandoznak a gondolataim, és egyszerűen csak gyönyörködöm abban, amit a természet itt létrehozott. Valami egészen lenyűgöző.
Neretva-folyó és völgye
A Neretva-folyó smaragdzöld szalagként kanyarog Bosznia-Hercegovina és Horvátország között, útközben egy olyan völgyet alkotva, amely minden természetimádó utazó álmának megtestesülése. A folyó felső szakaszán, Bosznia-Hercegovinában a kristálytiszta türkiz víz drámai sziklafalak között tör utat magának, ami hihetetlen látványt nyújt, különösen Konjic és Jablanica között, ahol a Neretva valódi vad szépségét mutatja. A folyó talán legikonikusabb része a történelmi jelentőségű mostari Öreg híd környéke, ahol az oszmán építészet és a folyó természetes szépsége egyedülálló harmóniában találkozik.
A Neretva-völgy alsó, horvátországi szakasza teljesen eltérő karaktert mutat: itt a folyó kiszélesedik és lelassul, létrehozva a gazdag termőföldekkel rendelkező deltát, ahol mandarin- és narancsültetvények húzódnak a látóhatárig. A völgyet övező hegyek és azok lábánál megbúvó kis falvak, ahol az idő mintha megállt volna, tökéletes kontrasztot alkotnak a távolban csillogó Adriai-tenger kékségével.
Utazásom során különleges élményt jelentett a helyi halászokkal való találkozás, akik tradicionális, lapos fenekű csónakjaikkal navigálnak a delta csatornáin, és ősi módszerekkel fogják ki a helyi specialitásnak számító angolnát és más halfajtákat. A völgy gazdag történelme szinte minden kanyarban megmutatkozik – római romok, középkori várak és az egykori Jugoszlávia emlékművei tanúskodnak arról, hogy ez a terület mindig is stratégiai fontosságú volt. Az aktív turizmus szerelmeseinek a folyó vadvízi evezésre kiváló szakaszokat kínál, míg a nyugodtabb tempót kedvelők a delta körüli kerékpárutakon fedezhetik fel a természet csodáit.
Pocitelj, kőváros
Nagyon szép, restaurált történelmi városka. Romantikus, meseszerű hely csodás természeti elhelyezkedéssel. Csaknem olyan érdekes, mint Mostar óvárosa. Van egy hangulatos mecset is. Szép a kilátás a Neretva-folyóra, a völgyre.
Blagaj tekija
Mostar a város ami nemcsak az Öreghíd ám...
Egy szépnek nem mondható 107 méter magas beton harangtorony hirdeti a Neretva jobb partján hogy itt a horvátok és a katolikus hit az úr amíg a folyó bal partján az egekbe törekvő minaretek mutatják az utat a muszlimoknak Allahhoz. Viszont hogy a szerbek se maradjanak ki a versengésből a minaretek fölé egy óriási ortodox templomot építettek amit persze a katolikus horvát részről mindenhonnan látni.
Ilyen ez a Mostar, de egy szerethető már-már mediterrán hely Hercegovina fővárosa. Sok helyen látszanak még a háború nyomai is a házakon mégis dinamikus a fejlődés főleg a turistáknak köszönhetően...(Ata, 2023)
Mostar Bosznia-Hercegovina déli részén fekszik, közel a horvát határhoz – ezen a ponton kezdődik Hercegovina, ha észak felől közelítünk. A várost a festői Neretva folyó szeli ketté, és bár Mostar látványos fekvése és mediterrán hangulata miatt sokak számára vonzó úti cél, a város társadalmilag még mindig erősen megosztott. A folyó egyik oldalán főként muszlim bosnyákok, a másikon katolikus horvátok élnek, és szerb családok is megtalálhatók a településen.
A háború utáni évtizedek ellenére a megosztottság máig kézzel fogható. Ahogy egy helyi kísérő, Viki mesélte: a horvát és bosnyák lakosok többsége ma sem szívesen jár át a másik városrészbe. A gyerekek külön iskolákba és gimnáziumokba járnak, a focicsapatok is etnikai alapon szerveződnek, és a fiatalok a szórakozóhelyeket is inkább saját közösségükben keresik fel. Egy vegyes párkapcsolat komoly feszültséget okozhat a családokban, nem ritkán nyílt botrányhoz is vezet.
Az etnikai hovatartozás a munkaerőpiacon is meghatározó: egy bolti eladó vagy pincér esetében sem mindegy, hogy melyik közösséghez tartozik az illető – gyakran ennek alapján születik döntés a felvételről. Nem meglepő tehát, hogy a városnak hosszú hónapok óta nincs polgármestere, mivel a helyi politikai vezetők nem tudnak közös nevezőre jutni.
Mostar óvárosában, közvetlenül a Neretva folyó partján áll a Biscevic-ház, amely a város egyik legszebb fennmaradt török kori emléke. Az alacsony belépődíjért cserébe egy igazi időutazásban lehet részünk: az épület belseje korabeli bútorokkal és használati tárgyakkal van berendezve, teljes mértékben megőrizve az eredeti hangulatot.
A látogatót finoman faragott ládák, asztalok, székek és szekrények fogadják, de láthatunk itt díszes kereveteket, kézzel szőtt szőnyegeket, tradicionális konyhai eszközöket és még egy szövőszéket is – mindez különösen szívet melengető annak, aki szereti a régiségeket és a történelmi részleteket. A ház atmoszférája és kialakítása meleg, otthonos, a felső szintről pedig pazar kilátás nyílik a Neretva völgyére, ami csak tovább fokozza az élményt. Könnyű elképzelni, milyen lehetett itt élni – egyszerre békés és elegáns világ tárul elénk.
A Kravica-vízeséseknél, nem messze Mostartól, Bosznia-Hercegovinában senkit sem zavart, hogy ki hogyan mászik fel a sziklákra – akár egy jó szelfiért, akár egy sörrel a kézben. A hely vadregényes báját még nem nyomta el a túlszabályozás, viszont a kereskedelmi gondolkodás kezdetei már érezhetők. Mostar az egyik első hely, ahol felismerték: még a puszta jelenlétért is lehet pénzt kérni.
Az Öreg híd legfotogénebb nézőpontjához legközelebbi partszakaszt például egy közeli mecset kezelői sajátították ki, és ha valaki onnan szeretne képet készíteni, belépődíjat kérnek érte. Így vált a kilátás is árucikké – Mostarban már nemcsak a kávéért vagy szuvenírért fizet az ember, hanem a jó perspektíváért is.
A szurdokba simuló Mostar pontosan olyan látványt nyújt, mint amilyet a képeslapokon ígérnek – különösen az óváros, ahol az egykori, lerombolt híd újjáépített változata áll, ma már nemcsak építészeti emlék, hanem szimbolikus üzenet is: a múlt feldolgozható, a sebek idővel begyógyulnak. Ez a híd mára sokkal inkább Bosznia szimbólumává vált, mint bármi Szarajevóban, ahol – bármennyire is izgalmas város – nincs egy ennyire karakteres, ikonikus pontja, mint Párizsnak az Eiffel-torony vagy Londonnak a Tower-híd.
A macskaköves utcákon, ahol este a lámpák fénye csillan a hatalmas, simára koptatott köveken, különleges hangulat uralkodik. És amikor megszólal a müezzin az esti sötétben, az egész város valósággal lebegni kezd egy másik dimenzióban. Az óváros kicsi, de annál elragadóbb – sokaknak Cesky Krumlov jut róla eszébe. Egy kicsit arrébb azonban már kevésbé romantikus képet mutat: a szocreál koktélbárok sora már inkább egy nyári balatoni retróhangulatra emlékeztet, míg a város peremén ózdi hangulat fogadja az embert.
A Neretva felett magasodó dombtetőn álló óriási kereszt nappal is feltűnő, de éjszaka különösen erős látvány – mintha csak lebegne a sötétben. Bár hivatalosan vallási szimbólum, sokan a horvát közösség dominanciájának szimbólumaként is értelmezik. A város alján pedig ott zúg a Neretva, élénk, szinte irreálisan zöld színű víztömeg – olyan, mintha tárkonyszörp ömlene a sziklák közé. Nyáron is dermesztően hideg, amit a helyi srácok ügyesen kihasználnak: némi pénzért leugranak a hídról, látványos ívben repülve bele a mély zöldbe.
Elsőre furcsa üzleti modellnek tűnik, de ha ott állsz a hídon, rájössz: ehhez nem kis bátorság kell. A legtöbben csak állnak, néznek, kattintanak – mert fényképen egészen lenyűgöző, ahogy valaki éppen a semmibe veti magát, valósággal egybeolvadva ezzel a különleges várossal.
Kriszta fotója
Mostar - óváros esőben - Kriszta fotója
Így néz ki az Öreg-híd csúszós kövezete - Kriszta fotója
Háborús emlék - Kriszta fotója
1970. 01. 01. 01:00 |
Easy rider - Elter Karcsi fotója
Jemen földrajza változatos és összetett, amely öt fő régióra osztható:
Parti síkság: A Tihamah parti síkság alacsonyan fekvő, lapos terület, amelynek egyes részei nagyon termékenyek a hegyekből lefolyó patakok miatt. A Föld legforróbb helyei közé tartozik Tihamah. A legtöbb település a part mentén található, mert a sós tengeri levegő enyhíti a hőség hatását.
Nyugati hegységek: A parti síkság hirtelen véget ér a nyugati hegységnél, ahol az Afrikából érkező monszunesők a Vörös-tengeren áthaladva felerősödnek, és a hegyek csipkézett csúcsai által megakadályozva kicsapódnak. A nyugati hegység egyes részei, különösen Ibb és Ta'izz, esőerdőkre jellemző csapadékmennyiséget kapnak, ami termékeny földet biztosít kávé, qat, búza és cirok termesztéséhez. A hegyek itt hosszú emelkedőkkel rendelkeznek; legtöbbjük 600 m-ről 2,135-3,050 m magasságig emelkedik. Jelentős csúcsok közé tartozik a Jabal Sumarah, Jabal Ba'dan, Jabal Sabir és Jabal Ad Dukayik, mind körülbelül 3,000 m magasak.
Középső hegységek: Ez inkább egy fennsík, dombos területekkel a tetején, mert a hegyek kevésbé csipkézettek és kevesebb csapadékot kapnak, mivel a legtöbb eső a nyugati hegységben hullik le. Az Arab-félsziget legmagasabb hegyei itt találhatók, beleértve a legendás Jabal an Nabi Shu'ayb-ot a főváros, Sana'a közelében, amely körülbelül 3,660 m magasságban fekszik. A középső hegységek egyes részei rendkívül termékenyek, mint például Dhamar környéke, és a középső hegységek hőmérséklete is szélsőséges. A napi hőmérsékleti ingadozások a legnagyobbak a világon, nappali csúcshőmérséklet körülbelül 26-27 C, míg éjszaka fagypont alá süllyedhet. A középső hegységek nagy része, a hegyeket kivéve, 2,000-2,440 m magasságban található.
Központi fennsík: A középső hegységek fokozatos lejtése után egy 915-1,525 m magasságú fennsíkra érkezik, amelyet völgyek és wadik, vagyis patakok szelnek át. Ez a terep nem olyan durva, mint a középső vagy nyugati hegység, de a növényzet csak a völgyekben vagy a wadik közelében lehetséges, mert ezek sok öntözővizet biztosítanak a csapadékból, amely csak a távoli területeken fordul elő. Villámárvizek nagyon gyakoriak. Ez a fennsík Shabwah-tól Hadhramauton és Al Mahrán keresztül Dhofarig terjed Ománban, amelyet sok jemeni Nagy-Jemen részének tekint, nem is beszélve Najranról, Jizanról és Asirról Szaúd-Arábiában.
Sivatag: A Rub Al-Khali, azaz az Üres Negyed, a világ legveszélyesebb sivataga és a legnagyobb homoktenger, Északkelet-Jemenben, Délkelet-Szaúd-Arábiában és Északnyugat-Ománban található. Évekig egyáltalán nem esik eső, és szinte nincs növényzet. A hőmérséklet elérheti a 61°C-ot.
Sokotra - sárkányfa - Ohotin Viktor fotója
Az ország klímája száraz és forró, a csapadék mennyisége a domborzati viszonyoknak megfelelően változik. A tengerparti sávban ehhez magas páratartalom is társul. A belső területeken meglehetősen nagy a napi hőingadozás: éjjel nem ritka a fagypont körüli hőmérséklet, miközben nappali hőmérséklet általában 30 °C körüli.
Dél-Arábia és Jemen modernkori története 1918-ban kezdődött, amikor Jemen elnyerte függetlenségét az Ottomán Birodalomtól. 1918 és 1962 között a Hammaddin család uralta monarchiáként. Észak-Jemen 1962-ben vált köztársasággá. Dél-Jemen viszont csak 1967-ben vált függetlenné a britektől. 1970-től Dél-Jemen kommunista kormányzati rendszert honosított meg.
A két ország 1990-ben egyesült Jemeni Köztársaságként.
Részletes:
Jemen régóta a kultúrák kereszteződésében létezik, Dél-Arábiában való elhelyezkedésének köszönhetően kapcsolódik a Közel-Kelet legősibb civilizációs központjaihoz. A Kr. e. 12. század és a 6. század között a minaeai, sabaei, hadramauti, qatabani, ausani és himjarita királyságok része volt, amelyek ellenőrizték a jövedelmező fűszerkereskedelmet, majd etióp és perzsa uralom alá került. A 6. században a himjarita király, Abu-Karib Assad áttért a zsidó hitre. A 7. században az iszlám kalifák kezdték meg az ellenőrzés kiterjesztését a területre. A kalifátus felbomlása után Dél-Arábiát számos dinasztia irányította, amelyek részben vagy egészben uralták Dél-Arábiát. Perzsa eredetű imámok időszakosan 160 évig uralkodtak Jemenben, teokratikus politikai struktúrát hozva létre, amely a modern időkig fennmaradt.
Az egyiptomi szunnita kalifák a 11. század során Jemén nagy részét elfoglalták. A 16. századra, majd ismét a 19. századra Jemen az Oszmán Birodalom része lett, és egyes időszakokban az imámok egész Jemen felett gyakorolták az irányítást.
Dél-Arábia és Jemen modern történelme 1918-ban kezdődött, amikor Jemen függetlenné vált az Oszmán Birodalomtól. 1918 és 1962 között Jemen a Hamidaddin család által uralt monarchia volt. Észak-Jemen 1962-ben köztársasággá vált, de csak 1967-ben vonult ki a Brit Birodalom, amely a 19. században védelmi övezetet alakított ki Áden dél-arábiai kikötője körül, és létrejött Dél-Jemen. 1970-ben a déli kormány névlegesen kommunista kormányrendszert fogadott el. A két ország 1990. május 22-én egyesült Jemen Köztársaság néven.
Az egyesülés azonban nem vezetett békéhez. Az USS Cole nevű amerikai hadihajót 2000-ben megtámadta az Al-Káida Ádenben, miközben üzemanyagot vett fel. Azóta az Arab-félszigeti Al-Káida megerősödött az országban, és az Egyesült Államok válaszul többször támadott jemeni célpontokat drónokkal. A hosszú ideig tartó diktátor, Ali Abdullah Szaleh kormánya az arab tavaszhoz kapcsolódó drámai tiltakozások közepette bukott meg 2012-ben, de utódja, Abd Rabbu Manszúr Hadi korábbi alelnök alig sietett a tüntetők által követelt reformok bevezetésével, és a síita húszik milíciája 2015 februárjában átvette a kormány irányítását. A szunnita arab kormányok, különösen Szaúd-Arábia, közel álltak Szalehhez és Hadihoz, és ellenzik a síita uralmat ebben az arab országban. Egy szunnita iszlamista koalíciót, az Al-Islahot támogatják a húszi erők elleni polgárháborúban, és brutális bombázási kampányt vezettek, amely jelentősen károsította az ország infrastruktúráját
6,8 millió jemenit azonnali éhezés fenyeget, további 10,2 millió jemeni van válságban, vagyis gyakorlatilag már ők is éheznek, csak az életük nincs veszélyben. Közvetlen veszélyben. Még.
Ez összesen 17 millió ember, Jemen teljes, 28 milliós népességének több mint 60 százaléka.
Az éhínség Jemen két legnépesebb kormányzóságában, a népesség negyedének otthont adó Taiz és Hodeidah kormányzóságokban a legfenyegetőbb. Ebben a két tartományban zajlik legintenzívebben a háború.
A helyzetet nem egyszerű megoldani, mert abban nagyon nagy szerepet játszik az országban évek óta dúló, mostanra nemzetközi konfliktussá, jelző nélküli háborúvá szélesedő polgárháború. (2017)
"A statisztikák szerint a jemeni nők hetven százaléka analfabéta, a legtöbb lány az általános iskolát sem fejezi be, mivel a szülőknek általában csak egy gyermek taníttatására van pénzük, azt pedig fiúkra költik. Bár ma már a Szanaai Egyetemre járóknak körülbelül 50 százaléka nő, tanulmányaik befejeztével a legtöbbjük nem talál munkát.
Az országban nagyon gyakori a gyerekházasság, a nyomorgó szülőknek sokszor anyagilag is megéri férjhez adni kilenc-tíz éves lányaikat. Jemenben egyébként korábban már érvényben volt egy törvény, amely megtiltotta a 15 évesnél fiatalabbak kiházasítását, ám a parlament a kilencvenes években ezt a szabályozást eltörölte, arra hivatkozva, hogy a szülőknek jogukban áll akkor férjhez adni lányaikat, amikor csak akarják. A jemeni szociális minisztérium adatai szerint 2010-ben minden negyedik menyasszony még nem töltötte be a 15. évét, amikor megköttetett a házasság.
Jemenben a férj és feleség kapcsolatát nagyon szigorú törvények szabályozzák: a többi között a nőknek még a házat sem szabad elhagyniuk a férjük engedélye nélkül, a házaséletet szabályozó passzus pedig megengedi a házasságon belüli nemi erőszakot.
Egy jemeni nőnek a "nemek" körül forog az élete. Nem kerékpározhatnak, nem maradhatnak ki sokáig a barátokkal, nem beszélgethetnek a politikáról vagy vallásról, nem halogathatják a férjhez menést, nem válhatnak el, nem járhatnak fedetlen hajjal, nem tanulhatnak tovább, nem utazhatnak egyedül, és nem lehetnek férfi barátaik. Csupán azért, mert nőnek születtek.
Sokan talán nem is hallottak még Jemenről, vagy valami távoli, talán nem is valóságos vidéknek gondolják. Pedig Jemen létezik. Egy csodálatos és titokzatos szépségű ország, amit a háttérben diktatórikus hatalmak irányítanak.
Ezt a helyet olyanok irányítják, akik háborút szítanak, vallási konfliktusokat és politikai nyugtalanságokat okoznak. A szunnita és síita vallási konfliktusok és a korrupt vezetők tönkreteszik a jemeniek életét, gazdaságát. (2016)" forrás
Előfordulhat, hogy azt gondolnád, Jemen az egyik etnikailag homogénebb ország a Közel-Keleten, ha csupán azt tudnád, hogy a lakosság közel 100%-a arabnak vallja magát. Azonban sok jemeni erősen kötődik helyi, szektás és törzsi identitásához, és a politikai különbségek is mélyek, ami gyakran vitatott és néha erőszakos sokszínűséget eredményez.
A jemeni emberek jellemző tulajdonságai, szokásai, hagyományai és társadalmi berendezkedése sokrétű és összetett, mélyen gyökerezik a történelmi és kulturális hagyományaikban. Íme néhány jellemző vonás:
Társadalmi és kulturális jellemzők:
Vendégszeretet: A jemeni emberek híresek a vendégszeretetükről. Az idegenek meghívása otthonukba és megvendégelése gyakori és elvárt viselkedés. A vendégszeretetet vallási és kulturális kötelességként is kezelik.
Család: A család központi szerepet játszik a jemeni társadalomban. A nagycsaládok gyakran együtt élnek, és a családi kötelékek nagyon erősek. Az idősebb családtagok tisztelete különösen fontos.
Törzsi azonosságtudat: A jemeni társadalom jelentős részét a törzsi hovatartozás határozza meg. A törzsek közötti kapcsolatok és az ezekhez fűződő identitás nagy befolyással bír a mindennapi életre és a politikai helyzetre is.
Vallási és kulturális szokások:
Vallás: Az iszlám, különösen a szunnita és síita ágazatok, mélyen áthatja a jemeni élet minden aspektusát. A vallás nemcsak a spirituális életben, hanem a társadalmi normákban és törvényekben is központi szerepet játszik.
Qat: A qat rágása társadalmi szokás, amely a nap jelentős részét kitölti. A qat rágása közösségi tevékenység, amely során az emberek összegyűlnek, beszélgetnek és üzleteket kötnek.
Női egyenjogúság:
Nők helyzete: A jemeni nők helyzete nagymértékben függ a lakóhelyüktől és a helyi kulturális normáktól. A városi területeken a nők számára több lehetőség nyílik az oktatásra és a munkavállalásra, míg a vidéki területeken a hagyományos nemi szerepek és a korlátozások erősebbek lehetnek. A nők jogai és lehetőségei jelentősen korlátozottak, és a női egyenjogúság kérdése komoly kihívásokkal néz szembe.
Idősek tisztelete:
Idősek tisztelete: Az idősebbek tisztelete és megbecsülése mélyen beágyazódott a jemeni kultúrába. Az idősebb családtagok iránti tisztelet megnyilvánul a mindennapi életben, a döntéshozatalban és a családi tanácskozásokban.
Vérmérséklet és viselkedés:
Vérmérséklet: A jemeni emberek általában barátságosak és vendégszeretőek, de a kulturális és törzsi hagyományok miatt a viselkedésük és hozzáállásuk változhat. A tisztelet és az udvariasság alapvető elvárás, különösen az idősebbekkel és a vendégekkel szemben.
Konfliktuskezelés: A törzsi hagyományok és a törzsi igazságszolgáltatás még mindig jelentős szerepet játszanak a konfliktusok megoldásában, bár a modern jogrendszer is érvényben van.
Ünnepek és hagyományok:
Hagyományos öltözet: A hagyományos jemeni öltözetek, mint például a férfiak által viselt „jambiya” (görbe tőr) és a nők által viselt „abaya” (hosszú köpeny), még mindig gyakoriak és a kulturális identitás fontos részét képezik.
Ünnepek: Az iszlám vallási ünnepek, mint az Eid al-Fitr és az Eid al-Adha, kiemelkedő fontossággal bírnak. Ezek az ünnepek családi összejövetelekkel, közös étkezésekkel és imákkal járnak.
arcok és arctalanok - b.a. fotója
Szana-i boltosok - Elter Karcsi fotója
Ünnepi ruhában - Elter fotója
Jemenben a turistának fokozott elővigyázatosságot kell tanúsítania. A viselkedésben és főleg az öltözködésben alkalmazkodni kell a helyi szokásokhoz és hagyományokhoz. Ennek megfelelően a nők részére ajánlott a zárt ruhák viselése, a mélyen dekoltált, hátat, vállakat szabadon hagyó, lenge öltözékek viselése egyáltalán nem ajánlott!
Kerülendő dolgok
Bizonyos dolgokat kerülni kell, mert helytelenítéssel találkozhatnak, és ezeket mindenképpen érdemes elkerülni a tartózkodás során.
Politika
Kerüld az Egyesült Államokról való beszélgetést — sok jemeni úgy érzi, hogy az USA „beleavatkozik” az ország ügyeibe, és több kárt okozott, mint hasznot.
Kerüld Izrael témáját — akárcsak az arab világ többi részén, sok jemeni negatív érzéseket táplál Izraellel szemben.
Vallás
Az iszlám Jemen államvallása, és minden jemeni életében fontos szerepet játszik. Akárcsak az arab világ többi részén, a vallás kényes téma. Mindig érzékenyen és tisztelettel közelítsd meg a vallási kérdéseket.
Vallási helyek látogatásakor viselkedj és öltözködj megfelelően. Néhány mecsetbe nem léphetnek be nem muszlimok. Ha nem vagy biztos, kérdezz.
Ramadán idején tartózkodj a nyilvános evéstől, ivástól, dohányzástól és rágástól. Ennek elmulasztása rendkívül tiszteletlennek számít.
Ne kritizáld vagy beszélj rosszul az iszlámról; Jemenben szigorú blaszfémiatörvények vannak.
Ne beszélj vallásról agnosztikus nézőpontból; ezt teljesen értetlenül fogadják.
Kerüld a térítéssel kapcsolatos bármilyen utalást; az áttérés Jemenben bűncselekmény.
Egyéb
Ez egy muszlim ország. Légy érzékeny arra, hova irányítod a kamerádat. Rengeteg nagyszerű fotólehetőség van minden sarkon (a kérdés általában az, mit hagyj ki az egyes képekből), de ha embereket fényképezel, mindig kérdezd meg előtte. Az „mumkin akhud sura minak?” arab kifejezés nagyon hasznos. Soha, de soha ne próbálj meg nőkről képeket készíteni, még akkor sem, ha te magad is nő vagy. Ez nagy sértésnek számít, és akár súlyosabb következményekkel is járhat. Ne próbálj fényképezni semmit, ami stratégiai jelentőségű lehet (pl. amit legalább egy katona vagy rendőr őriz). Azonban, ha udvariasan kérdezel és az őrök jókedvűek, akár emlékfotót is készíthetsz egy géppisztolyt tartó katonával!
Annak ellenére, hogy közel van a gazdagabb olajtermelő országokhoz, Jemen a világ egyik legszegényebb állama. Sok helyi számára az életkörülmények nagyon nehezek. Turistaként számíts arra, hogy a helyi kereskedők magasabb árakat kérnek tőled. Miközben tudatában vagy a jemeni szegénységnek, ne engedj az együttérzésből fakadó kísértésnek, hogy megfizesd az első árat. Az alkudozás az élet része a világ nagy részén, és minden vevőtől elvárják.
Ha egy terület le van zárva, annak nagyon jó oka van. Bármennyire is csábító lehet a bátor felfedező szerepében tetszelegni, nincs ok arra, hogy növeld az emberrablás vagy rosszabb esélyeit, hacsak nem feltétlenül szükséges.
Emellett készülj fel arra, hogy gyakran kérnek majd tőled tollat (qalam, galam) a helyi iskolák számára, valamint édességet (bonbon). Az előbbi esetben, ha van egy felesleges tollad, érdemes lehet megfontolni az adományozást. Az utóbbi esetben viszont ellenállj a kísértésnek, hogy édességet adj, mert ez elvárást teremthet a következő külföldi érkezővel szemben. Mondani sem kell, hogy ne adj pénzt („fulus!” „bizniz!”) gyerekeknek. Inkább helyi jótékonysági szervezeteknek adományozz.
A jemeni konyha jelentősen eltér az Arab-félsziget többi részétől, és valódi fénypontja lehet bármelyik jemeni utazásnak—különösen, ha helyiekkel együtt élvezheted (ez egy meghívás, amit a látogatók gyakran kapnak, még többször, mint amire számítanak).
Főételek:
Salta: Ez a jemeni konyha jellegzetes étele, egy húsalapú pörkölt, amit görögszénával fűszereznek és általában a főétkezés végén szolgálnak fel. Az íze elsőre meglepő lehet az újoncok számára, de mindenképpen érdemes megszokni.
Mandi: Egy népszerű húsos és rizses étel, amely a Hadhramaut régióból származik. A mandi különlegessége abban rejlik, hogy a húst agyagkemencében sütik, és a rizs fölé akasztják, így a húslé a rizsre csepegve főzi azt meg.
Desszertek:
Jemeni méz: Különösen híres az egész régióban, és a legtöbb desszert bőségesen tartalmazza.
Bint al-sahn: Egyfajta lapos tésztaétel, amit mézzel öntenek le.
Jemeni mazsola: Szintén érdemes megkóstolni.
Egyéb érdekességek:
Qat: Noha nem étel, érdemes megemlíteni a qat levelet, amit szinte az egész jemeni lakosság rágcsál ebéd után egészen vacsoráig. A növényt az egész országban termesztik, és a helyiek szívesen kínálják meg vele a látogatókat. A qat rágása művészet, de az alapötlet, hogy a kis, puha leveleket és ágakat (a keményeket nem) rágják, és egy nagy golyót formálnak belőlük az arcukban. A qat enyhe stimuláns hatású, étvágycsökkentő és álmatlanságot is okozhat. Azonban a qat rágása számos egészségügyi problémát is okozhat, beleértve a száj- és nyelőcsőrákot, így óvatosan érdemes fogyasztani.
Italok:
Jemen hivatalosan száraz ország, azonban nem muszlimok maximum két üveg alkoholos italt hozhatnak be az országba, melyeket csak magánterületen fogyaszthatnak el. Nyilvánosan alkohol hatása alatt mutatkozni nem ajánlott.
Sokféle gyümölcslevet és üdítőt lehet kapni, de kerülni kell a lepukkantabb gyümölcslé boltokat, mivel azok csapvizet is használhatnak alapként. A jemeni teát (shay) és kávét (qahwa vagy bun) gyakran fogyasztják étkezéshez. A jemeni kávé jóval gyengébb, mint a félsziget más részein található erős török kávé.
A csapvizet kerülni kell, de palackozott víz szinte mindenhol kapható, akár hűtött, akár szobahőmérsékletű változatban.
Elter Karcsi fotói
* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
© Utikritika.hu. 2012.
Amerikai Egyesült Államok | Amszterdam | Argentína | Ausztrália | Ausztria | Bahama-szigetek | Balatonszéplak-felső | Bali | Barcelona | Berlin | Ciprus | Dominikai Köztársaság | Dubai | Egyiptom | Franciaország | Görögország | Hajóutak | Horvátország | Hongkong | India | Isztambul | Kanada | Kanári-szigetek | Kuba | Kvarner-öböl | London | Madrid | Malajzia | Maldív-szigetek | Mallorca | Mauritius | Málta | Mexikó | Nagy-Britannia | Németország | New York | Olaszország | Párizs | Portugália | Róma | Seychelle-szigetek | Sharm el-Sheik | Skócia | Spanyolország | Sri Lanka | Szingapúr | Thaiföld | Törökország | Toszkána | Tunézia | Vietnam | Zöld-foki Köztársaság
Simon Bogi, 2019. 05. 12. 12:09
Sziasztok!
Jövőhéte utazunk Bosznia-Hercegovinába,Mostarban 2 napot fogunk eltölteni ezalatt szeretnénk megnézni magát a várost ill a környéket (Blagaj, Kravica vízesés, Pocitelj) esetleg tudtok olyan helyi utazásiirodáról akik szerveznek 1 napos kirándulásokat? Vagy tömegközlekeséssel szerintetek meg lehet oldani? Mit ajánlotok kis költségvetésű pár napos kiránduláshoz?
A getbybus oldalán mennyire érdemes megvenni előre a menetjegyeket oda-vissza? Nem fog elzavarni a buszsöfőr ha lobogtatom a kinyomtatott jegyet?
Előre is köszönöm a választ! Bogi
Mészi, 2018. 09. 04. 23:54
Kedves Úti kritikus!
Köszönöm az információkat!
Mészi
úti kritikus, 2018. 09. 04. 09:05
Mészinek:
Mostarban egyáltalán nincs veszély mérges kígyó és fekete özvegy vonatkozásában. Valóban van mérges vipera Boszniában, de csak a hegyek napos oldalán és nyáron itt-ott vizek táján fordulnak elő. Rendkívül ritka, hogy vipera Boszniában embert marjon meg, halálos eset tán nem is történt évtizedek óta. A fekete özvegy nagyon ritka és csak a természetben kirándulások kapcsán látható, de nagyon nagyon ritkán. Városokban, és azok környékén se vipera, se mérges pók. Tuti.
Ami a parkolást illeti, a híres Öreg hídtól 300 méterre van egy hatalmas ingyenes parkoló. legalább 80 busznak és ezer személyautónak elegendő a kapacitása.
Követni kell az OLd Bridge/Stari Most kiírásokat, hogy megtaláljuk a parkolót.
Mészi, 2018. 09. 04. 00:47
Kedves Útikritikus!
Fantasztikus az oldal, jó képet és információt kapni az országokról, városokról.
Mostarral kapcsolatban két kérdésre kérném a válaszát.
A leírásban olvastam a viperák és a fekete özvegy veszélyességéről. Mostarban milyen módon lehet elkerülni még a lehetőségét is a találkozásnak? Illetve, ha mégis megmar, megcsíp minket, akkor ott hogyan találunk határos időn belül ellenszérumot?
A másik kérdés, hogy saját, megpakolt autóval érkezünk oda pár órára, de szeretnénk az autót biztonságban tudni, amíg sétálunk a városban. Mit ajánl? A turisták hol parkolhatnak háborítatlanul?
Köszönöm a válaszát!
Mészi