ÚTIKRITIKA.HU / Hollandia

Hollandia

Földrajz | Időjárás | Történelem | Manapság | A hollandokról | Turista etikett | Gasztronómia | Fotóegyveleg

T. K. fotója

Földrajz

• Hollandia holland elnevezése (Netherlands) annyit jelent magyarul, hogy 'alacsony ország'. Nos, az ország területének hozzávetőleg fele a tengerszint felett kevesebb mint egy méterrel van csak. Az ország legmagasabb pontja csupán 321 méter!
• Netherlands és Holland nem azonos földrajzi fogalmak. Holland valójában az ország nyugati parti régiója, amihez ezek tartoznak:
  
  • Amszterdam
  • Rotterdam
  • Hága
  • Leiden
  • Haarlem
• Hollandia Európában a legsűrűbben lakott ország: 487 fő/négyzetkilométer (Magyarországé kb. 108).
• A hollandok 31 százaléka katolikus, 21 százaléka protestáns, jelentős a mozlimok aránya, a lakosság 40 százaléka - a felmérések szerint - nem jelöl meg semmilyen vallást magának.
• A nemzeti színük a narancssárga. Ha valamit ünnepelni lehet, kitódulnak az utcára inni és bulizni és még a kutyákat is narancssárgába öltöztetik. Miért narancssárga? Az Orange-Nassau ház leszármazottjai uralkodnak a mai napig.

Sokat utazom vonattal. Háromféle emberrel találkozom ilyenkor: azzal, aki olvas, azzal, aki a telefonját nyomogatja, és azzal, aki inkább alszik. Olyan utas viszont nincs, aki csak az ablakon kitekintve bámulná a tájat. Talán érthető is ez, hiszen a holland vidék egyhangúságát alig töri meg valami. Gondosan művelt földek, végtelen sorházak, csatornák, amelyek a földeket szabdalják, meg néhány legelésző állat – ennyi a látvány.

---

Miért van Hollandiának két neve és a nyelvének egy harmadik neve is?
Valójában nincs. Csak a földrajzot érted félre.

Az ország neve: Holland Királyság (Kingdom of the Netherlands). Két tartomány neve viszont Hollandia (Észak- és Dél-Holland).

A Holland Királysághoz olyan tengerentúli területek is tartoznak, mint Curaçao, Aruba és Sint Maarten. Ezek mind részei a királyságnak.

Tehát Hollandia két tartomány, míg a Holland Királyság magába foglalja az egész országot (és a tengerentúli területeket). A nyelv neve pedig angolul „Dutch”, amit a német „Deutsch” szóból származtatnak. De ők maguk „Nederlands”-nak hívják. Szóval mi hívjuk őket „Dutch”-nak, ők viszont nem!

---

• A holland nyelvről - Avagy a német kéme tejes kávét isznak

Időjárás és éghajlat

Az erős szelek miatt a hollandok ritkán használnak esernyőt, inkább öltenek magukra esőkabátot, vagy valamilyen esőt lepergető egyéb ruházatot.

„Előfordulhat, hogy egyik nap még egy könnyű, lenge ruhában jól érzed magad, másnap viszont hosszú nadrágot és pulóvert kell felvenned. Az időjárás gyorsan és jelentősen változhat egyetlen nap alatt. Ha biztosra akarsz menni, érdemes néhány melegebb ruhát is bepakolnod (például ma a legmagasabb hőmérséklet mindössze 19 fok lesz az előrejelzések szerint). Az esőkabátot se hagyd otthon, mert az esernyő a szélben gyakran használhatatlan.”

Történelem

• Hollandia egyesített tartományai 1648-ban váltak egy országgá a vesztfáliai béke folyományaként. A 17. századi aranykort hanyatlás követte. Hollandia a mai területét valójában 1815-ben öltötte. Hollandia csak a 19. században vált igazán kereskedelmi és ipari nemzetté.
• Hollandia 1915 óta monarchia.
• Hollandia az első világháborúban semleges maradt és így sikeresen kimaradt a háborúból. A második világháborúban viszont nem tudta megőrizni semlegességét. A németek megszállták Hollandiát.

A második világháború során a német erők 1940. május 14-én porig bombázták Rotterdamot, megsemmisítve a város nagy részét. A hollandok azonban nem csupán a városuk elpusztítását sérelmezik, hanem azt is, hogy a németek hadizsákmányként elvitték az összes talált kerékpárt. Egy anekdota szerint a közelmúltban, egy labdarúgó Európa-bajnokságon, holland szurkolók német kerékpárokat "kölcsönöztek", és helyükre táblát helyeztek el a felirattal: "Visszaszereztük!" ​

Kötéltáncos szobor Amszterdámban - Kriszta fotója

Manapság

Gazdaság

A világ bacon (hússal csíkozott szalonna) termelésének 70 százaléka Hollandiából való.

Hollandia rendezett és tiszta környezete lenyűgöző, a városok és a természet harmóniája figyelemre méltó. Még a kisebb településeken is számos üzlet és szolgáltatás található, ami kényelmessé teszi a mindennapokat. A vasúti közlekedés gyors és hatékony, szinte egy országos metróhálózat benyomását kelti, ahol a vonatok akár 200 km/h sebességgel száguldanak. Az elektronikus fizetés széles körben elterjedt, megkönnyítve a tranzakciókat.​

Hollandia olyan benyomást kelt, mintha egy jövőbe mutató társadalom lenne, amelyet korábban Amerikáról képzeltünk el, mielőtt szembesültünk volna annak árnyoldalaival. Az ország határain átlépve, például Belgiumba vagy Németországba érkezve, érezhető a kontraszt: a rendezett mezőket elhanyagoltabb területek váltják fel, a városok kevésbé tiszták, és a boltok sűrűsége is csökken. Olyan érzés, mintha Hollandia egy "kis jövőt" hozott volna létre magának, amely a határokon túl hirtelen véget ér. Felmerül a kérdés, hogy a nagyobb gazdasági erővel rendelkező országok, mint Belgium vagy Németország, miért nem követték ezt a példát.​

Multikulturális helyzet

"Itt Hollandiában mi megtapasztaljuk, milyen együtt élni. Én is bevándorló vagyok, a lengyel is, a török is, a marokkói is, és azok gyerekei, unokái is. Én úgy gondolom, nem a bevándorlás a gond önmagában, hanem a kultúrák külön (egymás mellett) élése... Hogy nagyon nagy tolerancia kell hozzá mindenki részéről - főleg az őslakosok részéről... Holnap van a Suikerfeest (nem tudom, hogy van magyarul), a ramadánt lezáró ünnep. Előtte meg a ramadán volt egy hónapig. Mint nekünk a karácsony...

Nagyon sok a frusztráció, a különféle kultúrákból származó emberek máshogy gondolkodnak, mások a szokásaik... pl nem kutyabarátok. Ezek olyan apró dolgok, amik konkrét kis konfliktusokhoz vezetnek... Nem tudom, mi a megoldás, de Európában jó lenne, ha megmaradnának (fő vonalként) az európai szokások. Aki meg egzotikumra vágyik, menjen Törökországba nyaralni... Csupán hozzáteszem, hogy nem szalonna barátok, ...nem miniszoknya barátok,....Nem kézenfogva sétálás barátok....nem meleg barátok....nem zsidó barátok....nem magányosan sétáló nő barátok...nem keresztény barátok....és utálják a karikatúrát, a munkát, egymást és a tisztaságot." (Sz. A.)

A hollandokról

• A hollandok a világ legmagasabb átlagtermetű népe: a férfiaknál ez 184 centiméter, a nőknél 170. Íme erre egy magyarázat.
• A hollandok 86 százaléka tud angolul is.
• Egy átlag holland naponta 2,5 kilométer bicajozik, és ez évi 900 kilométert jelent!
• A hollandok világelsők az egy főre jutó kávéfogyasztásban.

Íme egy humoros lista a hollandokról alkotott külföldi sztereotípiákból:​

Udvariasak és nyitott gondolkodásúak.​

Sokat utaznak, de nem szeretnek elköteleződni.​

Unalmasak, de jól szervezettek és hatékonyak.​

Még a légynek sem ártanak.​

A vidékiek szélmalmok tövében tulipánokat gondoznak, és szívesen ülnek egy halom sárga sajttömb tetejére.​

Mindenről megvan a saját véleményük, gyakran fafejűek és konokok.​

Gyógyíthatatlanul zsugoriak (amit ők takarékosságnak neveznek).​

Üzleti ügyekben nagyon fondorlatosak.​

Egy japán mondás szerint: "Ahol egy holland járt, ott fű nem nő tovább."​

Csak akkor bátrak, ha felöntöttek a garatra.​

Kényelmesek és elégedettek, hogy a dolgok nem rosszabbak.​

Fontos megjegyezni, hogy ezek a sztereotípiák nem feltétlenül tükrözik a valóságot, és a valóságban a holland emberek sokszínűek és egyediek.​

---

„Az emberek nyitottak, nyugodtak és barátságosak. Nincs akkora szegénység, és a helynek nagyon hangulatos a légköre. Persze, óvatosnak kell lenni, de ez mindenhol igaz, Magyarországon is. Ha vigyázol magadra, nem lesz gond. (Például Hágában sem kell feltétlenül a legrosszabb környéken megszállni.) A fiatalok mindenhol hajlamosak a hülyeségre, és a drogok is mindenhol jelen vannak. Hollandia hírneve miatt sokan túlzóan ítélkeznek, pedig nem minden sarkon drogosokba botlasz. Mi is sokfelé jártunk már, de azt tapasztaltuk, hogy a holland fiatalok viselkedése sajnos sokszor különösen kirívó. Amszterdam tényleg gyönyörű, de például Hágában nagyon rossz a közbiztonság, ezért én mostantól inkább elkerülöm Hollandiát.”

---

„A bicikliúton, ha nem a jobb oldalon haladsz, és valaki előzni akar, azonnal dudálnak. Nagyon rámenősen tekernek, engem például egyszer két srác előzött le, akik egymás mellett beszélgetve bicikliztek. Viszont ha baleset történik, rögtön odarohannak segíteni. Az őszinteségüket a külföldiek gyakran agressziónak érzékelik. Ha valami nem ízlik nekik, nem köntörfalaznak – egyszerűen kimondják, hogy nem jó, nem keresnek szépítő szavakat. Az eufemizmus fogalmát talán nem is ismerik. Szóval nehéz megfogni a holland hozzáállást.

A holland órán a tanárnő mesélt néhány történetet a hollandok mentalitásáról, amiket egy egykori villamosvezetőtől hallott. Például azt, hogy a villamosvezetők szívesen küldik direkt a másik irányba az újonnan érkező turistákat, csak viccből. Nem rosszindulatból, egyszerűen így szórakoznak. Egy másik történet szerint a villamos éppen a megállóban állt, amikor egy diáklány idegesen kopogtatta az összes ajtót, mire végül megtalálta, melyiken lehet beszállni. (Ott ugyanis csak az első és egy középső ajtón lehet felszállni, a többi csak leszállásra van.) Amikor a kalauznak lelkesen mutogatta a bérletét, a kalauz megkérdezte, hogy mit tanul. – Orvostanhallgató vagyok! – válaszolta a lány még lelkesebben. Erre a kalauz csak annyit mondott: – Akkor ezek az ajtók már rég halottak lennének.

Sokan mondják, hogy a hollandok nem értik az iróniát. Ha ez igaz, akkor náluk tényleg máshogy működik a humorérzék. A hollandórán is a tanárnő olyan dolgokon nevetett hatalmasakat, amiket a csoport többi tagja csak halvány mosollyal nyugtázott.”

Szeretlek hollandul: Ik hou van jou

„A legelső, ami feltűnt, hogy az emberek pont olyanok, mint a házaik. A legtöbb nappaliban nincs függöny, így szinte betekintést engednek az életükbe. Esténként imádok sétálni és lesni, ahogy élnek: idős pár sakkozik, apuka tanul a gyerekkel, vacsorázó család… és még sorolhatnám. A hatalmas festmények, a párkányon elhelyezett szobrok és a nélkülözhetetlen plazmatévé mind ott vannak – a kifinomultság és a giccs furcsa elegyeként. A régi házak lépcsőivel óvatosnak kell lenni: a laza építkezés miatt nem tartották be a szabványokat, én is így törtem el a lábujjam.

Színes házak, színes emberek, tele ellentmondásokkal, amik mégis valahogy összeillenek. Különösen Rotterdamban, ahol a lakosság 54%-a bevándorló, és a másik 46% fele is más származású. Ez a sokszínűség rengeteg gyönyörű embert és érdekes boltot eredményez. Van olyan utca, ami teljesen nyugatias, míg a szomszédja kaotikus és kevert. Számomra mindez egyelőre megfejthetetlen – akárcsak az a nyugodt, derűs hozzáállás, amit az életükhöz tanúsítanak.”

---

"A hollandoknak a kerékpár nem is annyira hasznos gép, mint a kiegyensúlyozott életmód jelképe. Elegánsan ülik meg. A Koningingracht sarkán egy hosszú ruhás lány úgy állt meg, hogy egyenesen belekarikázott az első kerékkel egy bicikliállványba, s a kerék alig érintette a keskeny vájatot. A kép a fészkére leszálló madarakat idézte. Gyakran látni kerékpározó apácákat, falatozó biciklistákat, gyereket vagy kutyát hordozó kerékpárosokat." forrás

"Egyes külföldiek szerint a hollandok zsugoriak (szarrágók), társaságok éttermi étkezésekor aprólékosan vizslatják, hogy a külön-külön kért számlák stimmelnek-e. Nagyon odafigyelnek, hogy mire költsék a pénzüket. Randevúkon a pasik nem biztos , hogy bevállalják a számla teljes összegének a kifizetését. Más: ey holland jellemzően több bicajt is birtokol." (N. S)

---

„A hollandok féltve őrzik a hagyományaikat, büszkék a múltjukra. Büszkék például arra, hogy kemény munkával visszahódították a tengert, és zseniális gátrendszert építettek ki. Vagy arra, amit a kereskedelem évszázadok alatt nemcsak anyagi, hanem szellemi téren is létrehozott. Ma is erősen él bennük a tudat, hogy a paraszti életmód hagyománya, a gazdaságok tisztelete, és a polgári-tudományos élet békében, versengés nélkül megfér egymás mellett. Sok holland rajong a hajózásért. Ami nekem feltűnt: amit a szárazföldön sokszor rideg, önérdekű viselkedésnek tartanak – mint a távolságtartás és az öncélúság –, az a vízen teljesen más arcot mutat. A kikötőkben az emberek segítenek egymásnak a vitorlák kihúzásában, közösen piknikeznek a stégeken. Ha elhalad melletted egy kis csónak vagy egy hatalmas jacht, az emberek integetnek egymásnak.

A hollandok szókimondóak, nem köntörfalaznak: ha nem ízlik nekik a kávé, amit főztem, azt kerek-perec meg is mondják. Az élet minden területén bátran kifejezik a véleményüket, és nem félnek nemet mondani. Eleinte bántónak tűnt ez az őszinteség, de később átértékelődött bennem: jobb, ha azonnal kimondják, amit gondolnak, így ha a kritika építő, rögtön tudok változtatni rajta. Sokan hajszolják az „aanbiedingeket”, vagyis az akciós termékeket – ezért simán képesek egy délelőtt alatt 4-5 különböző boltot is bejárni. Itt egyáltalán nem ciki az akciós árut venni, sőt, a takarékosság a jómódúak körében is népszerű erény. Szimpatikus ez a hozzáállás, hogy a spórolás pozitív dolog. Az ebédre pedig gyakran csokireszeléket esznek vajas kenyérrel, mindenféle színben és formában – vannak védőnők, akik szerint ez még egészséges is… Olyan, mint amikor a Katóka csokibevonót lereszeled a kenyérre. A gyerekek pedig sokszor még télen is vékonyan öltözve tekernek biciklin, esőben-hóban, és van, hogy a biciklin ülve fagyoskodnak. Általában nem hívnak meg csak úgy ebédre vagy vacsorára, ha azt nem beszéltétek meg előre – még akkor sem, ha messziről utaztál hozzájuk.”

---

A hollandok számára az időjárás nem jelent akadályt a kerékpározásban; esőben, hóban vagy jégben is biciklivel közlekednek, beleértve a gyerekeket is. Így nem számít kínosnak, ha valaki csuromvizesen érkezik egy találkozóra vagy megbeszélésre.​

Amikor előre tudják, hogy az év egy bizonyos napján nyárias idő lesz, gyakran kivesznek egy szabadnapot, hogy kihasználják a jó időt. Ilyenkor kiülnek a kávézók teraszára, ellátogatnak a tengerpartra, vagy kifekszenek a parkba napozni és piknikezni. Egyszerűen élvezik azt, ami van, és nem keseregnek azon, ami nincs. Ebből a hozzáállásból mi, magyarok is tanulhatnánk.​

---

A holland nők általában magasak, vékonyak, gyakran szőke hajúak, és szépségükről ismertek. Külső megjelenésük alapján néhány alaptípusra oszthatók, de ezen belül sokan hasonlóan néznek ki, ami néha összetévesztésekhez vezethet. Nevük gyakran nehezen kiejthető. Rendkívül határozottak, magabiztosak és tele vannak önbizalommal, mindig pontosan tudják, mit akarnak. Őszinték és nyitottak. Bár erősen sminkelnek, öltözködésükre inkább a kényelem jellemző, nem a kényelmetlen, de csinos ruhadarabok. ​

A holland nők kemények, függetlenek, erősek, határozottak és lazák. A férfi-női egyenlőség jegyében nevelkednek, így nem játszhatják a gyenge nőt, nem számíthatnak az ajtónál előreengedésre, és ülőhely sem feltétlenül jár nekik a közlekedési eszközökön, még terhesen sem. Erősek, mert bírniuk kell a terhelést, például amikor egyszerre több gyermeket szállítanak biciklivel iskolába. Függetlenek, hamar munkába állnak, hogy saját keresetük legyen, nem szeretik eltartatni magukat, és ha szükséges, három hónappal a szülés után bölcsődébe adják gyermekeiket, hogy visszatérhessenek a munkába. Határozottak, ismerik jogaikat, és nem félnek azokat hangoztatni akár a munkahelyen, akár a mindennapi életben. Mindemellett lazák és praktikusak, télen-nyáron vizes hajjal indulnak dolgozni, ezzel is időt nyernek, és gyakran a vonaton vagy villamoson sminkelnek. Nemegyszer a körömlakkot is előveszik, bár azt inkább csak felkenni szeretik, lemosni már nem annyira, hiszen előbb-utóbb úgyis lekopik. ​

Ezenkívül a holland nők a pénznél fontosabbnak tartják a magánéletüket, a szabadidős tevékenységeiket és az emberi kapcsolatokat. Gyakran választják a részmunkaidős foglalkoztatást, hogy több időt tölthessenek családjukkal és barátaikkal, még akkor is, ha ez anyagi áldozattal jár. Ez a hozzáállás hozzájárul boldogságukhoz és kiegyensúlyozottságukhoz. ​

---

A holland családokban az apák aktívan részt vesznek gyermekeik életében: gyakran ők kísérik őket iskolába, este pedig lefektetik őket. Nem ritka, hogy heti négy napot dolgoznak, az ötödiket pedig gyermekeiknek szentelik. Az anyák gyakran részmunkaidőben dolgoznak, így egyensúlyt teremtenek a munka és a család között. A gyerekeket egyéniségként kezelik, tiszteletben tartva véleményüket, ami függetlenségre és önállóságra neveli őket. A boldogságot tartják a siker mércéjének, nem csupán az iskolai eredményeket. A családok gyakran közös reggelivel indítják a napot, ahol a gyerekek akár csokoládéreszeléket is kaphatnak a vajas kenyerükre. Ez az együttlét növeli az iskolai teljesítményt és csökkenti a viselkedési problémákat. A nagyszülők is aktívan részt vesznek a családi életben, gyakran vigyáznak az unokákra, erősítve a kötődést és gazdagítva a gyerekek érzelmi világát. Az iskolai napok korán véget érnek, így a gyerekek a délutánt szabad játékkal tölthetik a szabadban. A holland mondás szerint: "Nincs rossz idő, csak rossz öltözék." A szabadban töltött játék jótékony hatással van a gyermekek személyiségére, intelligenciájára és általános fejlődésére. Az egyetemi felvételiknél nincs nagy versengés; arra ösztönzik a gyerekeket, hogy élvezzék a tanulást, találják meg azt a területet, amely érdekli őket, és amivel szívesen foglalkoznának a jövőben. Az együttműködésre és az empátiára helyezik a hangsúlyt, nem az egyéni eredmények hajszolására. Az anyák között sem jellemző a versengés, nem az a fontos, hogy ki rendezi a legmenőbb születésnapi zsúrt.​

---

Hollandiában gyakran előfordul, hogy ismeretlenek is figyelmeztetnek a szabályok betartására. Az elmúlt 24 órában például emlékeztettek arra, hogy kapcsoljam le a biciklim lámpáit (reggel fél 9-kor, jócskán napkelte után), vegyem le a kabátomat a kávézóban (éppen csak beléptem), és hogy a kerékpáromat a kijelölt helyen parkoljam, ne egy lámpaoszlopnak döntsem.​

Mivel a hollandok saját maguk teremtették országukat, ők írták meg szeretett törvényeiket és íratlan szabályaikat is. Úgy tűnik, semmit sem élveznek jobban, mint másokat utasítgatni.​

A hollandok első parancsolata így szól: "Gij zult niet klagen" (Ne panaszkodj!). Ezért van az, hogy a "Hogy vagy?" ("Hoe gaat het met jou?") kérdésre gyakran azt válaszolják: "Nem panaszkodhatom" ("Ik mag niet klagen").​

Bár a hollandok igyekeznek nem hazafiasnak mutatkozni, a kritikát nehezen viselik. Ha az országukat vagy viselkedésüket bírálod, gyakran azt mondják: "Als je het hier niet leuk vindt, rot dan toch op!" (Ha nem tetszik, el lehet húzni.), ami a magyar "megszoksz vagy megszöksz" mondásnak felel meg.​

A hollandok meglehetősen individualisták és egyszerűen gondolkodnak. Nyers őszinteségük mögött praktikus okok húzódnak meg: az egyenesség gyorsaságot eredményez, a gyorsaság hatékonyságot, a hatékonyság pedig pénzt.​

---

2025: Hollandiában az elmúlt évtizedben jelentős csökkenés tapasztalható a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás terén, azonban a túlsúlyos emberek aránya változatlan maradt.​

Dohányzás és alkoholfogyasztás csökkenése

A holland statisztikai hivatal friss jelentése szerint a felnőtt lakosság körében a dohányzók aránya a 2014-es 26%-ról 2024-re 18%-ra csökkent. Hasonlóan, a túlzott alkoholfogyasztók aránya ugyanebben az időszakban 10%-ról 6%-ra esett vissza. Ez a pozitív tendencia összhangban van Hollandia azon célkitűzésével, hogy 2040-re a dohányzók és alkoholfogyasztók arányát 5%-ra csökkentsék. ​

Túlsúly változatlan aránya

Ezzel szemben a túlsúlyos felnőttek aránya az elmúlt tíz évben nagyjából változatlan maradt, továbbra is a lakosság több mint felét érinti. Ez arra utal, hogy a 2040-re kitűzött 38%-os célérték elérése kihívást jelenthet. ​

Összefüggés az iskolai végzettséggel és jövedelemmel

Az adatok szerint az iskolai végzettség és a jövedelem szintje befolyásolja a dohányzás és a túlsúly előfordulását. A 25 éves vagy annál idősebb, legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkező felnőttek körében a túlsúlyosak aránya 65%, míg a dohányosoké 21% volt 2024-ben. Ezzel szemben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 43%-a volt túlsúlyos, és 13%-uk dohányzott. Továbbá, a magasabb jövedelműek kevesebbet dohányoznak, mint az alacsonyabb jövedelműek, azonban a túlsúly előfordulása inkább az iskolai végzettséggel függ össze, mintsem a jövedelemmel. ​

Alkoholfogyasztás és társadalmi tényezők

A túlzott alkoholfogyasztás tekintetében nincs jelentős különbség az iskolai végzettség vagy a jövedelem szintje szerint; a 25 év felettiek hasonló arányban fogyasztanak túlzott mennyiségű alkoholt. ​

Összességében Hollandia jelentős előrelépést tett a dohányzás és az alkoholfogyasztás csökkentésében, azonban a túlsúlyos emberek arányának mérséklése további erőfeszítéseket igényel.

Turista etikett

1. A hollandokban visszatetszést kelt, ha a turista bármi módon hivalkodik gazdagságával.
2. A hollandok jellemzően nem szeretik, ha az idegen túlságosan kíváncsiskodik magánügyeikről.
3. A kézrázás az üdvözlés jellemző formája. A kézfogás legyen határozott, kísérje mosoly. A gyerekekkel is szokás kezet fogni.
4. A hollandok nem ragaszkodnak nagyon a formalitásokhoz, legfeljebb csak az üzleti érintkezésben.
5. Hollandia nyugati (városiasabb) részén az emberek elég szókimondók, akár a turista irányában is. Érdemes tudni, hogy ez a részükről nem illetlenség, durvaság, hanem az őszinteség hangsúlyozása.
6. A hollandok nem rokonszenveznek azokkal a turistákkal, akik tömegközlekedési eszközökön vagy közterületeken, üzletekben nagyon hangoskodnak, feltűnően viselkednek.

A hollandiai társadalmi érintkezésben néhány fontos szokást érdemes szem előtt tartani:​

Kézfogás: Találkozáskor és búcsúzáskor szokás kezet fogni, függetlenül attól, hogy férfi vagy nő az illető. A kézfogás elutasítása tapintatlanságnak számít.​

Királyi család: Nem illik kérdéseket feltenni a holland királyi családról, és különösen kerülendő a negatív megjegyzések tétele.​

Érzékeny témák: A nacionalista vagy antiszemita jellegű nyilatkozatok elfogadhatatlanok.​

Hollandok és németek összehasonlítása: Nem helyénvaló a hollandokat és a németeket összehasonlítani, illetve a két ország vagy nyelv hasonlóságáról beszélni.​

Egészségre vonatkozó jókívánságok: Nem javasolt a partnereknek "jó egészséget" kívánni, mivel úgy tartják, hogy ez arra utal, hogy akinek gratulálnak, annak nincs teljesen rendben az egészsége.​

Ezeknek a szokásoknak a betartása hozzájárul a zökkenőmentes és tiszteletteljes kommunikációhoz Hollandiában.​

Gasztronómia

Hollandia gasztronómiája egyedülálló keveréke a tenger adományainak és a termékeny földek kincseinek. A holland konyha alapját a burgonya, zöldségek és tejtermékek alkotják, amelyeket gyakran kombinálnak a tenger gyümölcseivel. 

A híres holland sajtok, mint a Gouda és az Edam világszerte ismertek különleges ízükről és készítési módszereikről. Hollandiában a hering nemzeti eledel, amelyet hagyományosan nyersen, hagymával fogyasztanak, különösen a "Hollandse Nieuwe" szezon kezdetén. A stroopwafel, ez a karamellel töltött vékony ostyasütemény talán a legismertebb holland édesség, melyet általában forró ital felett tartva fogyasztanak, hogy a töltelék megolvadjon. A bitterballen és a kroketten népszerű rágcsálnivalók, melyeket sörözőkben vagy akár gyorséttermekben kínálnak. 

A hollandok szeretik a stampot, ezt a zöldségekkel kevert krumplipürét, amit gyakran füstölt kolbásszal vagy húsgolyóval szolgálnak fel. Az Indonéziából származó rijsttafel, vagy "rizs-asztal" a gyarmati múlt emlékét őrzi sokféle apró fogásával. A poffertjes, ezek a kis, élesztős mini palacsintákat porcukorral és vajjal kínálják. 

A hollandok imádják az édességeket, különösen a lakritsot, amely sós változatban is népszerű. A holland sörfőzési hagyományok több százéves múltra tekintenek vissza, a Heineken és a Grolsch nemzetközileg is elismert márkák. Az appelgebak, vagyis az almás pite fahéjjal és tejszínhabbal a kávézók elengedhetetlen kínálata. A hagelslag, vagyis a csokoládé granulátum kenyérre szórva meglepően népszerű reggeli a hollandok körében. A hollandiai étkezési kultúrában fontos szerepet játszik a gezelligheid, vagyis a meghitt, barátságos hangulat megteremtése. A hollandok szeretik az egyszerű, tápláló ételeket, amelyek gyakran tükrözik praktikus szemléletüket. A holland konyhában erősen megjelenik a szezonalitás, különösen tavasszal a spárga és télen a stamppot esetében. 

Érdekes, hogy bár Hollandia számos édességéről híres, a helyi konyha általában nem túl fűszeres vagy édes. A holland tengeri halászat évszázadok óta befolyásolja az ország gasztronómiáját, különösen az északi-tengeri területeken. A "hutspot" egy tradicionális étel, amely a spanyol megszállók elleni 1574-es leideni ostrom idejéből származik. A hollandok büszkék sajtjaikra, és ezt jól mutatják a híres alkmaar-i és gouda-i sajtvásárok is. A jenever, ez a borókabogyóval ízesített pálinka a gin őse, és különleges kis poharakban, színültig töltve szolgálják fel.

Boerenkool - Ezt főzött nekünk az Ewout

K. Kriszta fotója

Fotóegyveleg

R. Gyuri fotója

Új-Európa

Vissza az elejére

Kommentek