ÚTIKRITIKA.HU / Abházia

Kínos dilemma, hogy egy ilyen tisztázatlan hovatartozású, kvázi államot hová sorolja a szerkesztő. A világ legtöbb országa e területet Grúzia részének tekinti, viszont 1992 óta de facto független állam, amit Oroszország, Venezuela, Szíria és Nicragua elismer. Ami még jelentősebb tény, hogy már az óceániai Nauru is elismeri Abháziát! (Mit kaphattak cserébe?). Állítólag még Vanuatu is a szűk csoport része...

Úgy döntöttünk, hogy a Grúzia fejezethez csapjuk, hátha Abházia ezt nem veszi észre és akkor megúsztuk.

A meglátogatott országokat gyűjtőknek fel van adva a lecke: Abháziával egy újabb országot pipálnak ki? (Amúgy az ENSZ sem ismeri el országnak.)

Abháziáról dióhéjban

Kaukázusi ország, avagy terület, ahol kb. 246 ezren laknak. Grúzia oroszok által katonailag megszállt grúz területnek tekintik Abháziát.

A terület a Fekete-tenger (ugyebár inkább tó) keleti partján terül el, Grúzia északnyugati részén. Abházia Oroszországgal határos (na meg Grúziával, ha hajlandók vagyunk úgy venni).

Fővárosa: Szuhumi

A lakosság kétharmada ortodox keresztény.

Ez a zászlójuk (a tenyér az abház államiság jelképe volt a 8. és a 10. század között)

Odajutás

Magyar állampolgár is meglátogathatja Abháziát, de csak úgy, ha a belépés és a kilépés ugyanazon országból történik azaz vagy Oroszország vagy Grúzia.

Ha Grúziából (Georgia) akarunk átmenni, akkor a Zugdidi nevű grúz városból kiindulva lehet ezt megtenni. Zugdidiből kb. 20 perc alatt taxival juthatunk el az Enguri-hídhoz (3 dolcsi).

A határ hivatalosan reggel 8-kor nyit ki, de gyakran előfodul, hogy csak 2-3 órával később. A grúz határőr megnéi az útleveledet és átmész a hídon (kb. egy kilométer, azaz 15 perc) az abház határállomásra, ahol a határőrök jobban fontoskodnak, mint a grúzok. Várakozásokra kell számítani. A cuccainkat tuti átvizsgálják. Megkérdezik, hogy miért akarjuk meglátogatni Abháziát. Sima válasz: turistaként érdekel. A határátkelőhelyen világossá válik, hogy a háttérből ki uralja Abháziát: több Putyin-fotó is ki van téve. (2022)

Vélemények

,, Abházia nem a világ vége, de nem is a Nyugathoz szokott turistáknak való, flancos nyaralóhely. Már a határátkelés is retró hangulatú, az ország belseje meg olyan, mintha visszarepültünk volna az időben húsz-harminc évet. A polgárháborúnak 24 éve vége, Abházia jelenleg Oroszország üdülőtelepe.

Kíváncsisággal vegyes izgalommal érkeztünk a grúz-abház határt jelentő Inguri folyóhoz. Sokak számára itt véget ér a világ, és a túloldalon egy elzárt, veszélyes földdarab terül el. A valóságban Abházia inkább retró hangulatú, mint félelmetes hely.

Mivel Grúzia nem ismeri el Abházia függetlenségét, értelemszerűen nem kaptunk grúz bélyegzőt az útlevelünkbe, viszont elmaradt a kíváncsian várt abház bélyegzés is. Az országba 2000 forintos vízummal lehet belépni. Ezt azonban nem a határon kapjuk meg. A kérelmezőnek korábban e-mailben küldenek egy engedélyező levelet, amelyet belépéskor kinyomtatva be kell mutatni a határőrnek.

Ezt követően Szuhumiban fel kell keresni a külügyminisztériumot, ahol kiadják a piros-fehér-zöldben pompázó vízumot. Sajnos ezt kilépéskor nem ragasztják bele az útlevélbe – pedig utazói ereklye lehetne –, hanem bevonják, így papíron semmi sem bizonyítja, hogy Abháziában jártunk.

Fontos tudni, hogy Abháziából Grúziába csak úgy juthatunk vissza, ha onnan is léptünk ki. Tehát, aki oroszországi határátkelőnél lépett be Abháziába, ott is kell, hogy kilépjen. Grúzia ugyanis saját területének tekinti Abháziát, és nem fogadja el, hogy az ő határőrségét kikerülve lépjen be oda bárki is (bár a grúzok nem bélyegeznek az útlevélbe, az ott kilépőket regisztrálják).

xxxx

zt hittem, itt grúziai vagy még annál is olcsóbb árak fogadnak majd, de Abháziában minden legalább annyiba kerül, mint Magyarországon, vagy még többe.

Téved tehát, aki azt hiszi, hogy itt fillérekből megúszhat egy nyaralást. A szállás mellett az étkezés sem olcsó – persze kaukázusi viszonylatban. A hacsapuri 800, egy ebéd (leves plusz főétel) 1500-2000 forint körül mozog. A közlekedés (akár busszal, akár taxival) olcsóbb, mint nálunk, a hazai tarifa kétharmada, de ez érthető is, mivel itt egy liter üzemanyag 170 Ft körül van.

(2017)" forrás

Helyi közlekedés

A grúz-abház határtól Szuhumi kb. 90 kilométerre van, amit kb. másfél óra alatt lehet megtenni minibuszos iránytaxin vagy privát taxin (az utóbbi kb. 30 dolcsi). Amúgy de facto a rubel a fizetőeszköz, jóllehet van nekik egy helyi pénzük is, az apsar.

Vendéglátás

k. a. fotója

Szuhumi

abház neve: Akva

,, Nagyon jó kis város lehetett kb. száz évvel ezelőtt, amikor még egységesen egy-két szintes, csinos házak szegélyezték a derékszögben találkozó utcákat. Manapság építészeti káosz uralkodik, a felújított századfordulós villák foghíjtelkekkel és ízléstelen, modern házakkal váltakoznak, de persze nyilván ez Abházia legkisebb gondja.

A külváros felé haladva előtűnik egy-két atomháború utáni hangulatot idéző lakótelep, de megjelennek a jellegzetes bádogkerítéses családi házak is. Mivel az egykori lakosságszám a felére esett vissza, itt nem nehéz üres lakást találni. Megszokott látvány, hogy egy-egy hatalmas panelház teljesen üres vagy csak néhány ablakon lengedezik függöny. forrás

Helyi férfiak kedvenc időtöltése - k. a. fotója

k. a. fotói

Gagra

Lakosság (2022-ben): 12,000

A Fekete-tenger partján feszik a város.

,, A turizmus zászlóshajója Gagra városa. A hegyek itt nagyon közel vannak a parthoz, és az év felében melegebb van, mint a Cote d’Azure-ön. A szovjet rendszerben kaukázusi Riviérának hívták a vidéket. Gagrából elsőként az iszonyatosan lepusztult panelházak és a főutca tárultak elénk, ahol egymást érik a kifőzdék, kitelepült utazási irodák és borárusok. Később láttuk, hogy a tengerpart és a hegyoldalban lévő részek egészen elegánsak (lehettek).

Gagra lakosainak jelentős része örmény, egy taxis szerint templomuk az Örmény Apostoli Egyház Ecsmiadzinban lévő székesegyházának kicsinyített mása. Megelégedéssel láttuk, hogy itt még megbecsülik a mi régi jó, sárga Ikarus buszainkat. forrás

B. M. fotói

Manapság

,, A kisbuszból kitekintve úgy láttuk, hogy Abháziában szinte megállt az idő a Szovjetunió széthullásakor. A déli rész eléggé lehangoló, mivel az 1992-93-as polgárháború során innen menekült el a legtöbb grúz nemzetiségű lakos. Rengeteg az üres ház, a megműveletlen föld. Itt-ott néhány kukoricatábla és gyümölcsös szakítja meg a gazzal benőtt hektárokat.

Az utakon majdnem annyi tehén mászkál, mint Indiában. A nők 35 év fölött szinte kivétel nélkül feketében járnak, viszont sok idős nénike rikító színű fejkendőben pompázott, néha meg-megvillantva egy-két aranyfogat is. Galiban egy hölgy, akinek vegyesboltjában rubelt váltottam, figyelmeztetett, hogy ne nagyon mászkáljak pénztárcával a kezemben, mert ki tudja, mi történhet. Ilyen tanácsok hallatán izgatottan szálltunk fel a fővárosba, Szuhumiba tartó buszra. (2017) forrás