Tokyo
.
Még szerencse, hogy vannak fotók az ételekről - de azért marad ok a találgatásokra
A rövidtávra érkező látogatók mindenképpen rendelkezzenek egészségügyi ellátást fedező utasbiztosítással. Az egészségügyi szolgáltatás magas színvonalú, egyben igen költséges. Orvosi ellátás igénybevételekor nehézséget jelenthet a kommunikáció, bár az orvosok jelentős része beszél idegen nyelven. A külföldi látogatóktól - biztosítás megléte mellett is - általában a kezelés teljes költségének helyszíni kifizetését kérik. A hosszú távon Japánban tartózkodóknak a japán egészségbiztosítási rendszerbe kell bejelentkezniük. Havonta fizetendő kb. 100 USD-nek megfelelő biztosítási díj ellenében a biztosító az egészségügyi ellátás költségének 70%-át fedezi. Mindenkinek ajánlott, hogy minden alapgyógyszert vigyen magával, inkább többféle legyen, mint kevés. Kevés japán patikus beszél jól angolul. Nyilván a krónikus betegségekre szedett gyógyszerekre ez fokozottan igaz.
Japánban nagy súlyt fektetnek a tisztaságra, és a japán kultúrában gyökerező közösségi szellem érzékelhető az egészségügy területén is. Beteg emberek gyakran maszkokban járnak, hogy ne fertőzzék meg embertársaikat, a mentőhálózat - melyet a tűzoltóság működtet - jól felszerelt, az önkormányzatok rendelkeznek járványügyi programokkal. Japán egészségügyi és járványügyi helyzete igen jó, az utazók számára védőoltás, egyéb különös elővigyázatosság nem szükséges. A japán gyermekek körében a B encephalitis elleni védőoltás kötelező, ezt a hosszú távon Japánban tartózkodó, rendszeresen gyermekközösségbe járó külföldi gyermekek számára is ajánlott.
Diétás víz? WTF?
Víz kinézetű kóla - Kriszta fotója
Japánban az illemhelyek többségénél a vécécsészébe be van építve egy bidét jellegű szerkezet, amiből vízsugár mossa nagydolgozás után az ülepnyílásunkat. Ez a módi manapság japánban már általános mind az otthonokban, mind a jobb közvécékben. A vasútállomások és más helyek közvécéiben azért még a hagyományos japán guggolós rötyi is működik. Természetesen az is elektromos. A gombok nyomkodása előtt érdemes alaposan megvizsgálni őket, általában a külföldiek kedvéért a lehúzó gombon szokták a funkciót is jelölni. A kék gomb körül keresgéljünk, a piros kerülendő, az általában a segítség kérésének gombja és szirénázással is jár a megnyomása. Lehet persze próbálkozni, de inkább a szálláson lévő wc-vel.
Szinte az összes közwc-ben, a nőiben persze vannak gyerek segítő berendezési tárgyak. Mindenhol van egy fülke, ahol található egy csinos kis gyerekülőke babáknak, amiben az anyuka rögzíteni tudja a magával hurcolt babát, ameddig a dolgát végzi. Van térdmagasságban mosdókagyló és piszoár is a kisfiúknak. Természetesen van pelenkázó, pakolós hely és természetesen van rendszeres takarítás. És a kisgyerekesek is természetesen tisztán hagyják ott maguk után a mosdót.
A kovid után a város megbízott 16 neves építészt, akik újra gondoltak 17 közwct. Szépre és modernre. Majd megmutatták ezt az egészet egy túra keretében Wim Wenders filmrendezőnek. Talán megihleti a terv és a végrehajtása szépsége. És megihlette. Így született a Perfect Days, Töléketes napok c. filmje. A film helyszíne a 17 szépséges rötyi, a főszereplő ezeket takarítja nap mint nap. 16 nap alatt forgatták, egy kétórás, kényelmes, gondolkodtató filmről van szó. 2014-ben több Oscarra is jelölték, de nem kapta meg őket. Ezzel együtt Tokyo PR filmnek sem rossz. Indulás előtt ajánlott.
,, Azt mondják Japánban diplomával kell rendelkezned, hogy értsd hogyan működik a toalett, ami akár igaz is lehet, mert eléggé egyszerű elveszni a rengeteg nyomógomb között. Hiperszónikus toaletteket használnak, amelyik melegíti az ülőkét, bidéként funkciónál, és akár öblítés hangot is tud imitálni. Utóbbi gondolkodóba is ejtett, hogy mi ennek a haszna." forrás
,, Tiszta, igényes és ingyenes nyilvános WC-k mindenhol. A japán WC-k megérdemelnének egy külön cikket is, ám amit itt most kiemelnék, hogy bárhol, bármikor perceken belül találtunk tiszta, igényes és teljesen ingyenes mosdókat. Ott a metró aluljáró nyilvános WC-i is kb. olyan állapotban voltak, mint itthon egy-két szálloda mellékhelyisége." forrás
,, A turista WC-re bárhol el tud menni, ingyen. A toilet mindenütt tiszta, még azokon a metróállomásokon is, ahol napi félmillió ember fordul meg. A WC ülőke is megér egy misét: fűthető, spriccolós, zenél, illatosítós és egyéb perverz (pl. masszázs) funkcióban is működtethető." (N.K., 2017)
,, Japánban az orrfújás nagyon illetlen dolog, igyekezzünk nyilvános helyen kerülni, ellenben a harákolás, szipogás és a hangos leves szürcsölés elfogadott. Talán ha tudnák, hogy a zsebkendőbe orrfújás többet segít a maszknál a bacik elleni harcban….
Más: Az emberek fele papír orvosi maszkban jön-megy az utcán. Szerintük ápol és egyben eltakar, nyugati szemeknek nagyon bizarr látvány. Mintha egy kórházi osztag masírozna mindenhol. Ez is a higiéniamániára vezethető vissza, bár csak az utóbbi évtizedekben, főleg a kétezres évek SARS, madárinfluenza és H1N1 járványai után vált tömegessé. 2014-es adat szerint 4billió! maszkot adtak el Japánban.
Mostanra a járványok, betegségek, tavasszal a pollenek elkerülése mellett divatkellék is lett. Kapható arcra igazított alakú, hogy a szép V alakot formázzon a fej, és ne egy bumszlit, van krémmel kezelt a kellemes tapintásért, és mindenféle kawaii mintás verzió.
A maszk Japánban az uniszex, önkéntes csador, hiszen nem látjuk a másik ember arcának nagy részét. A legmosolyogtatóbb maszkos jelenetet egy fiatal lány adta elő egy vonaton. Levette a maszkot, gondosan kirúzsozta magát, majd visszahelyezte a szájtakarót. Szerencsére legalább a bolti eladókon és a pincéreken jellemzően nincs maszk." forrás
A legtöbb hotelben lehetőség van fürdőzésre, amit ingyenesen élvezhetünk, de csak meztelenül. Ha valaki arra számít, hogy ez koedukált program, érdemes visszafogni a lelkesedését, ugyanis a fürdőzés nemek szerint van elkülönítve, és óránként váltakoznak. Erről a hotelekben külön figyelmeztetnek is. A fürdőzés kapcsán van egy fontos részlet, amit érdemes tisztázni, hogy ne érjen minket meglepetés, amikor a fürdőkád mellett találjuk magunkat egy műanyag székkel a kezünkben. Japánban a fürdés is szertartás, amit általában egy alapos zuhanyzással kezdenek, melyet egy kis széken ülve végeznek, amit szinte bárhol meg lehet vásárolni. Ezután jöhet a forró vízben való elmerülés a kádban.
A kád azonban csak a formájában hasonlít az európai változathoz. Valójában egy tetővel ellátott, teljesen lefedhető és fűthető fürdőkád, amelyben csak hetente cserélik a vizet. Mivel a tisztálkodás már a kádban ülés előtt megtörténik, ez a szokás nem is olyan különös, mint elsőre tűnik. A víz melegítését legtöbbször egy termosztáttal lehet szabályozni, amit a ház bármely pontjáról irányíthatunk, és az is jelzi, ha a víz elérte a megfelelő hőfokot. Ha pedig éjszaka egy japán női hangot hallasz, amint közli, hogy kész a fürdővíz, az első reakció talán az lesz, hogy megijedsz – de hamar rájössz, hogy ez csak a technika.
Egy másik érdekesség a japán vécé, amely első pillantásra bonyolultnak tűnik az európai szem számára, hiszen rengeteg gombbal van felszerelve. Ezek azonban csupán a beépített bidét, az ülésmelegítőt és egyéb kényelmi funkciókat vezérlik. Még az egyszerűbb modellek is rendelkeznek ezekkel, és találkozhatunk olyan változatokkal is, amelyek különböző hangokat játszanak le vagy saját illatosítót tartalmaznak.
Ez a technológia olyannyira elterjedt, hogy még a hipermarketek mosdóiban is találkozhatunk velük. Ha tehát véletlenül az óceán hullámainak hangját hallod keveredve egyéb zajokkal, ne ijedj meg, valószínűleg csak valaki megnyomta a "lejátszás" gombot.
A 16 napos zarándoklatunk során többször "találkoztunk" hegyi piócákkal. Ez valahogy az egyik hotelben is szóba került a becsekkolásnál. Hamarosan kopogtattak. A szakács volt az, mondta, hogy hallott a piócás esetünkről és átnyújtott egy alkohollal megtöltött flakont, mondván jobb ötlete most nincs, de használjuk ezt, ha ránk másznak a "vámpírok".
"Ok. Egy ilyen wc kell nekünk is otthonra. Felejthetetlen. Jani"
Japánban nehéz nemdohányzó területet találni az éttermekben. Sok japán politikus érdekelt a dohányiparban és a dohányzásellenes törvények meghozatalát ez is akadályozza. Ha utáljuk a bagószagot, akkor készüljünk fel arra, hogy japánban étkezőhelyeken (is) el kell viselni a bűzt. Reptereken, állomásokon mindig vannak dohányzó szobák, ajánlatos ott rágyújtani.
A japán tömegközlekedés jól szervezett és biztonságos. A tömegközlekedési eszközökön távolságarányos díjat kell fizetni. A menetjegyet az utazás végéig meg kell őrizni, mert az állomás elhagyásához szükséges. Ha valaki többet utazott, mint amennyit fizetett, az automata kapu szépen visszaküldi a Fare adjustment automatához. Ott szépen kifizeti az árkülönbözetet és már mehet is útjára.
,, Japánban a legfontosabb közlekedési eszköz a vonat, kocsival csak kevesen járnak. A vonatokon és metrókon (tulajdonképp ez is vonat) a fiatalabbak nyomkodják a telefonjukat, a középkorúak és idősebbek alszanak. Nem
beszélgetnek egymással és telefonálni is tilos. Be is tartják. Röhej az Iphone imádat; a szomszédos Koreában gyártják a világ legjobb androidos telefonjait, itt meg az almás butafont hájpolják. Egyébként mindent szeretnek, ami amerikai. Én mindenki amerikai, aki nem ázsiai.Egyébként autóval a bal oldalon közlekednek. Érdemes biciklivel is ott menni, és akkor nem áll le a forgalom. De elnézőek, mert az amerikai (én), aki a biciklin ül, biztosan, nem régen érkezett.
A közlekedési rendszert egy-két nap alatt ki lehet ismerni és onnantól kezdve már nem is olyan izgalmas közlekedni. Érdemes elkerülni a reggeli (ezt az ember úgyis átalussza, lásd fenn, időeltolódás) és délutáni csúcsot, mert az egyébként kedves japánok ekkor megvadulnak és igen parasztok tudnak lenni a járműveken.
Érdekes, hogy náluk nem ismert az udvariasság. A nőket nem engedik előre sehol, de talán praktikus is, mert bármikor megálltam, hogy magam elé engedjek egy hölgyet, ahogy itthon tanították, rögtön tömeg alakult ki mögöttem, mivel megállítottam az emberfolyamot.
Tokióban a mozgólépcsőn a bal oldalra állnak az utasok, Narában és Oszakában jobb oldalra. Kiotóban össze vissza." (N.K. naplójából)
,, A szararimen (japán öltönyös irodai alkalmazott) egyik alapvető tulajdonsága, hogy siet. Sétálva átszállni egyik metróról a másikra – ez időpocsékolás, hiszen az utat szaladva is meg lehetne tenni, és akkor több idő marad munkára. Ebből következik, hogy – hiába jönnek öt percenként a metrók – a szararimennek mindig arra kell felszállnia, ami épp már zárná az ajtókat. Irodai munkából adódó rossz fizikuma miatt nem rendelkezik olyan izomerővel, hogy puszta kézzel megfogja a záródó metróajtókat. Tudja jól, hogy megalázó módon odacsípné a kezét, így a fájdalmat elkerülendő inkább az esernyőjével döf egyet előre, és bedugja az ajtók közé. Ennek a manővernek három eredménye van, és egyik sem az, hogy ő fel tud szállni a metróra. " forrás
,, A tömegközlekedés fejlettsége. Természetesen nem lehet kihagyni a japán tömegközlekedés minőségét és fejlettségét sem. A vonatok és metrók kb. másodperc pontossággal indulnak és érkeznek, késés gyakorlatilag nincs. A Shinkansen ágyúgolyó vonatok éves átlagos késése például 36 (!) másodperc, úgy, hogy naponta átlag 800 ilyen vonatot indítanak. Vicces dolog lenne egyébként a magyar és a japán vonatok összehasonlítása, bár sajnos nem sok értelme lenne, mivel mi kb. ott tartunk, ahol ők tartottak 50 évvel ezelőtt. " forrás
,, Folyamatos alvás a közlekedési eszközökön: Az elején furcsa volt, aztán már csak aranyos, hogy mindenki, mindenhol, mindig alszik. Vagyis a közlekedési eszközökön néha állva, többnyire ülve, az iskolástól a középkorú pasin keresztül, az öreg néniig alszanak, mindenki. Ha szerencséd van, nem melletted bólogatnak és dőlnek rád, de a lényeg, hogy mindig úgy intézik, hogy felébrednek annál a megállónál, ahol le kell szállniuk. Ja, és nem függ attól hogy milyen napszak van, lehet kora reggel vagy éppen dél, tök mindegy, aludni jó!" forrás
A vasúti közlekedés pontos és megbízható. Sőt: a japán vonatok a világon a legpontosabban közlekedők. Az átlagos késés mindössze 18 másodperc. Japánban a vonatok annyira zsúfoltak, hogy külön vasúti alkalmazottak feladata az utasoknak a szerelvényekbe való bepasszírozása. A JR vonatai elérhetőek a Japan Railpasszal, a shinkansen is az. Érdemes kihasználni, ha már megvettük, a nagyvárosokban belső utakat is meg lehet vele tenni. A shinkansenhez előzetes foglalás kell, főleg a hét végi utazásoknál. Ha valaki nem tudja előre, mikor utazik pontosan, akkor az indulásokat kell feltérképezni, majd az első három kocsihoz beállni a sorba. Általában azok a foglalás nélküli kocsik. A sorban állást itt is nagyon komolyan veszik, nem illik tolakodni. Minden szerelvényt kitakarítanak indulás előtt, nagyon látványosan és nagyon hatékonyan.
Cs. Zoli fotója
"Shinkansen: Sinanszennel utaztunk Nagojáig. Szóval IC-vel gyorsvonatozás Nagojáig. Na erre biztos felhördülne egy-két japán, de így talán könnyebben érthető MÁV-on nevelkedett honfitársaimnak, hogy mi is az a sinkanszen. Röviden: gyors, pontos, kényelmes. Gyors, mert kb. 240 km/h sebességgel száguldott a mi Nozomi elnevezésű vonatunk. Pontos, mert nem percre, hanem másodpercre pontosan indul és érkezik. Ez különösen izgalmas volt, mikor 110 ember szállt fel, vagy épp le a vonatról a két perces várakozási idő alatt. Kényelmes, mert a három-kettő felosztású ülések jobbak tágasabbak és praktikusabbak, mint egyes repülőgépeken, ráadásul forgathatók is, vagyis az utas kedve szerint egymás felé fordíthatja egységenként azokat. A kalauz még mindig meghajol, mikor ki- vagy belép a vagonba, a büfés kisasszony szintén. Nála egyébként már inkább a vasúti kártyával fizettek a vásárlók, ahogy láttam.
Japánban a legtöbb közlekedő nem jegyet vált, hanem bizonyos összeget tölt egy műanyag kártyára (legelterjedtebb a Suica vagy a Pasmo) és azzal közlekedik. Praktikus, mert mindenhol beléptető kapu van, vagyis a bérletet is minden alkalommal csekkolni kell és ezt a kártyát csak oda kell érinteni a leolvasóhoz és már mehet is tovább az ember. Ráadásul elég elterjedt már az elfogadása, szinte mindenféle helyen ki van téve a leolvasó egység. Boltokban, belépős helyeken. A múltkor pl. egy buddhista szentélybe lehetett így megváltani a belépőjegyet. Vagy épp taxiban fizetni egy most futó reklám szerint. (2014)" forrás
,, A japánok nagyon figyelmesek, de azért Shinjukuban, csúcsforgalomban, pláne ha neked másik irányba kellene menned, mint a tömegnek, eléggé nehéz tud lenni." forrás
,, A vasúthálózat sűrű és az itthoni viszonyokhoz képest valószínűtlenül pontos. Az országon belül szinte mindenhová el lehet jutni vonattal. A vasútállomások a repterekkel ellentétben a városközpontokban vannak, így a Japánban szinte egyedülálló nagysebességű vonat sok esetben még a repülésnek is versenyképes alternatívája. Külön felemelő, hogy a vasútállomásra belépésünk és a vonat indulása közt max 10 perc telt el úgy, hogy még a jegyet is megvettük közben. Nincsenek körülményes biztonsági ellenőrzések a vonat a hétköznapi közlekedés része akár csak a metró vagy a busz. (ezzel szemben Spanyolországban vonaton már-már repülőtéri szintű ellenőrzést tapasztaltunk) (2016)" forrás
Tájékozódás: nem szabad megijedni a gigászi vonatállomásoktól, mert minden nagyon pontosan ki van táblázva , a jeleket kell követni úgy nem lehet elveszni. Az első napokban érdemes több időt rászámolni a keresgélésre de könnyen bele lehet tanulni. Google Maps elég jól írja a vasútvonalakat és a buszokat is, általában még a vágányt is jelzi ahonnan indul a vonat. Legtöbb helyen beléptető kapuk vannak , kisebb állomásokon emberi személyzet csekkolja a jegyeket de a Kii félszigeten előfordult hogy a 3 kocsis vonatról csak az első kocsi első ajtaján lehetett leszállni, mert a mozdonyvezető ellenőrizte a jegyeket leszállásnál. Ezt bemondták Japánul az állomáson 😅 de hálisten nagyon segítőkészek az emberek és más utasok szóltak nekünk a vonaton hogy rossz kocsiban vagyunk, utána még el is vittek autóval a szállásunkra a pályaudvarról , úgyhogy kedvességük tényleg határtalan. (2023)
A városok közötti utazás Japánban vagy viszonylag olcsó, de lassú, vagy elképesztően gyors, kényelmes és meglehetősen drága. A legjobb választás még mindig az utóbbi: érdemes kifizetni a szupergyors shinkansen vonatjegy árát, hogy akár 300 km/órás sebességgel, teljes kényelemben utazhassunk. A Tokió–Osaka távolság (kb. 600 km) mindössze két és fél óra alatt teljesíthető a futurisztikus, csendes és simán suhanó vonatokkal. Az élmény szinte repülőútnak érződik, annyi különbséggel, hogy nem rázkódik, és a kilátás végig gyönyörködtető. A magas árak miatt azonban még a japánok sem használják tömegesen ezt a közlekedési eszközt.
Van viszont egy trükk, amellyel jelentősen csökkenthetjük a költségeket: a Japan Rail Pass. Ez a bérlet lehetővé teszi, hogy a Japan Railways (JR) társaság szinte minden járatát használjuk, beleértve a shinkanseneket, a helyi vonatokat, buszokat, és még bizonyos hajójáratokat is. (Igen, hajókat is!) A 2024-es árak szerint a Japan Rail Pass egy hétre körülbelül 72 000 forint, két hétre pedig 114 000 forint. Bár elsőre borsosnak tűnhet az ár, ha figyelembe vesszük, hogy egy retúrjegy Tokió és Oszaka között is majdnem ennyibe kerülhet, a bérlet ár-érték aránya kimagasló.
Fontos tudni, hogy a Japan Rail Pass csak külföldiek számára érhető el, és Japánban nem vásárolható meg. A bérletet még az utazás előtt online kell megrendelni, majd Japánba érkezés után, például a repülőtéren, egy JR-irodában kell aktiválni. A JR Pass kizárólag a Japan Railways hálózatán használható, de Tokióban például remekül helyettesítheti a metrót is, így sokoldalú eszköze lehet az utazásoknak.
Japán városai között tehát a Shinkansen továbbra is a legkényelmesebb opció, különösen, ha a Japan Rail Pass segítségével kihasználjuk a rendszer rugalmasságát. Az ország vasúti hálózata azonban hatalmas és bonyolult: Tokióban például különböző társaságok, sűrű vonalhálózat és komplex alagútrendszer fogad, ami egyszerre izgalmas és kihívást jelentő élmény minden utazónak. (2024)
A két legnagyobb légitársaság (ANA, JAL) járatai behálózzák a szigetországot. A Fukuoka Tokyo vonal 2017-ben a világ negyedik legsűrűbben repült várospárja volt.
A szigeteket összekötő hajóforgalom a személyszállításban kisebb jelentőségű.
A közúti közlekedésben a balkéz-szabály érvényes, ami különös figyelmet érdemel az idelátogató magyaroktól. Kevés a baleset, a japán gépjárművezetők figyelmesen vezetnek, a hatóságok rendszeres ellenőrzéssel betartatják az előírásokat. Japánban magyar, illetve Magyarországon kiállított nemzetközi jogosítvánnyal nem lehet autót bérelni. Az autóbérlés előfeltétele a japán jogosítvány megléte. Magyar állampolgár az érvényes, a nagykövetségen konzul által hitelesített japán fordítással ellátott jogosítványa bemutatása után a rendőrségen kiegészítő vizsgát letéve juthat hozzá a Japánban érvényes gépjármű vezetői engedélyhez. A tankolás külön kaland, nincsenek otthon megszokott kutak, a benzines cső a plafonról lóg le.Ezért Tokió kellős közepén is könnyű tankolni. Más kérdés, hogy a külföldi simán elsétál tízszer a benzinkút előtt mire észre veszi egyáltalán.
A japán automata benzinkutak használata 2024-ben is kihívást jelenthet a külföldiek számára. A legtöbb ilyen kút továbbra sem rendelkezik angol nyelvű útmutatással, és a működésük elsőre meglehetősen bonyolultnak tűnhet. Ha nem találunk segítőkész helyi lakost, könnyen előfordulhat, hogy nem sikerül feltankolnunk, és még a visszajáró pénzt is nehezen kapjuk meg, amely gyakran a gép másik oldalán jelenik meg. A modern japán benzinkutak sok esetben továbbra is a sci-fi filmeket idéző technológiával működnek, ahol a benzintöltő pisztolyok a mennyezetről lógnak le hosszú vezetékeken.
A legjobb, teljes szolgáltatást nyújtó benzinkutakon a kiszolgálás rendkívül professzionális. Amint a sofőr begördül, egy alkalmazott azonnal segít a parkolás irányításában. A jármű megállásakor egy másik alkalmazott azonnal nekilát a tanksapka kinyitásának, miközben többen az ablakok tisztításával, az olajszint és a guminyomás ellenőrzésével foglalatoskodnak. Mindezt összehangoltan, folyamatosan kiabálva végzik, ami még különlegesebb élménnyé teszi a tankolást.
Az elmúlt években a japán benzinkutakon is elérhetővé váltak újabb fizetési módok, például a kártyás fizetés vagy akár az okostelefonos applikációk használata, de ezek sem mindig egyszerűen használhatók, főleg nyelvi korlátok miatt. Fontos tudni, hogy egyes benzinkutaknál továbbra is előre kell fizetni a tankolásért, és érdemes készpénzt is magunkkal vinni, mert nem minden automata fogad el nemzetközi bankkártyákat.
A japán benzinkutak sajátos rendszerének megértése időt igényelhet, de a helyi dolgozók kedvessége és szakértelme kompenzálja a kezdeti nehézségeket. Ráadásul az országban egyre több helyen találkozhatunk olyan benzinkutakkal, amelyek zöld energiaforrásokat is kínálnak, reflektálva Japán környezetvédelmi törekvéseire.
A taxik biztonságosak, távolság alapú fix díjazást alkalmaznak, a borravaló Japánban ismeretlen. Érdemes okostelefonról rendelni, ha tudjuk az úticélt és van wifi. Így kerülhetőek a "nem beszél senki angolul" típusú érdekes csevegések a japán taxisokkal. Uber gyakorlatilag nincs.
Japánban elképesztően sok éttermet lehet találni. Ennek háttere az is, hogy a japánok kulturális és gyakorlatias okokból étkezni szinte soha nem hívnak vendéget magukhoz. Ha vendégeskedni akarnak, akkor vendéglőbe hívják az ismerőst. Sok japán étteremben kínálnak déli menüt (teishoku). A menü tipikusan húsból vagy halból áll, valamint egy csésze mizo leves (nekem csak ezt ne!), "befőttes" zöldség és rizs. Egy ilyen menü nem drága és az éhség nagyját képes csillapítani. A japán gyorséttermek étkei minőségben egész jók és az árak is visszafogottak. Vannak gyorséttermek, amelyek a gyuudon nevű marhahúsos kajára specializálódtak, pl. a Sukiya és a Matsuya.
"A hasát szerető ember óriási elvárásokkal érkezik Japánba, és éppúgy, ahogy a közlekedés hatékonyságával vagy az általános tisztasággal kapcsolatban, e téren sem kell csalódnia. Bár mi három hét alatt arra jutottunk, hogy a vietnami és a kínai konyhát többre tartjuk a japánnál, elismerjük, rosszat enni Japánban nagyon nehéz. Ahogy az országban úgy általában is, a gasztronómiában sincsen semmi gagyi, a minőség minden esetben elsőrangú. Viszont – legalábbis a mi Ázsiához szokott pénztárcánknak – nem olcsó, így utunk során ez volt az első ország, ahol a helyi konyhák egy részéből szabályosan ki voltunk zárva. Így például kimaradt a japán császári haute cuisine, a főleg zöldségek mesteri elkészítésére és tálalására specializált kaiseki, és azt sem tudjuk, hogy mennyivel jobb a háromszáz dolláros szusi a hatvan dollárosnál.
,, Sok-sok étterem van, ami egy otthoni szobával azonos méretű. Képzelj el egy hosszú pultot ami elválasztja a szakácsokat a vendégektől és pár széket. Végigkövetheted a munkafolyamatokat, és sok jó ember kis helyen is elfér alapon fogyaszthatod el a tál ramen-edet. Általában ilyen helyek előtt hosszú sor áll, és a menetrend a következő: rendelsz, eszel, befejezed és mész. Nincs sok csevegés, de van annál több szürcsölés. Itt ha a leves evésekor szürcsölő hangot adsz ki, azt jelenti, hogy ízlik. Bezzeg anno otthon az asztalnál nem sokan örültek neki, amikor ezt csináltam
Az éttermekben az asztalodon találod a számlát, amikor végzel a kasszához kell menned és ott fizetsz. Eddig még nem találkoztam kivétellel.
Csekély arányban van pár étterem, ahol bankkártyát elfogadnak, nagyrészben csak készpénzzel tudsz fizetni. Mindig legyen nálad készpénz! Mi azt hittük, hogy azért már több helyen van kártyás fizetés, de nem! :) " forrás
Kriszta fotója
Szerencsére a japán éttermi kínálat tényleg nagyon széles, és messze nem korlátozódik a legfelső árkategóriára. Európai szemmel és szájjal az mindenképpen furcsa, hogy szinte minden étterem specializálja magát egyfajta ételre, van, ahol csak szusi van, máshol csak soba, csak tempura, csak okonomiyaki, csak sukiyaki (magyarázatok mindjárt). Tehát az ember akkor dönti el, hogy mit fog enni, amikor az éttermet választja ki, étlappal a kézben csak finomhangolásra van lehetőség. A világon máshol sem szokatlan az ilyen típusú éttermi specializáció, de sehol sem olyan fokon, mint itt.
A Japánban általunk látogatott, nem túl drága éttermek szinte mindegyikének nélkülözhetetlen kelléke a kirakatban elhelyezett műanyag ételek egész hadserege. Három hét után sem tudtunk betelni a bámulásukkal, pedig különösebben nem is néznek ki jól, azok pedig egyenesen ijesztőek, amelyek nyugati ételeket próbálnak utánozni. Nincs rémisztőbb, mint egy calzone pizza műanyagból, amely éppen azt a pillanatot kapja el, ahogy a kettévágott batyuból kiloccsan a paradicsomszósz. A makettek nagy előnye viszont, hogy segítségükkel tényleg pontosan be lehet lőni, egy adott étteremben mit lehet enni, és ha bent senki nem beszél egy büdös szót sem angolul, elég kirángatni a pincért az utcára, majd rábökni a leggusztább műanyag-fogásokra. " forrás
Kirakati műanyag sör - Kriszta fotója
,, Zöld tea ízesítésű édességek. Elsőre még azt mondod, hogy de jó, ezt megkóstolom, aztán azt, hogy ilyet soha többet.
Amivel csak az a baj, hogy így akkor nem marad más, mert szinte minden a boltban kapható édesség zöld tea ízesítésű volt. Bár remélem ez csak valami tavaszi trend volt, mint nálunk a bodzás sör." forrás
2024-es frissítés:Japán továbbra is a sushi szerelmeseinek paradicsoma, és nem véletlenül mondják, hogy itt található a világ legjobb sushi-ja. A Tsukiji halpiac, bár most már átköltözött a Toyosu halpiacra, még mindig elképesztő mennyiségű friss halat kínál nap mint nap, ami garantálja a sushi minőségének kiválóságát. Az árak természetesen lehetnek borsosak, különösen a prémium helyeken, de Tokióban továbbra is lehet jó minőségű, megfizethető sushi-t találni, amely nem megy a minőség rovására.
Egy kedvező árú, de kiváló élményért ajánlom a Ganso Sushi-t, más néven a Sushi Go-Round-ot. Itt nem iPad-del adod le a rendelésed, de a halak minősége kiváló, az adagok bőségesek, és mindig kedves kiszolgálásban részesülsz. Az ingyen zöld tea pedig szinte alap – az asztalnál található forró víz adagolóból készíthetsz magadnak zöld teát a hozzá adott zöld tea porból, amiből egy teáskanálnyi bőven elég.
Ha Michelin-csillagos sushi élményre vágysz, az sem akadály, de mindenképpen időben foglalj asztalt, akár hónapokkal előre. A fine dining sushi élmény ára 2024-ben is magas, egy vacsora fejenként 80-100.000 forintnak megfelelő összegbe kerülhet. Azonban egy ilyen vacsora életre szóló élményt nyújthat.
+Tipp 2024-re: Sok étterem még mindig kínál kedvező árú ebédmenüt, amely az esti ár töredékébe kerül. Mi a Katsura Sushi nevű éttermet próbáltuk ki, ahol egy 15 darabos sushi szett miso levessel és zöld teával mindössze 1050 jen volt (ez körülbelül 2800 forint). Az étteremben a sushi séf előtt, egy bárasztalnál ültünk, és a frissen készített sushi-t egyenesen a bambuszlevélre kaptuk. Megérte? Még szép! Szívből ajánlom mindenkinek. Nyitáskor, 11:30-kor érdemes érkezni, hogy biztosan legyen helyed, mert a környéken dolgozók körében is nagyon népszerű az étterem, és hamar megtelik (tapasztalatból mondom).
Ha egy igazán autentikus és megfizethető sushi élményt keresel Tokióban, mindenképpen próbáld ki ezeket a helyeket!
Tematikus kávézó Tokióban - Sündisznókat etetnek a kirakatban - Kriszta fotója
A japánok szinte mindig főtt ételt esznek és a világon a legtovább élnek. Kevesebb húst esznek, mint a kaukázusi
emberek, ezért kevésbé büdösek valamint a meleget jobban bírják, így kevésbé izzadnak. E két okból kifolyólag parfümöt nem vagy nem nagyon használnak.A kajához pálcikát kapunk, mellyel olyan enni, mint gereblyével diót szedni. No de a levest ki is lehet szürcsölni a tálból, sőt, úgy illik. A többi cuccot, ami a tálban van, amikor nem néznek, kézzel ki kell halászni és betömni az arcunkba. Szakét (vénasszonyok által megrágott rizsből, az aminosavak elbomlásának segítségével erjedő pálinkakülönlegesség) ne
igyunk, hacsak nem akarunk hányásízt érezni a szánkban." (N. K., 2017)
,, Minőségi sushi és tengeri herkentyűk. Japánban nagyon nehéz rosszat enni. Nekünk azért egyszer sikerült, de tény, hogy nagy általánosságban a japán kaják kiválóak. Főleg, aki szereti a tengeri cuccokat és a sushit. Mi ez utóbbira annyira rá voltunk kattanva, hogy ebédre, vacsorára, sőt, volt olyan is, hogy reggelire is azt ettünk. A frissessége és minősége természetesen utánozhatatlan, de a legjobb hír, hogy mindez teljesen elérhető áron." forrás
,, Hát igen, szusit Japánban kell enni, hátránya, hogy utána, minden szusibár, főleg Budapesten, nagyon gyenge." forrás
,, Minden egyes étterem, gyorsétterem és kifőzde gondol arra, hogy te épp csak beestél hozzájuk, ezért biztosítanak valamit, hogy kezet tisztíts. Éttermekben forró nedves kis kéztörölközőket adnak kisebb étkezdékben pedig előre csomagolt nedves törlőkendőt. Ezek mindenhol ki is vannak rakva és bármikor elvehetsz még, ha szükséged van rá.
Étterem és a csipogóTöbbször egy bevásárlóközpontban ettünk itt, amikor fizettünk nem kaptuk meg rögtön az ételt, akkor készítették el frissen, ezért egy csipogót kaptunk (volt olyan hely ahol még kis kijelzője is volt a csipogónak és reklámokat sugárzott a készülék), ami jelzett, amikor kész lett az étel, visszavittük a csipogót megkaptuk a friss, forró ételt." forrás
,, Japán drága, Tokió meg különösen, de lehet olcsó ételeket találni. Például az éjjel-nappalik mindegyikében van egy kis pult friss ételekkel, olajban kisült tengeri herkentyűkkel. Ezen kívül itt lehet találni 120-160 yenért onigirit, ami háromszög alakú rizs „szendvics” (tojással vagy valamilyen hallal), ami tipikus japán étel, laktató és olcsó. Vigyázat! Nagyon sok desszert készül vörös bab pürével, ami pont úgy néz ki, mint a csokiszósz, vagy csokipuding, csak amikor beleharapsz, akkor jössz rá, hogy hoppá ez bab...
Minden étterem elkészíti az ételeinek valósághű másolatát műanyagból, ezt ki is állítják a kirakatba, ez nagy segítség a turistáknak.
Borravaló: egyáltalán nincsen! Viszont sok étteremben van asztaldíj (inkább a drágább éttermeknél), amit (mivel leültél és használtad az asztalt) a végösszegbe beleszámolnak (kb. 300-500 yen)." forrás
A pénzváltás továbbra is megoldott az országba érkezéskor valamennyi nemzetközi repülőtéren és kikötőben, illetve a nagyobb szállodákban. Az euró váltása továbbra sem minden bankban lehetséges, ezért érdemes dollárt hozni, mivel az USA dollár a legszélesebb körben elfogadott külföldi valuta Japánban. A külföldi bankkártyák használata még mindig korlátozott, és egyes helyeken, valamint bankautomatákban csak japán bankok által kibocsátott kártyákat fogadnak el. Fontos, hogy a bankautomaták üzemideje korlátozott, és éjszaka, hétvégén vagy ünnepnapokon gyakran nem üzemelnek.
A hal és a hús továbbra is viszonylag olcsó Japánban, de a gyümölcs továbbra is rendkívül drága. Például egy darab alma akár 600 forint is lehet, egy köteg banán körülbelül 1500 forintba kerül. A legdrágább gyümölcs a sárgadinnye, amelynek ára továbbra is meghökkentően magas.
Az árak általában már tartalmazzák az adót, de sok helyen, különösen kisboltokban, további százaléknyi adót is felszámolhatnak.
2024-es árak (HUF-ra átszámolva):
Egy csésze kávé (egy kávézóban): 950 HUF
Egy üveg helyi sör: 1350 HUF
Egy üveg Coca Cola: 520 HUF
Egy pohár bor egy bárban: 1450 HUF
Egy koktél: 2000 HUF
Egy kis szelet csokoládé (58 g): 400 HUF
Egy üveg ásványvíz (1,5 l): 520 HUF
Egy napvédő krém szupermarketben: 1200 HUF
Szúnyogirtó: 1800 HUF
3 fogásos vacsora két főre borfogyasztással: 18 500 HUF
Érdemes figyelembe venni, hogy a jen árfolyama változhat, így a pontos forint összegek ennek megfelelően is ingadozhatnak.
2024-es frissítés:Japán nem feltétlenül drága, de pontosítsunk. Nekünk Japán drágának tűnt, mert az elmúlt időszakban hozzászoktunk ahhoz, hogy ott eszünk, ahol akarunk, ott iszunk, ahol kedvünk tartja, és úgy utazunk, ahogy nekünk kényelmes. Ázsia többi részéhez képest Japán valóban drágább, különösen, ha olyan országokból érkezel, mint Vietnam vagy Indonézia, amelyek nevetségesen olcsók. Még a költségesebb Fülöp-szigetekhez képest is Japán árai meglepetést okoznak. Erre az élményre fel voltunk készülve, sőt, úgy gondoltuk, hogy Japán még Nyugat-Európához képest is megterhelő lesz a pénztárcánknak. Pár nap után viszont rájöttünk, hogy Japán nemcsak hogy olcsóbb tud lenni Berlinhez és Barcelonához képest, de ha figyelmesek vagyunk, akár Budapestnél is kedvezőbb lehet.
Mielőtt részletesebben megnéznénk az árakat, beszéljünk arról, mi számít "olcsónak", mi "drágának", és mi az, ami "megéri". Az olyan országok, mint Üzbegisztán vagy Indonézia – ahol korábban jártunk – valóban olcsók, de gyakran a minőséget is fel kell áldozni az alacsony árakért. Ilyen helyeken a "megéri-e?" kérdés ritkán merül fel. A fejlett világ és annak közvetlen környezete viszont drágább, bár itt is vannak fokozatok: míg London és Barcelona brutálisan drága, addig Berlin és Budapest csak mérsékelten, Peking és Pozsony pedig kevésbé.
Magyarország sem az egyetlen hely a világon, ahol magas árak mellett rossz minőségű szolgáltatást kaphatunk, ezért volt Japán kellemes meglepetés. Noha Japán tényleg drágább, mint Tádzsikisztán vagy Mianmar, itt gyakorlatilag lehúzásmentes a turisták kiszolgálása. A harmadik hét végére rájöttünk, hogy Japán volt az első olyan ország, ahol senki nem próbált átverni, és mi, mint a legtöbb turista, leginkább akkor kapunk idegrohamot, amikor az átverés áldozataivá válunk.
Természetesen Japánban is lehetséges valamilyen stikli áldozatául esni, de külföldiként ennek elkerülése meglepően könnyű. Ami itt drága, az valóban minőséget kínál. Ha a japán étel drága, akkor finom. Ha a japán vonat drága, akkor hihetetlenül gyors és pontos. Ha a japán sör drága, akkor jobban csapolják, mint bárhol máshol. Kétség sem fér hozzá, hogy a Tokióban látott ötmillió forintos kimonó valóban megéri az árát, ha érted, hogy mit kell egy kimonóban értékelni. És a legfontosabb: Japánban nem is kell rengeteg pénzt költened ahhoz, hogy kiváló minőséget kapj.
2024-ben is igaz, hogy Japánban az ár-érték arány kivételesen jó.
Erős szamuráj harcos lehetsz - mármint ha veszel valami szamurájos öltözéket
"A japánok jó fejek. Már csak azért is, mert kitalálták a konbinit, ezt a remek bolthálózatot, amiből szinte minden utcasarkon találsz kettőt-hármat. És most nem túloztam. A Family Mart, a Lawson és a 7 Eleven behálózták az egész országot, nagyvárosokban simán előfordul, hogy tízméterenként találsz belőlük egyet. És ezek csak a nagyobb cégek. Éjjel-nappal nyitva. Igazi mentsvára bárkinek. Ez az én templomom. Itt tényleg meghallgatnak. Ha éjjel főtt-sült ételre vágyom, kapok. Ha üdítőt, sört, whiskyt szeretnék, vehetek. Ha cup noodle-t ennék, amint megvettem, feltölthetem forró vízzel, ha készételt veszek a hűtőből, megmelegítik, hogy mire hazaérek, meg tudjam enni a hozzá járó evőpálcikával. Az üdítőhöz szívószál, a jégkrémhez kiskanál. Kérdés nélkül. Szatyorba pakolva. Ingyen.
A konbini ezerszer több mint egy sima éjjel-nappali, ahol bármit lehet venni. Beadhatod a ruháidat tisztíttatni, vehetsz koncertjegyet, fénymásolhatsz, pénzt vehetsz fel, fotókat hívathatsz elő, levelet adhatsz fel, és ami a legjobb, a széles újságkínálatot meg is veheted, de ha csak beleolvasnál egy mangába, nem hajtanak el Kazahsztánig, hogy gondolkozz el az életedről, hagynak, hadd művelődjön a gyerek bármeddig. Gyakorlatilag lehetetlen úgy bemenni egy konbinibe a nap bármely szakában, hogy ne álljon egy, de inkább 4–5 ember az újságosnál, miközben képregényt olvas. Mennyország! (" forrás
Készüljünk fel az első sokkra: találkozunk az első japánokkal. Nehéz menet lesz. Mondjuk bemegyünk egy boltba, hogy magunkhoz vegyünk valami üdítőt. Hogy nem tudnak angolul, az az alaphelyzet, aki pedig tud, az bár ne tudna! De hagyjuk, elindul az activity. Ha sikerrel jársz, akkor a japán pénztáros legalább kétszer megköszöni a vásárlást. Bemész egy pékségbe, veszel egy egyszerű sütit. Az eladók (nem egy, az összes) meghajolva köszönik meg neked, hogy őket választottad. Mi történik itt?
Bizonyos boltok ajtaja felé nem véletlenül írták fel anno, hogy „a vevő számunkra az isten”. Tényleg istennek érzed magad, a kiszolgálás minősége olyan, amit sehol máshol nem fogsz megtapasztalni. Egy Starbucksban például a matcha latte-vásárlásomat a teljes stáb megköszönte."
,, Italautomaták: Ez az egyik kedvencem itt Tokióban. Szinte minden egyes sarkon bele lehet futni egybe. Ha piros címkét látsz az ital alatt, az azt jelenti, hogy forró/meleg. Tehát simán vehetsz egy forró jázmin teát, kávét szinte bárhol, és az áruk is elég jó: átlagban 130 jen, ami 315 Ft-nak felel meg. Bárcsak mindenhol lenne ilyen a világon." forrás
Az árakról: Japán hivatalos pénzneme továbbra is a jen. 2024-ben 1 jen értéke körülbelül 2,5 forint vagy 0,0067 USD. Íme néhány aktuális ár példa:
Fél liter ásványvíz: 100 jen (~250 forint / 0,67 USD)
80 g csokoládé: 125 jen (~312 forint / 0,84 USD)
Zéró kóla: 160 jen (~400 forint / 1,07 USD)
Édes péksütemény: 180 jen (~450 forint / 1,20 USD)
Ajándék gyerek hajcsat: 200 jen (~500 forint / 1,34 USD)
Metrójegy: kb. 250 jen (~625 forint / 1,67 USD)
Kávé: 300 jen (~750 forint / 2,00 USD)
Doboz cigaretta: 460 jen (~1150 forint / 3,07 USD)
Korsó sör: 500 jen (~1250 forint / 3,34 USD)
Biciklibérlés egy napra: 500 jen (~1250 forint / 3,34 USD)
Egytál ázsiai junkfood: 700-800 jen (~1750-2000 forint / 4,68-5,34 USD)
Vonatjegy 50 kilométerre: 1000 jen (~2500 forint / 6,68 USD)
Nindzsa ruha: 5800 jen (~14 500 forint / 38,74 USD)
Vállalható szamurájkard: 12 000 jen (~30 000 forint / 80,16 USD)
Nagyon gyors vonatra jegy (Tokió-Kiotó, 500 km, 2 óra 10 perc): 14 000 jen (~35 000 forint / 93,56 USD)Az árak az infláció és a jen árfolyam-ingadozása miatt időnként változhatnak, ezért érdemes előre tájékozódni a pontos költségekről.
,, „A japán közértek polcainak kínálata legtöbbször olyan, mintha egy fogadás eredménye lenne, amit évtizedekkel ezelőtt kötött két mágnás az élelmiszeriparban. Az egyik szerint nem lehet a világ összes ízét kombinálni a világ összes ételével. A másik viszont azt mondta, adj nekem időt, és bebizonyítom, hogy minden párosítás lehetséges”- írtam egy korai posztban. A japán közértekben kapható mindenízű minden tökéletesen passzol az utcákon látható dolgok befogadásához. A csúcskonyhához nem nagyon volt szerencsém, de a licsis-sós üdítők, paradicsomlés sörök, wasabis csokik, valamint a Blade Runner-utcák sarkain gőzölgő kifőzdékben kapható ramenek világa bőven kárpótolt ezért. (2017)" forrás
,, A japánok imádják a luxust. Minden nagyobb vasútállomás egyben bevásárlóutca, alul, felül, vagy körben, és tuti találunk valami érdekeset. 🙂 De még egy olyan, japán viszonyok között isten háta mögötti hely vasútállomása is Louis Vuitton boltba torkollik mint Wakayama. A vásárlóerejük megvan hozzá, a világ nagy luxusmárkáinak kedvenc piaca a japán. Bőven vannak csak Japánban népszerű saját divatmárkák is. Sportolóknak, futóknak különösen nehéz lesz nem bemenni az Asics és a Mizuno boltjaiba. Ha egy Európában csak nagyon kevés helyen kapható prémium (mi más? ) japán sportmárkára vágyunk, a Descente verhetetlenül menő. Mindenből az újat preferálják, ami hátulütőként töméntelen mennyiségű szemét termeléshez vezet.
A japánok általában, de a nők különösen stílusosak. Szinte mindenki visszafogottan sminkel, az öltözködésükre már kevéssé a kawaii vonal, a harsányság a jellemző. Minden nőnek tuti van legalább egy ballonkabátja, és japanikum női viselet a megsztájlingolt divatmaszkok mellett a sportcipő bő, pörgős szoknyával. Még ez is jól áll nekik, mert a túlsúly itt nem létező probléma. Szakadt japánt nem nagyon látni, hajléktalan nagyon kevés van az utcákon, de még ők is élethelyzetükhöz képest rendezettek. (2018)" forrás
,, Bemegyünk egy boltba, hogy magunkhoz vegyünk valami üdítőt. Hogy nem tudnak angolul, az az alaphelyzet, aki pedig tud, az bár ne tudna! De hagyjuk, elindul az activity. Ha sikerrel jársz, akkor a japán pénztáros legalább kétszer megköszöni a vásárlást. Bemész egy pékségbe, veszel egy egyszerű sütit. Az eladók (nem egy, az összes) meghajolva köszönik meg neked, hogy őket választottad. Mi történik itt?
Bizonyos boltok ajtaja felé nem véletlenül írták fel anno, hogy „a vevő számunkra az isten”. Tényleg istennek érzed magad, a kiszolgálás minősége olyan, amit sehol máshol nem fogsz megtapasztalni. Egy Starbucksban például a matcha latte-vásárlásomat a teljes stáb megköszönte. Már vártam, mikor jönnek a fényképezőgéppel, hogy a falra is kikerüljek egy bekeretezett fotó formájában a többi egymilliárd vásárló mellé, de a művelet elmaradt. " forrás
,, Japánban mindenki udvarias, köszönnek, ha belépsz egy boltba, igyekszenek mindig segíteni, és mindig éreztetik veled, hogy te veszed igénybe a szolgáltatást, ők pedig ennek tudatában a legjobb szolgáltatást igyekszenek megadni neked.
Fizetés a boltokban: Az esetek 99%-ban van egy kis tálka, abba kell belehelyezni a pénzt, az előadó KÉT KÉZZEL elveszik a tálcát (a két kéz használata a tisztelet jele), a visszajárót két kézzel adják oda. A legtöbbször leragasztják a zacskót, amiben kapod a terméket, hogy máshol ne feltételezzék, hogy beletettél valamit. Mindenhol adnak zacskót, ingyen." forrás
A hajnali tonhalárverés a legendás Tsukiji halpiacon felejthetetlen élmény volt. Még sötét volt, amikor megérkeztünk, és a piac már tele volt élettel. A hideg levegőben a halászok frissen fogott tonhalakat pakoltak ki, hatalmas halak sorakoztak a piaci csarnokban, készen arra, hogy elárverezzék őket. A legnagyobb tonhalak látványa lenyűgöző volt, nem is hittem volna, hogy ekkora méretű halakat lehet látni.
Az árverés gyors tempójú és izgalmas volt, a licitálók élénken versengtek a legjobb halakért. Az árverésvezető hangosan kiabált, a licitálók gyors kézmozdulatokkal jeleztek, és percek alatt eldőlt, melyik hal kinek a tulajdonába kerül. A tonhalak hatalmas értéket képviseltek, és nem ritka, hogy egy-egy hal több millió jent ér. Fantasztikus volt látni, hogyan működik ez a régi hagyomány, amely évszázadok óta része Japán kulturális örökségének.
A halpiac egész atmoszférája magával ragadó: a halászhajók zaja, a kereskedők kiabálása, és a friss tengeri halak illata mind hozzájárultak az élményhez. Miután az árverés véget ért, a piac lassan átalakult, és a halárusok elkezdték előkészíteni a halakat az éttermek és vásárlók számára. Az egész élményt az tette még különlegesebbé, hogy a Tsukiji piac már átköltözött Toyosuba, így ez volt az utolsó alkalmak egyike, hogy még a legendás helyen láthattuk az árverést.
A késő éjszakai táncolás Japánban hosszú ideig tényleg tiltott volt egy régi törvény alapján, amely a második világháború után lépett életbe. A "Fūeihō" (Szórakozóhelyek és moralitás törvénye) célja eredetileg az volt, hogy a szórakozóhelyeket és a bűnözést kontrollálja, különösen az éjszakai órákban. A törvény szerint az engedéllyel nem rendelkező helyeken tilos volt a táncolás éjfél után, mivel ezek a helyek gyakran a bűnözés melegágyai voltak.
Azonban 2015-ben a törvényt megváltoztatták, és a tilalmat eltörölték, bizonyos feltételek mellett. Most már a táncolás megengedett késő éjszaka is, amennyiben a hely megfelelő engedéllyel rendelkezik, és a világítás megfelel bizonyos előírásoknak (a helynek elég világosnak kell lennie). Így 2024-ben Japánban már nem tilos a késő éjszakai táncolás, ha a helyek betartják ezeket a szabályokat.
A karaoke japán eredetű szó, amely azt jelenti, hogy "üres zenekar", utalva arra, hogy az énekes egy előre felvett zenei alapra énekel. Japánban a karaoke azért lett rendkívül népszerű, mert nemcsak szórakozási lehetőséget nyújt, hanem a társas kapcsolatok ápolásának is egyik fontos formája. A japánok számára a karaoke egyfajta közösségi élmény, ahol nem számít, hogy ki mennyire tud jól énekelni, a lényeg az, hogy együtt szórakozzanak barátokkal, kollégákkal vagy családdal. A karaoke bárok és privát szobák (karaoke boxok) lehetővé teszik, hogy a társaság zártabb körben, felszabadultan énekeljen.
A turisták is könnyedén csatlakozhatnak a japán karaoke szórakozáshoz. A karaoke bárok sokszor angol nyelvű dalokkal is rendelkeznek, és a turisták számára is elérhetők a privát szobák. Ha egy japán csoporthoz csatlakozol, ne aggódj a hangod miatt – a japánok értékelik az erőfeszítést, és az együtt éneklés öröme a lényeg. A karaoke gyakran egy italozással kísért élmény, így a felszabadult hangulat garantált. A legjobb módja a helyiekhez való csatlakozásnak, ha barátságos társalgást kezdeményezel egy bárban vagy egy közösségi eseményen, és bátran elfogadod a meghívást egy karaoke estére.
A japán karaoke-kultúrában az is megszokott, hogy a résztvevők nemcsak egyedül énekelnek, hanem közösen is dalokat adnak elő. Egyes bárokban a helyiek szívesen segítenek a dalválasztásban, és akár közösen is énekelhettek népszerű slágereket. Sok helyen található karaoke, így Tokió nyüzsgő negyedeitől egészen a kisebb városokig könnyen megtalálhatod a helyszínt. Ha szeretnéd mélyebben megérteni a japán kultúrát, a karaoke kiváló lehetőség arra, hogy beilleszkedj a helyi társaságba. A karaoke szórakozás mindig garantálja a jókedvet, és egyedülálló módon hozza közelebb egymáshoz a résztvevőket, függetlenül a nyelvi korlátoktól.
Japánban hivatalosan nincs szerencsejáték, azonban van egy kivétel: a pacsinko, amely egy kis csalással szerencsejátéknak minősíthető. A pacsinko szalonokban a játékosok fémgolyókkal játszanak, és nyereményként további golyókat szerezhetnek, amelyeket aztán nem közvetlenül pénzre, hanem tárgyakra váltanak. Ezeket a tárgyakat azonban gyakran vissza lehet váltani pénzre egy közeli üzletben, így megkerülhető a szerencsejáték tilalma. A pacsinko szalonok hihetetlenül zajosak, a gépek zúgása és a golyók csörgése miatt a hangzavar elviselhetetlen lehet. A szalonok levegője is gyakran kellemetlen, mivel sok helyen még mindig megengedett a dohányzás. A játékosok gyakran hosszú órákat töltenek bent, teljesen elmerülve a játékban. A pacsinko szalonok népszerűsége ellenére sokan kényelmetlennek és stresszesnek találják ezeket a helyeket..
Be kell menni egy ilyen pacsinkóba, mert poénos - Kriszta fotója
Japán a külföldi turista szempontjából egyértelműen biztonságos ország. A külföldi turisták kiszámítható szabályvilágban érezhetik magukat. Japánban a bűncselekmények száma lényegében stagnál az utóbbi 10-12 évben. Sokat lehet olvasni a japán szervezett bűnözésről, de a külföldi turistát ez a probléma nem érinti, legfeljebb közvetve, ha olyan szórakozóhelyeket látogat, amit az ottani maffia ellenőriz. Komolyabb veszélyt jelenthet a nemzetközi szervezett bűnözés, amely egyre intenzívebb Japánban. Japán nyitottabbá vált és egyre több külföldi munkaerőt alkalmaznak. A külföldiek egymással történő kommunikációja a kisebb nyelvi és kulturális akadályok miatt könnyebb, így veszélyt jelenthet a Japánba látogatók bűncselekményekbe való bevonása akár tudatlanul, akár tudatos hozzájárulásukkal.
A tokió magyar nagykövetség felhívja a Japánba bármilyen célból beutazó magyar állampolgárok figyelmét arra, hogy semmilyen szúró-vágó (emberi élet kioltására alkalmas) eszközt ne tartsanak maguknál. A japán a rendőrség bárhol - de különösen a forgalmas turisztikai központokban - és bármikor ellenőrizheti az ott megforduló turistákat, hogy tartanak-e maguknál, a rendőrség szerint veszélyesnek minősülő szúró-vágó eszközt. Érdekes, hogy Japánban évente átlag mindössze két fegyveres gyilkosság esik meg.
Japánban a kábítószerekkel kapcsolatban a “nulla tolerancia” elve érvényesül, a gyenge kábítószerek fogyasztása is súlyos börtönbüntetést vonhat maga után. A külföldiek helyzete Japánban jogilag rendezett, a szabályokat megsértőkkel szemben a jól működő apparátus az előírt szankciók szigorú és megalkuvás nélküli alkalmazásával lép fel.
"Külföldiek előállítása esetén a rendőrség többnyire biztosít anyanyelvű tolmácsot (javasoljuk, hogy a magyar előállított ehhez ragaszkodjon is, mert az idegen nyelven történő kommunikáció félrevezető lehet) és értesíti az adott ország nagykövetségét, de a nagykövetség munkatársainak, valamint az ügyvédnek a jelenlétét a kihallgatásokon általában nem engedi. A rendőrségi előállítás a Magyarországon általában szokásosnál kisebb vétségekért is előfordulhat, és időtartamában jócskán meghaladhatja a Magyarországon megszokottat (23 napig is eltarthat). A vádemelésig szokatlanul hosszú idő telhet el, ezalatt a gyanúsítottak körülményei rosszabbak az Európában megszokottnál, és ellátásuk részben térítésköteles. Javasoljuk, hogy a későbbi nehézségek elkerülése érdekében a magyar gyanúsítottak semmilyen japán nyelvű jegyzőkönyvet vagy nyilatkozatot ne írjanak alá." (magyar nagykövetségi forrás,)
Japánban a közbiztonság továbbra is kivételesen jó, talán a világ egyik legbiztonságosabb országa. Félelem nélkül lehet sétálni éjszaka is, még elhagyatottabb helyeken is. Az is mindennapos, hogy ha valamit elhagysz, jó eséllyel visszakapod. A családi legendáriumunk része például, hogy egy évig nem zártam be a Régi Ház ajtaját, mert nem találtam a kulcsomat – és nem törték fel.
A yakuza, Japán hírhedt szervezett bűnözői csoportja, továbbra is létezik, de a külföldiek (gaijinek) ritkán kerülnek velük kapcsolatba. A yakuza inkább a nagy üzletekre koncentrál, és nem éri meg nekik turistákat vagy átutazókat zaklatni. Volt egy alkalom, amikor egy yakuzával stoppoltam, és nagyon kedves volt. Persze, ha valaki túlzottan beleártja magát az ügyeikbe vagy provokálja őket, akkor rossz vége lehet a dolognak. A rendőrség sem bánt túl szigorúan velük, hiszen a yakuzának régi kapcsolata van a hatóságokkal – erről többet olvashatsz például Jake Adelstein "Tokyo Vice" című könyvében, ami magyarul is megjelent.
Tokióban élve az ember könnyen elmerülhet abban az érzésben, hogy sebezhetetlen. A többi ember is tiszteletben tartja a szabályokat, és mindenki biztonságban érzi magát. Ez az érzés különösen erős, ha Európában látjuk a naiv japán turistákat, akik gyakran a zsebtolvajok célpontjai, mert Tokióban nem szoktak hozzá ilyen fenyegetésekhez. Én magam is észrevettem, hogy a városban könnyebben beszólok valakinek, ha tolakodik, vagy odamegyek a részegen hangoskodó motorosokhoz, hogy rendre utasítsam őket. Tokióban ezt biztonságban megteheti az ember, de nem árt, ha megőrizzük a józan életösztönünket más országokban.
A béna angol fordítás magyarra fordítva: Veszély! Vigyázz a fejedre! A jeges hó kapcsolatba akar kerülni veled errefelé
A tokiói magyar nagykövetség konzuli hivatala:
Konzul: dr. Haidegger-Nagy Ágnes Éva
A hálózati feszültség egyedülállóan 100 V (nem az amerikai kontinensen használt 110V). Kelet-Japánban 50 Hz, Nyugat-Japánban 60 Hz. A hálózati csatlakozóhoz adapterre van szükség, amerikai adapterre. Erre elektronikai cikkek vásárlásakor is figyelemmel kell lenni. Japánban a mobiltelefon hálózatok 2 gigahertzes technológiával működnek és nem GSM rendszerűek. A külföldi mobiltelefon készülékek - beleértve az ún. háromnormás készülékeket is - Japánban nem használhatók.
Magyarországot hívni Japánból továbbra is meglehetősen drága lehet, a percdíjak nagyjából 1100 forint körül mozognak, de erre a legtöbben már nem költenek. Az olyan ingyenes kommunikációs platformok, mint a Viber vagy a WhatsApp, továbbra is népszerűek, mivel ezeken ingyen lehet hívásokat bonyolítani Wi-Fi kapcsolattal. Szerencsére 2024-ben a Wi-Fi szinte minden szállodában megtalálható, és rengeteg ingyenes Wi-Fi pont is elérhető Japán-szerte, különösen a nagyvárosokban, például minden metróállomáson és számos kávézóban, üzletben.
Japánban az információ áradása továbbra is meghökkentő. Szinte mindenhol folyamatosan közlik az aktuális híreket vagy információkat – legyen szó közlekedési tájékoztatásról vagy reklámokról. Minden információ ki van írva, gyakran képekkel, valamint nagy szemű anime karakterekkel illusztrálva, ami továbbra is a japán vizuális kultúra egyik meghatározó része. A modern technológia és a hagyományos japán figyelem a részletekre minden utazó számára elérhetővé teszi az információkat, könnyedén tájékozódhatsz bármiről, legyen szó utazásról vagy szórakozásról.
Pro tippek : esőkabátot strapabírót vigyetek mert nekünk mindkettő beázott 😅 Arra ne alapozzon senki hogy angolul tudni fognak mert nagyon kevesen beszélnek , még hotelekben sem mindig, néhány mondatot érdemes megtanulni Japánul, és a mutogatást is be lehet vetni. Nincs szemetes az utcán , úgyhogy a szemetét mindenkinek magával kell vinnie és a szálláson kidobni, esetleg vasútállomáson még elvétve találni kukát. Mosdó nagyon sok helyen van , ingyenes mindenhol és tiszták is. Vonaton illik csendben lenni , és megéri előre helyet is foglalni oda ahol erre van lehetőség (ezt automatákból lehet az állomásokon vagy a vasúttársaság irodájában szintén az állomáson , bizonyos esetekben online). A kávé mindenhol borzalmas úgyhogy én még kávé függőként is inkább teáztam. Hagyományos teázóba érdemes betérni. (2023)
,, Minden alkalmazott, bolti eladó, liftkezelő, vasutas, recepciós, bárki, akivel kommunikálni kell hangosan dalolva üdvözöl. Ha belépünk valahova jön az Ohayou Gozaimasu! = Jó reggelt! vagy a Konnichiwa!=Jó napot!, távozáskor pedig zeng a köszönő Arigato Gozaimasu! Mindenki érezteti, hogy értünk van és örül neki, hogy tőle veszünk szolgáltatást. Két kézzel veszik el ha átnyújtunk valamit. Kézfogás helyett meghajlás van. A vonatokon a kalauzok mindig visszafordulnak a kocsi ajtajában és mielőtt kilépnek meghajolnak az utasok felé. Sokfelé lehet olvasni, hogy a japánok kedvessége nagyon felszínes, egymással is nagyon távolságtartóak." forrás
A japánok szeretnek ünnepelni és ragaszkodnak a hagyományokhoz. Még ma is számtalan vallási rítus él, amit a mai japán emberek évről-évre megtartanak. A japánoknak igen sok ünnepük van, a 13 állami ünnepen kívül még tartanak fesztiválokat, azaz "macurikat" is. Ezek nagyobb ünnepségsorozatok, amik nem csak a japánok, de a turisták számára is sok élményt, látnivalót tartogatnak.
jön
* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
© Utikritika.hu. 2012.
Amerikai Egyesült Államok | Amszterdam | Argentína | Ausztrália | Ausztria | Bahama-szigetek | Balatonszéplak-felső | Bali | Barcelona | Berlin | Ciprus | Dominikai Köztársaság | Dubai | Egyiptom | Franciaország | Görögország | Hajóutak | Horvátország | Hongkong | India | Isztambul | Kanada | Kanári-szigetek | Kuba | Kvarner-öböl | London | Madrid | Malajzia | Maldív-szigetek | Mallorca | Mauritius | Málta | Mexikó | Nagy-Britannia | Németország | New York | Olaszország | Párizs | Portugália | Róma | Seychelle-szigetek | Sharm el-Sheik | Skócia | Spanyolország | Sri Lanka | Szingapúr | Thaiföld | Törökország | Toszkána | Tunézia | Vietnam | Zöld-foki Köztársaság
Még nem érkezett hozzászólás.