ÚTIKRITIKA.HU / Japán

,, Én Tokióban (főváros), Kiotóban (korábbi főváros, most kulturális főváros, sok gésával és 17 UNESCO világökörséggel), Narában (legelső főváros, 1200 szarvassal a városligetben) és Oszakában (sosem volt főváros) voltam. Egy hétre ez teljesen jó program. Aki hosszabb időre megy, persze, tovább bővíthető. (N.K.,)

Következő napot Kyotóban töltöttük szintén befizetett programmal. Már itthon próbáltuk összerakni a programokat minden városra és rá kellett döbbennünk, hogy ha mindent meg szeretnénk nézni, csak a szervezett kirándulás esetén fog beleférni az időbe. Ezért választottuk ezt a formáját a városnézéseknek. Ez számunkra is új helyzet volt, mert eddig semmi ilyet nem vettünk igénybe. Japánban a hatalmas távolságok miatt saját szervezésben harmadát sem tudtuk volna megnézni a tervezettek közül. Kyotóban szintén ebéddel foglaltam a kirándulást, ahol egy svédasztalos étteremben próbálhattunk ki számunkra ismeretlen ételeket.

Japánban egészen másként bánnak a térrel, mint ahogy azt mi megszoktuk. Ha nálunk kastélyt vagy szentélyt emlegetünk, általában egy épületre és talán egy kisebb kertre gondolunk, főleg, ha mindez a város közepén áll. Japánban azonban más a szemlélet. Miközben a magánházaknál minden négyzetmétert szinte sebészi pontossággal osztanak be, a közterületeknél és a szent helyeknél hihetetlen nagyvonalúság tapasztalható. Sokszor jártunk úgy, hogy beléptünk egy szentélyhez vezető kapun, azt hittük, pár perces látogatás vár ránk, majd két órás barangolás után is azon tűnődtünk, vajon eljutottunk-e már a végéhez. Ez a tágasság, a tér és a természet szinte szakrális összefonódása ma is lenyűgözi az utazót, és Japán különleges atmoszférájának egyik legemlékezetesebb élményévé válik.

Kevés helyen a világon érezhető akkora kontraszt, mint Japánban a hatalmas metropoliszok és az apró falvak között. A vidéki települések japán tetős házakkal, tágas földekkel és szinte mindig legalább egy rizsfölddel tárulnak a szemünk elé. Ide ritkán téved turista, hiszen a legtöbben a nyüzsgő nagyvárosokat keresik fel, mégis érdemes legalább egyszer átutazni egy parányi falun, és elidőzni azon, mennyire varázslatos a látvány. Ha valaki igazán más arcát szeretné látni Japánnak, akkor nem elég a városok forgatagát felfedezni: ki kell mozdulni vidékre – ha nem is faluba, de legalább egy kisebb városba –, ahol a mindennapok sokkal nyugodtabb ritmusban zajlanak.

Ajánlott linkek (látnivalók és nevezetességek):

Nagoja

Az időjárás is a kedvünkben járt – útközben tisztán láthattuk a Fudzsit, ami mindig különleges élmény. Délelőtt értünk Nagojába, ahonnan azonnal buszra szálltunk, és első utunk a híres nagojai kastélyhoz vezetett. A várat egy hatalmas, gondozott park öleli körül, amelynek közepén emelkedik az elegáns épület. Különlegessége a tetőn látható két aranyozott delfinszerű lény, az úgynevezett "sacsihoko" vagy „kinsacsi”, amelyek mitikus állatokként halfarokkal és tigrisfejjel őrzik a várat. Ezek nem csupán díszek – 2,6 méter magasak, súlyuk eléri az 1,2 tonnát, és darabonként 44 kg 18 karátos arany borítja őket. Egyikük „fiú”, másikuk „lány” – együtt szimbolizálják a kastélyt, amelyet eredetileg tűzvédelmi szándékkal is ily módon díszítettek. Tragikus módon a II. világháborúban nem tudták megóvni az épületet: amerikai bombázás következtében a kastély leégett, és csak később építették újjá. A felső szintekről ma is gyönyörű kilátás nyílik Nagojára.

Nagoja 2025-ben is Japán harmadik legnagyobb városa, egyben Aicsi prefektúra központja. Jelentős üzleti és ipari központként működik: itt található többek között a Toyota székhelye, valamint repülőgép- és autóipari gyárak sokasága. A tágabb értelemben vett várostérség a japán GDP körülbelül 10%-át termeli meg, ami nemzetközi szinten is figyelemre méltó: a globális GDP körülbelül 1%-át ez a térség adja. Összehasonlításképpen: a szélesebb nagojai régió gazdasági teljesítménye meghaladja például Törökországét. Fontos közlekedési csomópont is, jelentős tengeri kikötővel és nemzetközi repülőtérrel, amely 2025-ben is nagy forgalmat bonyolít.

g. r. fotója

Egyéb látnivalók

Nagaszaki különleges város, gyönyörű fekvéssel a hegyek és a tenger ölelésében!
Bejártuk a város híres látnivalóit: sétáltunk a romantikus Glover kertben (Pillangókisasszony helyszín), ellátogattunk a megrendítő, de felemelő Béke Parkba és a Atombomba Múzeumhoz, ahol minden arra emlékeztet, milyen borzalmak érték ezt a várost 1945 augusztusában. Mégis, ami igazán megérintett: a nagaszakiak példamutató békével és nyitottsággal viszonyulnak ehhez a tragikus múlthoz. 🕊️
Kipróbáltuk a helyi villamost, és még egy kis vásárlásra is jutott idő (arról külön poszt szólhatna, hogy az átlag élelmiszer, ruházat, használati tárgyak mind olcsóbbak, mint otthon) – hatalmas élmény volt így felfedezni a várost.
Nagaszaki örökre különleges hely marad számomra: egyszerre hordoz történelmi sebeket, mégis élő bizonyítéka annak, hogy a béke és a megbocsátás erősebb minden pusztításnál.(K. I, 2025)

Fotóegyveleg

Ez a szobor Nagojában található, a Nagojai kastély parkjában. A képen látható harcos alak egy történelmi japán figura, aki egy legyezőt tart a kezében, a másik kezében pedig egy lándzsát.

A kőre írt japán felirat a következő: 清正公石曳きの像 (Kiyomasa-kō ishihiki no zō) Ez magyarul nagyjából azt jelenti, hogy: „Kiyomasa nagyúr kőhúzó szobra”

A szobor Katō Kiyomasa (加藤清正) emlékére készült, aki a 16–17. században élt híres szamuráj hadvezér volt. A legenda szerint hatalmas köveket mozgatott meg a nagojai vár építése során – innen ered az „ishihiki” (石曳き) kifejezés, ami „kőhúzást” jelent. Ez a jelenet is ezt a hőstettet huvatott ábrázolni. - K. A. fotója

Vissza az elejére