ÚTIKRITIKA.HU / Japán

,, Én Tokióban (főváros), Kiotóban (korábbi főváros, most kulturális főváros, sok gésával és 17 UNESCO világökörséggel), Narában (legelső főváros, 1200 szarvassal a városligetben) és Oszakában (sosem volt főváros) voltam. Egy hétre ez teljesen jó program. Aki hosszabb időre megy, persze, tovább bővíthető. (N.K., 2017)

Következő napot Kyotóban töltöttük szintén befizetett programmal. Már itthon próbáltuk összerakni a programokat minden városra és rá kellett döbbennünk, hogy ha mindent meg szeretnénk nézni, csak a szervezett kirándulás esetén fog beleférni az időbe. Ezért választottuk ezt a formáját a városnézéseknek. Ez számunkra is új helyzet volt, mert eddig semmi ilyet nem vettünk igénybe. Japánban a hatalmas távolságok miatt saját szervezésben harmadát sem tudtuk volna megnézni a tervezettek közül. Kyotóban szintén ebéddel foglaltam a kirándulást, ahol egy svédasztalos étteremben próbálhattunk ki számunkra ismeretlen ételeket.

,, Japánban nagyon liberálisan bánnak a térrel. Ha nálunk azt mondom, hogy kastély, vagy szentély, akkor az magát az épületet és esetleg egy kis kertet foglal magába, főleg, ha a város közepén helyezkedik el. Nem így Japánban. Amennyire spórolnak a hellyel a magánházaknál, annyira nagyvonalúan használják közterületek esetén. Meg sem tudom számolni, hány olyan helyre mentünk be, hogy azt hittük, egy szentélyt látogatunk meg, és két óra elbűvölő bolyongás után még nem voltunk enne biztosak, hogy a végére értünk. (2015)" forrás

,, Nincs talán sehol a világon ekkora kontraszt a legnagyobb és a legkisebb települések között. A kis falvak japántetős házakkal, nagy földterületekkel és nagy valószínűséggel legalább egy rizsültetvénnyel operálnak. Oda turista nem nagyon teszi be a lábát, hiszen ő csak a nagyvárosok felé orientálódik, de érdemes legalább egyszer átutazni egy picike falucskán, és jól megbámulni, mennyire gyönyörű. Akkor is vidékre (bár nem falura, csak kisvárosba) kell utaznunk, ha egy teljesen más Japánt szeretnénk látni." forrás

Ajánlott linkek (látnivalók és nevezetességek):

Nagoja

Az időjárás is a kedvünkben járt – útközben tisztán láthattuk a Fudzsit, ami mindig különleges élmény. Délelőtt értünk Nagojába, ahonnan azonnal buszra szálltunk, és első utunk a híres nagojai kastélyhoz vezetett. A várat egy hatalmas, gondozott park öleli körül, amelynek közepén emelkedik az elegáns épület. Különlegessége a tetőn látható két aranyozott delfinszerű lény, az úgynevezett "sacsihoko" vagy „kinsacsi”, amelyek mitikus állatokként halfarokkal és tigrisfejjel őrzik a várat. Ezek nem csupán díszek – 2,6 méter magasak, súlyuk eléri az 1,2 tonnát, és darabonként 44 kg 18 karátos arany borítja őket. Egyikük „fiú”, másikuk „lány” – együtt szimbolizálják a kastélyt, amelyet eredetileg tűzvédelmi szándékkal is ily módon díszítettek. Tragikus módon a II. világháborúban nem tudták megóvni az épületet: amerikai bombázás következtében a kastély leégett, és csak később építették újjá. A felső szintekről ma is gyönyörű kilátás nyílik Nagojára.

Nagoja 2025-ben is Japán harmadik legnagyobb városa, egyben Aicsi prefektúra központja. Jelentős üzleti és ipari központként működik: itt található többek között a Toyota székhelye, valamint repülőgép- és autóipari gyárak sokasága. A tágabb értelemben vett várostérség a japán GDP körülbelül 10%-át termeli meg, ami nemzetközi szinten is figyelemre méltó: a globális GDP körülbelül 1%-át ez a térség adja. Összehasonlításképpen: a szélesebb nagojai régió gazdasági teljesítménye meghaladja például Törökországét. Fontos közlekedési csomópont is, jelentős tengeri kikötővel és nemzetközi repülőtérrel, amely 2025-ben is nagy forgalmat bonyolít.

g. r. fotója

Egyéb látnivalók

Fotóegyveleg

Ez a szobor Nagojában található, a Nagojai kastély parkjában. A képen látható harcos alak egy történelmi japán figura, aki egy legyezőt tart a kezében, a másik kezében pedig egy lándzsát.

A kőre írt japán felirat a következő: 清正公石曳きの像 (Kiyomasa-kō ishihiki no zō) Ez magyarul nagyjából azt jelenti, hogy: „Kiyomasa nagyúr kőhúzó szobra”

A szobor Katō Kiyomasa (加藤清正) emlékére készült, aki a 16–17. században élt híres szamuráj hadvezér volt. A legenda szerint hatalmas köveket mozgatott meg a nagojai vár építése során – innen ered az „ishihiki” (石曳き) kifejezés, ami „kőhúzást” jelent. Ez a jelenet is ezt a hőstettet huvatott ábrázolni. - K. A. fotója

Vissza az elejére