ÚTIKRITIKA.HU / Krakkó látnivalói

"Ha a külső kerületekkel nem számolunk, Krakkó annyira barátságosan kicsi, hogy az Óvárost, a zsidó negyedet és a Wawelt (a krakkói vár) is beleszámítva kb. egy óra alatt gyalog is bármelyik úti célunkat elérhetjük, és a rengeteg rejtett látnivaló (pl. gyönyörű, történelmi épületek) miatt érdemes így mozogni. Ha néha elfáradunk, azért érdemes villamosra szállni, de az első nap nekem néha kisebb halálfélelmem volt attól, hogy a villamosok peron nélkül egyből az út közepére, az autók orra elé rakják ki az utasokat a megállókban. Persze miután rájöttem, hogy a krakkói autósok türelmesen viszonyulnak ehhez, és senki nem akarja elgázolni a villamosból kilépő utasokat, már kissé nyugodtabban álltam a dologhoz. forrás

Óváros

"Maguk a teret körbevevő épületek is gyönyörű látványt nyújtanak, minden palotához fűződik valamilyen legenda, a teljesség igénye nélkül most következzen ezek közül néhány. Több palotának van magyar vonatkozása, a Kromer-ház alatt húzódó gótikus pincében például magyar bort árultak. Egyébként is jellemző Krakkóra a magyar bor, évszázadok óta hagyomány, hogy az a jó bor, amely Magyarországon született, és Lengyelországban nevelkedett. Ma is sok helyen, ha a szomjas betérő bort kér, a tokaji fajták közül választhat..." forrás

V. Jancsi fotója

,, Az óváros központja Krakkónak, mindenféle bolt van ott, sok festmény kirakva, a felemás tornyú templom is, amibe be is mentünk, szuvenír, lovaskocsikázás onnan indult és 100 -130 złoty (1 złoty kb 75-80 HUF között ingadozik) volt 30 perc, de úúúúúúristen meseszép volt.

A téren a templom előtt elmondta az ofő a legendát a templom tornyáról, hogy az egyik miért nagyobb. 2 testvér építette, az idősebb gyorsan haladt a toronnyal, ezért a fiatalabb irigyelte, mert ő akarta Európa legmagasabb tornyát megépíteni. Egyik nap eltűnt a báty. Az öcsike építette a tornyot, míg el nem jött az átadó ünnepség. Az érsek (vagy a pápa?) beszéde közepén megjelent a kistestvér a toronyban és mondta, hogy ő ölte meg a bátyát, ezzel a tőrrel a közeli erdőben és nem bírja tovább a bűntudatot, leszúrta magát és lezuhant a földre. Emiatt minden órában a 4 égtáj felé kűrt szólal és a torony az idősebb testvérnek állít emléket.De ez persze csak legenda, igazából csak azért más a két torony, mert elhúzódott az építése és más stílusban épültek, ennyi."

Flórián-kapu (más néven: Szent Flórián kapuja) (lengyelül: Brama Floriańska) - Ata fotói

Barbakán

(más néven: Rondella)

Lengyelül: Barbakan Krakowski

Felnőtt belépőjegy: 16 zloty, azaz kb. 1300 HUF.

Ez egy középkori védelmi építmény, ami fontos része a város történelmi örökségének. A 15. században építettek a várost védelmező városfalakhoz.

A Barbakan eredetileg védelmi célokat szolgált. A középkorban az ellenséges inváziók elleni védelmi rendszer részeként építették, és az itt állomásozó katonák felügyelték a városba érkező embereket és árukat. A Barbakan a város védelmének fontos eleme volt a városfalakkal és a vártoronyokkal együtt.

A Barbakan impozáns, kerek erődítmény, amelynek jellegzetessége a körfal, a falon belüli sétányok és a kiválóan megőrzött méretei. A körfalnak tornyai vannak, és középen található egy nagyobb torony, ahonnan az összes bejárati utat ellenőrizték.

Ma a Barbakan a középkori városi védelem és Krakkó történelmének bemutatására szolgáló múzeumként működik. A látogatók bejárhatják az erődítményt, és megismerhetik annak történetét és szerepét a város védelmében.

A Barbakan a város egyik jelentős látványossága, és remek lehetőség a középkori Krakkó atmoszférájának megismerésére. A belső kiállítások és a kilátás a tornyokból kiválóan bemutatják a város történelmét és a középkori védelmi technikákat.

V. Jancsi fotói

Főtér – Rynek Glówny

A 200×200 méteres, lenyűgözően szép főtér (Rynek Główny) Európa legnagyobb középkori eredetű köztere. A teret körülvevő épületek képe a 19. századi klasszicista átépítések eredményeképp alakult ki, de sok helyen a mai napig megfigyelhetőek gótikus és reneszánsz építészeti elemek. A főtér házai híres lengyel arisztokrata-, valamint gazdag lengyel, olasz, francia és más nemzetiségű kereskedőcsaládok otthonai voltak. forrás

V. Jancsi fotói

Mária-temlom

(Kościół Mariac)

,, A Mária-templom kétségkívül kihagyhatatlan. Gyakran fárasztanak a barokk túlzásai, de a Mária belsőjének kék-arany cizelláltsága egyszerűen felülmúlhatatlan, különös tekintettel Veit Stoss legendás szárnyas oltárára. Ez a világ legszebb temploma a maga műfajában, punktum." forrás

D. Misi fotója

d. m. fotója

,, Benéztünk a Mária templomba is. (Vasárnap istentiszteleti nap van, ilyenkor nem ölik meg egyből a turistát, ha a hívők kapuján megy be. Így lehet csatlakozni a vasárnapi miséhez.) A templom belülről egyszerűen gyönyörű. Nemes, méltóságteljes, éppen annyira díszített, amennyire egy visszafogott templomnak lennie kell. Ebben az ember emelkedetten érzi magát, nem úgy, mint egy aranybazárban. Aztán láttunk a téren lassan végigvonuló krisnásokat (dobbal, kihangosítóval, hare krisna, hare rama, meg ilyenek), de láttunk jeggyűrűre gyűjtő fiatal srácot is egy dobgitárral, aki mellé kiállt a nagypapa táncolni. Neonszínű gyerekcsináló sapkában." forrás

Posztócsarnok – Sukiennice

Elter Karcsi fotója

Wawel

"Aki Krakkó történelmére kíváncsi, annak a legjobb bevezetőt a Wawel, vagyis a magas dombon álló – ezért pazar kilátást nyújtó – vár nyújtja. Ha mindent meg akarunk benne nézni, egy teljes napot is el lehet tölteni a székesegyházat, a királyi fogadótermeket, a magánlakosztályokat, a Katedrális Múzeumot és a lenyűgöző kincseket felvonultató Kincstárat és fegyvertárat nézegetve. Ha időt akarunk spórolni, akkor csak az utóbbira és a székesegyházra koncentráljunk, a Wawelből lefelé pedig mindenképp nézzünk le a Visztula partjára, ahol jó időben százával sütkéreznek az emberek a napon pokrócokon üldögélve." forrás

V. Jancsi fotói

Wawel Királyi palota

"Előttem magasodott a hegy, amelyen a híres királyi vár, a Wawel hirdette a letűnt korok dicsőségét, jobbra a Visztula vize folyott barátságosan. Maga a "wawel" elnevezés egyébként a nyelvészek szerint mocsaras, vizenyős helyről kiemelkedő szárazföldet, szigetet jelent. A vár falai között sétálgatva már önmagában is nagy látványosságoknak lehettem tanúja. Mindenfelé bástyák magosodtak, és impozáns épületek, templomok vettek körül. Majd a tekintetem a székesegyházra esett, nem lehet nem észrevenni a háromhajós, bazilika típusú templomot, amely kápolnasorral van körülvéve. Három, szabálytalanul elhelyezkedésű tornya van. Ebben a katedrálisban nyugszik többek között Jagelló Erzsébet, I. Jagelló Ulászló királyunk édesanyja, s a nagy fejedelem, Báthory István is.

A kápolnák és a kincstárak látogatásánál sokkal inkább érdekelt a királyi palota, amelyről korábban is sok érdekeset hallottam, főként azt, hogy – ha hinni lehet a letűnt korok krónikásainak – valaha, a Jagelló-korban hasonlóan nézett ki a budai vár. A Wawel-palota valószínűleg ma is Európa egyik legszebb reneszánsz királyi palotája, az árkádokkal díszített udvaron egykor lovagi tornák zajlottak, fényes ünnepségeket, kongresszusokat tartottak. A palotát egyébként érdemes belülről is megnézni, több kiállítás várja az érdeklődőket." forrás

V. Jancsi fotója

Wawel székesegyház

avagy, a Szent Szaniszló és Szent Vencel-székesegyház

A Wawel székesegyház, teljes nevén a Szent Szaniszló és Szent Vencel-székesegyház, Lengyelország egyik legfontosabb történelmi és vallási központja, amely Krakkó szívében, a Wawel-dombon található. Az épület egyszerre lenyűgöző és monumentális, évszázadok történelmét hordozza falai között. Belépve azonnal érezhető a történelem súlya és a hely szentsége. Ez a székesegyház nemcsak egy gyönyörű templom, hanem számos lengyel király koronázási helyszíne is volt.

A gótikus, reneszánsz és barokk stíluselemek keveredése különleges atmoszférát teremt, mintha több korszak találkozna egyetlen térben. A székesegyház szinte minden szeglete egy-egy történelmi alakról vagy fontos eseményről mesél. Különösen emlékezetes a Szent Szaniszló-kápolna, ahol a vértanú püspök maradványai találhatók, akit a lengyelek védőszentjeként tisztelnek.

Nem lehet kihagyni a híres Zsigmond-harangot sem, amely az egyik legnagyobb Lengyelországban. Az a legenda járja, hogy aki megérinti a harangot, és közben kíván valamit, annak a kívánsága teljesül. A kilátás a harangtoronyból lenyűgöző: a látogatók elé tárul Krakkó és a környező táj szépsége.

A székesegyházban találhatóak a királyi sírok is, ahol olyan nagy személyiségek nyugszanak, mint Báthory István vagy Sobieski János. A kriptában a nemzeti hősök síremlékei előtt állva valóban megragadó az a tisztelet, amelyet a lengyelek múltjuk és vezetőik iránt éreznek.

A Wawel székesegyházat látogatva nemcsak egy gyönyörű templomot néz meg az ember, hanem mély betekintést nyer Lengyelország történelmébe, hitébe és identitásába.

V. Jncsi fotója

Kazimierz zsidónegyed

(lengyel kiejtés: kázsimerzs)

A krakkói zsidó közösség már nem él, vagy nem itt él. A náci halálgépezet kiirtotta őket, s akik megmaradtak, azok emigráltak, elmenekültek. Lényegében nem zsidó lengyelek csinálnak turistás üzletet a negyedből. Esténként klezmer zenekar játszik egy-két vendéglőben, bárban. Az utcákat járva a turisták megpróbálják elképzelni, hogy milyen lehetett itt az élet a 20. század kb. 1940-ig. Mindenképpen érdemes napközben és este is idelátogatni, mert más s más a hangulat. Este ez alapvetően egy szórakozónegyed.

V. Jancsi fotói

Oskar Schindler gyára

Oskar Schindler zománcgyára a Lipowa utca 4. sz. alatt volt/van. Az épület kinézete szinte teljesen megegyezik a háborús évek gyárával. Itt múzeum működik.

Oskar Schindler gyára Krakkóban az egyik legmegrendítőbb és legizgalmasabb hely, amit meglátogathatsz, ha érdekel a történelem. Ez az egykori zománcgyár ma már múzeumként működik, és olyan történeteket mesél el, amelyek megváltoztatják az ember nézőpontját. A kiállítás részletesen bemutatja a náci megszállás időszakát és Schindler bátor tetteit, amelyek több mint ezer zsidó életét mentették meg.

Amint belépsz, az idő szinte megáll, és hirtelen a II. világháború közepén találod magad. A múzeum nem csupán Oskar Schindler életéről szól, hanem magáról Krakkó történetéről is a háborús években. A különféle termekben régi dokumentumok, tárgyak és fotók között sétálva valóban megérint a kor sötét hangulata.

Egyik legmegrendítőbb részlet a híres Schindler-lista, amely azoknak az embereknek a neveit tartalmazza, akiket a gyár segített megmenteni. Az interaktív kiállítások és videóanyagok pedig még közelebb hozzák a látogatókat a történtekhez, így az egész élmény nagyon személyes és megható.

Schindler egy rendkívül ellentmondásos figura volt, és a gyárban végzett munkája is számos kérdést vet fel, de éppen ez teszi olyan érdekessé ezt a helyet. Egy látogatás itt nemcsak emléket állít a múlt hőseinek, hanem arra is emlékeztet, hogy a legnehezebb időkben is vannak, akik a jót választják.

Jagelló egyetem

Collegium Juridicum

1364-ben alapították. Krakkó aranykorszakában gótikus stílusra építették át.

Itt tanult Koperniksuz és Karol Woytila (a későbbi pápa).

Jelenleg k.b. 40 ezer diák jár ide.

A belső udvara kötelező látnivaló.

Vigyázat!: Délután 14 óra után turisták már nem látogathatják.

j. zs. fotója

Szent Péter és Pál templom

A krakkói Szent Péter és Pál templom az egyik leglenyűgözőbb barokk templom Lengyelországban, és Krakkó óvárosában található. Már a homlokzat is magára vonja a figyelmet: a szobrok sorában ott állnak a tizenkét apostol alakjai, mintha hívogatnának a bejárat felé. Belépve azonnal elvarázsol a templom tágas, díszes belső tere és a részletgazdag oltár.

A templomot a jezsuiták építtették a 17. század elején, és azóta is a város egyik kiemelkedő vallási és kulturális központja. A hatalmas kupola fenségesen magasodik fölénk, a fény játéka pedig különleges hangulatot teremt a belső térben. Az oltárkép Szent Péter és Pál életének fontos jeleneteit ábrázolja, és igazi mestermű.

A templom híres akusztikájáról is, így nem ritka, hogy koncertet rendeznek benne – ha szerencséd van, talán egy barokk zenei előadást is meghallgathatsz itt. Érdekesség, hogy a templom harangtornyában található Lengyelország legnagyobb ingahintás órája.

A látogatók számára különleges élményt nyújtanak a templom alatti katakombák is, ahol krakkói hírességek és egyházi személyek nyugszanak. Ez a hely nem csupán egy gyönyörű templom, hanem egy igazi időutazás Krakkó barokk korszakába. A Szent Péter és Pál templom olyan, mintha egy kis szeletet őrizne az egykori Európából, amit mindenképp érdemes látni.

D. A. fotója

V. Jancsi fotója

Krakkó érdekes negyedei

Podgórze

Podgórze Krakkó egyik legizgalmasabb és leginkább felfedezésre váró városrésze, tele történelmi emlékekkel és modern, művészi hangulattal. Valaha önálló városként működött, és a Visztula folyó túloldalán terül el Krakkó óvárosával szemben. Podgórzét sokan az egykori zsidó gettó helyszíneként ismerik, itt található például a híres Ghetto Heroes tér, ahol egy megindító emlékmű áll az áldozatok tiszteletére.

A negyed utcáin sétálva különleges hangulat uralkodik, hiszen a régi házak falai között megjelenik a múlt árnyéka. Az Óscar Schindler gyára itt található, ahol egy lebilincselő múzeum mutatja be a II. világháború eseményeit és a helyi lakosok sorsát. A negyed nem csak a múltjáért érdekes – az utóbbi években fiatal művészek és kreatív alkotók telepedtek meg itt, így tele van galériákkal, kávézókkal és különleges butikokkal.

Podgórze másik ékessége a Bernát-csatorna mentén futó zöldövezet és a Liban-kőfejtő, ami ma egy csendes, különleges park. Ez utóbbi egykor a II. világháború alatt munka- és kényszermunkatábor helyszíne volt, ma emlékműként állít emléket az itt elhunytaknak. Ha egy kis természetre vágyunk, akkor mindenképp érdemes ellátogatni a Krzemionki-dombra is, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik Krakkóra.

A negyed különleges atmoszféráját adja, hogy egyszerre őrzi a tragikus múltat és a modern, életteli jövőt. Esténként a helyi bárok és éttermek megtelnek élettel, fiatalokkal és művészekkel, akik mind hozzájárulnak Podgórze egyedi karakteréhez.

Auschwitz-Birkenau

Óránként max. 70-75 látogatót engednek be, egyénileg. Azonban ezek a helyek hetekre előre betelnek. Alternatíva: csoport tagjaként, utazási iroda szervezésében. Ez sanszosabb, gyorsabb megoldás, viszont meglehetősen drága.

10-ig bemehetsz bejelentkezés nélkül is. Főbejárattól jobbra fehér lakókocsi ott kell felvételezni a jegyeket.Balra könyvesbolt 15 zl magyar nyelvű kis könyv.Abból megtudsz mindent.A barakkok számozottak,bemész és ott a kiállítás.Van magyar épület is. Nyugodtan lehet ott jönni-menni. Aztán ha kijöttél a parkolóból megy az ingyen busz Birkenauba. Annak a főutcájának a végénél vannak az emléktáblák. Baloldalt épületek jobboldalt lerombolt krematóriumok. (h.é., 2019)

2023: Elvileg ingyenes a belépés, de csak 4 órával később engedtek volna be.
Azonnal bemehettünk volna délben 25 euróért/fő angol idegenvezetővel.De a csoportot nem lehet elhagyni.
Szóval ingyenes, de akkor nem mehetsz be azonnal.
Rà kényszerítenek, hogy fizess.Eleve be kell hajtani a parkolóba, 20 zlotyiért, aztán feleslegesen fizettünk.Szóval jobb időpontot foglalni, ha valakinek sikerül online.Nekem nem sikerült....

k. d. fotója

Itt igazán szörnyű dolgok történtek, és sajnos sok magyar származású áldozata is volt ezeknek az eseményeknek. Ezért ez a hely nemcsak a világtörténelem része, hanem a miénk is. A megemlékezés mellett szerettünk volna egy kis betekintést nyerni abba, hogy milyen lehetett átélni ezeket a borzalmakat. A múzeumot gyönyörűen felújították, és több tucat írásos dokumentum mellett az itt élők személyes tárgyait is megtekinthettük. Bár olvastunk és tanultunk róla, teljesen más élőben látni mindezt – igazán megrendítő élmény volt.

A tábor látogatásához érdemes előre online jegyet foglalni, ha nem csoportosan, hanem egyénileg szeretnénk menni. Mi angol nyelvű idegenvezetést kaptunk, de végül külön fedeztük fel a barakkokat. A jegy fejenként 5 ezer forint körüli áron volt elérhető 2024-ben.

Közlekedés: Mi a krakkói pályaudvarról (Kraków Główny) vonattal mentünk Oświęcim állomásig, ami körülbelül 2,5 órás út volt. Innen még egy félórás sétára van a tábor bejárata. Az odaútra a vonatjegyünk nagyjából 17 zlotyiba került, ami kb. 1300-1400 forintnak felelt meg. Érdemes fél vagy akár egy teljes napot rászánni erre a látogatásra, hogy mindent be tudjunk járni és legyen időnk átérezni a hely szellemét.

k. d. fotója

"Megrázó program, melynek első része (Auschwitz) inkább egyfajta múzeumként funkcionál, a második (Birkenau) pedig a méreteivel sokkol. Miután beléptem a kapun, húszpercnyi intenzív gyaloglás volt eljutni a vasúti sínek mentén a végéig úgy, hogy egyetlen oldalkitérőt sem tettem. Mindezt lehangoló barakkok és kémények árnyékában. A helyből csak úgy áradt a mély emberi tragédia. " forrás

"Krakkóból Auschwitz jó másfél óra, és 9-re ott kell lennünk, így jó korán keltünk, nem volt idő pihengetni. Az idegenvezetőnket elég nehezen lehetett érteni, kicsit törve beszélte a magyart, de minden lényeges információt megtudtunk tőle. Az egyes táborban a barakkokban kiállítások vannak, minden magyar vonatkozásra külön felhívják a figyelmünket, fényképek, dokumentációk, bőröndök, cipők, tisztálkodási szerek, egyszóval minden, amit az ideérkezőktől elvettek, megtekinthetőek. A Birkenau-i táborba busz visz minket, ahol a krematóriumokat már megsemmisítették, a női barakkok téglából épültek, azok még állnak, de ahol a férfiak aludtak, azokból csak pár tekinthető meg. A nyomasztó érzés, amire készültem, nem ért utol, hiszen a rengeteg turista miatt már inkább látványosság, és elképzelni sem lehet, hogy itt egykoron milyen szörnyűségek történtek! " forrás

,, Nem vihettünk be hátizsákot, akkora táskát, ami nagyobb,mint egy A/3-as lap, szóval az emberek többsége a buszban hagyta a táskát. Irány be. Csak hiszed. Nekem a Metallica-s pulcsimat le kellett vennem. Nem értettem, hogy miért. Eleve csak mutogatott először és lengyelül mondott valamit. Nem értettem mi a rákért mutogat a mellemre aztán leesett, hogy a minta miatt szól és fordítsam ki a pulcsit. Miután zsebünket is kiürítettük, hogy nincs nálunk más csak telefon, iratok, pénz és gyújtó, bemehettünk.

Érdemes egyszer az életben odamenni és a minimum 3 órás idegenvezetésre elmenni (ezen kívül 5 és 8 órás is van). Külön kitért magyar adatokra, nevekre, motívumokra. Birkenau-ban ("Auschwitz II") meg főleg a női barakkokat néztük meg. Bár mind egyforma volt, de a női részre mentünk, mert azért többségben voltunk. Hogy akkor a nőknek ott mit kellett átélniük. Wc-re kaptak 30-40 másodpercet! Ez egy egészséges embernek kevés, nemhogy egy olyan embernek, aki vérhasban szenved. Enni nem nagyon kaptak, ha igen az meg ehetetlen volt, fürödni nem lehetett, inni nem lehetett maximum a pocsolyákból már, fáztak, patkányok között, koszban aludtak, alig voltak 25-30 kilósak, a latrinákat is neki kellett pucolni - akkor tudtak főzni, ott a... bűzben, mert oda náci katona nem tette be a lábát és ha nyitva is volt az ajtó, elnyomta az a bűz a krumpliszagot.

Egy "ágyrészben" feküdtek 5-en, csak az oldalukon fekhet ott az ember, ha egyik fordul, fordul mind. De ne mis akarom folytatni, ez csak egy töredék a sok rémséges és igaz történetből, amit hallottunk, láttunk és ez még csak a barakkokban lévő "élet", munkáról és a büntetésekről és eleve ki lakhatott ott azt inkább hagyjuk is.

Megrendült mindenki ezen az egészen. Alíz dédszülei megjárták ezt. Dédmamája meg is halt, papája meg 80 fölött van. Mesélte, hogy anno 16 évesen került papája oda, de 18-nak mondta magát, hogy dolgozhasson, mert aki nem volt munkaképes azt megölték egyből és emiatt megúszta. "

,, A szervezett túra teljesen megérte, ugyanis reggel megérkezve az auschwitzi emlékközpontba megdöbbenve láttuk, hogy hatalmas tömeg tolongott belépőjegyért a kasszák előtt, így ezzel megspóroltunk legalább néhány értékes órát a napból.

Az emlékközpont és az onnan néhány kilométerre lévő Birkenau koncentrációs láger megrendítő és rendkívül tanulságos élményt nyújt az ide látogatóknak, ugyanakkor az irdatlan tömeg láttán egy szürreális benyomás alakult ki bennünk. Egy-két turista groteszk módon, a kegyeletsértés határát feszegetve szelfi fotókat készített a barakkokban és még a kivégzőfal előtt is. Mivel hatalmas tömegekről van szó, így az emlékközpont méltóságáért és rendjéért felelős üzemeltetők aligha tudják kiszúrni az összes nem megfelelő viselkedést.

Az emlékközpont területén olyan nagy a turisták tömege, hogy a barakkokban az emeletek közötti kőlépcsők a napi igénybevétel miatt hullámosra lettek kikoptatva. Két emelet között kizárólag libasorban lehetett haladni a hatalmas tömeg miatt. Ezen körülmények között felvetődött a kérdés, hogy miképpen lehetne egyidejűleg emberségesebb módon biztosítani a megemlékezésnek és tanulásnak a lehetőségét, és azt, hogy ne legyen a tömegturizmus színterévé silányítva ez a fontos szerepet betöltő helyszín. " forrás

Wieliczkai Sóbánya

cs. v. fotója

"Érdemes ellátogatni a világhírű wieliczkai sóbányákba is, ami szintén kb. egyórányi autóútra található Krakkótól. A hely a maga kamráival és járataival, lenyűgöző mélységeivel, valamint kápolnáival egészen lenyűgöző látnivaló, amiért megéri autózni egy kicsit." forrás

,, Wieliczka gyönyörű, két órás program. A régi sóbánya 3 szintje látogatható. Ha az utazók idősebbek, vagy gyerekekkel utaznának, mindenképpen a liftes jegyet ajánlom, mert a túra így csak minimális lépcsőzéssel végigcsinálható, egyáltalán nem megerőltető. Ha valaki egyénileg utazik, érdemes online több hónappal!!! előre jegyet venni. Ezek a jegyek időpontra szólnak, és nem lehet késni, mert aki késik lemarad.
A bánya egyébként nagyon érdekes, egy két órás túra keretében megmutatják a bánya történelmét, a bányászat helyi fejlődését a kezdetektől egészen a kitermelés megszűnéséig, elmondják a hozzá fűződő legendákat, látogathatók az üregekben kialakított kápolnák.
Több fajta túra foglalható, turistáknak, zarándokútvonalak, szakmai útvonalak (pl. geológusoknak), stb. (m.j., 2018)

cs. v. fotója

,, Eleinte gondolkoztunk azon, hogy érdemes-e sóbánya látogatására költenünk a pénzt és töltenünk az időt, mikor nekünk is van Erdélyben parajdi és tordai sóbányánk, így utólag azt mondhatom, hogy határozottan igen, mert amit ott láttunk, az jóval több annál, amit a hazai bányák nyújtani tudnak. Wieliczka Krakkótól 12 km-re délkeletre található. A wieliczkai sóbánya egy 300 km-nyi labirintus, amelyben közel 800 évig folyt a sókitermelés. A wieliczkai sóvidék kialakulása körülbelül 13 millió évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy lepárolódó tengeröbölben megkezdődött a vízben oldott sók kicsapódása. A vízből kiváló sórétegek, a hozzájuk társuló kőzetekkel kitöltötték a Kárpátelői Mélyedésnek nevezett területet." forrás

cs. v. fotója