.
A mi lengyel szavunk eredete a lendzian nevű nyugati szláv törzs, a litvánok a Lenkija megnevezést használják. A lengyelek régen a Lechia elnevezést is használták az államalapító Lech neve alapján.
Lengyelország lengyel neve, a Polska a Polanie törzs nevéből ered. A polanie annyit jelent, hogy "a nyílt földeken élő nép". A lengyel lakosság nagyon homogén, a kisebbségek (ukrán, szlovák, fehérorosz, litván, német) aránya kicsi.
Lengyelország 3,36-szor akkora, mint Magyarország. Lakossága közel négyszerese Magyarországénak.
Lengyelország északi részét a Balti-tenger határolja, ahol hosszú homokos partok és dűnék találhatók, például a Hel-félszigeten vagy a Słowiński Nemzeti Parkban, amely híres mozgó homokdűnéiről. Lengyelországnak körülbelül 770 kilométer hosszú tengerpartja van.
Lengyelország északkeleti részén található Európa egyik legnagyobb tóvidéke, a Mazuri-tóvidék. Több mint 2000 tó alkotja, és népszerű hely a vitorlázók és természetkedvelők körében. Ez a régió különösen híres érintetlen természeti szépségéről.
Lengyelország legmagasabb pontja a Rysy-csúcs, amely a Magas-Tátrában található, 2499 méter magasan. Ez a hegyvidéki terület közös Lengyelországgal és Szlovákiával, és egyaránt népszerű a túrázók, hegymászók és síelők körében.
A Białowieża-erdő Európa egyik utolsó érintetlen őserdeje, amely átnyúlik Lengyelország és Fehéroroszország határán. Ez az UNESCO Világörökség része, és itt él az európai bölény legnagyobb populációja, amely a kontinens legnagyobb szárazföldi emlőse.
Lengyelország leghosszabb folyója a Visztula, amely 1047 kilométer hosszan szeli át az országot délről észak felé, végül a Balti-tengerbe torkollva. Ez a folyó nemcsak gazdasági jelentőségű, hanem több történelmi város, például Krakkó, Varsó és Toruń is a partján található.
Időjárás
Az időjárás átlagosan hűvösebb és csapadékosabb, mint Magyarországon. A tél kifejezetten hideg, sok hóval, a nyár hűvösebb, kevesebb a napsütéses órák száma, mint nálunk.
Sokat elárul az alábbi adat a lengyel történelemről: 1600 és 1945 között lengyel földön negyvenháromszor volt idegen hatalom általi hódítás vagy a függetlenségért vívott harc. 1772 és 1795 között az országot felosztották Oroszország, Poroszország és Ausztria között s így Lengyelország abban az időben eltűnt a térképről. 1807-ben Napóleon idején Lengyelország újjászületett Varsói Hercegség néven, de 1815-ben újra megszűnt létezni az ország, mert felosztották Poroszország és Ausztria között.
„Lengyel vagy-e?” – kérdezhette volna az a lengyel király, aki törpe termete mellett kegyetlenségéről is hírhedt volt, és akit gúnyosan csak „Véres könyöknek” neveztek. Uralkodása alatt egy különösen brutális módszert vezetett be: mivel az országban sok német élt, négy lengyel szót kellett a kihallgatottaknak helyesen kiejteniük. A király a kiejtés alapján eldöntötte, hogy az illető „igaz lengyel” vagy német származású. Aki megbukott ezen a „vizsgán”, halállal lakolt. Így körülbelül 12 ezer embert végeztek ki.Mi is kipróbáltuk helyben ezt a nyelvi tesztet – néhányan elvéreztek, de nekem még éppen elfogadható volt a kiejtésem. Az egykori áldozatok számára „jó szolgálatot” tett az a temető, amely a krakkói székesegyház mellett állt. Ma már csak egy kis tér található itt, közepén egy kápolnaszerű épülettel. Érdekesség, hogy a nagyobbik székesegyházat lengyelnek, a kisebbet pedig németnek tartják – legalábbis így tudja mindenki. Az idegenvezetőnk azonban elárulta, hogy valójában a helyzet fordítva van.
Ostrów Tumski Poznan-ban
Ahol a lengyel állam létrejött és ahol Kelet-Európa első népe felvette a keresztséget.
Van egy kicsiny sziget a Warta folyón ahol I. Mieszko államalapító lengyel uralkodó templomot épített és Jordán püspök a keresztség 966-ban történt felvétele után két évre az első lengyel keresztény királlyá koronázta nem messze innen Gnieznoban.
Itt áll Lengyelország első katedrálisa, amely a 10.század óta az egyik legjelentősebb érseki székhely. A Piast uralkodócsalád első királyait a templom kriptájában helyezték örök nyugalomra.
A katedrális éke az Aranykápolna amely a Piast uralkodók kriptája fölé épült a templom oltára mögött.
A szigetet a szárazfölddel a több mint 1000 éves Jordán híd kötötte össze. Az építmény a II.világháborúban megsemmisült, ma egy modern híd áll a helyén. (Ata, 2022)
Lengyelországban az életszínvonal kicsit jobb, mint nálunk. A keresetek ott magasabbak, mint Magyarországon.
2024. július: Lengyelországban a havi minimálbér 378,000 HUF-nak megfelelő zlotyi.
Lengyelország világelső a ribizlitermesztésben.
2023-ban mindössze fél százalékos növekedés várható a lengyel gazdaságban, az infláció pedig idén és jövőre is a 14-15 százalék körüli szinten maradhat. A háborúból és a magas inflációból fakadó kockázatok, illetve az uniós pénzek késlekedése megviselik az egyébként kifejezetten válságálló lengyel gazdaságot.
A lengyel gazdaság elmúlt 30 éve igazi sikertörténetnek számít a közép-európai térségben. Jól diverzifikált, rugalmas gazdaságot építettek fel, amely nem különösebben nyitott, így a V4 országok közül a legkevésbé számít kitettnek. Ez máig megmaradt, Lengyelországban a behozatal és a kivitel átlaga csupán a lengyel GDP 52,5 százalékát tette ki. Magyarország esetében ez az arány 78,5 százalék.
Ennek egyik alapja, hogy jobb arányban élték túl a nemzeti vállalatok a rendszerváltás utáni éveket, mint hazánkban a magyar cégek, és magas maradt a lengyel tulajdon aránya számos kulcsfontosságú ágazatban, például a kiskereskedelemben. Többek között ez az oka, hogy a lengyel gazdaság kifejezetten válságtűrőnek bizonyult, Varsó pedig példátlan gazdasági fejlődésen ment keresztül.
Sikeres stabil agráriumot és élelmiszeripart építettek, továbbá húzóágazatnak számít a lengyel könnyűipar, textilipar. Lengyelország fontos autóipari központ, és jelentős kereskedelmi csomópontok működnek az országban, a kínai Selyemúton is jelentős szerepet kaptak. (2022. november) forrás
Egy felmérés szerint a lengyeleknek csupán 8 százaléka beszél valamilyen idegen nyelven. A fiatalok nagy része minimum törve beszél valamennyit angolul, az idősebb generáció pedig valamennyit tud oroszul, bár szívesen nem beszéli a volt hódító ország nyelvét. Nagy divat manapság Lengyelországban a nyelvtanulás, tehát a helyzet e téren várhatóan javulni fog. A lengyeleknek kiváló a humorérzéke, imádnak nevetni és különösen mulatozni. Ami az italozás illeti, régen a vodka volt a sztár, de ma már egyre elterjedtebb Lengyelországban a sörözés.
A lengyelekkel kapcsolatban sok negatív általánosítás él a világban, nagy részük valójában nem is a Lengyelországban élő lengyelekre vonatkozik, hanem a külföldön élőkre. Amerikában például a viccekben, a leegyszerűsített, sablonos gondolkodásban gyakran mondják a lengyelekről, hogy lusták, sportszerűtlenek, megbízhatatlanok. Vannak bőven pozitív sztereotípiák: pl. hogy a lengyelek bátrak, ügyes kezűek, szabadságszeretők, vallásosak, iszákosak. Amerikában van is egy olyan mondás, hogy "iszik, mint a lengyel".
t.k. fotója
Magyarok mondják a lengyelekről:
Természetesen mindenki tudja, hogy volt egy lengyel pápa és a kommunizmus idején bátran küzdöttek a munkások a szabadságért. Sokak szerint a lengyelek közvetlenek, társasági lények, vendégszeretők és szeretnek puszilkodni. Németországban sokan hozakodnak elő azzal, hogy a az autólopások tettesei gyakran lengyelek.
"Mi lengyelek nagyon komáljuk a cseheket, mert van humoruk, jók a kajáik és általában jó fejek. Mi mulatságosnak tartjuk a cseh nyelvet, ők is a miénket. A szlovákok iránt közömbösek vagyunk. Az oroszokat nem szeretjük, mert csibészek és iszákosak (bár sok orosz szerint a lengyelek iszákosabbak). A németeket már nem utáljuk, de nem is kedveljük őket túlságosan. Nyugtázzuk, hogy a szomszédaink, de nem veszünk nagyon tudomást róluk, azaz valamennyire azért tiszteljük őket a gazdasági teljesítményeikért. Néha azt halljuk öregebb lengyelektől, hogy bezzeg, amikor a németek itt voltak a 2. világháború idején, akkor rend volt. Na azért ilyesmit kellemetlen hallani. A németek átjönnek hozzánk, mert itt olcsóbb nekik a fodrász, az orvos, a kocsmázás, és több helyen engedélyezik a cigizést. Mi meg átmegyünk hozzájuk használt autót olcsón venni. Végül is e kölcsönös előnyök miatt már lélekben nem is félünk annyira egymástól. Amúgy van nálunk csomó olyan vicc, ami úgy kezdődik, hogy "volt egy lengyel, egy orosz, és egy német", nos ezekben a viccekben mindig az derül ki, hogy a német a leghülyébb. Hát ez furcsa azért." (Witold Poznanból)
A mélyen gyökerező katolicizmus még ma is érezhetően hatással van az átlagos fiatalok viselkedésére Lengyelországban. Például a magassarkú cipő, amit gyakran hordok, sokak számára még mindig különleges viseletnek számít, mert ott a lányok általában csak alkalmi eseményeken viselik. Ritkán látni extrém miniszoknyát vagy mélyen dekoltált ruhát az utcán. Persze ne gondoljuk, hogy a hétköznapokat szentek és apácák uralják! A fiatalok ugyanúgy szeretnek bulizni és szórakozni, mint máshol, sőt, néha talán még felszabadultabban is. Ha a helyzet úgy adódik, a lányok igenis megmutatják bájaikat, a német turisták nagy örömére. Érdekes azonban, hogy még a punk stílusban öltözött, lila hajú, szegecses dzsekis srácok is keresztet vetnek, ha elhaladnak egy templom előtt vagy II. János Pál pápa képe mellett. Ez a kettősség igazán különleges atmoszférát teremt.
Egy lengyelt nagyjából fél liter vodka után tekinthetsz igazán részegnek – addig legfeljebb "vidámnak" mondanák. De ne hidd, hogy ezzel be is fejeződik az aznapi ivászatuk!
Más téma: A lengyel nők sokkal kifinomultabban és ízlésesebben öltözködnek, mint amit Magyarországon gyakran tapasztalni. Ez a stílus sokkal inkább az én ízlésemnek megfelelő, mint az otthoni plázákban néha felbukkanó harsány, feltűnő viseletek.
Lengyelországban a templomba járás elképesztően népszerű, és nemcsak vasárnaponként vagy az idősebb generáció körében. Magyarországon néha magányosan álló idős nénik alkotják a mise közönségét, üresen tátongó padsorok között. Itt viszont, ha valaki úgy dönt, hogy részt vesz egy misén, készüljön fel arra, hogy nehezen talál majd ülőhelyet – még egy átlagos hétköznapon is zsúfoltak lehetnek a templomok.
Fiatalok, húszas-harmincas párok, baráti társaságok, fiatal lányok és fiúk csoportosan, valamint családok kisgyerekekkel – mind együtt vesznek részt a misén. Számukra ez ugyanolyan természetes program, mint a mozi, egy kirándulás, vásárlás vagy baráti találkozó, amelyet gyakran a mise előtt vagy után iktatnak be.
A lengyelek roppant büszkék népük világhíres személyiségeire:
A lengyelek szerint országukban ezek a legnagyobb problémák:
Érdekességek:
Nehéz lépést tartani a folyamatos vallási ünnepekkel, amelyek gyakran ismeretlenek a mi kultúránk számára. Az emberek rendszeresen részt vesznek zarándoklatokon, és meglepődnek, ha azt hallják, hogy létezik olyan ország, ahol nem mindenki római katolikus. Furcsán néznek, ha valaki nem ünnepli II. János Pál pápát. Néha még a lerobbant templomok előtt is hangszórókból szól a vallási ének, ami sajátos atmoszférát teremt.
Alkohol: Nemzeti identitásA lengyelek nem mindig bánnak ésszel az alkohollal. A vodka itt nemzeti ital, és gyakran meglepődnek, ha valaki Kelet-Európából nem vodkát iszik (például egy magyar). Az alkoholproblémák jelentősebbek, mint Magyarországon; a parkokban ivás, a tömegközlekedési megállókban részegen alvás vagy a villamoson való „buli” szinte mindennapos látvány.
Elbűvölő lengyel lányokBe kell ismerni, hogy a "magyar lányok a legszebbek" mítosza nehezen állja meg a helyét, ha valaki Lengyelországba látogat. A lengyel lányok lenyűgözően szépek, stílusosan öltöznek, és kifinomult ízléssel rendelkeznek – valóban különleges látványt nyújtanak.
Az átlagos lengyel lány szépsége felülmúlja az átlagos magyar lányét. Magyarországon ugyan akadnak elképesztően gyönyörű, modellalkatú nők, de a szépségek és kevésbé előnyös megjelenésűek közötti különbség sokkal nagyobb. Lengyelországban ezzel szemben kiegyensúlyozottabb a helyzet: kevesebb a kiugróan gyönyörű „bombázó”, de nagyon csúnya lányokkal sem találkozunk gyakran. Az átlag ott harmonikusabb, kiegyensúlyozottabb.
A lengyel férfiak azonban... nos, itt van némi hátrányuk. Az átlag magyar fiúhoz képest, akit szinte Antonio Banderas és Casanova keverékeként lehetne leírni, a lengyel fiúk kevésbé figyelemreméltóak. Kerekebb arcformájuk, jellegtelen hajszínük és sokszor gyerekes humoruk miatt nem hagynak mély benyomást. Emellett hajlamosak túlzottan féltékenyek lenni, még akkor is, ha a szóban forgó nőhöz semmi közük – ez a „cockblocking” (keresztbe tenni a másik pasinak)"néha szinte nevetséges mértékeket ölt.
Érdekes módon a lengyel lányok szemében azonban egy bolgár, magyar vagy olasz férfi kifejezetten vonzó lehet. Ezeket a férfiakat temperamentumosabbnak, délibb típusnak látják, ami sokszor előnyhöz juttathatja őket a helyi versenyben.
2021-es adatok szerint a lakosság 71 százaléka vallotta magát katolikusnak, ami valóban csökkenés a tíz évvel korábbi 88 százalékhoz képest. Ez 27,1 millió lengyel katolikust jelent, a korábbi 33,7 millióhoz képest.
A katolikusok számának esésétől a vallástalanok erősödtek, az ő számuk háromszorosára nőtt, most 6,9 százalék. Több mint húsz százalék pedig nem akart válaszolni a kérdésre. (2023) forrás
Tábla: Lengyel-magyar barátság
"Évtizedek óta figyelem a magyar-lengyel nép közötti érzelmi szálakat. Sajnos évtizedek óta ugyanarra a szomorú következtetésre jutok a lengyel-magyar barátság logikáját illetően: A lengyelek szeretik a magyarokat, a magyarok pedig, szeretik, hogy a lengyelek szeretik a magyarokat." (J.K., 2013)
"Nem igaz ebből a nagy barátságból már semmi. Na jó, szinte semmi. Én legalábbis nem vettem észre, hogy bárki is csillogóbb szemmel nézne rám, amikor kiderül, hogy magyar vagyok, ahogyan egyébként a magyar turisták is sokkal inkább eltűnnek az angolokkal és németekkel teli tömegben - meg a magyar rendszámú autók a parkolókban -, mint Prágában vagy a horvát tengerparton, és magyar bort is csak elvétve látni a boltok polcain, abból sem a legjobb minőségűt. Így megy ez." forrás
"A lengyelekről azt hallottam, hogy zárkózottak és a belsőbb köreikbe nem szívesen engednek be senkit. Ez a gát átszakad a magyarok számára, ha elszavaljuk a versikét lengyelül, vagy ne adj’ Isten, esetleg egy lengyel nyelvtörőt is. Hasznos dolog, ha az ember tud lengyelül, de nem feltétel az itteni boldoguláshoz. Az emberek sokkal magasabb színvonalon beszélnek angolul, mint magyar honban, főleg a fiatalok. Magyarnak lenni Krakkóban nem szégyen, ami furcsa érzés, összehasonlítva más, nyugati országokkal. Ha beülök a taxiba (ami rettentően olcsó) és a taxisofőr elkezd nekem csacsogni, akkor egy idő után fény derül arra, hogy miért is van akcentusom. Lassan már félve mondom, hogy hát igen, magyar vagyok és itt dolgozom, mert olyankor jön a végeláthatatlan szónoklat és lelkesedés, hogy jaj, az milyen gyönyörű ország, Budapest álomszép, a magyar-lengyel rigmus, a gyógyvizek, a boraink, stb.
Nemegyszer megesett, hogy felismerték, hogy magyarul telefonálok az utcán és odajöttek, hogy nem innék-e meg egy kávét (idős bácsi!), vagy hogy a pultos srác ingyen adta a vodkát... khmm úgy értem teát, mert hát a magyar testvérnek mindent. Szerintem Magyarországon nem mindenki van tisztában ennek a történelmi hátterével, pedig kellene. Ők olyan nagy lelkesedéssel beszélnek rólunk, mi meg alig-alig tudunk róluk valamit. Néha szégyenkezve hallgatom a hatalmas szóáradatot, amiben a magyarokat istenítik a II. világháború alatt tanúsított lojalitásunkért, mert tudom, hogy ha nem végzek lengyel szakon, akkor én ezeket még most sem tudnám. Összességében véve a légkör barátságos a mi számunkra, és ha mi is mutatunk némi hajlandóságot a lengyelek közé integrálódni és egy kevés lelkesedés a kultúrájuk (és nem csak a vodkáik és nőik) iránt, akkor nagyon hamar elfogadóak lesznek. (2016)” forrás
,, Egy kis lengyel falu, ami bizonyíték a Lengyel-Magyar barátságra! Van egy kis falu, nem messze a lengyel fővárostól, Zalipie. Egyszerű kis városka, semmi extra. Az egyik helyi lakos unta a háza dekorációját. Merthogy, nem is volt semmi dekorésön a férfi házán. Sima, egyszerű falak. Majd fogta és virágokkal, népi elemekkel díszítette fel, mondhatni kalocsai mintára. Hát persze, hogy a falucska több lakosa féltékeny lett és ők is lefestették a saját házukat és egyszer csak azt vette észre a férfi, hogy az egész falu lakóháza, gazdasági épülete, virágokkal pompázik. Ez már több mint 100 éve volt, ami azt jelenti, hogy ezek a házak átvészeltek két világháborút, köztük egy német megszállást, mindezt úgy ráadásul, hogy másfél órára van Krakkótól, ami a nácik egyik fő támaszpontja volt a keleti megszállás sikeréhez. De a falucska érintetlen és épp maradt szerencsénkre, mert így megtudjuk csodálni. Turista látványosság lett belőle mára, és az utolsó érdekesség a faluval kapcsolatban az, hogy a lakosok minden magyart várnak vendégségbe. Kimondottan örülnek neki ha nem német, holland vagy francia hanem MAGYAR turisták látogatnak el, pár szót tudnak is magyarul a helyi majorok." forrás
Nem vacakoltak a lengyel fordítással - L. J. fotója
,, A nőkkel ugyanúgy kezet fognak, mint a pasikkal és nem gond, ha a férfi nyújt kezet. Míg a magyar nők ezt bunkóságnak veszik, addig a lengyel hölgyeket ez nem zavarja. Sőt, téged néznek bunkónak, ha nem nyújtasz kezet nekik." forrás
Félkör alakú tésztatáskák különböző töltelékkel.
Ez egy hagyományos egytálétel, amiben van savanyú káposzta, fehér fejes káposzta, valamilyen hús, vagy húsok (sertés, marha, vagy vad) és különböző kolbászféleségek, vadgombák, répák, bors, szegfűbors, babér és paradicsomsűrítmény; hosszú ideig eláll, főleg a téli hónapokban szeretik főzni, enni.
"A bigos abban is hasonlít a töltött káposztára, hogy minden újramelegítéstől csak jobb és jobb lesz, ezért szurkolunk nektek, hogy ne frissen készültet kapjatok, ha ezt rendeltek. És ne keressétek instant változatát a közértekben: egy valamirevaló bigos legalább három-négy órán keresztül fő, lassú tűzön. Rengeteg fűszert és fűszernövényt elbír, a majoránnától az édesköményen keresztül a babérlevélig és az aszalt szilváig; rettenthetetlen hegyi emberek még borókabogyót is tesznek bele, amikor az alföldi vendég nem néz oda. Méhészek esküsznek arra, hogy pár csepp méz még használ is neki, ha közvetlenül azután csorgatják rá, miután levették a tűzről. Hát, nem tudom... Micimackó biztosan imádná lépes mézzel is, nekem megfelel simán, rozskenyérrel, sok kolbásszal és szalonnabőrrel." forrás
Ez is nemzeti ételnek számít, mélyvörös színű céklaleves.
Varsó - retró önkistzolgáló - bar mleczny (tejbár)
* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
© Utikritika.hu. 2012.
Amerikai Egyesült Államok | Amszterdam | Argentína | Ausztrália | Ausztria | Bahama-szigetek | Balatonszéplak-felső | Bali | Barcelona | Berlin | Ciprus | Dominikai Köztársaság | Dubai | Egyiptom | Franciaország | Görögország | Hajóutak | Horvátország | Hongkong | India | Isztambul | Kanada | Kanári-szigetek | Kuba | Kvarner-öböl | London | Madrid | Malajzia | Maldív-szigetek | Mallorca | Mauritius | Málta | Mexikó | Nagy-Britannia | Németország | New York | Olaszország | Párizs | Portugália | Róma | Seychelle-szigetek | Sharm el-Sheik | Skócia | Spanyolország | Sri Lanka | Szingapúr | Thaiföld | Törökország | Toszkána | Tunézia | Vietnam | Zöld-foki Köztársaság
Még nem érkezett hozzászólás.