ÚTIKRITIKA.HU / Lengyelország

A mi lengyel szavunk eredete a lendzian nevű nyugati szláv törzs, a litvánok a Lenkija megnevezést használják. A lengyelek régen a Lechia elnevezést is használták az államalapító Lech neve alapján.

Lengyelország lengyel neve, a Polska a Polanie törzs nevéből ered. A polanie annyit jelent, hogy "a nyílt földeken élő nép". A lengyel lakosság nagyon homogén, a kisebbségek (ukrán, szlovák, fehérorosz, litván, német) aránya kicsi.

Lengyelország 3,36-szor akkora, mint Magyarország. Lakossága közel négyszerese Magyarországénak.

Lengyelország északi részét a Balti-tenger határolja, ahol hosszú homokos partok és dűnék találhatók, például a Hel-félszigeten vagy a Słowiński Nemzeti Parkban, amely híres mozgó homokdűnéiről. Lengyelországnak körülbelül 770 kilométer hosszú tengerpartja van.

Lengyelország északkeleti részén található Európa egyik legnagyobb tóvidéke, a Mazuri-tóvidék. Több mint 2000 tó alkotja, és népszerű hely a vitorlázók és természetkedvelők körében. Ez a régió különösen híres érintetlen természeti szépségéről.

Lengyelország legmagasabb pontja a Rysy-csúcs, amely a Magas-Tátrában található, 2499 méter magasan. Ez a hegyvidéki terület közös Lengyelországgal és Szlovákiával, és egyaránt népszerű a túrázók, hegymászók és síelők körében.

A Białowieża-erdő Európa egyik utolsó érintetlen őserdeje, amely átnyúlik Lengyelország és Fehéroroszország határán. Ez az UNESCO Világörökség része, és itt él az európai bölény legnagyobb populációja, amely a kontinens legnagyobb szárazföldi emlőse.

Lengyelország leghosszabb folyója a Visztula, amely 1047 kilométer hosszan szeli át az országot délről észak felé, végül a Balti-tengerbe torkollva. Ez a folyó nemcsak gazdasági jelentőségű, hanem több történelmi város, például Krakkó, Varsó és Toruń is a partján található.

Időjárás

Az időjárás átlagosan hűvösebb és csapadékosabb, mint Magyarországon. A tél kifejezetten hideg, sok hóval, a nyár hűvösebb, kevesebb a napsütéses órák száma, mint nálunk.

Lengyelország időjárása

Történelem

Sokat elárul az alábbi adat a lengyel történelemről: 1600 és 1945 között lengyel földön negyvenháromszor volt idegen hatalom általi hódítás vagy a függetlenségért vívott harc. 1772 és 1795 között az országot felosztották Oroszország, Poroszország és Ausztria között s így Lengyelország abban az időben eltűnt a térképről. 1807-ben Napóleon idején Lengyelország újjászületett Varsói Hercegség néven, de 1815-ben újra megszűnt létezni az ország, mert felosztották Poroszország és Ausztria között.

„Lengyel vagy-e?” – kérdezhette volna az a lengyel király, aki törpe termete mellett kegyetlenségéről is hírhedt volt, és akit gúnyosan csak „Véres könyöknek” neveztek. Uralkodása alatt egy különösen brutális módszert vezetett be: mivel az országban sok német élt, négy lengyel szót kellett a kihallgatottaknak helyesen kiejteniük. A király a kiejtés alapján eldöntötte, hogy az illető „igaz lengyel” vagy német származású. Aki megbukott ezen a „vizsgán”, halállal lakolt. Így körülbelül 12 ezer embert végeztek ki.
Mi is kipróbáltuk helyben ezt a nyelvi tesztet – néhányan elvéreztek, de nekem még éppen elfogadható volt a kiejtésem. Az egykori áldozatok számára „jó szolgálatot” tett az a temető, amely a krakkói székesegyház mellett állt. Ma már csak egy kis tér található itt, közepén egy kápolnaszerű épülettel. Érdekesség, hogy a nagyobbik székesegyházat lengyelnek, a kisebbet pedig németnek tartják – legalábbis így tudja mindenki. Az idegenvezetőnk azonban elárulta, hogy valójában a helyzet fordítva van.

Ostrów Tumski Poznan-ban

Ahol a lengyel állam létrejött és ahol Kelet-Európa első népe felvette a keresztséget.
Van egy kicsiny sziget a Warta folyón ahol I. Mieszko államalapító lengyel uralkodó templomot épített és Jordán püspök a keresztség 966-ban történt felvétele után két évre az első lengyel keresztény királlyá koronázta nem messze innen Gnieznoban.
Itt áll Lengyelország első katedrálisa, amely a 10.század óta az egyik legjelentősebb érseki székhely. A Piast uralkodócsalád első királyait a templom kriptájában helyezték örök nyugalomra.
A katedrális éke az Aranykápolna amely a Piast uralkodók kriptája fölé épült a templom oltára mögött.

A szigetet a szárazfölddel a több mint 1000 éves Jordán híd kötötte össze. Az építmény a II.világháborúban megsemmisült, ma egy modern híd áll a helyén. (Ata, 2022)

Manapság

Lengyelországban az életszínvonal kicsit jobb, mint nálunk. A keresetek ott magasabbak, mint Magyarországon.

2024. július: Lengyelországban a havi minimálbér 378,000 HUF-nak megfelelő zlotyi.

Lengyelország világelső a ribizlitermesztésben.

**2025-ben a lengyel gazdaság várhatóan folytatja a mérsékelt növekedési pályát, az éves GDP-bővülés üteme 2–3 százalék körül alakulhat. Az infláció továbbra is viszonylag magas szinten marad: az év első hónapjaiban 7–9 százalék közötti értékek jellemzők, de a lengyel jegybank folytatódó kamatcsökkentési intézkedései segíthetnek az árnyomás enyhítésében. A nemzetközi bizonytalanságok, köztük a háborús helyzet hatásai és az uniós források elhúzódó kifizetései továbbra is kihívást jelentenek, ugyanakkor a lengyel gazdaság erős és rugalmas szerkezete stabil alapot biztosít a fejlődéshez.

Lengyelország az elmúlt három évtizedben Közép-Európa egyik legsikeresebb gazdasági történetévé vált. A gazdaság jól diverzifikált, belső hajtóerői erősek, és mérsékelten érzékeny a külkereskedelem ingadozásaira: az export és import együttes aránya továbbra is a GDP mintegy 52 százalékát teszi ki, szemben például Magyarországgal, ahol ez közel 80 százalék.

Ennek hátterében többek között az áll, hogy a rendszerváltás után sok nemzeti tulajdonú vállalat meg tudta őrizni pozícióját. A lengyel tulajdon aránya a kulcságazatokban – például az energetikában és a kiskereskedelemben – ma is jelentős, ami hozzájárul ahhoz, hogy az ország gazdasága jobban átvészelje a külső sokkokat, és a nehezebb időszakokban is képes legyen fenntartani a növekedést.

Az agrárium és az élelmiszeripar stabil pillérei maradtak a gazdaságnak, a könnyűipar és a textilipar továbbra is meghatározó szerepet tölt be, az autóipari termelés pedig szintén erős maradt. Lengyelország logisztikai szerepe is jelentős, hiszen a kínai Új Selyemút egyik fő európai kapujaként hosszabb távon is versenyelőnyt élvez a térségben.**

A lengyelek

Egy felmérés szerint a lengyeleknek csupán 8 százaléka beszél valamilyen idegen nyelven. A fiatalok nagy része minimum törve beszél valamennyit angolul, az idősebb generáció pedig valamennyit tud oroszul, bár szívesen nem beszéli a volt hódító ország nyelvét. Nagy divat manapság Lengyelországban a nyelvtanulás, tehát a helyzet e téren várhatóan javulni fog. A lengyeleknek kiváló a humorérzéke, imádnak nevetni és különösen mulatozni. Ami az italozás illeti, régen a vodka volt a sztár, de ma már egyre elterjedtebb Lengyelországban a sörözés.

A lengyelekkel kapcsolatban sok negatív általánosítás él a világban, nagy részük valójában nem is a Lengyelországban élő lengyelekre vonatkozik, hanem a külföldön élőkre. Amerikában például a viccekben, a leegyszerűsített, sablonos gondolkodásban gyakran mondják a lengyelekről, hogy lusták, sportszerűtlenek, megbízhatatlanok. Vannak bőven pozitív sztereotípiák: pl. hogy a lengyelek bátrak, ügyes kezűek, szabadságszeretők, vallásosak, iszákosak. Amerikában van is egy olyan mondás, hogy "iszik, mint a lengyel".

t.k. fotója

Magyarok mondják a lengyelekről:

A lengyeleknek hatalmas lelke és nemzeti öntudata van, semmiképpen sem tapossunk bele nemzeti önérzetükbe.
A magyar ne menjen bele italozási versenybe egy lengyellel, mert nincs nyerési esélye
A lengyel nők nagyon szépek, finomabban szépek, kevésbé önteltek mint az orosz nők.
A lengyel férfiak, amikor lengyelül beszélnek, meglehetősen sokszor használják a kurva szót.
Állítólag Angliában a lengyelek nagyon nem csípik az ott élő magyarokat. ja, mert ott konkurenciái egymásnak.

Természetesen mindenki tudja, hogy volt egy lengyel pápa és a kommunizmus idején bátran küzdöttek a munkások a szabadságért. Sokak szerint a lengyelek közvetlenek, társasági lények, vendégszeretők és szeretnek puszilkodni. Németországban sokan hozakodnak elő azzal, hogy a az autólopások tettesei gyakran lengyelek.

Ami tény, hogy a lengyelek 95 százaléka mondja magát vallásosnak. A lengyelek hagyománytisztelők, és ez főleg a falusiakra igaz.
A lengyelek a külföldieket illetően leginkább az amerikaiakat szeretik, régebben nagyon szerették magukat "Kelet-Európa franciáinak" képzelni.
A világon élő lengyelek egyharmada nem Lengyelországban él.
A leggyakoribb lengyel vezetéknév: Nowak.

"Mi lengyelek nagyon komáljuk a cseheket, mert van humoruk, jók a kajáik és általában jó fejek. Mi mulatságosnak tartjuk a cseh nyelvet, ők is a miénket. A szlovákok iránt közömbösek vagyunk. Az oroszokat nem szeretjük, mert csibészek és iszákosak (bár sok orosz szerint a lengyelek iszákosabbak). A németeket már nem utáljuk, de nem is kedveljük őket túlságosan. Nyugtázzuk, hogy a szomszédaink, de nem veszünk nagyon tudomást róluk, azaz valamennyire azért tiszteljük őket a gazdasági teljesítményeikért. Néha azt halljuk öregebb lengyelektől, hogy bezzeg, amikor a németek itt voltak a 2. világháború idején, akkor rend volt. Na azért ilyesmit kellemetlen hallani. A németek átjönnek hozzánk, mert itt olcsóbb nekik a fodrász, az orvos, a kocsmázás, és több helyen engedélyezik a cigizést. Mi meg átmegyünk hozzájuk használt autót olcsón venni. Végül is e kölcsönös előnyök miatt már lélekben nem is félünk annyira egymástól. Amúgy van nálunk csomó olyan vicc, ami úgy kezdődik, hogy "volt egy lengyel, egy orosz, és egy német", nos ezekben a viccekben mindig az derül ki, hogy a német a leghülyébb. Hát ez furcsa azért." (Witold Poznanból)

A mélyen gyökerező katolicizmus még ma is érezhetően hatással van az átlagos fiatalok viselkedésére Lengyelországban. Például a magassarkú cipő, amit gyakran hordok, sokak számára még mindig különleges viseletnek számít, mert ott a lányok általában csak alkalmi eseményeken viselik. Ritkán látni extrém miniszoknyát vagy mélyen dekoltált ruhát az utcán. Persze ne gondoljuk, hogy a hétköznapokat szentek és apácák uralják! A fiatalok ugyanúgy szeretnek bulizni és szórakozni, mint máshol, sőt, néha talán még felszabadultabban is. Ha a helyzet úgy adódik, a lányok igenis megmutatják bájaikat, a német turisták nagy örömére. Érdekes azonban, hogy még a punk stílusban öltözött, lila hajú, szegecses dzsekis srácok is keresztet vetnek, ha elhaladnak egy templom előtt vagy II. János Pál pápa képe mellett. Ez a kettősség igazán különleges atmoszférát teremt.

Egy lengyelt nagyjából fél liter vodka után tekinthetsz igazán részegnek – addig legfeljebb "vidámnak" mondanák. De ne hidd, hogy ezzel be is fejeződik az aznapi ivászatuk!

Más téma: A lengyel nők sokkal kifinomultabban és ízlésesebben öltözködnek, mint amit Magyarországon gyakran tapasztalni. Ez a stílus sokkal inkább az én ízlésemnek megfelelő, mint az otthoni plázákban néha felbukkanó harsány, feltűnő viseletek.

Lengyelországban a templomba járás elképesztően népszerű, és nemcsak vasárnaponként vagy az idősebb generáció körében. Magyarországon néha magányosan álló idős nénik alkotják a mise közönségét, üresen tátongó padsorok között. Itt viszont, ha valaki úgy dönt, hogy részt vesz egy misén, készüljön fel arra, hogy nehezen talál majd ülőhelyet – még egy átlagos hétköznapon is zsúfoltak lehetnek a templomok.

Fiatalok, húszas-harmincas párok, baráti társaságok, fiatal lányok és fiúk csoportosan, valamint családok kisgyerekekkel – mind együtt vesznek részt a misén. Számukra ez ugyanolyan természetes program, mint a mozi, egy kirándulás, vásárlás vagy baráti találkozó, amelyet gyakran a mise előtt vagy után iktatnak be.

A lengyelek roppant büszkék népük világhíres személyiségeire:

Kopernikusz
Chopin
Marie Curie
Lech Walesa
II. János Pál
A Barcelonában remekül focizó Lewandowskira

A lengyelek szerint országukban ezek a legnagyobb problémák:

Korrupció, megvesztegetések
Recesszió, magas munkanélküliség
Az alacsony átlagfizetések

Érdekességek:

A lengyeleknél a névnapnak nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mint a születésnapnak.
Az Európai Unióban Lengyelországban házasodnak a legfiatalabban.
Lengyelország 17 Nobel-díjassal büszkélkedhet, köztük van 4 Nobel Béke-díjas és 5 irodalmi Nobel-díjas. A Maria Sklodowska néven született Marie Curie volt az első és máig is egyetlen Nobel-díjas, aki két különböző tudományágban lett díjazott.
A világon élő kb. 60 millió lengyel 35 százaléka nem Lengyelországban él. Nagyon sok lengyel és az USA-ban, Kanadában, Nagy-Britanniában, Ausztráliában, Brazíliában, Németországban és Argentínában.
A lengyelek imádják az édességeket, cukorkákat, így nem meglepő, hogy sok vegyesboltban az édességpultok sok helyet foglalnak el.

Nehéz lépést tartani a folyamatos vallási ünnepekkel, amelyek gyakran ismeretlenek a mi kultúránk számára. Az emberek rendszeresen részt vesznek zarándoklatokon, és meglepődnek, ha azt hallják, hogy létezik olyan ország, ahol nem mindenki római katolikus. Furcsán néznek, ha valaki nem ünnepli II. János Pál pápát. Néha még a lerobbant templomok előtt is hangszórókból szól a vallási ének, ami sajátos atmoszférát teremt.
Alkohol: Nemzeti identitás

A lengyelek nem mindig bánnak ésszel az alkohollal. A vodka itt nemzeti ital, és gyakran meglepődnek, ha valaki Kelet-Európából nem vodkát iszik (például egy magyar). Az alkoholproblémák jelentősebbek, mint Magyarországon; a parkokban ivás, a tömegközlekedési megállókban részegen alvás vagy a villamoson való „buli” szinte mindennapos látvány.
Elbűvölő lengyel lányok

Be kell ismerni, hogy a "magyar lányok a legszebbek" mítosza nehezen állja meg a helyét, ha valaki Lengyelországba látogat. A lengyel lányok lenyűgözően szépek, stílusosan öltöznek, és kifinomult ízléssel rendelkeznek – valóban különleges látványt nyújtanak.

Az átlagos lengyel lány szépsége felülmúlja az átlagos magyar lányét. Magyarországon ugyan akadnak elképesztően gyönyörű, modellalkatú nők, de a szépségek és kevésbé előnyös megjelenésűek közötti különbség sokkal nagyobb. Lengyelországban ezzel szemben kiegyensúlyozottabb a helyzet: kevesebb a kiugróan gyönyörű „bombázó”, de nagyon csúnya lányokkal sem találkozunk gyakran. Az átlag ott harmonikusabb, kiegyensúlyozottabb.

A lengyel férfiak azonban... nos, itt van némi hátrányuk. Az átlag magyar fiúhoz képest, akit szinte Antonio Banderas és Casanova keverékeként lehetne leírni, a lengyel fiúk kevésbé figyelemreméltóak. Kerekebb arcformájuk, jellegtelen hajszínük és sokszor gyerekes humoruk miatt nem hagynak mély benyomást. Emellett hajlamosak túlzottan féltékenyek lenni, még akkor is, ha a szóban forgó nőhöz semmi közük – ez a „cockblocking” (keresztbe tenni a másik pasinak)"néha szinte nevetséges mértékeket ölt.

Érdekes módon a lengyel lányok szemében azonban egy bolgár, magyar vagy olasz férfi kifejezetten vonzó lehet. Ezeket a férfiakat temperamentumosabbnak, délibb típusnak látják, ami sokszor előnyhöz juttathatja őket a helyi versenyben.

2025-ben elérhető frissített becslések alapján Lengyelország lakosságának körülbelül 70 százaléka vallja magát katolikusnak, ami folytatása annak a lassú csökkenő trendnek, amely az elmúlt évtizedben megfigyelhető. Ez nagyjából 26,5 millió katolikust jelent, szemben a tíz évvel korábbi mintegy 33 milliós adattal. A katolikusok arányának visszaesésével párhuzamosan a vallást nem gyakorlók és a magukat vallástalannak vallók aránya tovább nőtt: jelenleg közel 7 százalékra tehető az arányuk, ami körülbelül háromszorosa a korábbi értékeknek. Emellett a megkérdezettek több mint 20 százaléka továbbra sem kívánt választ adni vallási hovatartozásáról. Ez a változó vallási térkép is jól mutatja Lengyelország társadalmi átalakulásának egyik fontos aspektusát.

A lengyel-magyar barátságról

Tábla: Lengyel-magyar barátság

"Évtizedek óta figyelem a magyar-lengyel nép közötti érzelmi szálakat. Sajnos évtizedek óta ugyanarra a szomorú következtetésre jutok a lengyel-magyar barátság logikáját illetően: A lengyelek szeretik a magyarokat, a magyarok pedig, szeretik, hogy a lengyelek szeretik a magyarokat." (J.K.)

„Ennek a nagy barátságnak ma már alig maradt nyoma. Vagy legalábbis én nem érzékelem, hogy különösebben lelkesednének értem csak azért, mert magyar vagyok. Magyar bort is alig látni a boltok polcain, és ha mégis, többnyire nem a legjobb fajtákat. Így áll most ez a dolog.”

„Sokan mondják, hogy a lengyelek zárkózottak, és nem könnyű bekerülni a belső köreikbe. Ez a tartózkodás viszont hamar oldódik, ha valaki előrukkol egy kis lengyel versikével, vagy akár egy nyelvtörővel – garantált a mosoly és a nyitottság. Jó dolog, ha beszélünk lengyelül, de nem feltétel a boldoguláshoz: az angoltudás általában sokkal jobb, mint otthon, főleg a fiatalok körében. Magyarnak lenni Krakkóban egyáltalán nem kínos – sőt, üdítő érzés ez más nyugati országokkal összevetve. Taxiban például, ami meglepően olcsó, pár perc beszélgetés után mindig kiderül, hogy honnan jöttem, és akkor jön a szívből jövő örömködés: Budapest gyönyörű, a barátság örök, a fürdők, a borok, a közös mondóka – mind szóba kerül.
Előfordult már, hogy az utcán meghallották, hogy magyarul telefonálok, és egy idős bácsi meghívott egy kávéra, vagy hogy a pultos mosolyogva rám kacsintott, és a vodkát – pardon, a teát – ajándékba adta, mondván: magyar testvérnek mindent lehet. Úgy érzem, sokan otthon nincsenek tisztában ennek a történelmi hátterével, pedig érdemes lenne. Ők rengeteg szeretettel beszélnek rólunk, miközben mi alig tudunk valamit róluk. Néha zavarba ejtő hallgatni a hosszú dicshimnuszt a magyarok II. világháborús hűségéről – bevallom, én is csak a nyelvszaknak köszönhetem, hogy értem ezeket a történeteket. Összességében barátságos, befogadó légkör várja a magyarokat, és ha egy kicsit nyitottak vagyunk a kultúrájukra (nem csak a vodkára és a lányokra!), pillanatok alatt a szívükbe zárnak.”

*„Van egy apró lengyel falu, ami élő bizonyítéka a lengyel–magyar barátságnak: Zalipie. Varsótól nincs messze, első pillantásra egyszerű kis település, semmi hivalkodás. Egykor egy helyi férfi megelégelte, hogy a házán semmiféle díszítés nincs, úgyhogy fogott egy ecsetet, és virágokkal, népi motívumokkal festette tele – kicsit, mintha kalocsai mintát álmodott volna a falakra. Nem kellett sok, és a szomszédok is kedvet kaptak: egyik ház után a másik színesedett ki, míg végül az egész falu virágba borult.

Ez már több mint száz éve történt, így ezek a díszes házak két világháborút és a német megszállást is túlélték, ráadásul mindezt alig másfél órányira Krakkótól, ami a náci keleti hadműveletek egyik központja volt. Zalipie viszont megmenekült, így ma is láthatjuk ezt a mesebeli látványt. A falucska ma igazi turistalátványosság, de van benne valami különleges: a helyiek mindig örömmel fogadnak magyar vendéget. Kifejezetten boldoggá teszi őket, ha nem német, holland vagy francia turista állít be, hanem magyar – sőt, a gazdák pár magyar szót is megtanultak, hogy legyen mivel köszönteni minket.

Nem vacakoltak a lengyel fordítással - L. J. fotója

Turista etikett

Lengyelországban az utcákon, parkokban és egyéb nyilvános helyeken alkohol tartalmú italokat fogyasztani TILOS. A szabálysértés 100 PLN, kb. 6500 Ft büntetést von maga után.
A lengyeleknél jellemzően csak a családi körön belül szokásos a puszilkodás.
A lengyelek a liftbe beszállva vagy onnan kilépve köszönni szoktak idegeneknek is. Alkalmazkodjunk ehhez a szokásukhoz, mondjunk egy dzien dobry-t (ejtsd: dzsen dobri, azaz jó napot), vagy do widzenia-t (viszlát).
A lengyel férfiak nagyon udvariasak a nők irányában, az ajtónál maguk elé engedik a hölgyeket. Kövessük a példájukat (ott is). Ja, és a kézcsók nagyon dívik még mindig náluk.
Templom meglátogatásakor a férfiaknak illik levenni a fejfedőjüket.

„Lengyelországban teljesen természetes, hogy a nőknek ugyanúgy kezet nyújtanak, mint a férfiaknak, és senkit nem zavar, ha egy férfi kezdeményezi. Míg otthon ezt sok magyar nő udvariatlanságnak tartaná, a lengyel hölgyek kifejezetten elvárják. Sőt, ha nem nyújtasz kezet, azt tartják tiszteletlenségnek. Egy formális találkozón vagy akár egy baráti összejövetelen is illik kézfogással köszönteni a nőket. A helyiek szerint ez a gesztus a tisztelet jele, nem a távolságtartásé. Ha valaki ezt betartja, gyorsabban belopja magát a lengyel társaság szívébe.”

Gasztronómia

Pierogi

Félkör alakú tésztatáskák különböző töltelékkel.

Bigos

Ez egy hagyományos egytálétel, amiben van savanyú káposzta, fehér fejes káposzta, valamilyen hús, vagy húsok (sertés, marha, vagy vad) és különböző kolbászféleségek, vadgombák, répák, bors, szegfűbors, babér és paradicsomsűrítmény; hosszú ideig eláll, főleg a téli hónapokban szeretik főzni, enni.

„A bigos abban is nagyon hasonlít a mi töltött káposztánkra, hogy minden újramelegítéssel csak egyre finomabb lesz – ezért drukkolok nektek, hogy ha ilyet rendeltek, ne friss főzetet, hanem jó párszor megmelegítettet kapjatok. Boltban instant bigost ne is keressetek: egy rendes adag legalább három-négy órát pötyög a tűzhelyen, lassú lángon. Fűszerből sosem elég: mehet bele majoránna, édeskömény, babérlevél, aszalt szilva, sőt, a merészebb erdei emberek még borókabogyót is becsempésznek, amikor senki sem figyel. A helyi méhészek szerint pár csepp méz is csodát tesz vele – de csak akkor, ha közvetlenül a főzés után kerül bele. Ki tudja? Micimackó valószínűleg odalenne érte lépes mézzel is, nekem elég egy jó szelet rozskenyér, sok füstölt kolbász és egy kis szalonnabőr mellé. Érdemes nagyobb adagot főzni, mert minden nap csak jobb íze lesz. Lengyel barátaim szerint igazi barátságpróba, ha valaki hajlandó megosztani veled a saját, titkos bigosát. És igen, a legjobb, ha télen, egy forró bögre tea vagy sör mellett eszitek, jó társaságban.”