ÚTIKRITIKA.HU / Gozo

Gozo

Gozo dióhéjban |Tetszett&Nem tetszett| Utazás Máltáról Gozo-ra | Közlekedés | Látnivalók | Kultúra, gasztronómia | Strandok | Szállás | Vélemények | További beszámolók | Fotóegyveleg

.

Victoria - Szent György Bazilika és az előtte levő tér - v.a. fotója

Gozo-ról dióhéjban

Lakosság (2025-ben): 31,000

A fősziget és Gozo sziget között a távolság 24 kilométer. 25-45 perc átjutni kompon. 

Ha legalább egy hetünk van Máltára, mindenképpen érdemes átugorni Gozo szigetére. Ez Málta második legnagyobb szigete, és bővelkedik látnivalókban, jó éttermekben.

Egy teljes napot mindenképp megérdemel, és az aztán csurig tele van kulturális, történelmi meg természeti élményekkel. Ha valaki pedig két napot áldoz Gozora, akkor lazábban, komótosabban megy a sziget felfedezése.

Szállodái is vannak, és sokan eleve ide tervezik a nyaralás nagy részét, mert bár a sziget kicsike, kellemes a klímája és a növényzet is zöldebb, mint odaát Máltán. Gozo nagy részét ugyanis nem homokkő alkotja, hanem a sokkal termékenyebb kék agyag.

A sziget hossza 14 kilométer, a szélessége meg 7 kilométer, azaz több Gozo is "beleférne" a Balatonba. A partvonal jó részt sziklás, de azért találunk néhány igazán kellemes, öblökkel tarkított strandot is. A Gozo-n élők természetes víz híján, a télen leesett esővizet hasznosítják a szigeten, és próbálják maguk megtermelni a levesbe valót. Azért az éttermek itt is, mint Máltán, a legjobbat nyújtják, legyen szó olaszos, arabos, vagy helyi specialitásokról.

Speciális módja Gozo felfedezésének az egynapos jeep túra. Nagy előnye, hogy mindenki saját tempójában tudja bejárni a szigetet.,

t. c.  fotója

Tetszett&Nem tetszett

Tetszett:

A sziget vadregényes tájai, különösen a sziklás partok és a zöldellő völgyek, amelyek csodálatos túrákat biztosítottak.
A Ramla Bay homokos tengerpartja, amely ideális volt a pihenésre és úszásra, messze a zsúfolt turisták elől.
A Citadella történelmi város, amely lenyűgöző kilátást kínált Gozo szigetére és az egész vidékre.
A Ggantija templomok, amelyek az egyik legősibb templomi komplexum a világon, és igazán lenyűgöző történelmi jelentőséggel bírtak.
A búvárkodás és snorkeling lehetőségei a sziget körüli kristálytiszta vizekben, ahol gazdag tengeri élővilágot láthattam.
A helyi gasztronómia, különösen a friss tengeri ételek és a helyi sajtok, amelyek valódi kulináris élményt adtak.

Nem tetszett:

A sziget közlekedése, mivel a tömegközlekedés nem volt túl fejlett, és a taxiárak meglehetősen magasak voltak.
A parkolás nehézségei a népszerűbb turisztikai helyszíneken, különösen a főbb városok közelében.
A szállások ára, különösen a tengerparti vagy központi helyeken, amelyek a csúcsidőszakban meglehetősen drágák voltak.
A turisták száma a főbb látványosságoknál, mint a Citadella vagy a Ggantija templomok, ahol néha zsúfolttá vált a hely.
A sziget viszonylag kisebb mérete, ami miatt nem volt olyan sok látnivaló, és a programok rövid idő alatt véget értek.
Az időjárás, különösen a nyári hónapokban, amely néha elviselhetetlenül forró és párás volt, megnehezítve a szabadtéri programok élvezetét.

Vélemények

Málta második legnagyobb szigete, Gozo csupán 7 km széles és 14 km hosszú, mégis rengeteg szépséget rejt és nagyon különbözik az ország fő szigetétől. Szép tájain és drámai sziklás partjain kívül számomra legnagyobb értéke a csendes falvakban rejlik.

Victoria, a sziget fővárosa is tulajdonképpen egy homokkőből épült nagyobbacska falu, ahol az ember úgy érzi, visszautazott az időben. Első pillanattól szembetűnik a békesség és a nyugalom.

Komótosan folyik az élet errefelé: a labirintusszerű, keskeny utcák valamelyikén egy bácsi kutyát sétáltat, szemben egy ház ablakából paradicsomos étel illata száll. A következő sarkon egy utcára kitelepült kis kertbe botlunk, csak úgy mazsolázom a szebbnél szebb növényeket. Később veszem észre, hogy felettem egy erkélyen teregető néni nagyot mosolyog a lelkesedésemen. Alig találkozunk emberrel, de a város legjobb fagyisánál hosszú sor kanyarog. A sárgás homokkő házakon szinte világítanak a színes ajtók és a változatos kopogtatók.

Victoria katedrálisa a város közepén egy domboldalra épült, és a körülötte lévő, homokszínű utcák tulajdonképpen egy várnegyedet alkotnak, ahonnan csodaszép a kilátás Victoriára.

Ebéd után nagyon csendesek az utcák, de az esti hűvösséggel az emberek is kimerészkednek: jelentőségteljesnek tűnő beszélgetések és sakkjátszmák kezdődnek a főtér pados asztalainál. (s. e., 2022)

---

Míg a férfiak a tengert járják a jó halfogás reményében, asszonyaik a hagyományoknak megfelelően készítik messze földön híres csipkéiket. A pamut- és selyemszálból készülő kézimunkák hosszú hónapok, sőt évek munkái. Egyes mesterek munkái rendszeresen részt vesznek a brüsszeli csipkekiállításon.​

A gozói emberek hétköznapjain, életritmusán, nyitottságán érződik a vidéki emberek természetszeretete és a vallásosság. A házak ablakaiban úton-útfélen a legkülönbözőbb kegytárgyak, szentképek, a legszegényebb, legkisebb faluban is hatalmas barokk templomok hirdetik, hogy itt a hit nagy szerepet tölt be. A vallási ünnepek szinte egymást érik a nyár folyamán a sziget különböző pontjain.​

---

Gozo szigete kevésbé fejlett és urbanizált, mint Málta fő szigete, ami a nyugodtabb, vidéki hangulatában is megmutatkozik. Bár találhatók félkész vagy elhagyatott épületek, a sziget báját éppen a rusztikus környezet és a természetközeli élmények adják.​

Elsőként a Ta' Pinu Bazilikát látogattuk meg, amely a helyiek számára különleges jelentőséggel bír. Bár szép épület, személy szerint láttam már lenyűgözőbb templomokat is.

Ezután sétáltunk egyet Victoria városában, Gozo legnagyobb településén. A város szívében található Citadella lenyűgöző kilátást nyújt a környező tájra, és érdemes felfedezni a szűk utcácskáit is. ​

Délután a Ramla strandon pihentünk, amely híres vöröses homokjáról. A strand szolgáltatásai kedvező árúak voltak: napágy vagy napernyő bérlése 5 euróba került, míg a vízi sportok ára 10-15 euró között mozgott. Az italok ára azonban valamivel magasabb volt. ​

Összességében Gozo nyugodt légköre és természeti szépségei kellemes kontrasztot nyújtanak Málta nyüzsgőbb részeihez képest, ideális hely a pihenésre és a feltöltődésre.

---

Gozora indultunk, volt rá egy fél napunk. A kompra visszafelé kell megvenni a jegyet, 20-25 perc alatt átértünk. Hiába jártam körbe itthon a Hoho kínálatot, mégis a legrosszabb buszra vettünk jegyet 20 euro/felnőtt, 10 euro/gyerek áron (mer'hogy "same company"...a francokat!😡) A zöld buszos Hohoban nem vagy elvétve működik az audioguide, a sofőrök mogorvák voltak, a busznak köze sem volt a kiírt időponthoz. Olyan távol áll meg a látnivalóktól (mondjuk a többi cég busza is) hogy esély sincs az elvileg 3/4 óra múlva érkező következő buszt elérni. (vagy le se szálltunk inkább)
Megnéztük a Xewkijaban a Routundat, a Ta' Pinu templomot, Dwerja bayt és Victoriat.

Nekünk kb. itt adta fel a két előző éjszaka alig aludt gyerek. Victoria buszállomáson, automatából vettünk 2 db Tallinja-kártyát, melyekről visszatérve Máltára kiderült hogy már csak 1 kártyát 1 fő használhat. (Így a kölyköknek mindig vettünk külön jegyet, vagy ha olyan volt a sofőr, akkor nem. (2023)

Utazás Máltáról Gozo-ra

Cirkewwa város kikötőjéből induló komppal (Gozo Channel) a legegyszerűbb és legolcsóbb átjutni Gozo-ra. 30 perces csak az út, és könnyebb, szárazabb megoldás az átúszásnál. Háromnegyed óránként indulnak a kompok odaátra, Mgarr városába. Egy főre jelenleg 4.65 EUR oda-vissza az ár, ami standard jegyár. A kedvezmények és minden fontos részlet elérhető a Gozo Channel honlapján. Ezen kívül helikopter és hidroplán is közlekedik a két sziget közt, inkább csak azoknak, akik jól el vannak eresztve anyagi téren.

Kompkikötó a Gozo-i oldalon - b.h.

Gyönyörű strandokkal, látnivalókkal van tele ez az apró kis sziget. A komp 20,5€ volt egy autóra, Máltán felszálltunk és hazaútnál kellett fizetni.(2022)

Közlekedés

Fontos megjegyeznem, hogy Gozo látványosságaihoz érdemes autót bérelni, mert úgy tudjátok könnyedén felfedezni a környéket. Másik szuper opció, ha szervezett túrára fizettek be. Ez azért lényeges, mert a sziget egyes pontjaihoz nem visz busz vagy egyéb tömegközlekedés, így autó vagy szervezett túra nélkül sokkal nehezebb felderíteni a szigetet. (2022) forrás

---

Gozo-n elektromos bicikli kell, azzal lehet a legkirályabb módon közlekedni.

Gozo-n minden út Rabat-ba (1897 óta angol nevén a brit királynő után: Victoria-ba) vezet! Ez a város a sziget székhelye, és a kisebb városok, falvak mind Rabat körül találhatók. A közutak sugaras elrendezésben kötik össze velük a központi várost.

Tömegközlekedés: Létezik, tehát itt sem érdemes autót bérelni, annyira kicsik a távolságok, és a kedves, öreg szürke buszokkal minden város(ka) elérhető, igaz, minden Rabat-on keresztül. Ha például jó borászatot szeretnénk meglátogatni, akkor megcélozhatjuk a Tal-Massar családi borászatot és Rabatból busszal cca. negyed órán belül ott is lehetünk. Szinte bármilyen kitűzött látnivaló elérhető könnyen és gyorsan, csak a menetrendet kell ügyesen olvasni és türelmesnek lenni. Taxi létezik, de drága, nem érdemes igénybe venni. Az utak szűkek, viszont alapjában véve jobb minőségűek, mint a fő szigeten, Máltán.

A kompkikötőből több busz megy Viktóriába. Kii van írva a buszok száma, és az is, hogy mikor indulnak. Viktóriában a buszpályaudvaron érthetően és részletesen felüntették a buszok számát, indulási idejét. Egy térkép is segíti a tájékozódást, amin a strandok kiemelten szerepelnek.

25 euróért lehet venni automatából 1 hetes buszjegyet, amivel krolátlanul lehet utazni  mind a főszigeten, mind Gozon. (2024)

Látnivalók

Victoria fő látnivalója a citadella, aminek az eredetijét egy 17. századi földrengés majdnem teljesen lerombolt. Ma a romtemplomban múzeumok, köztük, régészeti-, katedrális- és börtönmúzeum is működik. Az említett földrengés majdnem elpusztította a Szent György plébániatemplomot is, de szerencsére új homlokzattal még ma is áll és az egyik kedvenc turistalátványosság.
Gozo (hivatalos máltai nevén: Ghawdex) történelméről kompakt ismertető olvasható a Wikipédián! Érdemes tanulmányozni annak, aki mélyebben el szeretne merülni Gozo történelmében. Birtokolták a szigetet főniciaiak, Anjou-k és genovaiak.

Még néhány említésre méltó Gozo-i látnivaló:

• Szent Pál székesegyház Nadurban
• Lourdes-i kápolna Mgarrban
• Híres, kő- vagy bronzkori keréknyomok Qalaban valamint környékén
• Ġgantija

Fontana, Gozo legkisebb települése és egyben egyetlen községe, ahová a turisták egy forrás, a Gran Fortuna miatt tódulnak, ha másért nem hát azért, mert itt van a turistabuszok állandó megállóhelye. Ha valakinek az a turistáskodás lényege, hogy ne lásson más turistát, akkor ezt a helyet érdemes elkerülnie.

Az elmúlt években Gozo szigetének egyéni felfedezése jelentősen egyszerűbbé vált. A Málta és Gozo közötti kompjáratok rendszeresek és kényelmesek, az utazás mindössze 25-30 percet vesz igénybe. ​

A gozói kikötőben, Mgarrban, több lehetőség is rendelkezésre áll a sziget bejárására. A hop-on hop-off túrabuszok két társaság által is üzemeltetett szolgáltatásai 13 euróért elérhetők, és magyar nyelvű idegenvezetést is kínálnak a fülhallgatókon keresztül. Emellett a helyi buszhálózat is jól kiépített, így a nevezetességek normál buszjáratokkal is könnyedén megközelíthetők.​

Ezek a fejlesztések lehetővé teszik, hogy az egyéni turisták rugalmasan és kényelmesen fedezzék fel Gozo szigetét.​

---

Victoria, Gozo szigetének fővárosa, különleges bájával azonnal rabul ejtette szívünket máltai utazásunk során. Talán a hűvösebb időjárás, vagy Gozo nyugodtabb, lassabb életritmusa tette, de a városban tett sétánk igazán kellemes élmény volt. A szűk utcákon barangolva lépten-nyomon templomokba és fali oltárokba botlottunk, amelyek a helyiek mély vallásosságát tükrözik. ​

A város szívében magasodó Citadella lenyűgöző látványt nyújtott, és a falairól elénk táruló panoráma felejthetetlen maradt. Victoria utcáin sétálva érezhető volt a helyiek vendégszeretete és a város különleges atmoszférája, amely egyedülálló élményt nyújtott számunkra. ​

Ġgantija

Ez a sziget legrégibb és legfontosabb megalitikus temploma Xagħra határában. Két egymáshoz épített templomból áll, amelyek közös homlokzata és hátsó fala ma is 5-6 méter magasan áll. Déli része Kr. e. 3600 körül épült, és legalább egy fél évezredig volt használatban. Az egyik legjobb állapotban fennmaradt templom, amelyet 1770 körül találtak meg újra, majd 1827-ben ürítettek ki. Ma látogatható. (Katil)

l. i. fotója

Kultúra, gasztronómia

A katedrálisok és erődök, plébánia templomok és a lovagrendek által Gozo-ra hagyományozott épített örökség mellett szót érdemelnek a festák, a máltaiak katolikus ünnepei, amelyek élettel töltik meg a szigetet, főleg a nyári hónapokban. Miután a lakosság 98%-a katolikus, rengeteg Szentet tisztelnek Gozo-n, mindnek saját ünnepe van, mindet meg is ünneplik méltóképpen. A festák alatt természetesen kiemelt szerepe van a máltai gasztronómiának, eszem-iszom hajnalig. Ha már itt tartunk: Már a kikötői városban, Mgarr-ban is lecövekelhetnek az ínyencek, hiszen pompás halvendéglők kínálkoznak. A kikötő közelében található a kitűnő Sammy’s és a L’Ankra.

Strandok

Bár Gozo partjainak nagy része meredek sziklás, azért természetesen található egy-két jó kis strand. A legkedveltebbek: a sziklás Dwejra Bay, ami a snorkeling (szabad tüdős merülés) és a könnyű-búvárkodás szerelmeseinek fog bejönni. A sziget északkeleti részén található, homokos Ramla Bay még népszerűbb: csodás, türkiz, sekély víz és narancsos-vöröses homok. Képeslap minőség, kihagyhatatlan! Kár, hogy nincsenek bárok, büfék, mindössze egy-két rozzant lakókocsi, ahol gyümölcsöket, meg jégkrémet lehet venni. Behűtött sör, mojito nincs, pompás kilátás, sekély vízben pancsolás van.

s. o. fotója

Ramla I-Hamra, Gozo

Gozo legnagyobb homokos strandja, nevének jelentése “vörös strand”. Valóban kicsit vöröses, narancsos színű a partot borító finom homok. Egy termékeny és érintetlen völgyben fekszik és sziklák veszik körül, így nem véletlen, hogy festői látványt nyújt Ramla I-Hamra.
Népszerű a helyiek, turisták, pipás búvárok és a kisgyerekes családok körében is. Nyáron rengetegen látogatják, de hosszú és széles parton mindenkinek jut hely. Néhány méterre a tengerben érdemes figyelni a víz alatt megbújó sziklákra, nézzük meg, hogy hova lépünk.
Egy Szűz Mária-szobrot emeltek a strand közepén 1881-ben, a mai napig ott áll. Ha már itt járunk, akkor érdemes ellátogatnunk a Calypso-barlanghoz (Calypso Cave), mert a tengerpart nyugati részén fekszik egy sziklán. A kilátás tényleg lélegzetelállító innen. Ha Gozon járunk, ezt a strandot semmiképpen se hagyjuk ki.
Összefoglalva:
Hol: Ghajn Qasab Road, Nadur, Gozo
Étel-ital: van, de csak nyáron
Milyen strand: homokos
Napágy, napernyő: van
Mosdó: van
Vízimentő: nincs
Vízi sporteszközök kölcsönzése: van lehetőség
Biztonságos a gyerekek számára: igen

Mgarr ix-Xini, Gozo

b. j.

Gozo rejtett kincsei közé tartozik ez a festői tengerpart, ami egy gyönyörű völgyben fekszik. A nyugalom biztosított, távol a világ zajától itt tényleg ki tudjuk magunkat pihenni. A tengerpart kavicsos és nagy sziklák veszik körül.
A kristálytiszta víz alkalmas úszásra, pipás búvárkodásra, merülésre és van lehetőség a parton sziklamászásra is. A víz alatt is tudunk itt fényképezni, köszönhetően a tiszta tengervíznek és a tengeri barlangok színes élővilágának.
Szerencsére autóval is könnyen el lehet ide jutni, még gyalog is, Sannat vagy Xewkija irányából. A kis völgyet egy 1661-ben épült torony őrzi. Érdemes a völgyben is egy rövid túrát tennünk, különösen a toronyból pazar a kilátás.
Összefoglalva:
Hol: Zammit Haber Road, Ghajnsielem, Gozo
Étel-ital: nincs
Milyen strand: kavicsos
Napágy, napernyő: nincs
Mosdó: nincs
Vízimentő: nincs
Vízi sporteszközök kölcsönzése: nincs
Biztonságos a gyerekek számára: igen

San Blas Bay

c.g.

A listán az utolsó strand szintén Gozon található, kicsi, helyes és a legfontosabb, hogy nagyon nyugalmas. A homok vöröses-narancsos, mint Ramla Bay-en. A partot övező vidék csodálatos, ahogyan a kilátás is. Nem tudunk autóval lejutni a part közvetlen közelébe, mert az lezárták. Nagyon meredek, csak gyalog lehet lemenni.
A tengervíz itt is szép tisza, tökéletesen alkalmas búvárkodásra. Sokan járnak ide piknikezni.
Hogyan lehet ide eljutni: Nadur irányába menjünk, majd kövessük a jelzést San Blas felé. Ha busszal érkezünk, akkor Nadurban már le kell szállnunk és kb. 30 perces sétával eljutunk a strandra.
Van egy pici parkoló, de az főleg a nyári időszakban gyorsan megtelik és a következő parkolásra alkalmas hely 2km-re található innen.
Összefoglalva:
Hol: San Blas Road, Nadur, Gozo
Étel-ital: nincs
Milyen strand: homokos
Napágy, napernyő: nincs
Mosdó: nincs
Vízimentő: nincs
Vízi sporteszközök kölcsönzése: nincs
Biztonságos a gyerekek számára: nem igazán

(2022) m. p.

Szállás

A legtöbb hotel Victoriában, Marsalfornban, Xlendi-ben található, de Gozo szerte találhatunk 3-5 csillagig minden kategóriában minőségi szállásokat, az ár érték arányra azért figyelni kell. E-mailen - utikritika@utirkritika.hu lehet kérni véleményt bármely Gozo-i hotelről.

Vélemények

"Két hétre repültünk Máltára és nyaralásunk fő bázisa a legtöbbekkel ellentétben nem Málta, hanem Gozo volt. Komppal lett volna olcsóbb átjutni a csomagokkal együtt Cirkewwa-ból Gozo-ra, de mivel még sosem helikoptereztünk, ezt a megoldást választottuk és nem bántuk meg, negyed órás, de életre szóló élmény volt. Közel repülni a parthoz és a sziklákhoz, a nyaralás méltó kezdése volt… Mások szerint Gozo-ra elég 1-2 nap, de Gozo számomra nem a rohanást jelentette, a látnivalók kipipálását, hanem a világ kikapcsolását, a mókuskerékből kiszakadva a tenger és a kis sziget komótos és pihentető felfedezését. Nekünk nem tűnt soknak a két hét, ez alatt párszor átlátogattunk a főszigetre, de Gozo is megadta mindazt, amire vágytunk. Dél-Európai körutunk egyik kedvenc állomása volt…"

---

"…hagyományosan mór és szicíliai beütés érezhető a máltai és a gozo-i konyhán is, tipikus ételek a paradicsom és bor alapú szószok, rengeteg tészta, hal és gazdagon töltött leveles tészták, valamint a fügés, ricottás és mandulás desszertek. A választékban találhatunk éttermeket romantikus palazzo-kban, de nyüzsgő kikötőkben is vagy kis helyi, falusi bárokat helyi ételekkel. A mi kedvenc helyünk egy kis resort-ban volt Xlendi-ben, egy kis öbölben a parthoz közel… Gozo-n mindenki talál a pénztárcájának megfelelő éttermet vagy kedves, autentikus bárt, ahová a helyiek is járnak…"

---

"…a buszközlekedés Gozo-n tragédia. Rabat-ig kell menni, mindegy hová tartasz, a buszok vagy indulnak, vagy nem, a sofőrökkel kommunikálni lehetetlen….vagy csak rossz napot fogtunk ki..."

---

"…egy study tour alkalmával nagyon kellemes meglepetésben volt részem, az Air Malta légitársaság jóvoltából egy hidroplán túrán vehettem részt, ami életem egyik legfelejthetetlenebb élménye volt. A gép (konkrétan útlevél ellenőrzés és igazi check-in után) Valettából, a kikötőből indult, és a bő fél órás repülés alatt végig repültünk Málta felett, át Comino és Gozo felé. Gozo partjainak látványa felülről leírhatatlan, ráadásul tiszta időt fogtunk ki, el voltam ájulva…"

---

"Marsalforn a legnépszerűbb turista resort a szigeten, legsűrűbben ott épültek szállodák minden kategóriában, van egy kis strandja, de úszáshoz és búvárkodáshoz érdemes a sziklás partig menni. Kellemes kerthelyiségek, bárok és rengeteg étterem, hogy még jobban érezzük magunkat..."

További beszámolók

Victoria, Gozo szíve, a Citadella olyan hely, amelyet nem érdemes kihagyni. A várfalakon végigsétálni remek élmény, de az igazi varázs a homokszínű kis utcákban bújik meg, ahol az aranyló kőházak között barangolva az ember egy másik korszakban érzi magát, és az észak-afrikai hangulat is megérinti. A végére pedig egy igazán abszurd pillanat is jutott: a börtönmúzeum előtt álló kalodába bújva készült rólam egy emlékezetes fotó.

Ellátogattam a Ta’ Pinu-bazilikához is, amelyet sokan csodatévő helynek tartanak. Egykor, amikor az elődjét, egy kisebb templomot le akarták bontani, a történet szerint a kőműves keze eltört – az esetet sokan égi jelnek tekintették. A bazilikához kötődő legendák szerint az itt elmondott imák csodás gyógyulásokat hoztak, és az Áldott Szűz közbenjárásának tulajdonítják, hogy Gozo megmenekült attól a pestisjárványtól, amely Máltát sújtotta. Sőt, a szóbeszéd úgy tartja, hogy egy férfi, aki a New York-i ikertornyok egyikében dolgozott, éppen a 34. emeleten imádkozott Ta’ Pinuhoz a terrortámadás napján – és csodával határos módon sértetlenül megmenekült.

---

Ragyogó napsütésben indultunk gyalog Victoriából, Gozo lüktető szívéből, hogy felfedezzük az ősi megalitikus templomokat, majd továbbhaladtunk a híres Ramla-öböl felé. A part vörös homokja már messziről feltűnt, és a bátrabbak – vagy inkább azok, akik nem voltak túl érzékenyek a hűvös vízre – meg is mártóztak a tengerben.

Másnap biciklire pattantunk, és az Azúr Ablak felé vettük az irányt. Főszezonban ez a hely tele van kíváncsi látogatókkal, akik meg akarják csodálni ezt a lenyűgöző természeti képződményt, amelyet a tenger és az idő formált tökéletessé. Most azonban alig volt rajtunk kívül valaki, így hosszú órákig élvezhettük a nyugalmat. Beszélgettünk, nevettünk, és a hátizsákból előkerült szendvicseinket ebédnek kinevezve pihentünk egy kicsit. Aztán mindenki elvonult a maga kis sarkába, hogy csendben, saját gondolataiba mélyedve élvezze a természet nagyszerűségét.

A sziklákon sétálva, a végtelen kékségbe merülve éreztem, hogy egy hosszú út végére értem. Ott, az Azúr Ablak mellett ülve született meg bennem az a döntés, amely később mindent megváltoztatott: elhatároztam, hogy Máltára költözöm.

---

Ismét a nyugati part felé vettük az irányt. Dwejra ezen szakasza igazi kincsesbánya, hiszen néhány percnyi sétán belül számos természeti és történelmi érdekesség található. A bronzkori keréknyomok és a középkori őrtorony mellett itt van a szigorúan védett Generális-szikla, valamint a beltenger – egy különleges, természet alkotta mélyedés, amelyet a tenger barlangokon keresztül tölt meg vízzel, így egy elzárt, félkör alakú öblöt hoz létre.

A Kék Lyuk, vagyis a Blue Hole merülőhelyei is rengeteg búvárt vonzanak, hiszen a víz alatti barlangok felfedezése páratlan élmény. És persze ott van a híres Tieqa Żerqa, vagyis az Azúr Ablak, amely évtizedekig Gozo egyik legismertebb látványossága volt. Minden helyi kiadványban szerepelt, képeslapok és útikönyvek borítóit díszítette.

Számomra azonban most nemcsak az ismerős látvány volt izgalmas, hanem az, hogy már nem pontosan ugyanaz a kép fogadott, mint korábban. Egy hatalmas viharban ugyanis a tengerben álló oszlop belső része leomlott, így a természet ismét alakított a tájon, emlékeztetve arra, hogy semmi sem marad örökké változatlan.

---

A hop-on hop-off buszok egyik megállója a híres Calypso-barlangnál van – vagyis annál, ami egykor barlang volt, de időközben beomlott. Persze erről előzetesen nem tájékozódtunk, így a perzselő hőségben nekivágtunk a meredek emelkedőnek a Ramla-öbölből, hogy feljussunk a Calypso „kerthez”. Fent aztán hamar kiderült, hogy a maradék látványosság kimerül egy fagylaltos kocsiban, egy mosdóban és egy szuvenírárus kis standjában.

A szuveníreket áruló idős néni viszont olyan kedves volt, hogy azonnal észrevette, milyen kimerültek vagyunk. Megkérdezte, hogy tényleg az öbölből másztunk-e fel, és amikor bólintottunk, őszintén sajnálkozott. Aztán bizalmasan hozzátette, hogy ha igazán szép kilátást szeretnénk, akkor inkább egy másik helyet nézzünk meg – a szemközti barlangot.

Nem volt mit tenni, visszaereszkedtünk a Ramla-öbölbe, és jutalomként csobbantunk egyet Gozo egyetlen vörös homokos strandján. Innen pedig, hogy teljes legyen a nap, újabb kaptató következett, ezúttal a Tal Mixta-barlanghoz, ahol a naplemente egészen varázslatos látványt nyújtott.

---

Dwejra Bay

Talán a leginkább lélegzetelálllítóbb állomásunk a Dwejra Bay és az egykor igen híres Azure Window volt. Utóbbi volt talán Málta leghíresebb látványossága, ami biztosan veletek is szembejött már fotókon. Magyarul Azúr ablaknak hívják, és egy tengerbe benyúló hatalmas kőképződmény volt, ami mintegy ablakot formázott a tengerre. Sajnos néhány évvel ezelőtt leomlott, eljárt felette az idő és bár voltak tervek a rekonstruálására, ezek nem valósultak meg. Ettől függetlenül elképesztően szép ma is itt a partvidék. Ahogyan lesétálunk a vízhez olyan kősziklákon haladunk át, amikben kagylók üledékes maradványait láthatjuk. És bár az Azúr ablakot már csak korábbi fotókon tekinthetjük meg, azért számtalan érdekes sziklaképződmény varázsol még el minket ezen a szakaszon, amik miatt nagyon is érdemes idelátogatni.

Ha pedig innen balra tovább sétálunk akkor már a távolból láthatjuk a vízből kimagasodó impozáns Fungus Rock-ot. Ez azért kapta a nevét, mert a legenda szerint különleges gomba fajok élnek rajta. Ez azonban valószínűleg csak mendemonda, mindenesetre tényleg lenyűgöző látványt nyújt az egész partszakasz a Fungus sziklával együtt.

A parkolóba visszasétálva aztán találunk egy kis belső tengert, valamint itt is van egy igényes étterem, mi itt fogyasztottuk el a késői ebédünket. Nem meglepő módon az étterem neve is Azure Window volt. A hatalmas üvegablakainak köszönhetően pedig a kis belső tengerre nézve ehettünk helyi finomságokat egy igazi máltai fehérbor társaságában. (2022) forrás

Fotóegyveleg

Victoria -Szent György-bazilika - v.a. fotója

Victoria - l. a. fotója

Victoria - b.h.

Vissza az elejére

Jemen_info3

1970. 01. 01. 01:00 |

Földrajz | Időjárás | Történelem | Manapság | A jemeniek | Turista etikett | Jemeni konyha | Fotóegyveleg

Easy rider - Elter Karcsi fotója

Földrajz

Jemen földrajza változatos és összetett, amely öt fő régióra osztható:

Parti síkság: A Tihamah parti síkság alacsonyan fekvő, lapos terület, amelynek egyes részei nagyon termékenyek a hegyekből lefolyó patakok miatt. A Föld legforróbb helyei közé tartozik Tihamah. A legtöbb település a part mentén található, mert a sós tengeri levegő enyhíti a hőség hatását.

Nyugati hegységek: A parti síkság hirtelen véget ér a nyugati hegységnél, ahol az Afrikából érkező monszunesők a Vörös-tengeren áthaladva felerősödnek, és a hegyek csipkézett csúcsai által megakadályozva kicsapódnak. A nyugati hegység egyes részei, különösen Ibb és Ta'izz, esőerdőkre jellemző csapadékmennyiséget kapnak, ami termékeny földet biztosít kávé, qat, búza és cirok termesztéséhez. A hegyek itt hosszú emelkedőkkel rendelkeznek; legtöbbjük 600 m-ről 2,135-3,050 m magasságig emelkedik. Jelentős csúcsok közé tartozik a Jabal Sumarah, Jabal Ba'dan, Jabal Sabir és Jabal Ad Dukayik, mind körülbelül 3,000 m magasak.

Középső hegységek: Ez inkább egy fennsík, dombos területekkel a tetején, mert a hegyek kevésbé csipkézettek és kevesebb csapadékot kapnak, mivel a legtöbb eső a nyugati hegységben hullik le. Az Arab-félsziget legmagasabb hegyei itt találhatók, beleértve a legendás Jabal an Nabi Shu'ayb-ot a főváros, Sana'a közelében, amely körülbelül 3,660 m  magasságban fekszik. A középső hegységek egyes részei rendkívül termékenyek, mint például Dhamar környéke, és a középső hegységek hőmérséklete is szélsőséges. A napi hőmérsékleti ingadozások a legnagyobbak a világon, nappali csúcshőmérséklet körülbelül 26-27 C, míg éjszaka fagypont alá süllyedhet. A középső hegységek nagy része, a hegyeket kivéve, 2,000-2,440 m magasságban található.

Központi fennsík: A középső hegységek fokozatos lejtése után egy 915-1,525 m magasságú fennsíkra érkezik, amelyet völgyek és wadik, vagyis patakok szelnek át. Ez a terep nem olyan durva, mint a középső vagy nyugati hegység, de a növényzet csak a völgyekben vagy a wadik közelében lehetséges, mert ezek sok öntözővizet biztosítanak a csapadékból, amely csak a távoli területeken fordul elő. Villámárvizek nagyon gyakoriak. Ez a fennsík Shabwah-tól Hadhramauton és Al Mahrán keresztül Dhofarig terjed Ománban, amelyet sok jemeni Nagy-Jemen részének tekint, nem is beszélve Najranról, Jizanról és Asirról Szaúd-Arábiában.

Sivatag: A Rub Al-Khali, azaz az Üres Negyed, a világ legveszélyesebb sivataga és a legnagyobb homoktenger, Északkelet-Jemenben, Délkelet-Szaúd-Arábiában és Északnyugat-Ománban található. Évekig egyáltalán nem esik eső, és szinte nincs növényzet. A hőmérséklet elérheti a 61°C-ot. 

Sokotra - sárkányfa - Ohotin Viktor fotója

Időjárás és éghajlat

Az ország klímája száraz és forró, a csapadék mennyisége a domborzati viszonyoknak megfelelően változik. A tengerparti sávban ehhez magas páratartalom is társul. A belső területeken meglehetősen nagy a napi hőingadozás: éjjel nem ritka a fagypont körüli hőmérséklet, miközben nappali hőmérséklet általában 30 °C körüli.

Történelem

Dél-Arábia és Jemen modernkori története 1918-ban kezdődött, amikor Jemen elnyerte függetlenségét az Ottomán Birodalomtól. 1918 és 1962 között a Hammaddin család uralta monarchiáként. Észak-Jemen 1962-ben vált köztársasággá. Dél-Jemen viszont csak 1967-ben vált függetlenné a britektől. 1970-től Dél-Jemen kommunista kormányzati rendszert honosított meg. 

A két ország 1990-ben egyesült Jemeni Köztársaságként.

Részletes:

Jemen régóta a kultúrák kereszteződésében létezik, Dél-Arábiában való elhelyezkedésének köszönhetően kapcsolódik a Közel-Kelet legősibb civilizációs központjaihoz. A Kr. e. 12. század és a 6. század között a minaeai, sabaei, hadramauti, qatabani, ausani és himjarita királyságok része volt, amelyek ellenőrizték a jövedelmező fűszerkereskedelmet, majd etióp és perzsa uralom alá került. A 6. században a himjarita király, Abu-Karib Assad áttért a zsidó hitre. A 7. században az iszlám kalifák kezdték meg az ellenőrzés kiterjesztését a területre. A kalifátus felbomlása után Dél-Arábiát számos dinasztia irányította, amelyek részben vagy egészben uralták Dél-Arábiát. Perzsa eredetű imámok időszakosan 160 évig uralkodtak Jemenben, teokratikus politikai struktúrát hozva létre, amely a modern időkig fennmaradt.

Az egyiptomi szunnita kalifák a 11. század során Jemén nagy részét elfoglalták. A 16. századra, majd ismét a 19. századra Jemen az Oszmán Birodalom része lett, és egyes időszakokban az imámok egész Jemen felett gyakorolták az irányítást.

Dél-Arábia és Jemen modern történelme 1918-ban kezdődött, amikor Jemen függetlenné vált az Oszmán Birodalomtól. 1918 és 1962 között Jemen a Hamidaddin család által uralt monarchia volt. Észak-Jemen 1962-ben köztársasággá vált, de csak 1967-ben vonult ki a Brit Birodalom, amely a 19. században védelmi övezetet alakított ki Áden dél-arábiai kikötője körül, és létrejött Dél-Jemen. 1970-ben a déli kormány névlegesen kommunista kormányrendszert fogadott el. A két ország 1990. május 22-én egyesült Jemen Köztársaság néven.

Az egyesülés azonban nem vezetett békéhez. Az USS Cole nevű amerikai hadihajót 2000-ben megtámadta az Al-Káida Ádenben, miközben üzemanyagot vett fel. Azóta az Arab-félszigeti Al-Káida megerősödött az országban, és az Egyesült Államok válaszul többször támadott jemeni célpontokat drónokkal. A hosszú ideig tartó diktátor, Ali Abdullah Szaleh kormánya az arab tavaszhoz kapcsolódó drámai tiltakozások közepette bukott meg 2012-ben, de utódja, Abd Rabbu Manszúr Hadi korábbi alelnök alig sietett a tüntetők által követelt reformok bevezetésével, és a síita húszik milíciája 2015 februárjában átvette a kormány irányítását. A szunnita arab kormányok, különösen Szaúd-Arábia, közel álltak Szalehhez és Hadihoz, és ellenzik a síita uralmat ebben az arab országban. Egy szunnita iszlamista koalíciót, az Al-Islahot támogatják a húszi erők elleni polgárháborúban, és brutális bombázási kampányt vezettek, amely jelentősen károsította az ország infrastruktúráját

Manapság

6,8 millió jemenit azonnali éhezés fenyeget, további 10,2 millió jemeni van válságban, vagyis gyakorlatilag már ők is éheznek, csak az életük nincs veszélyben. Közvetlen veszélyben. Még.
Ez összesen 17 millió ember, Jemen teljes, 28 milliós népességének több mint 60 százaléka.

Az éhínség Jemen két legnépesebb kormányzóságában, a népesség negyedének otthont adó Taiz és Hodeidah kormányzóságokban a legfenyegetőbb. Ebben a két tartományban zajlik legintenzívebben a háború.

A helyzetet nem egyszerű megoldani, mert abban nagyon nagy szerepet játszik az országban évek óta dúló, mostanra nemzetközi konfliktussá, jelző nélküli háborúvá szélesedő polgárháború. (2017)

"A statisztikák szerint a jemeni nők hetven százaléka analfabéta, a legtöbb lány az általános iskolát sem fejezi be, mivel a szülőknek általában csak egy gyermek taníttatására van pénzük, azt pedig fiúkra költik. Bár ma már a Szanaai Egyetemre járóknak körülbelül 50 százaléka nő, tanulmányaik befejeztével a legtöbbjük nem talál munkát.

Az országban nagyon gyakori a gyerekházasság, a nyomorgó szülőknek sokszor anyagilag is megéri férjhez adni kilenc-tíz éves lányaikat. Jemenben egyébként korábban már érvényben volt egy törvény, amely megtiltotta a 15 évesnél fiatalabbak kiházasítását, ám a parlament a kilencvenes években ezt a szabályozást eltörölte, arra hivatkozva, hogy a szülőknek jogukban áll akkor férjhez adni lányaikat, amikor csak akarják. A jemeni szociális minisztérium adatai szerint 2010-ben minden negyedik menyasszony még nem töltötte be a 15. évét, amikor megköttetett a házasság.

Jemenben a férj és feleség kapcsolatát nagyon szigorú törvények szabályozzák: a többi között a nőknek még a házat sem szabad elhagyniuk a férjük engedélye nélkül, a házaséletet szabályozó passzus pedig megengedi a házasságon belüli nemi erőszakot.

Egy jemeni nőnek a "nemek" körül forog az élete. Nem kerékpározhatnak, nem maradhatnak ki sokáig a barátokkal, nem beszélgethetnek a politikáról vagy vallásról, nem halogathatják a férjhez menést, nem válhatnak el, nem járhatnak fedetlen hajjal, nem tanulhatnak tovább, nem utazhatnak egyedül, és nem lehetnek férfi barátaik. Csupán azért, mert nőnek születtek.

Sokan talán nem is hallottak még Jemenről, vagy valami távoli, talán nem is valóságos vidéknek gondolják. Pedig Jemen létezik. Egy csodálatos és titokzatos szépségű ország, amit a háttérben diktatórikus hatalmak irányítanak.

Ezt a helyet olyanok irányítják, akik háborút szítanak, vallási konfliktusokat és politikai nyugtalanságokat okoznak. A szunnita és síita vallási konfliktusok és a korrupt vezetők tönkreteszik a jemeniek életét, gazdaságát. (2016)" forrás

A jemeniek

Előfordulhat, hogy azt gondolnád, Jemen az egyik etnikailag homogénebb ország a Közel-Keleten, ha csupán azt tudnád, hogy a lakosság közel 100%-a arabnak vallja magát. Azonban sok jemeni erősen kötődik helyi, szektás és törzsi identitásához, és a politikai különbségek is mélyek, ami gyakran vitatott és néha erőszakos sokszínűséget eredményez.

A jemeni emberek jellemző tulajdonságai, szokásai, hagyományai és társadalmi berendezkedése sokrétű és összetett, mélyen gyökerezik a történelmi és kulturális hagyományaikban. Íme néhány jellemző vonás:
Társadalmi és kulturális jellemzők:

Vendégszeretet: A jemeni emberek híresek a vendégszeretetükről. Az idegenek meghívása otthonukba és megvendégelése gyakori és elvárt viselkedés. A vendégszeretetet vallási és kulturális kötelességként is kezelik.

Család: A család központi szerepet játszik a jemeni társadalomban. A nagycsaládok gyakran együtt élnek, és a családi kötelékek nagyon erősek. Az idősebb családtagok tisztelete különösen fontos.

Törzsi azonosságtudat: A jemeni társadalom jelentős részét a törzsi hovatartozás határozza meg. A törzsek közötti kapcsolatok és az ezekhez fűződő identitás nagy befolyással bír a mindennapi életre és a politikai helyzetre is.
Vallási és kulturális szokások:

Vallás: Az iszlám, különösen a szunnita és síita ágazatok, mélyen áthatja a jemeni élet minden aspektusát. A vallás nemcsak a spirituális életben, hanem a társadalmi normákban és törvényekben is központi szerepet játszik.

Qat: A qat rágása társadalmi szokás, amely a nap jelentős részét kitölti. A qat rágása közösségi tevékenység, amely során az emberek összegyűlnek, beszélgetnek és üzleteket kötnek.
Női egyenjogúság:

Nők helyzete: A jemeni nők helyzete nagymértékben függ a lakóhelyüktől és a helyi kulturális normáktól. A városi területeken a nők számára több lehetőség nyílik az oktatásra és a munkavállalásra, míg a vidéki területeken a hagyományos nemi szerepek és a korlátozások erősebbek lehetnek. A nők jogai és lehetőségei jelentősen korlátozottak, és a női egyenjogúság kérdése komoly kihívásokkal néz szembe.
Idősek tisztelete:

Idősek tisztelete: Az idősebbek tisztelete és megbecsülése mélyen beágyazódott a jemeni kultúrába. Az idősebb családtagok iránti tisztelet megnyilvánul a mindennapi életben, a döntéshozatalban és a családi tanácskozásokban.
Vérmérséklet és viselkedés:

Vérmérséklet: A jemeni emberek általában barátságosak és vendégszeretőek, de a kulturális és törzsi hagyományok miatt a viselkedésük és hozzáállásuk változhat. A tisztelet és az udvariasság alapvető elvárás, különösen az idősebbekkel és a vendégekkel szemben.

Konfliktuskezelés: A törzsi hagyományok és a törzsi igazságszolgáltatás még mindig jelentős szerepet játszanak a konfliktusok megoldásában, bár a modern jogrendszer is érvényben van.
Ünnepek és hagyományok:

Hagyományos öltözet: A hagyományos jemeni öltözetek, mint például a férfiak által viselt „jambiya” (görbe tőr) és a nők által viselt „abaya” (hosszú köpeny), még mindig gyakoriak és a kulturális identitás fontos részét képezik.

Ünnepek: Az iszlám vallási ünnepek, mint az Eid al-Fitr és az Eid al-Adha, kiemelkedő fontossággal bírnak. Ezek az ünnepek családi összejövetelekkel, közös étkezésekkel és imákkal járnak.

arcok és arctalanok - b.a. fotója

Szana-i boltosok - Elter Karcsi fotója

Ünnepi ruhában - Elter fotója

Turista etikett

Jemenben a turistának fokozott elővigyázatosságot kell tanúsítania. A viselkedésben és főleg az öltözködésben alkalmazkodni kell a helyi szokásokhoz és hagyományokhoz. Ennek megfelelően a nők részére ajánlott a zárt ruhák viselése, a mélyen dekoltált, hátat, vállakat szabadon hagyó, lenge öltözékek viselése egyáltalán nem ajánlott!

Kerülendő dolgok

Bizonyos dolgokat kerülni kell, mert helytelenítéssel találkozhatnak, és ezeket mindenképpen érdemes elkerülni a tartózkodás során.

Politika

Kerüld az Egyesült Államokról való beszélgetést — sok jemeni úgy érzi, hogy az USA „beleavatkozik” az ország ügyeibe, és több kárt okozott, mint hasznot.
Kerüld Izrael témáját — akárcsak az arab világ többi részén, sok jemeni negatív érzéseket táplál Izraellel szemben.

Vallás

Az iszlám Jemen államvallása, és minden jemeni életében fontos szerepet játszik. Akárcsak az arab világ többi részén, a vallás kényes téma. Mindig érzékenyen és tisztelettel közelítsd meg a vallási kérdéseket.

Vallási helyek látogatásakor viselkedj és öltözködj megfelelően. Néhány mecsetbe nem léphetnek be nem muszlimok. Ha nem vagy biztos, kérdezz.
Ramadán idején tartózkodj a nyilvános evéstől, ivástól, dohányzástól és rágástól. Ennek elmulasztása rendkívül tiszteletlennek számít.
Ne kritizáld vagy beszélj rosszul az iszlámról; Jemenben szigorú blaszfémiatörvények vannak.
Ne beszélj vallásról agnosztikus nézőpontból; ezt teljesen értetlenül fogadják.
Kerüld a térítéssel kapcsolatos bármilyen utalást; az áttérés Jemenben bűncselekmény.

Egyéb

Ez egy muszlim ország. Légy érzékeny arra, hova irányítod a kamerádat. Rengeteg nagyszerű fotólehetőség van minden sarkon (a kérdés általában az, mit hagyj ki az egyes képekből), de ha embereket fényképezel, mindig kérdezd meg előtte. Az „mumkin akhud sura minak?” arab kifejezés nagyon hasznos. Soha, de soha ne próbálj meg nőkről képeket készíteni, még akkor sem, ha te magad is nő vagy. Ez nagy sértésnek számít, és akár súlyosabb következményekkel is járhat. Ne próbálj fényképezni semmit, ami stratégiai jelentőségű lehet (pl. amit legalább egy katona vagy rendőr őriz). Azonban, ha udvariasan kérdezel és az őrök jókedvűek, akár emlékfotót is készíthetsz egy géppisztolyt tartó katonával!
Annak ellenére, hogy közel van a gazdagabb olajtermelő országokhoz, Jemen a világ egyik legszegényebb állama. Sok helyi számára az életkörülmények nagyon nehezek. Turistaként számíts arra, hogy a helyi kereskedők magasabb árakat kérnek tőled. Miközben tudatában vagy a jemeni szegénységnek, ne engedj az együttérzésből fakadó kísértésnek, hogy megfizesd az első árat. Az alkudozás az élet része a világ nagy részén, és minden vevőtől elvárják.
Ha egy terület le van zárva, annak nagyon jó oka van. Bármennyire is csábító lehet a bátor felfedező szerepében tetszelegni, nincs ok arra, hogy növeld az emberrablás vagy rosszabb esélyeit, hacsak nem feltétlenül szükséges.

Emellett készülj fel arra, hogy gyakran kérnek majd tőled tollat (qalam, galam) a helyi iskolák számára, valamint édességet (bonbon). Az előbbi esetben, ha van egy felesleges tollad, érdemes lehet megfontolni az adományozást. Az utóbbi esetben viszont ellenállj a kísértésnek, hogy édességet adj, mert ez elvárást teremthet a következő külföldi érkezővel szemben. Mondani sem kell, hogy ne adj pénzt („fulus!” „bizniz!”) gyerekeknek. Inkább helyi jótékonysági szervezeteknek adományozz.

Jemeni konyha, gasztronómia

A jemeni konyha jelentősen eltér az Arab-félsziget többi részétől, és valódi fénypontja lehet bármelyik jemeni utazásnak—különösen, ha helyiekkel együtt élvezheted (ez egy meghívás, amit a látogatók gyakran kapnak, még többször, mint amire számítanak).

Főételek:

Salta: Ez a jemeni konyha jellegzetes étele, egy húsalapú pörkölt, amit görögszénával fűszereznek és általában a főétkezés végén szolgálnak fel. Az íze elsőre meglepő lehet az újoncok számára, de mindenképpen érdemes megszokni.

Mandi: Egy népszerű húsos és rizses étel, amely a Hadhramaut régióból származik. A mandi különlegessége abban rejlik, hogy a húst agyagkemencében sütik, és a rizs fölé akasztják, így a húslé a rizsre csepegve főzi azt meg.

Desszertek:

Jemeni méz: Különösen híres az egész régióban, és a legtöbb desszert bőségesen tartalmazza.

Bint al-sahn: Egyfajta lapos tésztaétel, amit mézzel öntenek le.

Jemeni mazsola: Szintén érdemes megkóstolni.

Egyéb érdekességek:

Qat: Noha nem étel, érdemes megemlíteni a qat levelet, amit szinte az egész jemeni lakosság rágcsál ebéd után egészen vacsoráig. A növényt az egész országban termesztik, és a helyiek szívesen kínálják meg vele a látogatókat. A qat rágása művészet, de az alapötlet, hogy a kis, puha leveleket és ágakat (a keményeket nem) rágják, és egy nagy golyót formálnak belőlük az arcukban. A qat enyhe stimuláns hatású, étvágycsökkentő és álmatlanságot is okozhat. Azonban a qat rágása számos egészségügyi problémát is okozhat, beleértve a száj- és nyelőcsőrákot, így óvatosan érdemes fogyasztani.

Italok:

Jemen hivatalosan száraz ország, azonban nem muszlimok maximum két üveg alkoholos italt hozhatnak be az országba, melyeket csak magánterületen fogyaszthatnak el. Nyilvánosan alkohol hatása alatt mutatkozni nem ajánlott.

Sokféle gyümölcslevet és üdítőt lehet kapni, de kerülni kell a lepukkantabb gyümölcslé boltokat, mivel azok csapvizet is használhatnak alapként. A jemeni teát (shay) és kávét (qahwa vagy bun) gyakran fogyasztják étkezéshez. A jemeni kávé jóval gyengébb, mint a félsziget más részein található erős török kávé.

A csapvizet kerülni kell, de palackozott víz szinte mindenhol kapható, akár hűtött, akár szobahőmérsékletű változatban.

Fotóegyveleg

Elter Karcsi fotói

Vissza az elejére

« vissza

Kommentek