ÚTIKRITIKA.HU / Mongolok és a lovak

Mongolok és a lovak

A mongolok és a lovak viszonya

Nyolcszáz évvel ezelőtt megremegett a föld a mongol lovak patái alatt, a lovas harcosok pedig szempillantás alatt eljutottak a világ egyik végétől a másikig.

Napjainkban Mongólia területén városok állnak, a lakosság egy része letelepült életmódot folytat, vidéken, a sztyeppén azonban még mindig úgy legeltetik nyájaikat a pásztorok, mintha a pusztaságon nem fogna az idő vasfoga.

Mongólia területén, Belső-Ázsiában a ló már időszámításunk előtt is természetes eleme volt a tájnak és a felvirágzó, majd elbukó birodalmak egyik gazdasági, harcászati alappillérének számított. Az ember lóra szállt, és ez megváltoztatta a világot.
E folyamat nyomon követhető a XIII. század előtti belső-ázsiai népek síremlékeiből és más lelőhelyekről előkerült leletek alapján. Mongólia gazdasága hagyományosan a nagy állattartó pásztorkodásra épült. Természetesen a jurta körül tartott ötfajta jószág közül a ló állt a legközelebb a pásztorember szívéhez. Így van ez ma is, mert bár a gépi közlekedés és a motorokkal való állatterelés elvenni látszik a ló fő feladatait, a mongol sztyeppén napjainkban is több, mint hárommillió ló legel.

A ló nem csupán becsben tartott haszonállat, hanem igen nagy mágikus tisztelet is övezi Mongóliában. Egy bizonyos fajta csontjóslás alkalmával a „ló oldalra” eső csontok sikeres kimenetelt jelentenek. A „ló órájában” köttetett házasságok hosszú életű, szerencsés frigyek lesznek. Nem utolsó sorban a ló elvont motívumként a mongol felfogásban a lelket és a jó sorsot szimbolizálja. (Rejtett utakon Mongóliába Facebook oldal)

Kommentek