ÚTIKRITIKA.HU / Kotor

A Kotor-régió természeti és kultúrtörténeti értékei az UNESCO kulturális világörökségének a részét képezik.
A Kotorhoz, azaz az öblébe történő behajózás óriási élmény, mert a mediterrán térségben nincs még egy ilyen, a norvég fjordvidékhez hasonlítható festői táj.
Kotor egy kis, szépséges városka, alig 6 ezer állandó lakossal. A kb. 4 és fél kilométer hosszú városfallal körülvett Kotorban kellemes sétálgatni a szűk, kanyargós utcákban. Kotor óvárosa lenyűgöző a régi házakkal.
Kotor egyik fő látványossága felmenni a meredek szerpentineken egy magaslatra és onnan lenézni az egész pazar öbölre.
Kotor kikötőjébe sok tengerjáró köt ki.

Tetszett&Nem tetszett

Tetszett

1. A Kotor-i öböl fjord jellege a hegyek ölelésében (naplementekor is nézni!)

A kacskaringós Kotori-öbölt tartják Európa legdélebbi fjordjának pedig valójában egy Ria azaz tengerszintje alá süllyedt folyó völgye- Ata fotója ...

2. A hangulatos esték, amikor már nincsenek a kisvárosban az óceánjárós turisták

3. Eltévedni az óváros keskeny utcáinak labirintusában

4. Az hogy az erődítmény falain belüli a belváros autómentes

Nem tetszett

1. Az óceánjárókról a városra zúduló átmenó turista csordák

2. A rengeteg lépcsőhöz (Kotorban összesen 1350 fok) nem volt mindig kellő szufla

3. A városon belül a kiköző jelleg miatt nincs strandolási lehetőség, és a víz amúgy sem hivogató színű

3. A várban végig volt sza. va a felfelé vezető út (nyilván így a lefelé vezető is). Még elhagyott alsógatyát is találtunk. Egészen biztos, hogy nem a helyiek végzik ott a dolgukat.

Vélemények

Montenegroban sem maradtam világörökségi helyszín nélkül, az Adria egyik legépebben megmaradt középkori erődvárosában Kotorban jártam.

Négy és fél kilométer hosszú magasra felkúszó várfalak szabnak határt az óvárosnak, csak a Lovcen szinte merőleges mészkősziklafala jelent természetes határt az Adria kis gyöngyszemében Kotorban. Nincs talán még egy volt velencei település ahol ennyi román-kori műemlék megmaradt ennyire jó állapotban átalakítások nélkül.

Kotor a macskák városa, mindenhonnan macskaszobrok, ereklyék köszönnek vissza. Minden zugban egy macskaalom, egy éppen pihenő kandúr vagy egy kis tál tele cicaeledellel.

A legenda szerint ugyanis a gazdag kereskedőváros hosszú időn át küzdött a pestisjárvánnyal. Míg nem a tengerészek macskákat hoztak Kotorba, akik megették igen hamar a betegséget terjesztő elszaporodott patkányokat. Azóta Kotorban nagy tisztelet övezi a macskákat, szinte minden megengedett nekik. (Ata, 2023)

Kotor nagy csalódás… 1 óra a dugóban, 1 óra vissza… Az erődre semmi hajlandóság, 1350 lépcső felfelé tűző napon… A parkolóban semmi hely… Turistatömeg, és még nincs is szezon. Építkezés mindenhol. (2025. május)

Ebben az országban az egyetlen amit fel tudnak mutatni, az Kotor és az óvárosa, mert az valóban szép, de a morál itt is érződik, simán fellöknek..(2023)

,, Kotor öböl hajókirándulás kötelező, gyönyörű rész, viszont a partja gagyi ott ne tervezzetek strandolást csak városnézést. (Máté, 2021)

"A Kotori-öböl vitathatatlanul a montenegrói partvidék legcsodálatosabb része. Ha Kotorban járunk, az óváros bejárása alap, de ne hagyjuk ki a város felett 260 méteren magasodó Szent János-erődöt sem. Az oda vezető út igencsak embert próbáló (főleg kánikulában), de a fent fogadó látvány minden fáradságért kárpótol. Ha napos, meleg időben másszuk meg a hegyet, nem árt, ha van nálunk sapka vagy kalap és egy üveg ásványvíz. Ha már Kotorban járunk, feltétlenül látogassunk el a várostól 18 kilométerre fekvő Perastba. A festői fekvésű városkánál talán nincs is megkapóbb egész Montenegróban, a kikötőből pedig halászhajókkal tudunk átkelni az öböl két aprócska szigetének egyikére, a Szirti Madonnára."

"Két olyan hely volt Budva környékén, ahová autó híján nem tudtunk egyénileg eljutni, mert nagyon körülményes és drága lett volna, ezért befizettünk egy-egy csoportos túrára. Az egyik a Skadari-tó, mely a Balkán legnagyobb tava és egyben nemzeti park is. A tó területén Montenegró és a szomszédos Albánia osztozik. Az egyedülálló természeti adottságokkal rendelkező tó a legkülönfélébb madárfajok fészkelő helye, még pelikánok is élnek itt. A tó nagy részét tavirózsák borítják."

"Kotor kötelező látnivaló a Montenegróba látogatóknak, felejthetetlen élményt kínálva az ide utazóknak. A Kotori-öböl kétség kívül az adriai tengerpart egyik legszebb öble, mély vize lehetőséget ad az óceánjáró hajók kikötésére is, négy részre tagolt öblét pedig túrázásra kiválóan alkalmas magas hegyek ölelik körül (például a Lovcen-hegy).

Kotor kikötője és a velencei uralom alatt épült városfala az UNESCO világörökség része, a középkori óvárosának kellemes atmoszférájú sikátoraiban, apró terein sétálva egy pillanatra úgy érezzük, megáll velünk az idő. Kis üzletei és kávézói, narancsfái és virágos erkélyei idilli mediterrán hangulatot árasztanak magukból. Építészeti és történelmi szempontból is érdemes megtekintenünk az alábbi nevezetességeket: a román stílusú Szent Trifun-székesegyházat két jellegzetes harangtornyaival, a 12. századi Szent Anna-templomot a 15. századi freskóival, a 14. századi barokk oltárral rendelkező Szent Klára-templomot, az 1195-ben épült, bizánci-román stílusú Szent Lukács-templomot, a 13. századi Szűz Mária-templomot és a Tengerészeti Múzeumot. Ám az itteni látnivalók nem merülnek ki a hangulatos óváros felfedezésével: az igazi kihívás a meredek hegyoldalra épült korabeli erődítmény megmászása, ahonnan fenséges látvány tárul elénk az öbölre." (Gabi, 2015)

Szent Lukács-templom - o.i. fotója

,, Kotor a 4,5 km városfallal körülvett középkori városközpont kanyargós, szűk utcácskáival, tereivel, kis templomaival 1979 óta szerepel az UNESCO világörökség listáján is. Kotor óvárosa sokkal inkább hasonlítható Dubrovnikra, mint a budvai. A rómaiak által alapított városnak igen sok látványossága van, az egyik legkiemelkedőbb( szó szerint) a város felett a a hegyoldalba épített Szent Iván erőd, aminek a legmagasabb pontjáról gyönyörű kilátás nyílik a városra és az öbölre. Az erődbe az óvárosból lehet feljutni 1350 lépcsőn keresztül, ami nagy melegben igen fárasztó menet, ajánlom hogy vigyen mindenki magával jó sok vizet. Valahol 260 m szintet írtak, annál talán picivel szerintem több az. Útközben a helyi bácsik retró hűtőládából árulnak azért egy kis vizet és sört is, ha valaki megfeledkezne az utánpótlásról. Felfelé menet csodálatos fotókat készíthetünk a városról és az öbölről is. Másnapra kemény izomlázam alakult ki a vádlimban, de a látványért megérte a szenvedés. A kotori öböl a norvég fjordvidékhez hasonlítható festői táj, már amennyire a én elképzelem azokat a fjordokat. (2017)" forrás

,, A kotori buszmegállótól körülbelül fél kilométerre helyezkedik el a vár bejárata, ahova 8 euró volt a belépő. A cél a Szent János-erőd (San Giovanni fort) megmászása volt, mely 260 méterrel a tengerszint felett helyezkedik el és amelyhez nem kevesebb, mint 1350 lépcsőfok vezet. Az út során és a csúcsra felérve is csodálatos kilátás tárul elénk, így minden fáradtságot megér a feljutás! Kotor kihagyhatatlan látnivaló Montenegróban. (2018)" forrás

,, Kétszer látogattunk el Kotorba: első nap várost néztünk, bejártuk az óvárost, megnéztük a városfalat és ebédeltünk, másnap pedig befizettünk egy kétórás hajóútra. Ezt mindenképpen javaslom: 15 euró áron hirdetik fejenként, de 10-12€-ra is le lehet alkudni. Érdemes a kisebb hajókhoz odamenni, mert 4-6 fővel sokkal hangulatosabb mint egy huszon-harminc fős nagyobb hajón. A kétórás túra során Perastot és A Szikál Hölgyének szigetét lehet meglátogatni, közte hajókázással, de van egy négyórás privát túra, ahol egy barlangba is beviszik a jó turistát fürdeni, ez azonban fejenként 20-30 euró, alku függvényében.

Kotorban továbbá fel lehet menni a hegy tetején lévő erődbe is, ez valami hatszáz-akárhány lépcső, de mi különböző lábegészségügyi problémák miatt (illetve azért, mert úgy tudtuk, autóval is bevállalható valami halál-tekergős úton, de kiderült, hogy ez fake news), ha viszont bírja a lábad, érdemes felmenni, mert fotók alapján gyönyörű a látvány. A kikötőben két hatalmas óceánjáró hajót is láttunk, a Costa Luminosa kifejezetten tetszett, még kedvet is kaptam egy egyhetes körútra.

A partok többsége egyébként kavicsos-sziklás, vannak tengeri sünök és mindenfajta szúrós dolog, szóval a fürdőzéshez érdemes valamilyen úszópapucsot vinni, vagy venni egyet 10 eurós áron a bazársoron. (2018)" forrás

,, Kotor túlzás nélkül "a macskák városa", nagy becsben tartják a cicákat, így aztán nem csoda, hogy ha minden sarkon, padon, ablakban látunk egyet-kettőt. A legenda szerint a macskák a hajósokkal érkeztek ide távoli földekről, ennek köszönhetően nemcsak a macsekok száma, hanem fajgazdagsága is rendkívül magas. A higiénia problémakörétől próbáltunk eltekinteni, és így egészen örömteli volt látni a macskák és emberek kölcsönös szimbiózisát. A macskamúzeumot egy másik alkalommal mindenképpen megnézzük majd.

Az óvárost felülről védelmező Sveti Ivan romos várfalat és erődítményt másnap este másztuk meg, pont alkonyatkor. Előtte tusoltunk le a délutáni strandolás után (ld. később), de teljesen fölösleges volt, mert az esti hőségben öt perc kaptató után már ugyanolyan sósak voltunk, csak ezúttal az izzadságtól. Feszített tempóban kaptattunk fel egészen a zászlós várromig, hogy a teljes sötétedés előtt felérjünk. A nagyon csúszós egykori ösvény mellett egy frissebb lépcsősoron ruganyosan lehet haladni, de a sok-sok romos bástya, kúszónövény és denevér közt akaratlanul is elvéti néha az ember az ösvényt. Végül a botladozó elemlámpás turisták közt szlalomozva csak felértünk és szédületes kilátásban lett részünk." (2019) forrás

,, Maga az óváros kicsi, gyalog simán bejárható az egész – már ha nem tévedsz el a labirintusban. De mit csinálhatunk a városfalon túl? Nézelődhetünk a piacon, ami pont a városfal lábánál van. Vagy sétáljunk a kikötőben, a pálmafás sétányon. A kisebb hajókon kívül valószínűleg 1-2 óceánjárót is láthatunk közelről. Nézzük meg a kikötőben ülve naplementében, ahogy a hajók útnak indulnak. Ha pedig vacsorázni szeretnénk egy modern helyen az óvároson túl, akkor a LAV Gastro Bar-t érdemes megnézni, mi többször is ott ettünk és nagyon szerettük. (2019)" forrás

Tudom a jobb strandok Budván, de nekem Kotor hangulata jobban tetszik. Kotorhoz Tivat nagyon közel van ki ne hagyjátok,gyönyörű a város,a kikötő egyedi történelmi rész!

A kotori öböl egy fjord (hivatalosan nem fjord az(nem a jég vájta), csak úgy néz ki, mint egy fjord, a lassan mélyülő, nem köves strand elég ritka.

Kotorban első nap főleg az óvárosban köröztünk. Nagyon hangulatos kis utcák, kávézók és boltok vannak. Aki szereti a macskákat, annak ez egy paradicsom lesz, szó szerint minden sarkon találni simogatásra vevő cicákat. 😺
Második nap felmentünk az erődbe, ami abszolút kihagyhatatlan. Sajnos pont az érkezésünk hetében duplázták meg a belépő árát (8 -> 15 €), de még ennyiért is bőven megéri, elképesztően szép látvány tárul elénk folyamatosan az öböl felett. Plusz tele van titkos kis helyekkel, amit egy gyors séta alatt nem is lehet észrevenni. Érdemes tényleg mindenhol megállni, körülnézni. A kedvencem a sziklaablak, ahonnan leereszkedve egy zöld ösvényen eljuthatunk egy gyönyörű, meghitt kis templomromhoz. Aminek a legjobban örültem, hogy semmi felügyelet nem volt, teljesen szabadon mászhattam a sziklákon, és sajátos módon fedezhettem fel a helyet. 😎 Sötétedés után egyébként ingyen látogatható, legkésőbb 10 óráig.
A Kék Barlangot kihagytuk. Bár voltak még szervezett utak, de ehhez túl hideg és szürke idő volt, nem láttuk értelmét. A listán rajta marad, legközelebb mindenképp útba ejtjük Perasttal és az egyetlen templomból álló kis szigettel (Our Lady of the Rocks) együtt. (2023)

Tetszett:
A városfalon felkapaszkodni 1350 lépcsőfokot a Szent János erődig, miközben az öböl panorámája egyre lélegzetelállítóbb
A macskamúzeumban egy öreg cirmos társaságában hallgatni a helyi macskabarát hölgy történeteit a város cicáiról
A pici pékségben vásárolt még meleg burek elfogyasztása egy középkori templomlépcső tetején üldögélve hajnalban
Az óváros sikátoraiban felfedezni a velencei oroszlános címereket és a román kori templomok rejtett bejáratait
A tengeröböl partján a Perast felé tartó kishajó fedélzetén élvezni a montenegrói hegyek visszatükröződését a vízen

Nem tetszett:
A kikötőben egyszerre négy óriási turistahajó utasainak hömpölygő tömege, ami miatt mozdulni sem lehetett az óvárosban
A Szent Trifun katedrális előtti téren a "jelmezbe öltözött" helyiek erőszakos fotózkodási ajánlatai
A parti sétányon a folyamatos "boat trip to Blue Cave" kikiáltók egymást túlharsogó hangzavara
Az óvárosi étteremben a halványkék "adriai homár" felszolgálása, ami valójában fagyasztott languszta volt túlárazva
Az apartmanunk ablaka alatt hajnalig üzemelő bár balkáni mulatós zenéjének basszusa, ami miatt lehetetlen volt aludni

Odajutás

Minden út Montenegróban csak kétsávos, és többnyire kanyargós hegyi utak, így a 70 km/h-nál (43 mph) nagyobb sebesség ritkán legális vagy biztonságos. A Vrmac alagút jelentősen lerövidíti az utat Budva és Kotor között. Alternatív útvonalat választhatsz a Trojica-hegyen keresztül, ami egy kanyargós hegyi út Kotor felett. Erről a hegyről gyönyörű kilátás nyílik az apró falvakra, és Podgoricára (Cetinje felől közelítve), valamint a Kotori-öbölre.

Montenegróban vezetve vedd figyelembe, hogy a helyiek agresszívan vezetnek, és nem haboznak előzni fehér vonalon, meredek kanyarokban. Légy óvatos. Sok útépítés is folyamatban van, és a biztonsági előírások kevésbé szigorúak, mint a fejlettebb országokban. Ne ess pánikba.

Mint sok helyen, a taxikban lehet, hogy van, lehet, hogy nincs mérőóra. Légy óvatos, mert az óra nélküli taxiárak széles skálán mozoghatnak, különösen angolul beszélők számára. A taxisok gyakran próbálják megcsalni a turistákat. A valós taxiár Kotoron belül és Muo felé kevesebb kell, hogy legyen, mint 3 €. Mindenképp beszéld meg az árat, mielőtt beszállsz a taxiba.

A Budvából Kotorba tartó buszjegy 4 euróba került, és a buszmegállóban kellett megváltanunk. Szerencsére nem kellett sokáig várni, mert a két város között gyakran indulnak járatok. A távolság ugyan csak 22 kilométer, de a kanyargós utak miatt minimum 40-45 perc az út – és ez a legjobb esetben. Nekünk másfél órába telt, mivel hatalmas volt a forgalom.

Podgoricából Kotor felé haladva mindenképp állj meg egy pillanatra a híres Sveti Stefan-félszigetnél – ez az a hely, amit képeslapokon is gyakran látni. Miközben gyönyörködsz a látványban, reggelizz meg az Adrovic Hotel teraszán, ahonnan lenyűgöző panoráma nyílik a tengerre. Ez a tökéletes indítás egy igazán emlékezetes naphoz. Ha korán érkezel, elkerülheted a turisták tömegét, és nyugodtabb képeket is készíthetsz. Parkolóhelyet viszonylag könnyen találsz a főúton vagy a környékbeli kis utcákban. Ha pedig van időd, érdemes egy kis sétát tenni a közeli öblök mentén is, mert a partvidék minden szakasza tartogat valami meglepőt. És ne felejts el naptejet és vizet vinni magaddal – a déli nap már reggel is erősen tűz!

Szállás

A holtszezonban Kotorban az szállás olcsó és bőséges.

A főszezonban az óváros nagyon zsúfolttá válhat a gyakori tengeri hajók és a más városokból érkező napi kirándulók miatt. Emiatt érdemes lehet az óvároson kívül, északra vagy délre szállást keresni.

Magánszobák

A Stari Grad területén sok házat átalakítottak kiadó apartmanokká. Két vagy több főből álló csoportok számára ezek gyakran a legkedvezőbb árú lehetőségek. Minőségük (és áraik) luxus szinttől a szerényebbig terjedhet. A legtöbb online foglalható, de átutalásos előlegre lehet szükség. A legtöbbet angolul beszélő külföldi látogatók üzemeltetik vagy birtokolják.

Nyáron várhatóan körülbelül 10 €-t/fő összeget kell fizetni szállásért az óvárosban, és 7-15 €-t az óvároson kívül és közelebb a strandokhoz.

Ajánlott szálláshelyek (2024):

3 csillagos: Apartments Simun , Hotel Marija

4 csillagos: Hostel Old Town Kotor , Palazzo Drusko Deluxe Rooms, Hotel Cattaro ,

Közlekedés

A belvárosban nehéz parkolóhelyet találni, ezért használja az autóját csak akkor, ha feltétlenül szükséges. Vigyázzon, hová parkol, mert a gyanús vontató szolgáltatók gyakran célozzák meg a turistákat az óváros környékén. Keressen ingyenes parkolóhelyet az óvárostól távolabb, és onnan gyalogosan folytassa az utat.

Kotorban nincsenek homokos strandok, és a víz minősége sem ideális úszásra. Fontolja meg, hogy elautózik a gyönyörű Jaz vagy Trsteno strandokra a Budva Riviérán, amelyek körülbelül 20 km-re találhatók Kotorból.

Kotor elesett, a turisták felfalták.😄 Gyakorlatilag két óra telt el az érkezésünket követően mire egyetlen olyan parkolót találtunk ahol még hat darab üres hely volt. Vannak ilyen kijelzők amin látszik, hogy a környéken lévő parkolókban hány férőhely szabad. Hát a négyből három három nulla volt, és egy parkolónál jelzett 6 darab üres helyet. A dugó olyan szintű volt, hogy a két óra alatt 1900 métert tettünk meg ami azt jelentette hogy gyakorlatilag órákat álltunk a sorban. Őszintén szólva a part melletti nagy parkolót kerestük, hiszen eddig minden évben ott parkoltunk, aztán a covid miatt egy-két évig nem mentünk és fel is számolták ez idő alatt. Tehát aki azt keresi, ne keresse mert nem fogja megtalálni, a térkép ugyan még jelzi. A hibát itt követtük el, hiszen ott már csak egyenesen tudtunk menni ellenkező irányba és hát visszafordulni sem volt egyszerű ami újabb hosszú perceket jelentett a dugóban. Gondoltam, hogy hazafelé egy kicsit könnyebb lesz a városból kijutni valóban az is volt hiszen ez a parkoló ami egy szabadtéri, közvetlenül a tengerpart melletti zúzottköves terület, tényleg csak néhány száz méterre van attól a körforgalomtól amin keresztül el lehet hagyni a várost. Évek óta járunk Montenegróba nyaralni, majd minden alkalommal ellátogatunk Kotorba is de ez ami most volt ez minden várakozásomat felülmúlta. (2024)

,, Kotor környékén nagyon jó az autóbuszos utazás is. Körbe járják az öblöt. S nem drága: 1-2 euró/ fő. Ha jön a helyi busz, s nem vagy még a megállóban, le is intheted. Sokszor szálltunk így fel. A taxi sem olyan drága. Tivatból hívtuk Lepetaneba, s onnan Kotorig 5 eurót kért. Este drágább, Kotorból Risanig, a szállásunkig a kotori taxis 20 eurót kért éjfélkor, számítva azzal, hogy 1 órakor indlt az utolsó busz. Mi mèg sétáltunk egy órát, s a busszal visszalibegtünk... Az öbölben csak kavicsos, köves partot ismerek. Uszócipővel jó.

Étkezés

Kotor étkezési lehetőségei tökéletesen tükrözik a város sokszínű karakterét, ahol a hagyományos montenegrói konyha találkozik a mediterrán és balkáni ízekkel. A város éttermeinek palettája az egyszerű utcai falatóktól a kifinomult fine dining élményekig terjed, így minden ízlés és költségvetés számára kínál megfelelő opciókat.

A kotori gasztronómiai felfedezést érdemes a helyi piacon kezdeni, ahol megkóstolhatod a montenegrói konyha két legismertebb termékét: a njeguški pršutot és a njeguški sajtot. Ezeket a különlegességeket a közeli Njeguši faluból szállítják, és a piac árusai örömmel adnak belőle kóstolót. A njeguški pršut egy különleges füstölési technikával készített sonka, amelynek egyedi, sós és aromás íze van, míg a helyi sajtok között megtalálhatók a mézes-diós kombinációk is, amelyek a hegyi gyógynövények nektárjából készült montenegrói méz intenzív ízét hordozzák.

Az óváros szűk utcáiban tucatnyi étterem rejtőzik, ahol a friss tenger gyümölcsei dominálnak a menüben. A Scala Santa például Kotor legrégebbi étterme, amely 1931 óta működik, és egy csendes téren található, ahol gyakran hallhatóak a hagyományos montenegrói dallamok. A BBQ Tanjga kiváló hely a montenegrói klasszikusok megkóstolására, különösen a kevert húsos tálakra, ahol a cevapi mellett különféle grillezett húsokat kóstolhatsz meg. A La Catedral Pasta Bar pedig az olasz konyha szerelmeseinek nyújt autentikus élményt barátságos kiszolgálással.

Azok számára, akik a fine dining élményt keresik, a Restaurant Galion a kikötőben található, egy üvegből épített épületben, amely cölöpökön áll a víz felett. Itt a legfinomabb hal- és tenger gyümölcsei ételeket kínálják, lenyűgöző kilátással a Kotori-öbölre. A Rooftop Terrace Hippocampus csak körülbelül tíz asztallal rendelkezik, így foglalás szükséges, de cserébe artisan koktélokat és szezonális menüt kínálnak a város tetején.

A költségvetés-tudatos utazók sem maradnak éhesen, hiszen a városfalakon kívüli nagy termelőpiacon már 1 euróért kaphatóak hamburgerek. Ez a terület tökéletes azok számára, akik gyors és olcsó étkezést keresnek a város felfedezése közben. A pizzázók és gyorsétermek szintén népszerűek, különösen a fiatalabb korosztály és a cruise hajók utasai körében.

A kávézók kultúrája Kotorban különösen fontos szerepet játszik. A helyiek órákig el tudnak ülni egy-egy kávé mellett, beszélgetve és megfigyelve az utca forgalmát. A Mon Bistro Cafétéria például kiváló hely egy igazi montenegrói kávéélményhez, ahol az eszpresszó készítés művészete a középpontban áll. A kávézók és éttermek sorakoznak a öböl menti sétányon is, amely északra húzódik Dobrota felé, gyönyörű kilátást nyújtva a vízre és a környező hegyekre.

A Dobrota irányába húzódó promenádon található éttermek különösen népszerűek a romantikus vacsorák és a nyugodt ebédek miatt. Itt a friss tenger gyümölcsei mellett a hagyományos montenegrói ételek is megtalálhatók, mint például a fekete tintahal rizottó vagy a grillezett polip. Ezek az éttermek gyakran teraszokkal rendelkeznek, ahol a vendégek élvezhetik a tengeri levegőt és a sunset időszakában különösen lenyűgöző hangulatot.

A vegán és vegetáriánus étkezők számára a Restobar Taraca nyújt megoldást, amely az óváros északi részén, a Škurda folyó partján található. Ez az egyik kevés étterem Montenegróban, amely kiterjedt növényi alapú menüvel rendelkezik, ázsiai ihletésű ételekkel, salátákkal, smoothie-kkal és frissen facsart gyümölcslevekkel. A hely tökéletes választás a Szent János erőd túrája előtt vagy után.

Az étkezés Kotorban nemcsak táplálkozásról szól, hanem társasági esemény is. A helyi szokások szerint az étkezések hosszúak és lassúak, beszélgetéssel és borfogyasztással kiegészítve. A Plantaže montenegrói borai különösen ajánlottak, amelyek között megtalálhatók a Chardonnay, Merlot és Cabernet Sauvignon mellett a Vranec és Krstač ősi szőlőfajták is, amelyek Montenegro, Szerbia és Macedónia őshonos fajtái. A helyi borok általában vaníliás, banános és fás ízvilágúak, bár a minőség néha ingadozhat.

A praktikus tudnivalók között fontos megjegyezni, hogy a borravalót nem kötelező adni, bár a kerekítést mindig értékelik. Ha valaki kifejezetten kéri a borravalót, valószínűleg turistacsapdában vagy. Minden újabb rendelésnél új számlát hoznak, ez teljesen normális montenegrói gyakorlat. A nyári hónapokban az óváros zsúfolt lehet, ezért érdemes kerülni az ebédidőt és inkább kora este vagy késő délután étkezni, amikor a hangulat is kellemesebbé válik.

Vásárlás

Kotor vásárlási lehetőségei sokkal változatosabbak, mint amit az ember egy ilyen kicsi középkori városról várnál. A kövezett utcák tele vannak kis boltokkal, az óváros falain kívül pedig egy élénk piac várja a látogatókat, amely egyszerre kínál friss helyi termékeket és turistáknak szóló emléktárgyakat.

A kotori piac az óváros kapujánál található, pontosan ott, ahol évszázadok óta zajlik a kereskedelem. Ez Montenegro egyik legnépszerűbb piaca, és nem véletlenül, hiszen tökéletes helyen van elhelyezve. A piac egész évben nyitva tart, minden nap reggel 7-től este 7-ig, de szombat a legpezsgőbb nap, amikor a legnagyobb a kínálat és a legtöbb árus van jelen. Ezen a napon érdemes korán érkezni, hogy elkerüld a cruise hajók utasainak tömegét, akik délelőtt özönlik el a várost.

A helyi piacban friss gyümölcsök, zöldségek, sajtok és húsok mellett háztartási eszközöket, ékszereket és szuveníreket is találhatsz. A különlegességek között szerepelnek a házi készítésű török desszertek, azaz a ratluk, amelyből a Takovo márka a legnépszerűbb, rózsaíztől kezdve pisztáciáig mindenféle ízben. A szárított füge igazi helyi különlegesség, akárcsak a montenegrói méz, amely a hegyi gyógynövényekből készül és intenzív aromájával tűnik ki. A piac árusai örömmel adnak kóstolót mindenből, a helyi pršut szalámitól kezdve a különféle sajtokig.

Az óváros szűk utcáin számtalan kis butik és szuvenírbolt rejtőzik, ahol a hagyományos montenegrói kézművesség termékeitől kezdve az olasz divatmárkák ruháig mindent megtalálhatsz. A Shopping Centre Kamelija modern bevásárlóközpont az óváros kapujánál, amely UNESCO szabványoknak megfelelően épült, és 120 parkolóhellyel rendelkezik. Itt találod a nagyobb márkákat és a helyi designerek alkotásait is.

A szuvenírek között különösen népszerűek a dobrota csipke fülbevalók, amelyek a Kotori-öböl hagyományos kézműves örökségét képviselik és immateriális kulturális örökségnek számítanak. A levendula termékek szintén kedveltek, mivel Montenegro partvidékén bőven terem ez a növény. Kis illatozó levendula tasakokat, szappanokat és illóolajokat találhatsz szinte minden piaci standnál. Az ezüst és korall ékszerek szintén jellemzőek a tengerparti városokra, és sok kézműves készít egyedi darabokat természetes anyagokból, mint drágakövek vagy kagylók.

A macska múzeum különlegessége, hogy minden macskás témájú tárgy bevételének egy részét a város macskáinak gondozására fordítják, így a vásárlással egy jó ügy támogatásához is hozzájárulsz. A kapa, a hagyományos montenegrói férfi sapka, fekete alapon piros tetejével és Montenegro címerének mintájával, authentikus kulturális emlék lehet azok számára, akik valami igazán helyit szeretnének.

Fontos tudni, hogy a legtöbb kisebb árus és piaci stand nem fogad el bankkártyát, ezért mindig vigyél magaddal készpénzt. Az eurót széles körben elfogadják, így nem kell a pénzváltással bajlódnod. Az alkudozás része a kultúrának a helyi piacokon, bár ez kezdetben kényelmetlennek tűnhet, az emberek hozzá vannak szokva. A cél egy tisztességes alku elérése, de ne vidd túlzásba az árleszorítást, és mindig maradj udvarias és barátságos.

Az árusokat érdemes megkérdezni, hogy hol készült a termék, mivel sokan szívesen elmondják a történetét a kézműves munkájuknak. Ez nemcsak mélyebb kapcsolatot teremt a tárggyal, hanem biztosítja is, hogy ne vegyél tömegtermékeket, amelyeket helyi kézművességnek álcáznak. A délelőtti órák, különösen 11 és 13 óra között a legjobb időpont a vásárlásra, amikor az árusok már egy ideje ébren vannak, de még nem fáradtak el teljesen.

A piac nem csak vásárlás helye, hanem a helyi élet színtere is. Itt találkozhatsz helyiekkel, megismerheted a montenegrói gasztronómia alapanyagait, és átérezheted azt a hangulatot, amely évszázadok óta jellemzi ezt a történelmi várost. A vásárlás Kotorban nem csak a tárgyak megszerzéséről szól, hanem a helyi kultúra megismeréséről és az autentikus montenegrói élmény átéléséről is.

Ata fotója

Szórakozás

Kotor éjszakai élete kellemes meglepetés lehet azok számára, akik azt várják, hogy ez a középkori város estétől csendes és alvó lesz. Valójában a napközbeni turistatömegek távozása után a város teljesen más arcát mutatja, és a kövezett utcák megtölnek helyiekkel és azokkal az utazókkal, akik itt maradnak éjszakára.

A kotori éjszakai szórakozás két hullámos ritmusban zajlik. Az első fázis a korai estétől éjfélig tart, amikor a számos bár, étterem terasza és wine bar dominál. A hangulat ekkor még kötetlenebb, az emberek lassan iszogatnak, beszélgetnek, és élvezik a középkori környezet varázsát.

Éjfél után azonban minden megváltozik, mert törvényi előírás szerint a nyitott tereken le kell kapcsolni a zenét, és ekkor kezdődik a második hullám, amikor a buli áttevődik a klubokba és zárt terekbe.

A kezdéshez érdemes betérni a Wine Street Kotor valamelyik helyére, ahol megismerheted a helyi borászati kultúrát és fokozatosan hangolódhatsz az estére. Ha jazzes hangulatra vágysz, a Jazz Club Evergreen szombat esténként 9-től élőzenei koncerteket tart, ahol egy old fashioned vagy espresso martini mellett élvezheted a zenét. Itt azonban érdemes foglalni vagy legalább fél órával korábban érkezni, mert nagyon népszerű hely.

Azok számára, akik komoly bulira vágynak, a Maximus klub lesz a legfőbb állomás. Ez a város legnagyobb klubja 4000 fős kapacitással, ahol már olyan világsztár DJ-k is felléptek, mint David Guetta vagy Fatboy Slim. Ez Kotor válasza a balkáni éjszakai életre, ahol igazán vadul tud menni a hangulat. Ha azonban valami autentikusabbra vágysz, a Moja Kafanica érdekes választás lehet. Ez a hely nappal családi étteremként működik, este pedig hagyományos balkáni bulihellyé alakul át, ahol a hangulat elég vadul tud eszkalálódni.

A hostel túrák és a fiatalabb korosztály kedvence az Old Town Pub, ahol klasszikus rock, visszatérő slágerek és aktuális hiterek keveréke szól úgy, mintha csoportos karaoke est lenne. A hangulat gyakran kilép az utcára, és a kövezett járdákon folytatódik a szórakozás. Elegánsabb választást jelentenek a borbárok, mint például a Bokun Wine Bar, ahol kiváló helyi borokat kóstolhatsz hideg felvágottak és sajtok kíséretében, hétvégén élőzenével fűszerezve.

Ha koktélokra és stílusos környezetre vágysz, a The Harbour Pub ideális, ahol színes keverékeket készítenek a középkori falak között. A város tetején található Rooftop Terrace Hippocampus különösen romantikus, de csak körülbelül tíz asztallal rendelkezik, így mindenképpen foglalás szükséges. Itt kreatív koktélokat és szezonális menüt kínálnak lenyűgöző kilátással.

Vannak rejtett gyöngyszemek is, mint a Letrika, amely nappal csendes kávézóként működik, este pedig az egész mellékutca megtelik táncoló fiatalokkal, akik Lectrica koktélokat kortyolgatnak DJ zenére. A Secondo Porto egy különleges vízparti klub, amely este 11-től hajnali 5-ig tart nyitva, és egy hajó-színpadot kínál vízesésszerű fényekkel. A Karampana Cafe Bar pedig a híres Karampana szökőkút mellett helyezkedik el, rusztikus dekorációkkal és meleg hangulattal.

Fontos tudni, hogy Montenegróban a borravalót nem kötelező adni, bár a kerekítést mindig értékelik, és ha valaki kifejezetten kéri a borravalót, valószínűleg turistacsapdában vagy. Különös szokás, hogy minden újabb rendelésnél új számlát hoznak, ez teljesen normális montenegrói gyakorlat. A nyári hónapokban, különösen karnevál és fesztivál időszakokban a legizgalmasabb az éjszakai élet, de az év többi részében is működik, csak kisebb intenzitással.

Kotor éjszakai élete nem a mennyiségről, hanem a minőségről szól. Itt nem arról van szó, hogy hajnalig tombold, hanem hogy élvezd a középkori falak között a montenegrói vendégszeretetet, jó borokat és autentikus hangulatot. A város mérete miatt minden gyalog elérhető, így könnyen lehet váltogatni a helyszínek között, és ha elfáradtál, pár perc alatt visszaérhetsz a szállásodra. Kerüld el a főtéri túlárazott helyeket, kivéve ha kifejezetten a helyszín miatt mész oda, és óvakodj az óceánjáróról kijövő turistákat célzó csapdáktól, ahol gyengébb a minőség, de magasabbak az árak.

Egyéb hasznos információk

1. Az óváros a helyszín, ahol kellemesen lehet kávézni a középkori falak árnyékában. Sok kávézó található az óvárosban, de még így is nehéz helyet találni napos időben. A borravaló nem kötelező, bár az aprót egyszerűen csak kerekíthetjük fel. Ha jó kapcsolatot ápolunk a pincérekkel, az sokat segíthet.

A presszó kávé (espresso) ára 1 € vagy annál több. A üdítők és gyümölcslevek ára 1-2 €.

Kóstolja meg a montenegrói borokat, mint a "Vranac", "Pro Corde", "Krstac", "Cabernet", "Chardonnay" és a "Nikšićko" sört. A montenegrói pálinka, amely "rakija" néven ismert, jó választás lehet, hogy felmelegedjen, mielőtt este kimegy, különösen a szőlő pálinkák, mint a "Montenegrin loza", "Prvijenac" vagy "Kruna". A literes boros üvegek a Stari Grad határain kívüli szupermarketekben 5 € alatt elérhetők.

Strandok

Nincsenek homokos strandok. Van néhány kleskeny kavicsos strand, amúgy többnyire betonos napozó felületek.

,, Kotorból Tivat felé vannak kisebb strandok. Lepetaneban, Opatovóban, Donja Lastván, egészen Tivatig lehet talalni, de busszal kicsit macerás, mert nem tudod hol kell leszállni a buszról. Meg azért 10-15 km az út Tivatig. Én nem tudok Tivatban fizetős strandról. Kotorból szintén van busz egészen Kostanjicáig. Vannak jó strandok Herceg Noviban is. Azt legegyszerűbben úgy lehet busszal megközelíteni, hogy Kotorból elindulsz Tivat felé, a kompnál leszállsz, átmész a kompon (gyalogosan ingyenes) ott jobbra fordulsz, ott a megálló és felülsz a Herceg Novi felé tartó buszra."

Óváros

Kotor óvárosát 4 és fél kilométer hosszú városfal veszi körül, amely szűk utcákkal teli, labirintusszerű központot ölel át, ahol az autós forgalom teljesen ki van tiltva. A városkapuknál mindig számíthatunk belépési díjra, míg a legtöbb bolt és étterem a főutcákon helyezkedik el, bár érdemes a mellékutcákat is felfedezni a rejtett kincsek miatt. A nyári hónapokban zsúfoltságra lehet számítani, különösen a turisták miatt, amikor az óváros utcái megtelnek látogatókkal.
Az óvárosban több kisebb élelmiszerbolt is található, de a nagyobb bevásárlásokhoz a városfalon kívüli üzletek jobbak, és a közeli élelmiszerpiac az óvároson kívül található, ahol friss helyi termékeket is vásárolhatunk. A szálláshelyek az óvárosban hangulatosak, de este zajosak lehetnek, míg a parkolás az óvároshoz közel nehézkes, ezért a legjobb megoldás a városfalon kívül parkolni. Az óváros ideális kiindulópont a környező hegyekbe vezető kirándulásokhoz, és tökéletes bázis a montenegrói tengerpart és a hegyek felfedezéséhez.

Ata fotói

Szent Trifun-székesegyház

A Szent Trifun-székesegyház Kotor óvárosának legfontosabb vallási épülete, amely 1166-ban készült el, és a román stílus jegyeit viseli magán, bár az épületet többször is átépítették földrengések után, így a homlokzata részben barokk stílusú lett. A székesegyház Szent Trifun, Kotor védőszentjének nevét viseli, akinek ereklyéit is itt őrzik, míg a belső tere gazdagon díszített, különösen figyelemre méltóak a bizánci stílusú freskók. A templom tornyából szép kilátás nyílik az óvárosra és a környező hegyekre, ami különleges élményt nyújt a látogatók számára.
A székesegyházban gyakran rendeznek koncerteket, különösen a nyári hónapokban, amikor a történelmi falak között varázslatos akusztikai élményben lehet részünk. A belépés díjköteles, és a jegyárak tartalmazzák a székesegyház múzeumának megtekintését is, ahol vallási relikviákat és műalkotásokat láthatunk, amelyek betekintést nyújtanak Kotor gazdag vallási és kulturális örökségébe. Ez a lenyűgöző építmény nemcsak vallási központ, hanem Kotor történelmének és művészeti hagyományainak élő emléke is.

Ata fotója

Egyéb látnivalók

Sveti Ivan erődítmény

A Sveti Ivan erődítmény Kotor egyik legjelentősebb történelmi építménye, amely a város fölé magasodó hegyen található, és lenyűgöző kilátást nyújt a Kotori-öbölre. Az erődítményhez vezető út meredek és kihívást jelentő, de az erőfeszítés minden pillanatát megéri a felülről nyíló páratlan panoráma miatt. A várkastélyból leereszkedve egy remek szerpentines úton találjuk magunkat, amely egyenesen le vezet a partra, és különleges élményt nyújt a természet közelsége miatt. Ez a kirándulás nagyon érdekes és változatos program, amely ötvözi a történelmi felfedezést a természetjárással. A túra során nemcsak a középkori építészet csodáit csodálhatjuk meg, hanem a Kotori-öböl és a környező hegyek lenyűgöző tájképét is. A Sveti Ivan erődítmény felkeresése kiváló választás azok számára, akik szeretnék megismerni Kotor történelmét, miközben aktívan töltik idejüket a természetben.

Macska múzeum

A különleges Macska Múzeum a város macskák iránti szeretetét tükrözi, és egyedülálló kulturális élményt nyújt a látogatók számára. A múzeum gyűjteménye különféle macskás témájú műalkotásokból, képeslapokból, könyvekből és egyéb relikviákból áll, amelyek bemutatják a macskák történelmét és kultúránkban betöltött szerepét. Az intézmény bevételeinek egy részét a város macskáinak gondozására fordítják, így a belépőjegy árával a látogatók a helyi macskakolónia támogatásához is hozzájárulnak.
A múzeum kis mérete ellenére sok érdekes és ritka darabot találhatunk itt, amelyek mind a macskák világához kapcsolódnak. A múzeum a régi városfalak közelében található, így könnyen megközelíthető gyalogosan, és tökéletes kiegészítője lehet egy városi sétának. A látogatás különösen kedvelt a macskabarátok körében, akik szívesen fedezik fel a különféle kiállításokat, és mélyebben megismerhetik ezeknek a varázslatos állatoknak a történetét és jelentőségét az emberi kultúrában.

g.l. fotója

Kotor környéke

Kék Barlang

Tettünk egy hajókirándulást Kotorban, hogy megnézzük a Szirti Madonna szigetét, a Kék Barlangot és a többi látványosságot, amelyeket ezek a túrák kínálnak.
A 18:00 órakor induló túrán vettünk részt.
1 hátrány: A Kék Barlang csalódás volt. Körülbelül 19:00-kor értünk oda. Talán a napszak miatt, de nem láttuk a képeken látható kék vizet.
De sok előny :

Szuper forró nap volt (majdnem 40°C), így kevésbé valószínű, hogy megégsz 18:00-kor. A hajónk nem kínált árnyékot az utasoknak.
Bár a Kék Barlang csalódás volt, úszni közvetlenül mellette maga volt a gyönyör. A víz nagyon tiszta és csodálatos kék.
A legjobb rész az volt, amikor a naplementét néztük a hajóról. Csodálatos volt!!!
Visszatérni éjszaka és látni a kivilágított partot szintén nagyon szép volt.
Következtetés: Imádtuk a túrát, és nagyon ajánljuk a 18:00 órás túrát, ha szép, forró nyári nap van, és szereted a naplementéket. (2024)

Pietra

Pietra egy kis település Kotor közelében, amely festői szépségével vonzza a látogatókat, és csendes, nyugodt környezete ideális hely azok számára, akik el akarnak menekülni a turisták által zsúfolt helyekről. A település tradicionális kőházai és szűk utcái különleges hangulatot árasztanak, miközben megőrzik az autentikus montenegrói falusi életstílus varázsát.
Pietra közelsége Kotorhoz lehetővé teszi, hogy könnyen felfedezzük a középkori város látnivalóit, majd visszatérjünk a nyugalomba, így tökéletes választás azok számára, akik egyszerre vágynak a kulturális élményekre és a pihenésre. A környéken túrázási lehetőségek is adódnak, gyönyörű kilátással a Kotori-öbölre, ahol a természet szerelmesei felfedezhetik a hegyek és az erdők szépségeit. A falu környékén több kisebb templom és kápolna is található, amelyek bepillantást engednek a helyi vallási hagyományokba és a régió spirituális örökségébe.
Pietra tiszta levegője és a közeli erdők közelsége remek lehetőséget kínál természetközeli kikapcsolódásra, míg a helyi lakosok barátságosak, és szívesen megosztják történeteiket a látogatókkal. Bár Pietra kis település, a látogatók itt is találhatnak néhány vendégházat és családi éttermet, ahol helyi specialitásokat kóstolhatnak, és megtapasztalhatják a montenegrói vendégszeretet hagyományos formáját.

Dobrota

Dobrota Kotor közvetlen közelében található, a Kotori-öböl mentén húzódó festői település, amely tökéletes menedéket nyújt azok számára, akik csendesebb és kevésbé zsúfolt környezetet keresnek, mint a híres szomszédváros. A falu hosszú tengerparti sétánya kiváló hel a pihenésre és a gyönyörű kilátás élvezetére, ahol a látogatók végigbarangolhatnak a vízpart mentén, miközben csodálhatják a Kotori-öböl lenyűgöző panorámáját. Dobrota régi kőházai és villái emlékeztetnek a múlt tengerészeti és kereskedelmi gazdagságára, amikor a település fontos szerepet játszott a régió tengeri kereskedelmében.

A település kristálytiszta vizű strandjai népszerűek a helyiek és a turisták körében is, ideális helyet biztosítva az úszáshoz és napozáshoz a mediterrán hangulatban. Dobrota közelében több étterem található, ahol friss tengeri ételeket kínálnak, lehetőséget adva a látogatóknak, hogy megkóstolják a helyi gasztronómiai specialitásokat. A helyi templomok és kápolnák betekintést nyújtanak a régió vallási és kulturális örökségébe, gazdagítva a kulturális élményt.

Dobrota kiváló kiindulópont a Kotori-öböl és a környező hegyek felfedezéséhez, ugyanakkor bár a település közel van Kotorhoz, mégis megőrizte sajátos, nyugodt hangulatát, ami különösen vonzó a látogatók számára, akik az autentikus montenegrói élményt keresik.

További beszámolók

Montenegró tengerpartja valamennyire eltér az északabbra fekvő dalmát vidéktől: a part itt kevésbé tagolt, és már nincsenek hosszú, elnyúló szigetek. Itt található az Adria egyik legszebb öble, a Kotori-öböl, amit hatalmas, meredek hegyek ölelnek körbe, néhol kiszélesedve, máshol szűken kanyarogva, négy részre tagolódva. A part mentén egymást érik a hangulatos kis települések, és az északi részén fekvő Risanban még II. századi padlómozaikokat is láthatunk. A belső öböl bejáratával szemben terül el Perast, amelyet a középkorban a velenceiek önálló köztársaságként ismertek el. A Perast körüli vizeken két apró sziget emelkedik ki: a Szent György-sziget, amiről állítólag Böcklin „Holtak szigete” című festménye született, és a Škrpjelai Madonna szigete, ahol a perastiak egykoron az ellenséges hajókat süllyesztették el. A Kotori-öböl névadó városa Kotor, amit még a rómaiak alapítottak, és ahol a történelem során számos nép hagyta nyomát, gyakran békétlen időkben is. Ma már ezek a küzdelmek csak a történelem lapjain élnek tovább, amit mi itt láthatunk, az a kultúrák egymásra épülő, harmonikus együttélése, rengeteg tengeri hangulattal: középkori templomok, zegzugos sikátorok, termő narancsfák, reneszánsz és barokk paloták, virágos erkélyek.
A legjobb kilátás a Kotori öbölre a Njegušba vezető szerpentinről nyílik – innen nemcsak a Kotori, hanem a Tivati öböl is csodásan látható. Mi Budva felől közelítettünk, de Kotorból is elérhető ez az út. Az út keskeny és egysávos, de időnként vannak kitérők, ahol elengedhetjük a szembejövő forgalmat; több helyen kicsit szélesebb is. Ha viszont egy busz jön szembe, az már komoly manőverezést igényelhet. Érdemes kora reggel elindulni, mert akkor kisebb a forgalom, és szebbek a fények is a fotózáshoz. Mi nem mentünk fel egészen a Lovćen Nemzeti Parkban álló mauzóleumig – ahol II. Petar Petrović Njegoš nyugszik, a montenegróiak nagy költő-püspöke –, mert úgy hallottuk, onnan a panoráma már nem olyan teljes, mint az útról. A mauzóleum amúgy Cetinje felől is megközelíthető.

Mi inkább több helyen megálltunk útközben fényképezni, majd továbbmentünk Njegušba, hogy megkóstoljuk a helyi sonkát (pršut) és sajtot (sir), meg persze a rakiját, ami gyakorlatilag a pálinka – többféle változatban: törköly, kajszi, alma, szilva. Njegušban több árus és néhány étterem is akad. A sonkát áruló férfi kifejezetten kedves volt, bőven adott kóstolót, a mama pedig rögtön hozta a felespoharat és nem sajnálta a pálinkát. A hegyekben általában tapasztalható ez a kedvesség – vagy akkor, ha az ember vásárol. Egyébként a montenegróiak elég zárkózottak.

Visszatérve Kotorba, a strand melletti parkolóban hagytuk az autót (fél euró óránként, ami nagyon baráti), és elindultunk megmászni a várat. Két útvonal közül lehet választani: az egyik a csatorna melletti bejárattól indul, a másik a városközpontból. Nekünk három eurót kértek a belépőért, de ha korán érkezel, lehet, hogy még nincsenek ott a jegyszedők. Érdemes egyik útvonalon felmenni, a másikon lejönni. Nem tudom pontosan a szintkülönbséget, de körülbelül 1350 lépcsőfokot számoltunk – valahol 260 méter szintet emlegetnek, de lehet, hogy egy kicsit több. Nagy melegben mindenképp vigyünk elegendő vizet és jó cipőt, mert keményebb túra, állítólag kígyók is vannak, de szerintem ez csak rémtörténet. A kilátás viszont páratlan és leírhatatlanul szép.

A horvát tengerpart nagy előnye, hogy nemcsak gyönyörű, de számunkra viszonylag gyorsan elérhető. Aki viszont rászánja az időt, pénzt és energiát, és tovább merészkedik dél felé az Adria Magistralén, újabb és újabb csodákkal találkozik. Ilyen a montenegrói Kotor is, amit sokan az Adria legszebb öblének tartanak.

Kotor kikötője és a velencei időkből származó városfala ma már az UNESCO világörökség része. Az óváros mediterrán idillje mindenkit elvarázsol: kanyargó sikátorok, illatos narancsfák, virágos erkélyek, középkori templomok freskókkal, és a reneszánsz, barokk paloták eleganciája.

A várba két útvonalon lehet feljutni: az egyik a csatorna melletti bejárattól, a másik a városközpontból indul. Érdemes egyik irányba az egyiket, másikba a másikat választani. A belépő három euró, és a több mint ezer lépcsőfok a kánikulában komoly próbatétel – de a fentről nyíló panoráma mindent megér.

Ha már itt járunk, ne hagyjuk ki a mindössze 18 kilométerre fekvő Perastot sem. A városka, ami a zöldellő hegyek és a kopár csúcsok találkozásánál fekszik, hihetetlen látványt nyújt. Kikötőjéből kis halászhajók visznek az öböl két apró szigetére, köztük a Škrpjelai Madonna szigetére. Érdemes áthajózni csak azért is, hogy ebből a szögből is rálássunk a mesés, középkori hangulatú városkára.

A szigeten egy 1630-ban épült barokk templom áll, ahol a tengerészek több mint 2500 ezüstlapocskát hagytak hálából, amiért sértetlenül hazatértek a veszélyes utakról. A másik sziget, a Szent György, ma nem látogatható, valaha a perastiak temetkezési helye volt, ma pedig egy bencés kolostor áll rajta. Ez a hely egyszerre rejtélyes és lenyűgöző – kihagyhatatlan élmény a montenegrói tengerparton barangolva.

A középkori várfal Északi kapujától indul felfelé a 260 méter magasan fekvő Szent János-erődig, aminek megmászása bizony nem könnyű, de a pazar kilátás miatt szinte mindenki nekivág. Mi sem voltunk kivételek: Orsival ketten vágtunk neki a 1500 lépcsőfoknak – igazi kihívás volt! A hazautazás előtti napot választottuk, gondolván, ha esetleg belerokkanunk, már úgyis mindegy… Nyáron mindenképp érdemes reggel nekivágni, mert délelőtt 10–11-ig a hegy még árnyékot ad.

A fokozottan veszélyes utakat piros színnel jelölték, de a sárgák sem adták könnyen magukat! Elsőre szinte lehetetlennek tűnik a feljutás – és még három eurót is kérnek a bejáratnál –, de a vállalkozó kedvű turisták nem adják fel. Külön elismerést érdemelnek az idősebbek, akik lenyűgöző kitartással, sokszor még a fiatalabbaknál is gyorsabban meneteltek felfelé.

Velünk egyszerre indult egy idősebb pár, és ők hamarabb felértek, mint mi. Láttunk egy fiatal apukát is, aki hatalmas hátizsákjába ültette a két éves kisfiát, a karján pedig a hat éves kislányával törte az utat felfelé. A kislány időnként leugrott, ugrándozott a lépcsőkön, majd visszakéredzkedett. Mindenkinek embert próbáló út volt – nekünk nagyjából egy óra kellett a csúcsig. De a látvány megérte minden fáradságot: odafentről a hatalmas tengerjárók csak maketteknek tűntek, és a kilátás tényleg leírhatatlanul szép. Így vagy úgy, ez az élmény mindenkinek felejthetetlen.

Kotor városához hozzátartoznak a macskák is – még macskamúzeumot is találni! Minden ház előtt, ablakban vagy épp hűtőmágnesen ott vannak ezek a doromboló kis szőrmókok. Az óváros szomszédságában ott a piac is, ahol a híres njegusi sonka, a remek sajtok, és a mézédes gyümölcsök, szőlők és dinnyék is várják az embert.

Eközben Kotor egyre nagyobb veszélybe kerül: az egyre több nyaralóhely és szálloda miatt fennáll a veszélye, hogy lekerül az UNESCO világörökségi listájáról. Az ENSZ szervezete határidőt szabott a városnak, hogy visszafordítsa a turizmus miatti túlzott építkezéseket, mert a toronyházak mellett lassan eltörpülnek a régi épületek. Korábban már szigorúan megtiltották az új építkezéseket, később viszont csak javaslatokat fogalmaztak meg – de Montenegró ezeket sem igazán tartotta be. Most egy 12 pontos listát állítottak össze, aminek legfontosabb eleme, hogy minden új építkezést egy bizottságnak kellene jóváhagynia, hogy ne veszélyeztesse a kulturális örökséget.

A város és környéke hosszú ideig a velencei köztársaság uralma alatt állt, ezért a barokk és középkori hangulat mindmáig átszövi a szűk utcákat és az óvárost. Később a terület az osztrák császárság, majd az Osztrák–Magyar Monarchia fennhatósága alá került, és mindezek az évszázadok hagytak nyomot Kotor arculatán, amely ma is különleges, gazdag történelmi és kulturális örökséget őriz.

Egy elég nagy nevű, idegenforgalommal foglalkozó nemzetközi cég így jellemzi Kotor óvárosát: „romantikus, muzsikaszóval kísért, nyugodt sétára hív, ahol az ember elfelejtheti a rohanó világ zaját”. Szép gondolat, és hasonlókat olvashatunk számos honlapon és blogon is – hogy milyen csodák várnak azokra, akik ide látogatnak. Csakhogy – ahogy az utóbbi időben tapasztalható – ez már sajnos inkább a múltat idézi, mint a jelent.

Manapság Montenegrót is elérte a nyugati világ zaja. Kotor óvárosában – és a tengerpart nagy részén – szelfibotos turisták tömegei közt kell átvágnunk, miközben a drága üzletek kirakatai sorakoznak. Aztán talán rátalálhatunk egy-egy nyugodtabb zugra, ahol még barátságosabb arcokat látunk, és ahol a helyiek is jobban értékelik a valóban érdeklődő látogatót. Odabent azonban egyre inkább érződik az eladók és a maradék helyi lakosok fásultsága, mintha egy állatkert ketrecének lakóivá váltak volna – és jogos a kérdés: vajon ezt akarták?

Fotóegyveleg

Ata fotói

g. l. fotója

Jemen_info3

1970. 01. 01. 01:00 |

Földrajz | Időjárás | Történelem | Manapság | A jemeniek | Turista etikett | Jemeni konyha | Fotóegyveleg

Easy rider - Elter Karcsi fotója

Földrajz

Jemen földrajza változatos és összetett, amely öt fő régióra osztható:

Parti síkság: A Tihamah parti síkság alacsonyan fekvő, lapos terület, amelynek egyes részei nagyon termékenyek a hegyekből lefolyó patakok miatt. A Föld legforróbb helyei közé tartozik Tihamah. A legtöbb település a part mentén található, mert a sós tengeri levegő enyhíti a hőség hatását.

Nyugati hegységek: A parti síkság hirtelen véget ér a nyugati hegységnél, ahol az Afrikából érkező monszunesők a Vörös-tengeren áthaladva felerősödnek, és a hegyek csipkézett csúcsai által megakadályozva kicsapódnak. A nyugati hegység egyes részei, különösen Ibb és Ta'izz, esőerdőkre jellemző csapadékmennyiséget kapnak, ami termékeny földet biztosít kávé, qat, búza és cirok termesztéséhez. A hegyek itt hosszú emelkedőkkel rendelkeznek; legtöbbjük 600 m-ről 2,135-3,050 m magasságig emelkedik. Jelentős csúcsok közé tartozik a Jabal Sumarah, Jabal Ba'dan, Jabal Sabir és Jabal Ad Dukayik, mind körülbelül 3,000 m magasak.

Középső hegységek: Ez inkább egy fennsík, dombos területekkel a tetején, mert a hegyek kevésbé csipkézettek és kevesebb csapadékot kapnak, mivel a legtöbb eső a nyugati hegységben hullik le. Az Arab-félsziget legmagasabb hegyei itt találhatók, beleértve a legendás Jabal an Nabi Shu'ayb-ot a főváros, Sana'a közelében, amely körülbelül 3,660 m magasságban fekszik. A középső hegységek egyes részei rendkívül termékenyek, mint például Dhamar környéke, és a középső hegységek hőmérséklete is szélsőséges. A napi hőmérsékleti ingadozások a legnagyobbak a világon, nappali csúcshőmérséklet körülbelül 26-27 C, míg éjszaka fagypont alá süllyedhet. A középső hegységek nagy része, a hegyeket kivéve, 2,000-2,440 m magasságban található.

Központi fennsík: A középső hegységek fokozatos lejtése után egy 915-1,525 m magasságú fennsíkra érkezik, amelyet völgyek és wadik, vagyis patakok szelnek át. Ez a terep nem olyan durva, mint a középső vagy nyugati hegység, de a növényzet csak a völgyekben vagy a wadik közelében lehetséges, mert ezek sok öntözővizet biztosítanak a csapadékból, amely csak a távoli területeken fordul elő. Villámárvizek nagyon gyakoriak. Ez a fennsík Shabwah-tól Hadhramauton és Al Mahrán keresztül Dhofarig terjed Ománban, amelyet sok jemeni Nagy-Jemen részének tekint, nem is beszélve Najranról, Jizanról és Asirról Szaúd-Arábiában.

Sivatag: A Rub Al-Khali, azaz az Üres Negyed, a világ legveszélyesebb sivataga és a legnagyobb homoktenger, Északkelet-Jemenben, Délkelet-Szaúd-Arábiában és Északnyugat-Ománban található. Évekig egyáltalán nem esik eső, és szinte nincs növényzet. A hőmérséklet elérheti a 61°C-ot.

Sokotra - sárkányfa - Ohotin Viktor fotója

Időjárás és éghajlat

Az ország klímája száraz és forró, a csapadék mennyisége a domborzati viszonyoknak megfelelően változik. A tengerparti sávban ehhez magas páratartalom is társul. A belső területeken meglehetősen nagy a napi hőingadozás: éjjel nem ritka a fagypont körüli hőmérséklet, miközben nappali hőmérséklet általában 30 °C körüli.

Történelem

Dél-Arábia és Jemen modernkori története 1918-ban kezdődött, amikor Jemen elnyerte függetlenségét az Ottomán Birodalomtól. 1918 és 1962 között a Hammaddin család uralta monarchiáként. Észak-Jemen 1962-ben vált köztársasággá. Dél-Jemen viszont csak 1967-ben vált függetlenné a britektől. 1970-től Dél-Jemen kommunista kormányzati rendszert honosított meg.

A két ország 1990-ben egyesült Jemeni Köztársaságként.

Részletes:

Jemen régóta a kultúrák kereszteződésében létezik, Dél-Arábiában való elhelyezkedésének köszönhetően kapcsolódik a Közel-Kelet legősibb civilizációs központjaihoz. A Kr. e. 12. század és a 6. század között a minaeai, sabaei, hadramauti, qatabani, ausani és himjarita királyságok része volt, amelyek ellenőrizték a jövedelmező fűszerkereskedelmet, majd etióp és perzsa uralom alá került. A 6. században a himjarita király, Abu-Karib Assad áttért a zsidó hitre. A 7. században az iszlám kalifák kezdték meg az ellenőrzés kiterjesztését a területre. A kalifátus felbomlása után Dél-Arábiát számos dinasztia irányította, amelyek részben vagy egészben uralták Dél-Arábiát. Perzsa eredetű imámok időszakosan 160 évig uralkodtak Jemenben, teokratikus politikai struktúrát hozva létre, amely a modern időkig fennmaradt.

Az egyiptomi szunnita kalifák a 11. század során Jemén nagy részét elfoglalták. A 16. századra, majd ismét a 19. századra Jemen az Oszmán Birodalom része lett, és egyes időszakokban az imámok egész Jemen felett gyakorolták az irányítást.

Dél-Arábia és Jemen modern történelme 1918-ban kezdődött, amikor Jemen függetlenné vált az Oszmán Birodalomtól. 1918 és 1962 között Jemen a Hamidaddin család által uralt monarchia volt. Észak-Jemen 1962-ben köztársasággá vált, de csak 1967-ben vonult ki a Brit Birodalom, amely a 19. században védelmi övezetet alakított ki Áden dél-arábiai kikötője körül, és létrejött Dél-Jemen. 1970-ben a déli kormány névlegesen kommunista kormányrendszert fogadott el. A két ország 1990. május 22-én egyesült Jemen Köztársaság néven.

Az egyesülés azonban nem vezetett békéhez. Az USS Cole nevű amerikai hadihajót 2000-ben megtámadta az Al-Káida Ádenben, miközben üzemanyagot vett fel. Azóta az Arab-félszigeti Al-Káida megerősödött az országban, és az Egyesült Államok válaszul többször támadott jemeni célpontokat drónokkal. A hosszú ideig tartó diktátor, Ali Abdullah Szaleh kormánya az arab tavaszhoz kapcsolódó drámai tiltakozások közepette bukott meg 2012-ben, de utódja, Abd Rabbu Manszúr Hadi korábbi alelnök alig sietett a tüntetők által követelt reformok bevezetésével, és a síita húszik milíciája 2015 februárjában átvette a kormány irányítását. A szunnita arab kormányok, különösen Szaúd-Arábia, közel álltak Szalehhez és Hadihoz, és ellenzik a síita uralmat ebben az arab országban. Egy szunnita iszlamista koalíciót, az Al-Islahot támogatják a húszi erők elleni polgárháborúban, és brutális bombázási kampányt vezettek, amely jelentősen károsította az ország infrastruktúráját

Manapság

6,8 millió jemenit azonnali éhezés fenyeget, további 10,2 millió jemeni van válságban, vagyis gyakorlatilag már ők is éheznek, csak az életük nincs veszélyben. Közvetlen veszélyben. Még.
Ez összesen 17 millió ember, Jemen teljes, 28 milliós népességének több mint 60 százaléka.

Az éhínség Jemen két legnépesebb kormányzóságában, a népesség negyedének otthont adó Taiz és Hodeidah kormányzóságokban a legfenyegetőbb. Ebben a két tartományban zajlik legintenzívebben a háború.

A helyzetet nem egyszerű megoldani, mert abban nagyon nagy szerepet játszik az országban évek óta dúló, mostanra nemzetközi konfliktussá, jelző nélküli háborúvá szélesedő polgárháború. (2017)

"A statisztikák szerint a jemeni nők hetven százaléka analfabéta, a legtöbb lány az általános iskolát sem fejezi be, mivel a szülőknek általában csak egy gyermek taníttatására van pénzük, azt pedig fiúkra költik. Bár ma már a Szanaai Egyetemre járóknak körülbelül 50 százaléka nő, tanulmányaik befejeztével a legtöbbjük nem talál munkát.

Az országban nagyon gyakori a gyerekházasság, a nyomorgó szülőknek sokszor anyagilag is megéri férjhez adni kilenc-tíz éves lányaikat. Jemenben egyébként korábban már érvényben volt egy törvény, amely megtiltotta a 15 évesnél fiatalabbak kiházasítását, ám a parlament a kilencvenes években ezt a szabályozást eltörölte, arra hivatkozva, hogy a szülőknek jogukban áll akkor férjhez adni lányaikat, amikor csak akarják. A jemeni szociális minisztérium adatai szerint 2010-ben minden negyedik menyasszony még nem töltötte be a 15. évét, amikor megköttetett a házasság.

Jemenben a férj és feleség kapcsolatát nagyon szigorú törvények szabályozzák: a többi között a nőknek még a házat sem szabad elhagyniuk a férjük engedélye nélkül, a házaséletet szabályozó passzus pedig megengedi a házasságon belüli nemi erőszakot.

Egy jemeni nőnek a "nemek" körül forog az élete. Nem kerékpározhatnak, nem maradhatnak ki sokáig a barátokkal, nem beszélgethetnek a politikáról vagy vallásról, nem halogathatják a férjhez menést, nem válhatnak el, nem járhatnak fedetlen hajjal, nem tanulhatnak tovább, nem utazhatnak egyedül, és nem lehetnek férfi barátaik. Csupán azért, mert nőnek születtek.

Sokan talán nem is hallottak még Jemenről, vagy valami távoli, talán nem is valóságos vidéknek gondolják. Pedig Jemen létezik. Egy csodálatos és titokzatos szépségű ország, amit a háttérben diktatórikus hatalmak irányítanak.

Ezt a helyet olyanok irányítják, akik háborút szítanak, vallási konfliktusokat és politikai nyugtalanságokat okoznak. A szunnita és síita vallási konfliktusok és a korrupt vezetők tönkreteszik a jemeniek életét, gazdaságát. (2016)" forrás

A jemeniek

Előfordulhat, hogy azt gondolnád, Jemen az egyik etnikailag homogénebb ország a Közel-Keleten, ha csupán azt tudnád, hogy a lakosság közel 100%-a arabnak vallja magát. Azonban sok jemeni erősen kötődik helyi, szektás és törzsi identitásához, és a politikai különbségek is mélyek, ami gyakran vitatott és néha erőszakos sokszínűséget eredményez.

A jemeni emberek jellemző tulajdonságai, szokásai, hagyományai és társadalmi berendezkedése sokrétű és összetett, mélyen gyökerezik a történelmi és kulturális hagyományaikban. Íme néhány jellemző vonás:
Társadalmi és kulturális jellemzők:

Vendégszeretet: A jemeni emberek híresek a vendégszeretetükről. Az idegenek meghívása otthonukba és megvendégelése gyakori és elvárt viselkedés. A vendégszeretetet vallási és kulturális kötelességként is kezelik.

Család: A család központi szerepet játszik a jemeni társadalomban. A nagycsaládok gyakran együtt élnek, és a családi kötelékek nagyon erősek. Az idősebb családtagok tisztelete különösen fontos.

Törzsi azonosságtudat: A jemeni társadalom jelentős részét a törzsi hovatartozás határozza meg. A törzsek közötti kapcsolatok és az ezekhez fűződő identitás nagy befolyással bír a mindennapi életre és a politikai helyzetre is.
Vallási és kulturális szokások:

Vallás: Az iszlám, különösen a szunnita és síita ágazatok, mélyen áthatja a jemeni élet minden aspektusát. A vallás nemcsak a spirituális életben, hanem a társadalmi normákban és törvényekben is központi szerepet játszik.

Qat: A qat rágása társadalmi szokás, amely a nap jelentős részét kitölti. A qat rágása közösségi tevékenység, amely során az emberek összegyűlnek, beszélgetnek és üzleteket kötnek.
Női egyenjogúság:

Nők helyzete: A jemeni nők helyzete nagymértékben függ a lakóhelyüktől és a helyi kulturális normáktól. A városi területeken a nők számára több lehetőség nyílik az oktatásra és a munkavállalásra, míg a vidéki területeken a hagyományos nemi szerepek és a korlátozások erősebbek lehetnek. A nők jogai és lehetőségei jelentősen korlátozottak, és a női egyenjogúság kérdése komoly kihívásokkal néz szembe.
Idősek tisztelete:

Idősek tisztelete: Az idősebbek tisztelete és megbecsülése mélyen beágyazódott a jemeni kultúrába. Az idősebb családtagok iránti tisztelet megnyilvánul a mindennapi életben, a döntéshozatalban és a családi tanácskozásokban.
Vérmérséklet és viselkedés:

Vérmérséklet: A jemeni emberek általában barátságosak és vendégszeretőek, de a kulturális és törzsi hagyományok miatt a viselkedésük és hozzáállásuk változhat. A tisztelet és az udvariasság alapvető elvárás, különösen az idősebbekkel és a vendégekkel szemben.

Konfliktuskezelés: A törzsi hagyományok és a törzsi igazságszolgáltatás még mindig jelentős szerepet játszanak a konfliktusok megoldásában, bár a modern jogrendszer is érvényben van.
Ünnepek és hagyományok:

Hagyományos öltözet: A hagyományos jemeni öltözetek, mint például a férfiak által viselt „jambiya” (görbe tőr) és a nők által viselt „abaya” (hosszú köpeny), még mindig gyakoriak és a kulturális identitás fontos részét képezik.

Ünnepek: Az iszlám vallási ünnepek, mint az Eid al-Fitr és az Eid al-Adha, kiemelkedő fontossággal bírnak. Ezek az ünnepek családi összejövetelekkel, közös étkezésekkel és imákkal járnak.

arcok és arctalanok - b.a. fotója

Szana-i boltosok - Elter Karcsi fotója

Ünnepi ruhában - Elter fotója

Turista etikett

Jemenben a turistának fokozott elővigyázatosságot kell tanúsítania. A viselkedésben és főleg az öltözködésben alkalmazkodni kell a helyi szokásokhoz és hagyományokhoz. Ennek megfelelően a nők részére ajánlott a zárt ruhák viselése, a mélyen dekoltált, hátat, vállakat szabadon hagyó, lenge öltözékek viselése egyáltalán nem ajánlott!

Kerülendő dolgok

Bizonyos dolgokat kerülni kell, mert helytelenítéssel találkozhatnak, és ezeket mindenképpen érdemes elkerülni a tartózkodás során.

Politika

Kerüld az Egyesült Államokról való beszélgetést — sok jemeni úgy érzi, hogy az USA „beleavatkozik” az ország ügyeibe, és több kárt okozott, mint hasznot.
Kerüld Izrael témáját — akárcsak az arab világ többi részén, sok jemeni negatív érzéseket táplál Izraellel szemben.

Vallás

Az iszlám Jemen államvallása, és minden jemeni életében fontos szerepet játszik. Akárcsak az arab világ többi részén, a vallás kényes téma. Mindig érzékenyen és tisztelettel közelítsd meg a vallási kérdéseket.

Vallási helyek látogatásakor viselkedj és öltözködj megfelelően. Néhány mecsetbe nem léphetnek be nem muszlimok. Ha nem vagy biztos, kérdezz.
Ramadán idején tartózkodj a nyilvános evéstől, ivástól, dohányzástól és rágástól. Ennek elmulasztása rendkívül tiszteletlennek számít.
Ne kritizáld vagy beszélj rosszul az iszlámról; Jemenben szigorú blaszfémiatörvények vannak.
Ne beszélj vallásról agnosztikus nézőpontból; ezt teljesen értetlenül fogadják.
Kerüld a térítéssel kapcsolatos bármilyen utalást; az áttérés Jemenben bűncselekmény.

Egyéb

Ez egy muszlim ország. Légy érzékeny arra, hova irányítod a kamerádat. Rengeteg nagyszerű fotólehetőség van minden sarkon (a kérdés általában az, mit hagyj ki az egyes képekből), de ha embereket fényképezel, mindig kérdezd meg előtte. Az „mumkin akhud sura minak?” arab kifejezés nagyon hasznos. Soha, de soha ne próbálj meg nőkről képeket készíteni, még akkor sem, ha te magad is nő vagy. Ez nagy sértésnek számít, és akár súlyosabb következményekkel is járhat. Ne próbálj fényképezni semmit, ami stratégiai jelentőségű lehet (pl. amit legalább egy katona vagy rendőr őriz). Azonban, ha udvariasan kérdezel és az őrök jókedvűek, akár emlékfotót is készíthetsz egy géppisztolyt tartó katonával!
Annak ellenére, hogy közel van a gazdagabb olajtermelő országokhoz, Jemen a világ egyik legszegényebb állama. Sok helyi számára az életkörülmények nagyon nehezek. Turistaként számíts arra, hogy a helyi kereskedők magasabb árakat kérnek tőled. Miközben tudatában vagy a jemeni szegénységnek, ne engedj az együttérzésből fakadó kísértésnek, hogy megfizesd az első árat. Az alkudozás az élet része a világ nagy részén, és minden vevőtől elvárják.
Ha egy terület le van zárva, annak nagyon jó oka van. Bármennyire is csábító lehet a bátor felfedező szerepében tetszelegni, nincs ok arra, hogy növeld az emberrablás vagy rosszabb esélyeit, hacsak nem feltétlenül szükséges.

Emellett készülj fel arra, hogy gyakran kérnek majd tőled tollat (qalam, galam) a helyi iskolák számára, valamint édességet (bonbon). Az előbbi esetben, ha van egy felesleges tollad, érdemes lehet megfontolni az adományozást. Az utóbbi esetben viszont ellenállj a kísértésnek, hogy édességet adj, mert ez elvárást teremthet a következő külföldi érkezővel szemben. Mondani sem kell, hogy ne adj pénzt („fulus!” „bizniz!”) gyerekeknek. Inkább helyi jótékonysági szervezeteknek adományozz.

Jemeni konyha, gasztronómia

A jemeni konyha jelentősen eltér az Arab-félsziget többi részétől, és valódi fénypontja lehet bármelyik jemeni utazásnak—különösen, ha helyiekkel együtt élvezheted (ez egy meghívás, amit a látogatók gyakran kapnak, még többször, mint amire számítanak).

Főételek:

Salta: Ez a jemeni konyha jellegzetes étele, egy húsalapú pörkölt, amit görögszénával fűszereznek és általában a főétkezés végén szolgálnak fel. Az íze elsőre meglepő lehet az újoncok számára, de mindenképpen érdemes megszokni.

Mandi: Egy népszerű húsos és rizses étel, amely a Hadhramaut régióból származik. A mandi különlegessége abban rejlik, hogy a húst agyagkemencében sütik, és a rizs fölé akasztják, így a húslé a rizsre csepegve főzi azt meg.

Desszertek:

Jemeni méz: Különösen híres az egész régióban, és a legtöbb desszert bőségesen tartalmazza.

Bint al-sahn: Egyfajta lapos tésztaétel, amit mézzel öntenek le.

Jemeni mazsola: Szintén érdemes megkóstolni.

Egyéb érdekességek:

Qat: Noha nem étel, érdemes megemlíteni a qat levelet, amit szinte az egész jemeni lakosság rágcsál ebéd után egészen vacsoráig. A növényt az egész országban termesztik, és a helyiek szívesen kínálják meg vele a látogatókat. A qat rágása művészet, de az alapötlet, hogy a kis, puha leveleket és ágakat (a keményeket nem) rágják, és egy nagy golyót formálnak belőlük az arcukban. A qat enyhe stimuláns hatású, étvágycsökkentő és álmatlanságot is okozhat. Azonban a qat rágása számos egészségügyi problémát is okozhat, beleértve a száj- és nyelőcsőrákot, így óvatosan érdemes fogyasztani.

Italok:

Jemen hivatalosan száraz ország, azonban nem muszlimok maximum két üveg alkoholos italt hozhatnak be az országba, melyeket csak magánterületen fogyaszthatnak el. Nyilvánosan alkohol hatása alatt mutatkozni nem ajánlott.

Sokféle gyümölcslevet és üdítőt lehet kapni, de kerülni kell a lepukkantabb gyümölcslé boltokat, mivel azok csapvizet is használhatnak alapként. A jemeni teát (shay) és kávét (qahwa vagy bun) gyakran fogyasztják étkezéshez. A jemeni kávé jóval gyengébb, mint a félsziget más részein található erős török kávé.

A csapvizet kerülni kell, de palackozott víz szinte mindenhol kapható, akár hűtött, akár szobahőmérsékletű változatban.