ÚTIKRITIKA.HU / Montenegró

,, Montenegró hegyei gyönyörűek, ami azért probléma, mivel viszont túraútvonalak nincsenek. Rosszul mondom, mert vannak, csak nem fogod tudni hogy hol. Nyomtatott térképek ugyanis 2016-ban sincsenek az ország túraútvonalairól. Digitálisan már elérhető néhány, de ami esetleg jó lenne, az fizetős (aki akar ezért fizetni, tegye), ami pedig ingyenes, az kb. használhatatlan. Amúgyis a túraútvonalak mennyisége össze nem hasonlítható a hazai útvonalakkal. Montenegróban olyan nincsen hogy kék meg sárga meg piros útvonal. Ott egyféle jelzés van. Valahol. Pár helyen. Hébe-hóba. Nem egy hátizsákos paradicsom ebből a szempontból. Más szempontból mégis hátizsákos paradicsom. Érintetlen hegyek és völgyek mindenütt. Ez nem a Magas-Tátra, ahol sorban kell állni ahhoz, hogy egy nem is annyira szűk túraösvényen előrejuthass. Itt tényleg megvan a lehetőség arra, hogy eltűnj a világ szeme elől és ne találkozz napokig senkivel. Bevállalós hátizsákos turistáknak nagyon ajánlott! (2016)" forrás

Budva

Budváról külön aloldalon írunk részletesebben

Podgorica

Montenegró fővárosa, a kb. 140 ezres lakosságú Podgorica két fő turisztikai látványossága a Hristovog Vaskrsenja, a Feltámadás temploma, és a Morača-folyón átívelő millenniumi híd.

Az első ami szembetűnő volt Podgorica-ba való érkezésünkkor, hogy szinte minden villanyoszlopon ott díszelgett a vörös montenegrói zászló. Ezt utólag átgondolva minden városban megfigyeltük, még a kisebb településeken is.
A második amit észre vettünk pedig az volt, hogy nagyon rendben van a város. Ezt úgy értem, hogy tiszta volt, nem volt szemét és teljesen karban volt tartva. Ez nagyon pozitív hatással volt ránk mivel azért ez már erősen a Balkán és Szerbiában sajnos nem ezt tapasztaltuk.

A városon átrobogva az első állomásunk a világ harmadik legnagyobb ortodox temploma volt. A Krisztus feltámadása katedrális meghatározó volt számunkra és egyben a legnagyobb látnivaló is. A parkolást a templom előtti parkolóban oldottuk meg, vagyis oldottuk volna, ha engedte volna a parkolóőr. Itt ugyanis a templomot látogatók parkolhatnak, mivel mi is azok voltunk, de mentünk volna tovább is, így ez nem volt lehetséges! Az őr viszont rendes volt és nagyon jól beszélt angolul is, így a templom melletti kávézóhoz közel a zöld hálóval felszerelt kerítés mellett ingyenesen parkolhattunk.

A templomot bejárva előkaptuk elektromos rollereinket és elindultunk felfedezni a Szeged nagyságú várost. A korábban Titogradra hallgató település ugyan nem bővelkedik sok látnivalóval, de mégis érdemes rá szánni egy kis időt. Mi a templom környékét jártuk be az úgynevezett új városrészt, a közeli parkot és a a sétáló utcát. Óriási meglepetést okozott számunkra a város. (2021) forrás

,, Kár, hogy egy ilyen szép országnak ilyen csúf fővárosa van. Nem csupán csúnya, hanem ráadásul unalmas és élettelen is. Podgorica egy porfészek! Már a puszta közepén lévő elhelyezkedése is hátrányos. A lakótelepes házak annyira rondák, hogy hiába próbálják mindenféle élénk színnel hangulatosabbá varázsolni.

Amúgy egy kicsi város, kis lakossággal. Nem is érezhető valamiféle lüktetés. Nincs igazán semmi látnivaló. Az utcák gyakran üresek, unalmasak, főleg napközben és a nyári hőségben. Legalább esténként a város központjának kellős közepén van némi mozgás. Kávézókban üldögélnek emberek, a munka után a helyiek szorgosan bevásárolnak.

Sok a magára hagyott épület, sok a kátyu, a a túltöltött kuka. Az ilyesmik néhány balkáni városban akár a helyi karakter elfogadható részei is lehetnek, de nem Podgoricában. Az embereket látva az volt az érzésem, hogy ők maguk sem élvezik annyira az itteni létet.

Podgorica a turista számára optimális esetben csak arra szolgálghat, hogy csillagtúra szerűen innen fedezze fel Montenegró szépségeit, lévén a legtöbb látványosság, szép hely egy órán belül elérhető távolsági busszal. Ha autóval mész Montenegróba, akkor ne is tervezzél semmi időtöltést Podgoricában. Sajnálom, hogy ilyen és ennyi rosszat kellett írnom Podgoricáról.

Még mielőtt megkapom a magamét ezért a lesújtó szövegért, közlöm, hogy tudom: ezt a várost a 2. világháborúban 72-szer bombázták. Igen, szomorú, hogy nem skerült azóta széppé varázsolni. És azt is elismerem, hogy a nyári 40 fokos hőségben nincs kedve a helyi népnek életet lehelni a városba. A buszpályaudvar és a vasúti pályaudvar viszont az év bármely hónapjában rondának hat. (Tbéka, 2013)"

,, A város nem egy párizsi vagy éppen egy prágai minőség, ami az építészetet, műemlékeket illeti. Aki imádja a szocialista várostervezést és a kocsmázást, akkor az ország fővárosában garantáltan jól fogja magát érezni. (felvidéki csavargók, 2019)" forrás

Podgoricára 1 nap is sok, elég lepukkant város, viszont van egy borászat, ami gyönyörű és színvonalas, azt érdemes megnézni. (Mát, 2021)

A repülő indulása előtti 2 napot Podgoricában töltöttük. Mindenki próbált lebeszélni róla, mondván, hogy semmi érdekes nincsen a montenegrói fővárosban. HÁT IGAZUK VOLT! (vagyis részben) Hiszen a városban 1-2 olyan hely van, amit érdemes megnézni, de az sem annyira érdekes, hogy megérné miatta odautazni. Viszont pont emiatt nézegettünk Podgorica környékén olyan kiránduló helyeket, amiket jobb lenne felkeresni, mint az unalmas várost.

Ha valaki mindenképp szeretne látnivalókat Podgoricában, akkor meg tudja nézni a belvárosban a nagy templomot, illetve a millennium hidat, amitől nem messze lehet fürdeni az ottani folyóban. Vásárlásra pedig talán a legjobb hely a Delta City bevásárlóközpont.

Ott van egy nagyon hangulatos, OLCSÓ és igényes étterem is a TERMINAL 4. Ha arra jár valaki akkor mindenképpen ott egyen.

(2021) forrás

A város ahol semmi nincs. Azaz csodás dolgok vannak, de nehéz megtalálni őket, se iránymutatás, se érdemi figyelemfelhívás. Igazán kár, hogy nem promótálják. Pl. az ő Niagarájuk

(h.m., 2023)

Herceg Novi

"A 14. században alapított Herceg Novit a virágok és lépcsők városának is nevezik. A kedvező éghajlata miatt igen kedvelt desztináció, télen is 10-15 C fok körül alakul a hőmérséklet. Még az év legrövidebb napján is kb. 8 órát süt a nap, és nyáron pedig a misztrál szél hűsítő hatása érződik a térségben. Ennek köszönhetően gyönyörű, dús mediterrán növényzet jellemző a városra, egészen kora tavasztól elkezdenek virágba borulni a különféle növényfajták, májusban finom jázmin illat borítja be a kerteket.

A skandináv országokból sokan látogatnak a 36 000 lakosú Herceg Noviba az év minden szakaszában. Télen is van miért ide utazni: ekkor kerül megrendezésre a Mimóza Fesztivál, melyet több, mint negyven éve minden decembertől március első napjáig megtartanak a tavasz első virága, a mimóza tiszteletére. A fesztivál ideje alatt számos kulturális, szórakoztató és sport programon, valamint egy maszkabálon és egy halász ünnepségen vehetnek részt az ide látogatók. Az ünnepség záró programja pedig egy közös mimóza szedés Herceg Novi partjainál.

A város a nyár beköszöntével egy nyüzsgő nyaralóközponttá alakul át, kellemes Riviérájának és a sok programlehetőségnek köszönhetően. Mindenképp érdemes egy hosszú sétát tennünk óvárosába és megtekintenünk a főbb nevezetességeit: a Savina-kolostort, a Szent Jeromos templomot és a jellegzetes Óratornyot. Az óváros (Stari Grad) magas erődjeiről pompás kilátás nyílik az öbölre. Herceg Novi tökéletes kiindulópont a környék bejárásához: innen könnyen eljuthatunk a meseszép Kotori-öbölbe, valamint hajókirándulások keretein belül is felfedezhetjük a partszakasz szépségeit." (Gy. G., 2015)

o.i. fotója

,, Az egész település egy domboldalban helyezkedik el. A települést eredetileg Sveti Stefannak hívták, a Herceg Novi elnevezést Tvrtko fejedelem unokaöccsétől, Stjepan Vukčić-től kapta. Herceg Novi óvárosa a magas városfalak mögött, két erődítmény mögött védve fejlődött az évszázadok folyamán. A Tengeri erődöt (Forte Mare) a 14. században építették, később a törökök, majd az osztrákok is átépítették. Ma szabadtéri színház működik benne, augusztus elején filmfesztiválnak ad helyet. A Kanli Kula (Véres torony) erődöt 1487-ben a törökök építették, védelmi szerepet töltött be és börtönként is használták. Az óváros magas erődjeiről pompás kilátás nyílik az öbölre. Herceg Noviról ami először eszembe jut az a lépcső lépcső lépcső…amerre néztem csak azt láttam. Innen lehet elmenni hajókirándulásra a Kék barlanghoz és a Mamula erődhöz, de a rossz idő miatt nem futottak ki a hajók sajnos. (2017)" forrás

g.l. fotója

Cetinje

"Utazási iroda szervezésében jutottunk el Cetinjébe, majd onnan a Lovćen Nemzeti Parkba. Cetinje egykoron az ország fővárosa volt, ma Montenegró vallási központja, és fontos szerepet tölt be a helyiek nemzettudatában. Itt található többek között az ország Nemzeti Múzeuma az egykori Királyi Palota épületében. Megnéztük a Szent Péter-kolostort, sétálgattunk a városban. Érdekes volt látni az egykoron itt működő olasz, francia és görög nagykövetségek épületeit. Bár Cetinje csak 45 perce fekszik a tengerparttól, még főszezonban is álmos kisváros képét nyújtja, ahová már nem ér el a turisták hada. A városból szűk, kanyargós hegyi úton mentünk fel a Lovćen tetejéhez. Az itt felépített mauzóleumban nyugszik II. Petar Petrović Ňjegos, a montenegrói történelem egyik legfontosabb alakja. Ezt bizonyítja végső nyughelye is, hiszen a nemzeti hős innen egész hazáját belátja. Bár közel sem ez az ország legmagasabb pontja, de a több mint 1700 méteres magasságban fekvő Lovćenen az ember mégis úgy érzi, mintha a világ tetején állna. Tiszta időben állítólag Olaszországig is ellátni." forrás

Cetinje. Montenegró egykori fővárosának története a 15. századig nyúlik vissza. Ekkor ugyanis Iván Crnojevic, az ország első uralkodója a törökök elleni harcokból visszavonulva, itt jelölte ki székhelyét, és 1484-ben elrendelte a cetinjei kolostor felépítését. 1878-ban vált Montenegró tulajdonképpen először független állammá, és Cetinje lett a fővárosa. Az idilli művész város a 19. század végén nyerte el mai arculatát: alacsony házak, egyenes utak, melyeket hárs- és akácfák szegélyeznek. És mindenütt az egykori követségi villaépületekbe botlani. Az Osztrák-Magyar Monarchia egykori követségi, impozáns épülete például ma nyelvi intézet. Cetinje legrégebbi temploma, a Vlach Templom 1450-ben épült. Érdemes megnézni a Királyi Színházat, valamint a Kastélykápolnát is. Ez utóbbi rejti I. Miklós király és Milena királyné földi maradványait. Cetinje számos múzeuma közül a művészeti galériák épp zárva voltak, de azért Miklós király vörös palotáját belülről is megtekinthettük. Ugyanígy a Biljarda épületét is, ez egy itáliai híres billiárdasztalról kapta a nevét. Itt, Petar Njegos egykori rezidenciáján őrzik többek között a költőfejedelem könyvtárának könyveit, és több kéziratát, így a Hegyek koszorúja eposzét is. Danilo fejedelem egykori lakóháza, a Kék Palota pedig ma a mindenkori köztársasági elnök rezidenciája. (2023)

Kotor és környéke

Kotorról és környékéről külön aloldalunk szól

Skodrai-tó

A Skadari (avagy Skodrai) tó könnyen megközelíthető Budvából, az Adriai-tenger partjától pedig mindössze 7 km-re található. A fényképezőgépünket semmiképp ne hagyjuk otthon, hiszen a tavat körülvevő magas hegyek fenséges látványt nyújtanak. Útközben érdemes megállni több alkalommal is, gyönyörködni a hegyvonulatok és a természet nyújtotta látványban.

A Skadari-tó a Balkán legnagyobb tava, Montenegró négy nemzeti parkjának egyikét képezi. A tó kétharmada Montenegróhoz tartozik, egyharmada pedig Albániához. A nemzeti park híres flórájáról és faunájáról: a tó 270 bejegyzett madárfaj otthona, olyan veszélyeztetett fajoknak is, mint például a dalmát pelikán és a fekete íbisz, valamint gazdag és változatos halállománya is van. A tó felfedezésére kiváló hajós túrák indulnak, különféle programlehetőségekkel. Mi egy hajótúra keretében egy kis halászkunyhónál kötöttünk ki és itt fogyasztottuk el ebédünket: különféle sült halakat és bárányhúst, köretként pedig zöldségeket és káposztasalátát szolgáltak fel. Eztán pedig lehetőségünk volt egy rövid strandolásra egy eldugott kis öbölben, a természet lágy ölén, mielőtt a hajó vissza vitt minket a kiindulási helyre.

"A Skadari-tó oyan hely volt Budva környékén, ahová autó híján nem tudtunk egyénileg eljutni, mert nagyon körülményes és drága lett volna, ezért befizettünk egy csoportos túrára. A Skadari-tó a Balkán legnagyobb tava és egyben nemzeti park is. A tó területén Montenegró és a szomszédos Albánia osztozik. Az egyedülálló természeti adottságokkal rendelkező tó a legkülönfélébb madárfajok fészkelő helye, még pelikánok is élnek itt. A tó nagy részét tavirózsák borítják."

,, Irpazar városában van a kikötő, ahonnan indulhatunk hajós túrákra a tavon. Ez a Balkán legnagyobb édesvizű tava, amin Albánia és Montenegró osztozik és 270 madárfaj él a tavon.
Tele van hiénákkal, akik már a parkolóban lerohanják az embert, hogy akar-e csónakázni és persze csak náluk és csak most és csak itt és a legolcsóbban. No, nekik nem szabad bedőlni. Végig kérdeztünk csaknem minden hajóst és végül a legutolsó helyen megtaláltunk egy barátságos ár/érték kombinációt. 2 órás kiscsoportos túrát választottunk, de így utólag elég lett volna csak 1 óra. Elvittek a madárrezervátumhoz, illetve egy-két kört tettünk a híres sárga fehér vízililiomok között, de a legérdekesebb részekre nem vittek mivel alacsony volt a vízállás (állításuk szerint). Habár élmény volt a Shkodrai-tó ezen szakaszán hajózni, azért így utólag nem ezt javasolnám, mert elég kis területet lehet így bejárni. Akkor inkább Rijeka Crnojevića felől csorognánk le a, mert hihetetlen látvány lehet a tóról ez az utazás. Elvileg vannak ilyen szervezett túrák, Rijeka Crnojevićból lehet indulni és visszavisznek elvileg autóval vagy kisbusszal. Ha ezt tudjuk, biztos ezt választjuk. (2017)" forrás

,, Busszal mentünk Podgorica Delta City bevásárló központ mellől, a kb. 30 percnyire található Meterizi-be (ottani nevén Метеризи). A jegy egy embernek 1,5 euró volt. Ott leszálltunk és onnan egy 6-7 km-t kellett sétálni egy völgybe, ahol egy kisváros van éttermekkel és hajóbérlési lehetőségekkel. Szerpentinen kell lemenni és közben végig csodálatos panoráma van az alattunk elterülő folyóra, illetve hegyekre. Olyan, mintha egy távolkeleti országban lenne az ember. Teljesen kiszakadtunk a megszokott európai környezetből.

Amikor leértünk a kisfaluba / kisvárosba, ott lehetett kajakot bérelni (25 euro 2 főnek 3 órára vagy 30 euró 2 főnek egy egész napra.) Vagy a kényelmesebbek motoros hajóra is vehettek jegyet. A motoros hajónál van egy ’’kapitány’’ aki visz titeket és az árak attól függenek, hogy hány órás túrát választ az ember. Nekünk az 1 órás volt 25 euro 2 főre. Kajakosoknak és motoros hajósoknak is meg kell venni a 4 eurós belépőjegyet a nemzeti parkba. Mivel ezek a vízi utak mind a nemzeti park területén vannak. A legdrágább hajós túra 100 euróba kerül, de akkor elvisznek a legtávolabbi helyre is ahova el lehet menni hajóval. Ezek az árak egy hajóra vonatkoznak, úgyhogy, ha 4-5 ember összejön akkor annyival el kell osztani ezt az összeget. (2021) forrás

Perast

"Kotorttól 12 km-re van nyugatra, és a legjobban megőrzött barokk épületeket találjuk Perastban. A legerősebb és a leggazdagabb a XVII. és a XVIII. században lett, amikor a tengerészet mint hivatás megerősödött a városban. Ebben az időben épültek a legszebb épületek Perastban. A hajós kapitányok palotái barokk stílusban készültek, ezek közül kitűnik a Bujović 1693-ban épült, a Zmajević, Badović és Smekja. A kulturális épületek közül említésre méltó a Sv. Nikola templom a XV-XVII. században épült. Igen gazdag templomi hagyatékkal rendelkezik. A Pravoszláv templom építése 1740-ben kezdődőtt egy híres velencei építész Djuzeppe Beati tervei alapján. A harang és a falak készültek el, a templom alakja egy megmaradt fa makettről ismert.

f. sz. fotója

A Perast körüli tengerrészen két kis sziget emelkedik ki a vízből: a Szent György sziget, amely állítólag Böcklin híres "Holtak szigete" c. festményének ihletadója, és a Škrpjelai Madonna szigete, ahol a perastiak a zsákmányolt ellenséges hajókat süllyesztették a vízbe... Szent György templom a Perast előtt álló szigetre épült. A benedikti apátsághoz tartozott a XII. században épült ahol 1452-ben kápolnát építettek. Igen gazdag muzeális festészeti gyűjtemény található itt itáliai festőktől. A templomot 68 festmény díszíti, Tripo Kokolja perasti festő készítette őket. A legismertebb barokk festő a XVII. századból.

Mi egy hajótúra részeként látogattuk meg ami Kotorból indult, több kisebb hajó fogad utasokat e célból. 15 eur/fő volt a költsége és kb. 4-5 óra volt. Kotor-Perast-a kompnál kis kitérő és jöttünk vissza. Megálltunk Perastban fél órára és fél órára szintén az egyik szigeten. Budvában csak egész napos hajótúrákat árulnak, úgy hogy busszal elvisznek Tivatba, ott hajóra szállnak és mennek Perastig, majd Kotor és onnan busszal vissza Budva. Ez 20 eur/fő. Mi egy kisebb túrát akartunk nem 10 órásat és nem is fizettük be előző nap a foglalót. " forrás

g.l. fotója

,, Első állomásunk Perast lett (mert Kotorban lehetetlenség volt leparkolni…. nem tudom elképzelni mi lehet itt főszezonban). A város a Kotori-öböl legszűkebb részén, a Verige szorossal szemben található. A Verige szoros hossza 250 méter. A neve láncot jelent, s eredete egészen 1381-ig nyúlik vissza. A régi időkben a szorost egy acéllánccal zárták el, hogy megakadályozzák a velencei hajók bejutását az öbölbe, sőt, ugyanezt a módszert használták a kalózok ellen is Perastot a velenceiek önálló köztársaságként ismertek el a középkorban, ma pedig egy bájos kis halászfalu. A város körüli tengerrészen két kis sziget emelkedik ki a vízből: a Szent György sziget és a Škrpjelai Madonna szigete, ahol a perastiak a zsákmányolt ellenséges hajókat süllyesztették a vízbe. (2017)" forrás

,, Ha az országban élnék, akkor a crnagorác csajomat biztosan Perastba vinném randizni. (vidéki csavargók, 2019)" forrás

b. t. fotója

Perast egy különleges fekvésű, egy főutcás kisváros, mely méretét meghazudtolva számos, főként velencei ihletésű templommal és palotával büszkélkedhet, és két kis szigete is izgalmas történelemmel csábítja a látogatókat. Az egyik neve Szirti Madonna (Our Lady of the Rocks), és egy barokk templomnak és múzeumnak ad helyet. Ez egy mesterséges sziget, melyet a legenda szerint a helyiek hoztak létre: köveket dobáltak egy szikla köré, melyen korábban Szűz Máriát vélték látni. A szomszédos, fákkal sűrűn benőtt Szent György-szigeten egy bencés kolostor áll. Egykor temető volt körülötte, ma pedig papi nyaralóként szolgál, és turisták nem látogathatják. forrás

Ostrogi kolostor

Az Ostrog kolostor (Manastir Ostrog, Манастир Острог) szerb ortodox templom Montenegróban, magasan, egy hegybe építve, a balkán spirituális központja. A legnépszerűbb zarándokhely Montenegróban, és az egyik leglátogatottabb templom a Balkánon. A világ minden részéről keresik fel hívők. a zarándokok a számukra kiépített úton hagyományosan mezítláb járják végig a 3 km-t az alsó kolostortól a felső kolostorig. Mielőtt a bemutató templomba lépnének, hogy imádkozzanak az ostrogi Szent Bazil előtt, a zarándokok ruhákat, takarókat vagy fogyóeszközöket, például szappant adományoznak a szerzeteseknek. A kolostor minden évben május 12-én tartja ünnepnapját. Szent Bazil április 29-én halt meg az ortodox naptár szerint, amely a gregorián naptárban május 12-nek felel meg. (k.b, 2023)

"Az Ostrogi kolostor a Danilovgrad és Niksic közötti útról tudjuk elérni, onnan még kb. 8 km pocsék úton. Keskeny egysávos kátyús, néhol hiányzik is, korlát nélküli hegyi szerpentin hatalmas forgalommal. Gyakran teherautók és buszok is használják. Az alsó kolostor után új kétsávos utat építettek, ami egy nagy parkolóhoz vezet. Innen gyalog mászhatunk tovább felfelé a kolostorig amit a hegybe vágtak bele. Belülről nem annyira érdekes. Ez az út volt a legrosszabb, a Kotori szerpentin és a Skadarsko tó is viselhető ehhez képest szerintem. Az alsó kolostornál árusok hada található, vehetünk mézet, szörpöt, kegytárgyakat bármit. (2012)" forrás

,, Mikor a helyszínhez érkeztünk egy kicsit megijedtem, hogy zárva lesz a monostor, mert egy-két kocsi parkolt csak a kijelölt parkolóhelyen. Szerencsére tévedtem, pontosan a turistaáradat előtt érkeztünk. Az egyik leglátogatottabb templom a Balkánon, egy zarándokhely, ahol azt mondják, aki itt imádkozik, annak kevesebb gondja lesz az életben vagy meggyógyul. Mondjuk nálam a szenteltvíz kimaradt, a miatyánkkal is hadilábon állok, de azért Szent Vazul testét megcsókoltam, miután a mellette álló szerzetes kikérdezett: Keresztény vagyok? Azon belül melyik felekezet? Maradjunk annyiban, átmentem a kérdezz-felelek játékán. Peti erre szimplán bejött, rám nézett, lefényképezte Vazul barátom még megmaradt testét és továbbállt.

Egyébként a helynek vagy egy spirituális ereje. A mozaikból kirakott és a barlang falain található festmények mesterművek. Kalapemelés azok előtt, akik ezt megalkották. Közel egy órát voltunk a kolostorban. (felvidéki csavargók, 2019)" forrás

Durmitor Nemzeti Park

Bečići

Bečićiről külön aloldalon írunk - íme

Sveti Stefan

Sveti Stefan apró szigetét egy keskeny homokpad köti össze a szárazfölddel, ezen keresztül tudunk bejutni az elszigetelt szálloda-komplexumba. A szemrevaló kőházakból épült falut még a 15. században alapították a montenegróiak, nevét a tetején álló templomról kapta. 1960-ban alakították át szálloda-szigetté, és jelenleg a luxus pihenőhelynek számító szigetre csak az ott nyaralók léphetnek be ingyenesen, egyébként a belépésért külön fizetni kell. Sveti Stefan sok híresség kedvelt üdülőhelye, nyaralt már itt Elizabeth Tailyor, Sophia Loren, Kirk Douglas és Sylvester Stallone is. A homokpad két oldalán található strandok közül a bal oldali egy fizetős strand, a jobb oldali partszakasz pedig az ott nyaraló vendégek számára van fenntartva.

Sveti Stefan Google-os képe szép, de csak az egyik oldal ingyenes, a másik strandrészen 40 ezer forintért lubickolhatsz.

Délután Sveti Stefan felé vettük az irányt, ahova 2,5 €-ért vitt a busz. Én nem tudtam előre, hogy ez egy privát luxussziget, így kisebb csalódás ért, amikor szembesültünk az óriási lakattal lezárt kapuval. Azért feljebb sétálva kárpótolt a sziget látványa a naplementében. Akinek van ideje, menjen fel a St. Sava templomhoz, talán innen lehet a legszebb panoráma. Gyalog kb 1-1,5 órás kirándulás. (2023)

,, Sveti Stefan és a fölötte lévő kis templom is egy napos progi. Kis fotózkodás, strandolás és ki is van Xelve. Akinek van kedve strandpapucsban menetelni az nézzen át innen a Queen's beachre kettővel odébb, mert oda is lehetetlen más eszközzel lejutni (hajó kivétel). (Máté, 2021)

,, Még otthon a helységéket nézegetve Sveti Stefanon gondolkodtunk így oda vettük az irányt. Az első kis tourist infoba beérve érdeklődtünk szállás iránt. A fiatalembert 2 perc alatt hívott vkit ,bár hozzátette főszezonban nem lesz egyszerű 14 napra találni. A mutatott apartmanok megfeleltek .2 szoba 2 fürdő, konyha és tengerre néző kilátás 70 euro egy éjszaka. Aug 4 -18 ig.
Beköltözve láttuk a környékbeli apartmanok 40 % a üres.
A házigazdák végtelenül kedvesek voltak, de egy kukkot se beszéltek semmilyen nyelven.
A strand 300m távolságban volt csak épp 35000 lépcsőn lefelé. A városka csodás. (Enikő, 2018)"

,, Hiába a sok szebbnél szebbnek hangzó, turistacsalogató leírás, ha az a fránya valóság kicsit más. Az egy dolog, hogy a tengerpart rengeteg helyen le van betonozva. De ahol nincs, ott vajon miért találkozik az ember kosszal és mocsokkal? Olyan nehéz lenne tisztán tartani a partot? Ott van aztán Sveti Stefan tengerpartja, ahol egy nagyon szép szigeten egy óváros épületei sorakoznak. A sziget képeivel rengeteg útleírásban találkozhatunk, csak sajnos azt felejtik el hozzá tenni, hogy a szigetre bemenni nem lehet, hacsak nem perkáljuk le a szigeten működő sokcsillagos hotelnek az egy éjszakáért fizetendő díjat. Én szimplán börtönszigetnek nevezném. (2016)" forrás

Búvárkodni is jól lehet a sziget körül is akár. A part maga köves. Egy részén kisebb másik részén nagyobb kövekkel. Ha Budva felől megyünk akkor érdemes a strand feletti szerpentines utcák valamelyikében megállni, mert lent drága a parkolás a kiépített helyeken. INGYENES STRAND (2021)" forrás

Tivat

,, Tivat nekem inkább Montenegró Riviérája, mint Budva. A tengerparti sétányt óriás nagy pálmafák övezik és a parton végig paloták találhatók. Itt alakították ki a Porto Montenegro nevű jachtkikötőt, ahol ottjártunkkor épp jachtkiállítás volt. A kikötő olyan jachtokkal volt tele, amit azelőtt sosem láttam…hihetetlen gazdagságról árulkodtak ezek a hajók. Szinte mindegyiken volt több jet-ski, motorcsónak és volt olyan, ahol egy kocsi is volt a taton. Tivat Montenegró egyik legfiatalabb települése. Turisztikai fellendülése a hetvenes évek elején indult el, amikor megépült a Tivat repülőtér. A repülőtér mindössze 4 kilométerre fekszik a várostól és aki repülőt akar “simogatni” az jöhet ide. Az autóút felett, illetve mellett közvetlenül szállnak le- és fel a gépek. Az első alkalommal jól megijedtem, amikor kinéztem az ablakon és ott volt mellettem, tőlem kb 20 méterre egy landoló repülő. (2017)" forrás

,, Tivat luxusnegyed szép. Egy kis sétát, egy ebédet megér, többet nem.
Mauzóleumhoz a kétsávos oldalról jó a megközelítés, parkolás 4EUR + 5EUR/fő a belépő (gyerek asszem 2,5 EUR). "(Máté, 2021)

Varga Gábor fotója

Petrovac

,, Szinte minden nap meglátogattuk egy vacsorára vagy egy sétára. Montenegró egy picike, csodaszép, igazi vendégmarasztaló városa. A város különlegessége a hosszúkás sziklaszirtre épült egykori velencei erőd, igazi mediterrán hangulatú város. Petrovac nagyon családias, nyugodt kis hely. A XX. század elején 300 lakosa volt Petrovacnak. Jugoszláviában ez volt a gazdagok kedvenc nyaralóhelye. A várost oliva- és fenyőfák veszik körül.Érdekes látnivaló még a Petrovac előtt elhelyezkedő két picurka sziget a Katic és a Sveta Nedjelja. A Sveta Nedjelja szigeten egy pici templomot találunk, melyet egy hajókatasztrófa áldozatainak emlékére állítottak

Petrovac szerzett magának egy pár percnyi hírnevet Hollywood-ban is, amikor a 2006-os Casino Royale című James Bond filmben szerepelt. Turisták tömkelege érkezett, hogy megnézze azt a bizonyos helyszínt, ahol egy igazi James Bond filmet forgattak. Sokan még mindig nem tudják, hogy azt az egész híres „Petrovac részt” igazából Csehországban forgatták. (2017)" forrás