ÚTIKRITIKA.HU / Ljubljana

Ljubljana közúton körülbelül 460 kilométerre található Budapesttől, ebből 438 kilométer autópályán tehető meg. Az út megállás nélkül, átlagos sebességgel körülbelül 4 óra 45 percet vesz igénybe. Várható költség a magyarországi és szlovéniai átlagárak alapján nagyjából 60-70 euró. Magyarországon továbbra is szükség van elektronikus autópálya-matricára, amely 10 napra 5 eurónak megfelelő összeg (2025-ben 5-5,5 euró közötti árra számíthatunk). Szlovéniában a 7 napos matrica ára 15 euró (2025-ös frissítés).
Az üzemanyaggal együtt az utazás teljes költsége hozzávetőlegesen 80-90 euró körül mozog.
A szlovén főváros lakosságából legalább 54 ezer a diák. Jugoszlávia szétesése után sok szerb, horvát és bosnyák maradt itt, s így érződik valamiképpen a jugoszláv múlt a csúnya betonépületek révén is...).

Folyóparti korzó - Kriszta fotója

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

Este a megvilágított várost kettéválasztó folyó partján ülni egy étteremben vagy egy bárban
Panoráma a várból a városmagra és az Alpok vonalaira
A folyó bal oldalán lévő óváros hangulatos utcái, a gyalogos zóna
A barokk és klasszicista épületek jól karbantartott állapota
A Tromostovje (tripla híd) és a közeli art deco (Jugendstil) épületek
A közvécék tisztasága (kultúrnép)
A Metelkova, egy régebbi kaszárnyából kialakított szórakoztató-kulturális ifjúsági központ rengeteg kreatív ötlettel
Kölcsönzött bicajjal jól kiélvezni Ljubljana szuper kerékpáros útjait
Nincsenek túl magas épületek
A vasárnapi bolhapiac
A Julianevű étterem (Stari trg 9), ami annyira jó, hogy háromszor is ott ettünk!
A katedrálisban egy Maximillian (Miksa) nevű, 15. századi térségbeli püspök szobra alatt meglepő módon szlovén, városi és Európa Unió-s (!) zászló is díszeleg

K. Kriszta fotója

13. A katedrális egyik kapujának egyedisége

Püspököket ábrázol - Kriszta fotója

14. A folyópart közelében a Pogačarjev Trg-en (téren) minden pénteken 10-től 21 óráig lacikonyhás piac, ami teljesen lenyűgözött!!! Vannak egzotikus ételek is. Aki pénteken jár Ljubljanában, annak feltétlenül itt kell ebédelni vagy vacsorázni.

Aji fotója

Nem tetszett

Sok étterem a turistákat középszerű idegen ételekkel (pl. burrito) csábítja a helyi specialitások helyett
A jugoszláv idők építményei a szép régi épületek összehasonlításában
Egy nap alatt felfedezhető, a második napra már nem annyira maradnak igazán érdekes helyek, a harmadik napra pedig kimerülnek a látnivalók
Drágaság (igaz a burek olcsó és finom)
A barokk-ot a Ljubljana-i katedrálisban se szerettem meg
A Metelkova (én megfogalmazásom szerint) nonkomfortista negyed izgalmas lett volna (lásd a róla szóló rész sok fotóját), de amikor ott voltunk semmi élet nem volt benne. Néhány helyi mutatzkozott, meg két afrikai migráns, akiket itt feltehetően tolerálnak.
Ljubljana rokonszenves város, de ha Olaszország-i autós utazásól hazafelé ide be térünk, akkor harnadrendű élménynek bizonyulhat.
Miként Zágrábban, itt is a graffitisek a fantáziátlan tag-jeikkel csaknem teljesen szétbarmolják a street art alkotásokat.

Vélemények

Tetszett:

Viszonylag nagy a belvárosi sétálóutcás rész, nem csak egy Váci utca

Nagyjából egy helyen vannak a látnivalók, így gyalog is könnyen bejárható

Helyes kávézók, éttermek a folyóparton

Nagyon sok ötletes, kreatív dologba lehet bukkanni az utcán, cipők lógnak a falról, az Art Nouveau híd tele van lakatokkal

Kedvesek, segítőkészek a helyiek

Kölcsönzött bicajjal élvezni Ljubljana jól kiépített kerékpáros úhálózatát

Nem tetszett:

Elég drága város

A sörük nem nagy szám

Nagyon sok a graffiti, de nem csak a külvárosban, hanem a belvárosban az óvárosi részen is. Még Budapest graffitimennyisége után is meglepő volt hogy itt milyen sok van

Ha felmegyünk a várba, az ember egy csodás panorámát képzel el háttérben az óriási hegyekkel - de sajnos mindent kitakarnak a panelházak, amik elég otrombák

(V. Gabi)

Ljubljanában mindig tudni fogod, merre jársz: a vár és a folyó szinte állandó tájékozódási pontként szolgálnak. Miközben nyugodtan barangolsz, egyszer csak azon kapod magad, hogy már szinte az egész várost felfedezted.

Persze, adok néhány tippet! A Háromhídon biztosan átkelsz, de ne felejts el lenézni a középső részhez, hogy megcsodálhasd a folyót. A hídról érdemes a piac felé is vetni egy pillantást: ha nyüzsgést látsz, azonnal indulj el, mert itt kihagyhatatlan gasztronómiai élmények várnak. A piac oszlopos épületeiben a legjobb szlovén specialitások, például kolbászok, sonkák, gibanica és štruklji várnak.

A piac mögött található a Szent Miklós-dóm, amelynek freskói külön figyelmet érdemelnek. A Robba-kúttól jobbra és balra elindulva az óváros macskaköves utcái további érdekes épületekkel és hangulatos sarkokkal csábítanak. Ha gyalog vágsz neki a várdombnak, például a Gornji utcán, könnyen azt hiheted, hogy egy régi budai utcában jársz.

A várhoz érve lenyűgöző kilátás tárul eléd: a város híres Tivoli parkja és a távolban húzódó havas hegycsúcsok. Bár a város szélén lévő panelek kevésbé illenek a festői tájba, a város zöld területei és parkjai mindenért kárpótolnak.

A nap végén térj vissza a folyópartra, ahol az éttermek és bárok már nyitva várnak. Jóllakhatsz, élvezheted a helyi borokat, hallgathatod az utcazenészeket, és megfigyelheted, hogy szinte minden helyen szlovén fiatalok dolgoznak. Ők azok, akik itthon maradnak, mivel az ország jó megélhetési lehetőségeket és versenyképes fizetéseket kínál. Bár az árak már nyugat-európai szintűek, a minőség is ezt tükrözi, így biztos lehetsz benne, hogy jó értéket kapsz a pénzedért.

Ne számítsatok nagyvárosi nyüzsgésre vagy forgalmas belvárosi életre. Az egész várost nagyjából 1-2 óra alatt kényelmesen be lehet járni, de ha erre jártok, mindenképp érdemes megállni. A pékségekből áradó frissen sült kenyerek és péksütemények illata szinte hívogat, engem sem hagyott hidegen. A Háromhíd közelében található egy kör alakú tér, ami különösen a forró nyári napokon válik a látogatók kedvencévé – olyan, mintha állandóan frissítő esőpermet érne minket. :-)

Szállásválasztás

Ljubljana városközpontja ugyan gyönyörű, de autóval elég macerás, ezért inkább a centrum körüli külső gyűrűben érdemes szállást keresni, különösen a Bežigrad vagy Šiška negyedekben. Ezek a területek tökéletes választást jelentenek, hiszen csak 15-20 perces sétára vannak a történelmi belvárostól, viszont sokkal egyszerűbb a parkolás, és általában a szállások is ingyenes parkolóhelyet biztosítanak.

A legtöbb itteni hotel és apartman modern építésű, jól felszerelt, és kedvezőbb áron foglalható, mint a belvárosi szállások. Érdemes olyan szálláshelyet választani, ami közel van valamelyik főbb úthoz, hiszen így könnyen ki lehet jutni a városból a környék látványosságaihoz, mint például a Bledi-tóhoz. Az olyan területeket, mint Trnovo vagy Vič, érdemes kerülni, mert bár szépek, de nehézkesebb onnan bejutni a központba. A foglalás előtt mindenképp érdemes elolvasni a korábbi vendégek véleményét a parkolási lehetőségekről, mivel ez gyakran sarkalatos pont lehet.

Fontos szempont még a közelben lévő bevásárlási lehetőség és esetleg egy-két jó étterem is, hogy ne kelljen mindent a belvárosban intézni. A szálláskeresés során figyeljünk oda, hogy legyen a közelben bankautomata és gyógyszertár is, hisz ezek bármikor jól jöhetnek.

Mivel csak egy éjszakáról van szó, nem érdemes túl sokat költeni a szállásra, inkább egy tiszta, egyszerűbb helyet válasszunk kedvező áron. A legtöbb ljubljanai szállás már kínál ingyenes wifit, de foglalás előtt ezt is érdemes leellenőrizni.

Az egyéjszakás tartózkodásnál különösen fontos a rugalmas check-in lehetőség, hogy maximálisan ki tudjuk használni a városnézésre szánt időt. Végül, de nem utolsósorban, válasszunk olyan szállást, ahol beszélnek angolul vagy esetleg németül, hogy gördülékenyebb legyen a kommunikáció.

Ajánlott szálláshelyek (2025)

2 csillagos: Apartment Eve Rooms, Hotel Center Ljubljana ,
3 csillagos: Apartments Kollmann , City Hotel , Meksiko, Nox ,
4 csillagos: Best Western Premier Hotel Slon , Radisson Blu Plaza , Central , uHotel , Cubo ,
5 csillagos: Hotel Lev , InterContinental Ljubljana

Közlekedés

Ljubljana városközpontjának gyors és kényelmes felfedezéséhez az alábbi parkolóházak ajánlottak:

Kongresni trg Parkolóház - Koordináták: 46.049338, 14.503847
A város szívében található, mindössze néhány perces sétára a főbb nevezetességektől. 2024-ben a parkolási díj 1,50 € óránként az első három órában, majd 2,40 € óránként ezt követően.

Trdinova Parkolóház - Koordináták: 46.057726, 14.506794

Központi elhelyezkedésű, könnyű hozzáférést biztosít a belvároshoz. Az óradíj 1,20 €.

Tivoli Parkolóház - Koordináták: 46.053560, 14.494489

A Tivoli park közelében található, ideális azok számára, akik a zöldövezetben szeretnének parkolni, mégis közel a központhoz. Az óradíj 1,00 €.

Ezek a parkolóházak 24 órás nyitva tartással és biztonsági felügyelettel rendelkeznek, így ideálisak a nappali látogatók számára. A parkolási díjak 2024-ben várhatóan a fenti összegek körül alakulnak, de érdemes előzetesen ellenőrizni az aktuális árakat és a szabad helyeket a parkolóházak hivatalos weboldalain vagy a helyszínen található információs táblákon.

Fontos megjegyezni, hogy Ljubljana belvárosában a parkolóhelyek száma korlátozott, ezért célszerű a parkolóházakat igénybe venni a gyors és kényelmes parkolás érdekében. A parkolási díjak zónánként változnak: az I. zónában (városközpont) 1,30 €/óra, maximum 2 órás parkolással; a II. zónában 0,80 €/óra, maximum 6 órás parkolással; míg a III. zónában 0,60 €/óra, maximum 10 órás parkolással.

A parkolási díjakat a parkolóautomatáknál lehet megfizetni, amelyek nem adnak visszajárót, ezért érdemes pontos összeget készíteni. Alternatív megoldásként használható az Urbana városkártya vagy mobilalkalmazások, mint például az EasyPark, amelyekkel kényelmesen rendezhető a parkolási díj.

A parkolás fizetős hétfőtől szombatig 7:00 és 19:00 óra között, szombatonként pedig 7:00 és 15:00 óra között. Vasárnap és ünnepnapokon a parkolás ingyenes.

A parkolóházak igénybevétele mellett érdemes megfontolni a P+R (Park and Ride) parkolók használatát is, amelyek a város peremén találhatók, és tömegközlekedéssel könnyen megközelíthető a belváros. A P+R parkolók napidíja 1,30 €, amely tartalmazza a tömegközlekedési jegyet is.

A parkolási lehetőségek és díjak időről időre változhatnak, ezért indulás előtt mindig ellenőrizze a legfrissebb információkat a hivatalos forrásokból.

Cuki - Kriszta fotója

Ljubljana ma is a kerékpárosok paradicsoma, hiszen a várost teljesen behálózzák a kiépített bicikliutak. A külső lakónegyedektől egészen a belvárosig biztonságosan el lehet jutni, és nincsenek olyan szakaszok, ahol hirtelen megszakadna az út, vagy a kerékpárosokat a főútra terelnék. A kerékpársávok jól elkülönülnek a gyalogosoktól és az autós forgalomtól: középen az autók, mellettük a kerékpárutak, majd a járdák, olykor még zöldterület is elválasztja őket.

A kerékpárkölcsönzés rendszere az elmúlt években tovább fejlődött és 2024-re Ljubljana minden részén elérhetővé vált. A város számos pontján találhatók kerékpártárolók kölcsönözhető biciklikkel, így a helyiek és a turisták is könnyedén használhatják a rendszert. A kölcsönzéshez 2 euróért lehet váltani egy kártyát, amely nemcsak a biciklik használatára jogosít, hanem jegyek és bérletek is feltölthetők rá. Az első két óra használat ingyenes, és a biciklit bármelyik tárolóban vissza lehet helyezni, nem kell ugyanoda vinni, ahonnan kivettük.

Mivel Ljubljana egy viszonylag kisváros, a kerékpárral való közlekedés nemcsak kényelmes és gyors, hanem kiváló módja annak is, hogy felfedezzük a város látványosságait. Az egész városra kiterjedő rendszer fenntartható és modern alternatívát nyújt a közlekedéshez.

Étkezés

Az Odprta kuhna, vagyis „nyitott konyha” nevű kezdeményezés mára Ljubljana egyik legnépszerűbb gasztronómiai eseményévé nőtte ki magát. Ez nem csupán egy piac – inkább egy élő, lüktető ételünnep, amely minden pénteken életre kel a Pogačarjev téren, március végétől egészen október utolsó hetéig.
Az egész környezetet átjárja a frissesség és a helyi alapanyagok illata: termelői zöldségek, gyümölcsök, sajtok, füstölt húsok, fűszerek sorakoznak a standokon, mindaz, ami a szlovén konyhát meghatározza – az olasz, osztrák és szláv hatások különleges elegyével. De az Odprta kuhna nem csak a piacozásról szól: ez egy valódi streetfood-élmény, ahol kis étkezdék, pékségek, bisztrók és kávézók standjai sorakoznak egymás mellett.

A tradicionális szlovén fogások mellett jelen vannak a nemzetközi kedvencek is – legyen szó ázsiai tésztákról, közel-keleti falafelről vagy újragondolt hamburgerekről. Itt tényleg mindenki megtalálja a kedvencét: a helyiek éppúgy, mint az utazók. És nemcsak az ízek miatt népszerű: péntek délutánonként és estefelé ez a tér egyfajta találkozóhellyé is válik – egyfajta szabad ég alatti nappalivá, ahol evés, ivás, nevetés és ismerkedés fonódik össze.

Manapság már az ország legismertebb éttermei is szívesen kitelepülnek ide – egyrészt hogy megmutassák, mire képesek egy szabadtéri pultnál is, másrészt mert az Odprta kuhna neve egyet jelent azzal, hogy „péntek este kimozdulunk, jól érezzük magunkat, és közben jót eszünk”. A hangulatot fokozza a térről áradó illatkavalkád: rotyogó egytálételek, ropogósra sült házi kenyerek, helyben sütött édességek illata keveredik a levegőben.

Ez a gasztronómiai kavalkád tökéletesen tükrözi Szlovénia sokszínűségét – minden régió ízei, karakterei jelen vannak itt, egyetlen térre sűrítve. Ljubljana ilyenkor nemcsak egy kis főváros – hanem egy péntek esti ízorgia színtere, ahol a gasztronómia közösségi élménnyé válik.

Pogačarjev Trg - Kriszta fotója

Ljubljana gasztronómiai világa sokszínű, de ha valaki a város legtrendibb, legelegánsabb helyét keresi, az AS éttermet aligha hagyhatja ki. Nem messze a híres Hármas hídtól, egy árnyas park rejtekében működik ez a modern és mégis kifinomult vendéglátóhely, ahol bisztró, fine dining étterem és koktélbár egyszerre ad egymásnak teret. Ide járnak a helyi elit tagjai, stílusos fiatalok, üzletemberek és tehetős turisták – nem véletlenül: az AS nemcsak hely, hanem életstílus.
Egy hétköznapi ebéd alkalmával a terasz is, a beltér is teljesen megtelt – anélkül, hogy túlzsúfoltnak tűnt volna. Az ízek pedig egészen lenyűgözőek voltak. Lazac- és marhatatárral indítottam, majd tökéletesen elkészített tonhal következett: kívül enyhén pirult, belül még selymesen rózsaszín – ahogy a szakácskönyvek tanítják. A tészták közül egy homáros-tarisznyarákos változatot választottam kaviárral megkoronázva, amit egy 60 napig érlelt, szaftos marhasült követett – puha, ízes, hibátlan. A desszert egy könnyű, mégis szenvedélyes epertorta volt, amolyan utolsó simítás az élményen.

Az italválasztás sem volt véletlenszerű. Kérdés nélkül érkezett a pohárba a Bjana rozé habzóbor – így illik itt kezdeni. A rozé Batictól jött, a palack formáját Oskar Kogoj tervezte – elegáns, mint egy kifutón sétáló modell. A tésztához egy 2009-es Malvazija fehérbor dukált, a marhasülthöz pedig Movia borászata gondoskodott a tökéletes párosításról. Az italok ugyanúgy bűvöltek, mint az ételek – nem kérdés, hogy ide visszatérek.

És ez csak az egyik csúcspont volt. A másik, Ljubljana kulináris színpadának másik ékköve a JB, amely egy patinás szecessziós épület földszintjén működik a belváros szívében. Itt vacsorázni valódi élmény: Janez Bratovž, a nemzetközileg is elismert séf irányítása alatt minden fogás egy önálló műalkotás. A mediterrán, francia és klasszikus szlovén ízvilág találkozása olyan tálalással társul, ami nemcsak szemet gyönyörködtető, hanem történetet is mesél.

Bratovž ételsorai mögött filozófia húzódik: minden tányérban ott rejlik a négy elem – föld, víz, tűz, levegő – és az alapízvilág teljes spektruma. Édes, sós, savanyú és keserű – minden részletnek szerepe van, minden íznek jelentése. Ez nem pusztán étkezés, hanem egy utazás, amely során a vendég egy időre kívül kerül a hétköznapokon.

Ljubljana egyszerre adja egy világváros kulturális igényességét és egy kisváros meghittségét. És ezt az érzést az asztalnál ülve is újra és újra meg lehet tapasztalni.

Sült szardiniák - sűrűn szálkás, de finom - G. T. fotója

Ljubljana óvárosában, közvetlenül a vár alatt, a katedrális szomszédságában bújik meg egy apró, de annál karakteresebb kolbászozó, amit a hagyományos ízek kedvelői imádni fognak. Itt nincs semmi túlgondolva – épp ez benne a jó. A kínálat zászlóshajója a kranjska klobasa, vagyis a híres szlovén kolbász, amit mustárral, tormával és friss kenyérrel tálalnak. Ennyi. De pont ennyi kell.

Nincs túljátszott dizájn, nincsenek modern gasztrotrükkök – csak kiváló minőségű alapanyagok, forrón, frissen, ahogy azt a nagykönyv írja. És bár a hely nem nagy, mégis lehetetlen eltéveszteni: a hatalmas, kissé retró kolbászos cégér már messziről hívogat, és az illatok is biztos útba igazítanak. Ha épp csak egy gyors, laktató falatra vágysz a belvárosi séta közben, ez a kis talponálló ideális választás.

Kolbász, káposzta, fekete kenyér és hajdina - V. Jancsi fotója

Vásárlás

Ljubljanában a termelői piac a Városháza tér (Mestni trg) és a Nyugati tér (Pogačarjev trg) környékén található, és általában hétfőtől szombatig tart nyitva. Itt lehet vásárolni friss zöldségeket, gyümölcsöket, sajtokat, húsokat, halakat, valamint kézműves termékeket és egyéb helyi élelmiszereket. A termelői piacokon általában az árak is alacsonyabbak, és a helyiek is szívesen vásárolnak itt.

A fedett piac, amelyet a városban "Central Market" -nek neveznek, a Vodnikov tér (Vodnikov trg) és a Plečnikovo tržnico között található, a Ljubljanica folyó mellett. Ez a piac az egyik legnagyobb és legfontosabb piac Ljubljanában, ahol a látogatók friss élelmiszereket, kézműves termékeket, édességeket, virágokat és sok más dolgot találnak. A fedett piac hétfőtől szombatig 7:00-től 16:00 óráig tart nyitva.

Állandó, szabadtéri zöldség- és gyümölcspiac a centrumban - Kriszta fotója

Szórakozás

Ha Ljubljanában keresel egy megbízható, mégis karakteres helyet az éjszakai táncoláshoz, a Pr’ Skelet diszkó biztos befutó. A korábban Bakkus néven ismert klub azóta is megőrizte sajátos hangulatát: az alagsorban enyhén bizarr, már-már horrorfilmes díszlet fogad, de a zene teljesen vállalható, sőt, kifejezetten jól válogatott. Csütörtökönként és péntekenként általában teltházzal dübörög a hely, és a közönség vegyes: helyiek, turisták, diákok egyaránt. Az emeleten dohányzóterasz várja a szünetet tartó táncosokat, kényelmes székekkel, ahol akár ismerkedni is lehet.
Ha viszont valami rendhagyóbbra vágysz, irány a Metelkova! Ez nem csupán egy bulihelyszín, hanem egy egész alternatív világ, amelynek minden sarkában történik valami. Az utcákon egymást érik a vad művészeti installációk, graffitik, furcsa szobrok és egészen szürreális építmények – néhol fára épített házak vagy épp edzőtermek (!) bukkannak fel egy-egy bár mellett.

A Metelkova nemcsak azoknak való, akik táncolni szeretnének, hanem azoknak is, akik új embereket ismernének meg, vagy egyszerűen csak keresnek egy szokatlan, kreatív hangulatú estét. Itt nem a luxus dominál, hanem a szabadság, a közösség és az önkifejezés – egy szlovén underground-univerzum, ahol mindig történik valami, és ahol a megszokott szabályok mintha szándékosan háttérbe húzódnának.

Ha van hely Ljubljanában, amit tényleg nem szabad kihagyni, az a Metelkova autonóm kulturális központ – számomra ez volt az egész város legizgalmasabb pontja. A vasút- és buszpályaudvar közelében található, mégis teljesen külön világként működik, ahol a megszokott városi ritmus egyszerűen megszűnik létezni.

Ez a tér nemcsak Ljubljana alternatív szívverése, hanem valódi közösségi tér is: fiatalok egyik legkedveltebb találkozóhelye, ahol a szórakozás és a kultúra egymás mellett, gyakran egymásba fonódva élnek. Klubok, bárok, koncertek – igen, de nemcsak erről szól. Itt ugyanúgy lehet elmélyülni egy színházi előadásban, mint táncolni hajnalig egy füstös underground helyen. Sőt, múzeum is működik a területen, különféle kortárs kiállításokkal és közösségi programokkal.

A hangulat nehezen írható le: minden épület tele van színes, meghökkentő műalkotásokkal, graffitikkel, újrahasznosított anyagokból készült szobrokkal – mintha egy gigantikus szabadtéri installációban sétálna az ember. És mégis: az egész működik, lüktet, él.

A Metelkova nem csak egy „hely”, hanem egyfajta életérzés is – a szabadság, a kreativitás, a befogadás és a kíváncsiság sűrű szövete. Ide érdemes nemcsak este betérni, hanem nappal is: ilyenkor csendesebb, de a részletek még jobban előbújnak. Ljubljana e szeglete valóban más – és épp ettől olyan különleges.

Hasznos információk

1. ,, Ahhoz, hogy a várat teljes pompájában lássuk, ügyeskedni kell. Menjünk fel a Nama nevű bevásárlóközpont hatodik emeletére. A liftből kilépve egy vendéglátóipari egységbe jutunk. Kisétálva a teraszra élvezhetjük a panorámát. A kifeszített szúnyoghálótól pedig próbáljunk elvonatkoztatni.

Különösen szerettük a hajókázást a Ljubljanica „csatornán”. Van rövid és hosszú program, de választhatunk ebéddel, vacsorával összekötött bulihajót is.

Péntekenként reggel 10 és este 8 között Open Kitchen a piac területén. A sátrakkal benépesülő téren szlovén és nemzetközi ételek, hagyományos és modern éttermek kínálatából választhatunk.

Szombatonként a Breg rakparton művészeti és kézműves vásár, vasárnap délelőtt bolhapiac.

(2017)" forrás

2. Ljubljana városának központi turistai információs irodája a Krekov trg 10 címen található, a városközpontban. Az iroda könnyen megközelíthető gyalog vagy tömegközlekedéssel.

Az iroda nyitvatartási ideje a következő:

Hétfő - szombat: 9:00 - 19:00 óra
Vasárnap és ünnepnapokon: 9:00 - 15:00 óra

Az iroda munkatársai szívesen segítenek a turistáknak információkat nyújtani Ljubljana és Szlovénia más városai, látnivalói, szálláshelyei, éttermei, közlekedése és egyéb hasznos információk kapcsán. Az iroda továbbá térképeket, prospektusokat, jegyeket és egyéb turisztikai szolgáltatásokat is kínál, és segítenek szervezni kirándulásokat és programokat. Az iroda értékesíti a Ljubljana kártyát is, ami kedvezményeket és ingyenes belépést biztosít a város legfontosabb turisztikai látnivalóihoz és szolgáltatásaihoz.

Óváros

Ljubljana óvárosa gyönyörű történelmi városközpont, amit a középkorban építettek. Az óvárosban találhatók a város legfontosabb látnivalói, például a Ljubljana vár, a Szent Miklós-székesegyház, a Hármas híd, a Mestni trg (Városháza tér) és a Stari trg (Óvárosi tér).

Az óváros szűk utcái, színes épületei, történelmi emlékei és hangulatos terei miatt Ljubljana leglátogatottabb része.

Az óváros főterei, mint a Városháza tér és az Óvárosi tér, gyakran helyszínei a kulturális eseményeknek, koncerteknek és fesztiváloknak. A város központja nagyon gyalogosbarát, így ideális hely azok számára, akik szeretik a sétálást, a kerékpározást.

Csöpörgős április vége - Kriszta fotója

Hármas híd (Tromostovje)

A Hármas híd (Tromostovje) Ljubljana városának egyik jelképe és fő turisztikai látványossága. Az építmény a Ljubljanica folyó fölött ível át, és a városközpontban található. A híd hossza mintegy 30 méter, és a tervezője Jože Plečnik, aki nagyon sokat tett Ljubljana városképének kialakításáért.

A Hármas híd különlegessége, hogy három ívből áll. Az eredeti híd csak egy ívből állt, de Jože Plečnik tervező egyedi módon bővítette ki, és két új ívet épített hozzá. Az egyik ív fölött a Ljubljana városának védőszentje, Szent Flórián szobra áll, a másik két ív pedig az őt kísérő két angyalt ábrázoló szobrokkal díszített.

A Hármas híd gyönyörű látványt nyújt, különösen éjszaka, amikor a híd és a környező épületek szépen megvilágítják a Ljubljanica folyót és az egész területet. A híd sétálóutcához és a történelmi városközponthoz vezet, így az egyik legfontosabb turisztikai látványosság Ljubljanában.

K. Kriszta fotói

Szent Miklós-székesegyház

avagy katedrális (a helyiek Stolnicának nevezik)

Ljubljana óvárosában található, és a város egyik legfontosabb műemléke. Az épület barokk stílusban épült a 18. század elején. A székesegyház a város központjában, a Szent Miklós tér (Miklošičev trg) közelében található, és a Ljubljanica folyó partjáról gyönyörű kilátást nyújt a városra. Az épület hatalmas, kupolás homlokzata és a magas tornya a város egyik legismertebb és leglátványosabb jelképévé vált.

Belül a székesegyház csodálatos művészeti alkotásokkal van díszítve, például a főoltár, amelyet Francesco Robba mester alkotott, és a homlokzaton található nagy mozaik, amely Jezus Krisztust ábrázolja. A székesegyházban találhatók továbbá freskók, szobrok, oltárok és kápolnák, amelyek mind a barokk stílus jellegzetességeit tükrözik.

A székesegyház látogatása ingyenes, és az épület nyitvatartási ideje a következő:

Hétfő - szombat: 10:00 - 17:00 óra - Vasárnap és ünnepnapokon: 13:00 - 17:00 óra

K. Kriszta fotói

Metelkova

A Metelkova városnegyed Ljubljana központjától délre található, és kulturális központként ismert. Az egykori katonai laktanyából létrehozott autonóm kulturális központot az 1990-es évek elején hozták létre, amikor az épületeket és a területet a város elhagyta.

A Metelkova városnegyed az alternatív kultúra és a művészet fellegvára Ljubljanában. Az épületek és a területet a művészek, zenészek és alternatív csoportok foglalták el, és azóta a város kulturális központja lett. A Metelkova területén található művészeti galériák, klubok, koncerttermek, műhelyek és egyéb kulturális intézmények széles választéka, amelyek a látogatóknak különleges élményt nyújtanak.

Az épületek és a területen található műalkotások és graffiti a Metelkova városnegyed egyediségét jelentik. A területet a művészek színesítették és díszítették, így a Metelkova városnegyed egy nagyon különleges és izgalmas hely Ljubljanában.

A Metelkova városnegyed története különös és a Jugoszláv háborúkhoz kapcsolódik. Az épületek eredetileg a Jugoszláv Néphadsereg laktanyái voltak, majd az 1991-es szlovén függetlenségi háború után elhagyták őket. Ezt követően a város aktivistái és művészei elfoglalták az épületeket, és alternatív kulturális központot hoztak létre. A város hivatalosan elismerte a területet, és ma már a Metelkova városnegyed egyedülálló és nagyon fontos szerepet tölt be a város kulturális és művészeti életében.

K. Kriszta fotói

Segíteni akarod a közösségünket? Itt ne vegyél kábítószereket - K. Kriszta fotója

Más látnivalók

Középkori vár

Fent a dombtetőn - Kriszta fotója

f. v. fotója

A ,,szlovén Akropolisz".

A ljubljanai vár nemcsak a város szimbóluma, hanem egy olyan hely, ahol egyszerre kap helyet történelem, kilátás és kulináris élmény. A hegytetőről nyíló panoráma egyszerűen lenyűgöző – Ljubljana háztetői, a Ljubljanica kígyózása és a távolban derengő hegyvonulatok egyetlen képbe sűrűsödnek. Itt valóban meg lehet érteni, miért épült ide ez az erődítmény évszázadokkal ezelőtt.

A várban működő helytörténeti múzeum is megér egy látogatást – sokkal izgalmasabb, mint elsőre gondolnánk. Interaktív tárlatokon, maketteken, korabeli tárgyakon keresztül elevenedik meg Ljubljana múltja, az egész élmény pedig átgondolt és élményszerű.

És ha mindehhez még társul egy gasztronómiai csúcspont is: a vár egyik bástyájában található a Strelec, Ljubljana egyik legkifinomultabb étterme. Elegáns, mégis barátságos hangulatú hely, ahol a szlovén konyha kreatív, modern köntösben kerül a tányérra – nemcsak ízben, látványban is lenyűgöző.

A várba feljutni lehet gyalogosan is, ha valaki szeret egy kicsit emelkedőzni, de van sikló is – gyors, kényelmes, és már az utazás maga is élmény. Akár egy délelőtti programként, akár egy romantikus esti sétával összekötve, a ljubljanai vár tökéletes választás.

Križanke

A Križanke egy különleges és gyönyörű épület Ljubljanában, amelyet a barokk stílusban építettek a 17. században. Az épület eredetileg a jezsuiták kolostora és temploma volt, majd a későbbiekben katonai laktanyaként is szolgált. Az épületet az 1950-es években kezdték el felújítani, és ma az egyik legfontosabb kulturális központ Ljubljanában.

A Križanke egy nagyobb területet foglal el a városközpontban, és egy kertes udvart is magában foglal. Az épület külső homlokzata impozáns, a barokk stílusú részletekkel és a szépen megmunkált kövekkel az épületet egy igazi mesterművé teszik.

k. j. fotója

Az épületen belül számos kulturális eseményt és előadást tartanak, mint például koncerteket, színházi előadásokat, kiállításokat és más kulturális programokat. Az épületben találhatók különböző termek, köztük egy nagyobb terem, amelyet az eredeti templom részeinek felhasználásával hoztak létre. A terem nagyon impozáns, hatalmas mennyezeti boltívei, festményei és díszítései miatt, amelyeket a művészek az eredeti templomból örökölték.

Az épületben található továbbá egy kávézó és egy étterem is, amelyek lehetőséget biztosítanak a látogatóknak az épület szépségeinek és a környék kulturális életének élvezésére.

Gornji Trg

Gornji trg Ljubljana egyik legrégebbi és legfestőibb tere, amely a középkori óváros szívében található, közvetlenül a Ljubljanica folyó fölötti dombon. A tér legkiemelkedőbb épülete a 13. században alapított Szent Flórián-templom, amely barokk stílusban újjáépítve ma is működő plébániatemplom. A teret körülvevő színes barokk és reneszánsz homlokzatú házak között található a híres Kresija palota, amely ma kulturális központként működik. Gornji trg hagyományosan Ljubljana értelmiségi és művészeti negyedének számít, számos galériával, antikváriummal és kézműves bolttal. A térről gyönyörű kilátás nyílik a Ljubljanica völgyére és a várhegyre, ezért kedvelt helyszín a romantikus sétákhoz és az esküvői fotózásokhoz.

Preseren tér

Prešeren tér Ljubljana központi főtere és szívverése, amely France Prešeren szlovén nemzeti költőről kapta nevét, akinek bronzszobra a tér közepén áll 1905 óta. A teret körülvevő reprezentatív épületek közül kiemelkedik a rózsaszín Franciscan templom (Frančiškanska cerkev) barokk homlokzatával és a szecessziós stílusú Urbanc-ház elegáns üzleteivel. A tér a Ljubljanica folyó Triple Bridge (Tromostovje) hídja mellett helyezkedik el, amely Jože Plečnik híres építész alkotása és Ljubljana egyik legikonikusabb látványossága. Prešeren tér Ljubljana kulturális és társadalmi életének központja, ahol a helyiek találkoznak, turisták indulnak városnézésre, és ahol minden nagyobb városi esemény zajlik. A téren található Centromerkur épületében luxusboltok és kávézók kaptak helyet, míg a tér környékén számos étterem és bár vár a látogatókra.

Az Angyali Üdvözlet Ferences Templom, Ljubjana egyik leglátogatottabb temploma a Preseren téren - Kriszta fotója

Szent Miklós katedrális (Stolnica Sv. Nikolaja)

A Szent Miklós katedrális Ljubljana barokk stílusú főszékesegyháza, amely a 18. században épült a korábbi román és gótikus templomok helyén, és a város egyik legimpozánsabb vallási építménye. A katedrális homlokzatát Andrea Pozzo olasz építész tervezte, míg a belső teret Francesco Robba szobrászművész freskói és oltárdekorációi díszítik, különösen lenyűgöző a főoltár angyalokkal és szentekkel. Az épület legszembetűnőbb része a zöld rézfedésű kupola, amely Ljubljana sziluettjének meghatározó eleme, és messzire látható a várból vagy a környező magaslatokról. A katedrális különlegessége a 2000-ben készült bronz bejárati ajtó, amely II. János Pál pápa 1996-os ljubljanai látogatásának emlékére készült, és Tone Demšar művész alkotása. A Szent Miklós katedrális nemcsak vallási központ, hanem Ljubljana kulturális örökségének fontos része, ahol rendszeresen tartanak koncerteket és kulturális eseményeket a kiváló akusztikájú térben.

Sárkány-híd (Zmajski Most)

A Sárkány-híd Ljubljana egyik legikonikusabb és legfotózottabb látványossága, amely 1901-ben épült az osztrák-magyar monarchia idején, és a város első vasbetonhídjának számít. A híd négy sarkán álló monumentális bronz sárkányszobrok teszik egyedivé, amelyek Ljubljana címerállatát, a sárkányt jelenítik meg, és Jurij Zaninović szobrászművész alkotásai. A szecessziós stílusban épült híd eredetileg Ferenc József híd nevet viselte, de a helyiek már akkor is Sárkány-hídnak nevezték a jellegzetes díszítés miatt. A ljubljanai legenda szerint a sárkányok farkukat csóválják, amikor szűz lány lép a hídra, bár ez természetesen csak városi mítosz, a turisták mégis szívesen fényképezkednek a szobrokkal. A híd a Ljubljanica folyó fölött köti össze a várost, és stratégiai jelentőségű pont Ljubljana közlekedésében, miközben a város szimbólumává vált a jellegzetes sárkány-motívumokkal.

Kriszta fotója

Nebotičnik

Ha megérkeztél Ljubljanába, érdemes elsőként a város egyik legkülönlegesebb pontját célba venni: a Nebotičnikot – nevét is innen kapta, hiszen szó szerint azt jelenti: „felhőkarcoló”. Bár a maga visszafogott méreteivel ma már inkább bájosan régimódinak hat, amikor épült, a Balkán legmagasabb épülete volt, és máig megőrzött valamit abból az eleganciából.

A tetőteraszáról nyíló panoráma Ljubljana egyik legszebb arca: a folyóparti kis utcák, a narancsszínű tetők, a föléjük magasodó vár, és a távoli, hófödte alpesi csúcsok együttese festői látványt nyújt. Nem véletlen, hogy egy szlovén popsanzon is megénekelte – a Na vrhu Nebotičnika, vagyis A felhőkarcoló tetején című dalban romantikus helyszínként emlegetik.

A legjobb hír pedig, hogy mindez teljesen elérhető bárki számára. Az épület legfelső szintjén kávézó és bár működik, így nincs szükség belépőre vagy külön engedélyre – egyszerűen csak be kell sétálni, lifttel felmenni, és átadni magunkat a látványnak. Akár egy reggeli kávéra, akár egy naplementés italra, a Nebotičnik tökéletes választás. Egy kisváros leheletfinom romantikája és egy főváros nyüzsgése ötvöződik itt – magaslati kilátással fűszerezve.

További beszámolók

Ljubljana, Szlovénia lüktető szíve, egy varázslatos kisváros, amely elegánsan ötvözi a történelem és a modern élet ritmusát. Az óváros velencei hangulatú épületei, a folyópart tisztasága és a kávézók teraszain üldögélő emberek olyan világvárosi jelleget kölcsönöznek neki, amely ritka kincs ebben a régióban. Még hétköznapokon is élettel teli a város, hétvégente pedig a szombati művészpiac és a vasárnapi bolhapiac igazi közösségi eseményként vonzza a lakókat és a látogatókat egyaránt.

Ljubljanát aligha lehet elképzelni Jože Plečnik építész öröksége nélkül – a város arculatát formáló Hármas-híd, a Cipészek hídja és a Ljubljanica partján futó boltíves fal mind az ő keze munkáját dicséri. A nemzeti költő, France Prešeren emlékét a róla elnevezett téren őrzik, ahol nemcsak szobra áll, hanem szerelmének domborműve is – így legalább az örökkévalóságban együtt lehetnek. Az ő verséből származik a szlovén himnusz szövege, műveit pedig magyar fordításban is megismerhetjük. E két kiemelkedő alak ma is ott él a város arcélén, jelen vannak az utcákon, épületeken és a helyiek emlékezetében.

A főváros felfedezésekor legendák és valós történetek kísérik az utazót. Tavasszal és nyáron érdemes igazán felkeresni Ljubljanát, amikor a város különleges hagyománya is megelevenedik: szombatonként a Ljubljanicába mártanak valakit – játékosan –, emlékeztetve azokra a középkori pékekre, akik liszttel csalták meg a vevőiket. Ez a szimbolikus rítus is hozzátartozik Ljubljana bájához, ahogy a mesék, mendemondák és anekdoták is, melyek minden sarkon újabb arcát mutatják a városnak.

Ljubljana csupán egy szelete Szlovéniának – ennek a titkokkal, természeti szépségekkel és tiszta tavakkal teli országnak. Aki nem riad vissza a hegyek és völgyek felfedezésétől, annak a valóság legalább olyan gazdag jutalmat kínál, mint a mesék. És talán igazuk van azoknak, akik szerint Szlovéniát a világ teremtésekor kicsit félrerakták – de épp ettől lett olyan, mint az a rózsa, amely viharban nyílik: ritka és különösen szép.

Ljubljanica folyó - K. Kriszta fotója

Ljubljana külvárosi részei nosztalgikus emlékeket idéztek – mintha egy régmúlt magyar város peremén járnánk, valahol húsz évvel ezelőttről. De amint az ember belép a történelmi belvárosba, hirtelen minden megváltozik: barátságos, letisztult, élhető környezet fogad, ahol valóban érezni lehet a város szlogenjének igazságát: Ljubljana – The friendly city. Ez nem csak jól hangzó jelmondat: valóban barátságos volt, mindenestül. Az emberek, a hangulat, az épített környezet – mind sugárzott valami nyugodt közép-európai harmóniát.

Bő másfél-két órát töltöttünk itt, ez idő alatt kényelmesen megebédeltünk, sétáltunk egyet a girbegurba utcákon, és hallgattuk a Ljubljanica egyik hídján zenélő amerikai zenekart. Dani, aki sosem mulaszt el egy zenei élményt, egészen közel ment, hadd ragadja el egy kicsit a ritmus – ha csak húsz percre is. Ez a spontán kis koncert tökéletesen beleillett abba az életérzésbe, amit Ljubljana nyújt: laza, emberléptékű, nyitott, de nem harsány.

Az egész ország hasonló meglepetés volt: zöld mindenütt, a dombok és völgyek között kanyargó utak, a ragyogóan tiszta levegő, a hegyek látványa – egészen elvarázsolt. Hazafelé Bled környékén újra megálltunk, és ha lehet, az a táj még inkább a szívünkbe lopta magát – gyönyörű képeket és csendes, bensőséges élményeket hagyva bennünk.

Ljubljana valóban gyönyörű, és a mérete ellenére – vagy épp azért – sokkal inkább tűnik hangulatos kisvárosnak, mint komoly fővárosnak. A belváros sétára hív, az épületek frissen felújítva tündökölnek, minden makulátlanul tiszta, a Ljubljanicán áthúzódó hidak pedig mintha összekötnék nemcsak a városrészeket, hanem a múltat és a jelent is.

Kiruccantunk Škofja Loka-ba is, amit sokan a „szlovén Szentendrének” tartanak – nem véletlenül. Bár az időjárás ott nem volt kegyes hozzánk, és egy kiadós zápor szinte beszorított minket a helyi várba, a benne működő múzeum meglepően gazdag volt: néprajz, régészet, képzőművészet, sőt, állat- és növényvilág is helyet kapott benne. Döbbenetes, hogy egy ilyen közeli szomszéd országról milyen keveset tudunk még mindig – pedig Szlovénia bőven megérdemli, hogy jobban megismerjük.

Szlovénia fővárosa nagyjából 280 000 lakosával nem tartozik a klasszikus turista-felkapott helyek közé – és éppen ez az egyik legnagyobb előnye. Egy könnyed 5 órás autóút után ideális célpont egy kétnapos kiszabadulásra, legyen szó páros hétvégéről vagy csak egy rövid kiruccanásról. Bennünket rögtön meggyőzött. A nyaralás harmadik napján, dél körül érkeztünk, a szállásunk pedig Ljubljana szívében volt, egy bájos hotelben – a Hotel Center Ljubljana nevű szálláshelyen, ahol ugyan a vakolat néhol kreatívan potyogott a falról, de a hangulat, a helyszín és a vendéglátás ezt bőven ellensúlyozta.

A belváros tényleg sétára termett: nincs olyan pont, amit ne lehetne elérni legfeljebb 15-20 perc alatt gyalog. Egyetlen délutánunk volt felfedezni a várost, de így is akadt olyan hely, ahova többször is visszatértünk – szóval egy hosszú hétvége pont ideális rá. Ljubljana a sárkányok városaként is ismert, mindenfelé felbukkannak a legendás lény szobrai, díszítőmotívumai – a város jelképévé váltak.

Elsőként egy hangulatos, kiülős ebéddel indítottunk, majd siklóval kapaszkodtunk fel a várba. A várból tisztán látszik: ez valóban Európa egyik legapróbb fővárosa. Ugyanakkor sokan mondják rá: Európa kicsiben. Az osztrák-német precizitás és a mediterrán báj itt kéz a kézben jár – ritka, mégis természetes kombináció. A nevezetességek gyalog vagy akár bérelt biciklivel is kényelmesen bejárhatók két nap alatt, minden különösebb rohanás nélkül.

A Ljubljanica folyó partján végigsétálva egymást érik a teraszos kávézók, éttermek – az egész környék nyüzsgő, de sosem tolakodó. A Prešeren térre érve rögtön szembetűnik a különös rózsaszín árnyalatú ferences templom, amely már messziről is meghatározza a látképet. Innen a híres Hármas hídon át jutottunk el a városháza óratornyos épületéhez, melynek tetején – mi más – mint egy vassárkány mutatja a szelet.

Ami ezúttal kimaradt, az a Tivoli park és a kastély, a közeli állatkert, valamint a Legújabb Történelmi Múzeum – de ezek remek okot adnak a visszatérésre. Az estét ismét a folyóparton zártuk, ahol szombat este már szinte lehetetlen volt ülőhelyet találni. A város ilyenkor különösen életre kel: lámpafényben még romantikusabb, a víz tükrén visszaverődő fények valósággal festik a belvárost.

Összességében Ljubljana egy apró, de elbűvölő világ – meglepően élhető, szerethető, és az ember könnyen azon kapja magát, hogy visszavágyik.

Ljubljana igazán szerethető város, ahol minden a maga ritmusában történik – nyugodtan, csendesen, mégis bájosan. Nem tartozik a világhírű látványosságokkal zsúfolt európai fővárosok közé, de talán épp ez az előnye. Belvárosa stílusos, otthonos, könnyen bejárható, és nincs agyonzsúfolva turistákkal – ami ma már szinte ritkaság.

A külvárosi szállásunktól mindössze tíz perc séta vezetett a belvárosig, utunkat tágas zöld parkok, rendezett fasorok és friss levegő kísérte, és szerencsére még az eső is elállt időben. Ahogy megérkeztünk, rögtön feltűnt egy kedves városi geg: itt-ott cipők lógtak zsinórokon az utcák felett – nem hivalkodóan, inkább játékosan. Próbáltuk megfejteni a jelentését, de nem jutottunk dűlőre: tisztelgés lehet a cipészek előtt? Vagy diákcsíny, esetleg évzárós hagyomány? Ki tudja – de színt vitt az utcákba, és mosolyt az arcunkra.

A város szimbóluma, a sárkány, szinte mindenhol visszaköszön. A legenda szerint Iaszón, a görög hős itt győzte le a mocsárban rejtőző sárkányt, innen ered a város mitikus kapcsolata ezzel a lénnyel. A történelmi háttér ugyan most kevésbé került előtérbe, mert ezúttal nem voltak nagy elvárásaink: csak sodródtunk az utcákon, amerre a kedvünk vitt. Jó érzés volt nem tervezni, nem térképeket böngészni, csak úgy sétálni, nézelődni, beszippantani a hangulatot.

Szombat délelőtt a nap is kisütött, ami csak ráerősített erre a könnyed barangolásra – kicsit D-vitamin, kicsit városnézés, kicsit szabadság. A Ljubljanica két partján apró éttermek és kávézók sorakoznak, mindegyik más-más hangulatot áraszt. Mi végül egy igazán elegáns és ízléses helyre tértünk be: a Lolita cukrászdába – nem csak névben volt különleges, hanem stílusban és ízben is.

A nap végén felmentünk a várba, amely a 13. században épült, majd egy földrengésben teljesen megsemmisült, de később újjáépítették – többek között megtartva az ötszögletű alaprajzot és a jellegzetes Fütyülők Tornyát. Számunkra külön jelentéssel is bírt a hely: itt raboskodott 1849-ben Batthyány Lajos, Magyarország első miniszterelnöke. A várba lépcsőn vagy siklóval is fel lehet jutni, és a tetejéről nyíló kilátás egyszerűen lenyűgöző – a város, a folyó és a hegyek egyetlen csendes panorámává állnak össze.

Mindezek mellett talán a legnagyobb élményt mégis a városi piac adta. Olyan színpompás, friss és csábító árukínálat fogadott, amit ritkán látni – minden gyümölcs, zöldség, sajt és virág első osztályú volt, mintha nem is valóságos piacon, hanem egy stilizált képeslapban járnánk.

Ljubljana apró, de tartalmas élmény – és bármilyen rövid is a látogatás, valami megfoghatatlanul jó érzés marad utána.

A Központi Piac (Osrednja tržnica) egyik oszlopcsarnokos része - K. Kriszta fotója

Ljubljana első benyomásra sokkal inkább emlékeztet egy osztrák kisvárosra vagy egy északolasz településre, mint egy hajdani jugoszláv fővárosra. A belváros sétálóutcáin egymást követik a hangulatos kiülős kávézók, ahol a helyiek komótosan beszélgetnek, kutyát sétáltatnak vagy csak szemlélődnek. Nincs mobiltelefonba mélyedő tömeg, nincs kapkodás, sem fülhallgatósan rohanó arcok – helyette nyugalom, emberi lépték és valódi jelenlét.

A város tisztasága szembetűnő, minden rendezett, mintha egy gondosan megkomponált díszletbe csöppent volna az ember. A belváros szinte teljes egészében gyalogosövezet, ami tovább erősíti a békés, lelassult hangulatot. Ljubljanában a kerékpár valódi közlekedési eszköz, nem csupán divatos alternatíva: a helyiek természetes könnyedséggel tekernek minden irányba, akár munkahelyre, akár piacra, akár csak úgy, a város örömére.

A budapestihez hasonló közbringarendszer itt is működik, de sokkal élőbbnek, használtabbnak tűnik. Míg máshol gyakran látni teleállomásokat, itt inkább azt vettük észre, hogy alig van szabad kerékpár – ami nem a hiány jele, hanem annak, hogy valóban használják őket. Ez is része annak a gördülékeny, zöld és emberközeli városi életformának, amit Ljubljana olyan természetesen képvisel.

Aki egyszer megérkezik ide, könnyen megfeledkezik róla, hogy fővárosban jár. Inkább tűnik egy harmonikus, északi kisvárosnak, ahol a városi lét nem nyomaszt, hanem felemel.

Ljubljana belvárosa első pillantásra úgy hat, mintha egy középkori díszletbe csöppennénk: hegytetőre épült vár, szép terek, romantikus hidakkal szegélyezett folyó – mindez békés, rendezett környezetben. De alig néhány perc sétával hirtelen teljesen más világba csöppen az ember: a Metelkova városrészbe, amely leginkább egy szabadelvű, alternatív közösségi tér és egy színes cyberpunk-vízió különös keverékére emlékeztet.

Az egész városon érződik egyfajta nyugat-európai hangulat, ami nem véletlen – Szlovénia a hajdani Osztrák–Magyar Monarchia része volt, és máig a legnyugatiasabb arculatú ország a volt jugoszláv térségben. A helyiek nemcsak földrajzilag, de mentalitásukban is nyugatnak tartják magukat – és ezt a fiatalok, különösen a nők viselkedésében is érezni lehet. Nyitottak, közvetlenek, és határozottan élik meg a saját szabadságukat, legyen szó beszélgetésről vagy bulizásról.

Ljubljana egyébként inkább diákváros benyomását kelti, és ez a közvetlenség is ebből fakad. Nem kell nagyvárosi tömegre számítani – kis ország, kis főváros, ahol a társasági élet koncentrált, de eleven. Ha valaki ismerkedni szeretne, érdemes estére időzíteni a próbálkozást, és célba venni a Metelkovát, ahol a naplemente után teljesen új arcát mutatja a város.

Ez a negyed szó szerint megtelik élettel: házak falán vadul kavargó graffitik, fára épített építmények, furcsa szobrok és alkotások, edzőtermek, alternatív klubok – minden, amit egy kreatív szubkultúra csak kitermelhet magából. Egy-egy kocsma vagy klub között sétálva nemcsak zenével, hanem új emberekkel is könnyen találkozik az ember – ez a környék ideális terepe a spontán beszélgetésekhez és az éjszakai kalandokhoz.

Ha valaki a bulik után helyben szeretne aludni, akár a Metelkovában található hostelben is megszállhat, amely viszonylag kedvező árakat kínál. Akadnak olyan utazási portálok is, amelyek időnként akciós vagy akár ingyenes éjszakákat is kínálnak, ha elég ügyes az ember.

Ljubljana tehát nemcsak nappal varázsol el középkori szépségével, hanem éjjel is megmutatja vagány, alternatív oldalát. Ez a kettősség adja az igazi báját: az egyik percben még a Hármas hídon andalogsz a Ljubljanica fölött, a másikban már egy színes, underground világban kortyolsz valamit egy fára épült bárban.

A fotón látható szoborcsoport France Prešeren (1800-1849), Szlovénia nemzeti költőjének emlékműve Ljubljana központjában, a Prešeren téren (Prešernov trg) - K. Kriszta fotója

Ljubljana környékén nem igazán akad olyan klasszikus nevezetesség, amit kényelmesen, egyetlen nap alatt, tömegközlekedéssel be lehetne járni. Ezért úgy döntöttünk, nem a megszokott útvonalakat követjük: elővettük a Google Maps-et, és keresni kezdtünk valami közeli, mégis különleges helyet. Így bukkantunk rá a Smarna Gora nevű hegyre, amely a maga visszafogott magasságával is szép kilátást ígért az Alpok vonulataira.

A nap nagy része így gyalogtúrával telt. A Smarna Gora csúcsa felé kapaszkodva szép lassan elhagytuk a város zaját, és ahogy a fák egyre ritkultak, a látvány is egyre bőkezűbb lett. A tetőn egy apró, de hangulatos zarándoktemplom, a Romarska cerkev Matere Božie fogadott minket, amely nemcsak spirituális nyugalmat áraszt, hanem remek kilátóhely is. Innen messzire ellátni, és ha tiszta az idő, a távolban valóban felvillannak az Alpok csipkézett vonalai.

A leereszkedés után még tettünk egy kitérőt Tacen felé, ahol a Száva partján sétáltunk egyet. Itt teljesen más arcát mutatja a folyó: széles, szabályozott medrében nyugodtan hömpölyög, partján pedig egy különleges kajakos szlalompálya épült ki – szinte már sportarénaszerű precizitással. Kicsit meglepő, hogy egy ilyen csendes településen ilyen sportkomplexum működik, de épp ez a váratlan kontraszt volt az egész kirándulás sava-borsa.

Ljubljana környéke talán nem hemzseg a nagynevű látnivalóktól, de ha az ember kicsit kilép a megszokott turistakörökből, egészen különleges élményekre bukkanhat.

Bár Ljubljana papíron egy ország fővárosa, valójában sokkal inkább egy elbűvölően kompakt kisvárosnak tűnik – olyan helynek, ahol az ember szinte automatikusan lassít, mélyebben lélegzik, és egy kicsit újra rácsodálkozik a városi lét szerethetőbb oldalára. A belváros tényleg aprócska: ha valaki nagyon akarja, kényelmes tempóban is bejárja néhány óra alatt. De kár lenne elsietni.

Az utcákon andalogva szinte minden sarkon belebotlunk egy-egy hívogató étterembe vagy kávézóba, ahol a teraszokon ülő emberek hangulata átragad a járókelőre is. A várba mindenképp érdemes felmenni – nemcsak a kilátás miatt, hanem azért is, mert az egész komplexum gyalogosan bejárható, és jólesik a kis mászás a város fölé.

A várost átszelő Ljubljanica fölött ívelő hidak nemcsak összekötnek, hanem maguk is látványossággá válnak: van köztük játékos, romantikus és elegáns is. Aki pedig édesszájú, semmiképp ne hagyja ki a Cacao fagyizót – ott olyan fagylaltokat kóstolhat, amelyek messze túlmutatnak a „finom” fogalmán. Az egyik gombócot még sokáig emlegettem, és nem a cukormentessége, hanem az íze miatt: az igazi fagylaltélmény volt.

Ljubljana belvárosi része ezzel együtt valóban csak egy kis szegmens, nem terül el nagy területen – de éppen ez adja a báját. Minden kényelmesen elérhető gyalog, nem kell időt tölteni közlekedéssel, csak hagyni, hogy a város ritmusa áthangolja az embert. Ha valaki egyetlen napra ugrik be, bőven elég lehet – ha pedig két napra marad, még jobban elmélyülhet ebben a különös, nyugodt, mégis vibráló világban.

Fotóegyveleg

"Plesalca" (Táncosok) - a Plečnik-féle oszlopcsarnok mellett

Ennek a különleges háromszög formájú, piramisszerű épületnek a neve: Situla. Ez egy modern lakó- és irodakomplexum, amelyet a vasútállomás környékének átalakuló városrészében építettek – közel a Ljubljana vasútállomáshoz (Železniška postaja Ljubljana).

K. Kriszta fotói

A kutya közömbösen veszi tudomásul a szoborba öntött fajtárs fenyegetését - s.t. fotója

A Szlovén Filharmónia (Slovenska filharmonija) historizáló stílusú székháza a belvárosban. Az előtérben látható tér a Kongresni trg, vagyis a Kongresszusi tér