ÚTIKRITIKA.HU / Szlovénia

Szlovénia

Földrajz | Időjárás | Történelem | Manapság | A szlovénekről | Turista etikett | Gasztronómia | Fotóegyveleg

Földrajz

• Szlovénia területének közel fele erdő. Az erdőkben még legalább négyszáz barnamedve él szabadon.
• Szlovéniában összesen több mint hétezer kilométernyi jelzett hegyi ösvény és 165 hegyi menedékház található.
• Szlovénia Adria-tengeri partszakasza 46,6 kilométer.
• Szlovénia lakossága 2 millió körülire becsülhető.
• Meglehetősen sok szlovén él a környező országokban nemzeti kisebbségként:
  • Olaszországban mintegy százezren
  • Ausztriában kb. 50 ezren
  • Horvátországban 25 ezren
  • 6 ezren Magyarországon
  • emigránsként még további kb. 300 ezren élnek itt-ott más országban.
• A szlovén nyelv a délszláv nyelvcsoporthoz tartozik.

Zerge - p. s. fotója

Időjárás és éghajlat

Szlovénia területének nagy részén a klíma olyasmi, mint nálunk. Ritkán fordulnak elő olyan extrém időjárási helyzetek, amelyek komolyan belerondíthatnak a turista programjába, eltekintve persze bizonyos esetekben az esők, vagy a havazás miatt. A magyarországitól jelentősebben eltérő klíma a szlovének által Primorskának nevezett partvidék mediterrán éghajlata és a hegyvidéki alpesi jellegű éghajlata. A partvidéken télen gyakran fújnak erős szelek, amit náluk burjának neveznek (magyarul bóra). Bóra esetén az autósoknak figyelni kell az autópályákon az elektromos kijelzőket, amelyekből megtudhatók az átmeneti sebességkorlátozások. Ezeket szigorúan be kell tartani, mert a szabályszegőket keményen megbüntetik. A Júliai-, vagy Kamniki-Alpokba (Gorenjska) utazóknak minden évszakban magashegyi időjárási viszonyokra kell számítani.

Történelem

1989-ben vált ki Jugoszláviából és vált független állammá, köztársaságként. 2004 óta európai uniós tagállam, 2007 óta eurót használó ország. A függetlenné válást követően Szlovéniában - sok kelet-európai országgal ellentétben - nem vezettek be ultraliberális reformokat. Úgy csatlakozott az unióhoz, hogy közben védelmezte saját bankszektorát a külföldiek térhódításától. Szlovéniában a kilencvenes években a szociális kiadásokat és a közszolgáltatásokat magas költségszintre emelték.

Viccelődés a Tito-múlttal - s.t. fotója

Manapság

Szlovénia minden tekintetben gazdagabb ország, mint Magyarország. Sokkal közelebb áll e tekintetben Ausztriához, mint hozzánk. Dolgos nép, hát megérdemli. Na azért az is számít, hogy a miénknél szerencsésebb a földrajzi elhelyezkedésük, meg a történelmük is. Szlovéniában a jólétet jelzi, a lakóházak, főleg a családi házak konszolidált, rendezett állapota. Nagy különbség ez a szárazföldön belüli horvát falvak, városok házaihoz képest. Az utak nincsenek tele újgazdagos luxusjárgányokkal, de az autópark új, középkategóriás gépkocsikkal van tele, ritkán látni szlovén rendszámú vén autó csotrogányt. Az utak jó állapotban vannak, mindenhol javíthatnak, szépítgetnek, a közlekedési rendőrök hatékonyan avatkoznak be a közlekedési dugók elhárításáért.

Olvasni az újságban, hogy Szlovéniának súlyos gazdasági gondjai vannak, de kis, kompakt ország, bizonyosan megoldja problémáit, ehhez több rátermettségük van, mint a görögöknek, a ciprusiaknak. Főleg, mert higgadtabbak, megfontoltabbak (ez utóbbi nem vonatkozik feltétlenül a politikai és gazdasági elitjükre). Elsősorban pénzügyi jellegű a válságuk, és azzal van összefüggésben, hogy Szlovéniában túl sok minden maradt állami kézben, nem mentek el elég messze a privatizációban. Az állami tulajdonú bankok nem bizonyultak jó gazdálkodóknak, és főleg nem képesek hatékonyan irányítani vállalatokat. Most az a kérdés, hogy Szlovénia a gazdasági problémákat mennyire tudja belső erőforrásokból megoldani, és milyen mértékben kényszerül külső segítségre. A kiemelkedő baj: az államadósság mértéke. Ennek csökkentése csak markáns gazdasági reformokkal oldható meg. Kiderült, hogy az ország mennyire ki van szolgáltatva az olasz és a német gazdaságnak. A válság kapcsán az is világosabban létszik, hogy a helyi, szlovén oligarchák mennyire felelőtlenül spekuláltak az ingatlanpiacon, veszélybe lökve ezzel a szlovén bankokat. A fő baj az, hogy Szlovéniában is az egyszerű polgároknak kell szívni a politikusok és a gazdagok felelőtlen dolgai miatt. Persze, az átlag magyar szívesen átvállalná az átlag szlovén keserűségeit a magasabb életszínvonal miatt.

Szlovéniában a nyugdíjkorhatár férfiaknál 40 év járulékfizetés esetén 58 év, 20 évnyi biztosított időszak után 63 év, illetve 15 évnyi járulékfizetés után 65 év. A nők öregségi nyugdíjkorhatára 40 év biztosított időszak esetén 58 év, 20 év járulékfizetés után 61 év, 15 évnyi biztosított időszak esetén pedig 63 év. A nyugdíjkorhatár betöltésekor férfiaknak és nőknek egyaránt nyugdíjba kell vonulniuk. Csökkentett nyugdíj jár a nyugdíjkorhatár előtt, vagy ha hiányzik a 40 év (férfiak), illetve a 38 év (nők) biztosítási időszak.

2022-ben 300 euró a minimálnyugdíj. Emellett minden szlovén nyugdíjas kap még egy éves pótlékot is 2022-ben, a nyugdíj nagyságától függően 90-400 eurót. Nálunk a minimálnyujdíj: 28.500 forint (kb. 70 euró).

Idegenforgalom: Szlovéniába egyre több külföldi turista látogat, 2022-ben már kb. 4 millióan. A látogatók közel fele olasz turista, de sok a német turista is, valamint az Ausztráliából idelátogató szlovén származású utazó (részben rokonlátogató).  A turisták több, mint egyharmada wellness szállodákban szállt meg, egynegyede a hegyekben síelt, túrázott, viszonylag kevesen nyaraltak a tengerparti szálláshelyeken. Ljubljana a látogatóknak alig 8 százalékból részesült.

,, Szlovénia tankönyvi példája annak, mi az, ami nem működhetett volna, mégis fantasztikusan működött – egészen a válságig. Az összes klasszikus közgazdasági tankönyv azt mondja, nem lehetett volna úgy, ahogy ők csinálták: nem privatizáltak, nem liberalizáltak az EU-s tagságig, nem volt jelentős külföldi tőkebevonás. Minden hiányzott, ami elvileg a sikerhez kell, és mégis működött. 2007–2008-ig a legalacsonyabb növekedésük 3% volt, de az 5-6%-ot is elérte. A válság idején persze kiderült, az állami bankok felelőtlen hitelezési politikája, egy nagy hitelezési buborék volt ennek a motorja, aminek a kipukkadása eléggé megütötte őket. Évekig recesszióban voltak, nehezen kapaszkodtak ki, és a politikai válság ezzel is összefüggött. De idén már ismét 3% körüli a növekedés. (2015)" forrás

A szlovénekről

A szlovének nyájas, jó kedélyű emberek, akik nagyon szeretik a humort és az őszinte nevetést. A szlovén humor nem túl vaskos, kissé gúnyolódós. A szlovének hajlamosak némileg a melankóliára, ami jól kifejeződik verseikben, dalaikban. Kedélyességük kicsit hasonlít az osztrákos Gemütlichkeit-re. A szlovének a magyarokhoz képest határozottan derűlátóbb beállítottságúak. Talán lehet abban a tekintetben is általánosítani, hogy a szlovének közt gyakori a másik sikereire való irigykedés. Akiknek anyagilag jól megy, azok számíthatnak a környezetben többek részéről irigykedésre. Állítólag közmondásosan erős a szomszédok közötti irigykedés.

A szlovének szorgalmasak, dolgosak, büszkék. Büszkék arra, hogy országuk - a mostanság halmozódó gazdasági problémák mellett is - sokkal sikeresebb, mint a volt Jugoszlávia többi utódországában. Nem is tartják magukat balkáni népnek, inkább előkelő idegennek a térségben. A szlovének az életben ezeket tartják a legfontosabb értékeknek: a család, az egészség és a tisztességesség. A szlovén nemzeti tudatban nagy jelentőséggel bír maga a szlovén nyelv. A szlovének nagy lelkesedéssel és energiával merülnek el a hobbijaikban, mindenben, ami a munkán kívül örömüket lelik. Sok szlovén a szabadidős szenvedélyeinek kiélésével akarja próbára tenni állhatatosságát, szeretnek bizonyítani önmaguknak, környezetüknek. Talán ezért is hódolnak annyian extrém sportoknak, vagy kihívásokkal teli tevékenységeknek, mint például amilyen a hegymászás. Jóllehet a szlovének meglehetősen individualisták, képesek adott helyzetekben erős szolidaritást érezni és érzékeltetni mások iránt, főleg a nemzeti közösség iránt.

A turisták visszajelzései szerint a szlovének a külföldi látogatókkal szemben tartózkodóak, ami egyáltalán nem jelent ellenérzést. Azt látni, hogy maguk között könnyen feloldódnak, persze akár a turistával is, ha az jó társaságnak bizonyul. A szlovén alapvetően vendégszerető, nyitott nép. A szlovének komolyan veszik a barátságot. Ha egy külföldi látogatóval jóba lesznek, akár örökre szóló barátság is köttethet. A turisták számára könnyebbséget jelent, hogy a szlovének jól beszélnek idegennyelveket, e tekintetben (is) messze jobban állnak, mint mi, magyarok. A szlovének nagyon kritikusan viszonyulnak a külföldi turisták irányába. Elég nyíltan képesek kifejezésre juttatni, ha a turista nem igazodik rendesen a helyi szokásokhoz, szabályokhoz. A szlovének hétköznapjaiban jellemző szokás az, hogy munka, vásárlás után szívesen betérnek egy kávézóba, hogy eldumálgassanak a barátokkal. A szlovének szeretik virágokkal csinosítgatni otthoni környezetüket, és szorgalmasan barkácsolnak otthon, hogy szépüljön a lakás, vagy a ház, a kert, az utcai előtér. Hétvégeken sokan mennek hegyet mászni, gyalogolni, síelni. Nyáron persze a tengerpartra igyekeznek. A szlovének jellemzően pozitívan viszonyulnak a magyarokhoz, ami azzal lehet összefüggésben, hogy országukban államalkotó közösségnek tekintett magyar kisebbség él. Azt azért érzékeltetik a szlovének, hogy Magyarország az ő szemükben egy náluk fejletlenebb ország. Sokan észreveszik, hogy a tengerparton élő szlovének lazábbak, közvetlenebbek, mint az ország belső részein lakók.  

Leggyakoribb szlovén vezetéknév: Novak.

"A szlovének dolgosak, tisztességesek, kissé irigyek, féltékenyek, jól énekelnek, pláne néhány pohár jó bor besegítésével, a hétköznapokban talán kissé búskomorak, van némi furcsa hajlandóságuk a szélsőségességekre, befelé fordulók, fegyelmezettek, vadul vezetnek, a top 10-ben vannak az egy főre jutó öngyilkosságok számát illetően, nagyon nyitottak a külföldiek irányába, aranyosak velük, vendégszeretők, imádnak síelni és a hegyekben kirándulni." (B. A., 2013)

---

,, A szlovéneknek mindig is volt egy kiválósági tudatuk, hogy ők jobbak, mint az összes többi nép Kelet-Európában, nem beszélve a volt jugoszlávokról: azokról lesújtó a véleményük. Én a szlovén írónak, Jančarnak tulajdonítva hallottam ezt az idézetet, de egyesek szerint ez kollektív bölcsesség Szlovéniában: a szlovének az osztrákokra felnéznek, a horvátokra lenéznek, a magyarokon átnéznek. Tehát mi nem vagyunk érdekesek, ignorálnak. Ha nagyon a mélyére ásunk, egy kicsit fölöttünk gondolják magukat, de egyáltalán nem úgy néznek le, mint a horvátokat vagy a szerbeket. A magyaroknak azért van valamilyen respektusa. (2015)" forrás

---

,, A szlovén nők gyönyörűek. Szebbek, mint a horvátok – de nem érnek a szerb hölgyek közelébe sem –, viszont átlagosan a legmagasabbak is a Balkánon. A többségük barna, de több szőke lányt fogsz itt látni, mint a többi délszláv országban. Tapasztalatom szerint lazábban is szeretnek öltözködni a szlovén lányok, mint pl. a zágrábi vagy belgrádi hölgyemények – igaz, ez lehet a hagyományos olasz hatás eredménye is.

A szlovének általában egyébként is barátságosak, és a lányok különösen nyitottak arra, ha külföldiek szólítják le őket. A többségük jól tud angolul, és híján van annak az elkényeztetettségnek, ami néhány délebbi rokonukat jellemzi… Összességében a szlovén csajok ritka gyöngyszemek: délszláv szépségek. (2016)" forrás

---

,, A helyiek (szinte mindenki, még az idősek is) nagyon jól beszélnek különböző idegen nyelveken! Az angol szinte mindenkinél alap, e mellett van aki németül is jól tud, a nyugati felén meg sokaknak megy jól az olasz! (Marci, 2017)

Turista etikett

1. Jóllehet a szlovének többnyire tudnak idegen nyelveket (angol, olasz, német), azért örülnek annak a gesztusnak, ha a külföldi turista szlovénül köszön (dober dan), kérem (prosim) vagy megköszön (hvala).
2. A szlovének a saját országukban nem igazán gyakorolják a borravaló adását. Ha adnak, akkor inkább a kiszámlázott összeget kerekítik fel. Tekintettel erre, a turista inkább akkor adjon borravalót, ha kiemelkedően jó szolgáltatást akar jutalmazni. Amúgy igazodhatunk a helyiekhez e tekintetben (is).
3. Ha szlovénekkel étkezünk, ne erőltessünk fajsúlyos, üzleti témákat, mert ők ilyenkor szívesebben veszik a lazább beszélgetést. A szlovének nagy munkabírású emberek, ugyanakkor nagyon is szeretnek kikapcsolódni, ellazulni, akár egy étkezés folyamán kialakuló beszélgetés közben. Egyébként nem szeretnek tolakodóan kíváncsiskodni egy külföldi idegennél, kivéve, ha idővel oldódik a légkör.
4. Ha kezet rázunk helyivel, akkor ezt tegyük határozottan, szívélyesen, ne puhán, kelletlenül. Puszilgatásba ne menjünk bele olyanoknál, akiket még nem ismerünk (ez nem Argentína).
5. A szlovének általában inkább a szerény, nem túl bizalmaskodó, a régimódi formális udvariassági szabályoknak (K. u. K.) megfelelő külföldivel halandók rokonszenvezni.
6. A szlovének nem szeretik, ha országukat ,,kelet-európainak" nevezik. Földrajzi és történelmi okok alapján magukat tudatosan nyugat-európainak tekintik. A magas életszínvonaluk alapján különösen sértőnek érzik, ha bármilyen megjegyzésben "belökik" őket a szerencsétlen, szegény kelet-európaiak közé. Érdekes módon viszont a jugoszláv múlt felemlegetése nem mindenki esetében kellemetlen. Tito-ról például a legtöbb szlovén szeretettel beszél, főleg, hogy a hajdani jugoszláv kommunista vezető mamája szlovén volt (a papa horvát). A Jugoszlávia vonatkozásában legfeljebb az kényelmetlen számukra, hogy több utódállamnak - Szlovéniával ellentétben - alacsony manapság a nemzetközi presztízse (pl. Szerbia). Tény azonban az is, hogy sok szlovén nem szívesen veszi, ha a külföldi a jugoszláv múlt témáját erőlteti.
7. Legyünk tudatában annak, hogy a szlovének, bármennyire is egy kis létszámú néphez tartoznak, tele vannak nemzeti büszkeséggel és kifejezetten büszkék kulturális örökségükre.
8. A szlovének rendszeretők, vigyáznak az utca tisztaságára is, és roppant rosszalló tekintetet képesek vágni, ha azt látják, hogy egy külföldi turista szemetel az országukban.
9. A szlovének szeretik a pontosságot, nos ehhez is alkalmazkodjunk.
10. A szlovénoknál puszilkodáskor szokásos három puszit odanyomni. 

Gasztronómia

Vegyesen érződik az olasz, az osztrák, a délszláv, sőt a magyar konyha hatása: népszerűek a kolbászok (klobasa), a bécsi szelet (dunajski rezek), a rétes (zavitek). Az olasz konyhából a pizzán kívül erősen reprezentált a ravioli (zlikrofi), a krumpligombóc (njoki, azaz a gnocchi), és a rizottó (rizota). A magyar hatást jelentheti a gulyás (golaz), és a csirkepaprikás (paprikas). A sok erdő léte miatt van bőven beszerzési forrás a kedvelt vadhúsos ételekhez (őz, szarvas).

"Szlovén éttermekben egyszer sem ettünk kifejezetten rosszat, de emlékezetes gasztronómai élményben sem volt részünk. Egyszer sem csettintettünk úgy, hogy hű de jót kajáltunk. Lehet, hogy rosszul választottunk magunknak éttermeket. Az is lehet, hogy túl gyakran maradtunk az átlagos, de biztonságos terepen: a pizzaevésnél. Nyilván Olaszország közelségéből is adódik, hogy a pizzák finomak és nagyok. Olyan nagyok, hogy a helyiek - ahogy észrevettük - gyakran megosztoznak egy nagy darabon." (J.K., 2013)

---

,, Szlovénia egyik védjegye a gostilna, az éttermek egy speciális kategóriája. Egy gostilna nem közönséges vendéglő, ahol finom ételeket szolgálnak fel, hanem szerves része a szlovén kultúrának és gasztronómiai örökségnek. Nemrégiben a “Gostilna Slovenija” levédett fogalomként jelent meg a szlovén vendéglátóiparban.

2011 szeptember óta szigorú feltételeknek kell eleget tenniük azoknak az éttermeknek, melyek nevükben használni szeretnék a gostilna szót.

A védjegy megszerzéséhez olyan külső és belső kritériumokat kell teljesíteni, mint a termek megfelelő elrendezése, a minőségi alapanyagok használata és azok helyi termelőktől történő beszerzése, bio zöldségek és gyümölcsök felhasználása, de meg van szabva a kiszolgálás módja és a zene kínálat is. (2019)" forrás

Fotóegyveleg

Vissza az elejére

Kommentek