.
.
Pide, a török pizza - Ata fotója
Légi úton érkezve sokkal olcsóbb (és szórakoztatóbb) busszal vagy metróval közelíteni meg a szállásodhoz, majd onnan gyalogosan vagy taxival továbbmenni, mint közvetlenül taxit vagy charter buszt használni a repülőtérről, mivel ezek általában túlárazottak.
Az Isztambuli Nemzetközi Repülőtér (Istanbul Airport, IST) a világ egyik legnagyobb és legmodernebb repülőtere, és kb. 40 km-re északnyugatra található a város központjától. Számos lehetőség áll rendelkezésre, hogy eljuss a városba.
Tömegközlekedés: Az egyik legegyszerűbb és legolcsóbb módja az utazásnak a Havaist buszok használata, amelyek különböző útvonalakon közlekednek a város fontosabb csomópontjai felé. A buszok modern, kényelmesek, és közvetlenül a repülőtér terminálja elől indulnak. Az utazás költsége körülbelül 50-100 török líra (kb. 700-1 400 HUF), és az útvonalaktól függően az utazás 60-90 percig tart. A buszok a város több pontjára eljuttatnak, beleértve a Taksim teret és a Sultanahmet negyedet.
Metró: 2023-ban megnyílt az M11-es metróvonal, amely közvetlen kapcsolatot biztosít a repülőtér és a város bizonyos részei között. A metróval gyorsan bejuthatsz Isztambul belvárosába, átszállással más vonalakra is. A metrójegy ára körülbelül 15-20 török líra (kb. 200-300 HUF), és az utazás nagyjából 40-60 perc a város központi részeibe.
Taxi: A repülőtér kijáratánál hivatalos taxiszolgáltatás is rendelkezésre áll. A taxik általában biztonságosak és szabályozottak, és a városközpontba jutás költsége körülbelül 250-400 török líra (kb. 3 500-5 600 HUF), attól függően, hogy melyik részre utazol, és milyen a forgalom. Az utazás általában 45-60 percig tart, de a forgalom miatt ez hosszabb is lehet.
Uber-szerű szolgáltatások: Isztambulban hivatalosan nincs Uber, de az alkalmazást használhatod BiTaksi vagy iTaksi szolgáltatások megrendelésére, amelyek helyi taxikhoz kapcsolódnak. Ezek az alkalmazások hasonlóak az Uberhez, és megadják a pontos költséget a megrendelés előtt. Az árak a taxis tarifákkal közel azonosak, így a városközpontba jutás 250-400 török líra körül mozog (kb. 3 500-5 600 HUF).
Autóbérlés: Ha saját autót szeretnél vezetni, számos autóbérlési lehetőség van a repülőtéren. Azonban Isztambul forgalma gyakran kaotikus, és a parkolás problémás lehet a belvárosban, így ez nem mindig a legkényelmesebb megoldás.
Alternatív közlekedés: Egy másik opció lehet a shared shuttle szolgáltatások használata, amelyek több utassal együtt osztoznak a költségeken. Ezek előre lefoglalhatóak, és árban a taxi és a tömegközlekedés közé esnek, általában 150-200 török líra (kb. 2 100-2 800 HUF) körül.
Tanácsok: A forgalom Isztambulban gyakran zsúfolt, így ha időre kell érkezni a városba, érdemes a metróval vagy a Havaist buszokkal tervezni, mivel ezek kevésbé érzékenyek a közúti forgalomra. A taxiknál figyelj arra, hogy a sofőr bekapcsolja a taxiórát, és mindig a hivatalos taxikat használd.
Pegasus Airlines – Ez az egyetlen légitársaság, amely Isztambul Sabiha Gökçen Repülőtérre (SAW) érkezik, amely Isztambul ázsiai oldalán található, és kedvezőbb lehet azok számára, akik az ázsiai oldalon szállnak meg.
A Sabiha Gökçen Repülőtér (SAW) Isztambul ázsiai oldalán található, körülbelül 40 km-re a város európai részétől. Többféle közlekedési mód közül választhatsz, hogy eljuss a városba.
Tömegközlekedés: A legolcsóbb lehetőség a Havabus transzferbuszok használata, amelyek a város különböző pontjaira (pl. Kadıköy vagy Taksim tér) közlekednek. Az utazás ára körülbelül 45-55 török líra (kb. 700-800 HUF), és az utazás körülbelül 60-90 percig tart, a forgalom függvényében.
Metró: A 2023-ban megnyílt M4-es metróvonal közvetlen összeköttetést biztosít a Sabiha Gökçen repülőtér és Kadıköy között. A metrójegy ára körülbelül 15-20 török líra (kb. 200-300 HUF), és a városba jutás nagyjából 45-60 perc.
Taxi: A repülőtérről taxival is könnyen bejuthatsz a városba. A taxik szabályozottak és biztonságosak, az ár Kadıköybe körülbelül 200-300 török líra (kb. 3 000-4 200 HUF), míg a város európai részébe, például Taksim térre, 350-450 török líra (kb. 5 000-6 500 HUF) lehet. Az utazás a forgalomtól függően 45-90 perc lehet.
Uber-szerű szolgáltatások: Isztambulban a BiTaksi és iTaksi szolgáltatások népszerűek. Ezek a helyi taxis alkalmazások hasonlóak az Uberhez, és előre látható költséget mutatnak. Az árak hasonlóak a taxikéhoz, tehát az ázsiai oldalra kb. 200-300 líra, az európai oldalra 350-450 líra.
Tanácsok: Ha el szeretnéd kerülni a forgalmi dugókat, érdemes a metróval közlekedni, különösen csúcsidőben. A taxiknál mindig figyelj arra, hogy a sofőr bekapcsolja a taxiórát, és hivatalos taxit válassz.
2024-ben 1 új török líra (TRY) körülbelül 13-15 HUF-ot ér, míg 1 euró körülbelül 29-30 török líra körül mozog. Érdekesség, hogy a török tengerpartra utazó magyarok továbbra is inkább eurót vagy dollárt visznek magukkal, míg az Isztambulba látogatók próbálnak török lírát váltani Magyarországon, hogy elkerüljék a kétszeri átváltást. Azonban továbbra is kihívás lehet török lírát találni a magyar bankokban és pénzváltóknál, mivel sok helyen nem tartják ezt a valutát. Leginkább a nagyobb pénzváltóknál vagy a repülőtereken érdemes keresni, de általában a helyszíni ATM-ek használata egyszerűbb és gazdaságosabb megoldás.
Isztambulban rengeteg pénzváltó (döviz bürosu) és bank található, amelyek rendkívül versenyképes árfolyamokat kínálnak. Minden jelentős valutát elfogadnak, de az árfolyamok nem mindig annyira kedvezőek. Érdemes a maradék török lírát közvetlenül az elutazás előtt beváltani, mivel sok külföldi országban nehéz lehet jó árfolyamon megszabadulni tőlük.
s.
2024-ben is sokan döntenek úgy, hogy inkább eurót vagy dollárt visznek magukkal Törökországba, mert így rugalmasan dönthetik el, mennyit váltanak be helyben, és a megmaradt valutát más alkalommal is felhasználhatják. A repülőtéren van lehetőség pénzváltásra, de nem javasolt ott az egész tartózkodásra szükséges összeget átváltani, mert az árfolyamok nem kedvezőek. Isztambulban számos pénzváltó, azaz döviz működik, ahol jobb átváltási árfolyamok érhetők el. A legkedvezőbb árfolyamokat gyakran a Nagy Bazár pénzváltói, a Sultanahmet tér környéke és a Taksim tér közelében található pénzváltók kínálják. Mindenképp érdemes körülnézni és összehasonlítani az árfolyamokat, mert nagy eltérések lehetnek.
Fontos megjegyezni, hogy utcai illegális pénzváltókkal ne üzletelj, mert megbízhatatlanok lehetnek. Bankautomaták (ATM-ek) szinte mindenhol elérhetők, és gyakran a legjobb árfolyamot kínálják. A bankok általában hétfőtől péntekig 8:30-tól 12:00-ig, majd 13:30-tól 17:00-ig vannak nyitva, szombaton és vasárnap zárva tartanak.
Sok üzlet, étterem és szolgáltató elfogad eurót vagy dollárt is, ha valamiért nincs nálad török líra, de mindig érdemes lírával fizetni a jobb árakért. Magyarországon nem érdemes forintért török lírát váltani, mert kevés helyen érhető el, és az árfolyamok kedvezőtlenek. Például előfordulhat, hogy Budapesten rossz árfolyamon kapod meg a lírát, míg Isztambul belvárosában vagy a helyi pénzváltóknál jobb árfolyamon válthatsz. Bankkártyával széles körben lehet fizetni, és a kártyás tranzakciók árfolyama gyakran kedvezőbb, de figyelj arra, hogy néhány helyen, például a Galata-toronyban vagy a ciszternában, csak készpénzt fogadnak el.
A kártyás fizetéssel az az érdekes tapasztalatunk, hogy pont az állami helyeken nem működött, míg majdnem mindegyik privát eladónál elfogadták. Azt is tapasztaltuk, hogy kártyával készpénzt kivenni a szokásosnál is drágább, mert a török állam elég komoly adót vet ki erre a műveletre. Érdemes eurót / dollárt vinni, és azt helyben váltani. A plusz adó miatt még a Revolut olcsó készpénzfelvételi lehetősége is drága Törökországban.(2022) forrás
A hatalmas, 16 milliós lakosságú Isztambulban a forgalom hektikus, telített. A turista jellemzően gyalog, villamossal vagy taxival közlekedik. A gyalogosoknak nagyon ügyelniük kell az úttesten való átkelésekkor, mert az isztambuli autóvezetők többnyire nem ügyelnek a gyalogosokra és még csak fékezni sem hajlandók. Még szerencse, hogy az isztambuli autóvezetők nagyon ügyesen, rutinosan vezetnek. A hatalmas forgalomhoz képest nincs sok koccanás, baleset.
Keressetek olyan automatát ahol Istanbul kart-ot lehet venni. Miután megvetted lehet ugyanabban az automatában pénzt feltölteni rá és azt kell lecsippantani a metrón, villamoson buszon közvécén, hajón és nyílik a forgóajtó! Szuper találmány! Majdnem minden megállóban van ilyen automata, metróknál villamosoknál. (2024)
A Taksim téren számos mozgólépcsőn keresztül jutottunk el a helyi tömegközlekedési vállalat automatáihoz. Itt mindenképpen érdemes megvásárolni a feltölthető Isztambul Kártyát, mivel ezzel sokkal olcsóbb az utazás, mint az egyszeri jegyekkel. Az automaták több nyelvet támogatnak, de csak készpénzt fogadnak el. Mi annak idején 50 lírát fizettünk csak a kártyáért, de ez az összeg azóta valószínűleg változott. Fontos tudni, hogy bár ugyanazt a kártyát több ember is használhatja, egy járaton belül a második érvényesítés drágább, ezért mindenkinek érdemes saját Isztambul Kártyát kiváltania.
A közlekedés Isztambulban kiválóan szervezett, és magában foglalja a villamost, metrót, Marmaray tenger alatti metrót, siklót és komphajókat. A városban az Istambulcard a legpraktikusabb módja a közlekedésnek. Érdemes azonnal megérkezés után kiváltani egyet, és minimum 20 lírát feltölteni rá. Ez a kártya több személy által is használható, de ha többen utaztok, érdemes egy-egy saját kártyát beszerezni. Az új kártyaköltség 10 líra, és bár a kártya visszaváltható, sokan emléknek hazaviszik.
A kártya használatával az átszállások is kedvezőbbek lehetnek. Például, ha a kártyával érkeztek és távoztok, akkor a normál díjnál olcsóbb árat fizettek, amely körülbelül 1 líra. Ezen kívül az Istambulcard jó az Üsküdárba (ázsiai oldal) közlekedő nagy hajókra és a Kislány-szigetre is. Az utazás így nagyon kedvező árú, és kényelmes módja a város felfedezésének
Az Istanbulkart-ról itt olvashatsz részletesen: https://utikritika.hu/isztambul/istanbulkart
"Közlekedni csak gyalog tettük, de taxival / autóval nem is érdemes, állandóak a városban a dugók, meg elég sajátos vezetési módjuk van. A közlekedési lámpák jól működnek, de se a gyalogosok, se az autósok nemigen figyelnek rájuk, így érdemes a tömeggel együtt, valóban körültekintően átmenni szélesebb, forgalmasabb utakon. Sok a motoros, akik merészen manővereznek, érdemes észben tartani ezt is." (Gabi)
"Mivel nagy és zsúfolt a város, sok idő egyik pontból a másikba elérni. Hiába van metró, sokszor kell átszállni, és sok idő mehet el az utazásra. A tájékozódás sem mindig egyszerű és előfordulhatnak nyelvi problémák.
Isztambul tömegközlekedési rendszere néha nehezen érthető; a vonalak nem mindig kapcsolódnak jól egymáshoz, ritkán vannak térképek, és gyakran kell átszállni, ami plusz költséget jelent. Azonban ha időt szánsz a tervezésre, elkerülheted a taxikat, és kevesebbet kell gyalogolnod.
Ha nem használod az Istanbulkartot, minden egyes utazásnál új jegyet vagy bérletet kell vásárolnod a villamosra, metróra, buszra vagy hajóra. Az egyszeri jegyek ára 15 török líra (kb. 195 HUF) és több helyen is megvásárolhatók, például automatáknál vagy hivatalos jegyárusoknál (általában újságos kioszkoknál). A különböző közlekedési eszközök viteldíjai eltérhetnek. A jegyautomaták csak török lírát fogadnak el, és nem lehet hitelkártyával vagy külföldi valutával fizetni. Az isztambuli metróban nincs átszállójegy, minden vonalváltás új viteldíjat jelent.
Ha a tömegközlekedést választod, érdemes okostelefonos alkalmazásokat használni, hogy könnyen megtaláld a megállókat, állomásokat vagy alternatív útvonalakat a tervezett úti célhoz. Az İETT hivatalos alkalmazása a Mobiett, amely iOS, Android és Windows rendszerekre is elérhető. Ezen kívül a Google Maps is megbízhatóan segít a tömegközlekedésben.
(Zsófi, 2024)
2024 szeptemberében az isztambuli metrójegy ára az Istanbulkart használatával 9,9 török líra (kb. 130 HUF). Ez az összeg érvényes a legtöbb metró-, villamos- és buszjáratra is. Az Istanbulkart egy feltölthető közlekedési kártya, amely szinte minden tömegközlekedési eszközön használható, beleértve a hajókat és a funikulárokat is. Átszállás esetén a következő járatok ára általában 7,09 líra (kb. 95 HUF).
A Marmaray vonalon, amely átszeli a Boszporuszt, a viteldíj távolságtól függ, és legfeljebb 21,91 líra (kb. 290 HUF) lehet hosszabb utakon. Ha több ember használ egyetlen Istanbulkartot, akkor az átszállási kedvezmény csak az első utasra vonatkozik, ezért érdemes mindenkinek külön kártyát beszereznie.
Istanbulkart nélkül a jegyek ára jelentősen magasabb, általában 20-30 líra (kb. 260-390 HUF) a járattól függően. A jegyvásárlás pofonegyszerű (a pénztárakon felül szinte mindenhol találunk zsetonváltó automatákat).
K.-T. Gyuri fotója
A régi műanyag zsetonok már nem érvényesek: a metró használatához csak az Istanbulkart vagy korlátozott számú utazásra szóló kártyák használhatók. A metróállomásokon nincs személyzettel működő jegypénztár, így a jegyeket vagy az Istanbulkart feltöltést jegyautomatákon keresztül kell beszerezni. Korlátozott utazásra szóló kártyák vásárlásához helyezz be érméket vagy bankjegyeket, majd nyomd meg az „onay/okay” gombot.
A város nagy része még nem rendelkezik metróhálózattal, és a megállók közötti távolság nagyobb, mint a legtöbb európai városban. A metró azonban gyors ott, ahol jár, és kiválóan tiszta, modern, a 21. században épült.
A legtöbb vonal mélyen a föld alatt halad, és sok helyen a bejárat forgalmas utcák közepén van, gyalogos alagutakkal vagy hidakkal biztosítva a hozzáférést, így készülj fel a sok gyaloglásra az állomásokhoz vezető úton.
Az átszállások szinte mindig megkövetelik, hogy kilépjünk, majd újra belépjünk a rendszerbe, ami egy új jegyet jelent (egyszer használatos jegyek esetében), vagy csökkentett árat, ha az Istanbulkartot használjuk.
A metró- és villamosvonalakon nem kell leolvasni a kártyát a kilépéskor, de a metrobüszhöz szükséges, különben a maximális távolság díját számítják fel. 2023-tól csak a „személyre szabott” Istanbulkartok kapnak visszatérítést vagy kedvezményt.
A metróállomásokon előfordulhat, hogy csalók ajánlanak fel "segítséget" jegyvásárláshoz, majd túlárazott Istanbulkartokat próbálnak eladni, amelyek nem tartalmaznak annyi egyenleget, amennyit ígérnek.
2024-es állapot szerint Isztambulban a taxizás kb. 57 százalékkal olcsóbb mint Budapesten (már ha korrekt áron visznek)!
Isztambulban könnyű taxit találni, és a viteldíj nem igazán drága. Ragaszkodjunk a méteróra használatához! Isztambulban is sok a csibész taxis, akik a turistát próbálják így vagy úgy átvágni. Hasznos információ, hogy a legpofátlanabbak azok között a taxisok között vannak, akik a turisták által sűrűn látogatott környékeken várakoznak. Ha egy taxis előre valami fix viteldíjat mond be, vagy hangsúlyozza, hogy nem tud angolul, akkor gyanakodni kell, de még inkább keresni egy másik taxist.
2024-ben Isztambulban a taxis viteldíjak továbbra is távolság alapján kerülnek meghatározásra, nem az utazás időtartama szerint. Az induló tarifa körülbelül 40-45 török líra (kb. 520-585 HUF), míg az éjszakai (23:00 és 06:00 között) valamivel drágább. Fontos, hogy ügyelj arra, hogy a taxis nappal ne az éjszakai tarifát kapcsolja be. A nappali tarifa török neve GÜNDÜZ, míg az éjszakaié GECE. Ezek a szavak megjelennek a taxaméteren, amikor bekapcsolják.
A hivatalos taxik Isztambulban sárgák, és a híd- vagy autópályadíjak minden esetben az utasra hárulnak, ezt érdemes tudni és elfogadni. Borravalót adni lehet, de nem kötelező, és nem számít udvariatlanságnak, ha nem adunk. Csúcsforgalmi időszakokban nem érdemes taxival utazni, mert a dugókban gyakran csak lassan lehet haladni; ilyenkor sokszor gyalog is gyorsabb a közlekedés.
Taxisok Isztambulban (2024-es frissítés)
A taxizás könnyű módja a közlekedésnek Isztambulban. A kezdő tarifa 2024-ben 19,17 TL, majd kilométerenként 13,75 TL-t számítanak fel. A minimum viteldíj 2024-ben 70 TL. Például egy út Taksim térről Sultanahmetre egyirányban kb. 80-90 TL lehet. A borravaló általában nem szükséges. Néha a sofőrök nem indítják el az órát, és megpróbálnak fix árat alkudni (pl. 150 TL egy rövid útra, amely valójában kevesebb mint 60 TL lenne). Ilyen esetekben érdemes másik taxit fogni, mert szinte biztosan túl sokat fizetnél. Általában nem ajánlott megkérdezni: „Mennyibe kerül ...?”, mert ez könnyen turistának jelölhet meg, aki könnyen becsapható. Inkább győződj meg arról, hogy bekapcsolják a taxiórát. Ha nem látod az órát működni, kérd meg őket, hogy kapcsolják be. Az isztambuli sofőrök általában taxaméterrel dolgoznak, így nem lesz számukra meglepő, ha ezt kéred. Éjszakai pótdíj nincs.
Ha van internetkapcsolatod, használhatod az Istanbul Taxi Fare Calculator alkalmazást, hogy becsült viteldíjat számolj, mielőtt taxiba szállnál repülőtérről, szállodából vagy étteremből. Ez segít a viteldíjak becslésében és a csalások elkerülésében.
Még akkor is, ha az órával dolgoznak, az isztambuli taxisoknak van néhány trükkjük az óvatlan utasok becsapására. Az óra gyakran a sebességváltó előtt van elhelyezve, és néha "véletlenül" előreugorhat sebességváltás közben. Gyakori, hogy nem állítják vissza az órát az indulási díjra, vagyis hozzáadják a fuvardíjadat az előzőhöz. A buszpályaudvarok és a Yenikapı kompkikötő közelében várakozó taxik gyakran turistacsapdák. Hangsúlyozd a sofőrnek, hogy az órával szeretnéd fizetni az utat, mielőtt beszállsz. Ne dőlj be a gyors eladásra szánt trükkjeiknek. Próbálj olyan taxit megállítani, amely éppen az utcán halad, vagy keresd fel egy hivatalos taximegállót.
Ragaszkodj ahhoz, hogy a kívánt célállomásra menj, mivel néhány sofőr jutalékot kap, ha bizonyos szállodákhoz, éttermekhez vagy üzletekhez visz utasokat.
Isztambul taxisai sárga vagy bordó színűek. A sárga taxik rendszáma 34 T-vel kezdődik, míg a bordó taxiké 34 M-mel. A sárga taxik gyakoribbak, a bordó taxik főleg a nyugati külvárosokban dolgoznak. A bordó taxik nem vehetnek fel utasokat a sárga taxik területén, és fordítva.
Légy óvatos, hogy milyen bankjegyet adsz át fizetéskor; néhány sofőr megpróbálja azt állítani, hogy az átadott 50 TL-es bankjegy valójában csak 5 TL volt. Előfordulhat, hogy a sofőrök elszakítják a bankjegyet, amelyet átadsz nekik, és azt mondják, hogy már nem használható, így arra kényszerítenek, hogy egy 50 TL-es bankjegyet adj. Ügyelj arra, hogy a bankjegyek ne legyenek szakadtak, és ellenőrizd, hogy a megfelelő címletűek-e, mielőtt átadod őket. Ha nem ismered a várost, a taxisofőr kerülőutakat is tehet, hogy több pénzt kérjen.
A főbb fuvarmegosztó cégek az Uber, a Bitaksi (a legolcsóbb), és az iTaksi (a legdrágább, és sok panasz érkezett csaló sofőrjeire). Az Uber Isztambulban engedéllyel rendelkező taxi-diszpécserként működik, mivel a nem taxi alapú fuvarmegosztó alkalmazások nem kaptak hatósági jóváhagyást.
A forgalom nagyon rossz lehet, és néhány kilométert megtenni akár egy órába is telhet az óvároson keresztül. Jobban járhatsz, ha először metróval utazol ki az óvárosból, majd onnan taxit fogsz. Különösen a nyári hónapokban a part menti út nagyon zsúfolt lehet a Dolmabahçe – Beşiktaş – Ortaköy – Kuruçeşme szakaszon, mindkét irányban.
Néhány fontos útvonal, távolságokkal és becsült viteldíjakkal (2024-es árak):
Istanbul New Airport (IST) - Taksim tér ~ 44 km, becsült viteldíj: kb. 625 TL (kb. 8000-8300 HUF)
Istanbul New Airport (IST) - Sultanahmet tér (Óváros) ~ 47 km, becsült viteldíj: kb. 655 TL (kb. 8400-8700 HUF)
Taksim tér - Sultanahmet (Óváros) ~ 5,5 km, becsült viteldíj: kb. 145-150 TL (kb. 1850-1900 HUF)
Sabiha Gökçen repülőtér (SAW) - Kadiköy (Chalcadonia) kompkikötő ~ 36 km, becsült viteldíj: kb. 500 TL (kb. 6400-6600 HUF)
Esenler (buszpályaudvar) - Topkapı Palota (Sultanahmet) ~ 10,5 km, becsült viteldíj: kb. 215-220 TL (kb. 2800-2900 HUF)
"Engem bekapcsolt méterórával csaptak durván át az első nap, és utána már én magam ragaszkodtam, hogy előre állapodjunk meg egy fix árról. Akár négy taxist is megkérdeztem, hogy mennyiért visz el minket a hotelbe. Az volt az érzésem, hogy így jobban járok. Állítólag a Sultanahmet negyedben tanyázó taxisok mind a turisták átvágására játszanak, ki így, ki úgy."
"Ha egy kicsit jobban bele akarok merülni a tömegközlekedés világába, sok érdekességet lehet említeni. Persze, persze, a török taxisok hírhedtek és nem e világról való sofőrök, millió legenda kering róluk. Az egyik például – ami tipikus "ez is csak Törökországban történhet meg" – az, hogy késő éjjel odaballag az ipse a taxihoz, hogy hazavitesse magát. A taxis lehúzza az ablakot, láthatóan éppen a vacsoráját fogyasztja. Mondja az ipse, hogy hova készül, a taxis erre hümmög egyet és annyit kérdez, hogy az ipsének van-e jogsija. Van. Kijelenti, hogy ha az megfelel az ipsének, hogy ő vezessen, amíg befejezi a vacsoráját, akkor akár indulhatnak is. Taxisofőr beül az anyósülésre, ipse a volánhoz és elindulnak… Hogy igaz-e, nem tudom, de az köztudott, hogy minden legendának van alapja és nagyon könnyen el tudom képzelni a helyzetet." forrás
Taxival gyorsan és kedvező áron lehet közlekedni. Az egységes sárga taxikat (Taksi felirattal) kézjelekkel lehet megállítani. Fontos, hogy a sofőrök gyakran nem ismerik a pontos utcaneveket (túl sok van belőlük), így a városrész neve és a célállomás megnevezése (például egy látványosság, szálloda stb.) sokat segíthet. Ügyeljünk arra, hogy a taxaméter be legyen kapcsolva.
A szállodák gyakran együttműködnek bizonyos taxivezetőkkel, akik jól informáltak, és nem kell keresgélniük a célállomást.
Azonban vegyük figyelembe, hogy a taxi is gyakran belefuthat a dugókba. Előfordulhat, hogy a taxi a belvárosból először a Kennedy Caddesi – Atatürk Bulvarı körútra megy, és ott köröz, amíg vissza nem ér a belvárosba a célhoz. Ez gyakran hosszú kerülőutat jelent, így ilyenkor érdemes lehet gyalogosan közlekedni, vagy ha lehetséges, használni a vonat- vagy metróvonalakat. (2024)
A turista számára a metropolisz európai és ázsiai részei közötti kompozás nem annyira közlekedés, hanem inkább látványosság, élvezetes, egyedi élmény. Amúgy közlekedési eszközként gyors és olcsó. A legtöbb kompjárat a Gala-híd melletti Eminönü állomás és az ázsiai oldalon lévő Kadiköy között közlekedik.
2024-ben a Kadıköy és Eminönü közötti kompozás viteldíja körülbelül 23 török líra (kb. 300 HUF), amely továbbra is gyors, olcsó, és egyben látványos módja a Boszporusz átszelésének. A kompok gyakoriak és megbízhatóak, így az utasok számára kényelmes közlekedési eszközt jelentenek, miközben páratlan kilátás nyílik Isztambul történelmi nevezetességeire, mint a Galata-torony, a Kék Mecset és a Hagia Sophia
Ha Istanbulkartot használsz, még kedvezőbb viteldíjakat is kaphatsz, ezért javasolt ezt használni a városi közlekedéshez.
Egyedülálló isztambuli járatok (nagy hagyományos kompok), tengeri buszok (nagy sebességű katamaránok) vagy közepes méretű magánkompok közlekednek a város európai és ázsiai oldala között. Az átkelés körülbelül 20 percig tart, és (2024-ben) 7,67 TL-be kerül Istanbulkart használatával. Az út nagyszerű kilátást nyújt a Boszporuszra. Néha a komp kikötéskor véletlenül nekicsapódhat a mólónak, még nyugodt napokon is. Ez okozhatja, hogy az álló utasok elesnek, ezért érdemes ülve maradni, amíg a komp teljesen meg nem áll.
Isztambulban az egyes mólókról induló járatok általában csak egy meghatározott útvonalat járnak be, és ezeket a mólókat a célállomásnak megfelelően jelzik. Például Eminönünek önmagában több mint 5 mólója van (beleértve azokat is, amelyeket nem hagyományos kompok használnak), így ha például Üsküdarba indulnál, az Üsküdar İskelesi mólóról induló kompot kell választanod. Cseréld ki „Üsküdar” nevét a választott célállomásodra.
A Golden Horn mentén, valamint az európai és az ázsiai városrész között számos komp közlekedik. Az indulási időpontokat a Şehir Hatları városi hajózási társaság weboldalán találhatjuk. A kompok 15 és 30 perc közötti időközönként közlekednek, az első járatok 6:30 és 7:30 között indulnak, az utolsó járatok pedig 20:00 és 22:30 között érkeznek (szombaton és ünnepnapokon általában egy órával korábban végeznek). A feltételek időről időre változhatnak, ezért a legfrissebb információkért érdemes helyben érdeklődni. A kompokon gyakran kínálnak italokat és kisebb falatokat kedvező árakon.
Ezek a kompok a legszebb és legstresszmentesebb módját kínálják Isztambul felfedezésének, és csodálatos kilátást nyújtanak a városra. A központi, Eminönü nevű kikötő a Galata híd déli hídfőjénél található. A hídfő bal (nyugati) oldalán található Eminönü Haliç İskelesi nevű kikötőből óránként indul egy komp, amely a Golden Hornon Beşiktaş és Adalar között közlekedik. A hídfő jobb oldalán, a Sirkeci Terminali három kikötőhelyénél indulnak azok a kompok, amelyek a Boszporuszon közlekednek, valamint a gyakran közlekedő kompok az ázsiai partra Üsküdarba, a Harem buszpályaudvarra (autós komp is), a Haydarpaşa állomásra és Kadıköybe. Innen közvetlen kapcsolat van Hatti városával is.
A Galata híd északi hídfőjénél található Karaköy kikötő (ne keverjük össze Kadıköyjel!), egy kicsit északabbra pedig Kabataş, ahol átszállhatunk a T1-es villamosvonalra és a Taksim térre vezető siklóvasútra. (2023)
Ata fotója
"Hajózni vicces és rettentő olcsó még egy magyar turista számára is. Ahhoz, hogy átjuss Európából Ázsiába, csupán pár száz forintra lesz szükséged, és minden más tömegközlekedési eszközzel ellentétben a hajón tömeggel sem találkozol. Ráadásul minden kompon van egy bolond, aki vagy citromlékelőt, vagy más konyhai eszközt próbál meg majd rád sózni, amire minden bizonnyal ,,óriási szükséged" lesz utazásod során. " forrás
Van egy Aranyszarv-öböl hajóvonal is, amely Eyüpsultanból indul és az ázsiai oldalon, Üsküdarban ér véget, miközben olyan nevezetességek mellett halad el, mint Balat, Fener, Cibali és Karaköy. Bár az út körülbelül egy órát vesz igénybe, a hajózás élvezetes, gyönyörű kilátást nyújt az Aranyszarv-öbölre. A hajók azonban csak óránként érkeznek az állomásokra, így ha ezt a hajót szeretnéd igénybe venni, érdemes jól időzíteni.
Az összes komphajó, beleértve a magánkompokat is, fizethető AKBIL/Istanbulkart rendszerrel.
Nagyon hasznosak a gyors kompok (55 km/h sebességgel), amelyek több helyről indulnak, például a Yenikapi–Yalova vonalon. Ez lehetővé teszi (Yalovában egy csatlakozó busz segítségével), hogy kevesebb mint három óra alatt Bursa központjába érj. Az árak valamivel magasabbak, de az időmegtakarítás jelentős, bár a kilátás kevésbé látványos. Olcsóbb BUDO kompjáratok is közlekednek Eminönüből Mudanyába, amely Bursa kikötője. Onnan busszal lehet továbbmenni Bursa belvárosába.
Isztambulban 2024-ben a modern, kulturált villamosok továbbra is praktikus közlekedési eszköznek számítanak, különösen a városnézők számára. A viteldíjak 2024-ben emelkedtek, így egy utazás ára a modern villamosokon 15 líra körül mozog. Az automatákból megvásárolható Istanbulkart tömegközlekedési kártya használatával a jegyeket egyszerűen és gyorsan be lehet szerezni.
A nosztalgia villamosok esetében, mint például az Istiklal Caddesi-n és a Kadiköy-Moda vonalon közlekedők, az utazás ára szintén emelkedett, és jelenleg 8-10 líra körül van. Az Istanbulkart itt is használható, így a tokenek (zsetonok) helyett inkább ezt ajánlják a helyiek is. HUF-ra átszámítva egy modern villamosút hozzávetőleg 190-200 forint, a nosztalgia villamos pedig 100-130 forintba kerül, a líra árfolyam ingadozásától függően.
A villamosok hajnali 5 órától éjfélig közlekednek, csúcsidőben kisebb fennakadások előfordulhatnak, de egyébként gyors és megbízható a közlekedésük.
T1 villamosvonal Isztambulban (2024-es frissítés)
A T1-es villamosvonal Kelet felől Kabataştól a Boszporusz partján indul, nyugaton pedig Bağcılarnál ér véget, és az egyik legpraktikusabb vonal, amely számos népszerű látványosságot érint az Óvárosban és a kompkikötőknél. A legfontosabb átszállási lehetőségek:
Kabataş (F1 funikular a Taksim térhez)
Karaköy (F2 régi funikular, Tünel, az İstiklal sugárút alsó végéhez és az ázsiai oldalra tartó kompokhoz)
Eminönü (T5 villamos és az ázsiai oldalra tartó kompok)
Laleli-Üniversite (M2 metró)
Aksaray (B1 Marmaray)
Yusufpaşa (M1 metró)
Topkapı (T4 könnyűvasút)
Cevizlibağ (BRT Metrobüs)
Zeytinburnu (M1 és BRT)
Bağcılar (M1 és M3 metró).
Csúcsidőben (kb. 7:00-9:00 és 17:00-19:30 között) minden második villamos csak a központi szakaszon közlekedik, Eminönü vagy Sultanahmet és Cevizlibağ között. A csúcsidőben érdemes inkább sétálni, mivel gyorsabb lehet, mint megpróbálni felszállni a túlzsúfolt villamosokra, amelyek sokszor csak a második vagy harmadik próbálkozásra érhetők el.
További villamosvonalak:
T5 villamosvonal Eminönütől a Feneren és a Balaton át az Aranyszarv-öböl mentén Eyüpig és Alibeyköyig (másodlagos buszpályaudvar és átszállási lehetőség az M7-es metróra).
T4 villamosvonal (részben földalatti, inkább metró-szerű könnyűvasút, mint amilyenek néhány európai városban találhatók) Topkapıtól az északnyugati külvárosok felé.
A nosztalgia villamosvonalak, mint a T2, amely az 1920-as évek villamosaival jár az İstiklal sugárúton, és a T3, amely az 1960-as évek német gyártmányú villamosaival közlekedik a körkörös útvonalon Kadıköy és Moda között az ázsiai oldalon, inkább látványosságok, mint gyakorlati közlekedési lehetőségek.
Mint minden tömegközlekedésnél, itt is az Istanbulkart segítségével kell fizetni, de minden vonalváltáskor új jegyet kell venni, bár csökkentett díjszabás mellett.
"Csúcsórákban készüljenek fel a villamos "heringpartijára". Kicsit erőszakosabban kell le- és felszállni."
A buszokat nem érdemes használni, mert sokat állnak a dugóban, inkább a villamosokat és metrókat érdemes igénybe venni.
A városi buszok sokféle színben és formában közlekednek, de a legfontosabb tudnivaló, hogy a jegyértékesítés a buszokon teljesen megszűnt, így előzetesen kell beszerezni jegyet (vagy egy Istanbulkartot, amelyet minden tömegközlekedési eszközön elfogadnak), mielőtt felszállsz a buszra.
Isztambul erősen lestrapált gyorsbusz rendszere, helyben Metrobüs néven ismert, hosszú hibrid buszokkal közlekedik, amelyek külön sávban haladnak a város belső körgyűrűjén, elkülönítve a többi forgalomtól, így rengeteg időt spórolnak a város általánosan zsúfolt útjain. Ez rendkívül fontos közlekedési lehetőség a helyiek számára, de a rendszer olyan területeket fed le, amelyeket a látogatók általában nem keresnek fel, mint például a város nyugati külvárosában található Beylikdüzü és az ázsiai oldalon fekvő Kadıköy, Bakırköyön, Cevizlibağon (az óváros falain kívül, a Topkapı-kapu közelében), Mecidiyeköy üzleti negyedén és a Boszporusz-hídon át.
A legtöbb buszvonal nagyjából 06:00-23:59 között közlekedik, általában csökkentett járatsűrűséggel 22:00 után. Néhány vonalon, különösen a főbb központok között, 24 órás üzemelés van, akárcsak a Metrobüsön, körülbelül óránkénti indulásokkal. Éjfél után a buszok kétszeres jegyet számítanak fel személyenként a szokásos egy helyett.
"Isztambulban mindenképp szerettem volna átmenni gyalog a Boszporusz hídon, ezért gyalog elindultunk a szállásról (!) utolsó napon, hogy akkor most hajrá! Hát a hídnál végül beláttuk, hogy gyalog nem lehet... Utána felszálltunk egy buszra, hogy a szokásos villamosunkig elmenjünk (már lejártuk az összes lábainkat addigra). Volt nálunk token, az a kis kerek műanyag izé, ami kell a villamoshoz, de a buszsofőr ragaszkodott a bérlethez, hogy itt csak azzal lehet utazni, se kp, se semmi más... Az egyik ülésről egy török pali felállt, lehúzatott két jegyet nekünk a saját bérletéből, majd nem akarta elfogadni az árát... Meg ezer hasonló csoda esett meg még velünk, ilyenkor visszatér belém az emberiségbe vetett - amúgy rég elveszett - hit." (Ildi)
Az isztambuli dolmusz használata 2024-ben is egy különleges és praktikus közlekedési mód a helyiek körében. A dolmusz egyfajta iránytaxi, amely meghatározott útvonalakon közlekedik, és a buszmegállókban vagy fontos csomópontokon lehet felszállni és leszállni.
Hogyan kell fizetni?
A fizetés készpénzzel történik, általában kisebb címletekben (török lírában).
A sofőrnek kell fizetni közvetlenül, mikor felszállsz. Néha, ha hátrébb ülsz, az utasok kézről kézre adják a pénzt a sofőrig. Fontos, hogy legyen nálad pontos összeg vagy apró, mert a sofőr nem mindig tud visszaadni nagyobb címletekből.
Honnan tudod, mennyit kell fizetni?
A viteldíj attól függ, hogy milyen hosszú az út. A viteldíjak általában 20-30 török líra (kb. 260-400 HUF) között mozognak rövidebb városi utak esetén.
Kérdezheted a sofőrt, vagy az utasokat, hogy mennyi a tarifa. Gyakran a jármű ablakában vagy az oldalsó feliraton is látható az útvonal és a hozzá tartozó díjszabás.
Mennyire kényelmetlen?
A dolmuszok kisebb, általában minibuszok (általában 8-12 ülésesek), így kényelmesebbek, mint a nagy tömegközlekedési eszközök, de nem annyira kényelmesek, mint egy taxi. A zsúfolt időszakokban viszont több utas is állhat.
A kényelmetlenség attól is függ, hogy mennyire van tele a dolmusz. Csúcsidőben kicsit zsúfoltabb lehet.
Tanácsok a dolmusz használatához:
Legyél készen a gyors felszállásra, mert a dolmuszok gyakran csak rövid ideig állnak meg.
Használj kisebb címleteket a fizetéshez, és légy udvarias a többi utassal, ha tovább kell adnod a pénzt.
Kérdezz más utasokat, ha nem tudod, mennyit kell fizetni, vagy nem vagy biztos az útvonalban.
A dolmusz kényelmes és helyi élmény, amelyet mindenképp érdemes kipróbálni, ha Isztambul autentikus oldalát szeretnéd megismerni.
A tetejükön "Dolmuş" felirat látható. Csak akkor indulnak el a terminálról, ha mind a nyolc ülés megtelt (innen ered a nevük is), de az útvonaluk mentén le is lehet inteni őket, hogy felvegyenek egy utast, aki korábban leszállt.
(A "dolmuş" szó jelentése törökül "tele" vagy "megtelt".)
A dolmuşok legfontosabb és legfőbb útvonalai:
Taksim–Eminönü (Taksim megálló, az Atatürk Kulturális Központ közelében, a Taksim téren)
Taksim–Kadıköy
Taksim–Bostanci
Taksim–Aksaray (Taksim megálló, Tarlabaşı sugárút, közel a Taksim térhez)
Kadıköy–Bostanci (Bostanci megálló, a Bostanci kompkikötő előtt)
Taksim–Teşvikiye (Taksim megálló, a Patisserie Gezi előtt, a Taksim téren)
Beşiktaş–Nişantaşı (Beşiktaş megálló, a Beşiktaş - Üsküdar kompkikötő előtt)
Kadıköy–Üsküdar (Üsküdar megálló, közel az Üsküdar - Beşiktaş és az Üsküdar - Kabataş kompkikötőhöz)
Ha azt szeretnéd, hogy a sofőr megálljon, mondhatod: İnecek var (Valaki leszáll) vagy Müsait bir yerde (Egy kényelmes helyen).
"Ki ne hagyd a dolmusszal való utazást! Ez szintén olyasmi, amit a turista részen nem nagyon fogsz látni, de a külsőbb kerületekben, Üsküdarban, Kadiköyben, Besiktasban már kipróbálhatod. A dolmusz (dolmus törökül) gyakorlatilag iránytaxi, a helyiek kedvelt közlekedési eszköze. Mi azt mondjuk, aki nem utazott dolmuszon, az nem látott semmit!
A 'Dolmuş' egy gyűjtőtaxi (kisbusz), ami valamivel drágább, mint a normál városi buszok, de olcsóbb, mint egy taxi. Könnyen felismerhetőek, mivel sárga színűek és 'Dolmuş' jelzés van a tetejükön. A Dolmuşok meghatározott útvonalakon közlekednek, de rugalmasabbak, és gyakran rövid kitérőket is tesznek, hogy valakit letegyenek; ráadásul bármikor ki- és beszállhatunk.
A célállomás egy táblán van feltüntetve az első szélvédő mögöt. Manapság a Dolmuşok főként a turisztikai szempontból kevésbé érdekes területeken közlekednek, így a turisták számára már kevésbé relevánsak. (2024)
Autóval nem érdemes próbálkozni, nagyon kaotikus az egész város és nehéz a parkolás is (és drága is) és az iránymutató táblák sem állnak a helyzet magaslatán.
A történelmi központban, amelyet részben számos oszloprendszer nyugtatott meg, érdemes gyalogosan közlekedni egy jó várostérkép (GPS stb.) segítségével. A domborzati viszonyok miatt az orientáció viszonylag könnyű. Minden domb tetején általában egy ismert mecset található, és lefelé haladva előbb-utóbb eljutunk a tengerhez. Figyeljünk az autókra, még a legkeskenyebb utcákban is, mert szinte mindig időben meg fognak minket húzni. Legyünk óvatosak az ellenőrizetlen építkezési gödrökkel és az alagsori üzletek és egyéb helyiségek bejárataival, ahol a keskeny és meredek lépcsők gyakran nincsenek megfelelően biztosítva. Azonban a szűk utcákon való sétálgatás a célunk irányába különleges vonzerőt nyújt, mivel sok sarkon érdekes részleteket fedezhetünk fel és meglepetéseket élhetünk át.
Az egyik több sávos autóút átkelése, ha sehol sincs (vagy csak egy kikapcsolt) közlekedési lámpa vagy aluljáró, kalanddá válhat. Alig akad olyan autós, aki önként megáll, és közép-európaiként gyakorlatilag egyfajta halálmegvetéssel kell a forgalomba lépnünk, jól mérlegelve, hogy a közeledő jármű fékútja elegendő-e, illetve van-e elég hely a kikerüléshez. Vigaszt nyújt, hogy egy török sem fog szándékosan elütni vagy elgázolni!
Még ha elsőbbséged van is egy útkereszteződésnél, gyalogátkelőnél vagy zöld lámpánál, mindig légy körültekintő. Még egy egyirányú úton is nézz mindkét irányba, mielőtt átmész,
A szabályokat látszólag senki sem tartotta be: a gyalogosok folyamatosan cikáztak az autók előtt, között és mögött. Néha egyedül vágtak át, de gyakran láttunk babakocsit toló anyákat, akik kisgyermekeiket kézen fogva siettek át, még akkor is, ha éppen villamos közeledett. Fiatalok ugráltak két villamos között, és az idősebbek sem siettek jobban, még akkor sem, ha éppen az autóknak vagy a villamosnak volt elsőbbsége. A sofőrök hozzászoktak ehhez a kaotikus közlekedési módhoz, és türelmesen vártak, amíg a piros lámpa ellenére az úttesten különböző tempóban áthaladó gyalogosok el nem fogytak. A kikötőnél előfordult, hogy egy autós zöld jelzésre próbált megindulni, de a piros lámpa ellenére áthaladó gyalogosok tömege teljesen körbefolyta, mintha lávafolyam lenne egy szikla körül.
Isztambulban a csapvíz ivása nem ajánlott, palackozott vizet hasznos fogyasztani. Maguk az isztambuliak sem isznak csapvizet. Vannak útikönyvek, amelyek még a fogmosást is palackozott vízzel javasolják.
Bár a csapvíz önmagában tiszta lehet, de sok helyi víztartály karbantartása nem megfelelő. 2024-ben az éttermekben a víz ára kb. 10-15 TL.
Az ételek és italok többsége nemzetközi szabványoknak felel meg.
Legyél óvatos, amikor bizonyos ételeket vásárolsz, különösen az utcai árusoktól. A finomságok, mint például a "Fırın Sütlaç" (egyfajta tejberizs) gyorsan megromolhat meleg napokon, csakúgy, mint az utcán árusított osztrigák.
Ajánlott mindenre kiterjedő utas- és balesetbiztosítás megkötése.
Törökországban az egyes kórháztípusok között jelentős különbségek mutatkozhatnak. A mintegy 1500 török kórház egyharmada magánkórház (özel hastanesi). Ezen kórházak színvonala a legmagasabb, ugyanakkor a szolgáltatásaik díjszabása is jelentősen magasabb, mint az állami kórházaké.
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója szerint a Törökországba készülőknek kötelező oltás nincs. Számos oltás felvétele ajánlott: Hepatitis A és B, hastífusz, diftéria-tetanusz, veszettség. Ha valaki csak Isztambulba utazik, akkor a járványok tekintetében a kockázat minimális.
Budapest elbújhat Isztambul mellett minőségi közösségi wc tekintetében. Az utóbbi 10 évben létesített, főleg önkormányzati illemhelyek/mosdók mindig rendelkeznek európai és hagyományos toalettekkel is. Mindegyik tiszta, nem balkáni taposós borzalom. Az önkormányzati illemhelyek olcsók is, a közlekedési kártyát kell lehúzni. (2024)
A mecsetek 90%-nál díjtalanul használtuk a wc-t, volt siralmas, és volt ezek között nagyon szép tiszta is.
Talán két helyen kellett fizetnünk, de azok frissen felújítottak és makulátlanul tiszták voltak.
"A tisztább, utcára nyíló árudákban lehet nyugodtan venni, kivéve, ha valaki hiperérzékeny. Viszont zöldséggel, gyümölccsel ne rontsuk el a rövid nyaralásunkat ill. valahogy fertőtlenítsük le. Nem mindenki érzékeny erre sem. Én pl. igen!
Édesség: LOKUM-hegyek :)))))) más néven turkish delight. A fűszerbazárban, mindenütt ezer változatban,ott vegyünk, ahol nylon kesztyűvel adják és le van takarva, vagy pedig zárt pult mögött árulják (Koska)." (Mária kommentjéből)
Ha az árak nincsenek kiírva, mindig kérdezd meg előre (még akkor is, ha csak teát rendelsz), mert könnyen túlszámlázhatnak. Gyakran előfordul, hogy az árak nincsenek feltüntetve, például édességboltokban vagy éttermekben. Kerüld az ilyen helyeket, vagy kérdezz rá az árra, ismerve (?) a hozzávetőleges korrekt árat.
A tea (çay) szinte mindenhol 15-20 lírába kerül 2024-ben (kb. 195-260 HUF). Érdemes figyelni, amikor kérjük, mert ha nem mondjuk, hogy pohárral kérjük, akkor csészében hozzák, ami nem sokkal nagyobb, viszont kétszer annyiba kerül. A Galata híd alatt számos étterem található, de ezek nem olcsók, és a felszolgálók gyakran ravaszak. Előfordult, hogy többet fizettünk a teáért, mert csak a kisebb méret ára volt kiírva. A kebabok ára most 80-100 líra (kb. 1040-1300 HUF), a halas szendvics pedig körülbelül 80 líra (kb. 1040 HUF). A Galata híd Karaköy-i oldalán található halpiacon nagyon finom halas szendvicset ettünk. Isztambulban továbbra is olcsó az étkezés, és sok helyen lehet bankkártyával fizetni, de érdemes előre rákérdezni, hogy elfogadják-e a kártyát.
Isztambulban étteremválasztáskor érdemes körültekintőnek lenni, különösen a turisták által sűrűn látogatott helyeken. Az első benyomás sokat számít: ha az étterem túl agresszíven próbál becsalogatni, vagy az utcán állva kínál étlapot, az intő jel lehet, hogy túlárazott vagy alacsonyabb minőségű étteremről van szó. Érdemes inkább a helyiek által kedvelt helyeket keresni, mert ezek gyakran autentikusabbak és jobb ár-érték arányt nyújtanak. Nézz körül, hogy az étterem mennyire tiszta, hogyan tálalják az ételeket más vendégeknek, és milyen az étlap választéka.
Miután betértél egy étterembe, fontos, hogy az étlapot alaposan átnézd, és különösen figyelj a "piaci ár" (MP – market price) jelzéssel ellátott ételekre. Ezek gyakran drágábbak lehetnek, mint amit először gondolnál, ezért érdemes előre rákérdezni az árakra. A felszolgálók néha megpróbálnak rábeszélni drágább ételekre vagy italokra, ezért ha valamit konkrétan szeretnél, határozottan mondd ki, mit kérsz. Ha kétségeid vannak, kérj pontos tájékoztatást, mielőtt rendelsz, különösen a halételeknél, mivel ezek ára az étel súlya alapján változhat.
Figyelj arra is, hogy a végső számlán ne legyenek rejtett költségek, mint például extra szolgáltatási díjak vagy nem rendelt tételek. Ha valami nincs rendben a számlával, nyugodtan kérd meg a pincért, hogy magyarázza el az összegeket. Az italok esetében ügyelj arra, hogy az árak előre tisztázva legyenek, különösen, ha borokat vagy söröket rendelsz, mivel ezek ára Törökországban magasabb lehet a vártnál. Ne lepődj meg, ha az étkezés végén egy apró ajándék teát kínálnak – ez az isztambuli vendéglátás egyik kedves gesztusa.
Végül, ha nem érzed magad kényelmesen, vagy úgy tűnik, hogy az étterem nem az elvárásaidnak megfelelő, bátran válthatsz helyet, mielőtt rendelnél.
Egyes éttermek túlárazott ételeket kínálnak turistáknak, és olyan ételeket hoznak ki, amelyeket nem rendeltél, majd felszámítják azokat. Mindig kérdezd meg az árakat, különösen, ha az étlap nem egyértelmű.
"Törökország muszlim ország, így, mivel az iszlám tiltja a disznóhús fogyasztást, nem is szerepel az étlapokon. Legyél nyitott a kecske-, bárány- és marhahúsból készült ételekre."
A Sultanahmet negyedet étkezés szempontjából kerüljük, mert túlárazott.
2024-ben drága, lehúzós minden étterem. Fejenként 1000 líra egy kaja, pia, tök mindegy mi van az étlapon.
UTCAI ÉTELEK (2024-es árakra frissítve):
Utcai kiskocsikról továbbra is árulnak perecet, szezámmagos ropogósat és sima kalácsos puhát. Ez utóbbi finomabb, és egy kis plusz pénzért megkenik Nutellával. Ára most 5-6 TL (kb. 65-80 HUF). Árulnak még sült és főtt kukoricát, de ezt továbbra sem ajánljuk, mert nem olyan, mint itthon. Ára 10-12 TL (kb. 130-160 HUF). Ahol ennél drágább, ott ne vegyél. A csapvíz állítólag továbbra sem ajánlott. Palackozott víz mindenhol kapható, és nem kell 100 méternél többet menned, hogy vehess egyet. Ára 5-6 TL (kb. 65-80 HUF), de van, ahol olcsóbb is lehet, vagy épp drágább, akár 7-8 TL-ért (kb. 90-105 HUF).
Döner, kebab: Árak 40 TL-tól 100 TL-ig terjedhetnek (kb. 520-1300 HUF). Itt is vigyáznod kell, mert leleményesek. Ha dönerért kérsz, de nem határozod meg pontosan, a drágábbat fogják adni. Ugyanez igaz arra is, ha ki van írva, hogy a hús mennyisége befolyásolja az árat. Mutass rá a képre, mondd ki a teljes nevét az ételnek, és kérd a 50 TL-s változatot (kb. 650 HUF). Ne lepődj meg, ha kézzel nyúlnak az ételhez, és ha nem sikerül a trükkjük, az összetevőket visszadobálják a dönerbe. Semmi sem megy a kukába.
Frissen facsart gyümölcslevek: Egy 2,5 deciliteres pohár ára 25-30 TL körül van (kb. 325-390 HUF).
Közértek, amik inkább kis boltok, az utcákban gyakran olcsóbbak, akár fele áron is lehetnek az utcai árusokhoz képest. A kis utcai boltok távolabb a főutcáktól olcsóbbak, míg a főutcai üzletek és bazár növekvő árakat kínálnak. (Péter)
Az éttermi árak jelentősen magasabbak, mint a büfékben: míg a büfékben az előételek ára 2024-ben 35-40 TL körül mozog (kb. 450-520 HUF), a hússal készült főételek 50-70 TL-be kerülnek (kb. 650-900 HUF). Az éttermekben ezeknek az ételeknek az ára általában a duplája. Bár az éttermek nagyobb választékot kínálnak, a menük szinte mindenhol hasonlóak. A leggyakrabban paradicsom- vagy lencselevest, illetve bárányból vagy csirkéből készült kebabokat szolgálnak fel, amelyek kísérői általában faszénen grillezett zöldpaprika, padlizsán, paradicsom, és joghurt. Az egyik legérdekesebb fogás a különféle raguk, amelyeket öntöttvasból készült, ovális edényben sütnek és tálalnak.
Sok étteremben próbáltak rábeszélni minket az egyik legdrágább fogásra, amely 2024-ben 280-350 TL (kb. 3600-4500 HUF két főre), és egy zárt agyagkorsóban sült, zöldséges-fűszeres csirkeragu. Az étel különlegessége, hogy az agyagkorsót egy parázzsal teli tálcán, lángok között tolják az asztal mellé, ahol látványos turistashow keretében törik fel, és osztják szét a tartalmát a tányérokra, miközben a pincérek tapsolnak. Szinte minden étteremben látható ez a kicsit túlzásba vitt rituálé, ami hasonlítható a nálunk felszolgált flambírozott Gundel-palacsinta látványához, amelyet főleg a turistáknak mutatnak be.
Isztambul most is pontosan olyan, mint amilyen legutóbbi látogatásomkor volt: szinte minden az evés körül forog. Mindenütt büfék, cukrászdák, éttermek, utcai sütögetők és horgászok bukkannak fel. A faszénen grillezett ételek illata mindenhol ott van a levegőben. A mediterrán kultúrák egyik vitathatatlan előnye, hogy az utcai ételek szinte olyan magas színvonalúak, mint a legjobb éttermekben. Középszerű kebabosok, gyenge cukrászok és ügyetlen grillezők egyszerűen nem maradnának meg itt.
Amikor megérkeztünk, az első utunk azonnal egy kis étterembe vezetett, ahol lahmacunt, a török pizzát ettünk. Vékony, ropogós tésztát friss salátával és petrezselyemmel palacsinta módjára feltekerve fogyasztottuk. Kipróbáltam egy helyi italt is, amely elég bizarrnak tűnt. Az ayran, a sós joghurtital kiváló volt, de mellette megkóstoltam egy fermentált tarlórépából készült csípős üdítőt is, ami viszont borzasztó volt, ahogy számítani lehetett rá.
Ez nem szegte kedvemet, mert a kísérletezés mindig jó móka. Hamar visszanyertem a lelki egyensúlyomat egy cukrászdában, ahol pudingokkal, sült tejberizzsel és egy téli különlegességgel, az asuréval kényeztettem magam. Az asure elsőre kicsit furcsa lehet, mivel csicseriborsót és gabonaféléket is tartalmazó gyümölcspuding, de végül ez lett a legnagyobb kedvencem. Másik neve Noé pudingja, a legenda szerint ugyanis, amikor a bárka az Araráton fennakadt, ez volt az ünnepi étel, amelybe minden maradékot belefőztek, amit csak találtak a bárka „hűtőjében”.
A legtöbb modern vendéglátóhely és bár Isztambulban a Pera és a Beşiktaş negyedekben található, sok közülük elegáns szállodák tetején működik, míg mások a felújított, történelmi épületekben az Istiklal utca környékén. Az egyik legfelkapottabb hely a 360 Istanbul, amely egy gyönyörű épület legfelső szintjén üzemel a város legnépszerűbb bevásárlóutcája, az Istiklal közepén. A bejutás nem egyszerű: araszolva haladtunk a bejáratig, ahol arcfelismerés, biztonsági kapu és számos hostess fogadott minket. Foglalás nélkül szinte esélytelen asztalhoz jutni, így két lehetőség maradt: a bárpultnál tolongani vagy a teraszon helyet találni.
Ahogy körbenéztünk, láthattuk, hogy a vendégek elé gondosan összeállított fogások kerülnek. A helyi ételek, főleg mezék, modern tálalásban érkeztek, de az európai konyha klasszikusai is megtalálhatók az étlapon. Bár ez a hely nem Isztambul kulináris különlegességeiről híres, az emberek inkább a hangulat, a showműsor, a zene és a társaság miatt látogatnak ide. Sajnos a koktélok nem igazán váltották be a hozzájuk fűzött reményeket: egyik ital sem érte el azt a szintet, amit egy ilyen elegáns helytől elvárnánk. Mindezek ellenére érdemes egyszer ellátogatni ide, ha valaki egy stílusos estét szeretne eltölteni. Az elegáns megjelenés elvárt, ahogy az is, hogy a ruhatár díja valóban öt euró.
Isztambul már 2024-ben sem számít olcsó városnak, ha belépőjegyekről vagy italárakról van szó, de az utcai árusoknál vagy kifőzdékben továbbra is olcsón lehet étkezni.
Ha valami igazán olcsó Isztambulban, az az étkezés. Természetesen nem a luxuséttermekről beszélünk, amelyek nem is igazán autentikusak, hanem a bazár szűk sikátoraiban található étkezdékről. Itt 60-80 TL-ért (kb. 780-1040 HUF) kaphatsz csirkés kebabot vagy dönert, és még a Hagia Sophia közvetlen közelében sem kell 150-160 TL-nél (kb. 1950-2080 HUF) többet fizetni a marhahúsos változatért. Egy lahmacun – pizzaszerű tészta hússal, zöldségekkel, salátával és citrommal – ára 70-90 TL (kb. 900-1170 HUF), és egy adagban több darabot is felszolgálnak. A csicseriborsós, köményes, citromos leves ára 90-100 TL (kb. 1170-1300 HUF). Egy komolyabb kebabtálért egy közepes kategóriájú étteremben 250-300 TL-t (kb. 3250-3900 HUF) kell fizetni. Az elmaradhatatlan fekete tea általában 15-20 TL (kb. 195-260 HUF), de jobb helyeken az étkezés után ingyen kínálják.
A sör ára már problémásabb. Néhány éve még a legtöbb szórakozóhelyen 30-40 TL-ért (kb. 390-520 HUF) lehetett egy korsó sört kapni, de mára a helyzet drasztikusan megváltozott. Gyakorlatilag 80-100 TL alatt (kb. 1040-1300 HUF) nem találsz korsót, igaz, hogy gyakran hét decis korsókban mérik az italt, így a 120-150 TL-ért (kb. 1560-1950 HUF) kínált nagyobb adagok valamivel jobban megérik. Az árak emelkedésének oka egyszerű: a török kormány évek óta emeli a sör adóját, hogy visszaszorítsa az európai életmódot kedvelő fiatalok alkoholfogyasztását. Az alkoholos italokra szakosodott boltokban egy doboz Efes sört 60-70 TL (kb. 780-910 HUF) áron lehet kapni. Bár az utcán nem tilos alkoholt fogyasztani, finoman szólva is illetlenségnek számít!
Isztambulban alig lehet egy sarkot befordulni anélkül, hogy ne ütné meg az ember orrát a faszénen sült döner és kebab, a pirított gesztenye vagy a füstölt kukorica illata. Az óvárosban sorra követik egymást a büfék, édességboltok és utcai árusok standjai. Végül egy kebabbüfében kötöttünk ki, ahol bár nem rajongok a bárányhúsért, mégis kértem egy darált bárány- és marhahúsból készült, nyársra húzott fűszeres kebabot. Gondoltam, ha valahol, itt biztosan jól készítik, és talán most megszeretem. Hát, sajnos nem így lett – továbbra is úgy éreztem, mintha egy istállóban ebédelnék, és a szalvéta helyett a bárány bundájába törölném a kezem. Szerencsére rendeltünk előételt is: faszénen sült padlizsánt joghurttal és friss pitával, valamint szőlőlevélbe töltött rizses húst, így végül jól laktam.
Az ebédhez szerettem volna egy jó sört is inni, de hamar kiderült, hogy ez nem lesz egyszerű. A tradicionális oszmán stílusú éttermekben egyáltalán nem árulnak alkoholt, és a legtöbb élelmiszerboltban is csak üdítőket és ayrant, a török joghurtitalt lehet kapni. Az éttermek többségében azonban lehet sört vagy bort rendelni, viszont nem olcsón. Egy korsó sör ára körülbelül 80-100 TL (kb. 1040-1300 HUF), míg két deciliter bor hasonló árkategóriában mozog.
"Mondhatnám úgy is, hogy gránátalma bárhol, bármikor, ahol csak találsz, csapj le rá, de azért emelem ki Isztambult, mert itt láttam a világ legámulatbaejtőbb, hatalmas gránátalmás standjait, ahol frissen facsarják a gyümölcs levét is, és ízre is itt találtam a legfinomabb, legérettebb, legistenibbeket." forrás
,, A pincér készségesen megjelent, de az általunk kiszámoltnál megint több lett a végösszeg. Dávid fizetett, ám a számlát nem tették le az asztalra. Újra összeadtuk a fogyasztásunkat, de jóval kevesebbet kellett volna fizetnünk. Természetesen reklamáltunk. A főpincér, kezében egy „számlatömbbel”, méltatlankodva nézett ránk, amiért kétségbe vontuk a becsületességüket. A számlatömb ránk vonatkozó lapját megkeresve letette az asztalra, hangosan átfutotta a tételeket, miközben gondosan ügyelt arra, hogy a felírt ár ne legyen látható. Pár másodperc alatt végigsorolta az elfogyasztott ételeket, italokat, majd a szerinte teljes körű bizonyítási eljárás után - a számlatömbbel a kezében -, sietve faképnél hagyott bennünket. Miután nem beszélt semmilyen nyelvet a törökön kívül, esélyünk sem volt elkérni a számlánkat. Feri egészen véletlenül beazonosított egy tételt, amíg a főpincér beszélt, és ekkor világosan kiderült, hogy valószínűleg mindenegyes ételre, italra külön-külön is rászámolták a szervizdíjat. Ott és akkor megfogadtuk, hogy étteremben többé nem eszünk! Külföldiként szinte kötelező jelleggel becsapnak, hiszen ez Törökországban nemzeti sportnak számít. Ha nem vagy résen, biztosan kihúznak a pénztárcádból 50-100 lírát, és ezt nem csak átvitt értelemben kell érteni! (2019)" forrás
Isztambuli fagyiárus tréfálkozik a turistával... :)
Az üzletek általában később zárnak, mint nálunk. Sőt a Taksim környékén sok bolt még éjféltájban is nyitva van.
Kirakatnézős program szempontjából egyértelműen az Istiklal Caddesi ajánlható.
Akik a bevásárlóközpontok választékát részesítik előnyben, azoknak érdemes a város menőbb negyedeibe (Nisantasi, Tesvikiye) menni.
Isztambul régi negyedeiben inkább a bazárok, a kicsi, autentikus boltok a vásárlás jellemző terepei.
,, A Nagy bazár belső része a turistás rész: szép, árkádos, de tiszta gagyi, óriás lehúzás. A külső, óriási, populáris részen ezeket mind sokkal olcsóbban megszerzed, bár ez is gagyi. Láttunk egy Gucci+North Face logós polót, sajnos akkora volt a tömeg, hogy már nem volt erőm lefotózni.
Spice bazaar (aka Egyptian bazaar) az jó. Vettünk fűszereket.
Arasta Bazaar, az egy kis utca, luxus turista bazaar, lehúzós.
(Marion, 2022)
Az olcsó hamis cuccok már szarok is. Logikus, de itthon van egy mítosz. Közben a parfüm víz, a méretek nem jók, amit vettem gatyát, mállik, pár nap ès szétesik. Nagyon átmentek muszlimba, nincs pia vagy nagyon drágán, 1 bor kb. 10.000 ft boltban.(2024)
Az utcai árusok mindent el akarnak adni, a kézi varrógépektől kezdve a búgócsigákon, ékszereken és szőnyegeken át egészen a távirányítókig és a kiszuperált számítógép-alkatrészekig. Emellett számos kijelölt és elkerített piac is található, például az Egyiptomi Bazár, ahol szinte bármilyen fűszert megvásárolhatunk. Itt érdemes alkudozni is. A piac a Yeni mecset mögött, az Aranyszarv öböl bejáratának közelében található, és a Közel-Kelet szinte összes fűszerét kínálja. Bár korábban egyiptomi árusok kínálták portékáikat, ma már szárított gyümölcsök, olajos magvak, tea- és gyógyfüvek, olajok és parfümesszenciák is kaphatók.
Persze minden mást is találhatunk. Én például hibát követtem el, amikor a barátnőm vizet vett, én pedig megálltam egy karórás stand előtt. Mielőtt észbe kaphattam volna, már egy hamis Philippe Patek órát próbált rám sózni a stand tulajdonosa, kezdetben 800 TL-ért (kb. 10 400 HUF). Mondtam neki, hogy bár hamis, tetszik, de nem vásárolnám meg. Ekkor az ára azonnal 100 TL-rel esett, majd ahogy lassan távolodtam, egészen 300 TL-ig (kb. 3900 HUF) lealkudta magát. Úgy döntöttem, ha 200 TL-ig (kb. 2600 HUF) megy le, megveszem, de az ár már nem csökkent tovább, így a kereskedő rosszkedvűen visszatért a pultjához.
Ruhabolt a Balat negyedben - Ata fotója
Az átvágás a török kultúra része, és gyakran inkább egyfajta nemzeti bájként értelmezhető. Európai szemmel nézve talán furcsának tűnhet, hogy nem csak a piacon, hanem szinte mindenhol próbálnak valahogy túljárni az eszünkön. És ez nem csak a megszokott közel-keleti alkudozási stílus. Isztambulban bármikor és bárhol találkozhatsz ilyesmivel. Például egy gyorsétteremben, ahol kérnél teát a menüdhöz, de hirtelen azt mondják, hogy mégsem jár hozzá. Vagy egy cukrászdában, ahol, ha nem beszélsz törökül, legalább két gombócot kell venned. Nem is beszélve azokról az apró, 100-200 forintos (2024-ben kb. 150-300 TL) tételekről, amelyek véletlenül mindig rákerülnek a számládra. De aki a méltóságteljes pasák városába látogat, ne európai mércéket várjon el. Itt még azt is élvezik, ha észreveszed a trükköt – náluk ez is a játék része.
"Isztambulból ajándékok nélkül hazajönni lehetetlen – és nem is kell. Eleve tervezzük úgy, ha a török nagyvárosba utazunk, hogy egy jelentősebb összeget költünk majd el a különböző üzletekben, boltokban vagy éppen a bazárban.
Ha eredeti, különleges, mások által kevésbé ismert dolgokkal akarjuk meglepni barátainkat, családtagjainkat, ne adj' Isten saját magunkat, akkor már mondom is, hogy melyik boltokba érdemes szerintem betérni Isztambulban.
Isztambulról sok minden eszünkbe juthat, és majdnem biztos, hogy a vásárlás, bazározás és alkudozás az elsők között fog szerepelni. Tőlem mindig megkérdezik, mit érdemes hozni onnan. Nos, amikor már túl vagyunk a kulcstartó, hűtőmágnes és lokum (jellegzetes török édesség) kétségtelenül nem túl fantáziadús hármasán, az alábbiakat szoktam javasolni:
BEYOĞLU – CIHANGIR / ASRI TURŞUCU SAVANYÚSÁGOK
Nem meglepő talán, hogy ajándékötleteim egy része kapcsolódik a méltán híres török gasztronómiához. Az Asrı Turşucu savanyúságokat áruló üzlet 1938 óta Isztambul legtrendibb kerületében, Beyoğluban várja vásárlóit.
A családi vállalkozás csak a saját maga által megtermelt zöldségből állítja elő mesterséges adalékoktól mentes, csupa természetes alapanyagból készült termékeit. A savanyúságok a török konyha elengedhetetlen részét képezik. Számtalan olyan étel van, ami elképzelhetetlen savanyúság nélkül, valamint alkohol mellé is szokás fogyasztani. Vodka mellé például remekül passzolnak a zöld szilvából készült termékek. Igazán érdemes saját részre és ajándékba is hozni egy-két üveggel.OLÍVAOLAJ
Ayvalikben, ebben az olívaolajáról híres városban él a Kürsat család, akik már 1923 óta nevelnek olajfákat és készítenek olívaolajat. Bár kis családi üzem az övék, mégis követi a legújabb környezetbarát technológiát. A már érett szemeket például kézzel szüretelik, hogy ne tegyenek kárt a többi bogyóban, illetve magában a fában. Te is megérted, hogy mindez miért fontos, amint megkóstolod illatos olívaolajukat, olívabogyóikat és szószaikat. Amennyiben Nişantaşı-t nem tudod útba ejteni, akkor is érdemes az üzletekben fellelhető számtalan olíva olaj közül választanod!
Az üzlet címe: Şakayık Sokak, No: 75B, Nişantaşı
ÉKSZEREK
A hagyományos török ékszerektől jó messzire elkalandozó fiatal török designer, Güliz munkái manapság nagyon népszerűek, minden trendi kávéház és butik árulja őket. De a saját boltjában sokkal érdekesebb a vásárlás, és még a tervezővel magával is cseveghetsz kézzel készített, geometriai formákat használó nyakláncairól, gyűrűiről és karkötőiről, melyeket természetes ásványok díszítenek.
A cím: Maçka Meydanı Sok. No: 18 /A, BeşiktaşDOGO
Gyönyörű Isztambul-mintás designer táskák, cipők és pólók közül válogathat az, aki az Istiklal caddesi szomszédságában lévő Dogo Store-ba benéz. Ha innen választasz ajándékot, tuti nagy mosoly lesz a jutalmad, mert a színes, impulzív minták láttán a viselője is különlegesnek fogja érezni magát.SOY
Az ázsiai oldal prominens negyedében, Modába érkezve minden amatőr és profi szakács számára kihagyhatatlan a Soy. Minőségi rézedényeket és konyhai eszközöket kínál, amit kézzel készítenek, a Nagy Bazár-beli műhelyükben. Még gravíroztatni is lehet bele. Török teás- és kávéskannáik valószínűleg a legnépszerűbb szuvenírek.
A cím: Caferağa Mahallesi, Leylek Sokak No. 20, Kadıköy (2017)" forrás
E téren a törökök nagyon profik. Ne legyenek vad elképzeléseink az alkudozás eredményének mértékéről. Példaként: ha valamire a kereskedő elsőre 10 eurót mond, azért mi ellen ajánlhatunk 5 eurót és 7-8 euró lehet a végeredmény. Nem mindenre érvényes, de jellemzően egy negyednyi összeget lehet lealkudni. Hasznos, ha ismerünk helyi embert, aki segít a vásárlásban és az alkudozásban. Ha valami konkrét elképzelésünk van a vásárlás vonatkozásában, akkor előbb tájékozódjunk több helyen a kínált árakról, és csak azután kezdjünk bármelyik üzletben igazán elkezdeni az alkudozást. Az alkudozásban előnyt jelent, ha udvariasak, a kereskedővel szemben rokonszenvesen viselkedünk. Előny az, hogy magyarok vagyunk, mert a Nagy Bazárban például szimpatizálnak a magyarokkal. Ugyan az oroszokat könnyebb lehúzni, viszont nem viselkednek rokonszenvesen, lekezelőn beszélnek a helyiekkel. Isztambulban a komoly vevőnek gyakran kávét kínálnak.
Ha nem tervezünk vásárolni, a legjobb módszer az, ha az alkudozást egy szándékosan alacsony árral kezdjük. Előfordulhat, hogy az árus a kiírt vagy elhangzott ár negyedére csak fejcsóválással reagál, és közli, hogy ő maga is nagyjából ennyiért szerzi be az árut. Azonban ha 10 százalékkal többet fizetünk, már hajlandó eladni. Ha valóban vásárolni szeretnénk, érdemes udvariasnak lenni. Bár a kereskedők több nyelven is tudnak néhány szót, ez leginkább a kapcsolatfelvételre korlátozódik (például magyarul gyakran mondják azt, hogy "szívemcsücske"), de a további kommunikáció már nehezebben megy.
Érdekes, hogy nem mindenhol működik az alkudozás. Ajándéktárgyak, édesség, szőnyegek minden lépésnél. Jó híre van a török textilnek. Ikeában például náluk készült törülközőket árulnak. A török márkájú ruhák jó minőségűek és divatosak. Árban is nagyon vonzók. Aztán vannak a hamisítványok. Mindent hamisítanak, amit el tudunk képzelni: sportfelszerelést, kabátot, táskát, cipőt. Az ár a hamisítás minőségétől függ. LV táska van 20€-ért. De amelyik megszólításig hasonlít az eredetire, az kerülhet 500€-ba is. Általában megkérdezik, hogy milyen minőségű hamisítványt szeretne az ember.
Isztambulban és Törökország más részein a borravalózás elterjedt szokás, és általában elvárják, különösen a vendéglátóhelyeken. A borravalót törökül "bahşiş"-nek hívják, és szinte mindenhol használják ezt a kifejezést.
Éttermek és kávézók: A legtöbb étteremben a számla összegének 5-10%-át szokás borravalóként adni, különösen, ha elégedett voltál a kiszolgálással. Néhány étteremben már tartalmazzák a szolgáltatási díjat a számlában, ezért érdemes ellenőrizni, hogy szükséges-e plusz borravalót adni.
Szállodák: A szállodákban is szokás adni bahşiş-t a hordárnak vagy a szobaszerviznek. Itt általában néhány lírát adnak, körülbelül 20-50 TL-t (kb. 260-650 HUF), attól függően, hogy milyen szolgáltatást nyújtottak.
Taxisofőrök: A taxisok esetében nem várják el feltétlenül a borravalót, de ha felkerekíted az összeget, az mindig kedves gesztus.
Idegenvezetők és túravezetők: Az idegenvezetők számára szintén szokásos a borravaló, különösen hosszabb túrák végén. A szokásos összeg 50-100 TL (kb. 650-1300 HUF), de ez a szolgáltatás minőségétől függ.
Összességében a bahşiş egy kedves gesztusnak számít, és bár nem mindenhol kötelező, Isztambulban a legtöbb helyen elvárják, különösen a turisztikai területeken.
Egyes bárok és klubok túlszámlázzák a turistákat, néhány ital akár több mint 2000 TL-t is jelenthet a számlán. Ne fogadj el meghívásokat "jó klubokba", és kerüld az olyan helyeket, amelyek sztriptízbárnak tűnnek, mert valószínűleg csalók.
Isztambul éjszakai élete sokak szerint Európa, ha nem éppen világszintű, egyik legintenzívebbje. Ez különösen igaz a bohém negyedre, Beyoğlu-ra, azon belül is az Istiklal Caddesi sétálóutcára, amely a Tünel hegyi állomása és a Taksim tér között húzódik, valamint a közeli utcákra. Itt számtalan étterem, kávézó, bár, jazz-klub és diszkó található. Minden ízlésnek, orientációnak és pénztárcának megfelelő helyszínt kínálnak. Gyakran élő zene is szól, a legkülönbözőbb stílusokban. Emberek tömegei hömpölyögnek nap mint nap az Istiklal Caddesi-n reggelig. Az atmoszféra nagyon laza, a ruházati stílus szabadon választható, a különbség a konzervatívabb városrészekhez képest a Fekete-tenger túloldalán nem is lehetne nagyobb. Különleges élményt nyújt egy vacsora az egyik számos tetőtéri étteremben, ahonnan csodás kilátás nyílik a Boszporuszra és a Aranyszarv-öbölre.
A Taksim téren északra, a modern és elegáns Nişantaşi és Levent negyedekben a török és nemzetközi jet-set élet képviselői találkoznak. Az itt található bárok, mint például a Buz-Bar, akár Manhattanben is elhelyezkedhetnének. Szintén elegáns és drága Ortaköy, az első Boszporusz-híd európai hídfőjénél található negyed. Itt például a híres Reina klub, ahol a szupergazdagok jachtokkal érkeznek, és egy üveg vodka ára akár 300 euró is lehet.
Kumkapi negyedben, amely a Sultanahmet központtól délkeletre található, számos halétterem működik. Este roma zenekarok játszanak, gyakran a helyiek is magukkal hozzák hangszereiket, énekelnek, táncolnak, és a raki bőségesen folyik. Bár már valamelyest turistásodott, még mindig ajánlott.
K.-T. Gyuri fotói
A vízipipa
Másfajta füstélvezet
Miután már szinte elfeledték, az utóbbi években újjáéledt a vízipipa, törökül nargile néven ismert. Bár Törökországban az utóbbi években szigorú dohányzási tilalom van érvényben a nyilvános helyeken, amit meglepően nagy részben betartanak, a szabadtéren továbbra is engedélyezett. A török édességek fogyasztása, tea vagy kávé élvezete mellett ilyen helyeken vízipipát is lehet rendelni. A személyzet minden vendég számára higiénikus, eldobható műanyag szívószálat hoz, rendszeresen új szenet tesz a pipába, így semmi sem akadályozhat meg egy többórás, kényelmes pihenést puha párnák között. Általában társasjátékok (sakk, dáma, backgammon) is rendelkezésre állnak. Összességében egy nagyon kedvező árú szórakozás, amelyet nemcsak a turisták, hanem főleg a helyiek is kedvelnek.
A vízipipához használt dohányt természetes anyagokkal ízesítik. Így a nargile kávézókban alma, banán, őszibarack és egyéb illatok terjengenek. Az előnye: nem büdös. Még egy hosszú esté után sem érződik a bőrön, hajon és ruhán a hideg dohányfüst szaga másnap. Ez a körülmény még a határozott nemdohányzókat is lelkes vízipipázóvá tette. A dohányzás e módjának egészségügyi kockázataival kapcsolatban vegyes vélemények vannak. Az tény, hogy számos anyag (például kátrány) a vízen keresztül kiszűrődik, amely fokozatosan barna színt vesz fel.
Isztambulban nem rossz a közbiztonság, mindazonáltal szükség van az elővigyázatosságra, mert a hatalmas városban azért növekvőben van az utcai bűnözés. A turisták sérelmére elkövetett bűncselekmények nagy többsége zsebtolvajlás, kézitáska metszése vagy lerántása. Erőszakos rablás ritkán fordul elő. A zsebtolvajlások leginkább az emberekkel zsúfolt helyeken fordulnak elő: piacon, villamoson, forgalmas épületek bejáratainál. Vigyázzunk a táskára, a zsebre, a mobiltelefonra, A fényképezőgépre, a karórára.
A táskákat a forgalmas helyeken pengével metszik ki olyan ügyesen, hogy az áldozat semmit sem észlel az egészből. Hasznos megelőzési mód, ha a táskát a testünk elején hordjuk. A táska lerántást többnyire fiatal suhancok hajtják végre. Ez könnyebben megy vállon lógó táskák esetében. A magunk előtt, szorosan hordott táskával ezt nehéz megcsinálni. Az elszánt rablók szívesebben hajtanak rá a könnyű zsákmányra, mint a komplikáltabbra. Ha látják, hogy szorosan magunkhoz öleljük a táskát, akkor azzal elvehetjük a rabló kedvét az akciótól. Ha mégis megtörténik a táska lerántása, akkor a legjobb lármázni, ám nem ajánlatos a rabló után futni. Ezek a fiatal bűnözők többnyire kést hordanak magunkkal, azaz veszélyesek lehetnek.
Vigyázzunk a trükkös szélhámosokkal! Óvatosan viszonyuljunk azokhoz az alakokhoz, akik ilyen vagy olyan címen leszólítanak minket, vagy bármivel el akarják terelni a figyelmünket.
A rablás kockázata a Szultanahmet negyedben, a Taksim tér táján és a Nagy Bazárban a legnagyobb. Szerencsére a rendőrség járőrözéssel és szuper-modern megfigyelő eszközökkel megpróbálja minimalizálni a veszélyeket. Isztambulban az egyedül utazó turista több veszélynek van kitéve, mint a párban, vagy társaságban utazó. Ha bőrönddel, vagy csomaggal közlekedünk érdemesebb inkább taxiba ülni. Egyedülálló női turisták csak kellő önbizalommal mászkáljanak késő este az utcán. Nem a rablóktól kell félni, hanem a rámenős szívtipróktól, pláne ha a turista hölgy öltözete kihívóan lenge.
"Ha a táska elől, nincs baj, viszont a Kék mecsetnél már közvetlen a bejárat előtt lopták el valakitől az iPhone-ját. Nyilván mert a cipőre figyelt." (Mária)
"A közbiztonság vegyes. Sok az olyan kis utca, ahol férfiként sem sétálnék végig egyedül. De hát minden városban vannak ilyen részek. Az furcsa lehet mindenesetre, hogy egy kivilágított, nyüzsgőbb tértől mindössze egy utcára már sötét sikátorokat találunk. Nőként persze még kevésbé érzi biztonságban magát az ember az elhagyatottabb helyeken. Szerencsére semmi negatív tapasztalatom nem volt és mástól sem hallottam." (Zsófi)
"Leginkább az Óvárosban a villamoson aktívak a zsebtolvajok. Vigyázni kell a táskákra. Sőt, a külföldi nőket is szeretik közelebbről megnézni, ezért pl. a Laleli és a Cemberlitas között, ha csak lányok, nők utazgatnak, legyenek óvatosak. A Galata-torony környéke, s egyáltalán a Beyoglu, nem ideális a turistáknak. Szerencse kérdése, de nem ajánlott ezen a környéken szállást foglalni. Még a helyieket is néha kirabolják. Kis csapatban valóban biztonságosabb, de nem feltétlenül érdemes kockáztatni." (Andi)
,, A turistás részeken a zsebesek, tolvajok, problémás figurák többnyire nem is törökök. Vnnak olyanok, akiknek az a kedvtelése, hogy tapizzák a turista nőket. Szerencsére kevés turistát ér inzultus." (ha, 2019)
Bármelyik nagyvárosban fontos a szokásos elővigyázatosság betartása.
Isztambulban szélsőséges ellentétek ütköznek egymással: egyesek nyitottak és európai mértékek szerint képzettek, mint minden európai nagyvárosban, míg mások szigorúan vallásos muszlimok, és közöttük vegyesen találhatók a két szélsőség keverékei. Az extrém gazdagság és szegénység minden árnyalatával jelen van, sok esetben „egyéni vállalkozók”, akik nem rendelkeznek egészség- vagy nyugdíjbiztosítással, dolgozó gyermekek, kéregetők. A nagy családi összetartás részben pótolja az állam által nyújtott szociális háló hiányosságait. Isztambulban sokan élnek más iszlám országokból, különösen a volt Szovjetunió utódállamaiból, Afganisztánból érkezett menekültek is.
Ezeket a körülményeket figyelembe véve Isztambult viszonylag biztonságos városnak lehet nevezni. Az erőszakos bűncselekmények viszonylag ritkák, azonban kisebb bűnözés, mint például zsebtolvajlás előfordulhat. Előfordulhat, hogy bizonyos üzletekben vagy vendéglátóhelyeken túlárazott árakat kérnek, de ez nem általános. Gyakran ajánlanak magukat idegenvezetőként a helyiek - gyakran fiatalok - és esetleg egy-két látványosságot megmutatnak, majd végül túlárazott „belépődíjat” kérnek. Ilyen esetekben mindig kérdezzük meg előre az árakat (nyelvi segédletek használata), hogy elkerüljük a kellemetlen meglepetéseket.
Különösen ügyeljünk a gyanús helyekre, amelyek strip-bárokra, bordélyházakra vagy kaszinókra emlékeztetnek: itt kegyetlenül átverhetnek! Az itt fogyasztott italok és női italok árai az egekbe szökhetnek, és a számla kifizetését erőszakkal kényszeríthetik ki. Egyes helyeken már néhány italért is 1000 eurót meghaladó összeget kérhetnek. Ne hagyjuk magunkat meghívni az ilyen helyekre! Különösen az egyedül utazó férfiakat gyakran barátságos helyiek szólítják meg az utcán, és próbálnak odavonzani különböző ürügyekkel (például fotó). Az ilyen helyek különösen a Laleli (Aksaray), Tarlabaşı és Elmadağ (Taksim) negyedekben híresek. Itt ezek az átverések inkább szabálynak számítanak, mint kivételnek. A helyi rendőrség ebben az esetben korlátozott segítséget tud nyújtani.
Az egyedül utazó nőknek, akik el szeretnék kerülni a zaklatást, érdemes visszafogottan viselkedniük a helyi férfiakkal szemben, kerülni a szemkontaktust, és ha szükséges, inkább nőkkel beszélni az utcán.
Egy trükk, amivel fel lehet hívni a cipőtisztítók figyelmét, az, ha a cipőtisztító kefe véletlenül leesik az utcán. Ha felhívjuk a figyelmét a „balesetre”, akkor természetesen meghívnak egy (lehet, hogy ingyenes?) cipőtisztításra. Ilyen esetekben mindig előre tisztázzuk, hogy mennyibe kerül!
A régi turista rendőrség, amely a Hagia Sophia közelében, a Yerebatan-ciszterna bejárata előtt volt kijelölve, már nem létezik, az épület üres (állapot 2024).
Azóta magas rendőrségi jelenlét és szigorú biztonsági ellenőrzések vannak a múzeumokban és a bazárnegyedekben, ami az hatóságok próbálkozását jelzi a helyzet ellenőrzésére.
Az államvédelmi szervek mindenféle „terrorista” tevékenységgel szemben rigorózusan lépnek fel. Az ottani külügyminisztériumi figyelmeztetéseket komolyan kell venni. Frissítésként ajánlott megnézni a „Midnight Express” című filmet.
Foci: Isztambul három legnagyobb klubjának, a Beşiktaş, Fenerbahçe és Galatasaray csapatainak erős riválisai vannak, ezért érdemes elkerülni a szurkolói színeket (fekete-fehér, tengerészkék-sárga, piros-sárga), különösen a mérkőzések napján. Ha az ellenfél csapatát támogatod, amikor a török válogatott játszik Isztambulban, legyél óvatos, mert ismert, hogy támadások történnek az ellenfél szurkolói és játékosai ellen.
Szállodai lopások: Bár a világ legtöbb részén ritka, hogy szállodai takarítók pénzt lopjanak, Törökországban időnként előfordul. Nem valószínű, hogy az összes pénzed eltűnik, de ha pénzt hagysz szem előtt, előfordulhat, hogy egy-két bankjegy eltűnik. Ne hagyj pénzt látható helyen, inkább tartsd magadnál vagy rejtve a bőröndöd ruhái között.
Repülőtéri csalás: Ez a csalás 2022 óta terjed. A biztonsági ellenőrzés során az emberek értékei eltűnnek, miközben a személyzet siettet, hogy vegyék le a dolgaikat. Ha ez történik, lépj kapcsolatba a hivatalos repülőtéri biztonsággal, mivel a biztonsági kamerák gyakran rögzítik az ilyen lopásokat.
Kék mecset "idegenvezetői" csalás: A Kék mecset bejáratánál kedves, mosolygós emberek ajánlják fel, hogy körbevezetnek, de végül magas árat kérnek a szolgáltatásukért. Jobban jársz, ha privát túrát foglalsz online, vagy egyáltalán nem kérsz vezetést, mivel a mecset ingyenesen látogatható.
Metró csalások: A metróállomásokon előfordulhat, hogy csalók ajánlanak fel "segítséget" jegyvásárláshoz, majd túlárazott Istanbulkartokat próbálnak eladni, amelyek nem tartalmaznak annyi egyenleget, amennyit ígérnek.
Vizes trükk: Taksim környékén előfordulhat, hogy férfiak vizet locsolnak a nyakadra, majd megpróbálnak konfliktust kezdeményezni, miközben egy társuk kirabol téged.
Külföldi nőket zaklatni szándékozó férfiak jelen lehetnek a turisták által látogatott helyeken. Ezek a férfiak gyakran azt feltételezik, hogy a külföldiek gazdagok vagy liberális értékrendűek, és flörtölő vagy rámenős módon közeledhetnek, pénzt vagy szexet keresve (lopás útján vagy túlértékelt áruk eladásával). Ha zaklatnak, használj józan észt, és menj olyan helyre, ahol mások is vannak, gyakran ez a legközelebbi bolt. Nyilvános jelenet kialakítása sok zaklatót elriaszt. kiálts, fuss, és keress egy biztonságos helyet, ahol emberek és rendőrök vannak.
Turista Rendőrség: Az isztambuli rendőrségnek van egy "Turista Rendőrség" egysége, ahol az utazók jelenthetik útlevél elvesztését, lopást vagy bármilyen más bűncselekményt, amelynek áldozatai lettek. Irodájuk Sultanahmetben található, és állítólag beszélnek angolul, németül, franciául és arabul is.
Turista Rendőrség (Turizm Polisi), Divan Yolu Cd (T1 villamos Sultanahmet megállótól 130 m), ☏ +90 212 527 45 03, istanbulturizm@egm.gov.tr
Isztambuli magyar főkonzulátus
Cím: POLAT OFIS B Blok, Imrahor Cad. Yankı Sokak No: 27, Gürsel Mah., Kağıthane – 34400 ISTANBUL
Előhívó: 00 90 212
Telefon: (00 90 212) 317 9214, 317 9215 (magyar idő szerint: 07.00 - 15.30)
Ügyelet: 00-90-533-375-8715 (magyar idő szerint 15.30 - 07.00)
Elsőbeosztott konzul: Lakatos Veronika
Vezető konzul: Pálmai Zsuzsanna
Konzulok: Gróf Anikó, Bartyik Bálint, Horváth Márta
Honlap: isztambul.mfa.gov.hu
"Az Isztambuli Magyar Főkonzulátust javaslom megkeresni előre a térképen, kinyomtatni és elmenteni a telefonra, mert igen messze van az óvárostól és ha baj van, akkor mindenki csak pánikol."
Az Istanbulkart szuperül működik, mi is használtuk sokat, főleg a T1 villamos vonalán illetve a hajókon, de van két földalatti sikló is, azokon utazni külön élmény és az is csak 9.90-be kerül, mint a többi jegy. Sőt sok nyilvános vécé is működik vele, egy pisilés egy líra 😀 Nem találtam úgy, hogy nagyon nyomakodnának, bár a londoni metrón edződtem. (2023)
Fontos telefonszámok
Tűzoltóság (itfaiye): 110
Mentők (ambulans): 112
Közlekedési rendőrség (trafik polisi): 154
Rendőrség (polis): 155
Csendőrség (jandarma): 156
A mecsetek meglátogatásához kapcsán legyen nálunk kendő (nőknek), és térd alá érő nadrág. Mivel a cipőt le kell venni, így érdemes a zoknit is magunknál tartani.
Elektromos- és mobilhálózat
Törökországban a hálózati feszültség 220 V / 50 Hz
Az elektromos csatlakozók megegyeznek a nálunk használtakkal.
A feszültségingadozás gyakori jelenség, és áramkimaradások is előfordulnak.
Eddig mindig csak EU országba utaztunk, így meglepetésként ért, hogy amikor megérkeztünk, bár elküldtük az útvonalat ( tömegközlekedéssel ) a mailcímünkre, azt megnézni nem tudtuk,mobilnet nem működött, viszont 10 perc alatt sikerült 50.000 Ft-os számlát csinálni. Az sms szerint 371 Ft /01 MB... Erre figyeljetek (2022)
"Jó, ha WIFI van ingyen a szálláshoz, mert a T-mobilos telefonunk nem fogott jelet. :( Viszont a mobilalkalmazást azonnal kikapcsolni, mielőtt horrorösszeget gyártunk. :)" (P. M.,)
"Ne hagyd otthon a kényelmes, lapos talpú cipődet sem! Isztambul ugyanis eszméletlen dimbes-dombos, állandóan felfelé vagy lefelé megy az ember, nem akármilyen meredek lejtőkön. Sok helyen járda sincs, sok a macskakő, ha pedig esik egy kis eső, úgy csúszik az aszfalt, mint a zsír. Mindenképpen olyan cipőt vagy sportszandált javasolt viselni, ami fogja a bokát és recés a talpkiképzése." forrás
"Isztambulban szinte félelmetes tisztelet övezi a macskákat. Mindenhol ott vannak. Senkit sem zavar, ha a plázában a mozgólépcsőn ugrál egy macska, vagy az étteremben próbál jobb falatokat találni. A helyiek kis fekvőhelyet alakítanak ki mindenütt nekik, etetik, itatják őket. Isztambulban macskának lenni is királyság, azaz pasaság. (" forrás
Isztambulban könnyű boldogulni. Gyakran meg fogják szólítani az embert, néha anélkül, hogy bármit is akarnának eladni. Ha beszélgetésbe bocsátkozunk - esetleg egy lehetséges szőnyegkereskedővel - általában érdekes dolgokat tudhatunk meg, és a beszélgetőpartner nem fog megsértődni, ha végül nem vásárolunk.
A törökök alapvetően kíváncsiak, barátságosak és nagyon segítőkészek. Ez érvényes a (vallásilag) konzervatív és a (nyugati orientált) modern törökökre egyaránt. A kommunikáció szempontjából fontos különbség, hogy a konzervatív orientációjú törököknél nem szokás, hogy az utcán egy férfi nőhöz vagy nő férfihez szóljon, míg a modern törököknél ez nem probléma. Mindkét csoport könnyen azonosítható a jellegzetes öltözködésükről. Isztambulban, ahol ellentétek ütköznek egymással, szinte mindenhol találkozhatunk mindkét csoporttal, bár természetesen vannak olyan városrészek is, ahol az egyik csoport dominál. Azonban még itt is sok minden változó: például a szerzőt, meglepetésére, nemrégiben - ráadásul Ramadan alatt - egy fiatal, nagyon vallásosan öltözködő török nő szólította meg az utcán, aki ezüstbevonatú süteményeket ajánlott egy "Brot für die Welt" jellegű iszlám jótékonysági akció keretében, önkéntes adományért. Egy nagyon érdekes beszélgetés alakult ki az iszlámról angol nyelven. Ez is Isztambul 2024-ben.
Sok isztambuli beszél németül vagy angolul. Ha nem, akkor a nonverbális kommunikáció általában meglepően jól működik, de figyelembe kell venni, hogy bizonyos gesztusok és mimikák Törökországban eltérő jelentéssel bírhatnak, mint Közép-Európában!
Egyes turisták zaklatottnak érezhetik magukat, ha állandóan megszólítják őket üzletek, éttermek stb. előtt. Egy tipp: kerülje a szemkontaktust, ha nem szeretne megszólítva lenni. Ez különösen ajánlott egyedül utazó nők számára, akik nem szeretnének "zaklatást" tapasztalni. A törökök szemkontaktust már kapcsolatfelvételként értelmezhetik. Hasznos és szórakoztató lehet, ha alkalmazkodunk a helyi szokásokhoz, például a kicsit drámai gesztikulációval és mimikával reagálunk a folyamatos (és esetleg zavarónak tűnő) étterem-meghívásokra, mondván: „Sajnálom, most éppen ettünk...” (esetleg angolul).
A nőknek, még turistaként sem szabad túl kihívóan öltözködniük, és férfiak számára sem a rövidnadrág a legjobb választás. Mecsetek látogatása során a férfiaknak hosszú nadrágot és legalább rövidujjú pólót, a nőknek pedig fejkendőt és hosszú ruhát (vagy legalább hosszú nadrágot, nem szoros leggingset) kell viselniük. Fejkendők és szoknyák néha kölcsönözhetők a bejáratnál. Mecsetbe lépés előtt a cipőket le kell venni, figyeljünk a tiszta lábakra és zoknikra! Sok mecsetben a nem muszlimok számára a imaidők alatt tilos a belépés, egyes mecsetekben jelen lehetnek, de a hátsó részben kell tartózkodniuk, és nem szabad mozogniuk vagy fényképezniük. Az imaidők a fő látványosságoknál, mint a Kék Mecset és az Új Mecset, az utóbbi években jelentősen megnőttek, és egyre nehezebb bejutni.
Jó ötlet, ha a turisták néhány szót és kifejezést elsajátítanak törökül a legfontosabb helyzetekhez egy jó nyelvi segédlettel. A törökök örülnek, ha törökül köszönünk nekik, vagy ha étteremben vagy vásárlás során egy kicsit kommunikálunk a nyelvükön.
A török nyelv alapvetően nagyon logikusan felépített, és a kiejtés is viszonylag könnyű a német anyanyelvűek számára; pontosan úgy beszélnek, ahogy írnak, figyelembe véve a speciális karaktereket. Ez annak köszönhető, hogy 1928-ban az addig használt arab ábécét latin betűkre cserélték. De vigyázni kell a hangsúlyra: a török nyelvben nincs olyan kifejezett hangsúly egy szótagon, mint a németben. Ha a régi szokás szerint hangsúlyozzuk, a beszélgetőpartner talán nem fogja érteni, amit mondunk. Ha mélyebbre ásunk a török nyelvtanban, gyorsan észrevehetjük, hogy a nyelv felépítése jelentősen eltér a miénktől. Sokkal több alakja van az igéknek, mint a németben, amelyek részben kombinálhatók is. Az „egyenes” fordítás németre gyakran nem lehetséges. A török nyelv finom árnyalatait sokszor csak sok körülírással lehet viszonylag jól fordítani.
Néhány megjegyzés a testbeszédről:
A szemöldök megemelése, néha „ts” hanggal kombinálva, „nem” jelentést hordoz, és nem sértő!
Ha a hüvelykujjat a mutató- és középső ujjak közé szorítjuk, az obszcén gesztus.
Ha valakit arra akarunk utasítani, hogy jöjjön ide, a tenyeret lefelé tartva, a kézmozdulatot a saját test felé végezzük.
Ne mutogassunk valakire az ujjal!A testkontaktus, még a külföldi gyermekekkel is, sokkal gyorsabban kialakul, mint Közép-Európában. Különösen a szőke kisgyermekeket szívesen érintik (fej megérintése, arc simogatása) és néha meg is csókolják.
Ha meghívást kapunk egy magánházba, mindig vegyük le a cipőnket, és ne feledkezzünk meg egy kis ajándékról (pl. virágok, édességek)!
"Isztambul óriási. Tizenötmillió ember, fehér-sárga házak tömege, ameddig a szem ellát, óriási felhőkarcolók, alig kisebb teherhajók. Utak és sztrádák végeláthatatlan labirintusa, megszokásból tülkölő törökökkel, a belső sávban százhússzal előző kukásautókkal. Csodáltam, hogy nem lóg senki a hátulján. A közlekedés kaotikus. A KRESZ-könyvük egy lap, amelyre az apokalipszis lovasait festették.
A lámpák csak az utcaképet színesítik, a gyalogosok egyetlen joga a csendben maradás. Autóvásárlásnál a törökök a dudát próbálják ki először.A látszólagos őrületben mégis rendszert fedeztem fel. Két hét alatt egyetlen balesetet láttunk. A legnagyobb dugó sem állt sokat, mert a tolakodó beengedte a még jobban tolakodót. Olyan volt az egész, akár egy őrült tánc: ha magával ragadott, már élveztem. " forrás
* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
© Utikritika.hu. 2012.
Amerikai Egyesült Államok | Amszterdam | Argentína | Ausztrália | Ausztria | Bahama-szigetek | Balatonszéplak-felső | Bali | Barcelona | Berlin | Ciprus | Dominikai Köztársaság | Dubai | Egyiptom | Franciaország | Görögország | Hajóutak | Horvátország | Hongkong | India | Isztambul | Kanada | Kanári-szigetek | Kuba | Kvarner-öböl | London | Madrid | Malajzia | Maldív-szigetek | Mallorca | Mauritius | Málta | Mexikó | Nagy-Britannia | Németország | New York | Olaszország | Párizs | Portugália | Róma | Seychelle-szigetek | Sharm el-Sheik | Skócia | Spanyolország | Sri Lanka | Szingapúr | Thaiföld | Törökország | Toszkána | Tunézia | Vietnam | Zöld-foki Köztársaság
Varga Éva, 2021. 10. 28. 11:06
2021. szeptember elején voltam Isztambulban. Metróval minden nehézség nélkül lehet utazni, jegyet a metró megállóban lehet venni. A villamos azonban sokkal bonyolultabb. Az egészségügyi regisztrációs számot a szállodában vagy egyes trafikokban lehet 20 TL befizetése mellett regisztrálni. Csak ezek után lehet olyan feltöltőkártyát vásárolni, amely a villamoshoz szükséges. Ezt a számot másutt is szokták kérni, magunkkal kell hordani. Én vettem még itthon egy Isztambul kártyát (Saver Combo), a leírás szerint ez a 4 fő attrakcióhoz a belépőt és vezetést biztosít + minden közlekedési eszköz használatát 3 napon át. Sajnos a helyszínen már azt állították, hogy a közösségi közlekedés nincs benne. A reptéri átvételi ponton pedig azt mondták, hogy a járvány óta ott nem lehet átvenni a kártyát, csak a belvárosi irodában. Ez a tortúra komoly nehézséget jelentett a közekedésben. Egyébként a közösségi közlekedés tiszta, pontos, megbízható és biztonságos, érdemes használni.
Mátyásné Kovács Ildikó, 2017. 05. 02. 13:53
4 napot voltunk csak Isztambulban, csodás élményekkel jöttünk haza. Bár, ért csalódás is. A Topkapi szeráj hárem része zárva van, felújítják a Dolmabache palota háremét is. Felállványozták belülről a Hagia Sophia egyik oldalát, de látogatható. Érdemes felvállalni egy kompos kirándulást a Galata-hídtól a Kiz Kules mellett Üsküdárba, metróval a tenger alatt vissza. A parttól nem messze "bazári" hangulat és halpiac. 2x2 líra, - nagyon megéri. Most az euróért 80 lírát kaptunk. Étteremben 10-12 líráért bőséges ebéd, vacsora ajándék teával. Frissen facsart gránátalma 7 líra, nagy adag fagyi 10-15 líra a Konstantin oszlop környékén
Baranyi mária, 2015. 07. 12. 07:55
üdvözlöm, érdeklődnék, hogy nov.13-16. közötti időben lesz-e valamilyen ünnep és ebben az időszakban általában milyen hideg van, milyen meleg ruhát kell vinnünk. köszönöm
úti kritikus, 2015. 04. 04. 17:48
Kedves Edina!
Minden cinizmus nélkül állítom, hogy manapság már szinte sehová nem lehet utazni a terrorizmus, a balesetek és a természeti katasztrófák kockázata nélkül. Szerintem ne mondjon le Isztambul meglátogatásáról, mert fantasztikus élményben lesz része. Isztambul hatalmas város, s emiatt egészen jelentéktelen a veszélye annak, hogy egy merénylet éppen akkor és ott történjen, ahol éppen tartózkodik. Ráadásul a merényleteket követően a megszokotthoz képest csúcsra vannak járatva a biztonsági intézkedések és ilyenkor a terroristák vagy egyéb bajkeverők is inkább lapulnak.
Utazzon Isztambulba és utána jelezze nekem, hogy igazam volt. Hálából írjon a kommentben néhány mondatot az isztambuli élményeiről. Én sokszor jártam Isztambulba és mindig egyre jobban szerettem.
Az úti kritikus
H. Edina, 2015. 04. 04. 16:18
Június végére tervezünk 3 napos kirándulást Isztambulba. Több oldalon azt olvastam, hogy a terrorcselekmények miatt a turisták kerüljék el a várost.
Mennyire aggasztó a helyzet? Válasszunk inkább más úticélt?
Kovacs Barbara, 2015. 03. 09. 13:47
Én még tapasztalatlan vagyok az utazás terén, repjegyet szerettem volna kinyomtatni de megakadtam. Hazafele csak a reptéren lehet utasfelvételt eszközölni? Mi kell hozzá? Köszönöm a segítséget! Majd belezázódom bizinyosan!
Tóth Károly, 2015. 02. 06. 23:42
Nagyon hálás volnék egy jó tanácsért: az Aranyszarv-öbölben keresek jó minőségű apartmant. Áprilisban leszünk Isztambulban egy hétig.
isztambul transzfer, 2015. 01. 17. 13:43
Isztambul ázsiai repteréről háztól - házig transzfer szolgáltatás oda-vissza 25EUR/fő áron, minőségi szolgáltatással (üdítő, wi-fi, luxus kategóriás kisbusz). megrendelés itt: http://isztambultranszfer.hu/isztambul-transzfer/sabiha-gokcen
úti kritikus, 2014. 11. 04. 15:01
Kedves Csomi!
Isztambulban lehet sört inni az éttermekben, lokálokban, bárokban, de nem mindegyikben. Ráadásul vannak jó helyi sörök, mit pl. az Efes. Tény és való, hogy a helyi iszlám fundamentalisták próbálják elérni az alkoholfogyasztás korlátozását, de egyelőre nem sok sikerrel. Azt azonban – ugyan elvétve – előfordulhat, hogy egy vendéglátóhelyen vonakodnak sört kiszolgálni nőneműeknek. A török állam hivatalosan azonban nem korlátozza z alkoholfogyasztást. Ha valahol nem szolgálnak, árulnak alkoholt, akkor ez a kereskedő egyéni döntése. Az is tény, hogy egyre több vendéglátós dönt így hitbéli meggyőződésből.
Ami a lényeg: Isztambul telistele van kocsmákkal, ahol a nép bizony buzgón önti magába a sört. Tessék elmenni a Taksim-térhez közeli mellékutcákba, ahol rengeteg kocsma van. És ahol nagy a verseny, ott a sör is olcsó.
A szállodák éttermeiben, bárjaiban szinte mindenhol árulnak sört.
Úti kritikus, 2014. 11. 04. 08:54
Kedves Monni!
Egyik Isztambulban élő úti kritikusunk ezt írta:
"Az Áldozati ünnep - vagyis a Kurban bayram már lezajlott, úgyhogy nem lesz semmilyen ünnep, jöhetnek nyugodtan. Idén egyébként ez októberre esett, minden évben változik, ugye az iszlám vallási ünnepek nem ugyanazokra az időszakokra esnek, mindig tolódnak, így a Ramadan, a Seker baram és az utána következő Kurban bayram is. Szerintem az info, amit néztek régebbi lehet, legutóbb 2011-ben esett a Kurban bayram nov. 6-9. közé. Lehet jönni bátran!:)"
Csomi, 2014. 11. 03. 21:28
Rengeteg hasznosnak tűnő info...
Olvasom, hogy igen drága a sör. Hol (nem cím szerint) milyen "sörözőben-kocsmában-pubban" lehet normális áron sörözni? Szívesen elkortyolnék egyet-kettőt pihenésként! Venni milyen boltokban lehet? (valami alkoholra szakosodott boltokról olvastam) Olyan ez az iszlámban, mint Skandináviában?
Monni, 2014. 11. 03. 14:39
Sziasztok! Most olvastam itt az oldalon, hogy november 6-9 – Az Áldozat Ünnepe (vallási ünnep)munkaszüneti nap. A mi utazásunk 11.07-11.10. között esedékes... akkor ezek szerint minden zárva lesz??
Úti Kritikus, 2014. 10. 01. 09:24
Kedves Betty!
Mai napon egy újabb török kapcsolatunk adott meg információkat, gondoltuk még ezt is csatoljuk.
Ő, illetve helyi török ismerősei azt mondták, hogy Ibrahim Pasa palotája még évekig nem lesz látogatható. Hürrem, Nagy Szulejmán és Szinán sírjainál a renoválásokat befejezték, csak október 4-8 között nem lesz látogatható egy helyi ünnep miatt. A Chora templom (más néven Kariye Cami) látogatható, de szerdánként zárva van, amúgy 9-17 óráig nyitva van és 15 TL a belépő.
Úti kritikus, 2014. 09. 30. 10:07
Kedves Betty!
Mai napon egy ott tartózkodó kapcsolatunk azt az információt adta, hogy a látnivalók némely részei még mindig le vannak zárva a turisták elől. Az isztambuli látnivalók renoválása és lezárása elég kaotikus és sokszor még a helyiek se mindig tudják, hogy mi mikor lesz látogatható.
Minden esetre kellemes utazást kívánunk és higgye el, Isztambul varázslatos akkor is, ha éppen bizonyos helyeket csak kívülről lehet megtekinteni!
Úti Kritikus, 2014. 09. 29. 17:27
Kedves Betty!
Értesüléseink szerint a renoválásokat befejezték és az említett látnivalók megtekinthetők. Ugyanakkor nem árt felkészülni, hogy a vallási jelentőségű helyek a turisták számára nem tekinthetők meg egész nap, mivel az imádságok idejére lezárják azokat. Ezek időpontjáról helyben lehet tájékozódni.
Természetesen friss információit és élményeit várjuk szeretettel itt az oldalon!
Horváth Bernadett, 2014. 09. 26. 05:25
Jó Napot
Köszönöm gyors válaszát.
Az előbbi bejegyzésbe említette a hölgy,hogy Hürrem és Szulejman sírját renoválták ezért nem volt látogatható.Illetve hárem es a szultani lakrész,fürdő sem látogatható.
Ibrahim pasa palotája zárva volt.Neten nem találtam semmit róla hogy ez meddig tartana.Köszönöm előre is a segítséget
Üdv,Betty
Úti kritikus, 2014. 09. 25. 17:04
Kedves Betty!
Milyen felújításokra és renoválásra gondol pontosan? A repülőtér építése valószínűleg semmiben sem befolyásolja az utazását.
Horváth Bernadett, 2014. 09. 25. 16:20
Sziasztok.Egy gyors kérdésem lenne.Nov.28.-án utazunk Isztambulba ez a renoválás meddig tart ?Lehetséges hogy addigra megoldódnak ezek a felújítások?Köszönöm,Üdv,Betty
Pintér Márta, 2014. 07. 09. 14:14
Most tértünk vissza Isztambulból (2014. július 7-én Ramadán idején). A közlekedés fantasztikus, már ami a villamost, metrót, Marmaray tenger alatti metrót, siklót, komphajókat illeti. Érdemes kiváltani rögtön megérkezéskor az Istambulcard-ot és feltölteni rá 20 lírát. Több személy is használhatja. Engem pl. a férjem beengedett és utána ő is bejött, ám ilyenkor pl. átszállásnál nekem kb. 1 lírát vont le, neki viszont a normál díjat (2 líra felett), tehát lehet, hogy jobb, ha saját kártyánk van (bár az plusz kártyaköltség (6 líra)), elméletileg visszaváltható, mi hazahoztuk emléknek. Igaz, így is nagyon szimpatikus áron lehet utazni. Ez a kártya jó az Üsküdárba (ázsiai oldal)menő nagy hajókra is, még a Kislány-szigetre is:).
Ha a kikötőben rögtön jutányos áron Boszporusz túrára invitálnak 25 líráért, akkor keresd meg az igazi túrát szervező irodát, ahol ezt 12 líráért is megkapod:)
Még, ha drágább is, de érdemes az Óvárosban lakni. Így este is sétálhatunk.
Az élelmiszer árak stimmelnek a tájékoztatóban. A tisztább, utcára nyíló árudákban lehet nyugodtan venni, kivéve, ha valaki hiperérzékeny. Viszont zöldséggel, gyümölccsel ne rontsuk el a rövid nyaralásunkat ill. valahogy fertőtlenítsük le. Nem mindenki érzékeny erre sem.Én pl. igen.
MUSEUMPASS:
elvileg szuper, ám per pillanat a háremben zárva a szultáni lakosztály és a fürdő és a kegyeltek emelete. Zárva van Ibrahim pasa palotája, nem látható Alaxandrosz szarkofágja, a Chora központi hajója, Nagy Szulejmán, Hürrem szultána és Szinán sírja, mert renoválják. Mindez ki van írva, mielőtt vki megveszi a jegyet, de a kártya esetében már mindegy. De azért marad még elég látnivaló:)Az 'Elsüllyedt várost ' nem szabad kihagyni, bár 20 líra a belépő, de elképesztő élmény. Az összes mecsetbe vigyünk magunkkal ZOKNIT, amit leveszünk utána, mert ellentétben a muszlim hívőkkel, a látogatók nem mosnak lábat. Ez különösen a zártabb Kék mecsetben kellemetlen.
Közbiztonság:
Ha a táska elől, nincs baj, viszont a Kék mecsetnél már közvetlen a bejárat előtt lopták el valakitől az iPhon-ját. Nyilván mert a cipőre figyelt.
Pénzváltás:
Budapesten nekünk nem sikerült, a reptéren sem, mert a belső váltónál épp nem volt líra.
Utazás:
Turkish airlines csillagos ötös dupla csillaggal.Pláne mert isteni a hami, nagyon jó időpontban repül és így plusz egy napunk lesz, és mert az Atatürk reptérről kb. fél óra alatt légkondis metróval és légkondis villamossal az Óvárosban vagyunk.
Édesség: LOKUM-hegyek:)))))) más néven türkish delight. A fűszerbazárban, mindenütt ezer változatban,ott vegyünk, ahol nylon kesztyűvel adják és le van takarva, vagy pedig zárt pult mögött árulják (Koska).
Köszönjük mindenkinek a sok előzetes információt, ezért osztjuk meg most miis a friss tapasztalatot.
Remélem jó útja lesz mindenkinek.Az Isztambuli Magyar Főkonzulátust javaslom megkeresni előre a térképen , kinyomtatni és elmenteni a telefonra, mert igen messze van az óvárostól és , ha baj van, akkor mindenki csak pánikol.
Telefon:
Jó, ha WIFI van ingyen a szálláshoz, mert a T-mobilos telefonunk nem fogott jelet:( Viszont a mobilalkalmazást azonnal kikapcsolni, mielőtt horrorösszeget gyártunk. :)