ÚTIKRITIKA.HU / Ciprus

Ciprus

Földrajz | Időjárás | Történelem | Manapság | Görög-török viszony | Emberek | Turista etikett | Gasztronómia | Fotóegyveleg

.

Lefkosia - helyiek - K.-T. Gyuri fotója

Földrajz

A történelem homályába veszett, hogy mi is valójában a Ciprus nevének eredete. Homérosz az Iliász-ban a szigetet Kypros-nak nevezte, ami egy, az ókorban ott termő henna növény görög nevére utal. Valószínűbb verzió a réz latin nevéhez, a cuprum-hoz való köze. Persze az is lehet, hogy nem a rézről nevezték el a szigetet, hanem fordítva. Szicíila és Szardínia után Ciprus a legnagyobb területű földközi-tengeri sziget, a maga 9251 négyzetkilométerével. Ez lényegében Magyarország egytizede. A földközi tengeri szigetek közül Ciprus a legkeletebbi és a legdélebbi fekvésű, és csaknem a három kontinens metszéspontjára esik. A térképre felületesen ránézve Ciprust inkább az ázsiai kontinenshez tartozónak vélheti az ember, de a szigetország határozottan Európa része, minden tekintetben. A sziget közel egyharmada török közigazgatás, ciprusi hivatalos álláspont szerint megszállás alá tartozik.

Dimenziók: 780 kilométer hosszú a partterület, a legnagyobb kelet-nyugati kiterjedés 224 kilométer, a leghosszabb észak-déli kiterjedés pedig 96 kilométer. Szokták mondani, hogy a szigetnek olyan a formája, mint egy serpenyőnek a fogójával. (Az ókorban kiterített szarvasbőrhöz hasonlították.)

Ciprus déli, görögök lakta területein 715 ezres a lakosság, az északi török területen kb. 210 ezren élnek (fele részben a törökországi Anatóliából az elmúlt évtizedekben áttelepítettek). Az egész sziget lakosságának a 85 százaléka görög, 12 százaléka török, a többi örmények, maroniták, brit nyugdíjasok, oroszok. Érdekes adat, hogy a volt Szovjetunió országaiból a becslések szerint 30 ezren élnek Cipruson a meleg, a pénz biztonsága, a kellemesebb, nyugisabb környezet miatt. A görög-török területekre osztott Nicosiában kb. 200 ezren élnek, Limasszol kb. 160 ezres, Paphos kb. 45 ezres. A ciprióták által lakott városok közül a harmadik nem is a szigeten van: London (százezer).

"Narancsvirágzás március végén: ilyenkor nemcsak a narancs, hanem minden citrusféle virágzik és isteni illata van. A fákon már ott függnek az érett gyümölcsök és még a virágok is. Gyönyörű fehér virágja van, amit nemcsak én, hanem a méhek is kedvelnek. Hegyek, völgyek, tengerpart: nagyon szeretem a természetet, a tengert, az erdőket, a hegyeket, és ez itt mind megtalálható. Tavasszal még ugyanazon a napon lehet síelni a Troodos-hegységben és (ha merészebb vagy) fürödni a tengerben is. Nagyon sokan geocachingelnek az ismerőseink között is. Tavasszal lehet túrázni, de nyáron nem igazán alkalmas erre a hely. Akkor nincs más választás, irány a tengerpart. Sok, festői helyen vezető túraútvonal található, ha erre jártok, ne hagyjátok ki semmiképpen sem." forrás

Időjárás és éghajlat

A szigetország szubtropikus klímája száraz, forró nyarat, ellenben enyhe, csapadékos telet jelent. Ciprus meglátogatására az április és június, valamint a szeptember és november közötti időszak a legkellemesebb, mert kellően meleg van, és kevés az esős napok száma. Júliusban és augusztusban egyáltalán nincs eső, viszont a 40 fokot megközelítő hőség uralkodhat. Télen átlagosan nincs napközben 15 foknál hidegebb, és éjszaka sem süllyed 5 fok alá a hőmérő higanyszála Cipruson. Márciusban nappal már a 20 fok felé közelítő enyhe időjárás a jellemző, áprilisban stabilizálódik a 20 fok körüli meleg, májusban nappal már a 30 fokot megközelítő a hőmérséklet, aztán egészen októberig 30 fok felett van napközben. Júliusban és augusztusban még éjszaka sincs 20 foknál hűvösebb. Májustól szeptemberig a napsütéses órák száma akár 10 is lehet egy napon belül. A táj tavasszal a legszebb, mert ilyenkor látni a legtöbb zöldet. Cipruson a magyar a levegőt sósnak, párásnak érzi. 

Cipruson a tengervíz hőmérséklete a nyári hónapokban igazán kellemes. Májusban még 20 fok körüli, júliustól októberig 25 és 30 fok között váltakozik.

"Márciusban szép tavaszi időjárás volt, a tengerben még nem tudtunk fürdeni, csak bokáig merészkedtünk be, de voltak, akik jobban bírták. Május-június környékén már biztosan kellemes a tenger is." (Krisztina,)

Nyáron a sziget északkeleti részén nincs olyan forróság, mint a déli részen, ahol meleg szelek terjednek, részben forró sivatagi szelek, melyek a kelet-mediterrán szárazföld partvonalai felől jönnek.

"Bár télen érkeztünk a szigeten még ekkor is nagyon kellemes az időjárás. Napközben 17-20 fok van. Eső eshet, s nem árt a réteges öltözet, de ha kisüt a nap akár 25 fokra is felkúszhat a hőmérő higanyszála. Nekünk szerencsénk volt, még fürödni is tudtunk. A tenger kellemes, kb 18 fokos ilyenkor. A tél még abból a szempontból is nagyon ideális, hogy minden csodásan zöld (nyáron a nagy melegben kiég a növényzet nagy része) Ajánlom még azoknak a telet, akik nem kedvelik a túlzsúfolt turista paradicsomokat. Ebben az időszakban sokkal kevesebben vannak, lehet haladni, nézelődni,fényképezni a nélkül, hogy az ember, lépten-nyomon belebotlana különböző turista csoportokba." (Papp Orsolya)

Történelem

Ciprus i.e. 45-ben lett a Római Birodalom tartománya. Az első ország volt, amit egy keresztény kormányzott. Az ottomán birodalom csaknem fél évezreden át kormányozta Ciprust. 1878-ban azonban az ottománok az oroszok elleni háborúban összeszövetkeztek a britekkel és taktikai okokból átjátszották nekik Ciprus irányítását. Az első világháborúban a törökök a németek oldalán harcoltak és így vesztesen kerültek ki a végén. Ciprus a brit korona gyarmatává vált. A második világháborút követően a szigeten élő görögök elkezdtek küzdeni azért, hogy Ciprus Görögországhoz csatlakozhasson. Erőszakos támadások indultak a brit hatóságok katonai erői ellen. Közben a ciprusi törökök is elkezdtek magukban szerveződni, mert ellenségesen viszonyultak ahhoz, hogy a sziget Görögország részévé váljon. Ellenérzést keltett bennük az is, hogy Görögország görögöket telepített Ciprusra az etnikai arányok felborítása céljából.

1957-ben ENSZ határozat született arról, hogy Ciprus független állammá váljon. A függetlenséget megpecsételni hivatott zürichi megállapodást támogatta Nagy-Britannia, Görögország és Törökország egyaránt. 1960-ban létrejött a független ciprusi köztársaság és úgy tűnt, hogy békében tudnak egymás mellett élni a szigeten lakó görögök és törökök. Sajnos nem így történt. A szigeten 1963-ban polgárháború tört ki, és ENSZ-erőket kellett küldeni, hogy az erőszakot féken tartsák.

1974-ben Görögország államcsínnyel megkísérelte megbuktatni a ciprusi nemzet egységét megtestesíteni hivatott elnököt Makariosz-t. Törökország 1974-ben beavatkozott és a zürichi megállapodásra hivatkozva csapatokat küldött a szigetre a török ciprióták védelme érdekében.

1983-ban létrejött az Észak-Ciprus-i Török Köztársaság a sziget területének csaknem 40 százalékán. Ezt a köztársaságot azonban a nemzetközi színtéren szinte senki nem ismert el. 2002-ben beható párbeszéd történt a sziget görög és török vezetése között és ennek köszönhetően némileg enyhült a feszültség a ketté szakadt országban. 2003-tól lehetővé vált a mesterséges határon keresztüli mozgás, közlekedés. 2004-ben mindkét oldalon népszavazást tartottak az ország egyesülésének lehetőségéről, de a görög ciprióták elutasították a nemzetközi megállapodási javaslatokat. A török ciprióták igennel szavaztak az ország újra egyesítésére. A sziget így jelenleg is ketté osztott. A Ciprusi Köztársaság (a görögök lakta Dél-Ciprus) 2004-ben az Európai Unió tagja lett, majd az euró vált a hivatalos fizetőeszközévé.

Manapság , szokások

Sokakat meglep, hogy Ciprus mennyire fejlett, magas életszínvonalú ország. Lényegesen magasabb náluk az életszínvonal, mint nálunk. A családok sok nemzedék óta képesek felhalmozni javakat, amelyeknek köszönhetően a családokban a fiatalok a tanulmányaikat követően egész jó egzisztenciával képesek rajtot venni. Sokszobás házakban, lakásokban laknak, kényelmes körülmények között. Ott nem számít jómódúnak az, akinek a kertjében úszómedence van. A nők imádnak vásárolni, és többnyire van is pénzük sok mindenre költeni.

Cipruson szegénység, nyomor nincs, vagy egészen kivételes. A városokban nem is látni kéregetőket. A görög Ciprus társadalmában döntő hányadot jelent a masszív középosztály, amelynek itt része a munkásság is. Nagyon erősek a szakszervezetek, amelyek eredményes küzdelmet folytat azért, hogy a munkások ne süllyedjenek a középosztály alá. Nagyon erős a kommunista párt is, sőt 2011-ben jelöltjük megnyerte az elnökválasztást. Krisztofiasz, a párt főtitkára, Ciprus elnöke a szovjet Moszkvában végzett egyetemen. Nekünk, magyaroknak furcsa, hogy egy sikeres kapitalista ország élén egy szabad választásokon győzedelmes, jelenleg is kommunista politikus állt. Azért a múltidő, mert 2013 elején éppenséggel egy konzervatív, jobboldali tömörülés jelöltje, Nikosz Anasztasziadisz nyerte meg az elnökválasztást. Nehéz dolga lesz, mert a szigetországot államcsőd fenyegeti. A ciprusi gazdaság nehéz helyzetben van, főként, hogy ezer szállal kötődik a súlyos válságban lévő Görögországgal. Ciprus veszélyes mértékben el van adósodva. Ciprus nagyon várt arra, hogy megállapodást kössön az IMF-fel és az Unióval valamilyen pénzügyi mentőcsomagról.

És lőn: 2013. márciusban az euróövezeti országok pénzügyminiszterei megállapodtak a Ciprusnak szánt nemzetközi hitelcsomag fő elemeiben, a szigetország összesen 10 milliárd eurónyi forráshoz jut. A megállapodás értelmében Ciprus jelentősen, tíz százalékponttal emeli társasági adóját, a bankbetéteket pedig egyszeri illetékkel és kamatadóval sújtja. Az egyszeri illeték százezer euró fölött 9,9 százalék, az alatt pedig 6,75 százalék lesz. A mentőcsomag fő rendeltetése, hogy segítsen tőkéhez juttatni a ciprusi bankrendszert, amelyet súlyosan érintett a görög adósság tavaly elhatározott részleges leírása. A csomag értéke bizony kevesebb a Nicosiában reméltnél. A szigetország korábban 17 milliárd eurónyi szükségletről tett említést, amelyből számításai szerint 10 milliárd lenne csak a banki konszolidációra szánt összeg. Az uniós partnerek már korábban tudatták, hogy azt szeretnék, ha Ciprus maga teremtene olyan többlet jövedelmeket, amikből ezt a folyamatot finanszírozni tudná.

Vannak ciprusi utazást tervezők, akik aggódnak, amiatt hogy a polgárháborús állapotokban leledző Szíria veszélyesen közel van a szigetországhoz. Nos, tény és való, hogy Ciprus alig több mint 100 kilométerre van a szíriai partoktól. Azonban aggodalomra nincs ok, mert a valóban borzasztó szíriai helyzetnek nincs közvetlenül veszélyes kihatása Ciprusra. (Emlékezzünk vissza arra, amikor Jugoszláviát bombázta a NATO, Magyarországon emiatt nem volt veszélyes turistáskodni, pedig a harci események a magyar-jugoszláv határtól 100 kilométernél közelebb történtek.) Legfeljebb abból adódhatnak a turizmust is érintő problémák, ha szíriai menekültek indulnak el nagyobb számban hajón át Ciprusra. Ennek azonban egyelőre nincs semmi jele. A szíriai menekültáradat iránya a szárazföldön velük szomszédos Törökország (volt).

Nicosia (Lefkosa), a viág utolsó megosztott fővárosa - Ata fotója

,, Több várost is volt szerencsém meglátogatni: Limassol, Larnaca, Protaras, Paphos, Curion vidéke, Troodos hegyi falucskái. Nem egyszer kissé kábán barangoltam eme városok utcáin, főleg mikor egy teljesen leromlott állapotú étterem mellett egy luxus óraüzlet volt, majd amellett egy lakóépület, utána ruhaüzlet, majd azt egy újabb romos épület követte. Ez volt az egyik kettőség, amit tapasztaltam." forrás

---

,, Az utcákon sok a kóbor macska. A Cipruson éló és idegenvezetőként ismert Kirner Zsuzsa elmondta nekünk, hogy a ciprusiak nem tartanak macskát a lakásaikon, házikon belül, de megtűrik, sőt etetik is őket a kölcsönös haszon alapján. A macskák ugyanis távol tartják a lakhelyektől a kigyókat, patkányokat. Több helyen láttuk, hogy a házaktól pár méterre macskafalkák műanyagtányérokból eszegetnek. Ha ez nem elegendő, akkor az éttermekben, a teraszokon az asztalok közvetlen közelében kéregetnek elég intenzíven, számunkra például zavaróan. Biztos sok vendég megszánja őket, különen nem tanyáznának a vendéglátóhelyeken.

A szigeten tbb macska él, mint ember, az utóbbi kategóriába beleszámítva a nyaralókat is. (aji, 2021)

Görög-török viszony

A ciprusi görög-török viszály ma is fájó, komplex probléma, amelyet persze a görögök és a törökök teljesen másképpen interpretálnak. Az úti kritikus nem tud és nem is akar ebben a kényes, érzékeny témában állást foglalni. Amikor a külföldi turista a török oldalon, Famagusta strandrészén megpillantja a hetvenes évek eleje óta üresen álló szürke, lepusztult szállodai toronyépületeket, akkor nem az jut eszébe, hogy kinek lehet igaza, hanem az, hogy milyen kegyetlen a történelmi sors. Borzasztó látvány a szellemváros, ahol mintegy 30 ezer ágy kapacitással virágzott a nyaraló turizmus a hetvenes évek elején. Reménysugárnak érződik az, hogy a Famagusta-i strandon már itt-ott láthatók a turizmus újraéledésének egyszerű jelei.

Manapság már a turisták szabadon, könnyedén mozoghatnak a két országrész között. A görög cipriótákkal való akár felületes beszélgetésekből azonban a turista számára kiderül, hogy fájó, mély sebekről van szó. A görög cipriótáknak tán az fáj a legjobban, hogy Törökország Anatóliából szervezetten támogatott betelepülést a sziget török részébe, s ezzel a görögök szerint felszakították Ciprus népességének természetes etnikai szövetét.

A hetvenes évekig a török ciprióták még elég jól tudtak beszélni görögül és a görög ciprióták is tudogattak valamennyit törökül. A politikai konfliktusok azonban a nyelvtudás szempontjából is falakat emeltek. Ma már hazafiatlan dolognak számítana az, ha egy görög ciprusi törökül, egy török ciprusi görögül megszólalna. Úgy éreznék, hogy az ellenség nyelvét használnák. A teljes szétszakadás több mint negyed évszázada után már csak az idősebb görögök értenek egyáltalán törökül, és a fiatal török nemzedék egyáltalán nem tud görögül.

"A szigetlakók kétharmada görög ciprióta. Ha legörögözöd őket, akkor kikérik maguknak és fölháborodva közlik, hogy ők ciprusiak! A török ciprusiak még jobban kiakadnak, ha letöröközik őket!" (Susanna Kirner)

Emberek

A lakosság 80 százaléka keresztény, nagy többségük görög ortodox hitűnek vallja magát. A katolikusok csupán 38 ezen vannak (a lakosság 4,7 százaléka). Mozlimok csak két százalékban vannak. Sok keresztény azoknak a kereszteseknek az utódait nekintik őseiknek, akik Ciprusra telepedtek a 12. században, Jeruzsálem elestét követően.

A ciprusiak roppant családszerető népek, mégpedig nagycsaládi keretek között. Többgenerációs szinten erős a családi szolidaritás, az idősek tisztelete erősebb, mint nálunk. Imádják a családi ünnepeket és a szoros nagycsaládi kapcsok miatt szinte minden hétre jut valami családi összeröffenés. Szeretik a társasági életet és sok időt áldoznak a rokonságra, a baráti társaságra, a dumapartikra. Mivel nincsenek a szigeten nagy távolságok, így könnyű összehozni az ünnepléseket, találkozásokat. Nagyon tisztelik a hierarchiát és komoly jelentőséget tulajdonítanak neki. Nem csak az idős kor, hanem a magasabb társadalmi státus, pozíció is erőteljes tiszteletet kap.

A ciprusiak a viszonylagos jómódjuknak, a konszolidált, lassú életritmusoknak köszönhetően kiegyensúlyozottak. Nagyon szeretik hazájukat, igazi ciprióta patrióták. Annyira szeretnek Cipruson élni, hogy nem is szeretnek túlzottan külföldre menni turistáskodni. A nyaralás tekintetében ez érthető, hiszen nekik ott van a tenger és a sok napsütéses hónap. A magyar turisták általában kedveseknek, vendégszeretőknek, udvariasnak mondják a ciprusiakat. Tudnak angolul, tehát - ha az utazó is tud valamennyit - akkor az útbaigazítás könnyedén megy.

A festőművész - n.e. fotója

Mindig kényes kérdés, ha meg akarjuk fogalmazni egy ország lakóival kapcsolatos negatív sztereotípiákat. Az általánosítás mindig igazságtalan, mégis érdekli az embereket. A turista egy hét alatt bizonyára nem tud kellően elmélyedni a helyi emberek megismerésében, de azért szívesen megtudná, hogy a ciprusiak jellemzően milyenek. Bizony a ciprusiakra eléggé jellemző a felelőtlenség (linkóciság). Amit sok magyar turista megtapasztal, ha magyar utazási iroda, és/vagy helyi magyar asszisztencia nélkül maga próbálja megszervezni ciprusi programjait, és a repülői transzfereket: a taxisok, az személyszállítók, és egyéb szolgáltatók jellemzően megbízhatatlanok, folyton késnek. Ezekből komoly problémák adódnak, miután a nagy utazási önbizalommal teli magyar turista rájön, hogy mégsem volt annyira ügyes és élelmes az önálló szervezésben. Biztonságos megoldásról tudunk: Zsuzsa.

A Cipruson élő külföldiek, így magyarok többnyire úgy vélekednek, hogy a ciprusiakat elkényezteti az élet, nincs a munkával kapcsolatos mókuskerék, és hozzá vannak szokva a kényelemhez, csak éppen annyit dolgoznak,amire mindenképpen szükség van. Falánkság és lustaság - jelentette ki egy neves ciprusi művész arra kérdésre, hogy honfitársai mely tulajdonságaikat röstellhetnék a leginkább. A feltételes mód indokolt, ugyanis: nem röstellik. A ciprusiak nem igazán szeretnek sportolni, inkább nézik, például a foci itt is rendkívül népszerű. Kényelmességük miatt nem szívesen gyalogolnak sokat, inkább autóval mennek mindenhova. Egyesek szerint a ciprusiak gondolkodásmódja a "szigetmentalitásuk" miatt meglehetősen zárt, van, aki szerint szűk látókörűek. (Meglepően kevés a könyvesbolt és ritkán látni könyvet olvasó helyit.) A görög-török témában - valamennyire érthetően - emocionális erővel elfogultak. Nem szívlelik (utálják?) a törököket, főleg az északi területeket megszálló Törökországot. Az utóbbit azért is, mert Anatóliából programszerűen betelepített Ciprusra török parasztokat.

"A ciprusiak többnyire lenézik az országukban dolgozó külföldi vendégmunkásokat (pl. pincéreket, fizikai munkaerőt). Olyanok, mint a jobbágyait lenéző földesúr. Felsőbbrendűségi érzéseik vannak e tekintetben. A ciprusi munkaadók kemények kiszipolyozzák, kizsákmányolják a külföldi, főleg kelet-európai munkaerőt. Rengeteg túlórát erőltetnek rájuk, egyes munkaadók kíméletlenek, rosszul fizetik meg a külföldi alkalmazottaikat. Sok külföldi vendégmunkás csak kényszerből, a pénz miatt, meg a napsütéses, jó klíma miatt marad Cipruson, egyébként többé-kevésbé utálják a helyieket, és sok helyen kifejezetten rettegnek a munkaadóiktól. Egyes, ott dolgozó külföldieknek hányingere van attól, hogy milyen protekciózó, uram-bátyámos, kontraszelektált, belterjes világ uralkodik Cipruson. Persze valahol irigyek is arra, hogy a ciprusiak jól élnek. Vagy éltek eddig?" (J.K.,)

---

"A gyerekek szeretete: attól a perctől kezdve hogy a szigetre léptünk, mindenhol szeretettel fogadták a kisfiunkat. Pár példa, hogy milyen barátságosak itt a helyiek a gyerekekkel és gyerekes családokkal. Egy étteremben ebédeltünk, amikor a felszolgáló “elkérte” a kisfiunkat és bevitte a konyhába megmutatni a szakácsoknak. Az utcán megállítanak vadidegenek és megcirógatják az arcát, megkérdezik a nevét és hogy mennyi idős. Az egyik bevásárlóközpontban Paphoson a pénztáros lány dögönyözte meg. Számtalan emlékem van ezzel kapcsolatban. Lehet, hogy kicsit furcsa szokás ez a szigetre először utazóknak, de egy idő után meg lehet szokni és a gyerekek általában élvezik is ezt a fokú népszerűséget.

A család szerepe: a család nagyon fontos szerepet játszik a ciprusiak életében. Összetartanak, vigyáznak egymásra és a fiatalok tisztelik az időseket. Sokszor több generáció is egymás közelében él (aminek természetesen megvan a maga hátránya is), a családi kötelékek nagyon erősek. Hétvégén pedig a családok összejönnek egy kis szuvla sütésre és beszélgetésre, erre mindig szakítanak időt." forrás

---

"Jellemző temperamentum náluk a "ráérünk", nem kell elkapkodni, siettetni semmit. Ti is ráértek, turisták vagytok. Mit izgatjátok magatokat. Kedvesek és segítőkészek, igazán jól beszélnek angolul. Jókedélyűek általában, a férfiak szívesen töltik idejüket a helyi kis kávézókban ostáblát játszva és megbeszélve az aktuális eseményeket. Nagyon vallásosak és nagyon tisztelik a hagyományaikat." forrás

---

Készülj fel, hogy bad hair day, slampos nap vagy 8 órás műszak utáni megviselt, csapzott zombifej nem számít: a ciprusi pasik minden körülmények között úgy megbámulnak, mintha minimum Victoria’s Secret modellként lejtenél a limassoli főutca kopott járdáján. forrás

Turista etikett

1. Ha helyivel kezet rázunk, akkor mosolyogjunk és nézzünk egyenesen a szemébe. Cipruson az emberi kapcsolatok meglehetősen informálisak, a helyiek nagyon közvetlenek, könnyen, gyorsan fraternizálnak. Kellemetlen, ha a turista erre ridegen, távolságtartóan reagál. Alkalmazkodjunk barátságosságukhoz.
2. Ne szólítsunk ciprusit a keresztnevén mindaddig, amíg erre nem jelez bátorítást. Ha többen vannak a helyiek, akkor búcsúzáskor egyenként mindenkitől köszönjünk el, ne csak úgy "általában". Érdekes, hogy az amúgy udvarias és mosolygós ciprusiak a boltokban nem szoktak köszönni, eltekintve persze a törzsvevőktől.
3. A templomok és kolostorok meglátogatásakor legyünk illő öltözékben: férfiak hosszú nadrágban és ingben, nők hosszú szoknyában vagy nadrágban, a karokat takaró felsőruhában.
4. Kirándulások alkalmával a turista eljut vidékre, Ciprus belsejébe, kis településekre. Ha úgy hozza a sors, hogy egy helyi lakos kávéval vagy valami más innivalóval megkínálja, akkor még véletlenül se utasítsuk vissza a szívből jövő gesztust.
5. A coviddal kapcsolatos igazolásokat, oltásit különösen, a legváratlanabb helyeken kérik el. Hordjuk mindig magunknál.

Talán nem kellene rákönyökölni az ókorra. - Kriszta fotója (Paphos,régészeti park)

Gasztronómia

Az étkek kísérője többnyire a friss saláta és a natúr joghurt. A jellegzetes ciprusi ételek különbözőképpen elkészített zöldségekből állnak, fontos alkotóelem az olívaolaj, a paradicsom és a hagyma. Ha a helyiek vendéglőbe mennek, akkor gyakran meze-t rendelnek. A meze sok kis adag étekből álló nagy ételegyüttes. Vannak benne mártások, szószok, saláták és a menüsor lezárásaként grillezett hús vagy hal.

A meze

A meze jelentése valami olyasmi, hogy étvágygerjesztő falatkák, valójában nagyon is megfelel fő ételként, egyfajta fix menüsornak felfogva. Ez a menüsor rendszerint salátával, kenyérrel és szószokkal nyit. Ezután jönnek - nem egyszerre, hanem egymás után a különböző étkek. A végén akár 30 tálka is sorakozhat az asztalon. A meze akár felfogható a ciprusi specialitások seregszemléjének. Íme néhány jellemző résztvevő: grillezett halloumi (egy kemény sajt), kleftiko (klasszikus bárányétel), keftede (hosszúkás fasírt), muszaka (rakott padlizsán). Körítésnek tálalnak mindezekhez rizst, kuszkuszt, héjában sült krumpli és különböző grillezett zöldségek.

"Ciprusi Meze: ez egy kihagyhatatlan kötelező elem, annak aki Cipruson jár. Körülbelül 15 -18 fogásból álló kóstoló,ami bemutatja a ciprusi konyhát, a reggelitől az előételen át a desszertig. Kb 17- 20 euró egy adagmeze. Az éttermekben általában minimum kettőt szükséges rendelni egyszerre. 3-4 főre ez bővel elég lesz. Mi ketten küzdöttünk vele, de nagyon megérte. Fantasztikus volt. Csak körülbelül tudom leírni miket is ettünk: (a képeken a töredék látszik csupán) Friss pita kenyér,foghagymával, és olíva olajjal,különböző szószokkal, fetás saláta, olajbogyók, cékla, karalábé,tojásrántotta szerűség, éti csiga, sajtos tészta, gomba, kolbászka, bárányborda, Haloumi – grillezett ciprusi sajt, rántott padlizsán, grillezett csirke, grillezett sertés, libamáj, kacsamáj, lecsószerű mártásban sertésvelő, darált húsos nagyon fűszeres tekercs. Nagyon sok hagymát esznek, mindenen van valamilyen formában hagyma. (gyomor gyógyszer ajánlott az érzékenyebbeknek)(A ciprusi sör , a Keo nagyon kellemes, Cipruson népszerű bor a Commandaria. Nagyon különleges édes, aromás bor.) Létezik hús és hal meze is. Nem minden étteremben van mindkét fajta. Sőt létezik mexikói meze is, amennyiben épp egy azték étteremben vagy. Mindenképpen nagyon ajánlom, hatalmas élmény. Az egyik tányérkát elvitték és két másikat helyeztek le helyette, a pincérek folyamatosan érdeklődtek mi hogy ízlik minden megfelelő e. Isteni volt!" (Papp Orsolya)

Ami izgalmas, hogy minden taverna a maga kreativitása alapján kombinálja össze az ételsort. Bort és vizet adnak az étkezéshez és a meze végén valami gyümölcsöt kínálnak, valamint ciprusi kávét. Ez utóbbi erős és három változata van: cukorral, cukor nélkül is közepesen édesítve. Érdekesség: Cipruson az édes vörösborok egyike a Commandaria. Úgy tartják, hogy ez a világon a legrégibb eredetű bor.

"Friss gyümölcsök és zöldségek egész évben: Próbálunk egészségesen táplálkozni, ráadásul van egy 11 hónapos kisfiunk, így számunkra ez is fontos és nagyon szeretjük, hogy itt mindig van friss zöldség és gyümölcs. A tél a citrusfélék és banán időszaka, imádom a friss citromot, amit magam szakítok le a fáról és nem kezeltek semmilyen vegyszerrel. A friss ciprusi avokádó is fenséges, mert igen, az is megterem ám itt. Az ananász kivételével a legtöbb trópusi gyümölcs is megtalálható. Itt már március közepétől dúl az eperszezon, nyáron pedig a finom, mézédes ciprusi dinnye kerül az üzletekbe. A vegetáriánusok álma szerintem Ciprus, mert nemcsak friss minden, hanem még olcsó is (Magyarországhoz viszonyítva is)." forrás

---

"A ciprusi ételek nem igazán a vegetáriánusok kedvencei, a meze tartalmaz még finom parázson sült ciprusi kolbászféléket pl. kleftakia, lukanika; valamint juhsajtot és szuvlakit is, ami szintén parázson sült. Általában csirke-, sertés- vagy bárányhús. A ciprusi konyha jellegzetes levese a trachanász, ami tulajdonképpen egy húsleves, de ne gondoljunk a mi jó kis magyaros húslevesére, hanem egy olyanféle levesre, ami hántolt búzát és joghurtot is tartalmaz. A ciprusiak is készítenek raviolit, különlegessége, hogy a tésztába haloumi sajt (sós, puha juhsajt) és menta is kerül. A muszaka ugyanúgy készül, mint a görögöknél. A paputsziákia húsos paradicsommártással töltött, borban párolt padlizsán. A húsos ételekhez használnak bárány-, csirke-, sertés- és marhahúst is.

Az édességeken egyértelműen a keleti konyha hatása érződik:

• Lukumi: zselészerű mandulás sütemény

• Baklava: nálunk is közismert mandulás-mézes réteslapokból készült süti

• Kandaki: zöld dióból készül, amit szegfűszeges sziruppal öntenek le

forrás

---

"A tojást (avgá/yumurta) gyakorta omlettnek sütik meg, hozzáadva mindazt, amit az évszak kínál. Ősszel erdei gombákat tesznek bele, tavasszal vékony vadspárgát vagy strouthia-t (szó szerint kis verebek), ami a közönséges habszegfű levele és fiatal hajtása. A hal általában igen drága, mert a sziget partjainál csak keveset fognak. Mégis feltétlenül érdemes megkóstolni a következő fajtákat: barbouuni/barbun (grillezett tengeri márna), maridhes/gopes (sült ponty) és xifia (olajban, citromlében pácolt kardhal, grillen sütve). A fritőzben készült tintahal (kalamarakia/kalamar) nagyon ízletes, ha frissen fogták, de a legtöbb étterembe a Távol-Keletről hozzák." forrás

Fotóegyveleg

Tipikus ciprusi háztető nap által melegített víztartályokkal - Kriszta fotója

Páfosz - Ez nem lomtalanítás keretében lett kirakva és még el nem szállítva. Hanyagság ezen a téren is. - Máshol is láttunk ilyesmit a városban. - Kriszta fotója 

Kikkos kolostor - Kriszta fotója

Hivatlan vendég a szandálomon - g.e. fotója

Vissza az elejére

Kommentek