ÚTIKRITIKA.HU / Komodo sziget

A Komodo Nemzeti Park az UNESCO természeti világörökségének a része. A nemzeti park három szigetre terjed ki: Komodo, Rinca és Padar. A három szigeten mintegy 5 ezer varánusz (a helyiek orának nevezik őket). Planétánk legnagyobb élő földi hüllője három méteresre is megnőhet, 170 kiló súlyú is lehet és 100 évet is megélhet. Először 1912-ben leltek rájuk, s később védettség alá helyezték őket.

"Miért érdemes kiruccanni Komodóra? Hát megnézni a három méter hosszú, akár száz kilogrammot nyomó sárkányokat! Igaz, hogy harapásuk emberre, állatra egyaránt végzetes, a nyáluk pedig olyan mérgező baktériumokat tartalmaz, melyek pár nap alatt végeznek az áldozattal, de kihagyhatatlan élmény, ha az ember Indonéziában jár! A sárkányok a múltból itt felejtett dinoszauruszok, hatalmas, vastagbőrű, lomha gyíkok, nagy karmú, bizarr krokodilok!

Komodó a 17.500 szigetből álló indonéz szigetvilág egyik apró szigete. A turista nem landolhat Komodón, hanem először Indonézia valamelyik nagyobb szigetére kell eljutnia, hogy ellátogathasson a csak hajóval megközelíthető, izolált szigetre. Mi Jáváról Balira, majd pedig Sumbawára repültünk, ugyanis Sumbawa és Flores szigete között terül el ez az apró sziget, ahol a világ legnagyobb varánusza él. A látogató az óriáshüllők megtekintése után egy csendes öbölben éjszakázhat a hajón, mert Komodón még nem épült vendégeket fogadó, megfelelően védett tábor." forrás

,, A korábbi tervekkel ellentétben az indonéz hatóságok 2020 januárjától nem zárják le az idegenforgalom elől a veszélyeztetett komodói sárkányok lakóhelyéül szolgáló Komodo-szigetet, hanem "tagsági díjat" szednek majd a turistáktól. Borsos árú belépőt szednek: a szigetre érkezőknek ezer dollárt (307 ezer forintot) kell fizetni az eddigi tíz dolláros díj helyett!!!

2018-ban 176 ezer turista látogatott el Komodo-szigetre, miközben 2008-ban még csak 44 ezer fő járt ott. Az ezer dolláros "tagsági díj" egyéves belépést biztosít a szigetre látogatóknak. A terület kormányzója szerint ez a díj olcsó.

A kormány fokozza a komodói sárkányok védelmére tett erőfeszítéseket. Azt is közölték, hogy a korábbi tervvel ellentétben a sziget mintegy kétezer fős lakosságát sem telepítik ki. Arra azonban ügyelnek, hogy ne nőjön a létszám, és ezzel ne fenyegesse a varánuszok élőhelyét. A helyi közösséget felvilágosító programmal készítik fel arra, hogy segítsenek a veszélyeztetett faj megvédésében.

Az indonéz híradások szerint a tagságnak két szintje lesz. A prémiumtagok ellátogathatnak a Komodo-szigetre, a nem prémiumtagok pedig a Komodói Nemzeti Park más szigeteire léphetnek, ahol szintén élnek varánuszok. A tagsággal kapcsolatos pontos szabályokat hamarosan kidolgozzák. (2019. október.) forrás

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

A sárkányok megmutatására szervezett túra biztonságos, jól szervezett, nem féltünk (nagyon)
Komodo szigetén a gyönyörű Pink Beach (Rózsaszínű strand)

Nem tetszett

Sok erőfeszítéssel (túrázással) előfordul, hogy csak kevés "sárkányt" lehet látni

Vélemények

,, Komodó szigetén, ahol a komodói sárkánygyíkot néztük meg. Nem elég, hogy itt él ez a veszélyes állat, de jó ha tudjátok, hogy ezen felül még 16 féle mérges kígyó is él a szigeten, ám erre fel is hívják különböző táblákkal a figyelmet. A sárkánygyík amúgy is veszélyforrás, több szigeten szabadon is jelen vannak. Helyiek állították, hogy akár kis gyerekeket is képes elvinni a házak udvaráról. Hogy oldjuk a rém hangulatot, lent a tengerben sznorkereztünk, (maszkban és lélegzőpipában úszás) ahol számos gyönyörű állatot és növényt is megnézhettünk. (2018)" forrás

Odajutás

Labuan Bajo-ból Rinca szigetére való eljutás a hajón kb. két és fél órás.

L. j. fotója

Egyéb hasznos információk

Rinca szigetére lépésért fizetni kell. A fényképezőgép használat költsége 56 USD, a videóé: kb. 14,5 USD.
Feltétlenül kell vinni napvédőkrémet, napszemüveget, fejfedőt és a test lehető legnagyobb részét fedő öltözetet.

"A Komodói Nemzeti Park turisták számára fenntartott üdülőfalujában Loh Liangban lehet szállást szerezni, és itt van az igazgatóság épülete és az ügyeletes parkőrök szállása is. Az üdülőfalun kívül csak egy szerény halászfalu áll még a tengerparton innen fél óra járásra, a változatosság kedvéért Komodo a neve!" forrás

A komodo sárkánygyíkokról

"Földünk legnagyobb gyíkjának természetes élőhelye, mely a nevét is a szigetről kapta. A komodói sárkány egyáltalán nem okád tüzet és mindössze egyetlen feje van. A varánuszokhoz tartozik , nevét a holland tudós Ouwens 1912-ben írta le először, aki a hatalmas gyíkot Varanus komodoensisnek nevezte el. Ismertebb neve: komodói sárkány vagy komodói varánusz. A holland kormány, felismerve a faj veszélyeztetettségét, 1915-ben a gyíkok védelmét rendelte el. A komodói sárkány mára egyfajta élő legendává vált. A felfedezése óta eltelt évtizedekben számos ország indított expedíciót a szigetre a faj vizsgálatára.

a.o. fotója

A 30 kilométer hosszú Komodót és a mellette található kisebb Rinca szigetet kivéve másutt nem él az óriásgyík. Gyenge hosszútávúszó lévén kénytelen beérni a környékkel. Az elszigeteltségnek azonban előnye is volt, mégpedig a háborítatlanság. A komodói sárkánygyík a szigeten mindig csúcsragadozó volt, tartósan a táplálkozási lánc végén sikerült magát pozicionálni. A stresszmentes körülményeknek köszönhetően a legnagyobb példányok mérete eléri a 3 méter feletti hosszúságot és 100 — 120 kilogrammos súlyt. Ráadásul a szigetet mintha neki teremtették volna. A kietlen és száraz vidék jelentős részét magas hegyek és a lesből való támadásra kiválóan alkalmas erdők és bozótosok tarkítják. Komodo ideális sárkánynevelde és sárkányhajlék." forrás

Olvasmányos linkek

"Ez az egyetlen megszervezett utunk Indonéziában, mivel Komodóra nem tud az ember saját szakállára eljutni. Azonnal csomaghordó fiút szerez nekünk, aki elvinné az ötven méterre parkoló autóhoz a csomagjainkat. Köszönjük, nem kell minket kiszolgálni, utasítjuk el szolgálatkészségét. Persze a többi turista csillogó szemmel konstatálja: micsoda szerviz! Arnold indulna is velünk a szállodába. Na de milyen szállodába? Köszönjük, de mi már választottunk az útikönyv alapján. A száját húzza, mert ő már intézett szállást, ahol talán egy kis közvetítői díj is ütné a markát, azonban kénytelen elfogadni az előállt helyzetet. A reptérről Bimába, a közeli városba a tengerpart mentén jutunk el. Az utat sóföldek övezik és kis halászbódék, távolabb pedig rizsföldek zöldellnek. Bima sáros, lócitromos földutakkal fogad, az út szélén helyi lakosok álldogálnak, beszélgetnek, árulnak, vásárolnak.

Megérkezünk a szállodába, amely a koszos utcáról nyíló, csempézett, a helyi viszonyokhoz képest előkelő épület, és a gyarmatosítás idejéből maradhatott fenn. A szoba berendezése a luxuskategóriába tartozik, van hűtőszekrény és légkondi, a fürdőszobában angol-vécé, a tisztaság azonban – akár eddigi szállásainkon – itt is hagy kívánnivalót maga után: foltok tarkítják a falat, az ágytakarót, a padlót. Megegyezünk Arnolddal, hogy másnap indulunk a kikötőbe, Sapébe, majd onnan hajózunk ki Komodó szigetére. Kb. ötórás hajóút vár ránk, aztán megnézzük a varánuszokat, búvárkodunk, utána a part közelében éjszakázunk a hajón, majd visszahajózunk Bimába.Koraeste még teszünk egy rövid sétát Bimában. A város fekvése lenyűgöző: sűrű erdőkkel fedett hegyek és vulkánok ölelik körül, na meg a végtelen óceán. Az utcán lovaskocsik vegyülnek az autók és a robogók közé. És kecskék színesítik a városképet. Lépten-nyomon „Halló mister!” megszólítást hallunk, majd jókedvű nevetést. Az egyik piac utcáján ananászt, narancsot és licsit vásárolunk.

Majd visszasétálunk a szállásra, mivel a közvilágítás enyhén szólva gyatra, és csak egyes bódékból szűrődik ki halvány fény, a fehér ember pedig igazi attrakciónak számít. Visszasétálunk a szállóba, és szilveszter estéjét inkább pihenéssel és erőgyűjtéssel töltjük. Arnoldtól megtudjuk, hogy Sumbawa szigetét muzulmánok, hinduk és katolikusok lakják. Százalékokat nem mond, de tudjuk, hogy Indonézia a legnépesebb muzulmán ország, 90 %-ban muzulmán vallású, csak Bali túlnyomó része hindu. Valamint 242 millió lakosával Kína, India és az USA után a világ 4. legnépesebb országa. Sumbawán a kereskedelem a kínaiak kezében összpontosul, ennek megfelelően senki sem szereti őket, tudjuk meg katolikus idegenvezetőnktől. Az ő kínai főnöke több éttermet nyitott és hajói vannak, mondja rossz szájízzel.

Két-három óra múlva megérkezünk Komodó szigetére, újabb két óra, míg körbehajózzuk, hogy kiköthessünk a sziget bejáratánál, ahol belépőjegyet szednek. A sziget szürkés-barnás, sziklás és száraz, a sziget oldalán jól láthatók az erózió nyomai, a tengerbe hulló földcsuszamlások. Helyenként zöld fűfoltok fedik, olykor összefüggő szavanna borítja, néhány fa és bokor is feltűnik, de nagyon kietlen hely benyomását kelti. Bár a sziget lakatlannak tűnik, egy falunyi ember lakja. A komodói sárkányok nemcsak a vaddisznókat és a szarvasokat tekintik eledelüknek, hanem fiatalabb sárkánytársaikat is. Ezért a kicsinyek kénytelenek a fa koronái közt élni, míg fel tudják venni a harcot a többiekkel. A kannibál sárkányok a döghúst sem vetik meg, és jobb híján óvatlan helyieket és turistákat is jóízűen fogyasztanak. Nem hiába figyelmeztetik az ideruccanókat már a repülőtéren: Travel Warning! Indonesia: Dangerously beautiful! (2007)" forrás

,, Az első találkozás a világ legnagyobb varánuszával, illetve legnagyobb gyíkjával a várakozásoknak megfelelően sikerült. Kikötött a hajónk Rincán, és még el sem értünk a túra hivatalos kezdőpontjához, amikor egy kopár mező közepén egykedvűen elsétált mellettünk egy példány. Tulajdonképpen nem csinált semmi különöset, csak bandukolt, éppen jó háttér előtt, így már ettől a pusztai bandukolástól éppen úgy az őslények országában éreztem magam, ahogy legutóbb a 130 millió éves malajziai erdő mélyén. Ezen a két szigeten nincsenek ellenségeik, és bár az emberek berendezkedtek arra, hogy mutogatják őket, mégis egyértelmű, itt ők uralkodnak ezer-párszázan. (2015)" forrás