.
Panagia templomból lett Akdogan mecset - S. Ilona fotója
2024-ben Észak-Ciprus látogatása a magyar állampolgárok számára a következő feltételek és papírok mellett lehetséges:
Útlevél vagy személyi Igazolvány:
Elég a személyi igazolvány is, hogy belépjenek a Ciprus déli, nemzetközileg elismert részébe. Észak-Ciprusba való belépéshez viszont szükség lesz útlevélre is, mivel az Észak-Ciprus hivatalosan nem nemzetközileg elismert állam, és az EU országok nem rendelkeznek közvetlen határforgalmi megállapodásokkal az Észak-Ciprus területével.
Belépési és kilépési ellenőrzések:
Az Észak-Ciprusba való belépés előtt az utazóknak meg kell adniuk a Ciprus déli részén, nemzetközileg elismert határon, hogy beléptek Észak-Ciprusra. Az Észak-Ciprusra történő belépés során az útlevél vagy a személyi igazolvány bemutatása kötelező. Fontos, hogy az utazók a határátkelési pontoknál nyújtsák be a szükséges dokumentumokat.
Vízum:
Nem szükséges vízum Észak-Ciprusba történő belépéshez. Azonban a határok átlépése előtt és után meg kell felelniük a helyi szabályoknak és előírásoknak.
Egészségügyi és biztosítási követelmények:
Bár nincs külön egészségügyi vizsgálatra vonatkozó kötelezettség az Észak-Ciprusra való belépéshez, javasolt, hogy az utazók rendelkezzenek megfelelő utasbiztosítással, amely kiterjed az esetleges egészségügyi problémákra is.
Az Észak-Ciprusra történő belépés után az utazóknak nincs szükségük további engedélyekre a helyi közlekedéshez és tartózkodáshoz.
Észak-Ciprus, Dél-Ciprushoz képest jelentősen elmaradottabb mind infrastrukturálisan (kevesebb a parti sétány, szállodasor és város, mint Dél-Cipruson), mind társadalmilag. Még mindig jelentős az ellentét a görög és török területek között. Talán éppen ez adja meg az igazi autentikusságát Észak-Ciprusnak, ami vonzó lehet a kalandvágyó turisták számára, akik szeretnék felfedezni ezt a még viszonylag érintetlen szigetrészt. Észak-Ciprus északi részén található Kyrenia (Girne) területét sziklás partok és nem homokos tengerpart jellemzi. Van ugyan homokkal feltöltött öböl, de az országos látvány főként a végeláthatatlan tenger, öblökkel, falvakkal és városokkal tarkítva, ami hiányzik a horvát szigetekhez hasonló tájakból. Tehát aki nem szereti, hogy a látóhatáron mindig van valami felfedezésre váró pont, az itt tényleg gyönyörködhet a puszta tenger látványában.
Manapság már rengeteg kiváló hotel található itt. A desztináció egyre inkább a minőségi turizmus jele lesz. Van „falusi” turizmusa is, mini szállodák és panziók terén, amelyek 3*-os kategóriában virágzanak, hihetetlen ár/érték arányt kínálva (kb. 150-200 EUR/fő/hét reggelivel főszezonban), biztos meleggel, forrósággal és tengeri sós levegős feltöltődéssel. Ez komoly konkurenciát jelenthet a Balatonnak és Bulgáriának, különösen, ha az ár/érték arányt meg tudják tartani.
Famagusta: A sziget észak-keleti oldalán helyezkedik el, mintegy 80 km-re Kyreniától. Az ENSZ által körbekerített, görögök által hátrahagyott „szellemváros” mellett is jelentős élményt nyújtott, jobbnak bizonyult, mint Kyrenia. Famagusta vonzáskörzetében nagyok a távolságok, így érdemes taxit használni, vagy ha nem félünk a jobb kormányos, baloldali közlekedéstől, a bérautó is egy megoldás lehet. Tengerpartja látványosabb, és arany színű finom homok fogad bennünket. A szállodák is jobb minőségűek. A famagustai övezetben három, a magyarok által is kedvelt 5*-os szálloda található: a Salamis, a Kaya Artemis és a Noah.
Korzózni, városi/kikötői hangulatot keresni mindkét városban lehet, és a sziget bőven kínál látnivalót egy hétre. Az árak a török viszonylatban megszokottakhoz képest magasabbak és nehezen alkudhatók. Ennek ellenére sok helyen találhatók török kézművesek által készített, jó minőségű ajándékok.
A taxi árak kb. 4 TL = 1 EUR = 1 km.** (2024)
,, Elsőre Famagusta városába érkeztünk, ahol megnéztük a “halott várost” és gyönyörű tengerpartját, amit kerékpárral jártunk körbe. Innen átmentünk a középkori óvárosba, megtekintettük a Szt. Miklós katedrálist, valamint sütiztünk a világ top 10-es listájában szereplő Petek cukrászdában.
Utunk innen Kyreniaba vezetett, ahol megnèztük a kikötőt és sétáltunk a bazársoron. Innen mentünk Bella Pais falujába, ahol egy kora-gótikus apátságot tekintettünk meg, majd ettünk egy isteni Gözleme-t. Utunk Nicosiába vezetett, sétàltunk a piacon, a bazársoron, majd megnéztünk egy 1572-ben épült fogadót, olyan volt mintha egy forgatàs helyszínére csöppentünk volna kora-beli díszletek közé. (2022)
"Elismerem, hogy a Ciprus török részén szerzett mulatságos élményem nem feltétlenül méltó közérdeklődésre, de azért jól esik nekem megosztani a sztorimat vadidegeneknek. Szóval, egy szuper hangulatos török ciprusi kávézóban a vécé felé igyekezve elsétáltam egy hatalmas kalitka előtt, amelyben rendeltetésszerűen madarakat őriztek. Bár sietve haladtam a végcélom felé, azért megakadt a szemem azon, hogy a kalitka alján újság volt szétterítve, nyilván azzal a céllal, hogy a madarak által lepottyantott végtermékek szennyét gyakorlatiasan és periodikusan eltávolíthassák. Nos az éppen használatos, török nyelvű újságbetét közepén egy cikk illusztrációjaként Mányoki Ádám Rákóczi Ferencet ábrázoló festménye virított. A Rodostó-i emigráció kapcsán a fejedelem persze logikusan összekapcsolható Törökországgal, és ezen keresztül akár egy Törökország által ellenőrzött (megszállt?) ciprusi területtel is. Logika ide-oda, tragikomikus élmény volt a sziget török oldalán imigyen találkozni valami magyar vonatkozással. Az összeesküvés elméletektől idegenkedek, tehát megnyugtattam magam, hogy a kávézó tulajdonosa részéről nem lehetett az újságbetét kihelyezése, pontosabban II. Rákóczi Ferenc madárürülékes képmása szándékos magyarellenes provokáció, végül is a fejedelem nem a törökök, hanem az osztrákok ellen kuruckodott, és a törökök éppenséggel menekült státusú vendégként fogadták be." (Jani)
Az észak-ciprusi Ercan repülőtérre csak Törökországból jönnek repülőjáratok.
Észak-Ciprus szálláslehetőségeinek kiválasztásakor néhány kifejezetten specifikus szempontot érdemes figyelembe venni, amelyek a terület egyedi helyzetéből és jellegzetességeiből adódnak. A megfelelő szálláshely kiválasztása nagyban befolyásolhatja a nyaralás sikerességét ezen a különleges, de nemzetközileg el nem ismert területen.
A politikai helyzet miatt Észak-Ciprus nincs jelen a nagy nemzetközi foglalási oldalakon olyan kiterjedten, mint más úti célok. Ez azt jelenti, hogy a szálláskeresést érdemes speciális, Észak-Ciprusra szakosodott oldalakon vagy török foglalási platformokon keresztül végezni. Szintén hasznos lehet közvetlen kapcsolatba lépni a szálláshelyekkel e-mailen vagy telefonon keresztül, ami gyakran kedvezőbb árakat eredményezhet, mint az online foglalási felületek.
A szálláshely elhelyezkedésénél különös figyelmet kell fordítani a tulajdonjogi kérdésekre. Észak-Ciprus területén számos ingatlan vitatott tulajdonjogi státusszal rendelkezik, különösen azok, amelyek az 1974-es események előtt görög cipriótákhoz tartoztak. Egyes szállodák és üdülőhelyek ilyen ingatlanokon épültek, ami etikai kérdéseket vethet fel, és bizonyos jogi következményekkel is járhat az Európai Emberi Jogi Bíróság döntései értelmében. Érdemes olyan szálláshelyet választani, amely bizonyíthatóan tiszta tulajdonjogi helyzettel rendelkezik, vagy legalább 1974 előtt is török tulajdonban volt.
Az áramellátás Észak-Cipruson időnként problémás lehet, különösen a nyári csúcsidőszakban, amikor a légkondicionálók használata jelentősen megnöveli a fogyasztást. Előfordulhatnak rövidebb áramkimaradások, ezért érdemes olyan szálláshelyet választani, amely rendelkezik generátorral. Szintén fontos szempont lehet a tiszta ivóvízhez való hozzáférés, mivel a csapvíz gyakran nem alkalmas ivásra. A jobb szálláshelyek palackozott vizet biztosítanak vagy víztisztító rendszerrel rendelkeznek.
A fizetési lehetőségek korlátozottabbak lehetnek, mint más turisztikai célpontokban. Észak-Ciprus nemzetközi pénzügyi elszigeteltsége miatt a nagy nemzetközi bankkártyák nem mindenhol használhatók, és az ATM-ek is ritkábbak lehetnek. Érdemes olyan szálláshelyet választani, amely elfogadja a főbb nemzetközi bankkártyákat, vagy előre tisztázni a fizetési módokat. Sok kisebb szálláshely csak készpénzt (török lírát vagy eurót) fogad el.
Észak-Ciprus turisztikai infrastruktúrája földrajzilag egyenetlenül oszlik el. Girne (Kyrenia) környéke a legjobban fejlett terület modern szállodákkal és üdülőhelyekkel, míg a Karpaz-félsziget felé haladva a szálláslehetőségek egyre rustikvissábbak és alapvetőbbek. Ez utóbbi területeken a természeti szépség és az autentikus élmény kárpótolja a turistát a luxus hiányáért, de erre érdemes felkészülni.
Az internet-kapcsolat minősége jelentősen változhat a szálláshelytől függően. Ha a vendég számára fontos a megbízható internet-hozzáférés, akkor érdemes ezt előre ellenőrizni, különösen a vidéki területeken található szálláshelyeken. A nagyobb, turistákra szakosodott létesítmények általában jobb minőségű Wi-Fi kapcsolatot biztosítanak.
A strandokhoz való hozzáférés szintén fontos szempont lehet. Észak-Cipruson sok hotel rendelkezik saját, privát partszakasszal, ami kényelmes lehet, de korlátozhatja a mozgási szabadságot. Más szálláshelyek a nyilvános strandok közelében találhatók, amelyek általában ingyenesek vagy alacsony belépődíjjal látogathatók. Figyelembe kell venni, hogy a legszebb strandok gyakran a városoktól távolabb találhatók, különösen a Karpaz-félszigeten.
A szezonalitás nagyban befolyásolja a szálláslehetőségek elérhetőségét és árait. A főszezon június közepétől szeptember közepéig tart, amikor a foglalások elengedhetetlenek, és az árak jelentősen magasabbak. A váll-szezonban (április-június és szeptember-november) kedvezőbb árak és kevésbé zsúfolt körülmények várják a látogatókat, miközben az időjárás továbbra is kellemes marad.
Észak-Ciprus egyedülálló történelmi és kulturális környezete miatt érdemes megfontolni a hagyományos ciprusi házakban vagy felújított történelmi épületekben található boutique szálláshelyeket is. Különösen Girne óvárosában és a környező falvakban (például Bellapais) találhatók ilyen autentikus szálláslehetőségek, amelyek különleges élményt nyújtanak, bár általában kisebb méretűek és kevesebb modern kényelmi szolgáltatással rendelkeznek.
A szállások légkondicionálása kritikus fontosságú a nyári hónapokban, amikor a hőmérséklet rendszeresen meghaladja a 35°C-ot. A régebbi vagy hagyományosabb szálláshelyeken nem feltétlenül áll rendelkezésre légkondicionálás minden helyiségben, ezt érdemes előre ellenőrizni, különösen a családoknak vagy azoknak, akik érzékenyek a melegre.
Az észak-ciprusi kaszinók és szerencsejáték-ipar jelentős turisztikai vonzerőt jelent. Számos luxusszálloda rendelkezik saját kaszinóval, különösen Girne környékén. Ha a vendég ezt a fajta szórakozást keresi, vagy éppen ellenkezőleg, szeretné elkerülni, akkor ezt a szempontot is érdemes figyelembe venni a szállásválasztásnál.
Végül, de nem utolsósorban, az egyetemek jelenléte is befolyásolhatja a szálláskeresést. Észak-Ciprus jelentős nemzetközi diákpopulációval rendelkezik, különösen Lefkosia (Nicosia) és Famagusta városokban. A tanév során ezek a területek zsúfoltabbak lehetnek, és a hosszú távú szálláslehetőségek korlátozottabbak. A turisták számára ez azt jelentheti, hogy érdemes elkerülni az egyetemi negyedeket, ha nyugalomra vágynak, vagy éppen ezeket választani, ha az élénkebb diákélet vonzza őket.
----------------------------------------------------
Nem ajánlott hotelek: Merit Cyprus Gardens Holiday Village, Ada Beach Hotel , Riverside Garden Resort , Noahs Ark Deluxe, Hotel Altinkaya , La Hotel&Resort
A Hotel Sempati nem rossz, de ne válasszák olyanok, akiknek fontos a jó strand.
Törökországban történik a belépés, azaz nem kell vízum a magyar állampolgároknak.
Az Észak-ciprusi Török Köztársaság közlekedési infrastruktúrája az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően jelentősen javult, megkönnyítve a turisták és helyiek számára egyaránt a helyváltoztatást. A sajátos politikai helyzet azonban néhány egyedi jellemzőt és korlátozást eredményez, amelyekkel érdemes tisztában lenni a látogatás előtt.
A települések közötti úthálózat minősége Észak-Cipruson általában jó vagy kifejezetten jó állapotú. Különösen a főutak, amelyek a nagyobb városokat kötik össze – mint például a Lefkosia (Nicosia) és Girne (Kyrenia) közötti, vagy a Gazimagusa (Famagusta) felé vezető utak – jól karbantartottak és modern kiépítésűek. Az elmúlt évtizedben jelentős útfelújítási programokat hajtottak végre, amelyek eredményeként 2025-re a főbb közlekedési útvonalak már európai színvonalnak megfelelő minőségben állnak rendelkezésre.
A kisebb, vidéki utak minősége változó lehet, különösen a Karpaz-félsziget felé haladva vagy a hegyvidéki területeken. Itt helyenként keskenyebb, kanyargósabb utakra számíthatunk, amelyek nagyobb odafigyelést igényelnek, különösen a nem helyismerettel rendelkező vezetők részéről.
Az autóbérlés Észak-Cipruson népszerű és praktikus megoldás a turisták számára, hiszen ez biztosítja a legnagyobb szabadságot a sziget felfedezéséhez. Számos autókölcsönző működik, különösen a nagyobb városokban és turisztikai központokban, valamint az Ercan repülőtéren. A járműkínálat általában megfelelő választékot biztosít a kis gazdaságos modellektől a nagyobb családi autókig vagy terepjárókig.
Az autóbérlés árai nemzetközi összehasonlításban a közepesnél valamivel magasabbak. Egy kisebb kategóriájú autó bérleti díja naponta körülbelül 30 euró körül mozog, a nagyobb vagy prémium kategóriájú járművek pedig 50-80 euróba is kerülhetnek naponta. A hosszabb távú bérlés (egy hét vagy több) esetén jelentős kedvezményeket kínálhatnak. Az árakban általában benne van az alapbiztosítás, de érdemes ellenőrizni, hogy ez pontosan mire terjed ki, és szükség esetén kiegészítő biztosítást kötni.
Az Észak-Cipruson való autóvezetés egyik legfontosabb sajátossága a brit gyarmati múltból örökölt baloldali közlekedés. Ez jelentős kihívást jelenthet azoknak a vezetőknek, akik jobboldali közlekedéshez szoktak. A kezdeti adaptációs időszak után azonban a legtöbben viszonylag gyorsan alkalmazkodnak ehhez a rendszerhez, különösen, mivel a forgalom általában nem túl sűrű, kivéve a nagyobb városok központjait csúcsidőben.
A közlekedési szabályok általában hasonlóak az európai normákhoz, bár a betartásuk és betartatásuk kevésbé szigorú lehet. A sebességkorlátozások lakott területen belül 50 km/h, lakott területen kívül 80 km/h, autópályán pedig 100 km/h körül mozognak. A rendőrségi ellenőrzések és sebességmérések viszonylag ritkák, de érdemes betartani a szabályokat, mert a büntetések jelentősek lehetnek.
A megosztott sziget egyik legfontosabb közlekedési sajátossága, hogy az Észak-ciprusi Török Köztársaság és a Ciprusi Köztársaság (Dél-Ciprus) közötti határátlépésre különleges szabályok vonatkoznak, különösen a gépjárművekkel kapcsolatban.
Az észak-ciprusi rendszámmal rendelkező autókkal – beleértve az északi részen bérelt járműveket is – jelenleg nem lehet áthajtani a déli területekre. Ez a korlátozás a sziget politikai megosztottságából ered, és a járművek biztosítási és regisztrációs rendszereinek különbségeiből fakad.
Fordított irányban a helyzet némileg rugalmasabb: a Dél-Cipruson bérelt járművekkel elvileg lehet északra utazni, de ehhez külön biztosítást kell kötni a határátkelőhelyeken, például az Agios Dometios-átkelőnél Nicosiában. Fontos megjegyezni, hogy nem minden déli autókölcsönző engedélyezi, hogy a bérelt járművel átlépjék az északi határt – egyesek kifejezetten tiltják ezt, míg mások engedélyezik, de figyelmeztetnek, hogy a standard biztosítás nem érvényes az északi területeken.
A határátlépéshez szükséges kiegészítő biztosítás ára általában 20-30 euró között mozog, az északi oldalon töltendő idő függvényében. Ez az összeg a határátkelőhelyen fizetendő, és a biztosítási igazolást az autóban kell tartani az északi területeken való tartózkodás során. Fontos tudni, hogy ez a biztosítás csak az északi területen töltött időszakra nyújt fedezetet, és gyakran korlátozott mértékű.
Azok számára, akik nem szeretnének autót bérelni vagy a határátlépéssel kapcsolatos bonyodalmakat elkerülnék, számos alternatív lehetőség kínálkozik Észak-Ciprus felfedezésére:Szervezett túrák: Számos utazási iroda kínál egynapos vagy többnapos szervezett utakat Dél-Ciprusról az északi területekre. Ezek a túrák általában busszal történnek, és gyakran tartalmazzák a főbb látványosságok meglátogatását, mint például Girne (Kyrenia), Bellapais vagy Famagusta. Az árak általában 40-80 euró között mozognak személyenként, az útvonal hosszától és a meglátogatott helyszínek számától függően.
Tömegközlekedés: Észak-Cipruson működik helyi buszjárat-hálózat is, bár ez kevésbé fejlett és megbízható, mint a déli részen. A főbb városok között rendszeres járatok közlekednek, különösen Lefkosia (Nicosia), Girne (Kyrenia) és Gazimagusa (Famagusta) között. A jegyárak rendkívül kedvezőek, általában 2-5 euró közötti összeget kell fizetni a távolságtól függően.
Taxik: A taxik viszonylag megfizethető alternatívát jelentenek, különösen rövidebb távolságokra vagy kisebb csoportok számára. A viteldíjak általában alacsonyabbak, mint a legtöbb európai országban, bár előzetesen érdemes egyeztetni az árat, mivel nem minden taxi rendelkezik taxaméterrel.Az üzemanyagárak Észak-Cipruson általában alacsonyabbak, mint az Európai Unió átlaga, köszönhetően a Törökországból importált üzemanyagoknak és az alacsonyabb adóterheknek. A benzinkutak hálózata megfelelő lefedettséget biztosít a főbb útvonalak mentén, bár a távoli, vidéki területeken ritkábbak lehetnek.
Összességében elmondható, hogy Észak-Cipruson a közlekedés viszonylag zökkenőmentes és kényelmes, különösen, ha a látogató tisztában van a helyi sajátosságokkal és a határátlépésre vonatkozó korlátozásokkal. Az autóbérlés továbbra is a legpraktikusabb módja a régió felfedezésének, különösen, ha valaki a kevésbé ismert, távoli helyeket is szeretné meglátogatni, ahol a tömegközlekedés korlátozott lehet.
Észak-Cipruson is vannak a Török Riviéráról ismert dolmuszok, azaz iránytaxik. Csak ki kell állni egy főútra, pár percet várakozni és már jön is egy leinthető, olcsó viteldíjas dolmusz. Az árak rögzítettek, nem kell alkudozni. Taxióra nincs, de van ártábla, illetve elehet előre tájékozódni.
Észak-Ciprus gasztronómiai kínálata a mediterrán konyha és a török kulináris hagyományok izgalmas ötvözete, amely autentikus ízélményeket kínál a látogatók számára. A térség étkezési kultúrája, árai és fizetési szokásai néhány sajátosságot mutatnak, amelyeket érdemes figyelembe venni a szigetre látogatóknak.
Az észak-ciprusi éttermek árai nemzetközi összehasonlításban továbbra is versenyképesek, különösen az európai árszínvonalhoz képest. Egy átlagos étteremben egy teljes étkezés itallal együtt megközelítőleg 15-20 euróba kerül személyenként. Ez általában tartalmaz egy előételt vagy salátát, egy főételt és egy italt. Természetesen a választéktól és az étterem színvonalától függően ez az ár jelentősen változhat.
A turisták által kedvelt, frekventált helyeken, különösen Girne (Kyrenia) kikötőjében, a tengerparti éttermekben vagy a látványosságok közelében található vendéglátóhelyeken az árak magasabbak lehetnek, akár 25-30 euróra is emelkedhetnek fejenként. Ezeken a helyeken gyakran a kilátásért, a különleges atmoszféráért és a prémium kiszolgálásért is fizetünk.
A fizetés módját érdemes körültekintően megválasztani Észak-Cipruson. Bár az euró széles körben elfogadott fizetőeszköz, különösen a turisták által látogatott helyeken, a helyi pénznem a török líra. Érdemes figyelni arra, hogy euróval történő fizetéskor a vendéglátóhelyek gyakran kedvezőtlenebb árfolyamot alkalmaznak, mint ami a hivatalos banki árfolyam lenne. Például míg a hivatalos árfolyam szerint 1 euró 2,3 török lírát érne, az étteremben előfordulhat, hogy csak 2 lírával számolnak, ami jelentős különbséget jelenthet a végösszegben.
Emiatt a tudatos utazóknak érdemes helyi pénznemben, török lírában fizetni, amit bankautomatákból könnyen felvehetünk, vagy pénzváltókban átválthatunk. A nagyobb éttermekben általában bankkártyával is fizethetünk, ami gyakran jobb árfolyamot biztosít, mint a helyszíni euró-líra átváltás.
Girne (Kyrenia) különösen híres kiváló haléttermeiről, ahol a friss tengeri fogások széles választéka várja a vendégeket. A város kikötőjében és annak környékén számos étterem specializálódott a tengeri ételekre, ahol a friss fogásokat gyakran közvetlenül a helyi halászoktól szerzik be. A legnépszerűbb helyek közé tartoznak a kikötő mentén sorakozó vendéglők, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a tengerre és a kikötői életre.
A tipikus ciprusi halételek között megtalálható a grillezett tengeri sügér (levrek), a vörös márna (barbun), a tengeri keszeg (çipura) és a különböző módokon elkészített tintahal és garnéla. Ezeket általában egyszerűen, grillezve vagy sütve kínálják, minimális fűszerezéssel, hogy a tenger friss íze domináljon. Az ételek mellé gyakran helyi salátákat, tzatzikit, hummuszt vagy más mezéket (előételeket) szolgálnak fel.
A helyiek által kedvelt, kevésbé turistás éttermek általában jobb ár-érték arányt kínálnak. Érdemes eltávolodni a fő turistaútvonalaktól, és megkeresni azokat a helyeket, ahol a helyiek is szívesen étkeznek. Ezek gyakran családi vállalkozások, autentikus receptekkel és barátságos kiszolgálással.
Az éttermek mellett számos gyorsétteremet is találunk, ahol a török jellegű street food, például döner kebab, pide (török pizza) vagy lahmacun kínál olcsóbb étkezési lehetőséget, körülbelül 5-10 euróért.
A desszertek külön említést érdemelnek, különösen a baklava és a künefe, amelyek az észak-ciprusi édességek koronázatlan királyai. Egy tradicionális cukrászdában elfogyasztott desszert kávéval együtt körülbelül 5-7 euróba kerül.
Az italok árai az éttermekben változóak: egy pohár helyi bor általában 3-5 euróba, egy üveg sör 2-4 euróba, míg az üdítők és vizek 1-2 euróba kerülnek. Az alkoholos italok ára Észak-Cipruson általában alacsonyabb, mint a legtöbb európai országban, mivel az adóterhek kisebbek.
Fontos megjegyezni, hogy a borravaló gyakorlata Észak-Cipruson nem annyira elterjedt, mint például az Egyesült Államokban. Az éttermekben általában 5-10% körüli borravaló megfelelő, ha elégedettek vagyunk a kiszolgálással, de ez nem kötelező elvárás.
Összességében Észak-Ciprus gasztronómiai kínálata gazdag és változatos, az árak pedig kedvezőek, különösen, ha figyelünk a fizetés módjára és nyitottak vagyunk a helyi, kevésbé turisztikai jellegű vendéglátóhelyek felfedezésére. A friss tengeri ételek, a helyi specialitások és a mediterrán-török fúziós konyha olyan kulináris élményt kínál, amely a sziget látogatásának egyik kiemelkedő aspektusa lehet.
Kávéház - s.ilona fotója
A nagyobb üzletekben, benzinkutaknál, vendéglőkben lehet euróban is fizetni. Azonban arra számítani kell, hogy a visszajáró pénzt többnyire török lírában adják vissza. Ezzel azért nincs is baj, hiszen a török lírára szükség lehet a dolmuszon való utazásnál, a kisebb boltokban való vásárlásoknál, általában a falvakban történő költéseknél. Lefkosában (Nicosiában), ahol nagy a turizmus, a szolgáltatók a visszajáró pénzt is többnyire euróban adják. A pénzváltás a hivatalos pénzváltóknál a legkedvezőbb, aztán a bankokban.
Észak-Ciprus a turista számára jó közbiztonságú célállomás. Jóllehet a kaszinók és az éjszakai kluboknak álcázott kuplerájok nyilván vonzanak kétes alakokat is, a turistát nem fenyegetik rablások. A kaszinó bizniszben utazó maffiózók egymással vannak elfoglalva, nem érdekük megzavarni a turistákat a pénzük elköltésében (elherdálásában?).
Nikosia peremén a Zöld vonal nincs mindenhol jól láthatóan kitáblázva s ezért a tájékozatlan turistának ajánlatos nem kolbászolni arrafelé helyi kíséret nélkül, mert ott vannak elaknásított részek is. Ezek a veszélyes helyek azonban messze vannak azoktól a főcsapásoktól, ahol egy normális turista mozogni szokott. Szóval no para.
Girne, amit a görögök Kyrenia néven ismernek, valóban joggal tartják sokan Ciprus legszebb városának. Ez az ékszerdoboz-szerű település az Észak-ciprusi Török Köztársaság északi partvidékén fekszik, ahol a Beşparmak (Pentadaktylos) hegység szinte a tengerbe omlik, lélegzetelállító hátteret biztosítva a városnak.
A város szíve kétségkívül a régi kikötő, ami páratlan hangulatával azonnal rabul ejti a látogatót. A patkó alakú öböl mentén sorakozó színes épületek, a ringatózó halászhajók és jachtok, valamint a háttérben magasodó középkori erőd olyan képet alkot, ami akár egy képeslapon is helyet kaphatna. A tenger azúrkék vize és a háttérben magasodó hegyek drámai kontrasztja különleges mikrokozmoszt teremt, ahol a mediterrán életérzés koncentráltan van jelen.
A kikötőben álló girnei vár a város egyik legfontosabb történelmi emléke, amely a bizánci időktől kezdve a velencei, majd az oszmán korszakon át szolgálta a város védelmét. A vár ma múzeumként működik, ahol a látogatók megismerhetik a sziget gazdag történelmét, beleértve a híres hajóroncs-kiállítást, amely egy i.e. 3. századból származó kereskedőhajó maradványait mutatja be.
Az óváros macskaköves, keskeny utcái felkúsznak a dombra, ahol minden kanyar után új felfedezések várják a sétálót. A méltóságteljes régi épületek, a buján virágzó bougainvilleák és a kis üzletek, műhelyek sajátos mediterrán hangulatot teremtenek. A zegzugos utcák felfedezése önmagában is élmény, különösen kora reggel vagy késő délután, amikor a turisták tömege még vagy már nem tölti meg azokat.
Girne kulináris szempontból is kiemelkedő – a kikötő mentén sorakozó éttermek, tavernák és halvendéglők kínálatában megtalálhatók a ciprusi, török és nemzetközi konyha remekei. A friss tengeri fogások különösen népszerűek, amelyeket gyakran közvetlenül a kikötőbe érkező halászhajókról szerzik be a vendéglők. A kikötő körüli éttermek teraszain ülve, miközben a nap lassan a tengerbe bukik, igazi mediterrán életérzés lesz úrrá az emberen.
A város éjszakai élete is pezsgő, különösen a nyári hónapokban. A kikötő környékén található szórakozóhelyek, bárok és "hajókocsmák" változatos kínálattal várják a kikapcsolódni vágyókat. Ezek a helyek gyakran késő éjszakáig nyitva tartanak, és sokszor élőzenével szórakoztatják a vendégeket. A sétány nyüzsgése, a zeneszó és a tenger illata egyedülálló hangulatot teremt.
A sportrajongók számára érdekes tapasztalat lehet, hogy nagy jelentőségű sporteseményekkor, különösen török bajnoki meccsek idején, a vendéglátóhelyek külön díjat számíthatnak fel a közvetítés megtekintéséért. A Fenerbahçe és a Galatasaray közötti rangadók különösen nagy érdeklődésre tartanak számot, és ilyenkor nem ritka, hogy a vendéglők előre jelzik a fejenként 3-4 eurós "belépődíjat". Ez elsőre meglepő lehet a látogatók számára, de a helyiek számára megszokott gyakorlat, és a nagy népszerűségű meccsek alatt garantált asztalt és kiszolgálást biztosít.
Girne vonzerejét tovább növeli, hogy kiváló kiindulópontot jelent a környék felfedezéséhez. A közeli Bellapais apátság, a Szent Hilarion vár romjai vagy a festői Karpass-félsziget mind könnyen megközelíthetők innen. A város közelében található modern szállodakomplexumok és üdülőhelyek további lehetőségeket kínálnak a pihenésre és kikapcsolódásra, miközben a történelmi belváros mindössze néhány percnyi autóútra található.
Az utóbbi években Girne népszerűsége folyamatosan növekszik, ami részben a város által kínált egyedülálló élménykombinációnak köszönhető. Itt egyszerre van jelen a történelmi múlt, a természeti szépség és a mediterrán életstílus, ami különlegessé teszi más ciprusi városokkal összehasonlítva. A turizmus növekedésével új szállodák, éttermek és szórakozóhelyek nyíltak, de a város mindeddig megőrizte autentikus karakterét és báját.
Girne valóban Észak-Ciprus koronaékköve, egy olyan hely, ahol a történelem, a természet és a kultúra harmonikus egységet alkot. A kikötő időtlen szépsége, a macskaköves utcák romantikája és a város pezsgő hangulata felejthetetlen élményt nyújt minden látogatónak, igazolva azokat, akik Ciprus legszebb városának tartják.
1. Magyar idegenvezetésű kirándulás Kyreniaból és Laptából a görög részre
Korai reggeli után a bűbájos Lefkara nevű falucskát látogatjuk meg. Itt megismerkedhetünk a helyi asszonyok gyönyörűséges hímzéseivel és a falu ezüstműveseinek fantasztikus ezüstcsipkéivel. Ezután Larnacába utazunk, ahol megnézzük az 1125 éves Szt. Lázár templomot és elidőzünk a bazárnegyedben. Utunkat a meseszép Agia Napában végezzük. Itt megtekintjük a fél évezredes velencei kolostort, a romantikus halászkikötőt, majd fürdőzés következik a sziget legszebb strandján, a Nissi Beachen. Vacsora a hotelben.
2. Magyar idegenvezetésű kirándulás a görög részen Kyreniából és Laptából
Korai reggeli után indulunk Limassol városába, ahol elidőzünk a bűbájos óvárosban, megnézzük a bazárt és a piacot. Innen fölkapaszkodunk a Troodos-hegységbe és egy bor- és édességkóstolással egybekötött sétát teszünk az elragadó Omodhos falucskában. Ezt követően Paphosba megyünk, ahol megnézzük a Dionűszosz-ház kétezer éves mozaikjait, a Szt. Pál oszlopot, meg a halászkikötőt. Visszaúton megállunk egy órácskára Afrodité sziklájánál, ahol a szépség és szerelem istennője megszületett a habokból. Itt van fürdőzési lehetőség, majd le is lehet zuhanyozni édesvízzel.
Szükséges: Útlevél, vagy személyi igazolvány; fürdőruha, törülköző.
3. Kirándulás a görög részen Famagustából
Korai reggeli után indulunk Limassol városába, ahol elidőzünk a bűbájos óvárosban, megnézzük a bazárt és a piacot. Innen fölkapaszkodunk a Troodos-hegységbe és egy bor- és édességkóstolással egybekötött sétát teszünk az elragadó Omodhos falucskában. Ezt követően Paphosba megyünk, ahol megnézzük a Dionűszosz-ház kétezer éves mozaikjait, a Szt. Pál oszlopot, meg a halászkikötőt. Visszaúton megállunk egy órácskára Afrodité sziklájánál, ahol a szépség és szerelem istennője megszületett a habokból. Itt van fürdőzési lehetőség, majd le is lehet zuhanyozni édesvízzel.
Szükséges: Útlevél, vagy személyi igazolvány; fürdőruha, törülköző.
4.. KÖRUTAZÁS ÉSZAK-CIPRUSON
Korai reggeli után a Szt. Hilárion kastély felé vesszük az irányt. Ennek a várnak az alapján tervezte meg Walt Disney a Hófehérke c. film várkastélyát. Nagy világutazók szerint is a világ egyik legszebb kilátása tárul itt a szemünk elé. Ezután a Föld egyetlen kettéosztott fővárosának, Nicosiának nevezetességeivel ismerkedünk meg. A St.Sophia katedrális, ami a sziget koronázótemploma volt egykoron, a karavánszeráj, a bazár, a görög Nicosia bájos óvárosa, mind-mind örökre szóló élményt nyújt számunkra. Ezután a keleti-parti Famagustába utazunk, ahol megnézzük a középkori óvárost a gyönyörű gótikus Szt.Miklós katedrálissal, Othelló-tornyát az oroszlános kapuval és a halott várost. Hazafelé jövet a csodás Bella Pais falucskában az azonos nevű apátság kora-gótikus épületegyüttesében gyönyörködhetünk. 75 €/fő SZÜKSÉGES: az országba való belépéskor használt okmány!!!
5. FAMAGUSTA
Famagusta a sziget kulturális és történelmi szempontból kiemelkedő városa. Először Salamis városának ősi maradványait tekintjük meg. Az antik világ egyik leggazdagabb városának jó állapotban fennmaradt részei a fürdő, a színház, a tornacsarnok, valamint freskó- és mozaikrészletek. Utunkat a Szent Barnabás monostornál folytatjuk, mely Ciprus legjelentősebb szentjének, az önálló ciprusi Ortodox Egyház megteremtőjének állít emléket. Itt találták meg Szent Barnabás földi maradványait és az ő kézírásával másolt Mátyás Evangéliumot. Az ikonmúzeum, a régészeti múzeum, továbbá az apostol sírjának megtekintésével folytatjuk utunkat. Végül Famagusta óvárosának felfedezése következik, köztük az Othello Torony, a Velencei Erőd, a Szt.Miklós, és még számos templom maradványa.
Majd szomorú nevezetesség következik: a halott város.
A Cipruson élő magyar idegenvezető, Kirner Susannát ezen az e-mail címen lehet elérni: susannakirner@gmail.com - az útikritika honlapra hivatkozva
Észak-Ciprus a Földközi-tenger keleti medencéjében helyezkedik el, a Ciprus sziget északi részén, mintegy 3.355 négyzetkilométernyi területen. A terület földrajzilag rendkívül változatos: a festői tengerparti síkságoktól a Beşparmak (Pentadaktylos) hegység meredek csúcsaiig terjed, melyek gerincként húzódnak végig a régión, meghatározva annak karakterét és mikroklímáját.
Főbb városok és földrajzi jellemzők
Észak-Ciprus három legnagyobb városa valóban Lefkosia (Nicosia), Gazimagusa (Famagusta) és Girne (Kyrenia), melyek mindegyike egyedi karakterrel és jelentőséggel bír a régióban.
Lefkosia (Nicosia) az egyetlen megosztott főváros az Európai Unióban, bár paradox módon Észak-Ciprus nem része az EU-nak. A város északi része az Észak-ciprusi Török Köztársaság adminisztratív központja, míg a déli rész a Ciprusi Köztársaság fővárosa. A várost az ún. "Zöld vonal" választja ketté, amelyet az ENSZ békefenntartói felügyelnek. Lefkosia a sziget közepén, egy síkságon helyezkedik el, távol a tengerparttól, és jelentős történelmi és kulturális örökséggel rendelkezik, többek között a jól megőrzött velencei falakkal, amelyek a várost körülveszik.
Gazimagusa (Famagusta) a keleti parton található kikötőváros, amely egykor a sziget leggazdagabb települése volt. Híres középkori városfalairól és a szellemvárosként ismert Varosha negyedről, amelyet az 1974-es török intervenciót követően lezártak, és azóta is jórészt lakatlan maradt, bár az utóbbi években részleges megnyitásáról döntöttek. Gazimagusa az Észak-ciprusi Török Köztársaság második legnagyobb városa, fontos kikötő és egyetemi központ.
Girne (Kyrenia) talán a legfestőibb város Észak-Cipruson, a sziget északi partján fekszik, a Beşparmak hegység lábánál. Jellegzetes patkó alakú kikötője, középkori erődje és óvárosa a régió legfontosabb turisztikai látványosságai közé tartoznak. A város az észak-ciprusi turizmus központja, számos luxusszállodával, étteremmel és kaszinóval.
Észak-Ciprus egyetlen nemzetközi repülőtere az Ercan repülőtér, amely Lefkosia (Nicosia) központjától keletre, mintegy 10 kilométerre található. Fontos megjegyezni, hogy ez a repülőtér csak Törökországon keresztül érhető el közvetlen járatokkal, mivel a nemzetközi közösség nem ismeri el az Észak-ciprusi Török Köztársaságot. Minden más országból érkezőnek először Törökországban kell leszállnia, majd onnan folytatnia útját Észak-Ciprusra.
A terület további jelentős földrajzi jellemzői közé tartozik a Karpaz-félsziget, amely a sziget északkeleti nyúlványa, és híres érintetlen természeti szépségéről, vadszamár-populációjáról és elhagyatott homokos strandjairól. A félsziget a sziget egyik legkevésbé fejlett területe, amely megőrizte eredeti mediterrán karakterét.
Éghajlat és időjárás
Észak-Ciprus éghajlatát tipikus mediterrán klíma jellemzi, hosszú, forró, száraz nyarakkal és enyhe, csapadékos telekkel. Az éghajlati viszonyokat nagyban befolyásolja a Beşparmak hegység jelenléte, amely egyfajta időjárási választóvonalként működik.
Nyár (június-szeptember): Ez az időszak rendkívül forró és száraz, gyakorlatilag csapadékmentes. A hőmérséklet rendszeresen meghaladja a 30°C-ot, júliusban és augusztusban pedig nem ritkák a 40°C körüli értékek sem. A tengerparti területeken a tengeri szellők némileg enyhítik a hőséget, míg a sziget belsejében, különösen Lefkosia környékén, a hőség még intenzívebb lehet. A relatív páratartalom általában alacsony, ami valamivel elviselhetőbbé teszi a meleget. A nyári hónapokban az égbolt szinte mindig felhőtlen, tiszta kék, a napsütéses órák száma meghaladja a napi 12-13 órát.
Ősz (október-november): Az ősz rövid átmeneti időszak, amikor a hőmérséklet fokozatosan csökken, és megjelennek az első esők. Október még nagyon kellemes, általában 25-28°C körüli nappali maximumokkal, novemberben pedig már előfordulhatnak rövidebb esős időszakok, de továbbra is sok a napsütés. Ez az egyik legkellemesebb időszak a szigeten tartózkodásra.
Tél (december-február): A téli hónapok enyhék a legtöbb európai országhoz képest, a nappali hőmérséklet általában 15-20°C között alakul. Éjszaka ritkán süllyed 5°C alá, bár a hegyvidéki területeken előfordulhat fagy, sőt, alkalmanként hó is. Ez az időszak a legcsapadékosabb, a havi csapadékmennyiség meghaladhatja a 100 mm-t. Az esőzések általában rövid, intenzív záporok formájában jelentkeznek, amelyeket továbbra is hosszabb napos időszakok szakítanak meg. A téli hónapokban a Beşparmak hegység csúcsain akár hó is előfordulhat.
Tavasz (március-május): A tavasz szintén átmeneti időszak, amelyet gyorsan emelkedő hőmérséklet és csökkenő csapadék jellemez. Március még változékony lehet, viszonylag sok esővel, de április közepétől már szinte nyárias az idő. A hőmérséklet fokozatosan emelkedik, márciusban 18-20°C, májusban már 25-28°C körüli értékek jellemzőek. Ez az időszak különösen festői, amikor a sziget még zöldell a téli esőktől, és virágba borulnak a mezők.
A tenger hőmérséklete egész évben kellemes, a legalacsonyabb értékeket februárban éri el (16-17°C), míg augusztus-szeptemberben a legmelegebb, amikor akár 28-30°C-ra is felmelegedhet. A Földközi-tenger keleti medencéje általában melegebb, mint a nyugati, így a fürdőzési szezon rendkívül hosszú, áprilistól novemberig tart.
Az észak-ciprusi időjárás egyik jellegzetessége még a néha előforduló sivatagi por, amely főként tavasszal és ősszel érkezhet a közel-keleti sivatagokból, átmenetileg csökkentve a látótávolságot és narancssárgás árnyalatot kölcsönözve az égboltnak.
A vízellátás fontos kérdés a szigeten, mivel természetes tavak és állandó folyók alig találhatók a területen. A csapadékvíz összegyűjtésére víztározókat építettek, és 2015 óta tenger alatti vezeték szállít ivóvizet Törökországból, ami jelentősen javította a vízellátás helyzetét.
Összességében Észak-Ciprus időjárása ideális a turisztikai célú látogatásokhoz, különösen a tavaszi és őszi hónapokban, amikor a hőmérséklet kellemes, és a természet is a legszebb arcát mutatja. A nyári hónapokban a tengerparti területek népszerűek, míg a téli hónapok enyheségét egyre több nyugat-európai nyugdíjas fedezi fel, akik a hideg téli hónapok elől menekülve keresnek átmeneti otthont a napsütéses szigeten.
Ciprus történelme egy rendkívül összetett, etnikai konfliktusokkal terhelt folyamat, amelynek legdrámaibb fordulópontja az 1974-es török katonai beavatkozás volt. Ez az esemény meghatározó jelentőségű a sziget mai megosztottságának kialakulásában és az Észak-ciprusi Török Köztársaság létrejöttében.
A történelmi előzmények a sziget 1960-as függetlenségéig nyúlnak vissza, amikor Ciprus felszabadult a brit gyarmati uralom alól. Az új állam alkotmánya a görög többség és a török kisebbség közötti hatalommegosztást igyekezett biztosítani, azonban ez a rendszer hamar működésképtelenné vált. A görög ciprióták úgy érezték, hogy a török kisebbség túlzott jogokat kapott, míg a török ciprióták attól tartottak, hogy a görög többség elnyomja őket és esetleg egyesíti a szigetet Görögországgal.
1963-ban súlyos etnikai összecsapások törtek ki, amelyek következtében a török ciprióták visszavonultak saját enklávéikba, és párhuzamos közigazgatási struktúrákat hoztak létre. Az 1960-as évek során az ENSZ békefenntartó erői próbálták stabilizálni a helyzetet, azonban a feszültség továbbra is fennmaradt.
A fordulópont 1974 nyarán következett be, amikor Görögországban egy szélsőséges katonai junta hatalma állt, amely támogatta a ciprusi görög nacionalistákat. Július 15-én Görögországból támogatott puccsot hajtottak végre Makariosz érsek, Ciprus elnöke ellen, azzal a nem titkolt céllal, hogy előkészítsék a sziget Görögországgal való egyesítését (enózisz). Törökország, mint a ciprusi török közösség garantáló hatalma, válaszul július 20-án katonai intervenciót indított, amit hivatalosan "békeműveletnek" nevezett, és a török kisebbség védelmével indokolt.
A török hadsereg két hullámban szállt partra és végül a sziget északi 36%-át foglalta el. A hadművelet következtében a sziget gyakorlatilag kettészakadt: a török ciprióták északra, míg a görögök délre költöztek vagy menekültek. Mintegy 200.000 görög ciprióta vált menekültté, és körülbelül 65.000 török ciprióta költözött át a sziget északi részére. Ez a népességcsere drasztikusan megváltoztatta a sziget etnikai térképét, és máig megoldatlan tulajdonjogi vitákat eredményezett.
Az északi részen 1975-ben kezdetben egy autonóm török ciprióta adminisztráció jött létre, majd 1983-ban egyoldalúan kikiáltották az "Észak-ciprusi Török Köztársaságot". Ezt az államalakulatot azonban a nemzetközi közösség nem ismerte el – a mai napig egyetlen hivatalos elismerést Törökországtól kapott. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a kikiáltást törvénytelennek nyilvánította, és felszólította a nemzetközi közösséget, hogy ne ismerjék el az új entitást.
A két közösség közötti határvonalat, az ún. "Zöld vonalat" az ENSZ békefenntartó erői felügyelik, amely egy demilitarizált övezet. Emellett a szigeten két brit szuverén támaszpont is található (Akrotiri és Dhekelia), amelyek az 1960-as függetlenségi megállapodás értelmében brit fennhatóság alatt maradtak, és stratégiai jelentőséggel bírnak a Közel-Kelet térségében.
Az újraegyesítésre irányuló törekvések az évtizedek során többször is kudarcot vallottak. A legjelentősebb kísérlet az ún. Annan-terv volt, amelyet Kofi Annan ENSZ-főtitkár nevéhez fűződik. A terv egy föderális berendezkedésű, két közösségű államot irányzott elő. 2004 áprilisában népszavazást tartottak mindkét közösségben: míg a török ciprióták 65%-a támogatta a tervet, addig a görög ciprióták 76%-a elutasította azt. A görög oldal elutasításának főbb okai között szerepelt a török csapatok észak-ciprusi jelenléte, valamint a tulajdonjogi kérdések rendezésének módja.
A népszavazás kudarca különösen jelentős volt, mert egy héttel később, 2004. május 1-jén Ciprus csatlakozott az Európai Unióhoz. Azonban mivel a sziget egyesítése meghiúsult, az EU-jog alkalmazása felfüggesztésre került az északi területeken. Ez a helyzet egyedülálló az EU történetében: formálisan az egész sziget az EU része, azonban a közösségi vívmányok csak a görög ciprióták által ellenőrzött területeken érvényesülnek.
2008 után újabb tárgyalások kezdődtek, különösen miután mindkét oldalon mérsékeltebb vezetők kerültek hatalomra. 2015-ben jelentős előrelépés történt, amikor Mustafa Akıncı, egy újraegyesítés-párti politikus lett Észak-Ciprus elnöke. 2017-ben Svájcban, Crans-Montanában tartottak magas szintű konferenciát, amely azonban szintén kudarcba fulladt, főként a török katonai jelenlét és a biztonsági garanciák kérdése miatt.
2020-ban ismét változott a helyzet, amikor az észak-ciprusi választásokon Ersin Tatar, egy keményvonalas, két államos megoldást támogató politikus győzött, ami visszavetette az újraegyesítési reményeket. A görög ciprióta oldalon Nikosz Anasztasziadisz, majd 2023-tól utódja, Nikosz Hrisztodulidisz elnök a föderális megoldást támogatta, de a bizalmatlanság továbbra is jelentős akadály maradt.
A 2020-as évek közepére a helyzet lényegében patthelyzetbe került. Az újraegyesítési tárgyalások hivatalosan ugyan nem szakadtak meg, de érdemi előrelépés nem történt. Törökország továbbra is mintegy 35.000 katonát állomásoztat az északi területeken, amit a görög ciprióták megszállásnak tekintenek, míg a török oldal biztonsági garanciának. Ráadásul Törökország aktívan támogatja a betelepítési politikát is, amelynek eredményeként az északi rész népességének jelentős része már anatóliai török bevándorló vagy azok leszármazottja.
Az Európai Unió továbbra is támogatja a sziget újraegyesítését, és különböző kezdeményezéseket indított a két közösség közötti együttműködés erősítésére. 2003 óta fokozatosan megnyíltak az átkelőhelyek a két oldal között, lehetővé téve a személyek és bizonyos áruk mozgását. A görög és török ciprióták közötti mindennapi kapcsolatok javultak, különösen a kereskedelmi és kulturális területeken, azonban a politikai megoldás továbbra is távolinak tűnik.
Miközben Észak-Ciprus továbbra is nemzetközi elszigeteltségben él, a turizmus, a felsőoktatás és a szerencsejáték-ipar fejlesztésével próbálja élénkíteni gazdaságát. A görög ciprióta oldalon eközben jelentős gazdasági fejlődés ment végbe, különösen az EU-csatlakozás után, bár a 2013-as bankválság komoly kihívást jelentett számukra.
2025-re a sziget története továbbra is a "befejezetlen ügyek" kategóriájába tartozik a nemzetközi kapcsolatokban. A két közösség párhuzamos életet él, a mindennapokban növekvő interakcióval, de a politikai megoldás továbbra is elérhetetlen messzeségben tűnik. A status quo, bár egyik félnek sem ideális, a nagyhatalmi érdekek és a mélyen gyökerező bizalmatlanság miatt egyelőre stabilnak mondható, még ha a konfliktus végleges rendezése várat is magára.
Észak-Ciprus helyzetképe 2025-ben
A megosztott Ciprus északi részén a helyzet 2025-re sajátos kettősséget mutat. Az Észak-ciprusi Török Köztársaság továbbra is csak Törökország által elismert entitás maradt, azonban a mindennapokban jelentős változások figyelhetők meg, amelyek árnyalják a korábbi merev megosztottságot.
A két ciprusi közösség közötti bizalmatlanság alapvetően nem enyhült, sőt bizonyos területeken fokozódott az elmúlt években. A nemzetközi diplomáciai erőfeszítések ellenére a 2023-ban újrakezdett tárgyalások ismét zsákutcába jutottak, miután a föderációs berendezkedésről szóló alapvető kérdésekben továbbra sem sikerült közeledést elérni. Az észak-ciprusi török vezetés egyre határozottabban képviseli a "két államos megoldás" koncepcióját, míg a nemzetközi közösség és a görög ciprióták továbbra is a föderációs modellt tekintik az egyetlen elfogadható keretnek.
Érdekes fejlemény azonban, hogy a hétköznapi élet szintjén fokozatosan nő az átjárhatóság. Az ellenőrzőpontokon áthaladó emberek száma rekordszintet ért el 2024-ben, ami részben a COVID-korlátozások teljes feloldásának, részben pedig a gazdasági szükségszerűségeknek köszönhető. Különösen a fiatalabb generációk mutatnak nagyobb nyitottságot a másik közösség iránt, amit a közösségi média platformok és a közös kulturális programok is elősegítenek.
Az Észak-ciprusi Török Köztársaság nemzetközi elszigeteltsége ugyanakkor továbbra is nyomasztó teher. Bár 2024-ben az Iszlám Együttműködési Szervezet megfigyelői státuszt biztosított az entitásnak, ez nem hozott áttörést a nemzetközi elismerés terén. A közvetlen repülőjáratok hiánya és a kereskedelmi embargó továbbra is súlyos gazdasági következményekkel jár, bár a török gazdasági támogatás és a kiskapuk keresése részben enyhíti ezeket a hatásokat.
A turizmus területén figyelemreméltó fejlemények történtek. Az ingatlanfejlesztések továbbra is virágoznak, és a COVID utáni időszakban a turisták száma jelentősen nőtt, különösen a török és orosz látogatók körében. 2024-ben több mint egymillió turista látogatott Észak-Ciprusra, ami történelmi rekordnak számít. Ugyanakkor ezek a fejlesztések gyakran okoznak környezetvédelmi aggályokat és tulajdonjogi vitákat, különösen amikor görög ciprióták egykori ingatlanjaira épülnek.
Gazdasági téren az észak-ciprusi régió továbbra is erősen függ a török támogatástól. A török líra használata és annak folyamatos értékvesztése jelentős inflációs nyomást helyezett a helyi gazdaságra, amit a hatóságok 2023-tól kezdve az euró és a dollár szélesebb körű elfogadásával próbálnak enyhíteni. A kaszinóipar és a felsőoktatás továbbra is a gazdaság kulcságazatai, az észak-ciprusi egyetemeken tanuló külföldi diákok száma 2024-ben meghaladta a százezret.
A politikai légkör is változóban van. A 2024-es választások után hatalomra került új vezetés pragmatikusabb hozzáállást mutat bizonyos kérdésekben, de a státuszkérdésben továbbra sem enged. A korrupcióellenes intézkedések és a gazdasági reformok ígérete reményt adott sokaknak, de a strukturális problémák megoldása továbbra is várat magára.
Környezetvédelmi szempontból aggasztó fejlemények tapasztalhatók. A vízhiány egyre súlyosabb problémát jelent, amit a Törökországból tenger alatti vezetéken érkező víz csak részben képes enyhíteni. A klímaváltozás hatásai egyre nyilvánvalóbbak, és az erőforrások fenntartható kezelése komoly kihívást jelent mindkét közösség számára.
Összességében Észak-Ciprus 2025-ben továbbra is sajátos köztes állapotban létezik. Miközben a politikai megoldás továbbra is távolinak tűnik, a mindennapi élet szintjén tapasztalható pragmatikus közeledés és a gazdasági túlélésért folytatott küzdelem új dinamikákat teremt a szigeten. A fiatalabb generációk növekvő nyitottsága és a közös kihívások (klímaváltozás, gazdasági nehézségek) némi reményt adnak arra, hogy hosszú távon mégis kialakulhat valamilyen együttélési modell, még ha nem is a klasszikus újraegyesítés formájában.
Az Észak-ciprusi Török Köztársaság diplomáciai elszigeteltsége ellenére 2025-re a turizmus területén jelentős előrelépés tapasztalható. A látogatók számának növekedésével párhuzamosan a helyi lakosság vendégszeretete továbbra is a régió egyik legnagyobb vonzereje maradt, sőt bizonyos szempontból még erősödött is az elmúlt évek során.
Az észak-ciprusi lakosság különösen barátságos és nyitott a turisták irányába, ami részben abból fakad, hogy a nemzetközi elszigeteltség körülményei között minden látogató egyfajta "ablakot jelent a világra". A helyiek alapvetően jóindulattal fordulnak a külföldi vendégek felé, és ez messze túlmutat a puszta gazdasági érdeken – őszinte kíváncsisággal és vendégszeretettel fogadják a más kultúrákból érkezőket.
Különösen figyelemreméltó, hogy a magyar turisták 2025-ben is különleges bánásmódban részesülnek Észak-Cipruson. A török népek és a magyarok közötti történelmi és kulturális kapcsolatoknak köszönhetően a helyiek szinte testvérként tekintenek a Magyarországról érkező látogatókra. Ez a megkülönböztetett figyelem számos formában megnyilvánulhat: a vendéglátóhelyeken különleges kedvezményekben részesülhetnek, gyakran kapnak extra figyelmességet, és nem ritka, hogy családi eseményekre is meghívást kapnak. A helyi közösségi médiában időről-időre felbukkannak történetek magyar turistákról, akiket különleges vendégszeretettel fogadtak.
A kommunikáció terén az elmúlt évek jelentős előrelépést hoztak. A turisztikai szektorban dolgozók jelentős része ma már jól beszél angolul, ami nagyban megkönnyíti a külföldi vendégek tájékozódását és ügyintézését. Az angol nyelvtudás elterjedése részben az egyetemek nemzetköziesedésének köszönhető, hiszen a sziget északi részén működő felsőoktatási intézmények sok ezer külföldi diákot vonzanak, akikkel való kommunikáció során a helyiek nyelvtudása is fejlődik.
Az angol mellett a német nyelv ismerete is viszonylag elterjedt, különösen a parti üdülőhelyeken és a történelmi látnivalók környékén. Ez a nyelvi sokszínűség részben annak köszönhető, hogy az elmúlt években nőtt a nyugat-európai – köztük jelentős számban német – turisták érdeklődése a régió iránt, ami a szolgáltatóipart is alkalmazkodásra késztette.
A helyi lakosság különösen nagyra értékeli, ha a turisták legalább néhány alapvető török kifejezést megtanulnak és használnak. Egy egyszerű "Merhaba" (hello) vagy "Teşekkür ederim" (köszönöm) hatalmas mosolyt csal az észak-ciprusiak arcára, és gyakran a kiszolgálás minőségére is pozitív hatással van. Ez a gesztus a tisztelet jelének számít, és a helyiek különösen értékelik, hogy a látogató erőfeszítést tesz a kommunikációs híd építése érdekében.
A 2025-ös statisztikák szerint a turisták elégedettségi felmérésekben az észak-ciprusi vendégszeretet rendre az egyik legmagasabbra értékelt tényező. A vendégek visszajelzései alapján a helyiek nyitottsága és segítőkészsége gyakran felülmúlja más mediterrán úti célok hasonló mutatóit. Sokan számolnak be arról, hogy váratlan segítséget kaptak eltévedés esetén, vagy spontán meghívást kaptak helyi családokhoz.
A turizmus fejlődésével párhuzamosan az utóbbi években egyre több kulturális csereprogram is indult, amelyek keretében észak-ciprusi fiatalok látogathatnak el más országokba, köztük Magyarországra is. Ezek a programok tovább erősítik a kulturális kapcsolatokat és segítenek fenntartani a régió nyitott szellemiségét a politikai elszigeteltség ellenére is.
Az Észak-Ciprusra látogató turisták számára tehát 2025-ben is a sziget egyik legvonzóbb aspektusa a helyiek vendégszeretete és barátságos hozzáállása maradt. Ez a természetes nyitottság és őszinte érdeklődés a külföldiek iránt olyan érték, amely jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a látogatók a politikai konfliktusok ellenére is pozitív élményekkel távozzanak a sziget északi részéről.
Az Észak-ciprusi Török Köztársaság társadalmi képe 2025-re még összetettebbé vált, ahol a modern európai életstílus és a konzervatívabb közel-keleti hatások egyedi módon keverednek. Ez a kettősség a mindennapokban, így az öltözködési szokásokban és a viselkedési normákban is jól megfigyelhető.
Az öltözködés tekintetében az észak-ciprusi társadalom, különösen a fiatalabb generáció, meglepően nyitott és modern szemléletet követ. A török ciprióta lányok és fiatal nők ruházata gyakorlatilag semmiben sem különbözik attól, amit Európa többi részén, így Magyarországon is megfigyelhetünk. A divattrendek követése, a nyugati márkák jelenléte és a közösségi média hatása itt is érvényesül. A fiatalok körében népszerűek a rövidnadrágok, a pántos felsők, miniszoknyák, szakadt farmerek – gyakorlatilag "minden belefér", ahogy a helyiek is mondják.
Ugyanakkor az utcákon gyakran látni teljesen eltérő öltözködési stílusokat is. A tetőtől talpig burkolt, hidzsábot vagy még konzervatívabb öltözéket viselő nők jelenléte az észak-ciprusi társadalom összetett demográfiai helyzetét tükrözi. Ezek a nők többnyire nem a tősgyökeres török ciprióta közösségből kerülnek ki, hanem az 1974 utáni időszakban Anatólia konzervatívabb, vidéki részeiből érkezett "telepesek" közül. A török kormány által támogatott betelepítési politika eredményeként ma már jelentős számban élnek a szigeten olyan török családok, akik kulturális és vallási szokásaikat megőrizve, konzervatívabb életmódot folytatnak.
2025-re a két fő társadalmi csoport – az eredeti török ciprióták és a később betelepült anatóliai törökök – közötti különbségek továbbra is jól láthatók, bár a fiatalabb generációknál már megfigyelhető némi kulturális közeledés. A török ciprióták hagyományosan szekularizáltabb, európaibb életmódja és a betelepültek konzervatívabb szemlélete között azonban még mindig jelentős a különbség, ami az öltözködésben is megmutatkozik.
A turisták számára fontos tudni, hogy a helyiek toleránsak a külföldiek öltözködési szokásaival szemben, különösen a turisztikai övezetekben. A szállodák medencéi mellett, a magánstrandokon és a turisztikai célpontokban a nyugati öltözködési szokások teljesen elfogadottak. Ugyanakkor a monikini (felül meztelen napozás) továbbra sem elfogadott, még a turisták által látogatott partszakaszokon sem, és a helyiek ezt általában tiszteletben is tartják. Az észak-ciprusi strandokon a bikini teljesen elfogadott, de a túl merész vagy áttetsző fürdőruhák viselése nem ajánlott.
A társadalmi érintkezés terén az észak-ciprusiak viselkedési normái viszonylag könnyen követhetők a külföldi látogatók számára is. A köszönés és üdvözlés során a kézfogás általánosan elfogadott minden nemű kombinációban: férfi és férfi, nő és nő, valamint férfi és nő között egyaránt. Ez a nyitottság részben a ciprusi török társadalom szekularizált jellegét tükrözi, ahol a nemek közötti érintkezés nem esik olyan szigorú szabályozás alá, mint a konzervatívabb muszlim társadalmakban.
Az etikett apróbb finomságai közé tartozik, hogy az orrot fújni kissé elfordulva illik, ami a diszkréció jeleként értelmezhető. Ez a fajta viselkedés inkább a jó modor megnyilvánulása, mint szigorú kulturális előírás, de a helyiek értékelik, ha a turisták is figyelnek ezekre az apróbb részletekre.
A vallás szerepe az észak-ciprusi mindennapokban jóval visszafogottabb, mint Törökország konzervatívabb részein vagy más közel-keleti országokban. Bár a lakosság többsége muszlim, a vallásgyakorlás általában privát ügy, és a turistákra nem nehezedik nyomás, hogy alkalmazkodjanak az iszlám előírásaihoz. Ez a vallási tolerancia hozzájárul ahhoz, hogy Észak-Ciprus továbbra is vonzó célpont marad a különböző kulturális hátterű látogatók számára.
2025-re a digitális eszközök és közösségi platformok elterjedésével az észak-ciprusi fiatalok még közelebb kerültek európai kortársaikhoz. Az öltözködési trendek és viselkedési minták terjedése egyre gyorsabb és közvetlenebb, ami tovább erősíti az észak-ciprusi társadalom kétarcúságát: egyszerre része a globális ifjúsági kultúrának, miközben sajátos helyi identitását és hagyományait is őrzi.
Átlépve a török oldalra, olyan érzésünk támadt, mintha egy másik kontinensre csöppentünk volna.
A keleti bazársor bejáratánál találtuk magunkat, ahol élénk, kavargó élet fogadott. Fürge mozgású, sapkát viselő férfiak és testes, sötét ruhás asszonyok óriási, megpakolt kocsikat tologattak fel-alá, rajtuk halomban álló árukkal. A boltok előtt kényelmesen vízipipázó, zaccos török kávét vagy illatos teát kortyolgató emberek pihentek.A kereskedők barátságosan, sokszor egyenesen boltjuk ajtajában állva kínálták portékáikat, miközben színes fűszertornyok csalogatták az arra járókat. Mindenfelé aszalt szilva, datolya, mandarin, narancs és citrom sorakozott, várva a vevőket. A kisebb üzletekben karobszirupot és szegfűszeges szirupban eltett zöld diót lehetett kapni, de aki maniókagyökeret keresett, az is könnyedén megtalálta, amit szeretett volna.
Átlépve Észak-Ciprus területére, az embernek olyan érzése támad, mintha egyszerre egy másik világba érkezett volna. A terület még mindig kevésbé felfedezett a külföldi turisták körében, így egyedibb, természetesebb arcát mutatja, mint a déli oldal. A határátlépés már egyszerű: kártyaformátumú személyi igazolvánnyal is átléphetünk, így nincs szükség útlevélre, ha például a larnakai repülőtérről érkezünk.Mivel Észak-Ciprust hivatalosan nem ismerte el a világ országainak többsége, közvetlen nemzetközi járatok továbbra sem közlekednek az ercani repülőtérre. Az oda érkező gépek általában Törökországban, például Antalyában "technikai megállót" tartanak, anélkül, hogy az utasok elhagynák a repülőt. Útlevél itt sem szükséges.
Érkezés után érdemes némi török lírát váltani. Nagyobb kiadásokhoz sok helyen elfogadják az eurót, de praktikus, ha van kéznél líra is – egy-egy hétre személyenként körülbelül 100 líra elegendő. Nem tanácsos túl sokat váltani, mert a visszaváltásnál jelentős veszteség érhet minket.
Az északi részen az utóbbi időben megindult a fejlesztés: új szállodák, kaszinók épülnek, főként török befektetőknek köszönhetően. Mégis, Észak-Ciprus ma még sokkal természetesebb és nyugodtabb arcát mutatja, mint a zsúfolt üdülőövezetek – érdemes most felfedezni.
A látnivalók elég elszórtan helyezkednek el, de mindenképpen megéri felfedezni őket. Salamis ősi romjai például Famagusta közelében találhatók, hatalmas területen elnyúlva. A romok közt helyi idegenvezetők segítségével megismerhetjük az egykori fürdők, latrinák és a római kori városi élet műszaki megoldásait. Egykor Ciprus legnagyobb kikötővárosa volt.
Famagusta hosszú, homokos tengerpartját ma is szállodasorok szegélyezik, ám van egy része, a "Ghost City", amely máig elzárt, romos állapotban áll. Itt a lezárt házak, üres utcák és lassan málló falak különös, melankolikus hangulatot árasztanak.
A város ma is élénk: Famagusta (Gazimağusa) egyetemvárosként pezseg. Érdemes sétálni az óvárosban, megnézni a Lala Mustafa pasa mecsetet (korábban gótikus katedrális volt), és beülni egy híres helyi cukrászdába, ahol különleges kecsketejes fagylaltot ("dondurma") is kóstolhatunk.
Nicosia (Lefkoşa) szintén különleges: ez a világ egyetlen ma is kettéosztott fővárosa. A határon egyszerű ellenőrzés után átkelhetünk gyalog is, a turistáknak felfestett kék vonal segít az eligazodásban. Az óváros régi, felújításra váró épületei között sétálva könnyen elképzelhetjük a város régi fénykorát.
A középkori városrészbe Kyrenia kapun át juthatunk be. Itt található a Selimiye mecset is, amely korábban a Saint Sophia katedrális volt – gótikus stílusa ma is lenyűgöző. Az ebédet érdemes a Kervansarayban elfogyasztani, amely egykor karavánszerájként szolgált, ma pedig hangulatos helyi éttermeket és kézműves boltokat találunk benne. A bazárokban szívesen fogadnak minket, és bár az eladók nem tolakodóak, egy kis alkudozás itt is hozzátartozik a vásárlás élményéhez.
Az északi partvonal felfedezése során érdemes megállni Morfou (Güzelyurt) városában, ahol egy kis archeológiai múzeum mutatja be a helyi régészeti kincseket és az állatvilágot. Innen egy karnyújtásnyira találjuk a bájos Szent Mamas kolostort is.
A Soli ókori városában lenyűgöző padlómozaikok várják a látogatókat, a dombtetőn pedig az ókori színház romjai között még ma is tartanak diplomaosztó ünnepségeket.
Az egyik legszebb város talán Kyrénia (Girne), amelynek kikötője és ódon erődje hamisítatlan mediterrán hangulatot áraszt. A kikötő éttermeiben, kávézóiban esténként élőzene szól, nappal pedig kirándulóhajók és horgászbárkák adják meg a hely ritmusát.
Érdemes felkeresni a kikötő fölött álló erődöt is, amely ma múzeumként működik, és ahonnan páratlan kilátás nyílik a városra és a tengerre. A dombtetőn található Bellapais apátság romjai különösen festői látványt nyújtanak – a romok között sétálva a tengerre és a környező hegyekre nyíló panoráma felejthetetlen élmény. (2025)
Észak-Ciprus továbbra is megőrizte természetes báját: még nem árasztották el a turisták, de az infrastruktúra terén van még hová fejlődnie, ha azt szeretné, hogy minden látogatói réteg igazán jól érezze magát, ne csak a tehetősebb törökök és helyi oroszok.Közlekedés:
Autóbérlésre számos lehetőség van, de ha kényelmesebb megoldást keresünk, érdemesebb taxit vagy dolmuş-t választani. A dolmuş, vagyis az iránytaxi, gyors és olcsó közlekedési forma: elég kiállni az út szélére, pár perc várakozás után már jön is egy leinthető kocsi. Az árak rögzítettek, nincs szükség alkudozásra.Étkezés:
Érdemes elkerülni a kimondottan turistákra építő éttermeket, mert ott sokszor az élményt is vastagon megfizettetik velünk. Egy átlagos helyi étteremben viszont körülbelül 10 euróból jóllakhatunk, itallal együtt. A legjobb, ha helyi valutával, török lírával fizetünk – az eurós árak szinte mindig kedvezőtlenebbül alakulnak.Golden Beach – Észak-Ciprus aranypartja 2025-ben
A Golden Beach a Karpaz-félsziget déli oldalán húzódik, több mint két kilométer hosszú aranyszínű homokparttal és varázslatosan tiszta, kék vízzel. Tökéletes hely hosszú sétákhoz a parton vagy könnyed búvárkodáshoz a kristálytiszta tengerben.
Ezen a szakaszon mindössze két kis fa bungalós üdülőhely működik, távolabb még kettő, mindegyik saját, egyszerű étteremmel. Az egész környék természetvédelmi terület, a tengeri teknősök fészkelőhelyei miatt is, így az építkezések során is igyekeztek megőrizni a természet nyugalmát és érintetlenségét.
Ne várjunk luxust vagy tömeget: ezek a helyek szándékosan egyszerűek, szolgáltatásokban is szűkösek. Áram csak esténként néhány órára van, és wifi is csak akkor működik, ha az áram éppen elérhető. Bár a modern világban mindez szokatlannak tűnhet, éppen ez adja meg a hely varázsát – itt valóban lehetőség nyílik a lelassulásra, az elcsendesedésre, a valódi kikapcsolódásra.
Észak-Cipruson járva könnyen észrevehetjük, hogy sok mecset eredetileg keresztény templomként épült. Az átalakítások nyomai máig jól látszanak, mégis megőrizték az épületek különleges szépségét. Ha belépnénk egy mecsetbe – akárcsak Isztambulban –, a bejáratnál kendőket találunk a hölgyek számára, amelyekkel fedetlen lábszárukat és vállukat takarhatják el.
Egy mecset belső terébe lépni mindig felemelő élmény, függetlenül attól, ki milyen vallású. Akiket vonz az építészet, a történelem vagy a közel-keleti kultúra, biztosan lenyűgöznek majd ezek a terek. A kupolák adta hatalmas belmagasság és a vörös szőnyegekkel borított padló egyedi, békés atmoszférát teremt. A falakon vallási témájú díszítések és feliratok láthatók, beljebb pedig fából készült paravánok választanak le kisebb részeket, ahol a hívők csendesebb, elvonuló imára találhatnak lehetőséget.
Érdemes megfigyelni a rituális tisztálkodást is: a mecsetek előtt külön erre a célra kialakított kutaknál a muszlimok szertartásosan megmosakodnak, mielőtt belépnének imádkozni. Férfiak és nők itt is külön helyen végzik szertartásaikat.
Lefkosía (Nicosia) különleges város: még ma is fal és szögesdrót kerítés választja ketté a déli és az északi oldalt. A falakon a "Tilos a belépés" felirat vörös betűkkel ma is jól olvasható, amely kicsit komor, háborús emlékeket idéző hangulatot kölcsönöz a környéknek.
Az észak-ciprusi (török ciprusi) gasztronómia egy rendkívül érdekes kulináris világ, amely sajátos helyet foglal el a mediterrán konyha palettáján. Évszázados történelmi és kulturális hatások egyedülálló keveréke alakította, amely egyaránt magán viseli a ciprusi görög és a törökországi török konyha jegyeit, mégis kialakított egy sajátos, csak rá jellemző karaktert.
Az észak-ciprusi konyha alapvetően a mediterrán étrend jellegzetességeire épül, hasonlóan a görög ciprusi konyhához. Mindkettőben meghatározó szerepet játszanak a friss zöldségek, a kiváló minőségű olívaolaj, a citrusfélék és a helyi fűszernövények. A két ciprusi régió konyhája között azonban vannak figyelemreméltó különbségek. Míg a görög ciprusi konyha erősebben kötődik a görög kulináris hagyományokhoz, addig az észak-ciprusi gasztronómiában sokkal hangsúlyosabb az oszmán hatás. Ez megmutatkozik a fűszerezésben és az alapanyagok használatában is: az észak-ciprusi konyhában gyakoribbak az erősebb fűszerek, a különféle darált húsból készült ételek és a joghurtos szószok.
Egy különösen jellegzetes észak-ciprusi specialitás a "Şeftali Kebab", amelynek neve megtévesztő módon őszibarackot jelent, valójában azonban nem gyümölcsből, hanem bárányhúsból készül, amit különleges módon báránybélbe töltenek és faszénparázson grilleznek. Ez az étel jól példázza az észak-ciprusi konyha egyediségét, hiszen sem a görög ciprusi, sem a törökországi konyhában nem találunk pontosan ilyen fogást.
A törökországi török konyhától való eltérések még inkább szembetűnőek. Bár mindkét régió oszmán gasztronómiai örökséggel rendelkezik, az észak-ciprusi konyha sokkal inkább megőrizte a sziget jellegéből adódó mediterrán karaktert. Az anatóliai török konyha gazdagabb, komplexebb és regionálisan sokkal változatosabb, erősebb közép-ázsiai és közel-keleti befolyással. Észak-Cipruson ezzel szemben a sziget adottságaiból adódóan sokkal hangsúlyosabbak a tengeri ételek, különösen a friss halak és tenger gyümölcsei. A törökországi konyhában megszokott gazdag, többfogásos étkezések helyett Észak-Cipruson gyakoribb a mezze-stílusú étkezés, ahol számos kis tálban felszolgált előételt fogyasztanak közösen.
Az észak-ciprusi konyha egyik különlegessége a „hellim" sajt (görögül halloumi), amely mindkét ciprusi régióban népszerű, de elkészítési módja és felhasználása mutathat regionális különbségeket. Ez a grillezett vagy sütött sajt példázza a közös ciprusi gasztronómiai örökséget, amely túlmutat a politikai megosztottságon. Ugyanakkor az észak-ciprusi változatban gyakrabban használják töltött ételekhez vagy húsokkal kombinálva, míg a görög oldalon inkább önálló fogásként vagy salátákban fogyasztják.
A desszertek tekintetében az észak-ciprusi konyha különösen gazdag örökséggel rendelkezik, amely ötvözi a török édességek – például a lokum és a baklava – különböző változatait a sziget gyümölcseiből készült helyi specialitásokkal. Jellegzetes észak-ciprusi édesség a "macun", egy fűszeres, gyömbéres szirup, valamint a "ceviz macunu", amely dióból készült édes befőtt.
Az italok terén is megfigyelhető a kulturális kettősség: míg a görög Cipruson a helyi borok dominálnak, addig Észak-Cipruson – bár szintén készítenek borokat – nagyobb hangsúlyt kap a török hatás, például az ayran (sós joghurtital) vagy a török fekete tea fogyasztása terén. Ugyanakkor megtalálható egy különleges helyi ital is, a zivania, egy szőlőből készült erős párlat, amely mindkét régióban ismert, bár a török részen a muszlim hagyományok miatt kevésbé elterjedt.
Összességében az észak-ciprusi gasztronómia egy rendkívül izgalmas fúziója a ciprusi hagyományoknak és a török kulináris örökségnek, amely magában hordozza a sziget történelmének sokszínűségét. Sem a görög ciprusi, sem a törökországi konyhával nem azonos, hanem egy egyedi, a sziget sajátos történelmi helyzetéből adódó kulináris identitást képvisel, amely egyszerre őriz mediterrán és közel-keleti jegyeket.
t.a. fotója
Utcai társasági élet - S. Ilona fotója
1970. 01. 01. 01:00 |
Easy rider - Elter Karcsi fotója
Jemen földrajza változatos és összetett, amely öt fő régióra osztható:
Parti síkság: A Tihamah parti síkság alacsonyan fekvő, lapos terület, amelynek egyes részei nagyon termékenyek a hegyekből lefolyó patakok miatt. A Föld legforróbb helyei közé tartozik Tihamah. A legtöbb település a part mentén található, mert a sós tengeri levegő enyhíti a hőség hatását.
Nyugati hegységek: A parti síkság hirtelen véget ér a nyugati hegységnél, ahol az Afrikából érkező monszunesők a Vörös-tengeren áthaladva felerősödnek, és a hegyek csipkézett csúcsai által megakadályozva kicsapódnak. A nyugati hegység egyes részei, különösen Ibb és Ta'izz, esőerdőkre jellemző csapadékmennyiséget kapnak, ami termékeny földet biztosít kávé, qat, búza és cirok termesztéséhez. A hegyek itt hosszú emelkedőkkel rendelkeznek; legtöbbjük 600 m-ről 2,135-3,050 m magasságig emelkedik. Jelentős csúcsok közé tartozik a Jabal Sumarah, Jabal Ba'dan, Jabal Sabir és Jabal Ad Dukayik, mind körülbelül 3,000 m magasak.
Középső hegységek: Ez inkább egy fennsík, dombos területekkel a tetején, mert a hegyek kevésbé csipkézettek és kevesebb csapadékot kapnak, mivel a legtöbb eső a nyugati hegységben hullik le. Az Arab-félsziget legmagasabb hegyei itt találhatók, beleértve a legendás Jabal an Nabi Shu'ayb-ot a főváros, Sana'a közelében, amely körülbelül 3,660 m magasságban fekszik. A középső hegységek egyes részei rendkívül termékenyek, mint például Dhamar környéke, és a középső hegységek hőmérséklete is szélsőséges. A napi hőmérsékleti ingadozások a legnagyobbak a világon, nappali csúcshőmérséklet körülbelül 26-27 C, míg éjszaka fagypont alá süllyedhet. A középső hegységek nagy része, a hegyeket kivéve, 2,000-2,440 m magasságban található.
Központi fennsík: A középső hegységek fokozatos lejtése után egy 915-1,525 m magasságú fennsíkra érkezik, amelyet völgyek és wadik, vagyis patakok szelnek át. Ez a terep nem olyan durva, mint a középső vagy nyugati hegység, de a növényzet csak a völgyekben vagy a wadik közelében lehetséges, mert ezek sok öntözővizet biztosítanak a csapadékból, amely csak a távoli területeken fordul elő. Villámárvizek nagyon gyakoriak. Ez a fennsík Shabwah-tól Hadhramauton és Al Mahrán keresztül Dhofarig terjed Ománban, amelyet sok jemeni Nagy-Jemen részének tekint, nem is beszélve Najranról, Jizanról és Asirról Szaúd-Arábiában.
Sivatag: A Rub Al-Khali, azaz az Üres Negyed, a világ legveszélyesebb sivataga és a legnagyobb homoktenger, Északkelet-Jemenben, Délkelet-Szaúd-Arábiában és Északnyugat-Ománban található. Évekig egyáltalán nem esik eső, és szinte nincs növényzet. A hőmérséklet elérheti a 61°C-ot.
Sokotra - sárkányfa - Ohotin Viktor fotója
Az ország klímája száraz és forró, a csapadék mennyisége a domborzati viszonyoknak megfelelően változik. A tengerparti sávban ehhez magas páratartalom is társul. A belső területeken meglehetősen nagy a napi hőingadozás: éjjel nem ritka a fagypont körüli hőmérséklet, miközben nappali hőmérséklet általában 30 °C körüli.
Dél-Arábia és Jemen modernkori története 1918-ban kezdődött, amikor Jemen elnyerte függetlenségét az Ottomán Birodalomtól. 1918 és 1962 között a Hammaddin család uralta monarchiáként. Észak-Jemen 1962-ben vált köztársasággá. Dél-Jemen viszont csak 1967-ben vált függetlenné a britektől. 1970-től Dél-Jemen kommunista kormányzati rendszert honosított meg.
A két ország 1990-ben egyesült Jemeni Köztársaságként.
Részletes:
Jemen régóta a kultúrák kereszteződésében létezik, Dél-Arábiában való elhelyezkedésének köszönhetően kapcsolódik a Közel-Kelet legősibb civilizációs központjaihoz. A Kr. e. 12. század és a 6. század között a minaeai, sabaei, hadramauti, qatabani, ausani és himjarita királyságok része volt, amelyek ellenőrizték a jövedelmező fűszerkereskedelmet, majd etióp és perzsa uralom alá került. A 6. században a himjarita király, Abu-Karib Assad áttért a zsidó hitre. A 7. században az iszlám kalifák kezdték meg az ellenőrzés kiterjesztését a területre. A kalifátus felbomlása után Dél-Arábiát számos dinasztia irányította, amelyek részben vagy egészben uralták Dél-Arábiát. Perzsa eredetű imámok időszakosan 160 évig uralkodtak Jemenben, teokratikus politikai struktúrát hozva létre, amely a modern időkig fennmaradt.
Az egyiptomi szunnita kalifák a 11. század során Jemén nagy részét elfoglalták. A 16. századra, majd ismét a 19. századra Jemen az Oszmán Birodalom része lett, és egyes időszakokban az imámok egész Jemen felett gyakorolták az irányítást.
Dél-Arábia és Jemen modern történelme 1918-ban kezdődött, amikor Jemen függetlenné vált az Oszmán Birodalomtól. 1918 és 1962 között Jemen a Hamidaddin család által uralt monarchia volt. Észak-Jemen 1962-ben köztársasággá vált, de csak 1967-ben vonult ki a Brit Birodalom, amely a 19. században védelmi övezetet alakított ki Áden dél-arábiai kikötője körül, és létrejött Dél-Jemen. 1970-ben a déli kormány névlegesen kommunista kormányrendszert fogadott el. A két ország 1990. május 22-én egyesült Jemen Köztársaság néven.
Az egyesülés azonban nem vezetett békéhez. Az USS Cole nevű amerikai hadihajót 2000-ben megtámadta az Al-Káida Ádenben, miközben üzemanyagot vett fel. Azóta az Arab-félszigeti Al-Káida megerősödött az országban, és az Egyesült Államok válaszul többször támadott jemeni célpontokat drónokkal. A hosszú ideig tartó diktátor, Ali Abdullah Szaleh kormánya az arab tavaszhoz kapcsolódó drámai tiltakozások közepette bukott meg 2012-ben, de utódja, Abd Rabbu Manszúr Hadi korábbi alelnök alig sietett a tüntetők által követelt reformok bevezetésével, és a síita húszik milíciája 2015 februárjában átvette a kormány irányítását. A szunnita arab kormányok, különösen Szaúd-Arábia, közel álltak Szalehhez és Hadihoz, és ellenzik a síita uralmat ebben az arab országban. Egy szunnita iszlamista koalíciót, az Al-Islahot támogatják a húszi erők elleni polgárháborúban, és brutális bombázási kampányt vezettek, amely jelentősen károsította az ország infrastruktúráját
6,8 millió jemenit azonnali éhezés fenyeget, további 10,2 millió jemeni van válságban, vagyis gyakorlatilag már ők is éheznek, csak az életük nincs veszélyben. Közvetlen veszélyben. Még.
Ez összesen 17 millió ember, Jemen teljes, 28 milliós népességének több mint 60 százaléka.
Az éhínség Jemen két legnépesebb kormányzóságában, a népesség negyedének otthont adó Taiz és Hodeidah kormányzóságokban a legfenyegetőbb. Ebben a két tartományban zajlik legintenzívebben a háború.
A helyzetet nem egyszerű megoldani, mert abban nagyon nagy szerepet játszik az országban évek óta dúló, mostanra nemzetközi konfliktussá, jelző nélküli háborúvá szélesedő polgárháború. (2017)
"A statisztikák szerint a jemeni nők hetven százaléka analfabéta, a legtöbb lány az általános iskolát sem fejezi be, mivel a szülőknek általában csak egy gyermek taníttatására van pénzük, azt pedig fiúkra költik. Bár ma már a Szanaai Egyetemre járóknak körülbelül 50 százaléka nő, tanulmányaik befejeztével a legtöbbjük nem talál munkát.
Az országban nagyon gyakori a gyerekházasság, a nyomorgó szülőknek sokszor anyagilag is megéri férjhez adni kilenc-tíz éves lányaikat. Jemenben egyébként korábban már érvényben volt egy törvény, amely megtiltotta a 15 évesnél fiatalabbak kiházasítását, ám a parlament a kilencvenes években ezt a szabályozást eltörölte, arra hivatkozva, hogy a szülőknek jogukban áll akkor férjhez adni lányaikat, amikor csak akarják. A jemeni szociális minisztérium adatai szerint 2010-ben minden negyedik menyasszony még nem töltötte be a 15. évét, amikor megköttetett a házasság.
Jemenben a férj és feleség kapcsolatát nagyon szigorú törvények szabályozzák: a többi között a nőknek még a házat sem szabad elhagyniuk a férjük engedélye nélkül, a házaséletet szabályozó passzus pedig megengedi a házasságon belüli nemi erőszakot.
Egy jemeni nőnek a "nemek" körül forog az élete. Nem kerékpározhatnak, nem maradhatnak ki sokáig a barátokkal, nem beszélgethetnek a politikáról vagy vallásról, nem halogathatják a férjhez menést, nem válhatnak el, nem járhatnak fedetlen hajjal, nem tanulhatnak tovább, nem utazhatnak egyedül, és nem lehetnek férfi barátaik. Csupán azért, mert nőnek születtek.
Sokan talán nem is hallottak még Jemenről, vagy valami távoli, talán nem is valóságos vidéknek gondolják. Pedig Jemen létezik. Egy csodálatos és titokzatos szépségű ország, amit a háttérben diktatórikus hatalmak irányítanak.
Ezt a helyet olyanok irányítják, akik háborút szítanak, vallási konfliktusokat és politikai nyugtalanságokat okoznak. A szunnita és síita vallási konfliktusok és a korrupt vezetők tönkreteszik a jemeniek életét, gazdaságát. (2016)" forrás
Előfordulhat, hogy azt gondolnád, Jemen az egyik etnikailag homogénebb ország a Közel-Keleten, ha csupán azt tudnád, hogy a lakosság közel 100%-a arabnak vallja magát. Azonban sok jemeni erősen kötődik helyi, szektás és törzsi identitásához, és a politikai különbségek is mélyek, ami gyakran vitatott és néha erőszakos sokszínűséget eredményez.
A jemeni emberek jellemző tulajdonságai, szokásai, hagyományai és társadalmi berendezkedése sokrétű és összetett, mélyen gyökerezik a történelmi és kulturális hagyományaikban. Íme néhány jellemző vonás:
Társadalmi és kulturális jellemzők:
Vendégszeretet: A jemeni emberek híresek a vendégszeretetükről. Az idegenek meghívása otthonukba és megvendégelése gyakori és elvárt viselkedés. A vendégszeretetet vallási és kulturális kötelességként is kezelik.
Család: A család központi szerepet játszik a jemeni társadalomban. A nagycsaládok gyakran együtt élnek, és a családi kötelékek nagyon erősek. Az idősebb családtagok tisztelete különösen fontos.
Törzsi azonosságtudat: A jemeni társadalom jelentős részét a törzsi hovatartozás határozza meg. A törzsek közötti kapcsolatok és az ezekhez fűződő identitás nagy befolyással bír a mindennapi életre és a politikai helyzetre is.
Vallási és kulturális szokások:
Vallás: Az iszlám, különösen a szunnita és síita ágazatok, mélyen áthatja a jemeni élet minden aspektusát. A vallás nemcsak a spirituális életben, hanem a társadalmi normákban és törvényekben is központi szerepet játszik.
Qat: A qat rágása társadalmi szokás, amely a nap jelentős részét kitölti. A qat rágása közösségi tevékenység, amely során az emberek összegyűlnek, beszélgetnek és üzleteket kötnek.
Női egyenjogúság:
Nők helyzete: A jemeni nők helyzete nagymértékben függ a lakóhelyüktől és a helyi kulturális normáktól. A városi területeken a nők számára több lehetőség nyílik az oktatásra és a munkavállalásra, míg a vidéki területeken a hagyományos nemi szerepek és a korlátozások erősebbek lehetnek. A nők jogai és lehetőségei jelentősen korlátozottak, és a női egyenjogúság kérdése komoly kihívásokkal néz szembe.
Idősek tisztelete:
Idősek tisztelete: Az idősebbek tisztelete és megbecsülése mélyen beágyazódott a jemeni kultúrába. Az idősebb családtagok iránti tisztelet megnyilvánul a mindennapi életben, a döntéshozatalban és a családi tanácskozásokban.
Vérmérséklet és viselkedés:
Vérmérséklet: A jemeni emberek általában barátságosak és vendégszeretőek, de a kulturális és törzsi hagyományok miatt a viselkedésük és hozzáállásuk változhat. A tisztelet és az udvariasság alapvető elvárás, különösen az idősebbekkel és a vendégekkel szemben.
Konfliktuskezelés: A törzsi hagyományok és a törzsi igazságszolgáltatás még mindig jelentős szerepet játszanak a konfliktusok megoldásában, bár a modern jogrendszer is érvényben van.
Ünnepek és hagyományok:
Hagyományos öltözet: A hagyományos jemeni öltözetek, mint például a férfiak által viselt „jambiya” (görbe tőr) és a nők által viselt „abaya” (hosszú köpeny), még mindig gyakoriak és a kulturális identitás fontos részét képezik.
Ünnepek: Az iszlám vallási ünnepek, mint az Eid al-Fitr és az Eid al-Adha, kiemelkedő fontossággal bírnak. Ezek az ünnepek családi összejövetelekkel, közös étkezésekkel és imákkal járnak.
arcok és arctalanok - b.a. fotója
Szana-i boltosok - Elter Karcsi fotója
Ünnepi ruhában - Elter fotója
Jemenben a turistának fokozott elővigyázatosságot kell tanúsítania. A viselkedésben és főleg az öltözködésben alkalmazkodni kell a helyi szokásokhoz és hagyományokhoz. Ennek megfelelően a nők részére ajánlott a zárt ruhák viselése, a mélyen dekoltált, hátat, vállakat szabadon hagyó, lenge öltözékek viselése egyáltalán nem ajánlott!
Kerülendő dolgok
Bizonyos dolgokat kerülni kell, mert helytelenítéssel találkozhatnak, és ezeket mindenképpen érdemes elkerülni a tartózkodás során.
Politika
Kerüld az Egyesült Államokról való beszélgetést — sok jemeni úgy érzi, hogy az USA „beleavatkozik” az ország ügyeibe, és több kárt okozott, mint hasznot.
Kerüld Izrael témáját — akárcsak az arab világ többi részén, sok jemeni negatív érzéseket táplál Izraellel szemben.
Vallás
Az iszlám Jemen államvallása, és minden jemeni életében fontos szerepet játszik. Akárcsak az arab világ többi részén, a vallás kényes téma. Mindig érzékenyen és tisztelettel közelítsd meg a vallási kérdéseket.
Vallási helyek látogatásakor viselkedj és öltözködj megfelelően. Néhány mecsetbe nem léphetnek be nem muszlimok. Ha nem vagy biztos, kérdezz.
Ramadán idején tartózkodj a nyilvános evéstől, ivástól, dohányzástól és rágástól. Ennek elmulasztása rendkívül tiszteletlennek számít.
Ne kritizáld vagy beszélj rosszul az iszlámról; Jemenben szigorú blaszfémiatörvények vannak.
Ne beszélj vallásról agnosztikus nézőpontból; ezt teljesen értetlenül fogadják.
Kerüld a térítéssel kapcsolatos bármilyen utalást; az áttérés Jemenben bűncselekmény.
Egyéb
Ez egy muszlim ország. Légy érzékeny arra, hova irányítod a kamerádat. Rengeteg nagyszerű fotólehetőség van minden sarkon (a kérdés általában az, mit hagyj ki az egyes képekből), de ha embereket fényképezel, mindig kérdezd meg előtte. Az „mumkin akhud sura minak?” arab kifejezés nagyon hasznos. Soha, de soha ne próbálj meg nőkről képeket készíteni, még akkor sem, ha te magad is nő vagy. Ez nagy sértésnek számít, és akár súlyosabb következményekkel is járhat. Ne próbálj fényképezni semmit, ami stratégiai jelentőségű lehet (pl. amit legalább egy katona vagy rendőr őriz). Azonban, ha udvariasan kérdezel és az őrök jókedvűek, akár emlékfotót is készíthetsz egy géppisztolyt tartó katonával!
Annak ellenére, hogy közel van a gazdagabb olajtermelő országokhoz, Jemen a világ egyik legszegényebb állama. Sok helyi számára az életkörülmények nagyon nehezek. Turistaként számíts arra, hogy a helyi kereskedők magasabb árakat kérnek tőled. Miközben tudatában vagy a jemeni szegénységnek, ne engedj az együttérzésből fakadó kísértésnek, hogy megfizesd az első árat. Az alkudozás az élet része a világ nagy részén, és minden vevőtől elvárják.
Ha egy terület le van zárva, annak nagyon jó oka van. Bármennyire is csábító lehet a bátor felfedező szerepében tetszelegni, nincs ok arra, hogy növeld az emberrablás vagy rosszabb esélyeit, hacsak nem feltétlenül szükséges.
Emellett készülj fel arra, hogy gyakran kérnek majd tőled tollat (qalam, galam) a helyi iskolák számára, valamint édességet (bonbon). Az előbbi esetben, ha van egy felesleges tollad, érdemes lehet megfontolni az adományozást. Az utóbbi esetben viszont ellenállj a kísértésnek, hogy édességet adj, mert ez elvárást teremthet a következő külföldi érkezővel szemben. Mondani sem kell, hogy ne adj pénzt („fulus!” „bizniz!”) gyerekeknek. Inkább helyi jótékonysági szervezeteknek adományozz.
A jemeni konyha jelentősen eltér az Arab-félsziget többi részétől, és valódi fénypontja lehet bármelyik jemeni utazásnak—különösen, ha helyiekkel együtt élvezheted (ez egy meghívás, amit a látogatók gyakran kapnak, még többször, mint amire számítanak).
Főételek:
Salta: Ez a jemeni konyha jellegzetes étele, egy húsalapú pörkölt, amit görögszénával fűszereznek és általában a főétkezés végén szolgálnak fel. Az íze elsőre meglepő lehet az újoncok számára, de mindenképpen érdemes megszokni.
Mandi: Egy népszerű húsos és rizses étel, amely a Hadhramaut régióból származik. A mandi különlegessége abban rejlik, hogy a húst agyagkemencében sütik, és a rizs fölé akasztják, így a húslé a rizsre csepegve főzi azt meg.
Desszertek:
Jemeni méz: Különösen híres az egész régióban, és a legtöbb desszert bőségesen tartalmazza.
Bint al-sahn: Egyfajta lapos tésztaétel, amit mézzel öntenek le.
Jemeni mazsola: Szintén érdemes megkóstolni.
Egyéb érdekességek:
Qat: Noha nem étel, érdemes megemlíteni a qat levelet, amit szinte az egész jemeni lakosság rágcsál ebéd után egészen vacsoráig. A növényt az egész országban termesztik, és a helyiek szívesen kínálják meg vele a látogatókat. A qat rágása művészet, de az alapötlet, hogy a kis, puha leveleket és ágakat (a keményeket nem) rágják, és egy nagy golyót formálnak belőlük az arcukban. A qat enyhe stimuláns hatású, étvágycsökkentő és álmatlanságot is okozhat. Azonban a qat rágása számos egészségügyi problémát is okozhat, beleértve a száj- és nyelőcsőrákot, így óvatosan érdemes fogyasztani.
Italok:
Jemen hivatalosan száraz ország, azonban nem muszlimok maximum két üveg alkoholos italt hozhatnak be az országba, melyeket csak magánterületen fogyaszthatnak el. Nyilvánosan alkohol hatása alatt mutatkozni nem ajánlott.
Sokféle gyümölcslevet és üdítőt lehet kapni, de kerülni kell a lepukkantabb gyümölcslé boltokat, mivel azok csapvizet is használhatnak alapként. A jemeni teát (shay) és kávét (qahwa vagy bun) gyakran fogyasztják étkezéshez. A jemeni kávé jóval gyengébb, mint a félsziget más részein található erős török kávé.
A csapvizet kerülni kell, de palackozott víz szinte mindenhol kapható, akár hűtött, akár szobahőmérsékletű változatban.
Elter Karcsi fotói
* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
© Utikritika.hu. 2012.
Amerikai Egyesült Államok | Amszterdam | Argentína | Ausztrália | Ausztria | Bahama-szigetek | Balatonszéplak-felső | Bali | Barcelona | Berlin | Ciprus | Dominikai Köztársaság | Dubai | Egyiptom | Franciaország | Görögország | Hajóutak | Horvátország | Hongkong | India | Isztambul | Kanada | Kanári-szigetek | Kuba | Kvarner-öböl | London | Madrid | Malajzia | Maldív-szigetek | Mallorca | Mauritius | Málta | Mexikó | Nagy-Britannia | Németország | New York | Olaszország | Párizs | Portugália | Róma | Seychelle-szigetek | Sharm el-Sheik | Skócia | Spanyolország | Sri Lanka | Szingapúr | Thaiföld | Törökország | Toszkána | Tunézia | Vietnam | Zöld-foki Köztársaság
Török Tamás, 2021. 08. 06. 14:44
Kedves Úti kritikus! Komáromot az I. vh. utáni békediktátum választotta el hazánktól.Tehát az első és nem a második!
Erasmus, 2020. 01. 16. 12:43
Köszönöm, hogy írtál. Szerencsére, ügyvéddel, óvadékkal (ahogy te is írtad) sikerült kiszabadulniuk...
Peter Ham, 2019. 12. 28. 18:31
Erasmus, egyik barátom is bement Varosaba, a szigorúan lezárt zónába, kamerákkal figyelt terület, lefülelték, lecsukták, ügyvéddel, óvadékkal tudott kiszabadulni. Ha esetleg szükség van tanácsára, keresd Kiss Olivér (https://www.facebook.com/koliver01), jelenleg Abbháziában van de szilveszter után válaszol.
Erasmus, 2019. 12. 25. 20:02
Ovatosan azert Eszak Ciprussal. En Erasmuson voltam (Del) Cipruson es sokszor atmentunk a torok oldalra. Nicosia torok oldalan sokkal rosszabb a hangulat mint a gorog oldalon, igy en tovabb nem is mereszkedtem. De ket baratom elment Famagustaba, veletlenul egy katonai teruletre tevedtek, es rogton bortonbe vittek oket a hetvegen, Jelenleg rettenetes korulmenyek kozott vannak, a szuleik kiutaztak nekik segiteni, ugy nez ki januar 10 korul szabadulnak legkorabban, de ha az itelet maskepp dont, meg kesobb. Oriasi lesz a penzbuntetes es a wc papirert meg minden masert is rengeteg penzt kernek... raadasul mivel nem ENSZ tagok, senki nem tud segiteni... nem mondom, hogy tilos atmenni DE NAGYON FIGYEKJETEK ODA!!!!
jankó, 2019. 10. 14. 22:36
Zsemózsasé-nak:
Azért ha a mai helyzetet nézzük, akkor azért Komárom és Sátoraljaújhely esetében is lényeges: nincs határ, két uniós tagállamról van szó.
Zsemózsasé, 2019. 10. 14. 22:28
Vagy éppen Sátoraljaújhelyről- Slovenske neve mesto.
KATALIN, 2018. 10. 12. 10:56
Manapság már rengeteg baromi jó hotel van itt. Alakul, hogy a desztinációt a minőségi turizmus jelemezze. Van "falusi" turizmusa, mini szállodák és panziók terén, minőségi 3* kategóriában virágzik, ami hihetetlen ár/érték arányt (kb.130.000 Ft/fő/reggelivel-főszezonban) jelent, biztos meleggel, forrósággal és tengeri sós levegős feltöltődéssel. Úgy gondolom, hogy nagy konkurenciája lesz ez a Balatonnak és Bulgáriának, különösen, ha ezt az ár/érték arányt képesek tartani.
A fenti idézet a "zöld" rovatból, javítsák, gondolom nem 130.000,- hanem 13.000.-/Ft/éj/fő reggelivel
köszönöm,
Úti kritikus, 2014. 10. 20. 09:34
Kedves Akitlosz!
Míg Komáromot a II. világháború után szakították ketté a határvonallal, úgy Nicosia az úgynevezett Zöld-vonalas átvágását az 1963-1974 időszakban élte meg.
Akitlosz, 2014. 10. 18. 19:12
"Nicosia a világ utolsó szétszakított városa"
Ez nem így van.
Meglehetősen hihetetlen, hogy a szerző eddig még nem hallott Komáromról.