ÚTIKRITIKA.HU / Morvaország

Morvaország

Morvaországról bevezető |Tetszett&Nem tetszett| Vélemények&Beszámolók| Szállásválasztás| Közlekedés| Étkezés| Más praktikus információk| Észak-Morvaország és Szilézia| Dél-Morvaország| Morvaország földrajza| Morvaország történelme| Érdekességek| Fotóegyveleg

Bouzov vára (Olomouc régió) - k.k. fotója

Tartalomfeltöltés folyamatban 

Morvaországról bevezető

Csehül: Morava, németül: Mähren, angolul: Moravia

Morvaország Csehország egyik történelmi régiója, az ország keleti részén fekszik, a Cseh-medence és a Kárpátok között.
Morvaország területe körülbelül 22,347 négyzetkilométer. Ez az ország teljes területének mintegy 28%-át teszi ki.
Határai: Nyugatról Csehország másik történelmi régiója, Bohémia határolja, északról Lengyelország, keletről Szlovákia, délről pedig Ausztria.

Morvaország földrajzilag és közigazgatásilag több alterületre oszlik, amelyek a cseh közigazgatási rendszer részei. A modern közigazgatási felosztás szerint Morvaország három fő régióra (kraj) osztható: Dél-Morvaországi Régió (Jihomoravský kraj), Olomouci Régió (Olomoucký kraj), Zlini Régió (Zlínský kraj)

Morvaország, a Cseh Köztársaság keleti régiója, több szempontból különbözik az ország többi részétől, különösen a nyugati régiótól és Sziléziától (északkeleti régió).

Morvaországnak hosszú és önálló történelmi múltja van. A Nagymorva Birodalom központja volt a 9. században, és évszázadokon keresztül külön fejedelemségként létezett. Bár 1918-ban Csehszlovákia része lett, és később a Cseh Köztársaságé, a morva identitás és büszkeség továbbra is erős.

A cseh nyelv morva változatai különböznek a Csehországban beszélt nyelvjárásoktól. Ezek a dialektusok közelebb állnak a szlovákhoz, és jellegzetes kiejtésük van, amelyet a helyiek erősen őriznek.

Morvaország földrajzilag változatosabb, mint Csehország nagy része. Dombos és hegyes tájak, mint például a Kárpátok előhegyei, jellemzik. Ez a domborzat kiválóan alkalmas szőlőtermesztésre, ami a régió híres borainak egyik alapja.

A régióban több híres gyógyfürdő található, például Luhačovice, ahol termálforrások és gyógyvizek találhatók. Ezek a források különleges gyógyító tulajdonságaikról ismertek, és sok látogatót vonzanak.

 Míg Csehország többi része elsősorban sörfőzéséről híres, addig Morvaország a borászatáról. A régióban található a cseh borok jelentős része, és számos borvidék van, ahol kiváló minőségű fehérborokat állítanak elő.

A morva táj kiválóan alkalmas mezőgazdaságra. Az itteni gazdák különféle gyümölcsöket, zöldségeket és gabonákat termesztenek. A dombos területek és a folyóvölgyek jó termőtalajt biztosítanak, különösen a déli régióban.

Tetszett&Nem tetszett

1. Dél-Morvaországban a ,, Morva Toszkána" (Mikulov, Valtice és a környező borvidékek). Gyönyörű vidék, és tényleg hasonlít az olasz eredetire. Roppant fotogén!

Vélemények&Beszámolók

Minden vár- és biciklikedvelőnek csakis ajánlani tudom a csodálatos Morvaország régiót. A rengeteg bicikliút nagy része erdőn át vezet, itt-ott kápolnával, kiskastéllyal, sok látnivalóval övezve. Harmadszor jöttünk, mindig találunk valami új látnivalót. Borvidék, tehát bőven van mit enni... főleg inni.

---

Morvaország oly' közel van hozzánk, és mégis aránylag kevés magyar jár oda. Pedig mind a természeti, mind az építészeti csodái adottak.
Nagyokat túráztunk, barlangoztunk, várost néztünk, napóleoni csaták helyszíneit kerestük...
Egy hét alatt egyetlen esős napunk volt, szerencsére pont a Macocha barlangban jártunk, ami a méreteivel is lenyűgözött. A hosszú csónakázás volt a csúcs. (2024)

Szállásválasztás

Közlekedés

Morvaország jól fejlett úthálózattal rendelkezik, amely összeköti a régiót Csehország többi részével és a szomszédos országokkal. Az autópályák és főútvonalak jó minőségűek és jól karbantartottak, ami kényelmes és biztonságos vezetési körülményeket biztosít. A legfontosabb autópálya a D1-es, amely összeköti Prágát Brnóval, majd tovább halad kelet felé.

Dél-Morvaország közelsége Ausztriához és Szlovákiához megkönnyíti a határokon átnyúló közlekedést.

A nagyobb városokban, mint Brno, Znojmo és Olomouc, a parkolás lehet kihívás, különösen a belvárosi részeken. Fizetős parkolóhelyek és parkolóházak állnak rendelkezésre, és érdemes figyelni a parkolóórákra, mivel a parkolási szabályok szigorúan betartásra kerülnek. A kisebb településeken és vidéki területeken a parkolás általában könnyebb és gyakran ingyenes.

Csehországban kötelező a biztonsági öv használata, a nappali világítás, és a sebességhatárok betartása. Az autópályákon 130 km/h, lakott területeken 50 km/h, és egyéb utakon 90 km/h a maximális sebesség. Az ittas vezetésre vonatkozó zéró tolerancia elv érvényes, és komoly büntetésekre lehet számítani ennek megszegése esetén.

Morvaországban számos benzinkút található, különösen a nagyobb városokban és az autópályák mentén. A benzinkutak többsége 24 órás nyitvatartással rendelkezik, és gyakran jól felszerelt üzletekkel, kávézókkal és mosdókkal. Az autószervizek és gumiszervizek is könnyen elérhetőek a nagyobb településeken.

Morvaország híres a gyönyörű tájairól és történelmi városairól, és számos jól kijelölt turisztikai útvonal található. Az autós turisták számára különösen vonzóak a borvidékek útvonalai, ahol megállók közben helyi borászatokat látogathatnak meg, valamint a természeti parkok, mint például a Pálava-hegység.

A GPS és a mobil navigációs alkalmazások (pl. Google Maps, Waze) széles körben használhatók Morvaországban, és pontos útmutatást nyújtanak az autósok számára. A jelölések és az úthálózat jól áttekinthetőek, ami megkönnyíti az eligazodást.
9. Segélyszolgálatok

Baleset vagy műszaki hiba esetén a cseh segélyszolgálatok gyorsan reagálnak. Az általános segélyhívó szám Csehországban a 112, de a cseh autóklub (ÚAMK) is rendelkezésre áll a 1230-as számon, amely speciálisan az autós segélynyújtással foglalkozik.

Étkezés

Morvaország, amely a Cseh Köztársaság délkeleti részén található, gazdag gasztronómiai hagyományokkal rendelkezik, amelyek a történelmi, kulturális és földrajzi hatások széles skálájából erednek. Az itt található ételek és italok a helyi alapanyagokra és tradicionális receptekre épülnek, és különleges élményt nyújtanak az ínyencek számára.

1. Ételek:

Svíčková na smetaně (tejszínes marhahús): Ez az egyik legismertebb cseh étel, Morvaországban is nagyon népszerű. A marhahús szeleteket lassan párolják egy sárgarépából, petrezselyemből, zellerből és hagymából készült zöldséges mártásban, amelyet tejszínnel dúsítanak. Az ételt gyakran zsemlegombóccal és áfonyalekvárral tálalják.

Vepřo knedlo zelo (sertéssült, gombóc és savanyú káposzta): Ez a hagyományos étel Morvaország egyik alapvető specialitása. A sertéssültet ropogósra sütik, és puha gombóccal (knédli) valamint párolt savanyú káposztával (zelí) kínálják. Ez az étel jól mutatja a régió egyszerű, de ízletes gasztronómiáját.

a.a.

Moravský vrabec (morva veréb): Nem verébhúsos, hanem  hagyományos, ízletes sertéshúsételről van szót. A sertéshúst kisebb darabokra vágják és ropogósra sütik, majd gombóccal és párolt savanyú káposztával tálalják.

k.k.

Pečená kachna (sült kacsa): A sült kacsa Morvaországban gyakran készül, és általában gombóccal és párolt káposztával szolgálják fel. Az étel különlegessége a hús gazdag, ízletes zamata és ropogós bőre.

s. h.

Kulajda: Ez egy hagyományos morva leves, amely tejfölből, gombából, kaporból és tojásból készül. Az ízvilága savanykás, krémes, és gyakran meleg előételként szolgálják fel.

Bramboráky (krumplipalacsinta): Ezek reszelt burgonyából, lisztből, tojásból és fűszerekből készülnek, és olajban vagy zsírban sütik ki őket. A bramboráky-t gyakran fogyasztják önmagában vagy húsételek mellé.

2. Italok:

Morva borok: Morvaország híres borvidék, különösen a fehérborairól ismert. A régióban többféle szőlőfajta terem, például a Rizling, a Veltelini és a Müller-Thurgau. A borokat a helyi pincészetekben lehet kóstolni, és a borfesztiválok is népszerűek a látogatók körében.

Slivovice (szilvapálinka): A szilvapálinka Morvaország egyik legismertebb itala. Hagyományosan szilvából készítik, és gyakran otthon is főzik. Az ital erős, jellegzetes ízű, és általában étkezés után, emésztést segítőként fogyasztják.

Becherovka: Bár ez az ital Karlovy Varyból származik, Morvaországban is nagyon népszerű. A Becherovka egy kesernyés likőr, amely több mint 20 különböző gyógynövényből készül, és gyakran hűtve, tisztán vagy koktélok alapanyagaként fogyasztják.

Pilsner sör: A cseh sör, különösen a Pilsner, világhírű. Morvaországban is nagyra értékelik a sörfőzés hagyományát, és számos helyi sörfőzde kínál kiváló minőségű világos és barna söröket. A sörözők és kocsmák kedvelt találkozóhelyek, ahol a helyiek és turisták egyaránt élvezhetik a helyi sörkülönlegességeket.

3. Desszert:

Koláče: A koláče hagyományos morva péksütemény, amely édes kelt tésztából készül, és gyümölccsel, túróval vagy mákkal töltik. Gyakran cukorral és fahéjjal hintik meg a tetejét, és ünnepi alkalmakra is sütik.

Más praktikus információk

Észak-Morvaország és Szilézia

Észak-Morvaország és Szilézia jelenleg inkább földrajzi és történelmi értelemben használt fogalmak, nem pedig önálló közigazgatási egységek. Csehország jelenlegi közigazgatási rendszerében a Morva-Sziléziai régió (Moravskoslezský kraj) az, amely magában foglalja mind Észak-Morvaország egy részét, mind Sziléziát. Ez a régió Csehország északkeleti részén található, és székhelye Ostrava.

Dél-Morvaország

Dél-Morvaország (csehül Jižní Morava) egy jól definiált régió, amely földrajzilag és közigazgatásilag is különálló egységet alkot Csehországban. A régió székhelye Brno, amely az ország második legnagyobb városa, és történelmileg és kulturálisan is jelentős központja Morvaországnak.

Dél-Morvaország híres a Znojmo környékén készített savanyú uborkáról. A régióban különböző disznóhúsos és káposztás ételeket fogyasztanak, valamint szilvalekváros és édes túrós pitéket. A kedvenc italok a bor és az barack pálinka.

Brnótól eltekintve Dél-Morvaország legnagyobb nevezetessége a bor. Csehországon kívül azonban ez a tény nem nagyon ismert, így nem sok turista látogat el a régióba.

A térség a 1990-es évek óta jelentős visszaesést szenvedett el, és sok település elhagyatottá vált. Azonban Kyjov és Hodonín között különösen gazdag szőlőültetvényekben, magánborospincékben és kastélyokban. Ha egy hétvégi kalandra vágysz a Mutěnice Borvidék különösen élvezetes. A Brnótól távol eső vidéken azonban kiemelkedően magas a munkanélküliség, és a külföldi turisták vonzása is elmaradt, ezért itt a kapcsolat az angol és német nyelvet beszélő világgal sokkal ritkább, mint Prágában. Készülj fel arra, hogy a a helyiek a csehen kívül nem igazán tudnak más nyelvet. Viszont sok barátságos vendéglátásra is számíthatsz.

Morvaország földrajza

Morvaország, a mai Cseh Köztársaság délkeleti régiója, változatos földrajzi jellemzőkkel büszkélkedik. A régió nevét a Morva folyóról kapta, amely a terület fő vízfolyása, és amely észak-déli irányban átszeli a vidéket. Morvaország területén található a Cseh-Morva-dombság, amely a Cseh-felvidék keleti határát jelenti, és amely fokozatosan ereszkedik le a morva alföldek irányába. Nyugaton a régiót a Dyje folyó határolja, míg keleten a Kárpátok vonulatai emelkednek, köztük a Fehér-Kárpátok és a Morva-kaputól délre elhelyezkedő Beszkidek. A régió északi része hegyes, itt található a Jeseníky-hegység, amelynek legmagasabb pontja a Praděd, 1491 méteres magasságával.

Morvaország központi részén terül el a termékeny Morva-medence, amely kiváló mezőgazdasági terület és az ország egyik legfontosabb agrárvidéke. A régió déli részén húzódik a Pálava-hegység, amely híres borvidékként ismert, köszönhetően a kedvező mikroklímának és a mészkőtalajnak. Morvaország délnyugati határán található a Lednice-Valtice kultúrtáj, amely a UNESCO Világörökség része, és a régió híres tájépítészeti emlékeiről ismert. A régió jelentős részét erdők borítják, különösen a hegyvidéki területeken, ahol fenyvesek és bükkösök dominálnak.

Morvaország éghajlata mérsékelt kontinentális, forró nyarakkal és hideg telekkel, bár az időjárás változékony lehet, különösen a hegyekben. A régióban számos kisebb tó és víztározó található, amelyek közül a legnagyobb a Nové Mlýny víztározó, amely népszerű turisztikai és rekreációs célpont. A régió fontos városai közé tartozik Brno, Morvaország legnagyobb városa és gazdasági központja, Olomouc, amely híres történelmi és kulturális örökségéről, valamint Zlín, amely ipari központként ismert. Morvaország közlekedési szempontból is fontos szerepet játszik, hiszen itt találkoznak a cseh, szlovák és osztrák vasúti és közúti hálózatok, így a régió fontos közlekedési csomópont. A Morva folyó mellett számos kisebb folyó is keresztülszeli a régiót, mint például a Dyje, a Svratka és a Bečva. A régió biodiverzitása gazdag, számos védett terület és nemzeti park található itt, mint például a Podyjí Nemzeti Park és a Morva-karszt.

Morvaország földrajzi változatossága hozzájárul a régió gazdasági tevékenységeihez, beleértve a mezőgazdaságot, az ipart és a turizmust is. A régió híres a termálforrásairól, amelyek közül Luhačovice a legismertebb gyógyfürdőhely.

Morvaország történelme

Morvaország történelme gazdag és változatos, számos különböző nép és kultúra hatását mutatja. A régió területe már a kelták és a germán törzsek lakhelye volt az ókorban, mielőtt a 6. században szláv népek telepedtek volna le. A 9. században a Nagymorva Birodalom része lett, amely a szláv történelem egyik legjelentősebb államalakulata volt, és amelyet Cirill és Metód misszionáriusok keresztény hitre térítettek. A birodalom bukása után a terület a Magyar Királyság és a Német-római Birodalom érdekszférája közé került. A 11. században Morvaország a Cseh Királyság része lett, és a cseh királyok hűbérbirtoka maradt évszázadokon át. A középkor során fontos kereskedelmi és kulturális központtá fejlődött, fővárosa Brünn lett. A 15. században a huszita háborúk jelentős hatást gyakoroltak a régióra, amely a husziták egyik központja volt. A Habsburgok uralma alatt, a 16. századtól, Morvaország a Habsburg Birodalom részeként működött, és jelentős szerepet játszott a Bécsi udvar politikájában.

A 17. században a harmincéves háború súlyos károkat okozott a régiónak, és csökkentette gazdasági erejét. A 18. században a terület az osztrák örökös tartományok része volt, és az iparosodás kezdetével új gazdasági lehetőségek nyíltak. A 19. században a nemzeti ébredés idején a morva és cseh nacionalizmus is megerősödött, de a régió politikailag továbbra is szoros kapcsolatban maradt Bécssel. Az első világháború után Morvaország Csehszlovákia része lett, amikor az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlott. A második világháború idején a náci Németország megszállta, és a Cseh–Morva Protektorátus része lett. A háború után visszaállt a csehszlovák állam, és Morvaország is újra annak része lett. A kommunista uralom alatt a régió ipara tovább fejlődött, de politikailag elnyomás alatt állt. Az 1989-es bársonyos forradalom után Csehszlovákia demokratizálódott, majd 1993-ban békés úton kettévált, és Morvaország a Cseh Köztársaság része maradt. Azóta a régió gazdaságilag és kulturálisan is fontos szerepet játszik az országban, híres borairól és történelmi emlékeiről.

Ma Morvaország a Cseh Köztársaság egyik három történelmi régiója, sajátos kulturális és történelmi identitással rendelkezik, amelyet a morvák büszkén ápolnak.

Érdekességek

A "Törpék Völgye": Morvaországban található a Száz Pincék Völgye, ahol több mint 100 borospince sorakozik egy szűk völgyben. A helyiek viccesen „Törpék Völgye” néven emlegetik, mivel a kis pincék tökéletesen illenek a „törpék” által lakott mesevilág képébe.

Kézi szélmalom: Bouzov váránál egy különleges látványosságot találhatunk – egy kézi szélmalmot, amelyet a helyiek még mindig használnak. Nemcsak a turisták számára van „kézi hajtású szélmalom”, hanem helyi háztartások számára is.

Az „Óriás” Szent Kereszt: A legnagyobb kereszt, amit Morvaországban találhatsz,egy hatalmas, 40 méter magas műalkotás, amit a Szűz Mária-templom előtt állítanak ki. Ezt a kereszttel ellátott „monstrumot” viccesen „Óriás Keresztnek” nevezik.

A „Csoda Kert”: A Lednice–Valtice Kulturális Tájban található egy „csoda kert”, ahol egy kis zöld területen több mint 400 különböző növény található, és a helyiek azt állítják, hogy ezen a kertben minden virág különleges „varázslatot” tartogat.

Híres kertész, aki borotválkozott a sárgarépákkal: A Morvaország egyik kis falujában élt egy híres kertész, aki állítólag sárgarépákkal borotválkozott. A helyi legendák szerint ő volt az egyetlen, aki ilyen „különleges” módszert alkalmazott, és a falusiak ma is emlékeznek rá.

Kocsmaturizmus: Morvaország híres a „kocsmaturizmusáról”. Sok helyi kocsma és borozó hívogatja a látogatókat a szokatlan nevekkel és tematikus italokkal. Egyes kocsmák „időutazás” élményt kínálnak, ahol a látogatók a különböző történelmi korszakok hangulatában kóstolhatnak borokat és söröket.

Fűtött borospincék: Bizonyos morva borospincék annyira jól vannak szigetelve, hogy télen fűtötté válhatnak. Ez azt jelenti, hogy még a legnagyobb hidegben is élvezheted a borokat anélkül, hogy megfagynál.

Várak tánca: Az egyik legnagyobb morvaországi vár, a Mikulov, minden évben rendez egy „várak táncát” – olyan eseményt, ahol a helyiek és a turisták együtt táncolnak a vár területén, különleges ruhákban és zeneszámokkal.

A „Mesevár”: A Žďár nad Sázavou közelében található „Mesevár” (meseváros) egy olyan hely, ahol a helyiek olyan épületeket építettek, amelyek úgy néznek ki, mintha egy mesevilágból származnának. A látogatók úgy érezhetik magukat, mintha egy mesében lennének.

Láthatatlan kocsmák: Az egyik legfurcsább morvaországi jelenség a „láthatatlan kocsmák”. Ezek a helyek úgy vannak elhelyezve, hogy a turisták csak akkor találják meg őket, ha helyi „titkos jeleket” követnek, például különleges színű virágokat vagy bizonyos típusú köveket.

Fotóegyveleg

Kommentek