ÚTIKRITIKA.HU / Isztria

Isztria

Brijuni-szigetek | Kamenjak félsziget öblei | Groznjan falu | Bale városka | Motovun | Hum | Katarina sziget | Glavani Park (Barban) |Ičići | További beszámolók | Fotóegyveleg

.

Rovinj - Kriszta fotója

2024-ben az Isztriáról induló hajókirándulások árai a korábbi évekhez képest emelkedtek. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfrissebb információkat:

Helyi hajókirándulások:

2 órás túrák: A pontos árak a szolgáltatótól és az útvonal részleteitől függően változnak. Javasoljuk, hogy a kiválasztott szolgáltató honlapján vagy ügyfélszolgálatán érdeklődjön a legfrissebb árakról.

Félnapos túrák: Hasonlóan a 2 órás túrákhoz, az árak itt is változóak. A pontos díjakért keresse fel a szolgáltató hivatalos csatornáit.

Egész napos túrák ellátással: Ezeknek a kirándulásoknak az árai szintén a szolgáltatótól és a program tartalmától függnek. A legfrissebb információkért látogasson el a szervező weboldalára.

Hajókirándulások Velencébe:

Umag, Poreč, Rovinj és Pula indulással:
Retúrjegy felnőtteknek: Az árak 80 és 95 euró között mozognak, az indulás dátumától és a választott útvonaltól függően.
excursions-heju.com
Retúrjegy gyermekeknek: A pontos gyermekjegy árakért kérjük, keresse fel a szolgáltató hivatalos weboldalát vagy ügyfélszolgálatát.

Brijuni-szigetek

A Brijuni-szigetcsoport Horvátország északnyugati partjainál, Pulától néhány kilométerre található. A szigetek története gazdag és változatos: az ókori rómaiaktól kezdve a velenceieken át az Osztrák–Magyar Monarchiáig számos civilizáció hagyta itt nyomát. A 20. század közepén Josip Broz Tito, Jugoszlávia vezetője, a szigeteket személyes nyári rezidenciájává tette, ahol számos államfőt és hírességet fogadott. Tito idejében egzotikus állatokkal gazdagodott a szigetek faunája, melyeket ajándékba kapott más országok vezetőitől; ezek egy része ma is megtekinthető a szafari parkban.

Tito halála után, 1983-ban a szigeteket nemzeti parkká nyilvánították. Jelenleg a legnagyobb sziget, Veliki Brijun, látogatható a nagyközönség számára. A szigetre Fažana kikötőjéből indulnak hajójáratok, az utazás körülbelül 15 percet vesz igénybe. A látogatók szervezett túrák keretében fedezhetik fel a sziget nevezetességeit, beleértve a szafari parkot, az ókori római villák maradványait és a 1600 éves olajfát. A túrák során elektromos kisvonatokkal és gyalogosan is bejárhatók a látnivalók.

A szigeten található szálláshelyek korlátozottak és előzetes foglalást igényelnek. A látogatók számára éttermek és kávézók is rendelkezésre állnak. A belépőjegyek ára és a túrák időpontjai szezonálisan változhatnak, ezért érdemes előre tájékozódni a Brijuni Nemzeti Park hivatalos honlapján vagy a fažanai információs irodában.

A Brijuni-szigetek látogatása felejthetetlen élményt nyújt a természeti szépségek és a gazdag történelmi örökség iránt érdeklődők számára.

Kamenjak félsziget öblei

Az Isztriai-félsziget déli csücskében található Kamenjak-félsziget lenyűgöző természeti szépségével és érintetlen partvidékével várja a látogatókat. A félsziget mintegy 9,5 km hosszú és 1,5 km széles, partvonala azonban a számos öböl és sziklaformáció miatt jóval hosszabb, így bőséges lehetőséget kínál a felfedezésre. A kristálytiszta vizű öblök és a közöttük húzódó sziklás partszakaszok ideálisak fürdőzésre és pihenésre. A nyugati oldalon fehér kavicsos strandok találhatók, míg a keleti oldalon különleges, lyukacsos kőzetek és helyenként finom homokos tengerfenék várja a látogatókat.

A Kamenjak-félsziget 1996 óta védett természeti park, így a belépés gépjárművel díjköteles. 2025-ben a belépési díjak az alábbiak szerint alakulnak:

Május 2. – június 14. és szeptember 16. – október 31. között:
Személygépkocsi: 10 euró
Motorkerékpár: 5 euró
Lakókocsi: 20 euró

Június 15. – szeptember 15. között:
Személygépkocsi: 15 euró
Motorkerékpár: 8 euró
Lakókocsi: 30 euró

Gyalogosan vagy kerékpárral a belépés ingyenes, azonban a földutak porosak, így csak megfelelően felszerelt kerékpárral ajánlott a bejárásuk. A félszigeten számos jelzett ösvény található, amelyek elvezetnek a különböző öblökhöz és látnivalókhoz. A terület gazdag növény- és állatvilága mellett érdemes felkeresni a dinoszaurusz-lábnyomokat bemutató tanösvényt is, amely mentén élethű őslényszobrok találhatók. A félsziget déli részén található a népszerű Safari Bar, amely egyedi hangulatával és frissítőivel várja a pihenni vágyókat.

Aki homokos strandra vágyik, a közeli Medulin településen talál ilyet. Itt a sekély, védett öböl vize általában melegebb, bár kevésbé átlátszó, mint a Kamenjak-félsziget partjainál, így különösen gyermekes családok számára ideális választás.

Összességében a Kamenjak-félsziget változatos természeti kincseivel és lenyűgöző partvidékével felejthetetlen élményt nyújt minden korosztály számára.

,, A Kamenjak-félsziget csodálatos! Gyakorlatilag egy nemzeti park az egész, így autóval csak úgy lehet behajtani, ha fizetünk! Viszont észnél kell lenni, mert aszfaltos út nincsen, csakis (elég ramaty) földutak (van ahol már szinte csak ösvények) amik tele vannak kaviccsal/kővel! Hamar kárt lehet okozni az autóban, ha nem figyel az ember! Nem egy embert láttam már defektet szerelni az út szélén! Gyalog vagy biciklivel nem kell fizetni, bár én egyiket sem ajánlom, mert:

Iszonyatos port vernek az autók, szinte levegőt alig kapni miután elhalad az ember mellett! Bicikliből mindenképpen valami strapabíróbb, nehezebb terepre kitalált kell. A kempingbicikli meg a társai itt esélytelenek! Gyalog még azért nem ajánlanam, mert azért elég sokat kell gyalogolni, mindezt a tűző napon! Az út mellett alig-alig van pár fa, ahol az árnyékban meg lehetne pihenni, így igen hamar napszúrást lehet kapni. Ráadásul így a kiszáradás is hamar utoléri az embert! Gyalog maximum végig a parton érdemes menni, ott sokkal jobban van növényzet, rengeteg ösvény megy a fák árnyékában!

A víz mindenhol pazar! Sznorkelezni kiválóan alkalmas! Viszont nagyon hamar mélyül! Homokos rész nincs, kavicsos akad egy pár, de igazából döntően sziklás a part! Mindenképpen ajánlok valamilyen úszócipőt, hogy a sziklak ne vágják szét az ember talpát amíg bemegy a vízbe!Ott is érdemes magunkon hagyni, ugyanis rengeteg a tengeri sün! Más egyéb állat is van elég sok, pl. tengeri csillagokat is lehet látni, kisebb halak is vannak!

Azon ritka szerencsések egyike vagyok, aki látott már itt fókát is! Ugyanis az innen majdnem kiírtott mediterrán barátfókák kezdenek itt újra megjelenni! Ha valaki találkozik vele (főleg ha a parton mert napozik) semmiképpen ne menjen túl közel, és ne akarja megsimogatni! Max. pár fénykép és annyi, főleg azért,mert - mint utólag megtudtam - fokozottan védett, és vaskosan büntetnek miatta ha az ember zavarja őket!

Amire még érdemes figyelni a vízben, az a part közeli vizeket időszakosan ellepő medúzák! Nem túl gyakori jelenség, de ha vannak, akkor rengetegen!Főleg a szemölcsös medúza példányai! De akad füles illetve gyökérszájú medúza is! Az utolsó csípése teljesen ártalmatlan, szinte fajdalmat is alíg okoz, a másik kettő viszont, igen csak kellemetlen, de semmiképpen sem halálos, úgyhogy nem kell nagyon megijedni!De nem árt figyelni!

A legdélebbi pont a Kape Kamenjak, ami egy csodálatos öböl egy vizi barlanggal! Mindenképpen érdemes megnézni.
A nyugati parton csodálatos naplementéket lehet nézni!

A félszigeten levő egyetlen telepulés, Premantura sok szót nem érdemel! Egy csepp falu az egész, pár étteremmel, gagyissal, fagyizóval és biciklikölcsönzővel az főterén! Látnivaló semmi nincs, max. a torony a főtéren, de csak azért kell ide eljönni! Egy bolt van, abban is elég gyér a kínálat, cserébe jó drága, és hamar be is zár! Mellette van egy nagyobb placc, ahol helyiek árulnak zöldseget-gyümölcsöt! Nagyon finom dolgaik vannak, de horror áron! A boltba csak kunával lehet fizetni, az árusoknal euró is lehetseges, de azzal a vasarló jól nem jar! A főtéren van 2 pénzváltó is, meg hajós és egyéb kirándulásokat kínáló iroda!

Este itt teljes nyugodtság van, ha valaki egy kis "pörgésre" vágyik, át kell menjen Medulinba! Itt van egy korzó rész, ami a nagy kemping bejáarata mellett kezdődik! Éjszaka itt van inkabb élet, de itt sem túl sokáig! " (Bóka Marci,)

Groznjan falu

Ahogy kanyargós szerpentinen felfelé haladtam, már messziről megpillantottam Grožnjan mézszínű kőházait, melyek úgy ragyogtak a napsütésben, mintha csak egy mesebeli településre érkeztem volna. A középkori falucska Isztria szívében fekszik, mindössze 30 percnyi autóútra a tengerparttól, mégis mintha egy teljesen más világba csöppentem volna. A szűk, macskaköves utcácskákon sétálva azonnal magával ragadott a hely különleges atmoszférája, ahol minden sarkon egy-egy művészgaléria vagy kézműves műhely várja a látogatókat. Innen nézve lélegzetelállító a panoráma – egyik oldalon az Adriai-tenger csillogó kékje, a másikon pedig az isztriai dombok zöldellő szőlőültetvényei és olajfaligetei nyújtóznak a távolba. A helyiek rendkívül barátságosak, egy idős hölgy saját készítésű levendulás süteménnyel kínált, miközben lelkesen mesélt a falu történetéről és arról, hogyan változtatta meg Grožnjan életét a művészek beköltözése az 1960-as években. Ebédre egy apró, teraszos étteremben kóstoltam meg a helyi specialitásokat: friss házi tésztát szarvasgombával és egy pohár zamatos malváziai bort, ami tökéletesen illett a táj hangulatához. 

Különleges élmény volt betérni egy hangszerkészítő műhelyébe, ahol éppen egy hegedű készült, és hallgatni, ahogy a mester szenvedéllyel beszél mesterségéről. A nyári hónapokban a település a jazzfesztiváljáról híres, de most, a szezonon kívül is számos művészt láttam, amint az utcán festettek vagy a kilátásban gyönyörködtek. Napnyugtakor a falu főterén üldögélve figyeltem, ahogy az alkonyi fény vöröses-arany színbe borítja a régi kőfalakat, miközben a távolból harangszó szűrődött ide. Grožnjan igazi rejtett kincs Isztriában, ami tökéletes úti cél azoknak, akik szeretnének elmenekülni a tengerparti városok nyüzsgése elől, és inkább a hiteles, művészettel átitatott hangulatot keresik.

Bale városka

"Bale A városka Pulától Rovinj felé esik útba. A picike központ tipikus „kőváros”, az aranyosabb fajtából: a városfalon kívül és belül egy-egy utca fut körbe. Az utcákon csönd, hűvös, macskák, néhány helybéli; hozzánk hasonló turistákkal ritkán találkozni. A belső utcán van Eleonora Grgac műhelye, ahol nagyon szép tűzzománcok készülnek. Minden évben elmegyünk, a szuveníreket itt szoktuk megvenni, és a gyurgyeváci művésznő gyerekkorában úgy megtanult játszópajtásaitól magyarul, hogy most is jól beszéli – sok érdekességet megtudunk tőle. Ezenkívül Baléban van a legjobb (de legalábbis a legeredetibb) fagyi is, amivel Isztrián találkoztunk, a San Rocco cukrászdában." forrás

Motovun

Motovun nevét meghallva azonnal egy mesebeli látványban volt részem, ahogy ez a középkori erődváros magasan trónol az isztriai dombok tetején, akár egy ősi korona. A városka falairól körbetekintve lenyűgöző panoráma tárul elénk: a Mirna folyó völgye, végtelen szőlőültetvények és az alattunk elterülő sűrű erdők, melyek Európa legfinomabb szarvasgombáinak otthonát adják. A szűk, kanyargós utcákon sétálva minden lépésnél érezhető a több évszázados történelem, miközben a középkori épületek között megbújó trattoriák csábító illata száll a levegőben. Motovun különlegessége kettősségében rejlik – míg a falai történelmi emlékeket őriznek, addig a település a kortárs művészet és film egyik központjaként is ismert a híres filmfesztiváljának köszönhetően. A helyi konyhában dominálnak a szarvasgombás ételek, melyeket kötelező megkóstolni egy pohár Teran vagy Malvazija borral, amelyet a környező dombokon termesztenek. A városfal tetején sétálva minden irányból eltérő, de egyformán varázslatos kilátásban lehet részünk, különösen naplementekor, amikor a völgy aranyló fénybe borul. A helyiek barátságosak és büszkén mesélik el Motovun történetét, amely egykor velencei fennhatóság alatt állt, amit a város építészete ma is hűen tükröz. Váratlan élmény volt egy helyi zenész improvizációját hallgatni a főtéren, miközben a naplemente utolsó sugarai megcsillantak a régi kőfalakon. Motovun tökéletes egynapos kirándulás azoknak, akik Isztria belső részét szeretnék felfedezni, de akár egy teljes hétvégét is érdemes itt tölteni, különösen a nyári filmfesztivál idején. Bár kisebb, mint sok más isztriai város, Motovun mégis maradandó nyomot hagy az ember szívében egyedülálló atmoszférájával és fenséges panorámájával.

Hum

Az isztriai dombok között megbújva találjuk Humot, amelyet büszkén hívnak a világ legkisebb városának, és amint megérkeztem, azonnal megértettem, miért olyan különleges ez a mindössze két utcából álló, középkori időkapszula. A városka falait átlépve szinte visszautaztam az időben, hiszen a kőépületek, a macskaköves sikátorok és a glagolita írással készült feliratok mind egy régi kor emlékét őrzik. Bár Hum alig nagyobb egy falunál, hivatalosan mégis városi rangot kapott, és büszkén őrzi különleges státuszát, történelmi örökségét és hagyományait. A mindössze húsz körüli állandó lakos ellenére Hum meglepően életteli – a látogatók nemcsak a középkori építészet miatt jönnek, hanem a híres biska pálinka miatt is, amelyet évszázados receptúra alapján készítenek helyi fűszernövényekből és fehér fagyönggyel ízesítenek. A település főterén található Hum egyetlen étterme, ahol a helyi isztriai konyha remekeit kóstolhatjuk meg, miközben a teraszon ülve gyönyörködhetünk a körülöttünk elterülő, időtlennek tűnő tájban. Különleges élmény volt részt venni a humi polgármester-választáson, amely egy ősi hagyomány szerint történik: a környező földterületek tulajdonosai egy fatáblára vésik jelöltjük nevét, így döntve a város vezetőjéről. A 12. századi Szent Jeromos templom falain belépve lenyűgözött a precízen megőrzött középkori freskók szépsége és az a nyugalom, ami ezen a helyen uralkodik. A városfalakról letekintve elém tárult az egész Mirna-völgy páratlan panorámája, a távolban Motovun sziluettjével és a végtelen zöld dombok hullámzó vonalaival. Az Aleja Glagoljaša, vagyis a Glagolita fasor mentén sétálva – amely Roč településétől Humig vezet – átérezhettem a környék gazdag kulturális örökségét, miközben a kőből faragott emlékművek a régi horvát írásrendszer történetét mesélik el. Humból távozva azon kaptam magam, hogy már tervezem a visszatérést – hiszen ritka az olyan hely, ahol a múlt ilyen tökéletes harmóniában létezik a jelennel, és ahol néhány óra alatt is teljes kikapcsolódást találhat az ember.

Katarina sziget

A Katarina sziget, ez a smaragdzöld paradicsom, már a rovinja-i kikötőből nézve megragadta a figyelmemet, mindössze 5 perces hajóútra a történelmi óvárostól. Amint a kis kompról kiléptem, azonnal körülölelt a mediterrán növényzet buja illata – ciprusok, píneák és levendulabokrok szegélyezik az ösvényeket, melyek a sziget rejtett zugaiba vezetnek. A sziget déli partján kristálytiszta, türkiz öblöket fedeztem fel, ahol a sziklás partszakaszokról közvetlenül a hűsítő tengerbe ugrottam, miközben a távolban Rovinj festői sziluettje rajzolódott ki. Katarina történelmi múltja lenyűgöző – egykor a Habsburg családhoz tartozó Borisi család rezidenciája volt, akiknek egykori kastélya ma hotelként üzemel, méltóságteljes hangulatot kölcsönözve a szigetnek. A hotel teraszán elfogyasztott ebéd közben alig tudtam levenni a szemem a páratlan panorámáról: előttem Rovinj templomtornya, körülöttem pedig a végtelen Adriai-tenger kékje. A sziget alig 5 hektáros területén számtalan eldugott, romantikus helyet találtam, tökéletes menedéket a nyári hőség és a turisták zsibongása elől. Egy helyi beszélgetőpartnerem elmesélte, hogy a sziget nevét Katalin, II. József anyjáról kapta, és a 19. században egzotikus növényekkel gazdagították, melyek közül néhány ma is megtalálható itt. Az apró, kavicsos strandokon az átlátszó vízben színes halak cikáztak a lábam körül, mintha csak egy természetes akváriumban úszkáltam volna. Naplementekor a nyugati parton ülve tökéletes kilátás nyílt a lenyugvó napra, ahogy vörösre festette az eget Rovinj óvárosa mögött – talán ez volt a leglenyűgözőbb természeti látvány, amit Isztriában tapasztaltam. Bár sokan csak egynapos kirándulóhelyként tekintenek a Katarina szigetre, én azt javaslom, aki teheti, töltsön itt legalább egy éjszakát, hogy megtapasztalhassa a hely valódi varázsát, amikor az utolsó komppal a napi látogatók távoznak, és a sziget visszatér eredeti, békés állapotába.

Levan sziget

A Levan (vagy Levan-sziget) az Adria egyik legvarázslatosabb ékkövére érkeztem, amely mindössze 15 perces hajóútra fekszik Fažana festői kikötőjétől. Már a közeledés során lenyűgözött a sziget türkizkék vízgyűrűje és a fenyőerdők smaragdzöld lombkoronája, amely tökéletes kontrasztot alkot a fehér kavicsos partokkal. A partra lépve azonnal éreztem, miért nevezik sokan ezt a helyet az „isztriai Maldív-szigeteknek" – a kristálytiszta víz olyan átlátszó, hogy több méter mélységben is látni lehet a tengerfenék homokos-kavicsos felszínét és a színes halak táncát. Levan különlegessége abban rejlik, hogy teljes területe természetvédelmi övezet, ezért megőrizte érintetlen szépségét és nyugalmát, ami ritka kincs a nyári szezonban nyüzsgő Isztriában. A sziget körül sétálva felfedeztem a változatos partszakaszokat: a déli oldalon lankás, homokos strandok, míg az északi részen vadregényes, sziklás öblök várják a látogatókat. A sziget közepén húzódó keskeny ösvényeken sétálva a mediterrán macchia illata keveredik a tenger sós levegőjével, miközben a fák között átszűrődő napfény varázslatos fényjátékot teremt. Különleges élmény volt betérni a sziget egyetlen éttermbe, ahol frissen fogott tengeri herkentyűket kóstolhattam egy pohár hűvös malvazija bor társaságában, miközben a teraszról közvetlenül a tengerre nyílt kilátás. A helyiek mesélték, hogy Levan egykor a Velencei Köztársaság idején olajfákkal volt beültetve, és ma is találni néhány több száz éves példányt a sziget belsejében. Naplementekor a nyugati oldalon üldögélve a Brijuni-szigetek körvonalai rajzolódtak ki a horizonton, miközben a lenyugvó nap aranyba borította a víz felszínét. Levan szigetén nincsenek szállodák vagy nagy turisztikai létesítmények, ami biztosítja a hely nyugalmát és autentikus hangulatát még a csúcsszezonban is. Visszafelé hajózva, búcsút intve ennek a kis paradicsomnak, már tudtam, hogy ez volt Isztria egyik legjobban őrzött titka, ahová mindenképpen vissza kell még térnem.

Glavani Park (Barban)

Isztria zöldellő szívében, a festői Barban falucska közelében találtam rá Glavani Parkra, ami azonnal elrabolta a kalandvágyó szívemet első pillantásra. Ez a rejtett gyöngyszem az isztriai dombvidék ölelésében ígér feledhetetlen élményeket azoknak, akik nem riadnak vissza egy kis adrenalinlökettől nyaralásuk során. Amint beléptem a parkba, lenyűgözött a kilátás: körülöttem olajfaligetekkel és szőlőültetvényekkel borított dombok, miközben fölöttem már ott himbálóztak a bátrabbak a lélegzetelállító zipline pályákon. A park igazi különlegessége a "Giant Swing" óriáshinta, ahol 11 méter magasból való zuhanás közben éreztem, ahogy a gyomrom a torkomban dobog, miközben a táj elmosódó színekben száguldott körülöttem. A kalandpark létrehozója, egy bátor új-zélandi férfi személyesen mesélt nekem arról, hogyan álmodta meg ezt a helyet, ahol a természet és az adrenalin tökéletes harmóniában létezik. Kipróbáltam a "High Ropes" akadálypályát is, ahol 8 méter magasan egyensúlyoztam fáról fára, miközben alattam az egész isztriai panoráma kiterült – bevallom, remegő térdekkel, de annál nagyobb elégedettséggel teljesítettem a kihívást. A parkban található Európa egyik legmagasabb szabadeséses ugrótornya is, ahol a legbátrabbak kipróbálhatják, milyen érzés egy 15 méteres szabadesés után puha hálóban landolni – ezt én csak távolról, fényképezőgépemmel a kezemben mertem megörökíteni. A kalandozás után a helyi büfében pihentem meg, ahol frissítő házi limonádét kortyolgattam és helyi isztriai sajtokkal töltött szendvicset majszoltam, miközben figyeltem a következő bátor ugrók arcán a félelem és izgatottság keverékét. Bár Glavani Park nem tartozik Isztria klasszikus látnivalói közé, számomra mégis ez adta utazásom legemlékezetesebb pillanatait – a félelmeimmel való szembenézés és a természet szépségének egyedülálló megtapasztalása révén. A nap végén, miközben a naplemente vörösre festette a környező dombokat, egy békés függőágyban ringatózva gondoltam végig a nap eseményeit, és már tudtam, hogy erről az isztriai kalandról még sokáig mesélni fogok az otthoniaknak.

Ičići

Horvát kiejtés: icsicsi

Ičići egy kis település  az Isztriai-félsziget északkeleti partján. A közelében olyan nagyobb városok is megtalálhatók, mint Opatija és Rijeka. Itt van a Kvarner-öböl egyik szép része.

R. Gyuri fotója

Ičići híres a gyönyörű tengerpartjairól. A homokos vagy kavicsos strandok ideálisak a napozáshoz és a fürdőzéshez. Sok helyen lehet vízi sportokat is űzni, például búvárkodni vagy vitorlázni.Ičići remek hely az aktív kikapcsolódásra is. A környék kínál számos túrázási és biciklizési lehetőséget, és a közelben található hegyek és erdők számos lehetőséget kínálnak a természetjárásra.

R. Gyuri fotói

Míg a legtöbb utazó Opatija felé veszi az irányt, én a szomszédos Ičići festői öblében találtam meg a tökéletes tengerparti menedéket, amely egyszerre kínál nyugalmat és a Kvarner-öböl lélegzetelállító panorámáját. Ahogy megérkeztem, azonnal lenyűgözött a kristálytiszta tenger és a Učka-hegység impozáns sziluettje, amely védelmezően magasodik a partszakasz fölé, különleges mikroklímát biztosítva ennek a varázslatos helynek. A település strandja elnyerte a Kék Zászló minősítést, ami nem csoda, hiszen a víz olyan átlátszó, hogy úszás közben több méter mélységben is látni lehet a tengerfenék kavicsait és a színes halak játékát. Ičići különlegessége a kellemes kontrasztban rejlik – a modern jachtkikötő és a hagyományos halászfalusi hangulat tökéletes egyvelege teszi igazán vonzóvá mind a luxusra vágyóknak, mind az autentikus élményeket keresőknek. A tengerparti sétányon, a híres Lungomare-n végighaladva egyszerre élvezhettem a tenger közelségét és a századfordulós Habsburg-villák elegáns látványát, miközben a part menti éttermekből frissen sült halételek illata csábított betérésre. Különleges élmény volt a naplemente megtekintése a tengerparti kávézó teraszáról, ahogy a lenyugvó nap vörösre festette a Cres sziget körvonalait a horizonton. A helyiek elmesélték, hogy Ičići régen egyszerű halászfaluként indult, majd a 19. század végén kezdett üdülőhellyé válni, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia arisztokratái felfedezték maguknak a terület gyógyító klímáját és szépségét. A település kis mérete ellenére meglepően sokféle szabadidős tevékenységet kínál – kipróbáltam a vízi sportokat, majd délután a közeli Učka természetvédelmi park ösvényein kirándultam, ahonnan pazar kilátás nyílt az egész Kvarner-öbölre. Ičići tökéletes bázisom volt Isztria felfedezéséhez, hiszen könnyen megközelíthető innen Rijeka, Opatija és a festői Lovran is, miközben esténként visszatérhettem a nyugodt öböl peace-jéhez és a mediterrán éjszakák csillagos égboltjához. Aki Ičićibe látogat, ne hagyja ki a helyi konyhát sem – a tengerparti éttermekben kóstoltam meg az adriai szakácsművészet remekeit: a fekete tintában készült rizottót, friss tengeri sünöket és az elmaradhatatlan isztriai fehérborokat.

További beszámolók

Isztria temetői 2024-ben is megőrizték gondozott és rendezett állapotukat, függetlenül a települések méretétől. A dombtetőkre épült falvak sírkertjei gyakran a városfalakon kívül, a bevezető utak mentén helyezkednek el, így könnyen észrevehetők, és érdemes egy sétát tenni bennük. A sírköveken különböző történelmi korszakok lenyomatai figyelhetők meg: olasz, horvát, olaszos hangzású, de horvátul írt, valamint horvátosan hangzó, de olaszul írt nevekkel találkozhatunk.

Külön említést érdemel a pulai K.u.K. haditengerészeti temető, amely az Osztrák–Magyar Monarchia idején elhunyt tengerészek és családtagjaik nyughelye. A temető pálmafákkal övezett sírjai között sétálva a Monarchia különböző részeiről származó, eltérő rangú tisztek emlékei elevenednek meg. A temető állapota 2024-ben is felújításra szorul, de látogatása így is különleges élményt nyújt.

Bár személyesen nem jártam ott, a vrsari temetőt a legszebbek között tartják számon, így ha lehetőség adódik, érdemes felkeresni.

---

Rijeka, az egykori magyar kikötőváros, ma is lenyűgöző úti cél a Kvarner-öböl partján. A város szívében található Korzo sétálóutca pezsgő atmoszférájával, kávézóival és üzleteivel vonzza a látogatókat. A Trsat vár, amely a város fölé magasodik, lenyűgöző kilátást nyújt a környékre, és történelmi jelentősége miatt is érdemes felkeresni. A város számos múzeuma és galériája gazdag kulturális élményt kínál az érdeklődőknek.

Ičići település, Opatija közelében, elegáns jachtkikötőjéről és gyönyörű strandjairól ismert. A tengerparti sétányon sétálva pazar villák és modern sportkocsik látványa tárul elénk. Az esti órákban gyakran rendeznek zenés eseményeket a parton, amelyek kellemes kikapcsolódást nyújtanak.

A szomszédos Lovran városa megőrizte történelmi városrészének báját, szűk utcái és régi épületei romantikus hangulatot árasztanak. A város híres gesztenyefesztiváljáról is, amely ősszel vonzza a látogatókat.

Autóval vagy busszal érdemes ellátogatni Mošćenička Draga-ba, amely festői strandjairól és színes házairól híres. A település az Učka-hegy lábánál fekszik, így a tenger és a hegy találkozása különleges látványt nyújt. A közeli Brseč falu egy sziklaszirtre épült, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik az Adriára. A falu eldugott kápolnája és rejtett strandjai felfedezésre várnak, és felejthetetlen élményt kínálnak a látogatóknak.

Ezek a helyszínek mind könnyen megközelíthetők Rijekából, és gazdagítják az Isztria és a Kvarner-öböl felfedezését.

---

Isztrián autózva feltűnhet, hogy a helyi sofőrök gyakran mellőzik az irányjelző használatát, különösen a körforgalmakban, ami megnehezítheti a közlekedést. A körforgalmak száma itt jelentős, és az irányjelzés hiánya miatt nehéz előre látni, hogy a másik jármű melyik kijáraton kíván távozni, ami fokozott figyelmet igényel a balesetek elkerülése érdekében.

Az előjelző táblák hiánya miatt a GPS használata szinte elengedhetetlen az eligazodáshoz. Bár a hagyományos térképek is hasznosak lehetnek, a navigációs eszközök valós idejű útmutatást nyújtanak, ami megkönnyíti a tájékozódást a gyakran jelöletlen vagy rosszul kitáblázott utak hálózatában.

A távolságjelző táblák pontatlansága is zavaró lehet; előfordulhat, hogy egy város távolsága egyik pillanatban 78 kilométer, majd röviddel később 79 kilométer. Ez a jelenség a helyi úthálózat sajátosságaiból adódhat, és hozzájárulhat a navigációs nehézségekhez.

A horvátországi közlekedési szabályok szigorúak, különösen a sebességhatárok és az ittas vezetés tekintetében. Az autópályákon a megengedett sebesség 130 km/h, autóutakon 110 km/h, lakott területeken belül pedig 50 km/h. A sebességtúllépésért kiszabott bírságok 150 eurótól kezdődnek. A megengedett véralkoholszint 0,5‰, és az ezt meghaladó értékek esetén jelentős pénzbírságokra lehet számítani.

Az autópálya-díjfizetési rendszer változása is várható; Horvátország tervei szerint legkorábban 2024 végén áll át az elektronikus díjfizetési rendszerre, ami megkönnyítheti a közlekedést a jövőben.

Összességében, bár a helyi közlekedési szokások és az infrastruktúra kihívást jelenthetnek, megfelelő felkészüléssel és óvatossággal az isztriai autózás élvezetes és biztonságos élmény lehet.

---

Isztria - medúzákkal úsztunk - videó

Fotóegyveleg

Ičići  - R. Gyuri fotója

Vissza az elejére

Kommentek