ÚTIKRITIKA.HU / Lantos Anikó perui utazása - 2024. december

Lantos Anikó perui utazása - 2024. december

Lantos Anikó perui utazási beszámolója - 2024. december

Az én “Perum”.

2024 decemberében kéthetes perui körutat szerveztem (2 főre). Íme a beszámoló tanácsokkal, ötletekkel és árakkal, fotókkal: 

Mielőtt elfelejteném: Soós Tamás volt a legfőbb segítségünk. Ő nyolc éve kint él Limában, idegent is vezet, illetve egyéni utasoknak személyre szabottan is szervez, intéz: ”Inkalauz”-ként megtaláljátok mind a világhálón, mind a Facebook-on.

Egy évvel ezelőtt vettem meg a repülőjegyeinket (Lufthansa, Avianca. 400.000 ft/fő alatt meg lehetett úszni: Bp-Frankfurt- Bogota - Lima útvonalon. Mi még egy repülést bevállaltunk-Cuscoig. Egyszerűbb volt letudni az összes repülést és Cusco-ban kezdeni a kéthetes utazást.
Tamás még a 2 hetes körútban is súgott: tanácsára beraktunk illetve kivettünk megállókat.
Ősszel Ő vette meg a belépőinket a Machu Pichuhoz illetve a vonatjegyeinket is Ollantaytambo-Aquas Caliente között. Olcsóbbat vett, mert tudta,hogy melyik időpont kedvezőbb, ámbár ez a vonatjegy így sem sem volt csekély összeg.

Kezdjük a legfontosabbal: Perura nem igazán elég két hét, szerencsésebb lett volna helyette egy 3 hetes út, de ez sajnos a munkánk miatt most nem volt megoldható. A 2 hét azért elég ahhoz, hogy benyomást kapjunk az ország kultúrájából, színeiből, ízeiből,l átnivalóiból.

Anikó fotója

Mit vigyetek? 

Kell a túracipő, a túraszandál, a túranadrág és a könnyű nyári trikókra illetve esőkabátra és hosszú ujjú felsőkre is feltétlen szükség lesz.
Elegendő egy heti ruha cipelése, fillérekért (azaz sol-okért lehet mosatni, vasalva, tisztán adják vissza néhány óra után.)

Mi kint vettünk szúnyogirtót és naptejet (50-90-100 faktoros is van).

Egyébként - nagy meglepetésre -  mindent kapni kint, így az otthon felejtett holmik pótolhatóak könnyedén.

Javaslat: normál, jó kondiban indulni, nyitottan és befogadó készen.

Még a beszámoló elött az Útikritika-sláger, a Tetszett&Nem tetszett:

Tetszett:

1. kivétel nélkül mindenki segítőkész és mosolygós, emmit nem tapasztaltunk a fehérekkel szembeni állítólagos rasszizmusból.

2. túlnyomórészt ragyogó napsütés egész úton, kivéve a hegyekben előforduló esőt (ez sem állandó, csak néha elered)

3. megunhatatlanul sokféle gyümölcs és az ebből készülő végtelen variációja a friss gyümölcslének.

4. úton-útfélen a helyi öltözetet viselő asszonyok, gyerekek

5. szürreálisan változatos a táj, hatalmas hegyek, sivatag, óceán és ezek rapid módon történő váltakozása

6. ölelni valóan elragadóak a lámák, alpakkák, vicunák

7. kiváló közbiztonság, mindenhol rendőrök vigyázzák a rendet

Nem tetszett

1. extra erőszakos árusok, a létező legvadabb helyeken, bárhonnan előugorva. Megpróbálnak mindent, hogy rád tukmáljanak valami abszolút felesleges holmit.

2. durva szmog Cusco külső részén, Limában, bárhol

3. sok gyenge minőségű közút semiatt hosszú buszozás A-ból B-be.

4. hiányos útburkolat, azaz járda: egy óvatlan pillanatban simán eltűnsz szinte egy ilyenben. Nem tanácsos félrelépni...

Peru: Színes, szagos, izgalmas: ötezer méteres hegyek és sivatagok, óceán és Humboldt-pingvinek, lustán nyújtózó fókák a sziklákon, valamint hipermodern szállodák Limában, mellettük gyorsan haladó tuk-tukok.

Sokezer évvel ezelőtti titokzatos építmények, grillezett lámahús, és elragadó helyiek sokasága: havazás az Andokban és égető napsütés az óceán partján. Igen, mindez Peru! Sokak bakancslistás álma, és egyben Dél-Amerika egyik legizgalmasabb desztinációja. Ennyi látnivalót egy szomszédos ország sem kínál – ebben sokan biztosak vagyunk.

Így esett a mi választásunk is Perura, decemberi időpontban gondolkodva. Peru minden évszakban utazható és felfedezhető ország, attól függően, hogy ki és mikor tud erre minimum tíz napot szakítani. Jómagam januárban tudtam megvenni jegyeinket, elfogadható átszállási időkkel és áron.

Akik még csak tervezik és barátkoznak egy Peru körút gondolatával, néhány támpont:

Cusco: Töltsünk itt 3-4 napot, nemcsak a kirándulások miatt, hanem az akklimatizáció érdekében is, hiszen 3400 méteren található.

Ollantaytambo: Érdemes itt éjszakázni Machu Picchu előtt és után. Nyugodtabb, mint a nagyvárosok, és kényelmesebb innen elsétálni a híres vonathoz, mint korán reggel Cusco-ból ideutazni.

Arequipa, a "fehér város": Teljesen eltér a Cusco-i színes forgatagtól. Itt a séták békésebbek, a számtalan szépséges épület és tér pedig lenyűgöző. Arequipából sokan indulnak a Colca-kanyonhoz, ahol a nemzeti szimbólumként is tisztelt kondorkeselyű reggeli röptét figyelhetik meg. Mi fájó szívvel döntöttünk úgy, hogy kihagyjuk ezt a programot, mivel a szervezett túrák éjjel 3-kor indulnak, ami rendkívül fárasztó lett volna.

Viszont a városból kedvezőbb időpontokban induló egész napos fennsík-látogatásokat ajánljuk – mi ezt választottuk, és nem bántuk meg!

Paracas: Ez a picike, nyüzsgő, bájos település a Csendes-óceán partján található, hangulatos sétányával pedig remek hely a kikapcsolódásra.

Ollantaytambo:

Nagy szerencsénkre és (Soós Tamás javaslatára ) 2 éjszakát itt töltöttünk: értelemszerűen Machu Picchu előtti és utáni estét is.
A vonat, amit nagyon nagyon vártunk: innen indul ugyanis, hogy 1,5 óra elteltével megérkezzen vele az utazó a világ egyik legizgalmasabb és legtitokzatosabb helyének “lábához”.
Számos apró hotel, privát szállás található itt: mi Airbnb-t vettünk igénybe, itt (is).
A hely óriási vonzereje a környezet (hegyek minden irányban),

a település mérete, könnyedén körbebarangolható, és nincsenek erőszakos árusok, turistatömeg nem zavarja meg a település nyugalmát.
A helyiek csodaszép öltözete lépten-nyomon,

a főtéren található éttermek és néhány ajándékbolt a központban:napsütés, helyi iskolások és az izgatott várakozás arra a bizonyos vonatra.
Feltétlen javasolt megszállni itt, hiszen a többség Cuscoban alszik, onnan buszozik át korán és száll át vonatra,megterhelő és hosszú a nap enélkül is.
Amennyiben valakinek engedi az ideje, érdemes megtekinteni itt is a belépővel látogatható romokat, illetve a közvetlen ennek bejáratánál található helyi kézműves piacot.

Utóbbiban helyi és szépséges apróságokat vehetünk az otthoniaknak ajándékba.

Közlekedés:

Belső repülőjáratok (LATAM):
Kényelmes és javasolt a belső repülőjárat a nagy távolságokat igénylő települések között:ezeknek ára nem vészes,ha időben vesszük meg és kézipoggyászként (10 kg maximum)visszük a csomagunk.
Lima és Cusco között (szinte mindenki a fővárosba érkezik) abszolút kötelező:a LATAM gépei sűrűn járnak.
Nekünk például a Lima-Cusco ősszel megvéve fejenként 70 dollár volt.

Távolsági buszok:
Alternatív lehetőségként ott vannak a kényelmes távolsági buszok,mi ezeket többször igénybe vettük.
Jól felszerelt wc-vel ellátott járatok,ahol az ülések 160 fokban hajthatóak le,szinte ággyá alakítva azokat. Wifi nincs a járatokon.
Mi a Cruz Del Sur járataival utaztunk:kényelmesek,pontosak.
Cusco-Arequipa között javasolt ismét a belső járat illetve Arequipa-Paracas között feltétlen.
Nyilván mindez ár és idő függvénye,mint mindenhol.
Fontos: kell az útlevél a buszjegyek vásárlásánál!

Helyi járatok:
Már csak az élmény miatt is intettünk le helyi buszokat (bárhol inthetünk le ilyeneket),1-2 sol a jegy,amit a sofőrnél fizethetünk leszálláskor. Itt a buszokból bőszen integető kísérőtől elegendő az utcán állva még tisztázni úti célunk:amennyiben jóváhagyólag rábólint,máris ugorhatunk fel.

        Helyi busz Cusco-ban: A buszban a sofőr mellett pici lányuk játszik, alszik, mamája pedig segít a fel- és leszállóknak a jegyekkel.

Taxik:
Csakúgy,mint otthon: a világító jelzést érdemes figyelni bár néha megáll civil autónak tűnő is, készségesen rákérdezve, hogy merre mennénk. Előre tisztázva az összeget (és gondosan előkészítve az ehhez szükséges aprót), ragyogóan működik.
Sokszor nem tudnak visszaadni 100 sol/os bankóból, legyen nálunk 10-20-as.

Limában, a fővárosban, a hatalmas távolságok miatt mi mindenhova taxival közlekedtünk, hiszen a tízmilliós lakosságú és mindig dugókkal teli utakon más közlekedési mód szinte kizárt. Általában 10-20-50 solban állapodtunk meg a sofőrrel, és a teljesen kiszámíthatatlan érkezési idő miatt nem izgattuk magunkat.
A turisták többsége (mi is) Miraflores városrészben száll meg, ahonnan egy órát érdemes kalkulálni ahhoz, hogy kiérjünk a repülőtérre. Mi korán reggel indultunk, így ez elégnek bizonyult, de napközben ehhez könnyen több időre is szükség lehet.

Vásárlás

A helyi miniboltokban minden (is) kapható
Ezeken a helyeken általában lehet kártyával fizetni, azért készpénz mindig legyen nálunk.
Itt a betevő üdítők, víz, sör, nasi beszerezhető.

Kecsua nyelv: Bár nem tudtuk korábban, de annyi kiderült perui körutunk során, hogy néhány szó átkerült szinte minden nyelvbe változtatás nélkül. Ezek például:láma, pampa, koka

Cusco

Tetszett:

Nagyon-nagyon kedvenc város sokunknak, színes-szagos-fotogén!
A nevezetes San Pedro piac: naponta nyitva, mindenképpen a kötelezően megnézendő-szagolandó kategória!

A piac bővebben: Minden (is) kapható. Meg sem próbálkozom felsorolni a zöldségek és gyümölcsök sokaságát, azonban külön „burgonyasor”, reggelizősor, étkezősor is van itt.
Itt futottunk először bele a Peru-specifikus „menú del día” intézményébe: gyakorlatilag aprópénzért ehető a napi menü (9 sol körül volt itt, azaz kb. 900 forintért). Ez egy két fogásból álló ebédet jelentett, ami tartalmas levesből, illetve valamilyen rizses-tésztás-burgonyás-húsos ételből állt.
Sajátosság, hogy a város ezt a piacon kifejezetten csak ebédidőben engedi; utána, délutánig (azaz zárásig) tisztára kell takarítani ezeket a helyeket.

A gyümölcsök közül most éppen (decemberben) mangószezon volt: 6-8 féle mangót kínáltak, és nyilván papaya, dinnye, narancs, a „perui lime” és sárkánygyümölcs mellett itt is lépten-nyomon kellette magát a csak Peruban termő lucuma.
Ittunk (itt is) legalább 4-féle alapanyagból készült friss gyümölcslevet: ananász, narancs, mangó, dinnye volt talán benne – megbabonázó ízek, egyszerűen megunhatatlan!

A húsok között (sajnos) felbukkant a helyi finom csemegeként aposztrofált tengeri malac, sütve és nyersen is. Igaz, hogy e sorok írója nyitott a helyi gasztronómia által nyújtott egyedi ízekre, mégis, ez esetben ezt el kellett engednem. Egyébként finom, és csirkehúsra emlékeztető ünnepi finomság, higgyük el ezt más utazóknak!

A San Pedro piac – számos más piac is megtalálható Cuscóban, az egykori inka birodalom központjában – még arról nevezetes, hogy itt kaphatók azok a bizonyos csokik (25 grammos is van), amelyek maracujával, sóval, kávéval és egyéb különlegességekkel ízesítve a létező legautentikusabb ajándékként szolgálhatnak itthon hagyott barátainknak és családtagjainknak.

Sajnos, mindazok, akiknek csomagja minike, mint a miénk, ezeket (sem) tudják beleszuszakolni hátizsákjukba, így az itthoni barátok is hoppon maradnak perucsoki-ügyben.

Itt kapható az a fajta „pink salt”, ami amúgy szürke, és füstölt, ásványi anyagokkal is telített. Emellett kávék és egyéb finomságok is beszerezhetők.

SAL DE LOS INCA  -  Az inka só inkább rózsaszínű

Visszatérve Cusco tetszett témában:

Lépten-nyomon templomok, mini utcák, csodaszép ablakok, ajtók, erkélyek, terek, parkok, virágok.
Helyi népviseletben sétáló hölgyek, hátukon gyerkőcöt színes kendőben cipelve.

Nem tetszett:

Irgalmatlan kihívás a jetlaggel megérkezett, sápadt arcú gringónak a város 3400 méteres magasságával megküzdeni. Ziháltunk, kifulladtunk, megpihentünk az első 1-2 napban. Vettünk gyógyszert erre, és természetesen rágcsáltuk az ilyenkor kötelező kokalevelet buzgón, mégis megviselődtünk.
Dugó, tömeg, szmog, dudálás, zene, kiabálás – mindez egyszerre.
A járdák többsége kihívásokkal küszködik: ormótlan, nagy lukak ékeskednek mindenhol. Brit tudósok szerint mindez éberen tartja az itt csatangoló turisták tömegét: egy pillanatra sem lankadhat figyelmed, mert lábad töröd azonnal.
Folyamatosan valamit eladni tervező árusok zaklatnak: ha véletlenül nem, akkor az éttermek behívói csalogatnak kiabálva.

Az ember fia (lánya) álmodozik. Álmodozik az igazi, ízletes, sűrű és frissen készült kakaóról, amilyet a szerencsések (jelen esetben az álmodozó is) gyerekkorukban ittak.

Nem, nem az instant kakaóról beszélünk, amit hideg tejben kevertek el, és a nyári balatoni reggelik elengedhetetlen kísérője volt. Dehogy is!

Anyukám a holland kakaóporból kevert el tetemes mennyiséget kevés tejben, cukorral ízesítve. Majd a 2/3-ad rész teljes tej és 1/3-ad rész tejszín forró keverékéhez adta, megfőzte, és bögrénkbe töltötte.

Nos, ez az illat és íz utáni vágyódás tört rám, miközben slattyogtunk Cusco városának aranyos utcái között, 3600 méter magasságban, hagyva, hogy a lábunk arra vigyen, amerre szeretne. Már alapból is a "kötelező" listán szerepelt, hogy Peruban (is) igyunk kakaót, ahogyan ezt Mexikóban tettük.

Mi lehet ideálisabb hely az ominózus kakaó elfogyasztására, mint Cusco városa?
A számos színes házacska közül egy pont ilyesmi helyet rejtett, így izgatottan be is tértünk.

Ékes (éktelenül gyenge) spanyol tudásommal rendeltem, és jött a sokkoló valóság: elénk tettek egy híg, langyos és ízetlen italt, kakaóként.
Megittuk a kihozott italt, fintorogva az aranyos hely emeletén, majd lent, a pénztárnál, amikor fizetéskor mindezt szóvá tettem, elmondták, hogy ők ezt így készítik, mindig.

Szóval az álmodozó utazó tanácsa: igyunk inkább zseniális pisco sourt, illetve frissen készített gyümölcsleveket, a kakaót viszont nyugodtan kihagyhatjuk.

Szivárvány-hegy

A Szivárvány-hegy spanyol neve Montaña de Siete Colores (Hét Szín Hegye) vagy Montaña Arcoíris (Szivárvány-hegy). Hivatalos neve pedig Vinicunca.

Biztosan sokakat meglephet az a hír, hogy a Szivárvány-hegy valóban a minden színben pompázó megjelenéséről kapta a nevét.

Ezt a kirándulást gyakorlatilag minden utazási iroda kínálja Cuscóban. Érdemes alkudni a program árából, hiszen általában nyitottak rá. Bár a Szivárvány-hegynek van hivatalos neve is, ez a 20 éve felfedezett és kitalált program „húzóneve” elhomályosította azt. A hegy a klímaváltozásnak köszönheti a turisták figyelmét: az Andoknak ezt a részét korábban hó borította, de az olvadás felfedte ezt a páratlan látványosságot. A színek változatosságát különféle ásványi anyagok jelenléte okozza: a vöröses árnyalatot a vas-oxid, a zöldet a réz vegyületei, a sárgát pedig a kén adja.

Ez egy egész napos kirándulás, amelyet minibuszokkal és idegenvezetővel szerveznek – ahogyan a többi programot is. Azonban itt az árba általában egy túrabot is beletartozik, amelyre valóban szükség lehet, még akkor is, ha az ember jó erőben van.

A túra kora hajnalban indul, körülbelül 4-5 óra között. Egy hosszú és kanyargós út után bőséges reggeli várja az utazókat, bár a mesélő itt csak üres kenyeret és színes italt fogyasztott (Powerade-et, hogy visszapótolja az energiát). Az út ezután tovább folytatódik kacskaringós, rossz minőségű utakon, miközben hatalmas hegyek, apró, elhanyagolt települések és szabadon legelésző lámák és alpakák színesítik a látványt.

Tudtuk, hogy magasra megyünk, és azt is, hogy hideg lesz, hiszen ez volt az egész Peru-körutunk legmagasabban fekvő helye. Mégis mellbevágó volt a megérkezés. A hegy hivatalos neve Vinikunka, és 5036 méter magas. Összehasonlításképpen: az Everest alaptábora 5643 méteren található.

A minibusz minden turistát ugyanott tesz le, egy parkolószerű helyen, körülbelül 4600 méteren. Itt is vannak ajándékbódék, de ezek az egész túra talán legkevésbé forgalmas árusai. Ki az az őrült, aki nulla fokban, egy túra előtt vagy után hűtőmágnest szeretne vásárolni?

Ezen a napon tényleg minden meleg ruhát magunkra vettünk, és szükség is volt rá. A túra lassan indul egy széles, hepehupás úton. Balra jeges gleccser, jobbra a hegyek végtelen sora tárul elénk – lenyűgöző látvány.

Azok számára, akik már az elején úgy érzik, hogy nem bírják a gyaloglást, lovas szolgáltatást is kínálnak. A parkolóban már alapból lehet bérelni lovat, amelyet helyi segítők kísérnek (80 sol, azaz kb. 8000 Ft).

Eredetileg biztos voltam benne, hogy végiggyalogolom az utat, de az út 80 százalékánál be kellett látnom, hogy ez nem fog menni. Az oxigén ebben a magasságban 30%-kal kevesebb, így végül én is lóra ültem – vagy inkább felsegítettek rá. Azonban a levegővétel lovon sem lett könnyebb, és a nulla fokban az elgémberedett kezeimmel kapaszkodni sem volt egyszerű.

Végül sikerült kibírnom a 10 perces utat, de amikor megláttam az utolsó 50 méteres szakaszt, eldöntöttem, hogy nekem 50 méter hiánnyal is ugyanolyan szépek a hegy színei.

Ezt a különleges kirándulást mindenkinek ajánlom, aki szívesen vállalja a korai kelést és a magassággal való birkózást – megéri! A túrához nem kell különösebb erőnlét, de téli ruházatot és bakancsot mindenképpen vigyünk magunkkal.

A minibusz késő délután ér vissza Cuscóba, ahol a meleg napsütés már-már felüdülést jelent. Az időjárás nem jelent akadályt: a kirándulások minden körülmények között mennek. Mi szerencsésnek mondhattuk magunkat, mert napos-felhős időnk volt, némi esővel és néhány perces havazással.

Perui körutunk utolsó állomása: Lima

Két éjszakát töltöttünk itt el, nyilván egyéni döntés, hogy ki mennyi időt szán a tízmillió feletti lakossággal bíró fővárosra. Mindenképpen érdemes, szubjektív véleményem szerint, egy egész napot csatangolni az óceán melletti sétányon, sétálva és felfedezni Barranco negyed bohém hangulatát, illetve tervezni a történelmi negyed felfedezését. Amennyiben időnk engedi, érdemes beülni a pazar kávézókba és éttermekbe, illetve késő este egy (esetleg megbotránkoztató módon kettő) pisco sourt elkortyolgatni, levezetésképpen.

Lima könnyen beiktatható Paracas település után: itt nem szükséges a belső repülőjárat, hiszen egy 4 órás kényelmes busz repít minket oda, jó minőségű úton, az óceán mellett.

Miraflores: a turisták kedvelt negyede

Lima Dél-Amerika egyik legzsúfoltabb városa: folyamatos a dugó, az autók, buszok, kollektívók, taxik mellett metró is van. A városrészek között szinte minden turista Miraflores negyedben száll meg; mi is ekképp tettünk.

Miraflores modern, biztonságos, „jellegtelen”, tele hotelekkel, éttermekkel, casinóval, újépítésű társasházakkal, mindez közvetlen az óceánnál található sétányhoz közel. A mi Airbnb szállásunk is itt volt, így uszkve 1,5 perc alatt, ledobva hátizsákunkat, azonnal indultunk felfedezni a „kötelező” köröket.

A sétány és Barranco varázsa

A sétány kifejezetten hangulatos! Karácsony volt még: mindenhol sétáló párok, gyerkőcös családok és turisták.

Sokan csodáltuk a paplanernyősöket: kijelölt helyen szállnak fel és le, nagy örömünkre. Amennyiben Mirafloresből valaki a sétányon csatangol, akaratlanul is előbb-utóbb Barranco negyedhez ér. Erősen javasolt felfedezése!

Barranco egyetemének környéke, mini hangulatos, védett, színes házai, és mini kávézói tele lehetnek élettel. Mi azonban (lévén karácsony) csak konszolidált, szinte üres utcákat találtunk. Vigasztalódtunk perui édességekkel, és este visszataxiztunk szállásunkhoz.

Praktikus tanácsok

Limában végig taxiztunk, a „muszáj” ármegállapodás után, készpénzben fizetve a tarifát. A város felfedezése így kényelmes volt, és Miraflores biztonságos hangulata is hozzájárult ahhoz, hogy kellemes élményekkel zártuk perui kalandjainkat.

Fotóegyveleg olvasmányos magyarázatokkal:

Latin-Amerikában még él ez a mesterség

Régebben több dél-amerikai országban (főleg Brazíliában) szereltek össze Volkswagen kisbuszokat

Chal (vállkendő vagy stóla): a hűvösebb időjárás vagy (mint itt) ünnepi események miatt viselik

Ez a fotó Cusco főterén, a Plaza de Armas-on készült. A háttérben látható a Szent Katalin-székesegyház (Catedral del Cuzco) és a Társaság temploma (Iglesia de la Compañía de Jesús), amelyek Cusco ikonikus épületei. Ez a tér a város kulturális és társadalmi központja, ahol gyakran tartanak ünnepségeket, fesztiválokat és felvonulásokat, mint amilyen a fotón is látható.

Esküvői sereglet

A hosszú, befont haj az inka hagyományokban a női erő és termékenység szimbóluma volt. A copf viselése emellett a házas státuszt is jelzi - a hajadon lányok általában két copfot hordanak, míg a házas asszonyok egyetlen, hosszú copfba fonják hajukat.
Az andoki kultúrában a haj spirituális jelentőséggel is bír - úgy tartják, hogy a hosszú haj összeköti viselőjét a Pachamama-val (Földanya).

A helyi lakos hölgy engedte (némi sol átadása után), hogy a felettébb hosszú időt igénybe vevő és bonyolult mintákkal díszített pántot megcsodálhassam. A pánt gyönggyel kivarrt és készítése egy hetet vesz igénybe.

Jellegzetes helyi ital a pisco sour,ami abszolút kötelező eleme bárkinek,aki Peruban jár. Pisco,azaz helyi törkölypálinka az alap,ehhez cukorszirup kerül és (perui) lime illetve adagonként egy tojás fehérjéje. Ehhez adnak jeget és a shakerben való alapos összerázás után szűrőn keresztül töltik ki. Tetejét néhány csepp keserű díszíti. Tartalmas,finom ital. Sokan kèrik lime helyett maracujàval illetve kèrèsre “keserũen”,azaz cukorszirup nèlkül is lehet kèrni.

A fotón a hàtsó maracujàval,az elsô pedig hagyomànyos módon,lime-mal kèszült.
Szinte mindenhol van este “happy hour”,í gy lehet egy áráèrt kettôt kapni.

“kötelezô” ital:piacokon vagy gyakran èttermekben is kapható frissen facsart gyümölcsökbôl kèszült finomsàg:a fenti èpp ananàsz ,eper kombinàció. Ára attól függ,hogy egyfajta,kètfajta vagy sokfajta a belekerülô gyümôlcs. Általában ananàsz,narancs,mangó,eper,maracuja a standard illetve a lukuma is szinte mindig.

A lukuma jellegzetes perui gyümölcs csodálatos napsárga hússal. Lukumából fagylalt, sütik, gyümölcslè is kèszül illetve szárított,porított változatban hazahozható gasztrománoknak is.

Mi lukumakrèmmel töltött csokis sütemènykènt ettük. A fotón a lukumából készült sütemény Limában. A csodás sárga szín készítés közben fakul, de az íze változatlan marad.

A helyiek a lámát nem tartják házikedvencként, hanem kereseti forrás: itt a turista a cuki kis lámás fotóért cserébe esetleg fizethet valami kis pénzt.

Cusco-i szállás: kávé kilátással

Kommentek