ÚTIKRITIKA.HU / Peru - Időjárás

Peru - Időjárás

Jó idő van

Mondjuk ez így egy elég pontatlan kijelentés, hiszen elég relatív az, hogy kinek mi számít jó időnek, az viszont biztos, hogy én sokaktól hallottam már ezt az elképzelést, mondván, hogy Peruban ,,mindig jó meleg van”. Ez nagyon sok perui városra igaz, de nem szabad elfelejtenünk, hogy ez az ország majdnem 14-szer nagyobb, mint Magyarország (területe: 1285220km2 míg Magyarországé: 93036km2) illetve legmagasabb pontja 6768 méteren helyezkedik el (Mount Huascarán). Ezek az adatok mind arra a következtetésre adnak okot, hogy nincs egységesen mindenhol jó idő, verőfényes napsütés. Sőt, Peru időjárás szempontjából rendkívül szélsőséges, rengeteg hátizsákos turistának meggyűlik a baja a megfelelő ruhadarabok kiválasztásával.

Összehasonlításképpen, míg Magyarország az Északi-sarkkör és a ráktérítő között helyezkedik el, addig Peru a Föld déli féltekén, az egyenlítő és a baktérítő között található meg, emiatt pedig a Trópusi égövbe soroljuk (Magyarországot pedig a mérsékelt égövezetbe). (Egyébként Peruban, az ország elhelyezkedése végett ha esti órákban felnézünk az égre európaiként, kétségbeesetten tapasztalhatjuk, hogy a Holdon kívül nem biztos, hogy sok más égitestet felismerünk... a déli félteki csillagképek teljesen mások, mint például az általunk jól ismert Göncöl szekér).

Biztos sokan emlékeznek még arra, amikor általános iskolában meg kellett tanulni a bizonyos nevezetes szélességi körökhöz tartozó éghajlati övezeteket, majd az ezekhez tartozó időjárásbeli tulajdonságokat, eltéréseket. Nem akarok ezzel senkit untatni, csupán arra akartam kilyukadni, hogy a trópusi égövre többek között jellezmő a trópusi monszun szélrendszer. Röviden összefoglalva: az év felében állandóan esik. Míg nálunk általában minden évszak egyértelműen hozza magával különleges sajátosságait, és könnyedén megkülönböztethetőek (még ha az utóbbi időkben ez egy kicsit fel is borult volna), addig Perut igen nehéz lenne ilyen szempontból kategorizálni. Jobb megközelítés a hivatalos besorolás, miszerint Peruban három jól megkülönböztethető tájegység található meg: parti síkság, középső-Andok vonulatai illetve az Amazonas medence, eszerint tehát a legfőbb három éghajlati egység: óceáni, hegyvidéki és trópusi.

Az óceán hűtő fűtő hatására szerintem még mindenki emlékszik, ez nagyon jellegzetes Peru északi részén a partmenti városokban. Bar ezen a nevezetességi fokon a földrajzi helyzetből következtetve közel sem kellene olyan hűvösnek lennie mint amilyen itt az időjárás valójában; ez a jelenség azonban a Humboldt-áramlatnak köszönhető. Emiatt az áramlat miatt alakult ki a kopár, sivatagos jellegű partvidék, mely egészen a Peru déli részén található Atacama nevű sivatagig húzódik.

Az Amazonas medence területén tipikus ,,dzsungeles”, trópusi éghajlat uralkodik. Jellemző rá a 28-30-fokos hőmérséklet, magas páratartalom, illetve a majdnem fél évig tartó, folyamatos esőzés.

Az Andok mentén húzódó települések pedig tipikus hegyvidéki éghajlattal rendelkeznek, melyekre általánosan jellemző hogy a hőmérséklet egész évben alacsonyabb, a csapadék pedig több, mint a környezetében lévő alacsonyabb területeké. A hegyvidéki éghajlatnak több olyan jellemzője is van, mely nagyon függ az adott terület magasságától, Í
igy nehéz róla általánosságban beszélni. Az viszont örök igazság, hogy minél feljebb merészkedünk, annál inkább csökken a páratartalom és kisebb a légnyomás, valamint kevesebb az oxigén (emiatt alakul ki a magashegyi betegség például). Minden hegységre igaz, hogy ha elér egy bizonyos magasságot, egy ponton az évi középhőmérséklet 0 C fok alatt marad, ami azt eredményezi, hogy több hó esik, mint amennyi elolvad, ezt nevezzük hóhatárnak. Peruban is vannak ilyen területek, az állandóan hóval borított gyönyörű Ausangate hegycsúcsot is ide sorolhatjuk.

Punoban például nagyon érdekes az időjárás, én még mindig nem tudtam megszokni. Az esős évszak például szeptembertől márciusig tart, ami annyit tesz, hogy mindennap annyi csapadék esik, mintha dézsából öntenék, elárasztva az utcákat, ellehetetlenítve mindennemű közlekedést. Ha szerencsénk van akkor ez általában este történik, ilyenkor pedig a napközbeni órákra gyönyörű napsütés jellemző.

Viszont nagyon kell vigyázni a nappal, nem véletlen, hogy az Altiplano lakosainak öltözékének egyik legfontosabb ruhadarabja a széles karimájú keménykalap, hiszen az UV sugárzás olyan erős, hogy 10 perc alatt égő pirossá éghet az ember. Nem viccelek, tényleg 10 perc, én pont karácsonykor a teraszon üldögélve feledkeztem meg csekkolni az időt, és mit ne mondjak, meg is lett az eredménye. Egyébként fél óránál többet nehéz is a napon tölteni, mivel olyan erősnek érződnek a sugarak, mint a sivatagban. Viszont ha az ember kicsit meg akar bújni az árnyékok adta biztonságos területeken, akkor arra kell számítani, hogy pár perc után szinte biztos, hogy kabát és pulóver után fogunk vágyakozni, és pillanatokon belül elkezdünk fázni. Ez a jelenség annak köszönhető, hogy ilyen magasan már nincs atmoszféra ami megtartaná a nap melegét. forrás

Kommentek