ÚTIKRITIKA.HU / Tunézia

Tunézia 1400 kilométerre van hazánktól, közelebb van, mint gondolnánk. Két óra mindössze a repülés időtartama. Szicília, és ezáltal Európa csupán 140 kilométerre van a tunéziai partoktól.
Az észak-afrikai arab országnak 163,6 ezer négyzetkilométer a területe, tehát jóval nagyobb hazánknál. 1300 kilométer hosszú tengeri partvonalából 600 kilométer strand. Az ország területének 45 százaléka sivatagos, a Szaharához tartozik.
Az afrikai kontinens legészakabbra fekvő országának alig több mint 10 millió lakosa van. Az utóbbi 20 évben a népességgyarapodás jelentősen lelassult, az arab világban egyedülálló módon.
A lakosság kétharmada városlakó, és a tunéziai emberek zöme az ország északi, északkeleti részeiben lakik.
A tunéziaiak 98 százaléka arabnak vallja magát, pedig etnikai eredetük erősebben kötődik a berberekhez és az ibériaiakhoz. Igaz a többségében nem arab eredetű berberek arabnak vallják magukat.
A lakosság lényegében teljessége mozlim hitű, az iszlám szunnita ágához tartozóan.
Az ország elnevezése a fővárosa, Tunisz nevéből ered, államformája a köztársaság. A hivatalos nyelv az arab, de nagyon elterjedt, főleg az üzleti életben a francia. Az a nyaraló, aki tud franciául, jól elboldogul Tunéziában. A turistás városokban, a szállodákban sok helyi beszél angolul és németül is.
Tunézia ugyanazon időzónában van, mint Magyarország, de a mi nyári időszámításunk idején ott egy órával korábban van.
A magyarok nagy többsége az ország északkeleti partjain található nyaralóhelyekre utazik. Monastir, Sousse, Port-el-Kantaoui egymáshoz közel van, de Hammamet sincs ezektől túl távol. Djerba sziget viszont több mint 300 kilométerrel délebbre van.

Időjárás és éghajlat

Tavasszal mindenhol kellemes az idő, de az ország északi harmadában, így a nyaralóhelyek többségének körzetében is előfordul az eső. Nyáron is jó az idő, és a hőséget némileg enyhítik a tengeri szellők, eső nincs. Monastir, Sousse tájékán a június még többnyire 30 fok alatt van, de júliusban és augusztusban már tikkasztó a hőség. Az ország belső részein és délen a nyár kegyetlenül forró, a hőmérséklet elérheti akár az 50 fokot is. Ősszel ideális az idő a tunéziai nyaralásra, bár a nappalok megrövidülnek. Egészen októberig kellemes a tengervíz a fürdéshez. Novemberben már vannak esők, rövidebbek, hosszabbak. Télen, december és február között, nappal jellemzően nem megy a hőmérséklet a 16 fok alá.

Tunézia időjárása

Történelem

Karthágó neve mindenkinek ismerős. Az időszámításunk előtt, a 9. században épült fel a város a mai Tunézia északi részén, és a Földközi-tengeri térség meghatározó kereskedelmi központja volt. Virágzott a rabszolga kereskedelem, az elefántcsont, a drágakövek, ásványok közvetítése révén. Arisztotelész írásaiból kiderül, hogy a városköztársaság arisztokraták mellett a politikusok is jól meggazdagodtak a csúszópénzekből (már akkor is…). A karthágóiak a föníciaiak istennőinek hódoltak, de a görögök isteneivel is jóba akartak lenni. Hannibál és a pun háborúk jól ismertek az iskolai tankönyvekből. Időszámításunk előtt a 3. században szenvedett végül vereséget Hannibál a rómaiaktól. A város romjai ma kiemelkedő turistalátványosság Tunéziában. Keresztények, majd vandálok mozgolódtak az időszámításunk utáni századokban, majd a 7. században arabok hódították meg a területet. Az őslakosok, a berberek ellenálltak, de végül behódoltak, majd asszimilálódtak. Arab uralkodó dinasztiák váltották egymást évszázadokon keresztül. A 15. században a mórok spanyol földi vereségét követően mozlimok és zsidók tömegei vándoroltak az észak-afrikai területekre, így ide is.

Tunézia hosszú ideig az ottomán birodalomhoz tartozott. Sokan Tunéziában akkortájt a tengeri kalózkodásból éltek. A 19. században a mai Algériát gyarmatosító franciák vetettek szemet Tunéziára, akárcsak a britek, akik meg a közeli Máltát birtokolták. A franciák voltak eredményesebbek és Tunézia francia protektorátus lett. Francia telepesek irányították a gazdaság, az infrastruktúra fejlesztését. A mindenkori helyi uralkodó (bej) kelletlenül, de elfogadta az idegen uralmat. Az olaszok is nyomultak és főleg a fővárosban sikerült erős befolyásra szert tenniük.

A második világháborúban nagy csaták folytak az országban a németek és szövetségesek között. Rommel német tábornok és a brit Montgomery neve ugyebár ismerten cseng. A világháború után, a gyarmatbirodalmak szétesésének időszakában felerősödött Tunéziában a függetlenségi küzdelem. A nemzeti hősük, Habib Bourguiba vezetésével sikerült 1956-ban függetlenné válni. A köztársaságban jelentős modernizációs folyamatok indultak el. A nemzet atyja hangsúlyt fektetett arra, hogy ne az iszlám törvényei érvényesüljenek, hanem a polgári jog. Tunéziai világias társadalma, légköre döntően ebből adódik. Nagy eredményeket értek el az oktatás területén. Viszont a politikai fronton egyre több feszültséget keltett, hogy Bourguiba a saját maga által felépített demokratikus intézményeket háttérbe szorította hatalmának végtelenítése céljából. 1987-ben fokozatos nyomás eredményeképpen Bourguiba-t eltávolították a hatalomból, 2000-ben aztán elhunyt. Helyébe az a Ben Ali állt, akit éppen a 2011-es tunéziai forradalom (az arab tavasz nyitánya) söpört el, mert több mint három évtizeden keresztül egyeduralmat épített ki, a demokratikus intézmények látszatszerű fenntartásával.

A 2011 januárjában kitört, úgynevezett jázminos forradalom tömegtüntetések sorozatából állt. A nép megelégelte a munkanélküliséget, a korrupciót, a szólásszabadság hiányát, az élelmiszerhiányokat. Az arab világban több mint fél évszázada nem történt olyan, hogy tömegek buktassanak meg egy kormányzatot. Ben Ali Szaud-Arábiába menekült a bírósági felelősségre vonás elöl. A forradalom zavargásokkal és fosztogatásokkal járt, ami miatt a turisták tömegesen mondták le az utazásaikat. A turisták azonban már 2011 második felében kezdtek újra jönni és jelenleg nincs okuk a magyar utazóknak tartani a tunéziai nyaralás biztonsági körülményeit illetően.

Manapság

A politikai helyzetben még mindig sok a bizonytalanság, főleg, hogy a szomszédos arab országokban is kérdőjelesek a közeljövő folyamatai. Az utcákon azonban nincsenek tüntetések, zavargások. Szabad, demokratikus választások eredményeképpen egy mérsékelt iszlamista párt van hatalmon. A tunéziai viszonylagosan szabad gondolkodású társadalomra való tekintettel az új vezetők tagadják, hogy az iszlám törvénykezést akarnák bevezetni. A jázminos forradalomban főszerepet játszó fiatalok a globalizáció gyermekei, az internet világának szabadságában szocializálódtak és nyilván elleneznének maradi intézkedéseket. Úgy tűnik, hogy Tunézia világias jellegének fennmaradását nem fenyegeti komoly veszély. Viszont előfordulnak és a jövőben is előfordulhatnak utcai összeütközések a világiasabb irányvonalat féltők és ultrakonzervatív csoportok között. Nagyobb a valószínűsége, hogy ilyesmi a fővárosban történik meg, és nem a turisták által frekventált tengerparti nyaralóhelyeken. A tunéziai hatóságok az érzékenynek minősített potenciális célpontokat fokozott védelemben részesítik. A biztonsági erők folyamatosan ellenőrzik a közlekedési csomópontokat, az ország főútvonalait, az algériai és líbiai határrégiót. Ugyancsak kiemelt védelmet kapnak a turisztikai központok, turisták által látogatott objektumok, továbbá az olyan nagyobb tömegben felkeresett létesítmények, mint a bevásárlóközpontok. A turisztikai övezetek biztonságát a hadsereg és a Nemzeti Gárda speciális egységei szavatolják.

"Tunézia viseli a legliberálisabb arab ország címet. Az emberek barátságosak, vendégszeretők az idegenekkel szemben, ha visszafelé is jóindulatot tapasztalnak. A hölgyek számíthatnak rá, hogy akár több száz tevét is ajánlanak értük a bazárban, és ötperces ismeretség után már szerelmet is vallanak nekik. Ha már bazár! Az alkudozás elvárt dolog. A kézzel szőtt szőnyeg boltokban először leültetik az embereket, cukros menta teát szolgálnak fel, miközben szebbnél szebb szőnyegeket mutatnak, amelyekért igazán borsos árat kérnek. Ebből aztán kötelező alkudni. Ez is a műsor része. A fiatalabb arab lányok már vastag sminkben, rövid szoknyákba, topokba járnak az utcákon, ami nem megszokott látvány más arab országokban. Itt már csak az idősebbek tartják az iszlám szigorú öltözködési szokásait. Ha vendégségbe hívnak valakit egy arab házba, gyakran már maga a családfő kínál alkoholt, amit tilt a muzulmán vallás." forrás

"Tunéziában - noha a lakosság kilencvennyolc százaléka mohamedán - elég lazára veszik az iszlámot. Lefüggönyözött nőt még véletlenül sem látni, a remek borok, a fügepálinka, a Celtia sör (keverve is!) már-már nemzeti italnak számítanak, bár az is igaz, hogy a piát úgy árulják a boltokban, mint nálunk a pornófilmeket: a legeldugottabb sarokban, csak külön kérésre, sőt az eladó diszkréten még fekete nejlonzacskóba is teszi a napi adagot. A koszosabb sikátorokban állítólag zugkocsmák is vannak, de az ilyen helyekre tényleg csak a leghitetlenebbek járnak. Tabarkán is, mint bárhol másutt, az igazi társasági élet a kávézókban zajlik, ahol a kizárólag férfiakból álló közönség megbeszélheti a legfontosabb dolgokat kávé vagy mentatea mellett, vízipipákból (méz-, eper- vagy barackízű dohánnyal) slukkolva, amikor pedig kifogynak a témából, előkerül a kártya. Leginkább a römi a menő, aki veszít, az fizeti a következő kört alapon, a pénzes játékokat inkább lakásokon játsszák.

A világon talán nincs is barátságosabb vendéglátó-ipari egység, mint az arab kávéház. Semmi hőzöngés, semmi bevadulás, legfeljebb az eltévedt turistanőknek szólnak be valami nagyon vicceset, mert azon általában mindenki jót nevet. Aki viszont valami egzotikusat akar látni, jobb, ha a szállodában marad, ahol berber-show, hastáncosnő és arab nóta van műsoron népviseletbe öltözött alkalmazottak fellépésével, bár a legnagyobb attrakció mégiscsak az, amikor az intézmény igazgatója néhány londiner segítségével vidám élőképeket mutat be a hotelszakma mindennapjaiból, takarítást, ágyneműhúzást, vacsorafelszolgálást. Ellenben a kávéházban, ha zene szól, még véletlenül se számítsunk autentikus népzenére, kizárólag a helyi popsztárok - akik valahol félúton vannak a hatvanas évek magyar táncdalénekesei és a Gipsy Kings között, csak éppen arabul énekelnek - felvételei hallhatók. Fadela, Cheba Jamica, Asri, Gana el Maghnaoui és Mohamed Zamine, megannyi arab Poór Péter és Harangozó Teri, de a legnagyobb király azért mégis Omar "Amoro" Diab, akinek Habibi (Szerelmem) című dala őrületbe kergette fél Tunéziát: amikor Karthágóban lépett föl, a rajongó lányok bugyikkal szórták tele a színpadot, amiért a környező országokban minimum megkövezés járna.

A kávéházi vendégek öltözékében sincs semmiféle tradicionális folklór, kortól függetlenül szinte egyenruha a világos ing, a szövetnadrág és a kínai papucs vagy a bebújós cipő csattal vagy makkal. Lehet, hogy az ilyesfajta lábbeliért Európában nincs kegyelem, itt viszont teljesen logikus viselet: mégiscsak könnyebb egy ilyen cipővel boldogulni a mecsetnél imaidőben, mint mondjuk egy Marten's-bakanccsal. Noha rengeteg a fodrász, úgy tűnik, arrafelé csak egyfajta frizurát tanítanak, a rövid-ápoltat, vagányságot legfeljebb a bajusz jelenthet, szakáll, barkó kizárva." forrás

Helyi emberek

Tunézia mozlim ország, de az európai világhoz sokkal közelebb áll, mint bármely más észak-afrikai ország. Hosszú évtizedek óta létezik egy jelentős, nyugatias középosztály, a szokások, az erkölcsi normák elég szabadosak, és a nők egyenjogúsága is jobb helyzetű. A turista az emberek vonatkozásában nem érzi magát nagyon egzotikus helyen, legfeljebb a mozlim valláshoz kapcsolódó jellegzetességek (müezzin hívószavai, mecsetek stb.) érdekesek azok számára, akik még nem jártak arab országban. A tunéziaiak a hétköznapi érintkezésben nagy súlyt helyeznek az egymás iránti tisztelet kifejezésének. Bármennyire szabadabb a felfogás, azért a férfiak és nők kapcsolataiban erős a visszafogottság. A barátok, rokonok családjaihoz tartozó lányoktól, nőktől kellő lépéstávolságot tartanak. A nőknek nagyon vigyázniuk kell, hogy semmi olyat ne tegyenek, ami miatt könnyűvérűnek minősíthetik őket. A városokban a nők egy része fedi a haját, mások nem. A tisztaságra jobban ügyelnek, mint sok más arab országban, de azért még egy magyar turistának is feltűnő az, hogy mennyire szemetesek az utcák.

"Egzotikus külsejűek az emberek, mediterrán bőrszín, fehéren, villogó fogak, nagy, sötét szemek jellemzik az arab férfiakat és nőket. A nők többsége fejkendő nélkül jár, a férfiakhoz hasonlóan dolgozik, és ha tetszik, beül egy nőknek fenntartott kávézóba. A fiatalok diszkóban szórakoznak ugyanúgy, mint Európában – tapasztaltuk, hogy dohányoznak, vízipipáznak, és alkoholt is fogyasztanak." forrás

"Tunéziában csak az mehet férjhez, aki szűz, és ennek az első éjszakán bizonyítékát is adja, vagyis azt a lányt, aki nem vérzett az első együttlétnél, nem tekintik érintetlennek. Ezért sok dolguk akad a sebészeknek az észak-afrikai országban: a plasztikai sebészet ugyanis már megtalálta a megoldást a problémára, stoppolják a lányok szűrhártyáját…" forrás

Viselkedés és turista etikett

Jóllehet a tunéziai emberek, főleg a városlakók meglehetősen toleránsak az európai viselkedésmód iránt, azért a turistának szem előtt kell tartani a mozlim vallás és erkölcs alapvetően konzervatív jellegét. A hotel és a strand területén kívül a hölgyek kerüljék a kihívó öltözködést. Ezt a tanácsot sok-sok külföldi lány, hölgy pökhendi módon figyelmen kívül hagyja. Aztán képesek felháborodni azon, hogy miniszoknyásan, keblüket közszemlére téve a helyi fiatalemberek bepróbálkoznak, fütyülgetnek, vágyaikat szavakba öntik.

"Tunézia sok más arab országhoz képest nem annyira konzervatív ország, főleg nem a tengerparti üdülőhelyeken, ahol a helyiek gondolkodásmódját erőteljesen átalakította a turisták jelenléte és az övékétől eltérő viselkedésmódja. Az arab pasik beszólogatnak a turista lányoknak, nőknek, és nyomulnak rendesen. A turista nők utcai öltözködésének annyiban van jelentősége, hogy ha túl kihívó a ruci (mini, feszülős rövidnadrág) és laza a viselkedés, akkor a helyi pasik felbátorítva érzik magukat és pimaszabbak, rámenősebbek, mint a visszafogottabban öltözködő és viselkedő csajoknál. A helyi pasik úgy gondolják, hogy az a csaj, aki többet mutat meg magából, az ledérebb és könnyebben levadászható préda." (Tünde, 2012)

Szingli nőknek, férfikíséret nélkülieknek számítaniuk kell arra, hogy a helyi pasik a strandokon, a hotelek táján, bárhol az utcán rámenősen csajoznak. Nem tennék, ha mindig kudarcot vallanának. Az esetleges sikerek titka, hogy a külföldi hölgyek kinézetét illetően hajlandók nagyvonalúan elnézni az esztétikai hátrányokat a préda becserkészésének reményében. Előnytelen külsejű, alakú fizimiskájú hölgyek, lányok felfedezik, hogy valójában nagyon is szépek, hisz a helyi pasik vonzónak találják őket.

Van azonban ennek a témának egy kevésbé megmosolyogtató vonatkozása. Nevezetesen az, hogy Tunéziában valóságos iparrá vált a Schengen-i övezethez tartozó országokból való nőkkel történő megházasodás kibulizása. A tuniszi magyar nagykövetség egyre jelentősebb "házasságiparnak" nevezi a jelenséget. A nagykövetségünkhöz beadott beutazási kérelmek minimum 90%-a ún. vegyes-házaspárok, vagy házasságra készülő "vegyes-párok" tunéziai tagjai részéről érkezik be. Tunéziai fiatalok internetes portálokon is próbálnak becserkészni magyar hölgyeket egyértelműen azzal a céllal, hogy letelepedési engedélyhez jussanak nálunk, aztán meg odébb álljanak, például Franciaországba. Összegezve: vigyázat a helyi szívtiprókkal!

Ha a turista beszédbe elegyedik helyivel, akkor számítania kell arra, hogy számunkra indiszkrétnek tekintett kérdéseket is feltesznek puszta kíváncsiságból, például, hogy mennyit keresünk havonta.
Vegyük fel a helyiek lomhább életritmusát, elvégre nyaralunk és van időnk. Nem kell folyton azzal bajlódni, hogy sürgetjük a szolgáltató helyieket. Ha a boltos teával megkínál, illik elfogadni, sőt a további csésze teákat is, függetlenül attól, hogy szomjasok vagyunk-e.
Ha helyihez szólunk, udvariasságból vegyük le a szemüvegünket, és úgy beszéljünk.
Soha ne lépjünk éppen imádkozó ember elé. Ne menjünk be nekik szent helyre, ha nem hívőt ott nem látnak szívesen.
Tilos a rendőrségi és katonai létesítmények, rendőrök, katonák, Nemzeti Gárda tagjainak, közigazgatási épületek, elnöki palota fényképezése. A fényképezéshez pózoló tunéziaiakról kiderülhet, hogy pénzt akarnak ezért kunyerálni. Ha bárki helyit le akarunk fotózni, akkor előbb kérjük a beleegyezését.

Gasztronómia

A tunéziai konyha nagyon jó! Semmi sem jelzi ezt jobban, mint hogy a gasztronómia olyan fellegvárában, mint Franciaország, a tunéziai éttermek nagy népszerűségnek örvendenek, méghozzá nem csupán az ott élő arabok körében. A tunéziai konyha elég fűszeres, meghatározó eleme egy fűszerkeverék, a harissa, ami egy olívaolajos, fokhagymás pép köménnyel, korianderrel és mentalevéllel. Főszereplők még: csicseriborsó, a bab, a krumpli és a különböző zöldségek, minden gazdagon átitatva olívaolajjal. Sokféle halételül van, mégis a legnépszerűbb étkekben inkább bárány- vagy csirkehús van. Nem szabad kihagyni az igazi tunéziai kuszkusz ételek valamelyikét.

A kuszkusz Tunézia nemzeti étele. Szétőrölt kemény búzából és árpából készül. Főzéséhez egy speciális fazekat használnak, amely alsó részében a szószt főzik és a felső részben a szósz párájában fő a kuszkusz. A szószba raknak paradicsompürét, harisszát és más fűszereket, birka, csirke vagy halhúst, burgonyát és különféle zöldségeket. Végezetül a kuszkuszt összekeverik a szósszal és körberakják hússal és a zöldséggel, amelyet benne főztek meg. Disznóhús kizárva!

Népszerű a tajine is (marhahús csicseriborsóval). A helyi éttermekben csakis az iszlám előírásainak megfelelő ételeket szolgálnak fel. A hallal, azaz a Koránnak megfelelő elkészítési mód, elsősorban az állatok vágására ír elő szigorú szabályokat. Nagyon finomak a marcipános sütemények és a baklava (baklewa). Az édességek többsége mézből, datolyapüréből és mogyoróból készül. A magyarok számára rendkívül édesek. A baklava mézben áztatott sütemény mandulával, mogyoróval töltve. Gyakran gazdagítják szárított gyümölccsel és datolyával. Ami az innivalókat illeti, az iszlám miatt az alkohol nem szokványos, viszont mindenható a kávé és a tea. A hotelekben szolgálnak ki alkoholt, a helyi éttermekben, kávézókban ritkábban.