ÚTIKRITIKA.HU / Negros sziget

Negros sziget

Negros szigetről dióhéjban|Tetszett&Nem tetszett| Vélemények|Odajutás|Szállás| Helyi közlekedés| Közbiztonság| Egyéb hasznos információk|Strandok|Negros Occidental| Negros Oriental| Apo Island Marine Reserve|További beszámolók|Fotóegyveleg

Ennek az aloldalnak a szerkesztése folyamatban van. Kérünk némi türelmet.

Negros szigetről dióhéjban

Negros egy nagy sziget, a Fülöp-szigetek központi részén található Visayas szigetcsoporton belül.

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett:

A Dumaguete Boulevard esti sétánya tele volt élettel és finom utcai ételekkel.
A Twin Lakes látványa a hegyekből lenyűgöző volt.
Az Apo-sziget körüli búvárkodás során teknősökkel úsztam.
A Manjuyod homokpadon a kristálytiszta víz káprázatos.
A Casaroro-vízesés dzsungeltúrája kalandos élmény volt.

Nem tetszett:

A Sibulan reptér túl kicsi és gyakran késnek a járatok.
A Valencia felé vezető út veszélyesen rossz állapotú.
A Dumaguete piacon agresszívan magas árakat kértek a turistáktól.
A Dauin partszakaszon sok volt az úszó szemét.
A szállodák többsége felújításra szorulna.

Vélemények

Odajutás

Szállás

Helyi közlekedés

Közbiztonság

Egyéb hasznos információk

Strandok

Negros Occidental

Negros Oriental

Apo Island Marine Reserve

Apo-sziget, bár nem tartozik a Fülöp-szigetek öt legismertebb búvárparadicsoma közé, mégis különleges hely – Negros szigetétől mindössze öt kilométerre fekszik, és élővilága rendkívül gazdag. Ezúttal is szerencsénk volt a szervezéssel: ismét egyedüliként béreltük ki a környék messze legnagyobb búvárhajóját. A jármű annyira vadonatúj volt, hogy a tulaj kissé szégyenkezve közölte, még nem sikerült meleg vizet bevezetni a fedélzeti édesvizes zuhanyhoz – alig egy hete került ki a hajógyárból.

A csapat két részre oszlott: a tapasztalt búvárok mélyebbre merültek, mi pedig Lisával, az egyik orvostanhallgatóval maradtunk a felszínen, és snorkelezni indultunk. Már az első vízbe ugráskor egy hatalmas humphead parrotfish bukkant fel alattunk – ezeket a neveket kár is lefordítani, aki búvárkodik, úgyis angolul ismeri őket, és rákeresni is így lehet a legkönnyebben. Később tengeri kígyót, murénákat, remeterákot, és rengeteg színpompás, élő lágykorallt láttunk – és persze teknőst, teknőst és még több teknőst. Mintha az egész zátony a teknősök kedvenc nyaralóhelye lett volna.

Bármennyire is lebarnultunk már az elmúlt hónapok során – olyannyira, hogy napközben már alig használtunk naptejet –, a tűző nap továbbra sem kímél. A robogózás és a sznorkelezés alatt olyan alattomosan éget, hogy észre sem vesszük, amíg késő nincs. Ezt ezúttal NemSün bizonyította be látványosan, aki a túra hatodik hónapjában sikeresen megszerezte az eddigi leglátványosabb leégést. A homár-effektus tehát továbbra is fenyeget, bármilyen rutinosak is vagyunk már.

További beszámolók

A Twin Lakes Nemzeti Park hagyott bennem talán a legkevesebb nyomot az egész utazás során. Kis csapatban vágtunk neki a túrának: egy közepesen látványos vízesést és két hegyek közé szorult tavat néztünk meg, miközben Jillel, a manilai IBM egyik helyi munkatársával beszélgettünk – többek között az arcfehérítés máig népszerű (és számomra igencsak furcsa) szokásáról, meg arról, hogyan látja ő a Fülöp-szigetek jövőjét.

A túra igazi izgalmát nem a táj, hanem az időjárás szolgáltatta. Az éjszakai eső miatt a tavak vízszintje legalább másfél métert emelkedett, elárasztva a megszokott gyalogösvényt. Így a kényelmesnek ígérkező húszperces séta helyett másfél órás, csúszós sziklákon való ügyetlenkedés következett – szemerkélő esőben, egyre hűvösebb időben.

Amikor végre elértük a túlsó partot, integetve hívtuk a csónakost, hogy jöjjön értünk. Különösen Jillnek lett sürgős: félúton véletlenül belecsúszott a tóba, és hiába vagyunk a trópusokon, 1200 méter magasan a Fülöp-szigeteken is simán átfagy az ember. A természet itt is szép volt, de ez a nap inkább a sáros nadrágokról, vizes cipőkről és a váratlan nevetésekről maradt emlékezetes.

Fotóegyveleg

Kommentek