ÚTIKRITIKA.HU / Bukarest

Románia fővárosának, Bukarestnek közel 1,8 millió lakosa van (2024-es becslés). Bukarest agglomerációjában további 2,4 millió ember él. Viszonylag kis területen él sok ember. Az Európai Unióban a legsűrűbben lakott városok egyike. Hétköznaponként legalább 3 millióan időznek a fővárosban.
Bukarest a kontrasztok városa, és emiatt sajátosan érdekes, izgalmas.
Bukarest románul București. Kiejtés: bukuresty (i hangot nem ejtünk a végén)
A București szó eredeti jelentése: az Öröm városa
Bukarest az ország délkeleti részén fekszik, a Dambovita folyó partján.
Európai viszonylatban Bukarest nem egy régi város, hiszen csupán a 15. század közepén indult fejlődésnek.
A román fővárosban pörgős az éjszakai élet, főleg a sok diáknak köszönhetően.
Középkategóriás étteremben, 2 főnek 3 fogásos étkezés kb. 19 ezer forint (2024)
Átlagos havi nettó fizetés (2024): 401 ezer forintnak felel meg (a 300 ezer HUF romániai átlaghoz képest) (Budapest 406 ezer forint)
A fogyasztói árak (a lakásbérlést nem számítva) Budapesten 9 százalékkal magasabbak, mint Bukarestben.
1847-ben hatalmas tűzvész pusztított Bukarestben. Az épületek egyharmada megsemmisült.
1977-ben pedig, a Richter-skálán 7,3-as földrengés rombolt a román fővárosban. Több 1500 ember vesztette az életét. Ceaușescu a román kommunista diktátor az elpusztult területeken nem engedte a régi épületek helyreállítását, hanem ízléstelen, modernnek vélt épületek sokaságát rendelte el megépíteni. Közben még olyan régi házakat is leromboltatott, amelyek nem is dőltek össze a földrengés idején.
A legelterjedtebb elméletek avagy legendák egyike szerint a város egy Bucur nevá pásztorról kapta a nevét. Ez a pásztor beleszeretett egy Dâmboviţa nevű lányba. Amikor közösen egy települést alapítottak a folyó mellett, ami most is átfolyik Bukaresten, ő a folyót a lányról nevezte el. A későbbi várost pedig, a pásztorról nevezték el. A települések nevének meghatározásához románul gyakran használták a -ești toldalékot, így született meg a București (Bukarest) név.
A Bukarestben élő magyarok számát soha, senki nem tudta pontosan meghatározni, jelenleg (2024) a leginkább részrehajló magyar becslések szerint sem éri el a több tízezret. A fővárosban éló magyarok közül nagyon sokan elrománosodottak, ugyanakkor a rendszerváltozás után nem kevesen visszaköltöztek Erdélybe. Amúgy a romániai forradalmat követő évtizedekben az erdélyi magyar politikai és kulturális diskurzusban a bukaresti magyarokkal szemben erős negatív előítéletek fogalmazódtak meg.

Fő látnivalók:

A parlament épületegyüttese
A Falumúzeum (Muzeul Satului)
Az óváros, az azt átszelő Lipscani utca/negyed
A parkok

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

Meglepő, hogy egy fővárosban egy falumúzeum tetszett a legjobban, óriási területen rengeteg látnivaló
Javulóban van a közbiztonság
Rokonszenves (itt is), hogy egyre több a kerékpáros
Kevesebb a koldus és a kóbor kutya, mint évekkel ezelőtt
A bukaresti metró modern (az EU-s pénzeknek köszönhetően)
A Hereastrau nevű park és a Cismigiu park kellemessége
Rengeteg bár és söröző a belvárosban, a belváros szépülése, rehabilitálása, az óváros az esti kivilágításban
Meglepően finomak a sütemények
A békebeli időkből maradt villák
Meglepett, hogy mennyi a csinosan öltözött nő (igaz arcra nem az eseteim)
A kis ortodox templomok
A Román Athenaeum az esti kivilágításban

Nem tetszett

Az éttermekben és a kávézókban a kimondottan barátságtalan kedvetlen kiszolgálás (bár néhány évvel ezelőtt még rosszabb volt a helyzet)
A kaotikus közlekedési állapotok Bukarest központjában, az autósok baromira nem tartják be a szabályokat
A Casa Poporului, azaz a gigantikus parlamenti palotaegyüttes valóban lenyűgöző, de mégse tudtam jó szívvel nézni az építtető kommunista diktátorral szemben érzett utálatom miatt
Sok helyen piszok, szemét
A belvárosban a zsebtolvajok miatti aggodalom, főleg a járdákon tolongó nagy tömegben
A belvárosi teraszos éttermek, kávézók pimaszul magas árai

Vélemények

Bukarestbe látogattam. A repülőút 1 óra volt. Ha busszal mész be a városba, akkor azt a 100-as busszal(is) teheted. 35-40 perc, és 4 Ron.
Nyilván nem ez a világ legjobb, legegzotikusabb úticélja, de egy 2 napos városnézést megér. Főleg a templomok azok, amik szépek, és ingyenesek is, és még fényképezni is lehet.
Érdekes az óváros, bár eszméletlen drága. Ahogy a bolti, éttermi árak sem olcsók már....

A város biztonságos, és szerintem tisztább, mint Budapest. Az épületek szoci hatásúak nyilván, de nem zavaróan. Valahogy ide illik, és van is hangulata. Hajléktalanok is vannak, de én Pesten többet látok.

A város és a reptér között van egy mesterséges tó, én ajánlom pihenésre, szép környezetben van.

Nem ez lesz álmaim városa, de örülök, hogy elmentem 2 napra. (2024)

Bevallom őszintén, nem erre számítottam Bukarest kapcsán: egy élhető, barátságos, sok helyen nyugati nagyvárosokat idéző, remek hangulatú és hatalmas fejlődésen átesett nyüzsgő forgatag.

Volt bennem egy kép a 'legendák' és 'nemzeti ellentétek' alapján Románia fővárosáról, de ahogy engem is, úgy az egész társaságot megdöbbentette, hogy ez a Bukarest már nem az a 10-15 évvel ezelőtti 'negatív példa' vagy viccelődés alapjául szolgáló város, mint volt, hanem hatalmas fejlődésen ment át.

Olyan toronyházak, üvegpaloták és üzleti negyedek épültek ki, hogy csak tátottuk a szánkat, illetve egész Bukarest zöld, tele van fákkal és parkokkal. 🌳

A hangulat abszolút barátságos volt, én addig válogattam a pólóimat, míg egy BUDAPEST maraton feliratú pólóban sikerült elindulnom várost nézni... 😅 és csak órákkal később futott át rajtam, hogy ez nem biztos, hogy szerencsés volt, de sem előtte, sem utána egyetlen rosszalló pillantást sem kaptam, de mondták is a kint élő magyar barátaim, akiket látogattunk, hogy a bukarestiek abszolút semmilyen ellenérzéssel nem rendelkeznek a magyarok iránt, és nincs bennük az a Bukarest - Budapest presztízs / rivalizálás / ellentét, ami a mi fejünkben van itthon, hogy biztos ferde szemmel néznek, ha meghallják a magyar szót.

Szóval egy nyitott, barátságos társadalom, rendkívül jó szolgáltatásokkal, világmárkák tucatjai, a Taco Bell-től a Sephora-ig mindent megtalálni, ami nincs itthon, plusz az itthon ismert márkák is mind jelen vannak ott is.

Nyilván vannak a híres szegény részek is, de ha szándékosan nem keresed, akkor Bukarest már inkább nyugati, mint keleti nagyváros. A taxi egyébként rendkívül olcsó, 1500-2000 forintokból eljutsz bárhova Bolttal vagy Uberrel. A tömegközlekedés viszont nagyon retro, ott megmaradtak a 70-es 80-as évek szerelvényei, az totál posztszovjet feelingű. Az autós közlekedés szintén kaotikus, de már nem a trabik és Dáciák róják az utakat kint, hanem márkás és új, csili-vili vagy jó állapotú városi terepjárók és személyautók az ismert francia / német / japán / olasz autógyárak szalagjairól.

zóval kellemes csalódás volt ez a hatalmas fejlődésen átesett város, 42 országnyi összehasonlítási alapom van, és abszolút nem lóg ki lefelé, minden várakozásomat felülmúlta.
Aki pedig nem hiszi, járjon utána 🙂 Egy hétvégét mindenképp megér, csalódni nem fog. (k.g., 2023)

Nyilván nem ez a világ legjobb, legegzotikusabb úti célja, de egy 2 napos városnézést megér. Főleg a templomok azok, amik szépek, és ingyenesek is, és még fényképezni is lehet.
Érdekes az óváros, bár eszméletlen drága. Ahogy a bolti, éttermi árak sem olcsók már....
A város biztonságos, és szerintem tisztább, mint Budapest. Az épületek szoci hatásúak nyilván, de nem zavaróan. Valahogy ide illik, és van is hangulata. Hajléktalanok is vannak, de én Pesten többet látok. A város és a reptér között van egy mesterséges tó, én ajánlom pihenésre, szép környezetben van.
Nem ez lesz álmaim városa, de örülök, hogy elmentem két napra. (2024)

,, Egészen mást gondoltam erről a városról, megvallom a látottakhoz képest negatívabb irányban, mielőtt Bukarestbe utaztam. Először jártam ott, és elfogulatlanul be kell vallani, hogy tetszett, mert egy szépen fejlődő, tiszta és biztonságos várost láttam óriási parkokkal, karbantartott szép és régi épületekkel, modern városrészekkel, nyüzsgő éjszakai élettel.

A helyiek közül szinte mindenkivel lehet angolul kommunikálni, az árak hasonlóak, sok esetben 10-20%-al alacsonyabbak mint Budapesten. Persze van még hova fejlődni, de összességében sokkal jobb volt minden, mint amire számítottam. Néhány téren Budapestnél is jobb a helyzet, legalábbis azokon a részeken amit megismertem. Javaslom másnak is a látogatást 2-3 napra." (B.G., 2018)

,, Az óváros teljes egészében sétálóutcákból áll, természetesen megszámlálhatatlan étteremmel és sörözővel. Sajnálattal vettem tudomásul, hogy itt is terjednek az angol közönségre optimalizált ír kocsma utánzatok és az angol meccseket közvetítő sport sörözők, de azért még nem vészes a helyzet. Örömmel láttuk, hogy nemcsak a turisták, de a helyiek is szép számmal látogatják a belvárosi éttermeket. Tipikus turista látnivaló a Stavropoleos monostor, mely az egyik utcasarkon bújik meg és a kis udvarára is be lehet menni.

Az óvárost déli irányban elhagyva az Unirii parkban lévő hatalmas szökőkút komplexumhoz sétáltunk. Sajnos tél lévén a szökőkút üzemen kívül volt, pedig gigantikus látvány lehet mikor működik. A középső medencét kétoldalról megkerüli a Piata Unirii sugárút, melynek két oldalára is jutott még szökőkút. Méretében illeszkedik a sugárút végén felsejlő parlament épülethez. (2020)" forrás

Az Otopeni reptérre kora reggel érkeztünk, a vonat pedig este 7-kor indult Moldova irányába. Így volt kb. egy teljes napunk Bukarestben. Busszal mentünk be a Bukarest Nord állomásra, ami enyhén szólva nem volt valami nagy élmény. A busz elég poros és koszos volt, a vasútállomásról meg jobb nem beszélni.

Az első utunk a Ceausescu-féle parlamenthez vezetett.. valóban brutál nagy, a kertje viszont elég elhanyagolt. A városban főleg gyalog közlekedtünk. Ezeket néztük meg: Román Athenaeum, Stavropoleos templom, Carturesti Carusel könyvesbolt, diadalív, skanzen.

Bukarest nagyon kontrasztos: bizonyos részei nagyon szépek pl.a Roman Athenaeum környéke és a Carturesti Carusel (könyvesbolt) is egy oázis. A mi esetünkben "életet mentett": az emeleten tudtunk telefont tölteni és kicsit pihenni is. (k.k., 2023)

Bukarest egy ellentétek városa. Már egy bevezető rövid séta is eleendő ahhoz, hogy több korszakon, különböző eszmevilágokon és változó jóléten haladjunk át. Bukarestet a 19. század végefelé még szívesen nevezték a Kelet Párizsának, ma sok helyen a belvárosban inkább az elmúlt komcsi rendszer szomorú lelketlenségének a díszleteibe ütközünk.

Az óváros sok szép, de sok lepusztult történelmi épülettel terpeszkedik el az Egység sugárútja (délen) és a Dacia sugárútja (északon) között. Itt a szép látnivalók nagy részét az észak-déli nymvonal nyugati oldalán találjuk. Keletre pedig a város a szürke, de mégis valamiképpen izgalmas, kontrasztprogramot (pompa vs hanyatlás) kínálja. (aji, 2022)

Közlekedés

Bukarestben négy metróvonal van, ezen kívül a buszok és a villamosok jelentik a tömegközlekedést. A viteldíjak olcsóbbak, mint nálunk. A románul nem értő turistának lehetnek gondjai a menetrendekben való eligazodásban, de szerencsére a bukarestiek nagyon segítőkészek, ha a turista tájékozódás dolgában az utcán segítséget kér.

Történtek ugyan fejlesztések a közlekedési infrastruktúrában, például új utak és metróvonalak építésével, de a forgalmi dugók továbbra is jelentős problémát okoznak. A közlekedési torlódásokban eltöltött idő még mindig kiemelkedően magas, évente átlagosan több mint 200 órát töltenek a bukaresti autósok dugóban. Az alternatív közlekedési módok, mint például a kerékpározás és a tömegközlekedés népszerűsítése lassan halad, de a dugók enyhítésére irányuló erőfeszítések folyamatosak.

A közlekedés Bukarestben továbbra is nehézkes, különösen a belvárosi forgalom és a parkolási helyzet terén. A főutak még viszonylag járhatók, de a mellékutcák gyakran lyukakkal teli, rossz állapotúak, és az autósok türelmetlenek. A folyamatos dudálás ma is jellemző a városra, és sokszor a stresszes közlekedés miatt nehezebben jutnak előre az autósok. Ha lehet, érdemes a tömegközlekedést választani a csúcsidőszakokban, mert a dugók sajnos elkerülhetetlenek.

K.-T. Gy. fotója

Metró

Bukarest metróhálózata a leggyorsabb és legmegbízhatóbb közlekedési eszköz a városban, amely öt vonalon (M1, M2, M3, M4, és M5) működik, és átszeli a város legfontosabb területeit. 2024-ben is folytatódnak a hálózat bővítési munkálatai, különösen a város déli és nyugati részeire irányuló szakaszokon. A jegyrendszer modernizált, érintőkártyával vagy mobilalkalmazáson keresztül is könnyen használható, emellett papírjegyek is elérhetők a pénztáraknál és automatáknál. Egy egyszeri utazás ára 2024-ben továbbra is 3 RON, de elérhetőek kedvezményes bérletek is, például napi, heti vagy havi korlátlan utazásra jogosító opciók. A metróhálózat tiszta és rendezett, de a reggeli és délutáni csúcsidőszakokban meglehetősen zsúfolt lehet, különösen az M2 vonalon, amely az észak-déli tengelyen fut. A mozgáskorlátozott utasok számára is biztosított a hozzáférés a legtöbb állomáson. A metrójáratok 5:00 és 23:00 között közlekednek, így ideális megoldás a város gyors bejárására.

Taxi

2024-ben is érdemes odafigyelni a bukaresti taxizásnál, különösen a városközpontban. Egy rövidebb út ára általában nem haladhatja meg a 1300-1400 forintnak megfelelő 15-20 lejt, de a turistákat sajnos még mindig megpróbálhatják átvágni, ha nem figyelnek oda, akárcsak a budapesti „hiénák”. Az egyik legfontosabb tanács, hogy csak hivatalos, regisztrált taxitársaságok járműveibe üljünk be, és mindenképpen kérjük a sofőrt, hogy használja a taxiórát. Vannak sajnos "fekete" taxizók is, akik hivatalos sárga taxinak álcázzák magukat, de sokkal drágább tarifát számítanak fel, ha nem vagyunk óvatosak.

Sárga Dacia-k - Ata fotója

2024-ben ismét áremelés történt néhány bukaresti taxitársaságnál, miután az infláció és a megnövekedett üzemanyagköltségek elkerülhetetlenné tették a tarifaemelést. Az áremelkedés ellenére Bukarestben a taxizás továbbra is sokkal olcsóbb, mint például Budapesten, hiszen a román fővárosban az új árak még mindig nem érik el a budapesti hatósági árak felét. A verseny a városban továbbra is élénk, ami elősegíti az árak viszonylag alacsony szinten tartását, és így a taxizás továbbra is kedvező közlekedési lehetőségnek számít.

A bukaresti taxisok közlekedési stílusa alapján hamar képet kaptam a város közlekedési "kultúrájáról" – már ha egyáltalán használhatjuk ezt a kifejezést ilyen körülmények között. Az autók szinte száguldanak, még a horvát sofőröknél is merészebbek. A sávok felfestése szinte teljesen figyelmen kívül marad, ahogy a közlekedési lámpák színe sem sokat számít az itteni vezetőknek. Gyalogosként sem éreztem magam sokkal nagyobb biztonságban emiatt.

Busz

Bukarestben egy rendkívül összetett hálózata van a buszoknak, villamosoknak és trolibuszoknak. A több száz busz-, villamos- és trolibuszvonal bonyolult rendszere eleinte zavaró lehet. Ha azonban már kiismered magad a hálózaton, a felszíni tömegközlekedés nagyon praktikus módja lehet a városban való közlekedésnek, mivel szinte mindenhol van egy busz-, villamos- vagy trolimegálló. A járművek általában nagyon gyakran közlekednek, bár csúcsidőben még mindig rendkívül zsúfoltak lehetnek. Online útvonaltervező is elérhető.

Ügyelj arra, hogy tudd, mikor kell leszállnod – bár a legtöbb járművön bejelentik és kijelzik a következő megállókat, ezek a kijelzők néha megbízhatatlanok lehetnek. Ha nem vagy biztos benne, hogy a következő megálló a kívánt hely, kérdezd meg az utastársaidat.

Éjszakai buszok is elérhetők. Ezek 30 percenként közlekednek 23:30 és 05:00 között. Mindegyik a város központjából (Piața Unirii) indul, és sugárirányban halad ki a város különböző részei felé.

Étkezés

Bukarestben érdemes gyümölcsöt és zöldséget venni, mert meglepően finomak, frissek (nem importáltak).
A bukaresti éttermekben jókat lehet enni. Jók a húsétkek és a desszertek is. Probléma lehet, hogy az egyszerű éttermekben az árak feltüntetése hanyagságból vagy szándékosan nem egyértelmű.
Jók a boraik, bár elég édesek. A sörök közül az Ursus az egyik legnépszerűbb. Étkezés után ki lehet próbálni a szilvapálinkájukat.
Bukarestben nyáron rengeteg sörözős teraszt lehet látni.
Ajánlott hely: Caru' cu Bere (Sörös-Kocsi) étterem, 1879 óta létezik, 2006-ban a régi tulajdonos leszármazottja felújítatta

,, Vacsorázni ismét az óvárosba mentünk, egy híres és felkapott étterembe. Az étterem úgy néz ki mint egy tipikus turista csapda, főleg akkor kezdtem aggódni mikor néptáncos műsor kezdődött. Nem tudom mennyire volt autentikus mert inkább bajor népviseletnek és táncnak tűnt nekem, mint románnak. Mindegy, a végén nem kellett elkísérniük a bank automatához a számla kiegyenlítéséhez. (2020)" forrás

Vásárlás

,, Unirea bevásárlóközpont: Sajnos azt kell mondjam, nem a legszebb napjait éli a bevásárlóközpont, kívülről olyan érzésünk volt, mintha a pesti Örs Vezér terének legrosszabb napjai elevenednének meg. Az épületnek alig találtuk meg a bejáratát, sok folyosó sötét, rengeteg a kihasználatlan hely és az üzletek is panganak. Nem is stresszeltük magunkat sokáig, hanem feladtuk és csalódottan távoztunk. (2020)" forrás

Szórakozás

Bukarest a román alföldön fekszik, így a város kiterjedését nem akadályozzák hegyek, ami szellős és tágas városképet eredményez a lakótelepeken kívüli részeken. A gangos bérházak helyett itt inkább kis kertekkel körülvett villák jellemzőek. Az óváros megmentése az összeomlástól az utolsó pillanatban sikerült, és ma már a fellendülő turizmus egyik központja. Szinte minden házban található étterem, bár vagy diszkó, és kellemes meglepetés volt a nyüzsgő tömeget látni. Mivel kevesen élnek itt állandóan, a pesti bulinegyedhez hasonló konfliktusok nem jellemzőek, és az éjszakai szórakozóhelyek zenéje zavartalanul szólhat hajnalig.

A belvárosban vettem ki szállást egy hostelben, ami elsőre kényelmesnek tűnt, hiszen a bárok csak egy kőhajításnyira voltak, és éjjel is könnyedén haza tudtam sétálni. Az alvás azonban problémás volt, mivel a hétvégi bulik reggel hatig tartottak, és még ekkor is nagy volt a tömeg és a zaj az utcákon. Az óvárosi turistaközpontokon kívül kíváncsiak voltunk a helyiek által látogatott bárokra is. A belváros széles sugárútjain kevés ilyen helyet találtunk, de helyiek segítségével a kisebb utcákban felfedeztük a budapesti romkocsmákhoz hasonló bárokat.

Az egyik legfelkapottabb hely a Club Eden, amelyet nehéz észrevenni az utcáról, mivel egy romos épület hátsó udvarában található. Az alternatív atmoszférájú teraszon lampionok, pingpongasztalok, szabadtéri tánctér és óriási sörválaszték fogadja a vendégeket, többek között a Hargita sörrel, amely különösen népszerű a székelyföldi Hargitából származó alternatív körökben.

Közbiztonság és kellemetlenségek

Bukarestben a turistának nincs nagy gondja a közbiztonsággal, dacára annak, hogy az utcákon gyakran érezheti magát a külföldi látogató bizonytalanságban a környezet lestrapáltsága, és néha a rossz arcú vagy kockázatosnak tűnő alakok miatt.
A szegényebb városrészekben - ha egyáltalán a turista arra vetődik - kellemetlen lehet, ahogy egyesek méregetik az idegent, főleg, hogy lehet olvasni a zsebtolvajokról, csalókról, a fékezhetetlen kamaszok bandáiról.
Bukarest déli részén vannak igen nyomorult negyedek, amiket a turistának tanácsos elkerülni.
Nappal és főleg éjszaka ne legyenek rajtunk jól látható értékek (drága ékszer, drága fényképezőgép, mobiltelefon).
Ha autónkkal közlekedünk, akkor kiszállás után semmit, de semmit ne hagyjunk az üléseken.
Bárokban figyeljünk, hogy ne rakjanak valami kábító anyagot az itlaunkba.
Még a nemzetközi sajtóban is olvasni arról, hogy Bukarestben mennyire nagy probléma a kóbor kutyák nagy száma. A bukaresti városvezetés e problémát leginkább sintérekkel próbálja megoldani és ez - inkább külföldön - felháborodást vált ki a kutyabarátok köreiben.

Óváros

Bukarest óvárosa, amelynek hivatalos neve "Lipscani" negyed, a város egyik leglátványosabb része és egyike a legnépszerűbb turisztikai célpontoknak. A Lipscani negyed hosszú történelmi múlttal rendelkezik, a középkor óta jelentős szerepet játszik Bukarest életében. Az óvárosban számos történelmi épület, templom és emlékmű található, amelyek nagy része az 1800-as évek végén és a 1900-as évek elején épült.

Az óvárosnak kanyargós utcái, macskaköves terei, a falak és az épületek jellegzetes közép-európai hangulatot árasztanak. A területet gyalogosan lehet felfedezni, és sok helyen kávézók, éttermek, bárok és butikok találhatók. Az óvárosban található egyik legismertebb látnivaló az Óvárosi Múzeum (Muzeul Municipiului București), amely a város történelmével és kulturális örökségével foglalkozik.

Az óvárosban található másik nevezetes épület az Ortodox Székesegyház (Biserica Stavropoleos), amely az 1700-as években épült, és ma is használatban van. Ezen kívül számos történelmi emlékmű, például a Caru cu Bere söröző, az egykori kocsmatörténet és a Casa Poporului, a világ második legnagyobb épülete is megtalálható az óváros közelében.

Ata fotója

Román Parlament

A román parlament palotája a világon a második legnagyobb kormányzati épületkomplexum (az első a washingtoni Pentagon).A megalomániás kommunista diktátor, Nicolae Ceausescu építtette a nyolcvanas években.

,, Míg nálunk a Parlament az egyik legszebb épülete az országnak, addig itt ez egy kocka. Mondjuk rohadt nagy, az tény, de szerintem a szépsége a monumentalitásában merül ki. Az embereket az épület megosztja, mert Ceaușescu építtette, és mivel neki itt Romániában elég megosztó szerepe van mind a mai napig, ezért a Parlament is ennek megfelelően van megítélve. A többség utálja, de van akinek tetszik." forrás

Nem szívesen mutatom meg a megalomán diktátor megvalósult grandiózus ötletét, a Nép Házát. Ami a világ második legnagyobb adminisztratív épülete a Pentagon után, és a legsúlyosabb és persze a legdrágább is egyben. Akkor kezdték építeni, amikor a nép már ténylegesen éhezett és fázott,
1984-ben, 700 építész tervei alapján, és legalább 40.000 munkás verítékével. Néha vérével is, mert volt, aki nem élte túl. Erőltetett menetben, a szörnyeteg házaspár életében csaknem 70%-ban elkészült, majd jóval a forradalom után, 2003-ban fejezték be.

Azért van abban valami ijesztő, hogy egy ilyen alkotást nem lehet kib@ni az ablakon, meg kell tartani és hasznosítani. Jelenleg itt dolgozik a román parlament: a szenátus és a képviselők háza van benne. Turisták látogatják, sokan, és sokféle rendezvényt is szerveznek, a termek kétharmada mégis üresen tátong. Ha minden termet kivilágítanának és kifűtenének, az egy 20.000 lakosú város fogyasztásának felelne meg. Állítólag azon is gondolkodtak, hogy legyen benne egyetem, de arra sem alkalmas, többek között azért sem, mert nincs benne légkondicionálás (mert félt, hogy azon keresztül megmérgezhetik). (h.j., 2022)

Román diadalív

A jelenlegi diadalív helyén, 1878-ban Románia függetlenné válásának emlékére, egy fából épült diadalívet emeltek. Ezt 1922-ben egy nagyobb, de még mindig fa diadalív váltotta az I. világháború utáni győzelmük emlékére. A mai, kő diadalívet 1935-36-ban építették a párizsi diadalív mintájára. forrás

n.j. fotója

A Román történelem nemzeti múzeum

A Román Történelem Nemzeti Múzeum a román főváros, Bukarest egyik kiemelkedő múzeuma. Az intézmény a román nemzeti történelem kiemelkedő eseményeit, személyiségeit és kultúráját mutatja be az ókortól napjainkig. A múzeum gyűjteménye több mint 60 ezer tárgyat tartalmaz, amelyek az ókor, a középkor és a modern kor történelmi emlékei, valamint az etnográfiai és régészeti értékek.

A múzeum székhelye Bukarest belvárosában, azzal szemben, ahol a híres Athénée Palace Hotel található. Az épület eredetileg a Poşta Română (Román Posta) székháza volt, és az 1890-es években épült az olasz származású építész Giulio Magni tervei alapján. Az épület stílusa neobarokk, és a belső tér számos díszes freskóval és mozaikkal díszített.

A múzeum állandó kiállítása bemutatja a román történelem legfontosabb időszakait, beleértve az őskor, a római idők, a középkor és a modern kor eseményeit is.

Traianus és a római farkas szobra (egyszerű sárgarézből) - K.T. Gy. fotója

Román Athenaeum

Románul: Ateneul Român

A városközpontban van ez a gyönyörű épület, ami egy híres koncertterem. A 19. század végén épült és az ország egyik legjelentősebb kulturális intézménye. Az Ateneul Român kiváló akusztikájáról is híres.

Az épület impozáns külsővel rendelkezik, neoklasszikus stílusban épült, és díszes a homlokzata. Az Ateneul Român belső tere lenyűgöző, gyönyörűen díszített freskókkal és szobrokkal. A koncertteremben optimális hangminőséget biztosítsanak a koncertekhez és más eseményekhez.

A belső tereket csak akkor látogathatjuk, ha valamelyik eseményre, koncertre jegyet váltunk. Legfeljebb a fogadóteret tudjuk lefotózni.

Ata fotói

Más látnivalók

Érdekes városnegyedek, környékek

Cotroceni

Cotroceni egy elegáns és történelmi jelentőségű negyed Bukarestben. A negyed nevét Cotroceni palotáról kapta, ami a román elnöki rezidencia is egyben. A palota egy gyönyörű épület, melyet a 19. század végén építettek.

A Cotroceni negyedben megtalálhatóak továbbá az ország legjelentősebb kulturális intézményei, mint például a Cotroceni Múzeum, ami egykori királyi rezidencia volt, és ma a romániai történelem és kultúra kiállításait mutatja be. Emellett a Cotroceni Múzeum közelében található a Dimitrie Gusti Néprajzi Múzeum, ami a román néprajz és hagyományok bemutatására szakosodott.

A Cotroceni negyed egyébként ismert az elegáns lakóövezeteiről és a zöld parkokról. Az utcák fákkal szegélyezettek, a lakóházak pedig gyakran régi, történelmi stílusban épültek. A környék nyugodt és csendes hangulattal rendelkezik, amely ideális lehet egy kellemes sétához vagy piknikhez a parkokban.

b. d. fotója

Herastrau

Bukarest legnagyobb parkja és tava, amely a város északi részén található. A parkban található a Dimitrie Gusti Nemzeti Múzeum és számos sportolási lehetőség.

Victoriei Avenue

Bukarest egyik főutcája, amelynek mentén számos neobarokk épület található, például az Athénée Palace Hotel és a Román Athénée.

cs. o. fotója

Floreasca

Egy elegáns lakónegyed, amely a város északkeleti részén található. Itt található az üzleti központ, a Floreasca Tower, valamint számos szórakozási lehetőség.

Érdekességek

1. A legendák szerint Bukarest városát egy pásztor fiú, Bucur alapította. A város neve is innen ered, Bucur nevét eltorzították és Bukarest lett belőle.

2. A Cotroceni palotánál, a román elnöki rezidenciánál, egy speciális világítórendszer található a palota tetején. A világítás színe különböző jelentéseket hordoz: fehér jelenti, hogy az elnök az épületben tartózkodik, zöld jelzi, hogy az elnök a helyszínre tart, és piros azt jelzi, hogy a palota nem látogatható.

Olvasmányos linkek

"Annak ellenére, hogy mi, magyarok imádjuk a legeket, ha találomra megkérdeznénk 100 honfitársunkat, hogy melyik európai fővárosba látogatna el a legszívesebben, komoly fogadást mernék kötni arra, hogy Románia fővárosa egyik válaszban sem szerepelne. Pedig Bukarest emblematikus épülete, a Parlament Palotája (leánykori nevén a Casa Republicii, vagyis a Köztársaság Háza, a bukarestiek nagy része számára még mindig Casa Poporului, vagyis a Nép Háza) mindjárt három kategóriában is frankó Guinness-díjas: a világ legnagyobb, polgári hasznosítású épülete (amúgy meg a második, a Pentagon után); a legtöbb pénzbe került (legalábbis amióta feltalálták a könyvelést – a piramisok bekerülési költségéről csak becsléseink vannak), valamint a legnehezebb épület (vagyis tömegre, a beépített anyagmennyiség tekintetében a legnagyobb, legsúlyosabb). Ráérő rekordvadászok kiszámították, hogy volumen tekintetében két százalékkal nagyobb, mint a Kheopsz-piramis, csak hogy pukkadjanak meg az egyiptológusok." forrás

"Előzetesen is sejtettem, de utóbb be is igazolódott, hogy Bukarest nem tartozik a világ legszebb fővárosai közé. A Parlament épülete valóban lenyűgöző, de pechemre a nyári szünet alatt zára van, így nem látogatható a belseje. A feltűnő és impozáns épületet Románia Ceausescu rezsimje alatt építette, és még mindig nincs készen. A Guinness Rekordok könyvében a világ legnagyobb, legdrágább és legnehezebb polgári igazgatású épületeként tartják számon. Ma a parlament mindkét kamarája itt ülésezik. A majdnem teljes egészében román alapanyagokból épült parlament azért nincs még készen, mert a luxusötletek megvalósítására nincs elég pénz. Szétnéztem a Belvárosban, de hogy őszinte legyek nem voltam oda. Minden baromi koszos, lepukkant, az utca tele van szeméttel, mocsokkal, kóbor kutyával, szipós gyerekekkel (most ott nem a Teknokol, hanem az Eurolakk a divat). Az elég hamar kiderült, hogy itt közlekedni életveszély, semmilyen elsőbbséget nem adnak meg a gyalogosnak, baromi nagy dugók vannak, a felszíni tömegközlekedés nem ajánlott, inkább metró meg séta. Amúgy az is fura, hogy az emberek milyen tirpákok, nagyon kevés kedves személyiséggel találkoztam, mindenki olyan kelletlen, lökdösődős idióta (éjjel meg dudálnak a járókelőre agyba-főbe).

Délután még megnéztem a Károly Parkot, amit I. Károlyról neveztek el, és Bukarest legszebb és legbiztonságosabb városi parkja. A látogatók nemcsak a környezet, hanem az itt található műemlékek miatt is érdeklődnek a park iránt. Az Ismeretlen Katona Sírját, valamint a legjelentősebb kommunista vezetők mauzóleumát is itt találjuk. Az éjszaka fényeiben is érdemes megcsodálni, többi látnivalójával együtt (Óriások Szobra, a Cantacuzino Forrás, és a Szűz Forrás). A Királyi Palotát a 19. században építették és eredetileg Ghica hercegnő, Stirbei és Alexandru Ioan Cuza palotája volt; most pedig a Nemzeti Galériának ad otthont. Három hatalmas galériája a középkori és modern román művészetet, valamint nemzetközi műremekeket mutat be a királyi család gyűjteményében. Időhiány miatt nem volt kedvem bemenni, helyette inkább visszamentem a hostelbe, és a szálláson pihentem. Tudtam, hogy hosszú út vár rám. " forrás

"Elsősorban a régi épületeket még őrző, Ceausescu buldózereitől megmenekült szűk belvárosi rész éjszakai életével és pezsgésével, valamint a diktátor építette hatalmas palotával vonzaná a külföldi turistákat a Bukarest népszerűsítésére tavaly alakult egyesület. A kettő közé pedig beszúrják a múzeumokat, a csak részben hajózható tavakat, az Eminescu Fesztivált és Drakulát. A főpolgármesteri hivatal, az utazásszervezők szövetsége, a Tarom, a bukaresti reptér, a főváros kereskedelmi kamarája, a fuvarozós szövetsége által alakított egyesület még csiszolja a pontos stratégiát, de elemzésük szerint a külföldiek számára a fő attrakció a „barátságos, idegen nyelveket beszélő lakosok életmódja”. Céljuk módosítani a külföldiek sablonos előítéleteit – kóbor kutyák, lopások, rossz közbiztonság –, s úgy vélik, távozáskor minden vendégben pozitívabb kép alakul ki a román fővárosról. Ugyanakkor tisztában vannak a gondokkal is. A külföldiek legtöbb panasza a hiányzó utcai turisztikai eligazító táblákra, egységes programajánlatokra, az otopeni reptér taxisaira, éjszakai közlekedésre és taxizásra, a parkolóhelyek hiányára irányul. (2015)" forrás

"Bukarestben a buszjegy 100 Ft, a metrón pedig 140 Ft-ért tudsz utazni. Minden metróvonalon vadonatúj Bombardier vonatok járnak, tiszták, kényelmesek, gyorsak és nem füstölnek. A román fővárosban a perec a király kifejlesztették a Covridogot, ami a perec és hot-dog ötvözése. Mindez 70-200 forint között darabonként. Max kettőt tudsz megenni. A Ciuc és az Ursus helyi sörök nemzetközi összehasonlításban is megállják a helyüket. Legére kerthelységben a belváros kellős közepén a Ciuc most 4 lei, vagyis kevesebb mint 300 forint, két sarokkal odébb a Lascar puccos de jó román házikosztot főző vendéglőjében pedig 380. Persze Bukarestben is vannak hipszterek, és szart itt is lehet drágán venni, főleg trendi helyeken. Bukarestben alig vannak turisták. A helyieket még érdeklik a külföldiek, és barátságosak velük. A bukarestiek a budapestiekhez képest életvidémabbak, lazábbak és sokkal de sokkal kevésbé aggresszívek mint drága honfitársaink. (2015)" forrás

,, Dél körül elállt az eső, és elindultunk a Piata Universitatii felé. A Balcescu sugárút négysávos, két-két sorban fákkal szegélyezett, és akár szép is lehetne, ha nem lenne rajta annyi lerobbant épület. Nagyon sok pénz kell még ahhoz, hogy a várost rendbe hozzák. Érdekesség a Preasfantul Mantuitor 1916-ban épült római katolikus templom. A templomok többsége főleg román ortodoxok. Egy frissen felújított ortodox templomba, ahol éppen keresztelőt tartottak, bementünk. A pópa vezetésével körbe-körbe jártak, cipelték a gyereket is, füstöltek, és énekeltek. A pópának remek bariton hangja van. (2015)" forrás

,, Hivatalosan 5-6 ezer fő körül van a magyar lakosok száma Bukarestben, Nem hivatalosan elérheti a 10 ezret is. (2016)" forrás

,, Válogatottan ízléstelen csecsebecsékből, rikító színű falvédőkből és többnyire a kommunizmus idejéből származó lakberendezési tárgyakból nyílt 2017. májusában giccsmúzeum Bukarestben.

A mintegy 200 kiállítási tárgyat a múzeum tulajdonosa, Cristian Lica 2 évtizeden keresztül gyűjtötte. A tárlatot 7 tematika – Drakula, vallás, kommunizmus, lakásdíszítés, roma, modern és saját giccs – mentén rendezte be, de a figyelmes látogató sokhelyütt ezek rafinált szimbiózisát is felfedezheti.

A múzeum legnagyobb kiállítótermét a Szöktetés a szerájból librettója által ihletett részletgazdag faliszőnyeg uralja, szagosított művirágok, színes üveggyöngyök, világító keresztek, festett porcelánkutya és Miki egér-matricás tárcsás telefonkészülék társaságában. Odébb LED-es dollárnyaklánccal díszített impozáns Dávid-szobor látható, a kiterített alsóneműk között pedig az eredetinél alig egy kissé meggyötörtebb mosolyú Mona Lisa-reprodukcióban gyönyörködhet a látogató.

Nem hiányzik a Ceausescu-korszak egyik státusszimbólumának számító, vörösen világító villanykandalló sem, de akad itt gitározó kerti törpe, piaci rafiaszatyor, ördögűzésre használatos fokhagymafüzér, meg számos szerencsehozó esküvői kellék. Itt-ott a falakat élénk görögdinnye-motívumok díszítik.

A giccsmúzeum az óvárosban, a Covaci utca egyik épületének második emeletén nyílt. A külföldiek 2 ezer forintnyi összegért válthatnak belépőjegyet, a román állampolgároknak viszont 30 százalékos "szolidaritási" kedvezményt biztosít a tulajdonos, mondván, hogy ők "odakint" is folyamatos giccsártalomnak vannak kitéve." forrás

De tulajdonképpen honnan ered ez az általános ellenszenv Bukaresttel szemben? Miért bánt minket annyira ez az állandó összehasonlítás?
A legtöbben erre azt felelik, hogy „Bukarest ronda”, „Bukarestben nincs semmi”, „Bukarestben utálják a magyarokat”, amire jön még hát a közös történelmi múlt és politikai feszültség, így végül azt kapjuk eredőként, hogy a román főváros az egyik legkevésbé népszerű turistacélpont a magyarok szemében.
Ha valaki semleges szemmel szeretné felmérni, érdemes-e Bukarestbe elutazni, kérdezzen meg külföldieket, akik jártak már ott. Saját tapasztalat alapján, 10-ből 9 ember (beleértve románokat is) nem rajong különösebben a román fővárosért, így ha megerősítést keresel egy bukaresti kiránduláshoz, bizony nehéz dolgod lesz.

Hacsak nem olyan kifacsart ízléssel rendelkezel, mint én, akinek az érdeklődését pont az kelti fel, ha egy helyről egybehangzó negatív véleményeket hall. Ilyenkor mindig kíváncsi vagyok, hogy vajon nekem sikerülne-e megtalálnom a szépet ott, amelyről másoknak olyan lesújtó véleménye van.

Az első benyomások alapján megállapíthattunk, hogy Bukarest utcáin sétálva alapvetően három dolgot szúr szemet azonnal:

1.) a megszámlálhatatlanul sok kóbor kutya, akik szomorú és jámbor tekintettel pihengetnek az utcákon,

2.) a néhány éve felújított, kiváló minőségű úthálózat mellett érthetetlenül rossz állapotban lévő gyalogos járdák, melyeken lépten-nyomon találkozhatunk néhány brutális, bokatörő kátyúval, betört és ott hagyott burkolattal, vagy hiányzó csatornafedéllel,

3.) a villanyoszlopokra csavart, végtelen kuszaságú, ipari mennyiségű kábelrengeteg, melyen nincs az a villanyszerelő, aki valaha ki tudja igazodni. A mindenhonnan mindenhova vezető kábelek már-már érdekes művészeti kompozíciónak is tűnhetnek, leszámítva, hogy időnként szemmagasságban a járdák fölé lógnak, amely extra kihívás elé állítja a gyanútlan, kátyúkat kerülgető gyalogosokat. (2015) forrás