ÚTIKRITIKA.HU / Románia

Románia legmagasabb pontja a Moldoveanu-csúcs (Vârful Moldoveanu), amely 2544 méterrel emelkedik a tengerszint fölé.
A Fogarasi-havasokban található (Munții Făgărașului), amely a Kárpátok legmagasabb és legimpozánsabb romániai része.

A csúcs megközelítése nem könnyű, de népszerű túracélpont a tapasztalt hegyi túrázók körében. A leggyakoribb kiindulópontok: a Bâlea-tó (Transzfogarasi út közelében), vagy a Viștea Mare csúcs irányából, amely maga is 2527 méter magas.

Jó időben a Moldoveanu-csúcsról lenyűgöző panoráma nyílik a Kárpátok gerinceire, gyakran felhőtenger fölé emelkedve.

Romániában az évi átlagos hőmérséklet jelentős eltéréseket mutat az ország különböző régióiban, köszönhetően a változatos domborzatnak és a különböző éghajlati hatásoknak.
A legmagasabb évi átlaghőmérséklet Románia déli és délkeleti részén mérhető, különösen:

A Fekete-tenger partvidékén (Dobrudzsa régió), elsősorban Konstanca és Mangalia környékén
Az Alsó-Duna síkságán (Bărăgan-alföld)
Bukarest és környéke területén

Ezeken a területeken az évi átlaghőmérséklet általában 10-12°C körül alakul, helyenként elérheti a 13°C-ot is. A nyári hőmérséklet gyakran meghaladja a 35°C-ot, míg télen ritkán süllyed -10°C alá. A Fekete-tenger moderáló hatása miatt a partvidéken enyhébbek a téli hónapok.
A legalacsonyabb évi átlaghőmérséklet az ország magas hegyvidéki területein található:

A Déli-Kárpátok legmagasabb részein (Fogarasi-havasok, Bucsecs-hegység)
A Keleti-Kárpátok magas csúcsain (Radnai-havasok, Csalhó)
A Nyugati-Kárpátok (Érchegység, Bihar-hegység) magasabb régióiban

A 2000 méter feletti magasságokban az évi átlaghőmérséklet 0°C körül vagy akár az alatt is lehet. A legmagasabb csúcsokon, mint például a Moldoveanu (2544 m) vagy a Negoiu (2535 m) környékén akár -2°C is lehet az évi átlaghőmérséklet.
Érdekesség, hogy Románia területén az ország belső medencéiben (pl. Csíki-medence) gyakran alakulnak ki hőmérsékleti inverziók, különösen télen, amikor a hideg levegő megreked ezekben a mélyedésekben. Emiatt a Gyergyói-medencében található Gyergyóalfalu és környéke "Románia Szibériájaként" is ismert, ahol rendszeresen mérik az ország legalacsonyabb téli hőmérsékleteit, akár -30°C körüli értékeket is.
Az országon belüli hőmérsékleti különbségek tehát igen jelentősek lehetnek, a több mint 10-12°C-os eltérések jól mutatják Románia változatos éghajlati viszonyait.

Románia növény- és állatvilága számos endemikus, azaz csak ott előforduló fajt rejt – különösen a Kárpátok, a Duna-delta és a Transzilvániai-medence biogeográfiai sokfélesége miatt. Ezek közül több kifejezetten ritka vagy veszélyeztetett. Íme néhány példa:
🌿 Endemikus növényfajok Romániában

Dobrudzsai bazsarózsa (Paeonia peregrina var. romanica)
Csak a Dobrudzsai-fennsíkon fordul elő. Látványos, vörös virágú növény, amely tavasszal nyílik. Védett.

Erdélyi szegfű (Dianthus callizonus)
Csak a Bucsecs-hegység sziklafalain él, 2000 méter felett. 1840-ben fedezték fel, és máig a Bucsecs nemzeti park jelképének számít.

Banáti sáfrány (Crocus banaticus)
Az egyik legszebb vadon élő krókuszfaj, csak a Bánság bizonyos részein fordul elő, főként dombvidéken.

Tulipa hungarica
Noha a neve magyar, Romániában is őshonos (pl. Szörényvidék), sőt a legtöbb vad példány a mai Románia területén található. Hegyi réteken nő.

Hieracium fajok (hölgymál fajok)
A Kárpátokban rengeteg helyi (lokális) endemizmusuk van: némelyik faj csak egy-egy sziklafalra vagy hegygerincre korlátozódik.

🐾 Endemikus vagy szinte endemikus állatfajok

Erdélyi földikutya (Spalax antiquus)
Vak, föld alatti életmódot folytató rágcsáló, csak a dél-erdélyi dombvidéken él. Rendkívül ritka, veszélyeztetett faj.

Kárpáti gőte (Lissotriton montandoni)
Különleges kétéltű, amely a Kárpátok hűvös, nedves erdőségeiben fordul elő. Romániában található állománya a legjelentősebb.

Barna varangy erdélyi alfaja (Bufo bufo viridis transylvanicus)
Egyes zoológusok külön alfajként tartják számon az Erdélyben élő egyedeket.

Erdélyi lepkealfajok
Számos pillangófaj (pl. Parnassius apollo transsylvanica) csak a Kárpátok vagy Erdély egyes részein fordul elő. Több faj lokálisan endemikus.

Duna-deltai halendemiták
A Duna-deltában él néhány endemikus halfaj, illetve a mocsarakban egyes endemikus vízicsigák és kagylók. Ezek gyakran szinte észrevehetetlenek a laikus számára, de tudományos szempontból nagyon értékesek.

Történelem

Egy német uralkodó lett a román király
Románia első királya, I. Károly (Carol I) egy porosz herceg volt, aki alig beszélt románul, amikor trónra került 1866-ban. Mégis ő tette le a modern román állam alapjait, és uralma alatt nyerte el Románia a függetlenségét az Oszmán Birodalomtól.

Ország, amely egyszerre harcolt és barátkozott a két világháborúban
A második világháború során Románia előbb a tengelyhatalmak oldalán harcolt a Szovjetunió ellen, majd 1944-ben hirtelen átállt a szövetségesekhez, és a németek ellen folytatta a háborút. Egyik napról a másikra „ellenségből szövetséges” lett.

A világ egyetlen országai közé tartozik, ahol egy diktátor építtetett egy saját várost
Nicolae Ceaușescu diktátor nemcsak monumentális palotát építtetett Bukarestben (ma a Parlament Palotája), hanem egész városrészeket rombolt le és alakíttatott át, hogy a „szocialista álomvárost” megvalósítsa – milliók kényszerköltöztetésével.

Románia a középkorban három teljesen különálló ország volt
Erdély, Havasalföld és Moldva sokáig külön fejedelemségek voltak, saját uralkodóval, gyakran külön külpolitikával. Ezek csak a 19. század második felében kezdtek valóban egységesedni – politikailag és kulturálisan is.

A román nyelv latin eredetű, de a környező országok szláv nyelvcsaládba tartoznak
A románok latin nyelvet beszélnek egy szláv tenger közepén. Ez kulturális és identitásbeli különállást is jelentett, amit gyakran hangsúlyoztak is a történelem során, különösen Franciaországgal és Olaszországgal való kapcsolataikban.

A Dákoromán elmélet és a történelmi vita
Romániában hivatalosan azt tanítják, hogy a románok a rómaiak és a dákok keveredéséből származnak. Ezt az elméletet nem minden történész fogadja el egyöntetűen, és politikai viták tárgya is volt, főleg Erdély hovatartozásával kapcsolatban.

Románia majdnem kommunista monarchia lett
Ceaușescu rendszerében volt egy pont, amikor komolyan felmerült, hogy fiát, Nicut tegye meg utódjának – gyakorlatilag dinasztikus kommunista államot hozott volna létre, ami egyedülálló lett volna a szocialista világban. A népharag és a rendszer bukása végül ezt megakadályozta.

Manapság

2025. július: Románia drasztikus megszorító intézkedésekkel próbálja elkerülni az államcsődöt, miután az uniós országok között a legmagasabb, 9,4 százalékos költségvetési hiányt produkálta. A miniszterelnök szerint az ország jelenleg minden beszedett 100 lej után 132 lejt költ, ami hosszú távon fenntarthatatlan. Az áfa általános kulcsa 21 százalékra, a kedvezményes kulcs pedig egységesen 11 százalékra emelkedik. Emelik az üzemanyag, az alkohol és a dohány jövedéki adóját, miközben az osztalékadó is nő 2026-tól. A közszféra béreit befagyasztják, és szűkítik a prémiumok rendszerét. A tanárok heti óraszámát emelik, ugyanakkor az ingatlanadókat piaci értékekhez igazítják.

Az állami vagyon egy részét értékesíthetik a költségvetés javítása érdekében. A megszorítások részeként a bankok nyereségét és a szerencsejáték nyereményeket is különadó terheli. A kormány célja a pénzpiacok bizalmának visszaszerzése, bár az áfaemelés várhatóan növeli az inflációt. A gazdasági szakértők szerint a lépések lassítják majd a GDP-növekedést, és társadalmi elégedetlenséget válthatnak ki. A helyzet ugyan súlyos, de a görög válsághoz hasonlítani túlzás. A befektetők már így is óvatosak, így egy esetleges hitelminősítői leminősítés valós hatása korlátozott lenne.

1. 🏡 A világ egyik legmagasabb arányú saját tulajdonú lakásaránya
Romániában a lakosság több mint 95%-a saját tulajdonú ingatlanban él, ami az egyik legmagasabb arány a világon. Ez részben a kommunizmus utáni privatizáció következménye, amikor a bérlakásokat olcsón lehetett megvásárolni.

2. 💻 Szupergyors internet vidéken is
Románia évekig az első 10-ben szerepelt a világ leggyorsabb átlagos internetkapcsolattal rendelkező országai között, különösen vidéki településeken. Ma is kiemelkedően jó az internet sebessége és lefedettsége – még sok nyugat-európai országot is megelőz.

3. 🧠 Nemzetközi matek- és informatikaolimpiákon élmezőny
A román diákok rendszeresen remekelnek a nemzetközi matematikai és informatikai olimpiákon. Bukarestben például több elitiskola is működik, ahol külön informatikai vagy matematikai tagozatok vannak, és ezekből gyakran kerülnek ki világversenyek győztesei.

4. 🐻 A legnagyobb vadon élő barna medvepopuláció az EU-ban
Románia ad otthont Európa legnagyobb barna medve állományának (kb. 6–7 ezer példány), különösen Erdély és a Kárpátok térségében. Ez egyszerre ökológiai különlegesség és konfliktusforrás a helyiekkel.

5. 🏛️ A világ második legnagyobb épülete
Bukarestben található a Parlament Palotája, amely a világ második legnagyobb adminisztratív épülete (a Pentagon után), és az egyik legnehezebb is. Építése Ceaușescu ambícióit tükrözte, ma pedig az ország egyik legnagyobb turisztikai attrakciója.

6. 🧬 Inszulin felfedezésének előzményei – Nicolae Paulescu
Bár a Nobel-díjat nem ő kapta, sok tudománytörténész szerint a román orvos Nicolae Paulescu fedezte fel először az inzulin terápiás alkalmazását, évekkel a hivatalos elismerés előtt. Ez ma is komoly vita tárgya a tudományos világban.

7. 🔋 Világszinten kiemelkedő villamosenergia-exportőr a térségben
Románia az EU-n belül az egyik legnagyobb villamosenergia-exportőr a Balkán irányába, részben nukleáris és vízenergia kapacitásai miatt. Energiapolitikája az utóbbi években stabilabbá vált, mint sok környező országé.

Zalatna - Elter Karcsi fotója

A románokról

Romániában sokan úgy tartják, hogy a román nők a legszebbek – és ebben tényleg van valami. Eleganciájuk, ápoltságuk, természetes kisugárzásuk feltűnő, és az is igaz, hogy meglehetősen kevesen küzdenek súlyproblémákkal, így sokan megfelelnek a mai szépségideáloknak is. Romániában általános, hogy a nők rendszeresen járnak fodrászhoz, kozmetikushoz, manikűröshöz, sokan edzenek is – és mindezt nem csupán alkalomszerűen, hanem rendszeresen, tudatosan. Szinte mindig akad rá pénz, még akkor is, ha az anyagi lehetőségek korlátozottak.

A román nők többsége keményen dolgozik, vállal munkát, aktív a mindennapokban – nem jellemző rájuk, hogy másra hagyatkoznának az anyagi biztonság megteremtésében (persze kivételek mindenhol akadnak). Közben a családalapítás is fontos számukra: a házasságkötés továbbra is elterjedt, gyakran nagy és látványos lakodalom kíséri, és jellemzően egy vagy két gyermeket vállalnak. Vidéken más a ritmus, más a szociális háttér is – ott még mindig erősebben jelen van a hagyományos szerepfelfogás, sajnos a családon belüli erőszak is gyakoribb jelenség.

Említésre méltó az a kampány is, amit egy román lap indított, válaszul a brit médiában időről időre fellángoló, idegenellenes retorikára. Amikor ismét elkezdtek aggódni a „román bevándorlók tömegei” miatt, a román sajtó frappáns plakátokkal válaszolt: az egyik így szólt – „Nőink fele úgy néz ki, mint Kate Middleton. A másik fele pedig, mint a húga.” És azt kell mondanom, ebben tényleg volt némi igazság.

„ Román káromkodás: A koszos gatyámat szárítanám anyád keresztjén!”

A nyugat-európai országokban élő románokkal kapcsolatos sztereotípiák összetettek és gyakran ellentmondásosak. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek általánosítások, amelyek sokszor igazságtalanul egy egész közösséget bélyegeznek meg egyéni esetek alapján.
Elterjedt sztereotípiák a nyugat-európai társadalmakban a románokról:
A románokat gyakran összekeverik a roma kisebbséggel, ami téves általánosításokhoz vezet. Ez az egyik leggyakoribb és legproblematikusabb félreértés, amely mindkét csoportot hátrányosan érinti.
A bűnözéssel kapcsolatos sztereotípiák sajnos erősen jelen vannak. Különösen a zsebtolvajlás, lopás, szervezett bűnözés és csalás témakörében társítanak negatív képet a románokhoz bizonyos országokban.
Munkavállalókként kettős megítélés él: egyrészt értékelik őket mint szorgalmas, keményen dolgozó és gyakran több nyelvet beszélő munkaerőt, másrészt viszont tartanak tőlük mint "olcsó munkaerőtől", akik lenyomják a béreket.
Az alacsonyabb státuszú munkakörökhöz való társítás is gyakori. Sokan automatikusan az építőiparban, takarításban, idősgondozásban vagy mezőgazdaságban dolgozóként képzelik el a románokat, figyelmen kívül hagyva a magasan képzett szakembereket.
Az "Európa szegény rokona" kép a román bevándorlókat gyakran gazdasági menekültként ábrázolja, akik csak a jobb életkörülmények vagy a szociális juttatások miatt költöznek nyugatra.
A "kulturális másság" sztereotípia a románokat gyakran mint kulturálisan kevésbé fejlett, zajos, udvariatlan embereket mutatja be, ami teljes félreértése a valóságnak.
Ugyanakkor pozitívabb asszociációk is kialakultak az utóbbi években, különösen:

A kiváló informatikai szaktudás és mérnöki képességek elismerése
A kulturális hozzájárulások (zene, irodalom, film) megbecsülése
Az orvosok és más egészségügyi szakemberek magas szakmai színvonalának elismerése

Az egyes nyugat-európai országokban eltérő a románok megítélése:
Olaszországban és Spanyolországban, ahol a legnagyobb román diaszpóra él, kezdetben erős előítéletek voltak, de az integráció előrehaladtával és a román közösségek beilleszkedésével ezek fokozatosan enyhültek.
Németországban és az Egyesült Királyságban ambivalens a kép: miközben elismerik a román szakemberek hozzájárulását (különösen az IT-szektorban és az egészségügyben), továbbra is erős fenntartások vannak a közbeszédben.
Franciaországban a románokat gyakran összemossák a roma kisebbséggel, ami különösen erős negatív sztereotípiákhoz vezetett.
Fontos megjegyezni, hogy ezek a sztereotípiák folyamatosan változnak, és az utóbbi években - különösen a romániai gazdasági fejlődés és a sikeres integrációs történetek hatására - sok tekintetben javult a románok megítélése. A sztereotípiák leküzdésében fontos szerepet játszanak a kulturális csereprogramok, a sikeres román szakemberek láthatósága, valamint a helyi közösségekkel való pozitív interakciók.

Magyar-román viszony

Szeretlek románul: Te lubesc

A magyarországi magyar turisták tapasztalatai Románia románok által lakott területein általában vegyes, de túlnyomórészt pozitívak. Az elmúlt évtizedekben jelentősen javultak a román-magyar kapcsolatok mind politikai, mind hétköznapi szinten, ami a turisták fogadtatásában is érezhető.
A legtöbb romániai román semleges vagy barátságos a magyar turistákkal szemben, különösen a turisztikai szempontból jelentős városokban és üdülőhelyeken. A szolgáltatóiparban dolgozók - szállodai alkalmazottak, éttermi személyzet, idegenvezetők - általában professzionálisan és előzékenyen viselkednek a magyar vendégekkel, függetlenül a nemzetiségüktől.
Pozitív reakcióként sokan értékelik, ha a magyar turista próbál néhány alapvető román kifejezést használni (köszönés, köszönetnyilvánítás), ami tiszteletet mutat a helyi kultúra iránt. Néhány idősebb román még beszél vagy ért magyarul, különösen a határhoz közeli területeken, ami kellemes meglepetést okozhat.
Negatív tapasztalatokra inkább elszigetelt esetekben lehet számítani, és ezek gyakran inkább egyéni előítéletekből vagy tájékozatlanságból fakadnak, nem általános hozzáállásból. Előfordulhat, hogy történelmi érzékenységek miatt egyes helyiek távolságtartóbbak, különösen politikailag feszültebb időszakokban vagy ha a turista maga hoz fel érzékeny történelmi témákat.
A fiatalabb generációk körében ez a történelmi terhelés egyre kevésbé érezhető - ők nyitottabbak, sokan beszélnek angolul, és inkább az egyéni kapcsolatra, mint a nemzetiségre koncentrálnak.
Vidéki, kevésbé turisták által látogatott területeken a helyzet változó lehet. Itt a nyelvi korlátok nagyobb problémát jelenthetnek, mint az esetleges előítéletek, mivel kevesebben beszélnek idegen nyelveket.

A romániai magyarok és románok közötti viszony manapság összetett és területenként változó, bár az elmúlt évtizedekben sok tekintetben javult. Ez a kapcsolat a mindennapi együttélés, a politikai diskurzus és a történelmi örökség komplex keveréke.
A hétköznapi élet szintjén, különösen a vegyes lakosságú területeken, a magyarok és románok közötti viszony általában békés és pragmatikus. A két közösség tagjai együtt dolgoznak, üzleti kapcsolatokat ápolnak és részt vesznek a helyi társadalmi életben. Sok baráti és családi kapcsolat is kialakult a közösségek között.
A Székelyföldön, ahol a magyarok többséget alkotnak, a kapcsolatok kissé eltérőek lehetnek. Itt a magyarok erősebben ragaszkodnak kulturális identitásukhoz, nyelvükhöz és hagyományaikhoz, ami időnként feszültséghez vezethet, különösen a nyelvhasználat és a szimbólumok (zászlók, feliratok) kérdésében.
Politikai szinten továbbra is vannak feszültségek, különösen a kisebbségi jogok, az autonómia és a nyelvhasználat kérdéseiben. A romániai magyar érdekképviseletek folyamatosan küzdenek a magyar közösség jogainak védelméért és bővítéséért, ami időnként ellenérzéseket kelthet a román nacionalista körökben.
Az oktatás területén továbbra is kihívást jelent a magyar nyelvű oktatás fenntartása és fejlesztése, különösen a felsőoktatásban. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem kétnyelvű modellje részben sikeres, de a magyar tagozatok önállósága gyakran vita tárgya.
A román média ábrázolása a magyar kisebbségről vegyes, és időnként felerősödhetnek a negatív sztereotípiák, különösen politikai feszültségek idején. Ugyanakkor egyre több a kiegyensúlyozott hangvételű tudósítás is.
A fiatalabb generációk általában nyitottabbak és kevésbé terhelik őket a történelmi sérelmek. Sok fiatal román tanul magyarul a jobb munkalehetőségek miatt, míg a magyar fiatalok természetesen sajátítják el a román nyelvet is.
Kulturális téren növekvő érdeklődés tapasztalható egymás hagyományai és művészete iránt. Közös fesztiválok, események segítik a kulturális párbeszédet és a kölcsönös megértést.
Gazdasági szempontból a két közösség egyre inkább felismeri az együttműködés előnyeit, különösen a turizmus, a határokon átnyúló projektek és az EU-s fejlesztések területén.
A történelmi sérelmek és eltérő történelemértelmezések továbbra is befolyásolják a kapcsolatokat, de kevésbé dominálnak a mindennapi interakciókban, mint korábban.

Turista etikett

Amikor belépsz egy üzletbe, érdemes köszönni a személyzetnek ("Buna ziua" = Jó napot).
A kézfogás elterjedt köszönési forma a férfiak között, nőkkel való találkozáskor pedig várjuk meg, amíg ők nyújtanak kezet először.

A románok általában kisebb személyes távolságot tartanak beszélgetés közben, mint ami nálunk megszokott.
A beszélgetőpartner vállát, karját futólag megérinteni normális, barátságos gesztusnak számít.

Ha megkínálnak étellel vagy itallal, udvariatlanságnak számít egyből visszautasítani - inkább fogadd el, és ha nem szeretnéd, csak kóstold meg.
Ha vendégségbe hívnak vacsorára, ne érkezz pontosan az adott időpontra - a 15-30 perces "késés" elfogadott.
Ne kezdj enni, amíg a házigazda nem jelez, hogy lehet kezdeni.

A hangerő nyilvános helyeken általában magasabb lehet, mint Magyarországon - ne vedd udvariatlanságnak.
Az idősebbekkel szemben különös tisztelet tanúsítandó - például átadni a helyet tömegközlekedésen.
Vidéki környezetben a közvetlenebb érdeklődés személyes dolgok iránt (család, munka) nem tolakodás, hanem az érdeklődés jele.

A románok értékelik a jó társalgást - jó témák a kultúra, sport, vagy dicsérni az országot, tájat, ételt.
Kerülendő témák: a cigányság vagy romák sztereotipizálása, Erdély hovatartozása
Ha valaki a politikáról vagy történelmi témákról kérdez, jobb óvatosan, inkább érdeklődve, mint véleményt formálva válaszolni.

A románok általában elegánsabban öltöznek, mint a turisták - különösen a városokban.
Étterembe, színházba érdemes elegánsabban öltözni, mint az utcán.
Templomokba csak megfelelő öltözékben (fedett váll, térdet takaró szoknya/nadrág) illik belépni.

Ortodox templomban a nők fejkendőt vagy sálat viseljenek.
Tiszteld a vallási szokásokat, ne fotózz engedély nélkül.
Istentisztelet alatt maradj csendben, ne sétálj szabadon a templomban.

A fejbólintás igent, a fejrázás nemet jelent (fordítva mint Bulgáriában).
A szemkontaktus fontos és értékelt a beszélgetésekben.
A kézzel történő keresztet vetés mozdulatát ne utánozd tiszteletlenül.

Gasztronómia

A román gasztronómia gazdagságát a történelmi hatások és a változatos regionális konyhák sokszínűsége adja, ahol a Balkán, a török, a magyar és a szláv konyha elemei keverednek. Az ételek alapját gyakran a kukoricaliszt, búzaliszt, burgonya és káposzta adja, melyeket különféle húsokkal, tejtermékekkel és fűszerekkel készítenek el. A román konyha egyik legismertebb étele a mămăligă, ami egy puliszkaszerű, kukoricalisztből készült köret, amit gyakran juhtúróval, tejföllel fogyasztanak, vagy hús mellé tálalnak. A ciorba, vagyis a savanyú leves, melyet gyakran borș-sal (fermentált korpa) vagy citromlével savanyítanak, szintén fontos eleme a román étkezésnek, és számtalan változata létezik hús, zöldség vagy hal alapon. A sarmale, vagyis a töltött káposzta különösen ünnepekkor kerül az asztalra, amikor apróra vágott hússal és rizzsel töltik meg a savanyú káposztaleveleket. A grillezett húsok, különösen a mititei vagy mici, ami fűszeres, kolbász alakú darált húspogácsa, elmaradhatatlan része a szabadtéri étkezéseknek és vásároknak. A román sütemények és desszertek között kiemelkedik a cozonac, ami egy édes, fonott kalács, amit gyakran dióval, mákkal vagy kakaóval töltenek, és különösen karácsonykor és húsvétkor készítik. Erdélyben a gulyás és a töltött káposzta helyi változatai, valamint a kürtőskalács is népszerű, míg a tengerparti régiókban több halételt és tengeri gyümölcsöt fogyasztanak. A román konyhában fontos szerepet játszanak a savanyúságok, amelyeket télen is fogyasztanak, és gyakran házilag készítenek el kovászos vagy ecetes eljárással. A pálinka helyi változata, a țuică, amely leggyakrabban szilvából készül, és sok háztartásban házilag főzik, a tradicionális román vendégszeretet része. A tradicionális román édességek közé tartozik a papanași is, ami egy sajtos fánkféleség, amit tejföllel és lekvárral tálalnak. Az ünnepi étkezések különösen fontosak a román kultúrában, ilyenkor több fogást szolgálnak fel, és szinte kötelező elem a drob (báránymájas pástétom) húsvétkor vagy a töltelékes sült kacsa karácsonykor. Az étkezések általában lassú, élvezetes események, ahol a családok és barátok összegyűlnek, beszélgetnek, és nem ritka, hogy több órán át is elhúzódnak a vacsorák, különösen ünnepnapokon.