ÚTIKRITIKA.HU / Erdély

Erdély Románia legnagyobb régiója. Erdély lakosságának kb. a 20 százaléka tekinthető magyarnak. Az erdélyi magyarok közel 40 százaléka Székelyföldön él. Bonyolítja a magyar népesség adatainak meghatározását, hogy a magyar anyanyelvűség vagy az etnikai hovatartozás szerint történik-e a számlálás.

Az erdélyi magyarság létszámvesztése drámai mértékű. A 2023-as romániai népszámlálás adataiból arra lehet következtetni, hogy az erdélyi és partiumi magyarság száma az 1850-es évek szintjére esett vissza.

Ugyancsak 2023-as statisztika szerint: miközben Románia lakossága mintegy 5 százalékkal csökkent az elmúlt 10 évben, a romániai magyarok száma 225 ezer fővel, azaz több mint 17 százalékkal. Minimum 130 ezer erdélyi magyar kivándorolt Romániából, valamint a népszámláláson - önbevallás alapján - megduplázódott (!!!) a magyar anyanyelvű románok száma. Értsd: olyan magyarok, akik etnikai hovatartozás szempontjából már románnak vallották be magukat.

Erdély területe: 100 290 km², azaz nagyobb, mint a jelenkori Magyarország (93 030 km²)

Az Erdély név a "erdő elve", azaz "erdő-elő" szóból ered, amely a vidék dús erdőségeire utal. A középkori latin Transylvania jelentése éppen ennek az ellenkezője: „erdőn túl”. (Egy 2016-os becslés szerint Erdély területének 27 százaléka erdővel borított.)

Erdélyen belül a távolságok nem csekélyek. Például ha gépkocsival Nagyváradból Brassóba akarunk eljutni, akkor a 423 kilométeres távolság megtételéhez közel 7 órát kell vezetni.

Erdélyben vannak keményen hideg éghajlatú vidékek, ahol télen a mínusz 30 fok sem ritka. Itt, pontosabban Székelyföldön, a hegyközi medencéknél van az egész Kárpát-medence leghidegebb területe.

Erdélyben legalább ötezer medve él a vadonban. A legnagyobb medvepopuláció a Hargita megyében él.

d. e. fotója

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

A Tordai-hasadék drámai sziklafalai, a jól kiépített túraösvény és a legendákkal átszőtt történelmi háttere, valamint az, hogy a nehézségi szint változtatható az útvonalak között.
A Szent Anna-tó kristálytiszta vize, a tökéletes krátertó forma és a körülötte lévő érintetlen fenyvesek csendje, különösen kora reggel vagy késő délután.
A Békás-szoros monumentális sziklafalai és a Gyilkos-tó különleges látványa a vízből kiálló fenyőcsonkokkal, valamint a környék fejlett turisztikai infrastruktúrája.
A Medve-tó Szovátán, amelynek különleges, sós vize és heliotermikus jelensége egyedülálló Európában, ráadásul strand és wellness szolgáltatások is elérhetők.
A Király-kő Nemzeti Park vad sziklavilága és a Zerge-kilátóról nyíló panoráma, amely az egyik legszebb túracélpont a Kárpátokban.
A Retyezát Nemzeti Park érintetlen természeti környezete, gleccsertavai és ritka növényvilága, amely a legtermészetesebb állapotában őrzi a hegyi ökoszisztémát.
A Bilea-tó és környéke a Transzfogarasi úton, ahol nyáron is lehet havat látni, és a tó melletti menedékház kiváló kiindulópont a túrázáshoz.

Nem tetszett:

A népszerű helyeken (pl. Szent Anna-tó, Tordai-hasadék) hétvégén tapasztalható túlzsúfoltság és az ebből eredő szemét, zaj.
A Transzfogarasi út gyakori lezárásai az időjárás miatt, illetve a hétvégi dugók a turistaszezonban.
Néhány természeti látványosságnál (pl. Medve-tó) a túlságosan magas belépőjegyek és parkolási díjak.
A természetvédelmi területeken a nem megfelelő hulladékkezelés és a szemetesek hiánya vagy ritkán ürítése.
A turistajelzések néhol hiányosak vagy nehezen követhetők, különösen a kevésbé látogatott területeken.
A menedékházak egy részének gyenge infrastruktúrája és higiéniai állapota, különösen a magashegyi régiókban.
A vadkempingezők által okozott környezeti károk és az ellenőrzés hiánya egyes népszerű területeken.

Szatmárnémetiben, egy félig magyarok lakta városban, gyakorlatilag nincsenek magyar utcanevek.

Vélemények

Tetszett:

A gyönyörű táj, főleg Székelyföldön.

A székelyföldi magyar emberek kedvessége.

Idegenvezetőnk, Borbély-Kiss László tudása, lénye

A vacsora- és táncest Borzonton, a szekerezés

A Békás-szoros és a Gyilkos-tó

A templomok sokszínűsége

Segesvár középkori belvárosa

Kalotaszeg

Kevésbé tetszett:

A nagyobb városok, főleg Nagyvárad és Kolozsvár kissé csalódás (ez a 36 fok meleg miatt is lehet)

A nagyon zsúfolt program miatt mindenre csak kevés idő jutott, ebédidő sem nagyon maradt napközben.

( 2015)

Miért szeretem Erdélyt, a Székelyföldet?
Mert a természet itt még igazán él – vadregényes, lélegzetelállító tájak sora várja az embert, akár először jár erre, akár sokadszorra tér vissza. A Madarasi Hargita hágóján áthaladva, Csíkszereda felé közeledve mindig megáll bennem az idő. A hegyek, a sziklák, a völgyek – mintha a természet díszletei lennének, de valójában nagyon is valóságosak, sőt, elemi erővel hatnak.

A Szent Anna-tó, Európa egyetlen természetes vulkáni tava, a misztikus hangulatú Gyilkos-tó vízből kiemelkedő csonka fáival, vagy a Békás-szoros szinte kötelező úti célja mindenkinek, aki Székelyföldön jár – és nem véletlenül. Ezek a tájak azóta is Erdély szimbólumaivá váltak, mély nyomot hagynak az emberben.

Első utunk a magyar történelem iránti érdeklődés vitt el a Gyimesekbe, egészen az Ezeréves határig, Gyimesbükkre. Ahogy kanyarog az út a hegyek között, szinte kitapinthatóvá válik a múlt. Az egykori vasúti őrház, szépen felújítva, ma kiállításnak ad otthont, és mögötte a Rákóczi-vár romjai őrzik a történelmet. A pünkösdi zarándoklatot követő napon magyar zarándokok ezrei látogatnak el ide, csendes emlékezéssel.

Sokszor jártunk már Csíksomlyón, de a legemlékezetesebb pillanatok mindig a Kissomlyó és a Nagysomlyó közti nyeregben értek, amikor ősszel, a csípős levegőben sétálva a színes tájra pillantunk le. Ez az a hely, ahol a híres búcsút is tartják, de napnyugtakor, amikor a csend leszáll a környékre, valami különös nyugalom járja át az embert.

Nem lehet megfeledkezni a gyógyvizekről sem. Tusnádfürdő a legismertebb gyógyhelyek közé tartozik, hét forrásával, míg a Parajdi sóbánya igazi kincs – nemcsak a különleges föld alatti világ, hanem a légúti betegségek enyhítésére szolgáló hatása miatt is. A hatalmas, jól kiépített térben játszótér, moziterem és csendes pihenőhelyek is várják a látogatókat. A parajdi só más formában is hatékony, például bőrproblémák esetén – nekem évekkel ezelőtt komolyan segített. Jó hír, hogy ma már sok erdélyi termék, így ez is, elérhető az otthoni boltok polcain, így egy-egy fűszerkeverékkel vagy sókészítménnyel akár a vacsoraasztal mellé is becsempészhetjük Erdély hangulatát.

Van valami nagyon emberi és mélyen megindító abban, amikor az ember rátalál a hagyományokra. Egy falusi tájházban, egy kézműves-fesztiválon vagy épp egy régies mesterség bemutatóján nemcsak múltat látunk, hanem kapcsolatot is – egyfajta párbeszédet a régi és a mai világ között. És ez a kapcsolat él, fejlődik. Az itteni emberek természetközelisége, türelme, az egymás iránti elköteleződésük, a család fontossága – ezek számomra mind példát jelentenek. Ha valahol tanulni lehet a lélek mélyéről jövő fejlődésről, hát itt biztosan.

Nemrég voltam Kolozsvár és környékén kocsival, pár napot egyedül. A szálláson voltak nyelvi nehézségek (csak románul tudtak, de tényleg), viszont kedvesek, közvetlenek. Autópályán nem mentem soha, csak helyi utakon amik meglepően jó állapotúak voltak, még 1500 m. magasságban is. Nem találkoztam +-10 cm.-re kiálló/süllyedt csatornafedéllel, mindenhol sima utak. A közlekedési szabályok betartása nem erősségük, de sehol se éreztem magam veszélyben emiatt.
A tordai hasadék felkeresése élmény volt, érdemes végigmenni a sok, kis függőhidakkal tarkított ösvényen. Ami kicsit hiányzott: a kiindulási helynél -ahol azért sokan megfordulnak- nem volt nyilvános WC. A Meleg-Szamos Hideg-Szamos víztározó/duzzasztógát körbejárása után érdemes felkapaszkodni a hegyekbe, gyönyörű tájakon lehet barangolni. (2022)

Tapasztalataink: Tpark applikációval rengeteg városban lehet parkolni, ki kell választani a zónát, pillanatok alatt megvan a parkolás. Bankkártyával kb mindenhol lehet fizetni, nem érdemes túl sok készpénzt váltani. A népszerű helyekre érdemes korán érkezni, mert nagyon sok a turista és korlátozottak a parkolók (Parajd, Törcsvár, Korond, Segesvár). Az utak nagyon jók, az autópálya matrica 38 RON, a határ után rögtön meg lehet venni. A fejlődés nagyon látványos, a legkisebb faluban is teljesen felújított iskolákat/ óvodákat láttunk. A klímára viszont érdemes rákérdezni, mert a szállodák nem mindig teljesen klímásak, csak egy részük, mint ahogy ezt tapasztaltuk is. (2022)

Erdélyi vagyok, tőlem egyszer egy olasz pasi azt kérdezte /de komolyan!/, hogy "és akkor mi van Drakulával, kell- e félni tőle?". mondtam neki, hogy jöjjön nyugodtan, mert Drakula csak a nőket szereti!

Szinte az összes román többségű erdélyi városban népi verseny van: ki tud nagyobb román zászlót kirakni minél magasabb rúdra, és ki tud minden sarokra ortodox templomot építeni? (Az autópálya-építés rosszabbul megy.) Székelyföld román katonai alakulatokkal van telepakolva, amelyek időnként (például 2019-ben) gyakorolják is a magyarok leverését.

A mondás, hogy ami ma Temesvár, az holnap Arad, ami ma Arad, az holnap Nagyvárad, minden népszámláláskor beigazolódik. A magyarság eltűnik, ezért húzzuk alá: nem, az asszimiláció és az elvándorlás nem természetes dolog.

Nagyon rossz a kisebbségi lét, nincs benne semmi szép. Ahogy egy nem is idős hölgy egy hete Aradon elmesélte nekem szülőfaluja magyarságának kihalását és teljes elrománosodását, azt csak lehajtott fejjel lehetett hallgatni. Mert micsoda szülőfalu az, ahol már csak a temetőben érzi otthon magát az ember? Oláhozás? Butaság és primitív, de van bozgorozás is, egymillió magyar hallgatja – ma, 2023-ban is. Talán a románoknak meg kellene már a 21. századra tanulniuk, hogy a magyarok nem mongol jöttmentek – „bozgorok” –, nem szép dolog a román elnöknek a magyar nyelven gúnyolódnia. (2023) forrás

Szállásválasztás

Csíkszeredában – ahogy Székelyudvarhelyen is – egyre többen vágnak bele a turizmusba. Székelyföld számos településén felfedezték a falusi vendéglátás lehetőségeit, és sokan ezzel próbálják kiegészíteni a gyakran szerény jövedelmet. Az elmúlt években több új panzió épült, és sok régi épületet is felújítottak – jellemzően fából, hogy megőrizzék a hagyományos népi építészet hangulatát. Ezeket a szálláshelyeket rendszerint egyszerű, természetes anyagokból készült fabútorokkal rendezik be, így a vendégek egyfajta otthonos, rusztikus környezetbe érkeznek.

A panziók és családi házak minőségét a margarétás rendszer szerint osztályozzák – ez nem azonos a szállodák csillagos besorolásával, de jól jelzi a komfortszintet. Három margaréta például már azt jelenti, hogy minden szobához külön fürdőszoba tartozik, ami sokak számára alapelvárás. A vendéglátók többsége személyesen fogadja az érkezőket, ami még inkább emberközelivé és hitelessé teszi ezt a fajta turizmust.

Közlekedés

Az Erdélybe autóval utazó magyarországi turisták számára a közlekedés sajátos élményt jelent, amely egyszerre tartogat szépségeket és kihívásokat.
Romániában kötelező az autópályadíj fizetése, amelyet elektronikus formában, az úgynevezett rovinieta megvásárlásával lehet rendezni benzinkutaknál vagy online.
Az úthálózat minősége vegyes képet mutat. Az elmúlt években jelentősen fejlődött az erdélyi autópálya-hálózat, de még mindig hiányos, ezért gyakran kell országutakon közlekedni. A főutak általában jó állapotúak, különösen a nagyobb városok környékén, de a mellékutak minősége változó lehet, helyenként kátyúkkal, rossz útburkolattal találkozhatunk, főleg a hegyvidéki területeken.
A vezetési stílus eltér a magyarországitól - az erdélyi közlekedési kultúra sokszor dinamikusabb, kevésbé szabálykövető. Érdemes türelemmel és fokozott figyelemmel vezetni, különösen a városokban és a hegyi szerpentineken. A sebességkorlátozásokat szigorúan ellenőrzik, a büntetések pedig magasak lehetnek.
A hegyi utakon különös figyelmet igényel a vezetés: meredek emelkedők, éles kanyarok és keskeny útszakaszok nehezíthetik a haladást. Télen pedig számítani kell arra, hogy egyes magasabban fekvő átkelők (például a Transzfogarasi út) le vannak zárva a hó miatt.
A parkolás a nagyobb városokban fizetős, de általában olcsóbb, mint Magyarországon. Az üzemanyag-állomások sűrűsége a főbb útvonalak mentén megfelelő, de a távoli, hegyi vidékeken érdemes teli tankkal indulni, mert ritkábbak a töltőállomások.

Helyi ételek

Az erdélyi konyha számos hasonlóságot mutat a magyarországi konyhával, de jellegzetes különbségek is felfedezhetők, melyek a helyi alapanyagokból, a különböző kultúrák hatásából és a földrajzi adottságokból erednek.
Az erdélyi ételek általában fűszeresebbek, gyakrabban használnak csombort (borsikafű), tárkonyt és lestyánt, amelyek Magyarországon kevésbé elterjedtek. A puliszka (kukoricakásából készült köret) Erdélyben alapvető étel, míg Magyarországon inkább különlegességnek számít. Az erdélyi ételekben több a tejfölös-fokhagymás ízvilág, és jellemzőbb a savanyú ízek kedvelése.
A töltött káposzta erdélyi változata (töltike) apróbb méretű, gyakran füstölt hússal és kaporral készül, és tejföl helyett gyakran savanyú tejjel tálalják. A levesek között kiemelkedik a csorba, amely savanyított korpalé vagy ecet használatával készül, és sokkal savanykásabb, mint magyarországi rokonai.
Erdélyben nagyobb szerepet kapnak a juhtejből készült sajtok (például az orda és burduf), illetve a füstölt húsok változatosabbak. A desszertekben több a diós-mákos sütemény, és jellegzetes édesség a kürtőskalács, amely ugyan Magyarországon is népszerű, de erdélyi eredetű.
A román hatás megmutatkozik olyan ételekben, mint a miccs (grillezett húshengerek), a padlizsánkrém és a különféle zöldséges fogások gyakoribb jelenléte. Az erdélyi konyha általában véve természetközelibb, jobban támaszkodik a helyi, szezonális alapanyagokra, és sok tekintetben megőrizte a hagyományos elkészítési módokat, míg a magyarországi konyha az elmúlt évtizedekben több modern hatást integrált.

Közbiztonság

Erdélyben a közbiztonság általánosságban jónak mondható, a turisták elleni erőszakos bűncselekmények ritkák. A nagyobb városokban, mint Kolozsvár, Brassó vagy Nagyszeben, a közbiztonság hasonló a nyugat-európai városokéhoz. A kisebb falvakban, hegyi településeken pedig gyakran még jobb a helyzet, az emberek figyelnek egymásra és a turistákra is.
A turistákat érintő kényelmetlenségek között említhető az úthálózat változó minősége, különösen a hegyi utakon vagy eldugottabb településeken, ahol még gyakori a kátyús útburkolat. A tömegközlekedés kevésbé megbízható és ritka, mint Nyugat-Európában, így érdemes saját autóval vagy bérautóval közlekedni. Egyes kisebb településeken a szolgáltatások korlátozottak lehetnek: nehezebb bankautomatát találni, gyengébb lehet a mobilinternet-lefedettség.
A nyelvi akadályok is okozhatnak nehézséget, bár a turisztikai központokban általában beszélnek angolul, a falvakban főleg a román és esetleg a magyar a kommunikáció nyelve. Érdemes figyelni a medveveszélyre is, különösen a hegyi túrákon, mivel Erdélyben jelentős barnamedve-populáció él. A turisztikai infrastruktúra folyamatosan fejlődik, de még mindig elmaradhat a nyári csúcsszezonban a nyugat-európai színvonaltól, így hosszabb várakozási időkkel és kevesebb kényelmi szolgáltatással érdemes számolni.

Székelyek

A székelyek a magyar nemzet egyik legősibb etnikai csoportját képviselik, akik elsősorban a történelmi Székelyföldön, a mai Románia területén élnek. Eredetük vitatott, de a kutatások többsége szerint a honfoglaló magyarokkal együtt érkeztek a Kárpát-medencébe, és határvédelmi feladatokat láttak el. Középkori kiváltságaik rendszere különleges státuszt biztosított számukra, ami sajátos önigazgatást tett lehetővé évszázadokon át.
Nyelvük a magyar nyelv archaikus elemeket őrző nyelvjárása, amely számos régi kifejezést és nyelvtani szerkezetet konzervált. Kultúrájukban máig elevenen él a fafaragás, a népzene, a néptánc és a gazdag népköltészeti hagyomány. A székelykapu mint szimbólum nem csupán építészeti érték, hanem kulturális örökségük lényeges eleme.
Az 1920-as trianoni békeszerződés következtében Székelyföld Románia részévé vált, azóta a székelység kisebbségi sorban él. Jelenlegi lélekszámuk körülbelül 600-700 ezer főre tehető, és folyamatosan küzdenek kulturális és nyelvi jogaik megőrzéséért. A modern székelység identitásának meghatározó része az autonómiatörekvés, amely az önrendelkezés különböző formáinak elérésére irányul.

Látnivalók

Tordai hasadék

Fantasztikus szállást sikerült találunk autóval pár percre a Tordai hasadéktól. A szoba elfoglalása és egy kis pihi után el is indultunk felfedezni a hasadékot. Útközben azonban észrevettünk egy dombot, ahonnan remek kilátás kínálkozott a hasadékra. Ezt persze nem hagyhattuk ki, úgyhogy megálltunk kicsit nézelődni. Akkor vettük észre, hogy milyen hatalmas szerencsénk van, mert éppen naplementére értünk oda és a kilátás még szuperebb volt, mint amilyennek először gondoltuk.

A hasadék sziklái mögé lenyugvó nap utolsó sugarainak látványa tényleg káprázatos volt. Ráadásul rajtunk kívül 1-2 ember volt ott csupán, így teljes nyugalomban lehetett élvezni a kora esti kellemes hangulatot. Miután teljesen lebukott a nap a hegyek mögé, tovább indultunk, hogy közelebbről is szemügyre vegyük a hasadékot. Amire odaértünk már javában szürkült, úgyhogy be kellett látnunk, hogy mára ennyi fért bele, de az info táblán kinéztünk magunknak egy kisebb túrát, ami a hasadékon vezet keresztül.

Másnap reggel ugyan lekéstük az igazi napfelkeltét, de a nap még igen alacsonyan járt az égbolton, amikor elindultunk a kinézett túrára. A hasadékban az erdő nyugodt és békés volt, élveztük a tiszta, friss levegőt és a természet háborítatlan csendjét. Az út a Hesdát-patak mentén vezetett, amiben, gyanítom, máskor jóval több víz csordogál. A hasadék fölénk tornyosuló sziklái lentről nézve még hatalmasabbnak tűntek. Majd eljött az ideje a visszaútnak. Visszafelé már több emberrel is találkoztunk, úgyhogy utólag is örültünk, hogy a kora reggeli túra mellett döntöttünk.

A hasadék két oldalán a Peterdi-gerinc és a Kövesbérc-Szindi gerinc húzódnak, amik elérik a 250 méter magasságot. A falakban 32 ismert barlang van. A hasadék és környéke 1938-tól természetvédelmi és 2007-től Natura 2000 terület.(2022) forrás

Tordai sóbánya

Hólik Peti fotói

Brassó

Brassóról külön oldalon írunk itt

További beszámolók

Temesvár, ahogy most látszik, valaha gyönyörűen megtervezett város lehetett. Legalábbis a történelmi belváros erről árulkodik. Az embernek az az érzése, hogy hosszú évtizedekig senki sem nyúlt hozzá érdemben – különösen a szocializmus alatt, amikor a város soknemzetiségű karaktere sem számított előnynek a fejlesztések szempontjából. Ami most is megmaradt, az nagyrészt az első világháború előtti időkből származik: elegáns, gazdagon díszített épületek, amelyekből még kopottan is árad az egykori jólét.

Most viszont úgy tűnik, mindent egyszerre próbálnak rendbe tenni. A belváros szinte minden utcájában folyik valamilyen felújítás – kövek fel- és lerakva, elkerített szakaszok, munkagépek, terelőszalagok. Az Unirii térnél például tábla hirdeti, hogy a felújítás többszázmilliós költségvetésből készül, jelentős uniós támogatással. Az épületek, amelyeket már sikerült renoválni, valóban lenyűgözőek – bár néhol csak az utcafront kapott új homlokzatot, a többi oldal maradt az enyészeté.

Felmerül a kérdés: vajon nem lenne célravezetőbb előbb a házakra költeni, és csak utána burkolni a tereket? A burkolás látványos, de sok helyen már másodszor vagy harmadszor szedik fel ugyanazokat a térköveket. Nem lehet nem észrevenni, hogy ez a „kőre költés” nálunk is jellemző volt, s mintha a pénzek útját itt is inkább a látvány irányítaná, mint a valódi szükségletek. Mégis, a városban van valami különös élni akarás: a múlt emlékei és a jövő tervei egyszerre vannak jelen – néha rendezetlenül, néha túlságosan egyszerre –, de mégis valóságosan.

A Víztorony előtti téren, ahol régen a madárpiac volt, ma egy modern román diadalív áll a Zala szobor mellett – a kompozíció inkább hat zavarba ejtően, mint emelkedetten. A környezet pedig lehangoló: szemetes, elhanyagolt, koszos. Mindez nem illik ahhoz a megbékélésről szóló üzenethez, amelyet a tér elvileg közvetíteni szeretne.
Nehéz volt nem csalódni. Különösen, amikor kiderült, hogy Arad is pályázni szeretett volna az Európa Kulturális Fővárosa címre – ugyanabban az évben, mint Temesvár. Csakhogy míg ott legalább látszik az igyekezet, az utak, terek megújulása, itt szinte semmi nem utal arra, hogy bármi is változna. Olyan érzése van az embernek, mintha elég lenne egy erősebb vihar, és minden széthullana.

Éttermekből sincs sok. Kora délután alig találtunk egy nyitva tartó helyet, ahol végül sikerült leülni enni valamit. Arad lett a városlátogatásaink utolsó állomása, és sajnos nagy csalódással zártuk. Talán egyszer majd más arcát mutatja – de most még nem érkezett el az ideje.

Gyalog vágtunk neki Kolozsvár felfedezésének – nem is lehetett volna máshogy. A szállásunkkal szemben magasodott a lenyűgöző Román Ortodox Katedrális, így ott kezdtük a napot. A templom román és bizánci stílusban épült, a belső tere arany díszítéseivel, geometrikus mintáival és finom virágmotívumaival szinte ragyogott. Méltóságteljesen uralja a tér egyik oldalát.

Vele szemben, a tér túloldalán áll a Kolozsvári Nemzeti Színház impozáns, historizáló épülete – kívülről is elegáns, bár sajnos nem jutottunk be, éppen egy rendezvény zajlott odabent.

Ahogy tovább sétáltunk, feltűnt, mennyi ház homlokzatát díszítik stukkók és fehérre meszelt gipszdekorációk. A házak színei – sárga, világoskék, narancs – bátran váltakoznak, és adnak az egész városnak egy vidám, élénk hangulatot. Kolozsvár él, lélegzik, és már az első séta alatt érezni, mennyi történet és karakter rejtőzik a falak mögött.

,, AZ ERDÉLYI MAGYAR NŐK

Igazi konyhatündérek, jólelkűek és hűségesek. Nincsenek elszállva maguktól, és mindig helyén van a szívük. Jobb esetben több nyelven is beszélnek, és az álmaikért képesek akár a hazájukat is lecserélni. Mindig megértőek és olykor hiszékenyek, mert otthon úgy tanulták, hogy a másik ember iránt való őszinte érdeklődés nem bűn, hanem erény. Talán ennek, vagy csak a véletlennek köszönhetően sikerült a francia párom szívét is meghódítanom. Az erdélyi magyar nők között rengeteg példa van olyan vegyes párkapcsolatokra, melyek jól működnek a hatalmas kulturális szakadékok ellenére is." forrás

Miért menjek el Erdélybe?

Sokan és sokszor teszik fel értetlenül a kérdést azoknak, akik szerelmesek Erdélyország hangulatába. Most felsorolunk 25+1 érvet, melyekkel aligha lehet vitatkozni.
Érvek Erdély mellett

1, Miért közel van.
2, Mert ott jó és magyar emberek élnek.
3, Mert életre szóló élmények érnek.
4, Mert külföldre utazom, de mégis otthon érzem magam.
5, Mert élőben láthatom a Szent-Anna tavat.

6, Mert megcsodálhatom a Gyilkos-tavat.
7, Mert olyan élmény ér a Békási-szorosban, amilyet előtte még nem tapasztaltam.
8, Mert az 1000 éves határt látni kell.
9, Mert a Csíksomlyói búcsú hangulata magával ragad.
10, Mert Székelyudvarhely fő utcája hangulatos.
11, Mert Csíkszereda hokimeccsei tűzbe hoznak.
12, Mert a Parajdi sóbánya levegője több, mint egészséges.
13, Mert a parajdi strand olyan, mint ha tengerben fürdenék.
14, Mert Szovátán a Medve-tó olyan, melynek nincs párja e világon.
15, Mert Torockón megnézhetem, milyen az, ha kétszer kel fel a nap.
16, Mert Erdélyben autózni hangulatos.

17, Mert az áfonyapálinka itatja magát.
18, Mert Farkaslakán megvetjük a legszebb kerámiákat a házunkba.
19, Mert Segesváron megkereshetjük Petőfi sírját és a történelmi központjában Drakula várát is megnézhetjük.
20, Mert jó a levegő télen, nyáron.
21, Mert télen farkasordító a hideg, nyáron pedig meleg van.
22, Mert az erdélyi folyók kristálytiszták és ezt óriási élmény látni.

23, Mert az erdélyi falvak hangulatosak.
24, Mert finomak a helyi specialitások.
25, Mert a Hargita bármelyik csúcsáról Pazar a kilátás.

+, Mert miért ne?

forrás