ÚTIKRITIKA.HU / Erdély

Erdély Románia legnagyobb régiója. Erdély lakosságának kb. a 20 százaléka tekinthető magyarnak. Az erdélyi magyarok közel 40 százaléka Székelyföldön él. Bonyolítja a magyar népesség adatainak meghatározását, hogy a magyar anyanyelvűség vagy az etnikai hovatartozás szerint történik-e a számlálás.

Az erdélyi magyarság létszámvesztése drámai mértékű. A 2023-as romániai népszámlálás adataiból arra lehet következtetni, hogy az erdélyi és partiumi magyarság száma az 1850-es évek szintjére esett vissza.

Ugyancsak 2023-as statisztika szerint: miközben Románia lakossága mintegy 5 százalékkal csökkent az elmúlt 10 évben, a romániai magyarok száma 225 ezer fővel, azaz több mint 17 százalékkal. Minimum 130 ezer erdélyi magyar kivándorolt Romániából, valamint a népszámláláson - önbevallás alapján - megduplázódott (!!!) a magyar anyanyelvű románok száma. Értsd: olyan magyarok, akik etnikai hovatartozás szempontjából már románnak vallották be magukat.

Erdély területe: 100 290 km², azaz nagyobb, mint a jelenkori Magyarország (93 030 km²)

Az Erdély név a "erdő elve", azaz "erdő-elő" szóból ered, amely a vidék dús erdőségeire utal. A középkori latin Transylvania jelentése éppen ennek az ellenkezője: „erdőn túl”. (Egy 2016-os becslés szerint Erdély területének 27 százaléka erdővel borított.)

Erdélyen belül a távolságok nem csekélyek. Például ha gépkocsival Nagyváradból Brassóba akarunk eljutni, akkor a 423 kilométeres távolság megtételéhez közel 7 órát kell vezetni.

Erdélyben vannak keményen hideg éghajlatú vidékek, ahol télen a mínusz 30 fok sem ritka. Itt, pontosabban Székelyföldön, a hegyközi medencéknél van az egész Kárpát-medence leghidegebb területe.

Erdélyben legalább ötezer medve él a vadonban. A legnagyobb medvepopuláció a Hargita megyében él.

d. e. fotója

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

Nem tetszett

1. Szatmárnémetiben, egy félig magyarok lakta városban, gyakorlatilag nincsenek magyar utcanevek.

Vélemények

Tetszett:

A gyönyörű táj, főleg Székelyföldön.

A székelyföldi magyar emberek kedvessége.

Idegenvezetőnk, Borbély-Kiss László tudása, lénye

A vacsora- és táncest Borzonton, a szekerezés

A Békás-szoros és a Gyilkos-tó

A templomok sokszínűsége

Segesvár középkori belvárosa

Kalotaszeg

Kevésbé tetszett:

A nagyobb városok, főleg Nagyvárad és Kolozsvár kissé csalódás (ez a 36 fok meleg miatt is lehet)

A nagyon zsúfolt program miatt mindenre csak kevés idő jutott, ebédidő sem nagyon maradt napközben.

( 2015)

Miért szeretem Erdélyt, a Székelyföldet?

Rengeteg a természeti csoda, gyönyörű helyek sokasága vár itt felfedezésre. A magas hegyek, hegycsúcsok látványa, Csíkszereda felé tartva ahogy átkelünk a Madarasi Hargitán mindig magával ragad. Olyan természeti képződmények, mint Európa egyetlen természetes vulkáni tava a Szent Anna‐tó, a Gyilkos‐tó a jellegzetes vízből kiálló fák, bokrok ágaival vagy a Békás‐szoros minden Székelyföldre utazó bakancslistáján szerepel, hozzáteszem, jogosan. Erdély jelképeivé váltak mára már.

A magyar történelem megismerése utáni vágy minket első alkalommal az Ezer éves határhoz vitt Gyimesbükkre. Ahogy végighaladunk a Gyimeseken, egyre inkább fojtogat az érzés, itt nem is olyan rég még komoly harcok dúltak, és a Magyar Királyság egykori határához érkezve nagyon mélyet sóhajtunk. Az egykori határ egyes kövei és a vasúti őrház még ma is látható, sőt utóbbi a Rákóczi vár romjai tövében szépen rendbehozott épületében egy kiállítás vár. A pünkösdi zarándoklat másnapján a magyarok ezrei jönnek el ide emlékezni.

Szeretem a naplementét Csíksomlyón, miután Csíkszeredából kigyalogolunk a Kissomlyó és a Nagysomlyó nyergébe, ahol a híres csíksomlyói búcsút is rendezik. A legjobb idő erre az őszi koraesti időpont, amikor már érzed a csípős hideget, de belül a szíved melegséggel tölt el, ahogy végignézel a nyugodt tájon, az őszi színekben játszó takaros udvarokon és földeken.

Gyógyvizeiről és gyógyhelyeiről sem feledkezhetünk meg. Tusnádfürdő az egyik legismertebb ezek közül mint gyógyfürdő‐ és üdülőhely hét gyógyforrásával, illetve személyes kedvenc a Parajdi sóbánya, ahol légúti megbetegedések kezelésére nyílik lehetőség. A százhúsz méter mélyen fekvő barlang jól kiépített hatalmas játszóterekkel, moziteremmel, gyermekfoglalkoztatóval, de szimplán csak egy padon üldögélve is el lehet itt tölteni az időt a nagyjából 16 fokos hőmérsékleten. A parajdi só egyébként több formában is gyógyhatással bír, én kifejezetten ajánlom, mivel pár évvel ezelőtt az ekcémához hasonló kézfejen jelentkező bőrproblémát hatásosan orvosolta. Jó hír annak, aki esetleg kipróbálná, nem kell érte egészen Parajdig utazni, mivel megvásárolható az Erdélyi termékek boltjában is sok más eredeti termékkel együtt. Sőt, ha már az erdélyi termékek, akkor az eredeti fűszerkeverékeket is érdemes kipróbálni, könnyen egy hétköznapi vacsora idilli hátteréül varázsolhatjuk vele Erdélyt.

Jól eső érzés a hagyományok, a kulturális emlékek nyomába eredni, és megismerkedni őseink hagyatékaival. Felkeresni történeti kiállításokat, tájházakat, fesztiválokat, és egyúttal találkozni hagyományos mesterségeket végző falusi hagyományőrzőkkel, valahogy ez mindig egy másik, külön világba csöppent érzést ébreszt bennünk. Tanulni egy életen át – szokták mondani, és hát az biztos, itt mindig van mit és mindig van mit fejlődni. Szeretem mindemellett az erdélyiek természethez való hozzáállását, türelmét és a családi összetartásukat, ha már fejlődésről van szó. (2018)" forrás

Nemrég voltam Kolozsvár és környékén kocsival, pár napot egyedül. A szálláson voltak nyelvi nehézségek (csak románul tudtak, de tényleg), viszont kedvesek, közvetlenek. Autópályán nem mentem soha, csak helyi utakon amik meglepően jó állapotúak voltak, még 1500 m. magasságban is. Nem találkoztam +-10 cm.-re kiálló/süllyedt csatornafedéllel, mindenhol sima utak. A közlekedési szabályok betartása nem erősségük, de sehol se éreztem magam veszélyben emiatt.
A tordai hasadék felkeresése élmény volt, érdemes végigmenni a sok, kis függőhidakkal tarkított ösvényen. Ami kicsit hiányzott: a kiindulási helynél -ahol azért sokan megfordulnak- nem volt nyilvános WC. A Meleg-Szamos Hideg-Szamos víztározó/duzzasztógát körbejárása után érdemes felkapaszkodni a hegyekbe, gyönyörű tájakon lehet barangolni. (2022)

Tapasztalataink: Tpark applikációval rengeteg városban lehet parkolni, ki kell választani a zónát, pillanatok alatt megvan a parkolás. Bankkártyával kb mindenhol lehet fizetni, nem érdemes túl sok készpénzt váltani. A népszerű helyekre érdemes korán érkezni, mert nagyon sok a turista és korlátozottak a parkolók (Parajd, Törcsvár, Korond, Segesvár). Az utak nagyon jók, az autópálya matrica 38 RON, a határ után rögtön meg lehet venni. A fejlődés nagyon látványos, a legkisebb faluban is teljesen felújított iskolákat/ óvodákat láttunk. A klímára viszont érdemes rákérdezni, mert a szállodák nem mindig teljesen klímásak, csak egy részük, mint ahogy ezt tapasztaltuk is. (2022)

Erdélyi vagyok, tőlem egyszer egy olasz pasi azt kérdezte /de komolyan!/, hogy "és akkor mi van Drakulával, kell- e félni tőle?". mondtam neki, hogy jöjjön nyugodtan, mert Drakula csak a nőket szereti!

Szinte az összes román többségű erdélyi városban népi verseny van: ki tud nagyobb román zászlót kirakni minél magasabb rúdra, és ki tud minden sarokra ortodox templomot építeni? (Az autópálya-építés rosszabbul megy.) Székelyföld román katonai alakulatokkal van telepakolva, amelyek időnként (például 2019-ben) gyakorolják is a magyarok leverését.

A mondás, hogy ami ma Temesvár, az holnap Arad, ami ma Arad, az holnap Nagyvárad, minden népszámláláskor beigazolódik. A magyarság eltűnik, ezért húzzuk alá: nem, az asszimiláció és az elvándorlás nem természetes dolog.

Nagyon rossz a kisebbségi lét, nincs benne semmi szép. Ahogy egy nem is idős hölgy egy hete Aradon elmesélte nekem szülőfaluja magyarságának kihalását és teljes elrománosodását, azt csak lehajtott fejjel lehetett hallgatni. Mert micsoda szülőfalu az, ahol már csak a temetőben érzi otthon magát az ember? Oláhozás? Butaság és primitív, de van bozgorozás is, egymillió magyar hallgatja – ma, 2023-ban is. Talán a románoknak meg kellene már a 21. századra tanulniuk, hogy a magyarok nem mongol jöttmentek – „bozgorok” –, nem szép dolog a román elnöknek a magyar nyelven gúnyolódnia. (2023) forrás

Szállás

,, Csíkszeredán – miként Székelyudvarhelyen –mára egyre többen próbálkoznak a turizmusba belevágni, Székelyföldön egyébként is egyre több településen látnak fantáziát a falusi turizmusban, ezzel próbálják kiegészíteni szerény jövedelmüket. Az elmúlt évtizedben számos panzió épült és újult meg, sok helyen fából épült, megőrizve a népi építészet értékeit. Ezek szobáit általában fabútorokkal rendezik be. A családi házak és panziók margarétával vannak minősítve, amely nem egyenértékű a szállodáknál használatos csillagos minősítéssel, ám például a három margaréta már azt jelzi, hogy minden szobához külön fürdő tartozik. (2012)" forrás

Közlekedés

Jön!

Helyi ételek

Jön!

Közbiztonság

Székelyek

Jön!

Látnivalók

Tordai hasadék

Fantasztikus szállást sikerült találunk autóval pár percre a Tordai hasadéktól. A szoba elfoglalása és egy kis pihi után el is indultunk felfedezni a hasadékot. Útközben azonban észrevettünk egy dombot, ahonnan remek kilátás kínálkozott a hasadékra. Ezt persze nem hagyhattuk ki, úgyhogy megálltunk kicsit nézelődni. Akkor vettük észre, hogy milyen hatalmas szerencsénk van, mert éppen naplementére értünk oda és a kilátás még szuperebb volt, mint amilyennek először gondoltuk.

A hasadék sziklái mögé lenyugvó nap utolsó sugarainak látványa tényleg káprázatos volt. Ráadásul rajtunk kívül 1-2 ember volt ott csupán, így teljes nyugalomban lehetett élvezni a kora esti kellemes hangulatot. Miután teljesen lebukott a nap a hegyek mögé, tovább indultunk, hogy közelebbről is szemügyre vegyük a hasadékot. Amire odaértünk már javában szürkült, úgyhogy be kellett látnunk, hogy mára ennyi fért bele, de az info táblán kinéztünk magunknak egy kisebb túrát, ami a hasadékon vezet keresztül.

Másnap reggel ugyan lekéstük az igazi napfelkeltét, de a nap még igen alacsonyan járt az égbolton, amikor elindultunk a kinézett túrára. A hasadékban az erdő nyugodt és békés volt, élveztük a tiszta, friss levegőt és a természet háborítatlan csendjét. Az út a Hesdát-patak mentén vezetett, amiben, gyanítom, máskor jóval több víz csordogál. A hasadék fölénk tornyosuló sziklái lentről nézve még hatalmasabbnak tűntek. Majd eljött az ideje a visszaútnak. Visszafelé már több emberrel is találkoztunk, úgyhogy utólag is örültünk, hogy a kora reggeli túra mellett döntöttünk.

A hasadék két oldalán a Peterdi-gerinc és a Kövesbérc-Szindi gerinc húzódnak, amik elérik a 250 méter magasságot. A falakban 32 ismert barlang van. A hasadék és környéke 1938-tól természetvédelmi és 2007-től Natura 2000 terület.(2022) forrás

Tordai sóbánya

Hólik Peti fotói

Brassó

Brassóról külön oldalon írunk itt

Olvasmányos linkek

,, Temesvár annak alapján, amit mutat magából, gyönyörű tervezett város lehetett. A falakon belül bizonyára. Huszonhat éve hozzá se nyúlt senki, a szocialista időkben pláne nem ezt a soknemzetiségű várost fejlesztették. Ami itt a megkopott szépség, szinte mind az első világháború előtti. Látni, hogy a házak gazdagok, szépek voltak, és most újra széppé akarják tenni. Óriási munkával hirtelen, mindent egyszerre. A belvárosi utcák szinte mindegyike felszedve, félig lerakott kövek jelzik, hogy előbb-utóbb milyen remek járdák lesznek itt. Tábla jelzi például az Unirii térnél, hogy a felújítása 65 millió euróba kerül, amiből 45 milliót az EU fizet. A házak, amelyeket már tataroztak, valóban gyönyörűek, bár van, amelyiknek csak az utcafronti oldalára tellett a felújítási pénzből.

A sok térkő helyett jobban tennék, ha a házakra költenének inkább, és a járófelületnek megtenné az olcsóbb, tartósabb megoldás. Lehet, hogy abból nem lehetne annyit lenyúlni? Nálunk is kőre ment el az Európai pénzek nagy része, sőt, többször is felszedték például a belvárosban, és rakták újra. Úgy látszik a kelet-európai vircsaft mindenütt egyforma. (2015)" forrás

,,Arad: A Víztorony előtti egykori madárpiacon a modern román diadalív és a Zala szobor inkább groteszk. A környezete pedig úgy le van pukkanva, szemetes és koszos, nem illik a megbékélés magasztos szöveghez.

Nagyon elszomorodtam, főleg amikor kiderült, Arad is szeretne Európa Kulturális fővárosa lenni, ugyanabban az évben, mint Temesvár. Ott legalább köveznek. Itt semmi jele, hogy rendbe hoznák a várost. Egy kicsit erősebb vihar elég, hogy elfújja a szél.

Étterem is kevés van, délután alig találtunk egy helyet, ahol végül ehettünk. Arad, a városlátogatásainkban az utolsó állomás nagy csalódás. (2015)" forrás

,, Gyalog indultunk Kolozsvár szépségeit felfedezni.
A szállodával szemben a Román Ortodox Katedrálisban kezdtünk. 1921és 1933 között épült román és bizánci stílusban. Gazdag arany dekoráció, geometriai formák és virágmotívumok díszítik. Büszkén foglalja el a tér egyik oldalát. Szemben vele, a tér másik oldalán áll a Kolozsvári Nemzeti Színház gyönyörű épülete. Bemenni nem tudtunk, valami „esemény” zajlott éppen.
Feltűnt, hogy a házak legtöbbje gipszből készült és fehérre meszelt dekorációval díszített. Nemcsak a díszítés, hanem a bátran alkalmazott színes festések – sárga, világoskék, narancsszínű – vidámmá teszik a várost. (2014)" forrás

,, AZ ERDÉLYI MAGYAR NŐK

Igazi konyhatündérek, jólelkűek és hűségesek. Nincsenek elszállva maguktól, és mindig helyén van a szívük. Jobb esetben több nyelven is beszélnek, és az álmaikért képesek akár a hazájukat is lecserélni. Mindig megértőek és olykor hiszékenyek, mert otthon úgy tanulták, hogy a másik ember iránt való őszinte érdeklődés nem bűn, hanem erény. Talán ennek, vagy csak a véletlennek köszönhetően sikerült a francia párom szívét is meghódítanom. Az erdélyi magyar nők között rengeteg példa van olyan vegyes párkapcsolatokra, melyek jól működnek a hatalmas kulturális szakadékok ellenére is." forrás

5 ütős érv, miért jó Erdélybe utazni