ÚTIKRITIKA.HU / Chile / Húsvét-sziget

Chile / Húsvét-sziget

Húsvét-sziget dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | Odajutás | Időjárás | Szállás | Hasznos információk | Rapa Nui nemzeti park | Ahu Tongariki | Rano Raraku | Egyéb látnivalók | Strandok | Érdekességek | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

.

l. i. fotója

2024-ben a Húsvét-sziget (Rapa Nui) helyzete még mindig azzal a kihívással küzd, hogy helyreállítsa a 2022. októberi bozóttűz okozta károkat, különösen a moai szobrokat illetően. A tűzvész a sziget egyik legfontosabb világörökségi helyszínén, a Rano Raraku vulkán környékén pusztított, ahol több moai szobor súlyosan megsérült, és egyesek helyrehozhatatlanul elszenesedtek.

A chilei kormány és a nemzetközi szervezetek, köztük az UNESCO, közösen dolgoznak azon, hogy felmérjék a károk mértékét, és kidolgozzanak megőrzési és helyreállítási terveket. 2024-re azonban még nem állt helyre a teljes helyszín, és a sérült szobrok közül sok olyan súlyos károkat szenvedett, hogy azokat már nem lehet helyreállítani.

Az esemény rávilágított a természeti katasztrófák veszélyére, különösen az ilyen különleges kulturális örökségi helyszíneken, és erőfeszítéseket tettek arra, hogy javítsák a sziget tűzvédelmét, valamint jobban megőrizzék és védjék a fennmaradt moai szobrokat.

2024-ben a Húsvét-szigeten látható egyik legújabb látványosság az a moai szobor, amelyet a Rano Raraku vulkán kráterének kiszáradt tavából fedeztek fel 2023 márciusában. Ez a szobor különleges, mivel ez az első, amelyet a vulkán kráterében találtak. A szobor arcvonásai még felismerhetők, bár az erózió jelentős mértékben megkoptatta azokat.

A felfedezés tovább növelte a Húsvét-sziget rejtélyeit és vonzerejét, hiszen egy újabb darabja került elő a sziget ősi polinéz kultúrájának. A régészek és a helyi közösség jelenleg azon dolgoznak, hogy megfelelően konzerválják és megőrizzék ezt az újonnan talált moait, amely a látogatók számára különleges betekintést nyújt a sziget történelmébe.

.

Húsvét-sziget dióhéjban

• A Húsvét-sziget, más néven Rapa Nui, egy polinéziai sziget a Csendes óceán területén.
• A Húsvét-sziget Chiléhez tartozik úgynevezett különleges területként (1888 óta). Chile fővárosa, Santiago de Chile és a sziget között a távolság 8217 kilométer.
• A Húsvét-sziget 15 033 kilométerre van Budapesttől délnyugati irányban.
• A sziget teljes területe nemzeti park, Rapa Nui National Park néven, és egyben ez része az UNESCO kulturális világörökségének. A sziget fő nevezetességei azok a hatalmas kőszobrok (helyi neve: moai), amelyeket a helyi népek i.sz. 1100 és és 1680 között faragtak ki. Ezekben az évszázadokban volt a szigetnek a legtöbb lakója, kb. 15 ezer fő. Hozzávetőleg 9000 ilyen szobor látható a szigeten.
• A sziget első európai látogatója feltehetően egy holland felfedező, Jacob Roggeveen volt. Ő nevezte el a szigetet Húsvét-szigetnek, egyszerűen mert 1722 április 5-én, húsvét vasárnap lépett először a sziget földjére.
• A szigeten kb. 6 ezren laknak. Kb. kétharmaduk az őshonos rapa nui nép leszármazottja.
• A Húsvét-szigethez legközelebb eső lakott terület, a tőle nyugatra lévő Pitcairn sziget 2075 kilométerre van, a szárazföldi Chile legközelebbi pontja pedig, 3512 kilométerre. Így a Húsvét-sziget a földünk legizoláltabban elhelyezkedő szigeteinek az egyike.
• A Húsvét-sziget (angolul Easter Island) 24,6 kilométer hosszú és legnagyobb szélessége 12,3 kilométer. Összterülete mindössze 163.6 négyzetkilométer.
• Lényegében egy jelentősebb település van a szigeten: a Hanga Roa, ahol vannak boltok, éttermek, elsősorban a főutcában.

Földvári András fotója

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

1. Voltunk egy polinéz istentiszteleten, ami roppant hangulatos volt
2. Az Anakena gyönyörű homokos strandon kipihenni a megerőltető kirándulás fáradalmait
3. A Rano Kau vulkán kráterének látványa kombinálva a közeli tenger panorámájával
4. A misztikus szobrok, amelyek úgy néztek ki, mintha a földből nőttek volna ki

Nem tetszett

1. Szomorú látni a régmúlt ökológiai és civilizációs pusztulás, hanyatlás maradványait (települések romjait stb.)
2. A sziget belsejének tájai több helyen nem igazán néznek ki izgalmasan, több helyen éppen az óriás szobrok dobják fel a látványát
3. A polinéz tánc show 20 perc után már unalmassá válhat (nekem vált)
4. Évente kb. 50 ezer turista látogat a szigetre, s így számíthatunk viszonylagos turistatömegre, ami bizony némileg illuzióromboló egy ennyire egzotikus helyen

Vélemények

Chile kontinentális része hihetetlen látványosságokkal és élményekkel kecsegtet, de ha arra jár az ember, akkor a Húsvét-sziget ennek ellenére kihagyhatatlan. Pláne annak tudatában, hogy most már csak Santiagoból repül oda gép, a Tahiti járat évek óta nem üzemel. Na meg egyébként is, olyan hangulatot áraszt magából a sziget, amit máshol nem lehet megtapasztalni, én 3 napot töltöttem ott, de azóta is visszavágyik a szívem.

A fő látnivalókat egyébként 3 napban meg lehetett nézni, de én még plusz 1-2 napot - amikor mondjuk csak hentergek és meditálok az Anakena strandon - utólag rápakoltam volna. Ami szerintem fontos információ és talán nincs egyértelműen hangsúlyozva: kiutazás előtt ki kell tölteni egy űrlapot online, amihez már visszaigazolt szállásfoglalás szükségeltetik, tehát nem lehet előzetes foglalás nélkül odautazni. Továbbá a COVID óta a Nemzeti Parkba való belépéshez, azaz a látványosságok 90 %-ához szükséges a helyi kisérő, tehát ezzel mindenképpen kalkulálni kell, ezt nagyon komolyan veszik és tényleg nincs lehetőség megkerülni a szabályt. Ennek megfelelően engem (plusz még két, szintén ott megszálló chilei lányt) a szállásadóm kalauzolt végig a szigeten, napi kb. 10-12 ezer forintért.

Az árakkal kapcsolatban pedig elmondható, hogy drága minden, csakúgy mint Chile-ben, de a mai magyar áraktól sajnos azért már egyáltalán nincsen fényév messzeségben az ottani árszínvonal (sőt!), ráadásul nagyok a kajaadagok és tökéletesen friss halból készülnek. Egyébként egy főétel és egy sör (nagyon finom a helyi sörük) 20-25 ezer pesóból bőven kijön, ami kb. 7-8 ezer forintot jelent. A közbiztonság pedig, révén lényegében egy faluból áll a sziget tökéletesebb nem is lehetne, egyedül a kóbor kutyák tudnak ráijeszteni az emberre esténként a néhol hiányos közvilágításban. (P. Gergő, 2023)

---

,, Ezt a szigetet, a világ lakott szigetei közül, a legelszigeteltebbként tartják számon, mindentől messze van, és bár Chiléhez tartozik, a helyi őslakosok, a rapa nuik, nem tartják magukat chileinek, és a polinéziai nyelvcsalád egyik nyelvét beszélik maguk között. Ez a Csendes-óceán közepén eldugott kis sziget tele van legendával, és tele van régészeti leletekkel mindenfelé.

A Húsvét-sziget az elszigeteltségének köszönhetően rendkívül drága, ezért az élelmiszer nagy részét magunkkal vittük Santiagóból és az ott töltött napok alatt napközben szendvicseket ettünk, este meg főztünk.

Az első teljes napunkon elkezdtük felfedezni a szigetet, és elsőként a sziget egyetlen településéhez, Hanga Roához közeli helyeket jártuk be. A sziget hangulata az első pillanattól magával ragadott minket, a nyugalom, ahol csak a felhők rohannak az égen viharsebesen. Egy párszor esett is, de ez a típikus finom eső volt, ami nem igazán zavarja az embert, főleg, hogy mindig hamar kisütött a nap utána, sokszor szivárvány kíséretében. Lesétáltunk először a partra, hogy közel lehessünk az elég vadul hullámzó óceánhoz, amely a legfontosabb elem szerepét tölti be a helyiek életében. Meglátogattunk egy barlangot az egyik kis öbölben, ahol barlangfestményeket is láthattunk, majd felmásztunk a Rano Kau vulkán tetejére. A vulkán tetején hihetetlen látvány fogadja az embert, a vulkán hatalmas kráterének mélyén zöld növényzet és apró tavak találhatók.

A kráter közelében található Orongo, egy kis falu romja, amely annak idején fontos szerepet töltött be a helyiek bizonyos szertartásaiban. Délutánra eléggé beborult, így csak egy rövid sétát tettünk Hanga Roában, majd lesétáltunk a partra a városka közelében, ahol először láttunk néhány moai szobrot. Ezeket a szobrokat, melyek a sziget szimbólumai, máig rengeteg legenda lengi körül. Az építésükkel kapcsolatban, illetve azzal kapcsolatban, hogy egyik pillanatról a másikra miért hagyták abba az építést, máig rengeteg találgatás van.

Másnap egy kismotort béreltünk a következő három napra. Ez a legjobb módja a sziget felderítésének, mivel az erős szélben a biciklizés néha elég kemény dió. Gábor most először vezetett motort, de egész hamar belejött a dologba.

Végigjártuk a sziget déli részét, több romot (Vinapú, Vaihú és Akahanga) is megtekinthettünk, ahol elsősorban ledőlt moai szobrok találhatók. Egész nap remek napsütésünk volt, mindenhol élénk színekkel találkoztunk, a sziget tele van vadlovakkal mindenfelé, alig találkoztunk emberekkel.

Elértünk a Rano Raraku vulkánhoz, amely nagyon fontos szerepet töltött be a sziget történetében, ugyanis itt készültek a moai szobrok, és a hegy oldalában több moai szobrot találhattunk, mint a szigeten bárhol máshol.

A hegyoldalból már láthattuk a Tongariki-öblöt, amely a sziget talán legfényképezettebb része a 15 moai szoborral. Mi is egy jó darabig elszórakoztattuk magunkat ezekkel a nagyon különleges szobrokkal, mindegyik szobor kicsit különböző.Azt is tudtuk, hogy a következő napokban még többször visszajövünk, hogy a napfelkeltét megtekintsük. Visszatérve Hanga Roába, este lementünk a parta, hogy a moai szobrok mögött lebukó napot megtekintsük, amely nagyon látványos volt annak ellenére, hogy az ég elég felhős volt.

Reggel hétkor már a motoron ültünk, útban a Tongariki-öböl felé. A napfelkelte és a színek játéka annak ellenére nagyon klassz volt, hogy az ég ez alkalommal is felhős volt. Miután kigyönyörködtük magunkat, elindultunk a sziget északi részét végigjárni. Itt először egy Papa Vaka (nem röhögni) nevű helyen jártunk, ahol különböző kőbe vésett rajzokkal találkoztunk. A parton jó néhány helyen megálltunk, ahol szintén elsősorban ledőlt moai szobrokkal találkoztunk. Itt található a sziget egyetlen, fürdésre is alkalmas tengerpartja, a playa Anakena, de ez a part nem akármilyen! Fehér homok, pálmafák és néhány moai szobor, amely valódi karaktert kölcsönöz a partnak. A víz elég hideg volt, úgyhogy a lábáztatással megelégedtünk.

Délután a Hanga Roától északra lévő partszakaszon tettünk egy sétát, majd ismét a naplemente várt ránk, ez alkalommal jóval tisztább volt az ég, és tisztán láthattuk a moai szobrok mögött a vízbe bukó napot.

Reggel ismét csörgött az ébresztőóra és a tök sötétben már úton voltunk ismét Tongariki felé. A 15 moai szobor ott várt ránk, ez alkalommal kevés felhővel. A szobrok mögött az ég színe percről percre változott: az intenzív sárga fokozatosan elhalványulva rózsaszínnek adta át a helyét, majd a hegy mögül előbújt a nap elkápráztatva mindenkit. Az előző napi napfelkelte sem volt rossz, de ez messze felülmúlta azt, tényleg csak ámultunk.

Miután kigyönyörködtük magunkat, ismét a sziget északi része felé vettük az irányt, először megkerestük a követ, amelyet a „világ köldökének” neveznek. Egy ovális kőről van szó, amely sajátos mágneses tulajdonságainak köszönhetően állítólag meghülyíti az iránytűket.

Végül a sziget keleti részét is bejártuk, először Puna Puába (még mindig nem röhögni) mentünk, ahol annak idején a moai szobrok jellegzetes kalapját készítették. Ahu Tepeuban találhatók azok a moai szobrok, amelyek a többitől eltérően a tenger felé tekintenek.

Felejthetetlen napokat töltöttünk a Húsvét-szigeten." forrás

---

7 dolog, ami tetszett:

A hatalmas moai szobrok napfelkeltekor lenyűgöző látványt nyújtottak az Ahu Tongariki helyszínen - a 15 kőóriás sziluettje a narancssárga égbolt előtt örökre az emlékezetembe vésődött.
A helyi családnál elfogyasztott tradicionális vacsora során megkóstolhattam az igazi polinéz konyhát: a frissen fogott tonhalat taro gyökérrel és kókusztejes mártással tálalták.
A Rano Kau vulkáni kráter peremén sétálva elképesztő volt lenézni a smaragdzöld tóra, miközben a Csendes-óceán végtelen kékje terült el a másik oldalon.
Az Anakena tengerpartján töltött délután tökéletes volt - a pálmafák alatt heverészve figyeltem a moai szobrokat, és lubickoltam a kristálytiszta vízben.
Az Orongo szertartási faluban döbbenetes volt látni a madárember kultusz maradványait, és elképzelni, ahogy a harcosok leereszkedtek a sziklákról a tojásokért.
A helyi idegenvezetőnk, Miguel, olyan részletesen és szenvedélyesen mesélt a sziget történelméről, hogy szinte visszarepített az időben a civilizáció fénykorába.
A Rano Raraku kőfejtőben tett túra során különleges volt felfedezni a félkész moai szobrokat, amelyek még mindig ott fekszenek, ahol az ősi mesterek abbahagyták a munkát.

7 dolog, ami nem tetszett:

A repülőjegyek ára sokkoló volt - mivel csak egy légitársaság repül a szigetre, gyakorlatilag monopolhelyzetben vannak, és ezt meg is érezni az árakon.
A szállodai szobám apró és túlárazott volt, ráadásul a légkondicionáló is folyamatosan csöpögött, ami éjszakánként nagyon zavaró volt.
Az étkezési lehetőségek korlátozottak és drágák voltak - a legtöbb étterem ugyanazt a turistamenüt kínálta csillagászati áron.
A Hanga Roa városközpontban túl sok volt a kóbor kutya, némelyik elég agresszívnak tűnt, ami kellemetlenné tette az esti sétákat.
A wifi kapcsolat gyakorlatilag használhatatlan volt, ami megnehezítette a kapcsolattartást a családommal és az úti élmények megosztását.
A fő látványosságoknál gyakran túl nagy volt a tömeg, különösen a napfelkelte és napnyugta idején, ami megnehezítette a jó fotók készítését.
Az időjárás kiszámíthatatlan volt - többször is elkapott minket hirtelen jött zápor, és nem mindig volt hová behúzódni a szabadtéri helyszíneken.

Hasznos komment olvasható a Fotóegyveleg alatt.

Odajutás

• Chiléből, a perui Limából és Tahitiből lehet direkt repülővel ide eljutni. A chilei LAN légitársaság gépével kb. 5 órát kell repülni a Húsvét sziget eléréséhez.
• Chiléből és Peruból tengerjáró hajóval is el lehet jutni a Húsvét-szigetre. Nincs a szigetnek nagy tengerjárók fogadására alkalmas kikötője, így a nagy hajóval érkezőknek át kell szállni kisebb hajókra a földre lépéshez.

Időjárás

Az évi középhőmérséklet kellemes: 20-21 fok. Január-mrcius időszakában van a legmelegebb, de ez is átlagosan csak 23-24 fokot jelent. Maximum 30 fokig melegedhet fel a levegő. Júliusban és augusztusban van tél, ami 17-19 fok körüli hőmérsékletet jelent. 10 foknál nagyon ritkán van hidegebb (főleg persze éjszaka). Lehet strandolni is, mert az óceán vize 20-15 fok között egészen kellemes lehet. Márciusban és júniusban esik a legtöbb eső. A szeptember igen száraz. A szeptember és az október számít a tavasznak.

,, A legtöbb ember február első két hetében látogatja meg a Húsvét-szigetet, amikor megrendezik az éves Tapati Rapa Nui fesztivált. A legideálisabb időszak az a március és április, valamint szeptember-október. Én az ottani téli időben, júliusban voltam: kb. 20-25 fok volt nappal, de sokszor párás az idő, miatt pl. napfelkeltét nem is láttunk, és naplementét is csak egyszer. De cserébe kevés ember van, alig volt egy-egy szobornál rajtunk kívül még valaki. (2019)" forrás

Szállás

Vannak a szigeten normális szállodák, inkább 2 és 3 csillagos szintűek. Vagy:

Egy ilyen sátortáborban, az óceán partján laktunk. g.sz. fotója

Hasznos információk

1. A szigeten csak egy közút van, tömegközlekedés pedig, egyáltalán nincs. A turistákat vagy turista buszok szállítják, de lehet taxizni is, valamint van mód bérelni autót, robogót és kerékpárt. Sok turista lóháton kirándul. Ez nem is kerül sokba.

Az egyetlen közút tele van kátyukkal - cs.j. fotója

1. A szigeten az ottani hivatalos fizetőeszközön, a chilei peson kívül minden akadály nélkül lehet amerikai, ausztrál dollárral, sőt euróval is fizetni.
2. Lehet finomakat enni a szigeten, főleg friss halakat, tenger gyümölcseit (pl. languszta). A körítés többnyire édesburgonya és úgynevezett táró-burgonya. Amúgy az étkezés elég drárga a szigeten, hiszen az említett, helyben fogott vagy termesztett élelmiszereket kívül mindent nagyon messziről hoznak, rendkívül magas szállítási költségekkel.
3. A helyi lakosok szívélyesek a turistákkal, főleg, hogy a turizmus nekik igazán fontos kereseti forrás. Valamennyire tudnak angoul, a spanyol mellett.
4. Az eredeti műtárgyak kivitelét szigorúan tiltják. maradnak a silányabb szuvenírek.
5. Szigorúan tilos fel- és rámászni a szobrokra!!!
6. A szigeten teljesen jó a közbiztonság.

Rapa Nui nemzeti park

A park területe több mint 7000 hektár, és az egész szigeten elterjedt. A nemzeti parkban találhatók a híres Moai szobrok, amelyek a hatalmas kőfejekkel rendelkező, rejtélyes Rapa Nui kultúra maradványai. A parkban látható még vulkánok, barlangok, tengerpartok és ősi szentélyek is.

Ahu Tongariki

Ahu Tongariki az egyik legnagyobb és legismertebb moai helyszín a Rapa Nui Nemzeti Parkban. Az ahu vagy oltár 15 hatalmas moai szobrot tartalmaz, amelyek a sziget őslakóinak hagyományait és mítoszait idézik meg. Az ahu helyreállítása a 20. század vége felé kezdődött, miután az eredeti moai szobrokat a 18. és 19. században lerombolták a szigetet megtámadó külföldi hajósok és expedíciók. Ma Ahu Tongariki az egyik leglátogatottabb turisztikai célpont Rapa Nuin, és csodálatos kilátást nyújt az óceánra.

r. d. fotója

Rano Raraku

Rano Raraku a legnagyobb és legismertebb vulkanikus kráter a Rapa Nui nemzeti parkban, mely a híres Moai szobrok helyszíne. A kráter tetején található kőbánya területén számos Moai szobor található, amelyek az őslakos Rapa Nui kultúra jelképeit testesítik meg. A Rano Raraku egyedülálló természeti környezetében a látogatók megtekinthetik a Moai szobrok különleges művészi és építészeti jellemzőit, valamint élvezhetik a lenyűgöző kilátást a szigetre és a tengerre.

Aji fotója

Egyéb látnivalók

Rano Kano vulkán

Rano Kau vulkán egyik legnagyobb és legimpozánsabb látnivalója a Rapa Nui Nemzeti Parknak. A 324 méter magas vulkán kráterében tó található, amelynek vize a helyiek szerint szent és gyógyító hatású. A kráterből páratlan kilátás nyílik a szigetre és a környező óceánra. Rano Kau vulkán a Rapa Nui kultúra szempontjából is fontos helyszín, mivel itt található az ősi templomkomplexum, a Orongo Ceremonial Village, ahol az éves madáristen versenyen vettek részt az őslakosok.

b. a. fotója

Folklór progamok

A Húsvét-szigeten a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódóan számos hagyományos folklórprogram és esemény szerveződik. A következők néhány példa:

Tapati festival: Ez a kétnapos fesztivál az egyik legnagyobb hagyományőrző esemény a szigeten. A programok között szerepelnek néptáncok, dalok, versenyek, sportesemények, és az őslakos Rapa Nui kultúrára emlékeztető tevékenységek, mint például a hajóépítés vagy a kötélhúzás.

Húsvéti misék: Az ünnepek alatt a római katolikus templomokban különleges szertartásokat tartanak, mint például az éjféli misét a Nagypéntek előtti estén, valamint az ökumenikus szertartásokat a húsvéti vasárnap.

Húsvéti népszokások: A Húsvét-sziget hagyományai között szerepel a húsvéti tojásfestés és -dobálás, a keresztúti ájtatosság, valamint az őslakos Rapa Nui kultúrából származó szertartások.

Tánc- és zenei előadások: Az ünnepek alatt számos helyen rendeznek tánc- és zenei előadásokat, amelyeken a helyi zenekarok, táncosok és énekesek mutatják be a hagyományos Húsvét-szigeti zenéket és táncokat.

Ezen programokon kívül számos egyéb kulturális és szabadidős tevékenység elérhető az ünnepkör során, mint például a sziget felfedezése, a strandolás, a szörfözés, a búvárkodás vagy a túrázás a vulkánokon.

,,Parlament"

A Húsvét-szigetnek nincs saját parlamentje, mivel nem önálló állam, hanem a chilei közigazgatás része. A sziget kormányzása a chilei kormány által delegált kormányzó irányítása alatt áll. Ennek ellenére a sziget fővárosában, Hanga Roa-ban található a helyi kormányzó hivatala, amely azonban nem a hagyományos értelemben vett "parlament" épülete.

Ennyi - cs.j. fotója

Strandok

Anekana Beach

Az Anakena a Húsvét-sziget fő és legszebb strandja. Ez a gyönyörű hely a Rapa Nui történelmének és kultúrájának bölcsőjeként számon tartott.

Strandolás a decemberi nyárban - g.s. fotója

És márciusban - e. b. fotója

Érdekességek

Polinéz törzsek az időszámítást követő első évezredbe telepedtek ide.

A polinéz patkányok idekerülése és az emberek túlnépesedése miatt a sziget erdőségei, pálmafái, természeti erőforrásai kipusztultak. A madárállomány nagy része is kihalt. E negatív jelenségek a sziget lakói között feszültséget, háborúskodást okoztak, s így az európai emberek megérkezésekor a rapa nui civilizáció már lényegében felmorzsolódott. A holland felfedező 1722-es megérkezésekor a szigeten már csak 2-3 ezren laktak. Sőt a tengerészek és a perui rabszolgák által behozott járványok miatt 1877-ben már csak 111 helyi emberből állt a sziget lakossága.

A sziget legmagasabb pontja a Terakava nevű vulkanikus csúcs a maga 507 méterével. A Terakava két másik vulkánnal, a Poikével és a Rano kauval formálják a szigetet háromszögűvé.

Kőfejek

Közkeletű tévhit, hogy a Húsvét-szigeti kőszobrok csak fejekből állnak. A teljes testet képező szobrok közül többet nyakig a földbe ástak az idők folyamán. A szobrok inkább torzóknak nevezhetők: a többségük a földön a combig látható, vannak olyanok is, amik térdelő figurák. Szinte minden moai-t megszilárdított vulkanikus hamuból faragtak ki a kialudt Rano Raraku vulkán oldalán lévő kőfejtő helyen. A szobrászok bazaltköves kézi vésőt használtak és egyszerre több különböző csapat dolgozott más-más szobor megalkotásán. Így is egy 5-6 fő csapat legalább egy éven át dolgozott egy moai (szobor) létrehozásán. Minden egyes szobor egy-egy család ősi életvonalának egy kiválasztott, már elhunyt személyiségét ábrázolta. Érdekes, hogy a megmaradt szobroknak csak a negyede található a véglegesnek szánt helyén, a többi a hajdani "szobrász telepen" látható, vagy ott, ahol éppen a szállítás folyamán hagyták. A legnagyobb moai neve a Paro, ami 82 tonnát nyom és 9,7 méter magas. Az átlagméret az 4 méter és az átlagos súly 14 tonna. Ahunak nevezik azokat a kőalapokat, amiken a szobrok állnak. Jelenleg 313 ilyen kőplatformról tudnak, de ezek közül csak 125-pön áll moai. Feltűnő (már a képeken is), hogy mennyi szobor van csonka, sérült állapotban. Ennek az az oka, hogy a szigeten zajlott csetepaték, harcok folyamán az ellenfelek szándékosan kárt tettek, rombolták az ellenfél őseinek emléket állító, varázserejűnek hitt szobrokat.

g.s. fotója

2024-ben amerikai kutatók újabb bizonyítékokkal támasztották alá azt az elméletet, miszerint a Húsvét-szigeti óriási kőszobrok (moai) elhelyezkedése szorosan kapcsolódik a friss vízforrásokhoz. A Binghamton Egyetem régészei megállapították, hogy a szobrok többsége olyan part menti területeken található, ahol a talajvíz a tengerparton tör felszínre, biztosítva ezzel az őslakosok számára az ivóvizet. Ez a felfedezés arra utal, hogy a moai szobrok nem csupán vallási vagy rituális célokat szolgáltak, hanem praktikus funkcióval is bírtak, jelezve a közösségek számára létfontosságú vízlelőhelyeket.

A kutatók hangsúlyozták, hogy a sziget porózus vulkanikus talaja miatt a csapadék gyorsan elszivárog, így a felszíni vízfolyások hiányoznak. Ennek következtében a lakosok a part menti területeken felszínre törő talajvízre támaszkodtak. A moai szobrok elhelyezése tehát szorosan összefüggött ezekkel a vízforrásokkal, ami a közösségek túlélésének kulcsa volt.

Egyes szakértők azonban továbbra is vitatják ezt az elméletet. Jo Anne Van Tilburg, a Húsvét-sziget neves kutatója szerint bár a szobrok és a vízforrások közötti kapcsolat létezik, a part menti vízfolyások jelentősége nem volt akkora, hogy önmagukban indokolják a szobrok elhelyezését. A vita tehát továbbra is élénk a tudományos közösségben, de az újabb kutatások mindenképpen közelebb visznek minket a Húsvét-sziget rejtélyeinek megértéséhez.

2023-ban egy másik jelentős felfedezés is történt: a Rano Raraku vulkán kráterének kiszáradt tavában egy újabb moai szobrot találtak. Ez az első ilyen lelet a kráter területén, és tovább gazdagítja ismereteinket a sziget ősi kultúrájáról. A szobor arcvonásai még felismerhetők, bár az erózió jelentős mértékben megkoptatta azokat. A régészek és a helyi közösség jelenleg azon dolgoznak, hogy megfelelően konzerválják és megőrizzék ezt az újonnan talált moait, amely különleges betekintést nyújt a sziget történelmébe.

Ezek az eredmények tovább mélyítik megértésünket a Húsvét-sziget kultúrájáról és a moai szobrok funkciójáról, valamint rávilágítanak arra, hogy a sziget lakói milyen kifinomult módon alkalmazkodtak környezetükhöz és használták ki a rendelkezésre álló erőforrásokat.

További beszámolók

A Húsvét-sziget története jól példázza, hogyan lehet egy sziget teljes ökoszisztémáját tönkretenni, majd felismerve a hibákat, megkísérelni a helyreállítást és megőrizni a megmaradt értékeket.

A sziget ma Chile részeként működik, ennek következtében a lakosság többsége spanyolul beszél, de az idegenforgalom növekedése miatt az angol nyelv is elterjedt. Míg korábban a mezőgazdaság és a halászat dominált, napjainkban a gazdaság fő motorja a turizmus. A szigeten repülőtér, iskolák és kórházak épültek, valamint nemzeti parkot hoztak létre a híres moai szobrok védelmére. Erdőtelepítési programok indultak, és az óceán tisztaságát védő projektek is megvalósultak. Ez a gyors fejlődés azonban nemcsak pozitív hatásokkal járt; megjelentek olyan problémák is, mint a fiatalok körében terjedő kábítószer-használat és alkoholfogyasztás. A mintegy 5000 fős helyi lakosság évente körülbelül 60 000 turistát fogad, ami jelentős környezeti terhelést okoz, elsősorban a hulladék felhalmozódása miatt.

Az elmúlt évtizedekben számos kezdeményezés indult a hagyományos kultúra megőrzésére. A rapanui nyelv az idők során keveredett a tahiti, angol és francia nyelvekkel, valamint erős spanyol hatás alá került a chilei közigazgatás miatt. Ennek következtében sok gyermek nem tanulta meg anyanyelvét, és a rapanui nyelv majdnem kihalt. Ma már egyre több kulturális központ létesül, ahol igyekeznek újraéleszteni és tanítani a nyelvet, mielőtt végleg feledésbe merülne. A nyelv megőrzése azonban kihívást jelent, mivel mindössze tíz mássalhangzóból és öt magánhangzóból áll, és sok szó hasonlóan íródik vagy ejtődik, ami nehezíti a tanulást.

2022 októberében egy súlyos tűzeset következtében több moai szobor is károsodott. A chilei kormány és nemzetközi szervezetek, köztük az UNESCO, közösen dolgoznak a károk felmérésén és helyreállítási tervek kidolgozásán. 2024-re azonban a teljes helyreállítás még nem fejeződött be, és néhány szobor olyan súlyos károkat szenvedett, hogy már nem lehet őket eredeti állapotukba visszaállítani. Ez az esemény rávilágított a természeti katasztrófák veszélyeire, különösen az ilyen egyedülálló kulturális örökségi helyszíneken, és fokozott erőfeszítéseket tettek a sziget tűzvédelmének javítására, valamint a fennmaradt moai szobrok jobb megőrzésére és védelmére.

Eközben a legújabb kutatások megkérdőjelezik azt a korábbi elméletet, miszerint a sziget őslakosai felelősek lennének környezetük tönkretételéért. 2024-ben publikált tanulmányok szerint a helyiek alkalmazkodtak a korlátozott erőforrásokhoz, és a környezet átalakításával javították túlélési esélyeiket. Ez arra utal, hogy a korábbi összeomlás-elméletek helyett a sziget lakói ellenálló közösséget alkottak, akik képesek voltak fenntartható módon élni környezetükkel.

Összességében a Húsvét-sziget története komplex és tanulságos példa arra, hogyan hat az emberi tevékenység a környezetre, és milyen kihívásokkal jár a kulturális örökség megőrzése a modern világban.

---

A Húsvét-sziget (Rapa Nui) a Csendes-óceán déli részén, mintegy 3600 kilométerre Chile partjaitól található, és az UNESCO Világörökség részét képező Rapa Nui Nemzeti Park otthona. A sziget legismertebb látnivalói a monumentális moai szobrok, amelyek évszázadok óta foglalkoztatják a kutatókat és a látogatókat egyaránt.

A sziget első dokumentált európai felfedezése 1722 húsvétvasárnapján történt, amikor Jacob Roggeveen holland admirális hajója partot ért. A legénység meglepetésére hatalmas kőszobrokat találtak a part mentén, háttal az óceánnak, jellegzetes fejdísszel. Később, az 1770-es években James Cook kapitány is ellátogatott a szigetre, és megállapította, hogy a lakosok polinéz nyelvet beszélnek. A helyiek elmondása szerint őseik, Hota Matua törzsfőnök vezetésével, több generációval korábban telepedtek le a szigeten.

A moai szobrok lenyűgöző méretűek, némelyikük eléri a 20 méteres magasságot és több mint 80 tonnát nyom. A legnagyobb befejezetlen szobor akár 21 méteres is lehetett volna, súlya pedig elérhette volna a 270 tonnát. A szobrok készítésének és szállításának módja hosszú ideig rejtély volt. Azonban a legújabb kutatások szerint a szobrok elhelyezkedése összefüggésben van a friss vízforrásokkal; valószínűleg ezeket a forrásokat jelölték a moaiok elhelyezésével.

Korábban elterjedt nézet volt, hogy a sziget lakói ökológiai katasztrófát idéztek elő a természetes erőforrások kimerítésével, ami civilizációjuk összeomlásához vezetett. Azonban a legújabb genetikai és régészeti vizsgálatok ezt megcáfolják, és arra utalnak, hogy a sziget lakói fenntartható módon éltek, és nem okoztak ökológiai katasztrófát.

A sziget kulturális örökségének megőrzése érdekében a chilei kormány és nemzetközi szervezetek, köztük az UNESCO, közösen dolgoznak a moai szobrok védelmén és a természeti környezet helyreállításán. Az elmúlt években erdőtelepítési programok és az óceán tisztaságát védő projektek indultak, hogy megőrizzék a sziget egyedülálló ökoszisztémáját és kulturális értékeit a jövő generációi számára.

Fotóegyveleg

g.s. fotói

Vissza az elejére

Kommentek