ÚTIKRITIKA.HU / Chile / Santiago de Chile






hirdetes

útikritikák


Chile / Santiago de Chile

Santiago de Chile dióhéjban | Tetszett&Nem tetszett | Vélemények | Szállás | Közlekedés | Étkezés | Vásárlás | Szórakozás | Közbiztonság | Egyéb hasznos információk | Sky Costanera | Plaza de Armas | Katedrális | Casa de la Moneda | Patio Bellavista | Cerro San Cristobal | Santa Lucia-hegy | Egyéb látnivalók | Templomok | Múzeumok | Érdekes negyedek | Érdekességek | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

Tartalomfeltöltés folyamatban

Santiago de Chile dióhéjban

  • A városban kb. 310 ezren laknak, azonban vonzáskörzetével (Santiago Metropilis) együtt 7,2 milliós a lakosság!
  • Tehát Chile teljes lakosságának (18,2 millió) kb. 40 százaléka él a fővárosban és környékén.
  • Santiago (a helyi lakosok így rövidítve nevezik) a Mapocho-folyó völgykatlanában helyezkedik el.
  • A felhőkarcolós városrészt Sanhattan-nak nevezik (Santiago és Manhattan szavak összerakásából).

Elter Karesz fotója

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

  1. Sok metróállomás fantáziadúsan diszített (falfestmények szobrok, installációk stb.), igazán avantgarde
  2. A parkokban a szabadon, ingyen használható kültéri edzőgépek
  3. Turistaként sem szeretek temetőkbe menni, és a Buenos Aires-i La Recoletát se kedveltem másodszorra, de a Santiago-i Cementario General mégis érdekes volt, pl. Allende nagy családi mauzóleuma miatt
  4. Ahogy az Andok fenséges vonulatai látszódnak a város sok része felől, szuper háttér képként szolgálva
  5. A pompás Lastarria negyed a szépen rendbe hozott koloniális épületekkel
  6. A Parque Metropolitano-ban a két nyilvános medence Piscina Antilen és a Piscina Tupahue) a Santiagora nyíló fantasztikus panorámával
  7. Péntek este a La Piojera hangulatos piálós hely
  8. Bellavista negyedben a street art
  9. Providencia és a Las Cones negyedekben a modern építészet remekei
  10. A hagyományos gyógyszertárak és fodrászatok
  11. A Mercado Central halválasztéka

Nem tetszett

  1. A templomok egy része kívülről nincs olyan szép állapotban, mint belül
  2. Metróállomásokon automatából lehet pizzát venni (fujj)
  3. Túl sok a kóbor kutya, igaz meglepően jó bőrben vannak (Chilében amúgy remngeteg család tart kutyát), kutyaszar miatt a lábunk elé kell nézni 
  4. A 4 darabra szakítható zsemléjük nekem nem ízlett (egyébként a chileiek rengeteg kenyeret esznek)
  5. Elképesztően sokan cigiznek, a fiataloknál ez különösen riasztó
  6. Kicsi a sajtválaszték

Vélemények

"Santiago az Andok és a Parti-hegység vonulatai közé zárva nehezen szellőzik, levegője száraz, ezért a völgyben felgyülemlett szmog nagy problémát jelent a városnak. Santiago ezt parkok kialakításával próbálja ellensúlyozni. Bár sok parkot nem láttam, a szmog látványos volt, mivel a városból az Andok hófödte hegyeit csak homályosan, szürkén lehetett látni. A túra során a buszból kibámulva láttam neoklasszikus építményeket, mellette a modern felhőkarcolókat, és jó volt látni, hogy az ízléses és az ízléstelen milyen békésen megfér egymás mellett. A koloniális katedrális és a modern irodaház szelíden magasodnak együtt az utca fölé. Santiagoban egyszerre vannak jelen a múlt építészete, a jelenkor modern technológiája és a jövő érdekében tudatosan bővített zöld területek. Van még hova fejlődni, és bár picit poros és picit rendetlen, a végeredmény egy izgalmas város, ahol mindenki jól érezheti magát. " forrás



,, Santiagóban vagy 6 millió ember él, Chile lakosságának egyharmada. A város semmi különös, ugyan vannak szép kertes negyedek. Mi is egy ilyenben laktunk, neve Providencia volt, egy kis butik hotelben. Az árnyas kis utcákon az éttermek és kocsmák jómódú emberekkel voltak tele, hosszan az éjszakába ültek, boroztak vagy fagylaltoztak, haza menni, TV-t nézni vagy főzni nemigen akarództak.

Santiago, 600 méter magasan fekszik és hegyekkel van körülvéve. Mint város közelébe se jön annak a kettőnek, amit mi már régebben meglátogattunk Dél Amerikában, (Buenos Aires és Rio de Janeiro).

A belváros zűrös, kissé piszkos és tele szórakoztatókkal, tarhálókkal. A járdákon árusok egymás hegyén, hátán. Az az érzésed, hogy az illető a saját ruháit árulja, ki tudja, ki veszi ezeket? Nagyszámú citromsárga alsóneműt is árultak, nem tudtuk mire vélni miért? Később kiderült, hogy ezek viselése szerencsét hoz az Új Évre, dél amerikai hiedelem szerint.

xxx

A Gran Torre, Dél Amerika legmagasabb épülete. 68 emeletes. Ugyan a legfelső kilátó emelet nyitva van, úgyszintén a mellette levő több emeletes vásárló centrum, amolyan itteni Mamut, maguk az irodák üresek, mondta a vezetőnk. Kérdeztem miért? „Nincs az épülettel semmi baj – mondta - volt azóta nem egy földrengés… de a bürokrácia…valami engedély sok időbe telik…” - és legyintett. Számomra, Észak Amerikából jőve az ilyesmi érthetetlen. Az hogy az épület nincsen kiadva milliós károkat jelent a beruházóknak, ilyen késés ok nélkül, nálunk lehetetlen lenne. De itt… nem számít, nem a mi pénzünk!

Santiagót egy kis folyó szeli át, a nem messzi hegyekből jön. Gyors folyású sáros hegyi folyó, ahol a víz mennyisége hirtelen többszörösre növekedhet, így a folyó mély mederben van, hogy ki ne áradjon. Közelünkben a folyó mellett volt egy sétány. Lombos fák, ölelkező szerelmes párok, itt ott hajléktalanok kutyáikkal.

A folyón túl volt a Bella Vista nevű negyed, megint csak jómódú, de kisebb családi kertes házakkal, amolyan Pasarét szerű hangulat. Ha itt sétálsz egy idő múlva elérsz Chile nevezetes költőjének otthonához, Pablo Neruda házához, ami ma egy múzeum. A Nobel díjas költő, Chile irodalmi büszkesége. Ahol megfordult, ahol élt, manapság múzeum van, elismerése, megérdemelten, egyedülálló. (2017)" forrás

.

Szállás

Ajánlott szállodák:

2 csillagos: Hotel Lorato

3 csillagos: Hotel Ibis Santiago Providencia

4 csillagos: Hotel Plaza San Francisco

Más Santiago Chile-i szállodák keresése itt - hotelscombined.com magyarul

Közlekedés

Metró

Megkerestük a metrólejárót, ahol beszereztünk egy metrókártyát, aminek itt bip! a neve. Sajnos csak automatát találtunk, ráadásul előttünk két helyi szerencsétlenkedett, akiknek végül nem sikerült a tranzakció. Nem tudom, mi bajuk lehetett, mert nekem működött minden. Angol menüből kiválaszthattam, hogy kártyát is akarok, és feltölteni rá ötezer pesót. Itt is elég volt kettőnknek egy kártya, mint Argentínában, viszont itt kissé nehéz kiszámolni, mennyit töltsünk fel, mert nem egységes a tarifa. A nap nagy részében 750,- peso a viteldíj, csúcsidőben viszont 830-at von le. Végül is tök mindegy, mert ez csak 3-400 Ft/jegy. (2024) forrás


Taxi


Busz


Kerékpár

Santiagoban meglepően sok kerékpárút van.

Étkezés

Kedvenc pékségünk (ha francia is): a Le Fournil csodás bagettel és sütikkel.

A legjobb vega étterem: az El Huerto.

Visszatértünk a belvárosba császkálni egy kicsit, és a José Victorino Lastarria utcácska hangulatos végében leültünk egy késői ebédre a legszimpatikusabbnak tűnő étteremnél. Rendeltem egy cevichét, amit az UNESCO a perui konyha és az emberiség szellemi kulturális örökségének ismer el, de a chileiek is remekül készítik. Aperitifnek két pisco sourt kértünk, amin viszont már erős vita folyik, hogy perui vagy chilei találmány. Minden esetre, a pisco egy borpárlat, amit senki nem iszik töményen, hanem különböző receptek szerint, édes-savanykás koktélt kevernek belőle. (Innen a sour utótag.) Hm... forrás

Vásárlás

A Bandera utcában príma használtruha boltok vannak.

Parque Araucano

Mercado Central


"Utolsó megállónk egy kézműves bolt volt, ahol Chile leghíresebb kövéből, a Lapis lazuli-ból készült ékszereket. Közben megkínáltak minket Chile nemzeti italával, a Pisco Sour-ral is. A városnézésnek ezt az adjunk-el-a-turistáknak részét nem szeretem, de sokan, akik másnap már repültek tovább, itt vették meg szuvenírjeiket." forrás


Egy közeli bevásárlóközpontban pénzt váltottunk. Régi beidegződés, hogy mindig legyen helyi cash a zsebben, mert az önbizalmat ad, de azt kell, hogy mondjam, kártyás fizetés tekintetében a legfejlettebb nyugat-európai országok szintjén áll Chile. (2024) forrás

Szórakozás

Szombat éjszaka a Bellavista negyedbe kell menni bulizni. A Pio Nono nevű utca az epicentrum.

Közbiztonság

Santiago szegény peremkerületeit kerüljük el, a központi negyedekben pedig, tanúsítsunk óvatosságot. Zsebtolvajok ténykednek, a turisták becsapásával itt-ott próbálkoznak. Az útlevelünket hagyjuk inkább a hotelben. Sok pénz se legyen nálunk. A forgalmas helyeken, a metrón, a buszon a táskánkat, hátizsákunkat szorítsuk a felsőtestünkhöz, persze elöl. Mobiltelefont, videófelvevőt ne virítsuk, csak ha éppen nagyon szükségünk van rá.

Olvastam valahol, hogy Chile a második legalacsonyabb gyilkossági rátával rendelkezik az amerikai kontinensen Kanada után, és hogy Santiago Latin-Amerika egyik legbiztonságosabb nagyvárosa. Nem vontam kétségbe ezen állítások igazságtartalmát, ezért a szálláshely kiválasztásánál az volt a legfontosabb szempontom, hogy közel legyen a vonat- és busz-pályaudvarhoz, és nem árt, ha metrómegálló is van a közelben. Aztán, amikor a reptéren felvettem a bérelt autónkat, a kölcsönzős megkérdezte, hol szállunk meg. Amikor bediktáltam a szálloda címét, a fejét csóválta, hogy az nem a legjobb környék. Ne aggódjon – feleltem – van garázsuk. Nem a kocsit féltem, hisz teljes körű a biztosításuk – felelte –, hanem magukért aggódom... Jó kilátások... Ráadásul mindez éjfélkor.

Azon kívül, hogy egy csöves aludt frissen vasalt kartonlapok közt a hotel melletti kis utcában, nem találtuk annyira veszélyesnek a helyet. Nem mondom, hogy szívesen laknék ott, és a szálloda ajtaját is folyton bezárva tartják, de például Hondurasban lefűrészelt csövű puskája volt a portásnak. Na, az para. (2024) forrás

Egyéb hasznos információk

1. A közterületeken érdemes nézni, hogy mennyire szokásos a szerelmes párok részéről a szeretet közszemlére engedett megnyilvánulása (smárolás, ölelkezés, a metróállomásokon és a tereken a vad egymásba fonódás). Szokatlan, érdekes. 

Sky Costanera

Plaza de Armas

Katedrális

Casa de la Moneda

Patio Bellavista

Cerro San Cristobal

Jócskán benne jártunk a délutánban, amikor átkeltünk a várost kettészelő, Mapocho-folyón, hogy feljussunk a San Cristóbal hegyre. Santiago Gellérthegyére sikló visz fel potom 2150 pesoért (860 Ft), amire a helyszínen váltottunk jegyet. (Hétvégén érdemes online foglalni, mert akkor kisebb sort kell végigállni.)
A rozogának tűnő kocsi meredeken emelkedett a hegytető felé, majd a csúcs előtt néhány száz méterrel megállt. Innen gyalogszerrel jutottunk fel a Szűz Mária szoborhoz, ahonnan pazar látvány tárul a városra. Sajnos a szmog kitakarta a háttérben álló Andok hófödte hegykaréját, de így is lehetett látni a hatmilliós chilei főváros roppant méretét. A hegyről lejöhetünk lanovkával is, ennek az állomásához busz viszi el a kényelmesebb (értsd: lusta) népeket. Mi nem ezt a megoldást választottuk, mert a város egy olyan pontjára vezet le a kötélvasút, ahol nem volt dolgunk. forrás

Santa Lucia-hegy

Cerro Santa Lucia

Egyéb látnivalók

Parque Bicentenario


Congresso Nacional


Templomok

Iglesia de La Merced


Múzeumok

La Chascona Casa Museo (Pablo Neruda háza)


Emlékezeti és Emberi jogok múzeuma (Museo de la Memoria y los Derechos Humanos)

Museo Chileno de Arte Precolombino


Museo Interactivo Mirador


Érdekes negyedek

Bellavista


Lastarria


Providencia

Érdekességek

1. A chileiek nagyon szeretik a citromot. Rengeteg ennivalóra csepegtetnek citromlét.

2. Rengeteg lány, nő keresztneve a Maria.

3. Búcsúzáskor itt is nagyon szokásos a ciao.

Olvasmányos linkek

A Paseo Ahumada sátálóutcán ballagva, úgy éreztem, mintha Barcelona házai között járnék. A tiszta burkolaton jól öltözött emberek grasszálnak, a kirakatokban igényes portékák várnak új gazdájukra. Azt hiszem, újra kell kalibrálnom Chiléről alkotott képemet. Közel húsz éve jártam itt utoljára, és a különbség szembetűnő. A Plaza de Armas (főtér) árnyas fái között, utcazenészek muzsikája mellett ebédeltek a dolgozók, akiknek nem adatott meg, hogy hazaugorjanak kajálni. Merthogy Chilében olyannyira az ebéd a legfőbb étkezés, hogy akár két órára is bezárhatnak a hivatalok ilyenkor. Beszéltem egy tanárral az út során, aki elmesélte, hogy az iskola is bezár ebédidőben, és a gyerekeknek vissza kell menniük délután a suliba a maradék tudományért. A tér sarkán áll a Metropolitan Cathedral. Az első templomot 1566-ban egy inka szentély alapjaira emelték itt. Az 1647-es földrengés elpusztította, és csak 1687 re sikerült restaurálni, de negyven évvel később, egy újabb rengés használhatatlanná tette. A ma látható neoklasszikus stílusban épült templomot 1873-ban adták át. Szerencséje, hogy átvészelte minden idők legnagyobb földrengését 1960-ban, mert a 9,5-ös földmozgás epicentruma hétszáz kilométerrel délebbre volt. A mi szerencsénk pedig az, hogy Dél-Amerikába még nem gyűrűzött be az az európai szokás, hogy pénzt kérjenek Isten házába belépésért. (2024) forrás

Fotóegyveleg

Vissza az elejére


Kommentek

Gábor, 2024. 03. 22. 18:05
2024-es tapasztalatok: https://fikatours.blogspot.com/2024/03/chile.html


FFerencF, 2018. 12. 26. 22:08
Dél-Amerikában utazva, 2018. október közepén 4 napot töltöttünk Santiago de Chilében.
Mivel négyen voltunk (a bőröndök miatt), mini busszal mentünk be a repülőtérről a városba. A repülőtéren volt több taxis társaság is, mi a GETTRANSFER céget vettük igénybe. Reális ár, korrekt szolgáltatás. A főtér melletti Hotel Panamericano szállodában laktunk (nagy szoba, jó svédasztalos reggeli), ami közel volt a legtöbb nevezetességhez.
A metróhoz Bip kártya kell, de elég csak egyet megvásárolni és feltölteni, ahányan utaznak vele, annyiszor kell lehúzni. Mi végül csak egyszer utaztunk metróval, mert 4 főnek a taxi olcsóbb volt, és közvetlenül a célhoz vitt. A taxisok nem akartak átverni, óra szerint fizettünk, még borravalót sem nagyon vártak el.
A chileiek kedvesek és segítőkészek voltak, igaz elég kevesen tudtak angolul. Az emberek döntő többsége fehér, alig láttunk indián, vagy más keveréket. Biztonsági problémánk nem volt, nem loptak el semminket, lopást, vagy rablást nem is láttunk, igaz szinte mindig láttunk rendőröket az utcán.
A 4 nap bőven elég volt a főbb nevezetességek megtekintésére, persze jutott idő a Bellavista negyed Pio Nono nevű utcában iszogatni (helyi sör és Pisco sour koktél, eléggé retró helyek, de jók) és megkóstolni a Lomo a lo pobre marhaszeletet két tojással és sült krumplival (és mellé vörös borral). Chile nem olcsó ország, az árak hasonlóak, de inkább magasabbak, mint itthon. Egy Lomo a lo pobre (jó nagy) étteremben 12 ezer Peso volt, mellé egy jó chilei bor 8-10 ezer Peso. Minden étteremben, presszóban, vagy sörözőben (kiszolgálási díjként) hozzá tettek 10 százalékot a számlához, így a borravaló kérdését a maguk módján megoldották.
Ezeket néztük meg:
Plaza de Armas (főtér, jól néz ki, sok ember)
Catedral Metropolitana (főtéren, ingyenes belépés)
Cerro San Cristobal (860 m. magas hegy, sikló+kötélpálya a végén, jó rálátás a városra, legalább fél órát kellett várni a siklónál)
Sky Costanera (toronyház, pláza, önkiszolgáló étterem és kilátó, elég borsos áron lehet felmenni a kilátóba, 15 ezer Peso egy felnőtt jegy, ebben az ingyen WIFI is benne volt!).
Museo de Arte Chileno Precolombino (nagyon érdekes)
Chilean National Museum of Fine Arts (de Bellas Artes)
Palacio de la Moneda (elnöki palota, kívülről).
Mercado Central (alapvetően érdekes halpiac, de vannak halas éttermek, meg gyümölcs és szuvenír árusok is),


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon