.
Punta del Este - j . cs . fotója
.
,, Uruguay-t rokonszenves országnak találtuk. Tetszett, hogy szeretnek kicsik lenni a két óriás szomszédságában. Nincsenek kiemelkedő turista nevezetességei, szóval nyilván egy európai utazónak csak azután érdemes idejönni, hogy Dél-Amerikában járt Rióban, Buenos Airesben, Peruban és Kolumbiában. Az uruk el vannak ájulva a strandjaiktól, de hát Délkelet-Ázsiában és a karib térségben sokkal szebbek vannak. Ami a legrosszabb Uruguayban, az a pocsék ár-érték arány. Rossz minőséget kínálnak baromi sok pénzért. Mégis tetszett az ország és jól volt vele megismerkedni. A leginkább az emberek tetszettek, mert természetesek, nem rázzák a rongyot. Normális országot teremtettek, és most már jó ideje működik a demokrácia. (aji, 2018)
"Uruguay a rosszmájú argentinok szerint Buenos Aires külvárosa. Tény, hogy az ország annak köszönheti függetlenségét, hogy a brazilok és az argentinok nem tudtak megegyezni, melyikük csatolja magához a területet. Egykor ugyanis a portugálok gyarmatosították a mai Uruguayt: Colonia del Sacramento, az egykori portugál helyőrség ma a világörökség része. Úgyhogy mégiscsak van valami Uruguayban, amit érdemes megnézni, gondoltam. Na és persze Montevideo is bizonyára érdekes, hiszen mégiscsak egy főváros. Több úti cél sajnos nem fért bele a szűkre szabott időbe, a Punta del Estében található híres strandokhoz pedig amúgy is hideg volt még az októberi tavaszban.
Nos, Colonia del Sacramento, ahová a Buenos Airesből induló, szuper-modern komphajók megérkeznek, valóban nagyon klassz hely, míg Montevideotól egyáltalán nem voltam elragadtatva. A főváros eléggé lepukkant, az egykori portugál helyőrség viszont nagyon barátságos. Igen, talán ez a megfelelő jelző egész Uruguayra: barátságos ország, vagy "paisito" (országocska), ahogy a lakói becézik. Mert az uruguayiak egyik alapélménye, hogy az országuk kicsi. Legalábbis a két óriási szomszédhoz, Argentínához és Brazíliához képest, Magyarországnál ugyanis még ez az országocska is kétszer nagyobb. És tartogat néhány rendkívül kellemes meglepetést" forrás
Sao Pauloból Montevideoba az oda-vissza repülőjegyért fejenként 180 ezer forintot fizettünk. Egy 2 és fél órás repülésért. Akkor, amikor Budapest-Los Angeles retúr jegyet lehetett éppen venni 130 ezer forintért. Kár hogy nincs Dél-Amerikában olyan, mint az Air Asia.
Jön!
"Siettünk Puerto Maderába, hogy elérjem a 11.30-as Buquebust. Így hívják a vízi ingajáratot, naponta kétszer közlekedik a két főváros között. A komp belülről olyan, mint egy repülőgép, csak persze szélesebb, érdekes, hogy nem lehetett kimenni a fedélzetre. Nem is volt fedélzet. Úgy nézett ki, mint egy óriási, fedett motorcsónak. Kaját persze nem adtak. Azért a 152.50 pesoért pedig járna! A leghátsó sorba ültem, hogy lássam távolodni Argentínát (arra nem gondoltam, hogy jó lenne látni közeledni Montevideot). A hajó által felvert hullámok karamell barnák voltak - a Rio Paranáról tudni kell, hogy legalább olyan mocskos, mint a mi Dunánk az Erzsébet-híd alatt! Ébredéskor már közel voltunk Uruguayhoz, a hullámok hófehéren fodrozódtak, mert itt a Rio La Plata táplálja az öblöt és az sokkal tisztább. Itt egy csepp eső nem esett, és a hőmérséklet is magasabb volt néhány fokkal. (2002)" forrás
Szállodák
Punta del Estén kívül nincs túlkínálat belőlük az országban. Kisebb helyeken ezért a választék is korlátozott. Mivel a 2017-es évben 4 millió turista jött Uruguayba, a látogatók száma viszonylag magas. De az össze látogató Montevideoba és Punta del Estébe megy. A turisták 99%-a környező országokból érkezik. Az az általános szabály, hogy az emberek oda utaznak a három ország között(Argentína, Uruguay és Brazília), ahol éppen olcsóbb a nyaralás.
Általában Uruguay nem egy olcsó célpont, ez sajnos a hotelek árain is látszik.
Airbnb
Uruguay kicsi és zárt ország, viszonylag kevés európai látogatóval. A hostok általában nem utaznak. Nem tudják, mire van az utazóknak szüksége, nem tudják, hogy a gyors wi-fi mennyire hozzá tartozik a mindennapi kényelemhez. A drága lakásokban lehetnek elvárásaink, a közepes vagy olcsóbb helyeken általában nem. Az ágyneműt külön adják, a takarítást, rendrakást elvárják. Általában nagyon kedvesek és általában nem tudnak angolul.
A közúti közlekedés szabályai alapjában véve azonosak az európaiakkal. Autót bérleni praktikus a vidéki túrákhoz vagy akkor, ha valaki a külvárosban lakik. Montevideoban egyébként a tömegközlekedés jó.
Uruguayban járványveszély jelenleg nincs. A közkórházakban az alapellátás biztosítása külföldiek számára elérhető áron történik. A balesetbiztosítás területi elven működik, tehát akinek a főváros valamelyik biztosítójával szerződése van, nem biztos, hogy ez alapján vidéken is jogosult a szükséges szolgáltatás igénybevételére. Ha valaki biztosítást szeretne kötni, arra csak itt, a helyszínen van lehetőség, mivel az uruguayi szolgáltatóknak nincsenek közvetlen nemzetközi szerződéseik. Az országban működő külföldi egészségügyi ellátóhelyek tarifái gyakorlatilag az európaiakkal azonosak, az ellátás színvonala megfelelő. A napsütés, az ibolyántúli sugárzás nagyon intenzív.
Montevideó - mariska bolt - Kriszta fotója
"Talán az első dolog, ami szinte sokként éri az embert, főleg, ha éppen a szebb napokat is megélt Argentínából érkezik, hogy Uruguay nagyon drága. Egy normál boltban körülbelül francia, egyes termékeknél inkább svájci árak várják az embert. Ezalatt értem, hogy egy doboz tojás 600 forintba, egy kis üdítő 400 forintba, egy kg paradicsom átlagosan 600 forintba kerül. Egyértelműen drágább, mint Németország. Itt is igaz egyébként az Argentínában is érvényben lévő rendszer, miszerint a nagy hipermarketek a legdrágábbak, majd jönnek a kisebb szupermarketek, de elfogadható árak inkább a kis sarki boltokban vannak (ahol többnyire választék nincs), majd legolcsóbb megoldásként az úgynevezett "feria", vagyis mobilpiac jön szóba, ahol mindent a bolti árak 20-30%-áért kaphatunk." forrás
"Az árak valóban az egekben vannak. Egyes alapélelmiszerek az otthoni árak többszöröséért kaphatóak, ezért rengetegen a hetente többször több helyen tartandó "feria"-kat, vagyis piacokat veszik célba, ahol majdnem minden szupermarketekben kapható termék elérhető úgy 20-30 %-kal olcsóbban, de azért még mindig igen drágán. A dolgozó huszonévesek nagyon nagy része otthon lakik, mert nem tudja megengedni magának az albérletbe költözést, hiszen a bérleti díjak is igen magasak. Árak szempontjából sokan az "argentin összeomlástól" várják az enyhülést, vagyis, ha Argentína gazdasága teljesen összeomlik, az nagy hatással lesz a szomszéd Uruguayra, már csak a visszaeső argentin kereslet miatt is, ami jelentősen lejjebb viheti az árakat. (2014)" forrás
Kriszta fotója
Uruguay a térség legbiztonságosabb országa. A külföldieket leginkább érintő bűncselekmények a lopás, esetenként külföldi bűnözők által elkövetett rablás. Terrorista jellegű veszélyek nincsenek.
"Ugyan beszámoltam a három hónap alatt tapasztalt egy utcai rablásról és egy zsebtolvajlásról, azért összességében az a véleményem, hogy Uruguay vidéki része -többnyire emberek híján :-)- nem igazán veszélyes, Montevideo-ban pedig nagy odafigyeléssel probléma nélkül lehet élni, már ami a közbiztonságot illeti. A helyiek viszont ennek ellenére egyre többet panaszkodnak a tendenciára, ami egyáltalán nem a jó irányba halad.. (2014)" forrás
Magyarország Buenos Aires-i Nagykövetségének van egy konzuli irodája Montevideo-ban:
Cím: Cooper 2133 Uruguay, 11500 Montevideo
E-mail cím: mission.mvd@mfa.gov.hu
Telefonszám munkaidőben: +59826031351
Telefonszám: +59891883976
Ügyvívő: Kanazirev Nikoletta
------------------------
van egy tiszteletbeli főkonzulunk, Juan José Mártony Schmidt.
Résen kell lenni. Uruguay nem olcsó, nem szeretnek más valutát elfogadni a szolgáltatásokért. A pénzváltók nyitva tartása eléggé szűkös, a Plaza de Independencián is bezárnak szombaton kettőkor és nem nyitnak ki hétfőig újra. Csekket nem fogadnak el, csak pesot vagy bankkártyát. Bankkártyánál pedig a dupla váltás és az árfolyamkülönbözet is az utazót terhelik.
Anomália: a buszon nem fogadnak el nagyobb címletet, már 500 pesost sem, csak 100-ast.
Tilos a húskészítmények és nyershús, valamint zöldségfélék bevitele. Az ilyen termékeket a határon elkobozzák.
A fővárosról külön aloldalon írunk. Itt.
"Napközben tehát többnyire fürdés és pihenés volt a program, közben persze figyeltem, mivel múlatja az idejét a strand népe, vagyis Argentína luxust kedvelő rétege. Puntában végeláthatatlan a repertoár, ha elfoglaltságot szeretnénk keresni. Szörf- és búváriskolák, jet skit és egyéb közlekedési eszközöket minden sarkon lehet bérelni, a város kikötőjében pedig a hajóval, yachttal közlekedő turisták is kiköthetnek. Persze itt is az argentin zászlókkal díszített vízi járművek voltak többségben, mintha csak Buenos Aires kikötőjében jártam volna.
A mesés óceánparti naplemente után feléledt a belváros is. Csillogó-villogó kaszinók, tömött éttermek, szabadtéri koncertek és szórakoztató programok közül lehetett válogatni. A helynek – mint általában a Miami-jellegű városoknak – pezsgő éjszakai élete van. Meglepetésemre a szupermarketek is egészen későig nyitva voltak, és várták azt a réteget – főleg a már kissé becsípett argentin fiatalokat –, akik az átszámítva ezer forinttól induló éttermi sörárak helyett valami megfizethetőbbre vágytak. A város egyébként a szezonon kívüli időszakban (április-október) a csípős uruguayi tél miatt szinte teljesen kihalt, sok bolt, étterem és szálloda nem is üzemel, így – akárcsak nálunk, a Balatonon – a nyári kánikulában kell mindenkinek az éves profitot megtermelnie." (2014) forrás
a. sz. fotói
Jön!
A nyár decembertől március elejéig tart.
Chile mellett Uruguay az a latin-amerikai ország, ahol a legkisebb a korrupció mértéke. A politikai és szakszervezeti jogok tekintetében az egyik legdemokratikusabb latin-amerikai ország. Az ország kivitelének kétharmada agrártermék. Az ország gazdasága zömében a mezőgazdaságon és a szolgáltató szektoron alapul. A gazdaság gyengélkedik és emiatt sok fiatal kivándorol.
"Montevideoban lakik az ország lakosságának közel 40%-a (1,3 millió), a többiek szétszórtan a közel kétmagyarországnyi területű országban. Montevideo egyébként így visszatekintve barátságos hely, de különösen szépnek vagy izgalmasnak nem nevezném, az utcák szemetesek és nem igazán vannak karbantartva, sok a lerobbant ház és autó, hétköznap estén pedig sokszor még egy jó bulit sem lehetett találni a nyár közepén. Ha mindenképpen Uruguayban kellene élnem hosszabb ideig, akkor mindenképpen az Atlanti-óceán partjához közeli kis települések egyikét választanám. La Paloma és Punta del Diablo nagyon tetszettek, illetve ha anyagilag megtehetném, Punta del Estét is szívesen választanám. (2014)" forrás
"Ne feledkezzünk meg Uruguay legújabb nemzeti büszkeségéről, a világ legszegényebb - és legjobb fej - államfőjéről, José "Pepe" Mujicáról, aki az utóbbi egy-két évben az internet sztárjává vált bölcs és/vagy megbotránkoztató kijelentéseivel, amelyek YouTube-videókon és Facebookon megosztott képeken terjednek. Az egykori tupamaro-gerillát 2009-ben választották az ország elnökévé, de korábbi puritán életstílusával a közjogi méltóság felvétele után sem volt hajlandó szakítani. Továbbra is Montevideo külvárosában él egy farmon feleségével és Manuela névre hallgató, háromlábú kutyájával, aki gyakran az interjúkba is beleugat. Ha nem a tömegközlekedést használja, akkor bogárhátú Volkswagenjével jár munkába, havi két és fél millió forintnak megfelelő elnöki fizetésének 90 százalékát pedig jótékony célokra fordítja.
Pepe Mujica különös életvitelével már korábban is felkeltette a sajtó figyelmét, de akkor vált az internet kedvencévé, amikor 2012-ben az ENSZ egyik konferenciáján röviden és egyszerűen, de kimondta azt, amit államfőtől nagyon ritkán hallani: hogy a fejlődés fenntarthatatlan, amennyiben azt az anyagi javak halmozásaként fogjuk fel. "A gazdag országok fejlődési és fogyasztási modelljét akarjuk?" - kérdezte felszólalása elején. "Ezt kérdezem önöktől: mi történne ezzel a bolygóval, ha Indiában ugyanannyi autó jutna egy háztartásra, mint Németországban? Mennyi oxigénünk maradna?" forrás
"Uruguay jelenlegi elnöke, Jose 'Pepe' Mujica amolyan szentemberként híresült el a nemzetközi sajtóban, leginkább a marihuánához való liberális hozzáállása és adakozó tevékenysége miatt (fizetésének nagy részét szegények megsegítésével foglalkozó szervezeteknek adja). Ehhez képest a z uruguayi társadalom közép- és felsőbb osztályának nagy része nem igazán kedveli Mujicát, többek között nagyon szociális politikája és kiszámíthatatlansága miatt. Sosem felejtem el a tekinteteket, amiket kaptam, mikor először kérdeztem, hogy mi a véleményük a "világ legszegényebb" elnökéről. (2014)" forrás
Ajánlott linkek a témában:
97,3 % az írástudók aránya, és ez is jelzi, hogy a lakosság civilizált, tanult. Jellemző általánosítások az uruguayiakról: provinciálisak, nyugodtak, nem túl temperamentusosak (dél-amerikai viszonylatban), kicsit maradiak, nem szeretik a változásokat.
"Mindvégig az volt az érzésem, még a szórakozóhelyeken is, hogy az uruguayi átlagember egyszerűen laza, nincs túlöltözve, kevésbé számít a márkás ruha, kabát, cipő, stb. jelenléte, mint mondjuk Argentínában vagy Brazíliában. Uruguayban az argentin trenddel ellentétben a kövéreket nem rekesztik ki a társadalomból, és a fiatal lányoknak sem kell non-stop hatalmas sarkú cipőben és totál kifestve járkálniuk, hogy elég trendik legyenek. Uruguayban egyszerűen elfogadnak, és ez jó! (2014)" forrás
Jön!
"Uruguayinak lenni az örök kisebbrendűségi komplexuson túl még azt is jelenti, hogy az ember egyfolytában hatalmas steakeket töm magába. Az ország Montevideon kívül eső része ugyanis tágas pusztaság, csupa bukolika, olyan, mint a dimbes-dombos Dél-Dunántúl, itt-ott pálma- és eukaliptuszfákkal feljavítva. A vidéki Uruguay lakói elsősorban marhatenyésztésből élnek, aminek az a nagyszerű következménye, hogy szinte fillérekért lehet óriási húsokat ebédelni. Colonia del Sacramentóban felkerestem egy olyan éttermet, amely részt vett a világ legnagyobb marhahússütésében. Dél-Amerikában csínján kell bánni a cégtáblákra festett világrekordokkal: nincs olyan település, amely ne valami bizarr világrekord helyszíneként hirdetné magát. Az azonban kétségtelen, hogy a darab hús, amit kértem, mindkét irányban lelógott a tányérról.
Aztán a pincérrel beszélgetve kiderült, hogy Uruguay egy rövid ideig valóban a világ legnagyobb hússütője titulussal büszkélkedhetett. Az uruguayi néplélek rejtelmeibe nyújt némi bepillantást a következő történet: 2008-ban húszezer ember gyűlt össze a montevideoi futballstadionban, köztük a coloniai vendéglátósok is, hogy megrendezzék a világ legnagyobb szabadtéri hússütését. Ez sikerült is, az esemény bekerült a Guinness-rekordok könyvébe. A stadion gyepén másfél kilométer hosszan felállított grillállványokon összesen 12 tonna húst sütöttek meg, legyőzve ezzel a korábbi világrekorder Mexikót, ahol csupán nyolc tonna húst faltak fel egyetlen nap alatt. Az eseményen felszólaló Luis Alfredo Fratti, az Uruguayi Húsügyi Hivatal elnöke bejelentette, hogy "mostantól hivatalosan is mi vagyunk a világ legnagyobb állattenyésztő országa". A nemzeti büszkeségbe azonban három évvel később csúnyán beletiportak - vajon kik? - a fránya argentin szomszédok. 2011-ben 13 tonna húst sütöttek a Pampa egyik kisvárosában, 30 ezer résztvevővel." forrás
"Uruguay magasan a legnagyobb húsfogyasztó a világon, a legutóbbi statisztika szerint több, mint 90 kg húst fogyaszt egy ember átlagosan évente. Ezen belül is legnagyobb százalékban marhahúsról van szó. Sikerült megismerkednem olyannal, aki sokszor reggelire is hideg steaket eszik, illetve az teljesen normális, hogy egy étkezés alkalmával legalább egy húsos étel az asztalra kell kerüljön. Mikor azt vizsgálták kutatók, hogy az uruguayiak körében a többi néphez képest miért nem kimagasló a köszvényben szenvedők aránya, akkor arra jutottak, hogy a húsfogyasztás negatív hatásait egyértelműen a mate tea fogyasztása kompenzálja. A mate ugyanis legalább annyira népszerű, mint a hús, és rengeteg pozitív hatása van.." forrás
"Keserű, de felpörget: Szerencsére van más is, amiben az uruguayiak világelsők lehetnek. Bár Argentínában is úgy isszák, mintha az életük függne tőle, az igazi matérajongók azonban egyértelműen az uruguayiak. A maté egy tízméteresre is megnövő fa levele, amelyet megszárítanak és megőrölnek, és aztán a keserű zöld teára emlékeztető főzetét frissítőként fogyasztják. Pontosabban nem is a főzetét. A lényeg éppen az, hogy 80-90 fokos vízzel kell felönteni, kis adagokban. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy sétál a négytagú uruguayi család az utcán, mindegyikük kezében kis, kivájt tök (calabaza), benne a maté, a tökből kiáll egy fém szívóka (bombilla), a hónuk alatt pedig egy legalább kétliteres termoszt (termo) hurcolnak forró vízzel, ebből öntik fel folyamatosan a tökben ázó matét. Ez a folyamat, ahogy a leírás alapján is sejthető, a négytagú család mind a nyolc kezét igénybe veszi, de ha közben valakinek fagyizni, cigizni vagy telefonálni támad kedve, azt is megoldják valahogy, például a termoszt a hónuk alá szorítva. Ha beülnek egy étterembe, ott ingyen utánatöltik a termoszukat, hogy tovább szörcsöghessenek. A végtelenül békés uruguayiakat szerintem csak egyféleképpen lehetne kihozni a sodrukból, ha megvonnák tőlük a napi három-négy liter matéjukat." forrás
![]()
Montevideói buszon a mate ivást tiltó tábla (a balesetveszélyesség miatt) - Kriszta fotója
,, Szegény Uruguay a dél-amerikai körutak mostoha sorsú számkivetettje:) A "Nagy testvér" Argentína, a rengeteg világszínvonalú látnivalójával és Brazília egész egyszerűen a jelentéktelenség homályába süllyeszti ezt a kis országot és az átlag Argentínába látogató turista éppen csak azért illeszti be a programjába Uruguay meglátogatását, mert szárnyas hajóval pár óra alatt elérhető Buenos Airesből, s igy elmondhatja magáról, hogy "voltam Uruguayban is"+ megvan a pecsét az útlevelében.
Ez az esetek döntő többségében kimerül abban, hogy reggel átugranak a La Plata folyó torkolatán, a szembeparton fekvő uruguayi fővárosba, ott ellébecolnak céltalanul pár órát, fényképezkednek a város főterén, valamint lőnek pár képet a város folyóparti MONTEVIDEO felirata előtt és délután visszahajóznak Buenos Airesbe. Nem láttak gyakorlatilag semmit, nem csináltak semmi értelmes dolgot, csak kaptak egy pecsétet az útlevelükbe és nagyon elégedettnek érzik magukat, hogy na ez is "kipipálva". Nem túl sok olyan turista van a világban, aki Uruguay miatt utazna Dél-Amerikába és ez valahol érthető is.Én úgy döntöttem, hogy pontosan azt fogom csinálni amit NEM csinál az átlag turista: időt szánok Uruguayra. Nem vártam valami turisztikai csodát ettől az elhanyagolt kis országtól, mert az itt nincs. Csupán körül szerettem volna nézni benne, kicsit együtt lenni és együtt enni a helyiekkel.
Uruguay eltörpül két gigantikus szomszédja mellett és a kissé túlságosan is büszke argentinok Uruguayt lenézően: Buenos Aires "külvárosaként" emlegetik. Az mindenesetre tény marad, hogy a terület kb azért lett önálló ország, mert a portugálok és a spanyolok addig-addig veszekedtek a földterület tulajdonjogán, hogy a helyieknek végül elegük lett és megszületett Uruguay:) Ebben az országban nincsenek nagy világcsodák. Unalmas pampa borítja az ország nagy részét, pár kóbor pálmával tarkítva, épkézláb erdő sem nagyon maradt. Nincs egy valamirevaló nemzeti parkja és még a legmagasabb hegy is csak 514 méter. Viszont van pár szép tengerpartja, van egy UNESCO Világöröksége(Colonia del Sacramento városkája), az emberek pedig hihetetlen kedvesek és az ország abszolut biztonságos. Ez pedig itt Dél-Amerikában nem is olyan gyakori jelenség. Volt hogy éjfélkor caplattam vissza a hostalba egyedül egy késői vacsora után és meg nem fordult a fejemben hogy féljek, vagy akárcsak szaporázzam a lépteimet. Argentína és Chile mellett ez a kontinens 3. országa ahol biztonságban érezheti magát az ember.
Argentínából a busznak két előnye is van: Mivel este 9-kor indul és reggelre érkezik Montevideoba, máris spóroltál egy éjszakai szállást:) A fekvőágyas buszok elképesztően kényelmesek, simán végigalszod benne az éjszakát. Arról nem beszélve, hogy a buszjegy sokkal olcsóbb mint a hajó. Így felültem este 9-kor a buszra Buenos Airesben, elaludtam mint akit agyonvertek és reggel 7-kor keltettek Montevideoban. Valami szállás után kellett néznem, neten találtam is két hostalt és a buszterminálról odavitettem magam az egyikhez. Szinte csak azt néztem, hogy közel legyen az Independenciához, Montevideo főteréhez, ez ott volt két sarokra tőle, úgyhogy ledobáltam a cuccaimat és elidnultam körülnézni a városban. A hostal a plaza Constitución sarkánál volt, 2 percnyire az Independenciától:
Régen ez volt Montevideo főtere a hozzá való alapvető tartozékkal, a székesegyházzal. Mára ezt a szerepet átvette az Independenica, de mivel csupán egy sarkonyira vannak egymástól, ez a tér is a turisták zarándokhelye: rengeteg az árus, az étterem. Az első utam természetesen Montevideo főterére vezetett. Nézzetek körül velem egy kicsit:)
Az impozáns teret uralja egy emblematikus épület, a Palacio Salvo. Az eklektikus stílusban emelt palota Mario Palanti olasz építészt dícséri, aki ennek az épületnek a 'testvérét" is felépítette Buenos Airesben. A palota látogatható, remek fotókat lehet lőni róla.Nézzünk kicsit körül a városban: az összbenyomás kétségtelenül rendezett, elég sok a zöld, szépek, gondozottak a parkok, nagyon lepukkant helyeket még a külvárosban sem láttam. Lerí, hogy Dél-Amerika egyik jóléti államában járunk: (2016)" forrás
Montevideó - Kriszta fotója
Boldogabb vagyok drágább szemüvegekkel - Kriszta fotója
Ne parkolj itt - Kriszta fotója
Kriszta fotója
* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
© Utikritika.hu. 2012.
Amerikai Egyesült Államok | Amszterdam | Argentína | Ausztrália | Ausztria | Bahama-szigetek | Balatonszéplak-felső | Bali | Barcelona | Berlin | Ciprus | Dominikai Köztársaság | Dubai | Egyiptom | Franciaország | Görögország | Hajóutak | Horvátország | Hongkong | India | Isztambul | Kanada | Kanári-szigetek | Kuba | Kvarner-öböl | London | Madrid | Malajzia | Maldív-szigetek | Mallorca | Mauritius | Málta | Mexikó | Nagy-Britannia | Németország | New York | Olaszország | Párizs | Portugália | Róma | Seychelle-szigetek | Sharm el-Sheik | Skócia | Spanyolország | Sri Lanka | Szingapúr | Thaiföld | Törökország | Toszkána | Tunézia | Vietnam | Zöld-foki Köztársaság
ritravel, 2014. 01. 22. 16:05
Az idézetek többségével egyet kell értenem, Uruguay az eddigi több,mint egy hónapos tapasztalatom alapján a legbarátságosabb, legkedvesebb kis ország, ahol valaha láttam. Sajnos az árak az egekben vannak, Montevideoban is,Punta del Este-röl nem is beszélve. És ez valószínüleg csak rosszabb lesz..Ha valakit érdekel egy naplószerü,sok képpel tarkított utazási blog, amelyben többek között Uruguay-ról is szó van, keresse fel a blogomat: www.ritravel.eu