ÚTIKRITIKA.HU / Ecuador

Ecuador

Ecuador dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | Repülés | Szállás | Egészség és higiénia | Közlekedés | Étkezés | Közbiztonság | Magyar külképviselet | Egyéb hasznos információk | Földrajz és időjárás | Történelem | Manapság | A helyiekről | Turista etikett | Gasztronómia | Általános tanácsok az ország felfedezéséhez | Quitó | Galápagos | Otavalo | Esőerdő-túrák | Guayaquil |Cuenca| Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

.

Cuenca - r.v. fotója

.

Ecuador dióhéjban

• Ecuador 284 ezer négyzetkilométer területű és kb. 18,1 milliós lakosságú (2024-es becslés).
• Ecuador lakosságának etnikai összetétele meglehetősen sokszínű, amely a különböző kultúrák és történelmi hatások találkozását tükrözi. A lakosság nagy része az alábbi csoportokra osztható:
• Mestizók: A lakosság legnagyobb részét (körülbelül 70%) a mestizók, avagy meszticek alkotják, akik európaiak (főként spanyol) és őslakos amerikai indiánok keveredéséből származnak.
• Őslakosok: Ecuadorban jelentős őslakos indián közösségek élnek, akik az ország lakosságának mintegy 7%-át teszik ki. Az országban több őslakos népcsoport található, mint például a Kichwa, Shuar, Achuar, és Waorani. Ők elsősorban az Andok és az Amazonas régióiban élnek.
• Fehérek: Az ecuadori lakosság kb. 6%-a fehér, főként spanyol vagy más európai gyökerekkel. A fehér lakosság többsége városokban él, mint Quito, Guayaquil és Cuenca.
• Afroecuadoriak: A lakosság mintegy 7%-a afroecuadori, akiket az afrikai rabszolgák leszármazottai alkotnak. Az afroecuadori közösségek főként az északi Esmeraldas tartományban és a Csendes-óceán partvidékén találhatók.
• Ecuador népessége tehát kulturálisan és etnikailag sokszínű, és az ország társadalmi szövete az andoki, amazóniai, afrikai, valamint európai hatások keveredéséből áll össze.
• A spanyol a hivatalos nyelv, és az amerikai dollár a fizetőeszköz. Az ország 2000-ben vezette be a dollárt, hogy stabilizálja gazdaságát és megfékezze az inflációt.
• A lakosság 95 százaléka római katolikus.
• Ott 6 órával kevesebb van, mint nálunk.
• Ecuador Kolumbiával és Peruval határos, partjait a Csendes-óceán mossa. Nevét az országon is áthúzódó Egyenlítőről kapta.
• A magyar állampolgárok turista célú beutazása vízummentes. Turista célú (90 napot meg nem haladó) beutazás esetén az útleveleknek a belépéstől számított hat hónapig kell érvényesnek lenniük! A túltartózkodást az ecuadori hatóságok pénzbírsággal büntetik.
• Havi nettó átlagfizetés (2024-ben): kb. 500 USD
• Leggyakoribb vezetéknév: Garcia
• Ecuadorban ezek tartoznak az UNESCO kulturális vagy természeti örökségének részeihez: Galápagos-szigetek Nemzeti Park (természeti), Quito óvárosa (kulturális), Sangay Nemzeti Park (természeti), Santa Ana de los Rios de Cuenca történelmi központja (kulturális)
• Ecuador neve a spanyol ecuador szóból ered, amely magyarul „egyenlítőt” jelent. Az országot az Egyenlítő (spanyolul línea ecuatorial) közelsége miatt nevezték el így, mivel a földrajzi Egyenlítő keresztezi Ecuador területét, nagyjából az ország közepén halad át. Az ország hivatalosan 1830-ban kapta a „República del Ecuador” nevet, amikor az akkorra már felbomlott Nagy-Kolumbiából kiválva önálló nemzetállammá vált.
• Az Egyenlítő körüli földrajzi helyzet különleges jellemzőket biztosít az országnak, mint például a stabil, trópusi éghajlatot az alacsonyabb területeken, illetve az éles időjárási kontrasztokat a magasabb hegyvidékeken.

Varga Gábor fotója

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

1. Galápagos, Galápagos és Galápagos, vétek az ecuadori utazásból kihagyni
2. Gyönyörű, izgalmas tájak, meglepően érdekes vadállatvilág
3. Peru mellett egy igazán egzotikus dél-amerikai ország
4. Nem túl nagy ország, ehhez képest roppant változatos programot lehet összehozni, strandolás, hegyek, dzsungeltúrák, kulturális turizmus, emberek, kaja
5. Olcsóság
6. Jobb a klíma, mint Bolíviában és Peruban
7. Érdekesek az emberei arcok
8. Az elképesztően gazdag madárvilág (pedig amúgy nem érdekelnek annyira a madarak)
9. Az Egyenlítő vonalán átlépni
10. Az Amazon medence meglátogatása a primitív törzsekkel

Nem tetszett

1. Az Otavalo-i piac picit csalódás volt, nem nagy szám, szerintem
2. A közbiztonság nem igazán jó, a haveromat meglopták a távolsági buszon
3. A helyiek távolságtartók a külföldi turistákkal szemben, bár nem annyira, mint Bolíviában
4. Guayaquil csúnya, érdektelen város
5. A simlis taxisok
6. A forgalmi káosz és közlekedési fegyelmezetlenség
7. A Galápagost leszámítva Ecuador kevesebbet tud nyújtani, mint Peru
8. A turisták megkopasztásának nagyüzeme
9. Quito levegőjének szennyezettsége
10. Quito (a koloniális óvárostól eltekintve) nem annyira érdekes, mint Lima
11. A turisztikai infrastruktúra sok helyen fejletlen és ez kényelmetlenségeket eredményez

Vélemények

"A világ 136 országában jártam és a legnagyobb utazási élményeim ranglistáján a Galápagos-szigetek meglátogatása az első, második helyen tanyázik hosszú ideje. Legalább 20 évvel ezelőtt jártam ott, hajóval 6-7 szigeten jártunk. Állítólag azóta az öko állapotok folyamatosan romlanak, azaz tessék igyekezni minél előbb odautazni, addig, amíg az ott élő állatvilág még ép állapotban van." (Jani, 2013)

---

"Olcsó, kezelhető méretű, és csak metropolisokat és világhírű romvárosokat nem tud felmutatni, így Ecuador sok szempontból az ideális dél-amerikai úti cél. Brazíliát, Argentínát vagy Perut nem lehet rendesen bejárni egy fix munkahelyhez járó rendes éves szabadság alatt, Ecuadort viszont pár hétben is egész jól meg lehet ismerni. Ha pedig a Galápagos-szigetek is beleférnek a nyaralásba, akkor olyat is lát az ember, ami tényleg a világ bármely nevezetességével felveszi a versenyt." forrás

---

"Ecuador + Galápagos-szigetek Ecuador az egyetlen latin dél-amerikai ország, amely nem nyomasztóan nagy. Két hétbe belefér egy dzsungeltúra, az Andok és Amazónia találkozásánál emelkedő köderdők, valamint az itteni kecsua indián kultúra is. A fennmaradó egy hétben pedig ha nem is lehet a Galápagos-szigeteket kimeríteni, de rendesen megnézni azért igen. " forrás

---

,, Ecuador az egyik legautentikusabb Dél- Amerika-i ország, ahol jártam, olyan, a tömegturizmus vagy a mainstream által még egyáltalán nem fölfedezett gyöngyszemekkel, mint amilyen például Quito is, vagy amilyen a másik csodás és nem annyira ismert, de az amerikai nyugdíjasok által éppen felfedezőben lévő romantikus város, Cuenca. (2018)" forrás

---

,, Ecuador az utóbbi 10 évben sokat változott és fejlődött. Utakat, iskolákat és kórházakat építettek (a jó betegellátás és a klíma miatt sok észak-amerikai itt tölti nyugdíjas éveit), sok történelmi helyet helyreállítottak vagy felújítottak. A turista fő szezon nagyjából a száraz időszakban június és szeptember között van és decemberben a téli szünetben. Mi a legtöbb helyen kevés turistával találkoztunk ( kivétel Quito és az Ördög Orra vasútvonal volt), pedig Ecuadorba bármikor érdemes elutazni. A nemzeti parkok ingyenesek és sok múzeumba szintén nem kell belépőt fizetni." (r.k., 2020)

---

,, Ami nagyon tetszett
- a természet lélegzetelállítóan szép, egyedi és változatos
- az emberek kedvesek és segítőkészek, szeretik a turistákat
- az ennivaló nagyon finom, furcsa módon nekem az ízek hasonlítottak a magyar ízekhez. Imádják a leveseket és sok mindenbe tesznek avokádót
- a gyümölcsök – életemben ennyi féle fajta gyümölcsöt még nem láttam
- a rózsák szára az Egyenlítő miatt teljesen egyenesre nő
Amit meg kell szokni:
- Az ecuadoriak túlnyomó része hívő katolikus, így vasárnap sok helyen szinte megáll az élet. Csak Cuencában 52 katolikus templom van, minden hétre 1
- A pontosság nem az erősségük – 8 óra kb. 8.05 és 8.20 között van
- Wc papírt a legtöbb helyen tilos a WC-be dobni
- Vizet csapból csak Cuencában szabad inni, máshol nem. Minden szálláson adtak vagy üveges vizet vagy pedig volt egy nagy ballon, amiből a saját üveget fel lehetett tölteni vízzel." (r.k., 2020)

Repülés

Budapestről vagy Bécsből Ecuadorba közvetlen járatok nem állnak rendelkezésre, azonban több légitársaság is kínál átszállásos útvonalakat. Az alábbi légitársaságokkal érdemes utazni:

KLM: Amszterdami átszállással.
Air France: Párizsi átszállással.
Iberia: Madridi átszállással.
Lufthansa: Frankfurti átszállással.
Turkish Airlines: Isztambuli átszállással.

A teljes repülési idő az átszállások számától és hosszától függően általában 15 és 20 óra között mozog. Az utazás pontos időtartama és a jegyárak változhatnak a választott légitársaság, útvonal és az utazás időpontja alapján. Javasolt előre tervezni és összehasonlítani a különböző légitársaságok ajánlatait a legkedvezőbb opció kiválasztása érdekében.

Fontos tudnivaló, hogy Ecuadorban 90 napig tartózkodhatunk vízummentesen, de érkezéskor fel kell tudnunk mutatni a vissza- vagy továbbútra szóló jegyünket. Bár ezt ritkán kérik, szemben például Panama vagy Costa Rica gyakorlatával, ha mégis rákérdeznek, kellemetlen helyzetbe kerülhetünk, ha nincs kéznél a jegy. Érdemes ezért előre felkészülni, és biztosítani, hogy legyen egy elérhető jegyünk.

Léteznek különféle megoldások, amelyekkel kivédhetjük ezt: például előkereshetünk egy régebbi jegyet és azt átszerkeszthetjük, vagy foglalhatunk egy rugalmasabb jegyet, amely később lemondható vagy áttehető egy másik időpontra. Ezenkívül vannak olyan weboldalak, amelyek kifejezetten ilyen rövid távú jegyfoglalásokra specializálódtak. Amennyiben új jegyet foglalunk, javasolt, hogy valamivel magasabb árkategóriájú légitársaságot válasszunk, mivel az olcsóbb szolgáltatók ügyfélszolgálata gyakran kevésbé megbízható, és problémát jelenthet a jegy lemondása vagy módosítása.

Szállás

Ecuadorban számos olcsó szálló található, különösen kisebb városokban, ahol gyakran magánlakások is fogadnak utazókat. A helyiek segítségével könnyen találhatunk kiváló minőségű, olcsó szállásokat, akár már 6-14 USD között. Nagyobb csoportok esetében érdemes alkudni, mivel gyakran lehet kedvezményt kapni. A légkondicionálás általában feláras, ami körülbelül 1-2 USD éjszakánként.

Ecuadorban egyre több ökoház (Eco Lodge) is nyílik, amelyek között sok felújított, hagyományos hacienda is megtalálható.

A Haciendák és Motelek Szerepe Ecuadorban

Fontos tudni, hogy Ecuadorban a „motel” fogalma eltér az Egyesült Államokban megszokottól. Latin-Amerikában a motel kifejezés általában olyan szálláshelyet jelent, ahol a szobákat rövid távra bérlik, gyakran romantikus célokra. A hotelek ezzel szemben kifejezetten az utazók számára kínálnak szállást, és általában családbarátak. Sok hotel csak a regisztrált vendégek számára engedi a recepción túli belépést, a vendégek és a személyzet biztonsága érdekében, valamint a hotel jó hírnevének megőrzése céljából egy hagyományosan konzervatív, katolikus kultúrában.

Motelek az országban különösen azok számára népszerűek, akik romantikus alkalmakra keresnek magánszférát. Ecuadorban a magánélet kiemelt fontosságú, mivel a fiatalok gyakran a családdal élnek egészen a házasságig. Ezért a párok – akár házaspárok is –, akik egy kis intimitásra vágynak, néha egy motel szobáját veszik igénybe. Ezek a motelek Ecuadorban megszokottak, és már nem viselik azt a társadalmi megítélést, amely az észak-amerikai „no tell motelekhez” kapcsolódott.

A motelek minősége és árai változóak, de a legtöbb tiszta és karbantartott. A szobákat gyakran anonim módon lehet kivenni, és az árakat, valamint az esetleges pluszköltségeket általában készpénzben kell kifizetni.

Egészség és higiénia

A főváros, Quito a magas fekvése miatt jelent némi egészségügyi kockázatot a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőknek. Az alacsonyabban fekvő részeken viszont trópusi betegségek (malária, dengue, sárgaláz) előfordulásával lehet számolni. A sürgősségi egészségügyi ellátás színvonala általában rendkívül alacsony.

"Brutálisan erős a nap. Percek alatt leég az ember, ha nem védekezik. Most épp esős évszak van, amitől kicsit tartottam, de nem vészes. Délelőtt csodaszép napsütés van, délutánonként jön a menetrendszerű csendes eső. Quito 3000 méter magasan van, éjjelre igencsak lehűl a levegő, nem ritka a 9-10 fok." forrás

A Galápagos-szigetekre utazóknak számolniuk kell azzal, hogy komolyabb orvosi beavatkozást lehetővé tévő orvosi infrastruktúra a helyszínen nem áll rendelkezésre, a legközelebbi kórház kb. ezer km-re található. Utas- és balesetbiztosítás megkötése a tervezett utazás előtt feltétlenül ajánlott. Meglévő biztosítás esetén célszerű ellenőrizni, hogy érvényessége kiterjed-e Ecuadorra is. A Vista utazási irodákban (ez nem reklám) lelkiismeretes tájékoztatást adnak az egyes biztosítási módozatok előnyeiről és hátrányairól.

,, Az 5 ezer lelkes ecuadori városkában nincs semmi különleges látnivaló. Ennek ellenére egy sereg gringo utazik ide, sőt jó néhányan le is telepednek az 1700 méter magasan elterülő völgyben. Hogy miért? Mert Vilcabamba mágikus hely, tele pozitív energiákkal, ahol az emberek rendszerint száz évnél is tovább élnek. Vagy nem." forrás

---

,, Több más dél-amerikai országgal ellentétben Ecuadorban a beutazó számárs nem kötelező a sárgaláz elleni oltásról a z igazolás. Ennek ellenére, mi mindenképpen javasoljuk, hogy a térségben ajánlott oltásokat ne hagyjátok ki, főleg, ha is esőerdőbe készültök. Persze, ekörül nagy a vita, okozhatnak kellemetlenséget a védőoltások, de az igazi kellemetlenség az, hogyha elkaptok valami olyan trópusi betegséget, ami megelőzhető lett volna az oltással. (2018)" forrás

---

,, Magaslati betegség – én ettől féltem a legjobban. Elmentem az orvosomhoz is, aki kimondottan lebeszélt arról, hogy bármilyen magaslati tablettát bevegyek. Ezeknek a tablettáknak nagyon sok mellékhatásuk van, az egyik az, hogy leviszik a vérnyomást, tehát azoknak, akiknek alacsony a vérnyomásuk a tabletta nem ajánlott. A legjobb dolog az akklimatizálódás, sok víz és csoki fogyasztása. (a csokit nagyon betartottuk) Coca teát az ecuadoriak nem isznak, de a magasabb helyeken a turistáknak árulják. Mivel csak 9 napunk volt és nem akartam napokig akklimatizálódással tölteni az időt, az eredeti útvonalat, ami szerint Qutioból mentünk volna Quayaquil felé, megfordítottam, így Guayaquilbe érkeztünk, ami a tergerszinttel majdnem egy magasságban van.

Amikor a 7. nap a Cotopaxi vulkánhoz értünk és felmentünk 4600 méter magasságba, semmi bajunk nem lett. A szervezetünk az úton nagyjából hozzászokott a magassághoz ( 2500m Cuenca, 3200m Ingapirca), csak az alvással voltak problémák. A magaslati betegséget komolyan kell venni – az idegenvezetőnk szerint szinte minden hónapban meghal valaki emiatt. Az emberek eltitkolják, hogy pl. szívbetegek, napközben túráznak Cotopaxinál, megerőltetik magukat és este meg infarktot kapnak. A másik nagy hiba, amit a turisták elkövetnek, hogy idő hiányában, már az első vagy második nap Ecuadorban egy magas helyre akarnak menni. Quitoban a Teleferico felvonó 4100m magasságba megy fel, ott láttuk, hogy valakinek adtak oxigént. Amikor meg Cotopaxinál jártunk, sok buszt láttunk, amelyekből az emberek ki se szálltak, mert rosszul voltak. (r.k., 2020)

---

- legyen nálad mindig wc papír, a turista helyeken vagy nincs vagy 25 centért venni kell (r.k.)

Közlekedés

A szárazföldi közlekedés biztonsága erős kívánnivalókat hagy maga után, különösen az esti és az éjszakai órákban. A távolsági tömegközlekedésben résztvevők gyakran célpontjai olyan köztörvényes bűncselekményeknek, mint rablás és szexuális zaklatás. Az úthálózat minősége rendkívül rossz, a közlekedési szabályok betartása esetleges. Az esőzések a hegyvidéki zónákban gyakran okoznak földcsuszamlást, az alacsonyabban fekvő területeken pedig árvizet. A hegyek között gyakran erős köd nehezíti a közlekedést.

Az autóbérlés elérhető, de a fent sorolt nehézségek miatt alaposabb megfontolás alá kell esnie.

"Olaszország a köbön. Quitóban, Ecuador fővárosában nincs földalatti közlekedés, de busz annál több. A buszvezetők itt kifejezetten élvezik a munkájukat, mert versenyt csinálnak belőle. Ha egy mód van rá, nem állnak meg, csak lassítanak a megállókban, így ugrálnak fel és le az emberek. Gyerekektől a 70 évesig. Alacsony padlós busz mozgássérülteknek? Felejtős. A napokban láttam egy buszt 15-20 métert csúszni az aszfalton padlófékkel, hogy elkerüljön egy ütközést, ami végül sikerült, de az úton keresztben állt meg. A taxisok még rosszabbak. Ha van utasuk, úgy érzik ez feljogosítja őket arra, hogy minden létező szabályt áthágjanak. Ha kell, forgalommal szemben haladva dudálnak és mutogatnak. Ennek ellenére mégis működni látszik, egy „szervezett káosz” benyomását kelti az egész." forrás

g. a. fotója

"Quito már első ránézésre sokkal turisztikásabb volt, mint Bogotá. Rengeteg utazási iroda és meglepően sok turista. Első délutánunkat Quito a La Mariscal városrészében töltöttük. Modern épületek, puccos hotelek, kávézók és utazási irodák egymás hegyén-hátán. Mintha nem is Dél-Amerika lenne. Ott sétálgatva teljesen olyan érzésem volt, mintha Miami-ben lennék. Amikor pár nappal később Chris is jött velünk (mert ő az első két napot alvással töltötte Quito-ban) megkérdeztem tőle, hogy milyen érzés, mintha hol lenne. Erre ő ugyanezt mondta: – Tiszta Miami!

De persze nem véletlenül van itt ennyi turista. Vulkán- és dzsungel túrák, hegymászás, túrázás, extrém sportok, stb… a lista végtelen és akkor még nem is említettem Ecuador első számú turista célpontját, az Egyenlítőt és a Galápagos szigeteket. Mi ez utóbbit mind pénz és mind idő hiányában most kihagytuk, inkább dzsungel és vulkán túrákra koncentráltunk. Kértünk is mindre ajánlatot, de a végén a dzsungel túráról is kénytelenek voltunk lemondani, mert amire érdemes lett volna elmenni az min. 4 napos lett volna, amennyi időnk nekünk összesen volt. Maradt így tehát az Egyenlítő, a vulkánok és egy kis extrém sport." forrás

---

,, Mindenhol azt olvastam, hogy a külföldieknek nem ajánlják a vezetést, mert rosszak az utak és az ecuadoriak őrülten vezetnek.
Az utóbbi években sok új út és alagút épült, amerre mi jártunk, az utak nagy része nagyon jó állapotban volt. ( persze itt-ott lementünk a térképről és ott már zötykölődősebbek voltak az utak) Az autópályákon sok motoros és autós rendőrt láttunk, szinte mindenki betartotta a sebességet, mert a büntetések borsosak. A többi szélesebb úton is eléggé gyakori volt az ellenőrzés – vagy a papírokat nézték vagy belekukkantottak az autóba.
A kisebb utak nagyon kacskaringósak, s az biztos, hogy az ecuadoriak imádnak beláthatatlan kanyarokban előzni. Szerintem ami miatt nem ajánlják külföldieknek a vezetést az az, hogy a városokon kívül nagyon kevés a tábla, s a GPS sok helyen nem működik. Egyik percről a másikra, teljes köd lehet és ilyenkor jobb, ha valaki ismeri a környéket.
Az idegenvezetőnktől még azt is hallottuk, ( fogalmam sincs, hogy igaz-e) hogy 10+ évvel ezelőtt Ecuadorban nem is volt KRESZ teszt, csak bementek a hivatalba és megvették a jogosítványukat – talán ezért is vezetnek úgy, ahogy. A másik dolog, sok autónak nincs biztosítása, ha baleset történik és a rendőr jó kedvében van, akkor ad a feleknek egy negyed órát, hogy egyezzenek meg, ami meg is történik, mert így olcsóbban megússzák.
A legtöbb baleset éjszaka történik, így éjjel se autóval, se busszal utazni nem ajánlatos.
Ami nekem nem tetszett – amint megálltunk egy piros lámpánál, mindjárt megjelentek a szélvédő tisztitók és az árusok. Na ilyenkor leengedni az ablakot veszélyes lehet...
Esős évszakban sok földcsuszamlással is számolni kell. Egyet mi is kifogtunk, Guayaquil és Cuenca között, a Cajas nemzeti park előtt. Szerencsénkre, 1 óra alatt az út egyik oldalát járhatóvá tették, így mehettünk tovább. Amint később megtudtuk, másfél óra múlva ugyanott volt egy nagyobb földcsuszamlás, amit már nem tudtak eltakarítani, így mindenkinek egy 7 órás kerülőt kellett tennie.
Az idegenvezetőnk egy csoportnak a tagja, akik állandóan információkat küldözgetnek egymásnak balesetekről, útlezárásokról és földcsuszamlásokról, így ő mindig naprakész információval rendelkezett.
A közlekedés Quitoban nekem nagyon kaotikusnak tűnt. Szűk utcák, autók, buszok és hármas csuklós buszok...Remélhetőleg még idén elkészül a metró és akkor javul a helyzet. A rendőrök bármikor, minden ok nélkül nemhogy csak lezárják az utcákat, negyedeket, de megfordítják az egyirányú utcák irányát. Teljes káosz! Mi péntek délután értünk Quitóba, 3 sarokra voltunk a hoteltól, amikor lezárták az utcát. Tettünk egy jó nagy kerülőt, akkor a hotel utcáját is lezárták...Vasárnap meg az egész historico centro le volt (van) zárva...(r.k., 2020)

Étkezés

"Nemcsak Dél-Amerikában, hanem talán az egész világon is Ecuadorban a legrosszabb a sör. Az alapvető gondot az jelenti, hogy a legdrágább helyeket leszámítva mindenütt csak a két helyi márkát lehet kapni, és ezek egyaránt szörnyűek. A Pilsener nevű a klasszikus amerikai húgyhagyományokat követi, de legalább iható. A Club viszont olyan mellékízt kínál, aminek köszönhetően ez volt életem első söre, amit egyszer képtelen voltam meginni." forrás

Ecuadorban a sertéshús kiemelkedően népszerű, ami különösen az andoki régiókban, az őslakosok körében vált alapvető élelmiszerré – ez a jelenség kevésbé figyelhető meg Peruban. Az ország partvidékén a tengeri élőlények, köztük halak, rákok és kagylók dominálnak az étlapon, kiegészítve a karibi térségben is elterjedt sült banánnal, amely gyakran köretként szolgál. Az Andok hegyvidéki területein pedig a tengerimalac, helyi nevén cuy, tipikus étel, akárcsak a környező andoki országokban, így Peruban, Bolíviában és Dél-Kolumbiában.

Ecuador változatos földrajzi adottságai révén különféle étkezési szokásokat tart fent: a sűrű esőerdők, a magashegyi régiók és a partvidék mind egyedi alapanyagokkal és ízvilággal járulnak hozzá az ecuadori gasztronómiához.

Vásárlás

- Ecuadorban az US $ a fizetőeszköz. 50 és 100 dollárosokat szinte sehol nem fogadják el, ha vissza is kell adni belőlük. Mi sok $1 és $5 vittünk, nagyon jól jártunk ezekkel. Kártyát sok helyen nem fogadnak el, talán csak a hotelokban, drágább éttermekben és a belépős turista helyeken. Kisebb szállásokon is inkább a készpénzt szeretik, kártyával való fizetésnél, akár 10%-ot is rászámolnak.

Ha nincs idő megnézni az otavaloi piacot, Quitoban a Mercado Artesanal la Mariscal azaz kézműves piacon szinte ugyanazokat a cuccokat árulják. S innen csak pár percre van a Parque el Ejido, ahol Petőfi Sándor szobra található. (r.k., 2020)

Közbiztonság

A turistáknak célszerű ésszerű óvintézkedéseket tenniük biztonságuk érdekében. Problémákat elkerülhetünk, ha nem mutogatunk nagy összegű készpénzt, nem látogatjuk a kolumbiai határhoz közeli területeket, távol maradunk a polgári zavargásoktól, és éjszaka nem használunk mellékutcákat a nagyvárosokban. A legtöbb helyen a legnagyobb veszélyt az egyszerű lopások jelentik: például értékeinket ne hagyjuk őrizetlenül a strandon, és különösen figyeljünk a zsúfolt helyeken, mint amilyen Quito Trolébusza (Metró), a buszterminálok és a buszok maguk is. A buszokra időnként árusok szállnak fel, hogy termékeiket kínálják, de sokuk tolvaj, ezért figyeljünk rájuk is. A szállodai személyzet általában jó információforrás a kerülendő helyekről.

Mindig kérhetünk útba igazítást a turistákra szakosodott rendőröktől, a helyi rendőröktől vagy a turistainformációs irodákban a veszélyes környékekről.

Ecuador kiváló lehetőségeket kínál túrázáshoz és hegymászáshoz, ám sajnos előfordultak támadások és rablások távoli, jól ismert mászóhelyeken, és jelentettek több nemi erőszakot is. Női túrázóknak és hegymászóknak különösen óvatosnak kell lenniük. Az utazóknak azt javasolják, hogy kerüljék az egyedüli túrázást, és biztonsági okokból nagyobb csoportban induljanak útnak.

fotó by Elter

Ecuadorban külföldiként semmiképp nem éri meg szabálysértésbe keveredni, mert a következmények súlyosak lehetnek. Egy bűncselekmény elkövetése akár jelentős pénzbüntetést, azonnali kiutasítást vagy rosszabb esetben letartóztatást és hosszú börtönbüntetést is maga után vonhat. Ecuadorban a büntetési tételek gyakran szigorúbbak, mint sok európai országban, és az igazságügyi folyamatok lassúsága miatt egy vádlott akár éveket is előzetes letartóztatásban tölthet. Ez különösen igaz a fegyverrel vagy kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekre – ezekre a hatóságok kiemelten kemény büntetéseket szabnak ki, és nincs mentség, ha valaki azt állítja, hogy „nem tudott róla.” Érdemes tehát vigyázni a személyes tárgyainkra, hogy idegenek ne férjenek hozzá, és alaposan ellenőrizni a poggyászunkat is.

A börtönviszonyok sajnos meglehetősen kemények az európai színvonalhoz képest. Az étkezési és szálláskörülmények gyakran elmaradnak a legalapvetőbb elvárásoktól is. A börtönökben fegyveres bűnbandák működnek, amelyek bántalmazzák és zsarolják a többi rabot. A korrupció elterjedtsége miatt a hatóságok gyakran nem tudnak, vagy nem akarnak beavatkozni a rabok közti konfliktusokba.

A közbiztonság szempontjából kiemelten kockázatos területek a kolumbiai határ mentén található tartományok, különösen Sucumbíos, ahol fegyveres csoportok tevékenykednek, és az emberrablás kockázata is nagy. Emellett Guayaquil városa és környéke is veszélyesebb területek közé tartozik, ezért érdemes fokozott figyelemmel lenni ezeken a helyeken. Az utazóknak különösen óvatosnak kell lenniük, ha Esmeraldas, Carchi, Sucumbíos vagy Orellana tartományokba készülnek, mivel ezek a területek a szervezett bűnözés és a kolumbiai illegális fegyveres csoportok tevékenysége miatt magas kockázatúak.

Bűnözés

cuadorban mind az erőszakos, mind a nem erőszakos bűncselekmények előfordulhatnak, különösen a külföldiek által látogatott nagyvárosokban, ahol Quito kiemelt figyelmet érdemel. Szórakozóhelyeken és azok környékén gyakran előfordul, hogy a külföldieket kábítószerrel elkábítják és kirabolják. Az utcai bankautomaták helyett célszerű a bankfiókokban vagy bevásárlóközpontokban elhelyezett, őrzött automatákat használni.

A szabálysértést vagy bűncselekményt elkövető külföldiek szigorú következményekre számíthatnak, beleértve a jelentős pénzbírságot, azonnali kiutasítást, és súlyosabb esetben letartóztatást vagy hosszú börtönbüntetést. Az ecuadori büntetések gyakran szigorúbbak, mint amit otthon megszokhattunk, és az eljárások elhúzódása miatt a vádlottak akár éveket is tölthetnek előzetes letartóztatásban. Ez különösen vonatkozik a fegyver- és kábítószer-birtoklásra, illetve -csempészetre, amelyet rendkívül komolyan vesznek. Fontos, hogy a látogatók körültekintően ügyeljenek személyes holmijaikra, és ne engedjenek idegeneket a poggyászuk közelébe, mivel a tudatlanság nem jelent mentséget.

A szexuális bűncselekmények, például a gyermekpornográfia terjesztése, szintén rendkívül szigorú büntetéssel járnak. Az ecuadori börtönviszonyok európai szempontból kifejezetten nehéznek mondhatók, mivel az elítéltek ellátása, élelmezése és elhelyezése minimális. A börtönökben gyakran működnek fegyverekkel is rendelkező bűnbandák, amelyek a rabtársaik zaklatásával, megfélemlítésével és zsarolásával foglalkoznak.

"Minden dél-amerikai országról keringenek rémtörténetek a turisták közt, de eddig csak Ecuadorban tűntek ezek megalapozottnak. Itt nemcsak ismerősök ismerőseinek az ismerőseivel történtek csúnya dolgok, hanem sok-sok olyan nyugatival találkoztam, aki személyesen lett bűncselekmény áldozata. Szinte minden esetben egyszerű kirablásról volt szó, és mindegyik Quito belvárosában történt. Az különösen ijesztőnek tűnt, hogy olyan esetről is hallottam, amelynél a bűnözők fenyegetőzés helyett kérdezés nélkül ütöttek, majd utána kifosztották a szerencsétlen áldozatot." forrás

---

,, Szerintem a turistahelyek biztonságosak. Persze az embernek oda kell figyelni az értékeire, nem kell sétálgatni éjszaka ismeretlen helyeken, stb, stb - de ez az egész világon így van. A nagyobb városokban sok kamerát és rendőrt láttunk, Cuencában és Quitóban vannak külőn őrök, akik csak a turistákra vigyáznak és segitenek, ha a turista eltéved vagy ha bármire szüksége van.
A quitoi repülőtér kb. 1 órára van a várostól. Mivel a repülőnk korán indult hazafelé, az utolsó éjszakát Tabalelában töltöttük, ami közel van a repülőtérhez. Már az úton odafelé eléggé idegesek voltunk, a környék enyhén szólva kegyetlenül nézett ki. A szállásunk ajtaja, ablakai vastag rácsokkal voltak felszerelve, már ebből is lehetett arra következtetni, hogy nem a legbiztonságosabb környéken járunk. Ki se mentünk, a tulaj fia hajnalban elvitt minket a repülőtérre.
Szóval vannak veszélyes helyek, de elővigyázatosnak kell lenni és be kell tartani pár szabályt. (r.k., 2020)

Magyar külképviselet

Ecuadorban van magyar nagykövetség. A konzuli részlegnek ez a címe: 
Edificio MultiApoyo, Pedro Ponce Carrasco E9-25 y Avenida 6 de Diciembre, EC 170517, Quito

Telefon: Előhívó: 00593

Telefon munkaidőben: +593 2 353 0356, +593 2 353 0372, +593 2 353 0387, +593 2 353 0491

E-mail: mission.qui@mfa.gov.hu

Honlap: quito.mfa.gov.hu

Konzul: Gyila Péter Barnabás

Quitóban van egy tiszteletbeli magyar konzul is: Francisco Salvador Moral

Sőt van (nyilván családilag) egy alkonzul is: Antonio Eduardo Moral

• Cím: Pablo Arturo Suárez E6-25 y Av. Eloy Alfaro (Esq.) - Edificio Terra – Piso 1. - Departamento 101.
• Telefon: +593-22 545-546 - Mobil: +593-992-29-400 - Fax: 502-803
• E-mail: pacosa@andinanet.net

Egyéb hasznos információk

1.

Földrajz és időjárás

Az éghajlat elsősorban a magasság függvényében alakul. Trópusi a klíma a csendes óceáni partvidéken (23-36 C, esős időszak: december-május) és az amazóniai részen (23-26, esős időszak: januártól szeptemberig). Sierra és Andok: 13-18 C, esős időszak: november-április. Galápagos-szigetek: mérsékelt klíma, 22-32 C.

Földrengések, vulkánok

Ecuador tektonikai szempontból földrengésveszélyes terület. Az országban gyakoriak a kisebb-nagyobb földmozgások. Évente száz-kétszáz, a Richter-skála szerinti 4-es vagy ennél nagyobb erősségű földrengés történik. Jelentős a vulkáni tevékenység is. Ecuador területén jelenleg mintegy harminc működő vulkánt tartanak számon, melyek időszakos tevékenysége és az ezt kísérő földrengések jelentős károkat okoznak.

Jelenleg is aktív a Tungurahua, a Reventador, a Sangay, a Cayambe és a Cotopaxi vulkán.

"Brutálisan erős a nap. Percek alatt leég az ember, ha nem védekezik. Most épp esős évszak van, amitől kicsit tartottam, de nem vészes. Délelőtt csodaszép napsütést van, délutánonként jön a menetrendszerű csendes eső. Quito 3000 méter magasan van, éjjelre igencsak lehűl a levegő, nem ritka a 9-10 fok." forrás

,, Időjárás – valakinek nemrég itt azt tanácsolták, hogy január végén el se induljon Ecuadorba és Peruba, mert állandóan szakadni fog az eső. Sajnos ilyen felelőtlen kijelentések és tanácsok miatt sokan el se indulnak. Az időjárás Ecuadorban egy külön tudomány, de nagyon röviden – változatos, változékony és kiszámíthatatlan. A 9 napból nekünk 5 nap egyáltalán nem esett, 3 nap délután esett 5–15 percet és 1 nap esett több órán keresztül. A leghidegebb Cotopaxiban volt , +3 fok, a legmelegebb Guayaquilben, 33 fok.
Esős időszakban, október és május között a partoknál több napig is eshet egyfolytában, de olyan nap is van, amikor egyáltalán nem esik. Sok helyen csak délután esik 5–15 percet. Száraz időszakban sokszor fúj a szél és eső előfordulhat akkor is. Ecudorban a klíma szinte 50 kilométerenként változik, ezért nehéz előre tudni milyen is lesz az idő. Sőt az időjárás percről percre is teljesen megváltozhat, így mindig rétegesen kell öltözni. Egy biztos, az internetes előrejelzéseket teljesen FELESLEGES figyelni, mert azok mindig tévesek. Például Banos város egy völgyben van, de a hőmérsékletet a hegy tetején mérik, így az előrejelzés és a valóság között mindig van legalább 10 fok különbség. Nekünk pl. Quitoba 16 fokot és esőt jósoltak, erre kaptunk egy 30 fokos kánikulát." (r.k., 2020)

.

Quito decemberben - b.m. fotója

Történelem

Ecuador területén az emberi jelenlét már több ezer évre nyúlik vissza, és az első jelentős civilizációk, mint például a Valdivia, Kr.e. 3500 körül alakultak ki. Az Andok régióját később az őslakos Quitu és Cañari népcsoportok népesítették be, akik saját kultúrákat és városállamokat építettek. A 15. században az inka birodalom terjeszkedésével Ecuador területe is inka uralom alá került, miután Túpac Yupanqui és később Huayna Capac meghódította a vidéket. Az inka hatalom nem sokkal később meggyengült, mivel belső viszályok és járványok gyengítették a birodalmat.

A spanyol hódítók, Francisco Pizarro vezetésével, 1532-ben érkeztek Ecuador területére, és hamarosan elfoglalták az inka birodalmat. Quito városát 1534-ben alapították, és gyorsan a spanyol gyarmati rendszer fontos központjává vált. Az ecuadori lakosság az elkövetkező évszázadokban súlyos elnyomást szenvedett a spanyol uralom alatt, és a gazdaság a bányászat és a mezőgazdaság köré szerveződött, kihasználva az őslakosok munkaerejét. A 18. században a felvilágosodás eszméi és a latin-amerikai függetlenségi mozgalmak hatására egyre több lázadás tört ki a spanyol uralom ellen.

Ecuador 1822-ben nyerte el függetlenségét, miután Antonio José de Sucre tábornok csapatai legyőzték a spanyolokat a pichinchai csatában. Ekkor az ország csatlakozott a Nagy-Kolumbia nevű államszövetséghez, amelyet Simón Bolívar alapított. A Nagy-Kolumbia felbomlása után, 1830-ban Ecuador független köztársasággá vált. A következő évtizedekben az ország politikai instabilitással, hatalmi harcokkal és területi konfliktusokkal szembesült, különösen Peruban.

A 19. század második felében Ecuador gazdasági növekedést ért el a kakaókereskedelem révén, amely a világpiacon keresett áruvá vált. Azonban a gazdasági fellendülés mellett nagyfokú társadalmi egyenlőtlenségek alakultak ki, ami az ország lakosságát megosztotta. A 20. század elején Ecuador több belpolitikai és gazdasági válságot élt át, különösen a kakaókereskedelem válsága és a politikai instabilitás miatt. Az ország ezen időszakában katonai diktatúrák és polgári kormányok váltották egymást, és többször megpróbálták megoldani a társadalmi és gazdasági kihívásokat.

1938-ban Ecuador és Peru közötti területi viták feszültséget okoztak, amelyek 1941-ben fegyveres konfliktushoz vezettek, és Ecuador jelentős területeket veszített el. A konfliktusokat követően Ecuador belső politikai helyzete továbbra is ingatag maradt, amit gazdasági problémák és külpolitikai nyomások is súlyosbítottak. Az 1960-as években felfedezett olajlelőhelyek hozzájárultak Ecuador gazdasági növekedéséhez, de a gazdasági előnyök eloszlása egyenlőtlen maradt. Az 1970-es évek olajboomja jelentős infrastrukturális fejlesztéseket tett lehetővé, de a korrupció és az államadósság növekedése hosszú távú problémákat okozott.

Az 1990-es években Ecuador komoly gazdasági válságot élt át, amely politikai instabilitást, inflációt és társadalmi feszültségeket okozott. 2000-ben Ecuador áttért az amerikai dollárra, hogy stabilizálja a gazdaságot és visszaszorítsa az inflációt. Az új évezredben Rafael Correa elnök alatt politikai reformokat vezettek be, és az ország gazdasága részben az olajbevételeknek köszönhetően növekedni kezdett.
Az eddigiek alapján hasznos volt ez a beszélgetés?

Manapság

Ecuador 2024-ben összetett társadalmi, politikai és gazdasági helyzettel néz szembe. A társadalomban jelentős kihívást jelent a növekvő erőszak és a szervezett bűnözés terjedése, amely az elmúlt években drámai mértékben emelkedett. A gyilkosságok aránya 2023-ban elérte a 45-öt 100 000 lakosra vetítve, ami az egyik legmagasabb Latin-Amerikában.

A bűnbandák közötti területi harcok és a kábítószer-kereskedelem fokozódása hozzájárult a közbiztonság romlásához.

Politikai szinten Daniel Noboa elnök 2023 novemberében lépett hivatalba, egy erőszakos választási időszakot követően, amely során Fernando Villavicencio elnökjelöltet meggyilkolták.

Noboa kormánya rendkívüli állapotot hirdetett, hogy visszaszorítsa a bűnözést, és felhatalmazta a biztonsági erőket a börtönök feletti ellenőrzés visszaszerzésére. Az elnök hangsúlyozta, hogy a kábítószer-kereskedők és a szervezett bűnözés nem diktálhatják a kormány intézkedéseit.

Gazdaságilag Ecuador az elmúlt években lassú növekedést mutatott, de a COVID-19 világjárvány és a politikai instabilitás negatívan befolyásolta a gazdaságot. A szegénység és a munkanélküliség növekedése miatt sok ecuadori kényszerült elhagyni hazáját, hogy jobb életkörülményeket keressen. A kormány gazdasági reformokat tervez, hogy ösztönözze a növekedést és csökkentse a társadalmi egyenlőtlenségeket.

A környezetvédelem terén Ecuador jelentős lépést tett, amikor 2023 augusztusában népszavazáson döntöttek az olajkitermelés leállításáról a Yasuní Nemzeti Park szívében, az Amazonas esőerdőjében.
Ez a döntés célja az őslakos népek jogainak védelme és a biodiverzitás megőrzése.

Az emberi jogok terén továbbra is aggodalomra ad okot a nők és gyermekek elleni erőszak, valamint az LMBTQ+ közösség tagjainak diszkriminációja. A kormány intézkedéseket hozott a nők elleni erőszak megelőzésére és az áldozatok védelmére, de a civil szervezetek szerint további erőfeszítésekre van szükség.

Összességében Ecuador 2024-ben kihívásokkal teli időszakot él át, ahol a biztonsági, politikai és gazdasági kérdések szorosan összefonódnak, és a kormány előtt álló feladatok összetettek és sürgetőek.

A helyiekről

Az ecuadoriak nem pontosak, szinte természetes, hogy a megbeszélt időponthoz képest késnek.

Az ecuadori meszticek, akik az ország lakosságának legnagyobb részét alkotják, jellemzően az európai (főként spanyol) és őslakos andoki népcsoportok vegyes származásúak. Társadalmilag fontos helyet foglalnak el, hiszen ők képviselik az ecuadori kultúra és identitás egyfajta központját, mivel egyesítik az andoki őslakos hagyományokat és az európai befolyást. A meszticek gyakran büszkék vegyes származásukra, és sokan aktívan ápolják a hagyományaikat, beleértve a spanyol gyarmati és az őslakos andoki elemeket is.

A meszticek kulturálisan erősen kötődnek az andoki régióhoz, különösen a zenei, gasztronómiai és vallási szokások révén. Sok mesztic számára fontos az andoki hitvilág elemeinek tisztelete, de a katolikus vallás is nagy szerepet játszik az életükben, amelyet ünnepeik és hagyományaik is tükröznek. A meszticek emellett központi szerepet töltenek be az ország gazdasági életében, különösen a mezőgazdaságban és a szolgáltató szektorban. Vidéken számos mesztic család földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozik, míg a városi környezetben sokan kereskedelemben és vendéglátásban dolgoznak.

A meszticekkel kapcsolatos sztereotípiák között szerepel a hagyományok iránti elkötelezettség, valamint a közösségi szellem. Gyakran tartják őket vendégszeretőnek és családközpontúnak, és azt mondják róluk, hogy erős családi és közösségi kötelékek jellemzik őket. Ezzel együtt néha sztereotip módon megjegyzik, hogy óvatosak az idegenekkel szemben, és erős ragaszkodást mutatnak helyi hagyományaikhoz és közösségi szokásaikhoz.

Egy másik sztereotípia szerint a meszticek erősen vallásosak, különösen katolikusok, amit az ünnepeik és vallási szertartásaik is tükröznek. Ez az ecuadori közösségek életében valóban érezhető, hiszen a katolikus egyház ünnepei és rituáléi mélyen beágyazódtak az életükbe, és az andoki szokásokkal keveredve egyedi vallási kultúrát eredményeztek. Ezen felül a meszticekről azt is mondják, hogy keményen dolgoznak, és a mezőgazdaságban vagy fizikai munkát igénylő szektorokban helyezkednek el szívesen.

Sztereotípiák szerint a meszticek büszkék nemzeti identitásukra, és érzékenyek a származásukra, ami részben igaz, hiszen sokan büszkén vállalják kulturális örökségüket és hagyományaikat. Ennek ellenére a modern ecuadori mesztic közösségek nyitottak az oktatásra és gazdasági fejlődésre, és egyre többen helyezkednek el különböző szakmákban, mint például az oktatás, az üzleti élet vagy a technológia.

Turista etikett

1. A helyi szokást tolerálva nem mutassunk viszolygást attól, hogy a helyi ember elég közel áll hozzánk, amikor beszél nekünk. Ez náluk nem bizalmaskodás, hanem így természetes.
2. Ecuadorban udvariatlanságnak számít valakire mutogatni, főleg nem valakire mutogatni, akivel valami dolgunk akad.

A szokásos üdvözlések Ecuadorban a „buenos días” (jó reggelt), „buenas tardes” (jó napot) és „buenas noches” (jó estét). Ezeket rendszerint kézfogással kísérik férfiak között, míg nők között, vagy férfi és nő között gyakori a puszi az arcon. A barátok és ismerősök között az „hola” (szia) a leggyakoribb köszönés. Mint sok latin-amerikai országban, Ecuadorban is szokás viszonylag közel állni a beszélgetőpartnerhez, ami udvariasnak számít.

Ha spanyolul beszélünk az ecuadoriakkal, fontos figyelni a „te” (tú) és az „ön” (usted) névmás használatára. Az „usted” használata megszokott idősebb emberek, illetve idegenek esetében. Az ecuadoriak általában megértőek a nem anyanyelvi beszélőkkel szemben, de ha bizonytalanok vagyunk, az „usted” használata biztonságosabb.

Számos kulturális sajátosság mellett a Sierra régióban (hegyvidéki területeken) illetlenségnek számít, ha lefelé fordított tenyérrel mutatjuk meg valaki magasságát; ehelyett a kezet oldalra fordítva kell tartani, és a tenyér alsó élétől mérni a távolságot. A lefelé fordított tenyérrel való gesztusokat csak állatok esetében használják.

Amikor intünk valakinek, hogy „gyere ide”, nem illendő tenyérrel felfelé inteni; ehelyett a tenyér lefelé fordításával és egy lefelé irányuló mozdulattal kell jelezni.

A megfelelő öltözködés az ország különböző területein eltérő. A hegyvidéki Sierra régióban, beleértve Quitót is, az időjárás miatt melegebb ruházatot viselnek. A partvidéken ezzel szemben inkább a lazább, hétköznapi ruházat a jellemző.

Gasztronómia

Ecuador gasztronómiája sokszínű és régiónként eltérő, mivel az ország három különböző földrajzi zónája – a partvidék, az Andok és az Amazonas – mind saját alapanyagokkal és hagyományokkal gazdagítja a konyhát. A partvidéken a tengeri ételek dominálnak; halak, rákok, garnélarákok és kagylók fontos szerepet töltenek be a helyi ételekben. Az egyik legismertebb fogás a ceviche, ami friss tengeri herkentyűkből készül lime-lében marinálva, és gyakran kíséri sült banánchips vagy pattogatott kukorica.

Az Andok régióban a konyha sokkal inkább a húsokra és a burgonyafélékre épül, és itt találkozhatunk a híres cuy (sült tengerimalac) fogással is, amely az Andok ősi hagyományainak része. A locro népszerű leves, amely burgonyából, sajtból és avokádóból készül, különleges andoki ízeket kínálva. Az llapingacho, a sült burgonyás lepény, általában kolbásszal és tojással tálalva egy másik helyi specialitás.

Az Amazonas vidékén különleges alapanyagok, például a yuca (manióka) és az egzotikus gyümölcsök jellemzőek. A maito, egy halétel, amelyet banánlevélbe csomagolva sütnek, az Amazonas jellegzetessége. Az ország minden régiójában nagy szerepet játszanak a kukoricából és babból készült ételek, amelyek az ősi kultúrák táplálkozási alapjai voltak.

A sült banán (patacones) gyakori köret, különösen a partvidéken, és rengeteg ételhez tálalják. A levesek fontosak az ecuadori étkezési kultúrában, és szinte minden étkezés részeként megjelennek. Az ételek gyakran egyszerűen készülnek, de a friss alapanyagok miatt ízletesek és táplálóak.

Ecuadorban az édességek között népszerű a pristinos, amely mézes sütemény, és a quesadilla, egy édes, sajttal töltött sütemény. Az italok közül kiemelkedik a canelazo, egy meleg, fahéjas alkoholos ital, amelyet különösen a hegyvidéki területeken fogyasztanak hűvösebb időben. A trópusi gyümölcsökből készült gyümölcslevek és smoothie-k, mint például a maracuja és a guanabana, szintén elterjedtek az egész országban.

Az ecuadori konyhában a fűszerezés általában visszafogott, de a friss alapanyagok természetes íze dominál.

Általános tanácsok az ország felfedezéséhez

Ha Ecuadorba utazol, készülj fel egy kalandos és sokszínű élményre – de néhány tipp segíthet abban, hogy a legtöbbet hozd ki az utazásodból!

Időjárás és ruházat: Ecuadorban a hőmérséklet régiónként változik, hiszen az ország területén ott a hegyvidék, az Amazonas és a partvidék is. Quito és a magasabb andoki régiók hűvösek, így rétegesen öltözködj, míg a partvidéken és az Amazonason könnyebb, szellős ruházatra lesz szükséged.

Készpénz és fizetés: Ecuador hivatalos fizetőeszköze az amerikai dollár, és bár sok helyen elfogadnak bankkártyát, a kisebb falvakban és piacokon készpénzzel érdemes készülni. Próbálj aprót is tartani magadnál, mert a nagyobb címleteket sok helyen nehezen váltják fel.

Ételek és higiénia: Az utcai ételek Ecuadorban finomak, de vigyázz a higiéniai körülményekre, különösen, ha friss gyümölcsöket vagy tengeri herkentyűket kóstolsz. A ceviche és a patacones kötelező, de ha még nem kóstoltál tengerimalacot (cuy), itt az ideje! Csak figyelj arra, hogy az ételt mindig forró állapotban fogyaszd, így kisebb a gyomorrontás kockázata.

Közlekedés: Az ország tömegközlekedése megfizethető, de a buszok sokszor zsúfoltak, és az utazás tempója lassú. Quito és Guayaquil városokban a trolibusz és metróbusz hálózatot próbáld ki. Ha távolabbra mész, a belföldi repülés gyors és biztonságos megoldás.

Közbiztonság: Ecuador turistabarát hely, de főként Quitóban és Guayaquilban figyelj a zsebtolvajokra. Szórakozóhelyeken és a tömegben sose hagyd felügyelet nélkül az értékeidet, és ha lehet, ne tartsd látható helyen a készpénzedet vagy a drágább fényképezőgépet.

Kultúra és etikett: Az ecuadoriak közvetlenek és barátságosak, különösen vidéken. Ha spanyolul próbálkozol, használj „usted”-et, ha idősebbekkel vagy idegenekkel beszélsz, mert ez udvariasabb. Az ország egy része mélyen vallásos, ezért a templomokat tisztelettel látogasd meg, és kerüld a kihívó öltözetet.

Egészség és magassági betegség: Quitóban és más magaslati városokban a magassági betegség enyhe tünetei is jelentkezhetnek – fejfájás, szédülés vagy légszomj formájában. Igyál sok vizet, pihenj sokat az első napokban, és ha szükséges, próbáld ki a helyiek által javasolt kokalevél-teát.

Kirándulások és túrák: Az ország híres túrázási lehetőségeiről – a Cotopaxi vulkán, a Quilotoa krátertó vagy a Chimborazo vidékén gyönyörű ösvények várnak rád. A hegyi túrákat mindig profi vezetéssel és megfelelő felszereléssel érdemes bejárni, és jobb, ha nem mész egyedül.

Galápagos-szigetek: Ha belefér a költségvetésedbe, a Galápagos-szigeteket ne hagyd ki! Az ökoszisztéma megóvása miatt azonban a látogatások szigorúan ellenőrzöttek, és sokféle előírást kell követni. Foglalj időben, és vedd figyelembe, hogy a belépési díjak mellett számos helyi szabályt be kell tartani.

Gasztronómia: Kóstolj bele a helyi konyhába – a locro (burgonyaleves) és az empanadas itt egészen különlegesek. Kihagyhatatlan a sült banán és az egzotikus gyümölcsök, amelyek ízvilágában megkóstolhatod Ecuador trópusi oldalát.

Ecuador minden kis szeglete kalandot kínál, és a helyiek szívesen látják a turistákat. Csak legyél óvatos, tiszteld a helyi szokásokat, és élvezd a hihetetlen természeti és kulturális kincseket, amelyekkel ez az ország gazdagít!

Quitó

spanyol kiejtés: kito

Lakosság (2024-ben): közel 2 millió

,, Mivel szállásunk a Parque El Ejido közelében található, ezért másnap első utunk a város régi és modern részének határán fekvő park északi végébe vezet, ahol számos világhírű poéta szobra sorakozik. Nagy a csodálkozás, amikor a csapat tagjai felfedezik a híres írók és költők emlékművei között az ember nagyságú Petőfi-szobrot. Hogy is került a világ másik végére az emlékmű? Részben az Ecuadorban élő magyaroknak köszönhető a szoborállítás, akik a híres költő születésének 150. évfordulóján avatták fel azt a bronzszobrot, melyet Budapest városvezetése adományozott Ecuador fővárosának. (2021)" forrás

---

A 2.850 méter magasan fekvő Quito történelmi belvárosa tökéletes hely volt a felfrissülésre és a feltöltődésre. A város enyhe, napos, mégis kellemesen hűvös éghajlata igazán különleges élménnyé tette a világörökség részét képező óváros gyönyörűen restaurált épületeinek felfedezését. A régi városrész hangulata magával ragadott – a barokk építészeti csodák, a népviseletbe öltözött helyiek és a mindenütt fellelhető utcai ételárusok igazán különleges légkört teremtettek. A helyi gyümölcslevek kihagyhatatlanok, míg Quito új városrészét leginkább a fantasztikusan nagy adagokban kínált jegeskávék miatt emlegetjük vissza.

A legtöbb turista, aki néhány napot tölt Ecuador közel kétmilliós fővárosában, ellátogat a várost körülvevő hegyek valamelyikére. Mi sem hagytuk ki ezt az élményt: az El Panecillo tetejéről csodáltuk meg Quitót, a lenyűgöző La Virgen de Quito szobrot, valamint a távolban magasodó vulkánokat. Bár Ecuadorban az országos statisztikák szerint még mindig sokan élnek a szegénységi küszöb alatt, Quito központi részein ezt alig lehet érzékelni. A város infrastruktúrája fejlett, a trolibuszok tiszták és kényelmesek, az utcák rendezettek, és a közbiztonságról is gondoskodnak – számos rendőr vigyázza a nyugalmat. A külső kerületekben más a helyzet, ahol a szegénység jobban látható, de ezzel egy későbbi látogatásunk során szembesültünk igazán.

Ecuador fővárosában nagyon jól éreztük magunkat. Quitóban a kellemes időjárás és a barátságos hangulat valódi felüdülést jelentett, különösen a korábbi, forró és zsúfolt városok után. Az alacsony árszínvonal miatt itt kicsit a "jómódú turisták" szerepében találhattuk magunkat, ami az egész utazás során egyedülálló élmény volt.

---

A spanyol konkvisztádorok 1534-ben, Sebastián de Benalcázar vezetésével végleg megtörték az őslakos (nem inka) ellenállást, és alig néhány év alatt Quito elnyerte a spanyol királyi városi címet. Ez jelentős lökést adott a város fejlődésének, amit a jezsuiták érkezése csak tovább fokozott. Nem véletlen, hogy a város kulturális csodái között az első helyen a Jézus Társaságának temploma áll, amely arany oltárával és káprázatos belső díszítéseivel messze földön híres.

Quito szerencséje, hogy mind a 17. századi, mind az 1917-es földrengéseket viszonylag épségben átvészelte, így koloniális épületei megmaradtak, és az elmúlt évtizedekben komoly erőfeszítéseket tettek a történelmi belváros restaurálására és megőrzésére. Ezért is élvezetes itt sétálgatni, elmerülni a díszes stukkókban, a barokk támpilléreken és az aprólékosan megmunkált erkélyeken. Quitóban is érezhető a latin-amerikai városok kettőssége: a régi és az új városrész kontrasztja jól mutatja a hagyomány és a modernitás találkozását.

Quito folyamatosan növekszik, és mára már népesebb, mint Budapest; mint oly sok Andokbeli város, egyre inkább a környező hegyekre terjeszkedik. Ezek a külső kerületek azonban veszélyesek lehetnek: ide jobb helyivel menni, mégpedig olyannal, aki pontosan ismeri az adott barrio (városrész) sajátosságait.

Bár Quitót nem tartják a világ legbiztonságosabb városai között számon, az elmúlt években javult a helyzet. A két leglátogatottabb negyed az Óváros és az új városrész, La Mariscal, ahol én is megszálltam. Hallani lehetett mindkettőről aggasztó történeteket, és a helyiek véleménye is megoszlik arról, hogy melyik kevésbé veszélyes, így a választásom majdnem véletlenszerű volt. Rutinos utazóként igyekeztem megfogadni a biztonsági alapelveket: minimális készpénzt tartottam egy testhez simuló övtáskában, semmi feltűnő viselet, magabiztos lépések, és este 9 után csak taxival közlekedtem bárhová.

Egy másik lényeges tényező, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni: a MAGASSÁG! Quito közel 3000 méteren fekszik, ami nagy megterhelést jelenthet, különösen, ha hirtelen érkezel. A lenyűgöző spanyol gyarmati épületek, templomok és főterek, a kecsua népviseletbe öltözött helyiek, valamint a várost körülölelő hatalmas hegyláncok egyedülálló hangulatot kölcsönöznek a helynek. Quito hangulata emlékeztetett Perura: hasonló kultúra, hagyományok és természet veszik körül az embert.

Az időjárás kiszámíthatatlan – a napos órákat hirtelen esőzések váltják, és januárban az átlaghőmérséklet 20-25 °C körül alakul. Éjszakára azonban lehűl a levegő, és sok helyen fűtés sincs (sőt, néhol meleg víz sem, bár a szállásommal szerencsém volt), így esténként én is zokniban és pulcsiban aludtam. Quito minden kihívása ellenére elképesztő hely, ahol a múlt és jelen, a természet és a kultúra különleges módon találkozik.

---

Varga Gábor fotója

---

Quito belvárosa kompakt, látványos és bővelkedik érdekes helyszínekben – egyszerűen magával ragadott, és messze felülmúlta bármelyik eddigi dél-amerikai városi élményemet. Amerre csak elindulsz, mindenhol hegyek vesznek körül, ami várostervezési szempontból biztosan kihívás, de a bámészkodásra tökéletes. És akkor még nem is említettem a vulkánokat – Quitó körül annyi vulkán magasodik, ahány híd van Budapesten a Dunán. A történelmi belvárosban bejártuk a gyönyörű templomokat, és az aranydíszítések elképesztő mennyiségét látva azon tűnődtem, mennyi lehetett itt eredetileg, mielőtt a spanyolok elvitték a java részét.

Egy rövid kirándulás a két fő turisztikai látványossághoz, amely az Egyenlítő mentén található, kihagyhatatlan program, és igazi dél-amerikai élmény. Az első hely, amely néhány száz méterrel eltévesztette a tényleges Egyenlítő vonalát, elég kaotikus: látszólagos koncepció nélkül épült, benne a hamis vonal, véletlenszerű kiállítások a béna pavilonokban, ajándékboltok egész falva és rikító kolibri-mintás padok. És még a Valentin-napi szív alakú karton díszek is ott virítanak! Lehet, hogy a felső légúti nyavalyám is rontott a hangulaton, amitől már egy papírzsebkendő-tartót is hozni kellett utánam, de bevallom, ez a hely nem igazán fogott meg.

A másik helyszín, amely valóban a 0° szélességi körön fekszik, legalább következetesen végigviszi a „szenzációs” élményt. Az élmény része azonban némi „átverős” szórakoztatás: például az a régi legenda, hogy az Egyenlítőn állva erősebbnek érzed magad (nem), illetve hogy a víz az északi és a déli féltekén ellenkező irányba folyik le a lefolyón (szintén nem igaz). Mindent egybevetve, Quito belvárosának és természeti környezetének felfedezése igazán különleges volt, és a város és környéke bőven megéri a látogatást!

Varga Gábor fotója

,, Quito-t mi imádtuk. A történelmi belváros - ami az UNESCO világörökség része - a legnagyobb alapterületű és autentikusan megőrzött, egész Latin Amerikában. A város atmoszférája nagyon kellemes, órákat lehet itt csak úgy bolyongani. A várostól busszal kábé egy órányira van (a taxi 20 dollár körül, a busz egy dollár) a Föld közepe, ami az Egyenlítő vonalán kiépített övezet, hivatalosan ez választja ketté az Északi, és Déli félgömböt. Amúgy, geológiai szempontból a Föld közepe egy öt kilométeres sáv lenne, évszaktól és évtől függően az egyenlítő vonala ezen az öt kilométeres sávon belül vándorol. Pár órát érdemes eltölteni a parkban, a belépő öt dollár, és annyi mindent megtudhatunk a Föld közepéről, amennyit nagyon kevesek tudnak. Ha akarjuk, még pecsétet is kaphatunk az útlevelünkbe, hogy jártunk itt; ez jópofa szuvenír. (2018)" forrás

Otavalo

Otavalo egyszerűen kihagyhatatlan, ha Ecuadorban jársz. Ez az Andokban fekvő kisváros híres a színes piacairól, különösen a szombati vásárról, amely az egész régióból vonzza az árusokat és a látogatókat. Amint belépsz a piacra, azonnal magával ragad a látvány – mindenütt élénk színű poncsók, takarók, kézzel szőtt textíliák és gyönyörű ékszerek kaphatók. Az árusok nagy része őslakos kecsua, akik évszázados hagyományaikat viszik tovább a kézműves termékeikben.

A piac valódi labirintus, ahol könnyű elveszni a gazdag szín- és formavilágban. Itt alkudni nemcsak lehet, hanem elvárják, és egy jó alku után igazi kincseket lehet találni. Nem csak vásárlásra érdemes időt szánni – a helyi ételeket is érdemes megkóstolni, például a fritada-t, ami ízletes, ropogósra sült sertéshús. Ha pedig valami különlegeset keresel, próbáld ki a chicha nevű kukoricasört, amelyet sok helyen kínálnak a piacon.

Otavalo környéke is elképesztő, hiszen a várost festői hegyek és lagúnák veszik körül. A közeli San Pablo-tó, ahol akár hajókirándulást is tehetsz, gyönyörű látványt nyújt, különösen a távoli hegyekkel a háttérben. A város szomszédságában található Peguche-vízesés egy rövid túrával elérhető, és a helyiek szent helynek tartják, gyakran tartanak itt rituálékat és szertartásokat.

Otavalo nemcsak a termékekről, hanem a kultúráról is szól. A helyiek büszkén viselik hagyományos ruháikat, és a kecsua nyelv gyakran hallható a piacon. Az egész város atmoszférája egyszerre nyüzsgő és barátságos – mindenki szívesen fogadja az utazókat. Egy otavalói látogatás nemcsak vásárlás, hanem kulturális élmény is, ahol megismerheted Ecuador ősi hagyományait és kézművességét.

,, Otavalo kisváros szuper biztonságos. 2 hónap Kolumbia után mi rutinból megkérdeztük a szállásunkon, hogy lehet-e sötétedés után sétálni a városban, úgy néztek ránk, mint a földönkívüliekre. Az első esténk után teljesen nyilvánvaló volt, hogy miért. Aki szereti idegen országok kevésbé turistás oldalát is látni, az jól fog járni Otavalóval: jó ideje nem voltunk ennyire autentikus kisvárosban. Itt-ott láttunk pár nyilvánvalóan nem helyi arcot, de a városban sétálva azt éreztük, az igazi Ecuadort látjuk.

Szupermarketeknek és amerikai étteremláncoknak nyoma sem volt, a város tele van kisboltokkal: zöldséges, szerszámos, takarmány, elektronika, ruha, minden, ami kell, a helyi igényekre szabva. Persze a belvárosban itt is van szuvenír bolt a turistáknak, de a mennyiségen van a hangsúly. A helyi piac, főleg a szombat reggeli, kihagyhatatlan. Az egész belváros átalakul, az utcák megtelnek pici emberekkel (nem rosszindulatú viccnek szánjuk, az átlag ecuadori kábé 160 centi magas, de a hegyekben élők még apróbbak), és helyi terményekkel, van minden ami szem-szájnak ingere, meg sok minden, ami nem. Hogy el tudjátok képzelni: a sült tengerimalac nekünk például még belefér, de itt aztán sok minden volt, ami már nekünk se. (2018)" forrás

Varga Gábor fotója

Esőerdő-túrák

Ecuadorban az őserdő-túrák rendkívül izgalmas és változatosak lehetnek. Az országban található a híres Amazonas esőerdő, amely elképesztő élővilággal és kulturális örökséggel rendelkezik.

Az őserdő-túrák lehetővé teszik, hogy felfedezd az Amazonas esőerdő lenyűgöző ökoszisztémáját. Ez magában foglalhatja a folyók és a tavak hajózását, sétautakat a dzsungelben, madárlesést, hajókirándulásokat, kajakozást és még sok más izgalmas tevékenységet.

A túrák során gyakran találkozhatsz különböző őserdőlakó törzsekkel, akik bemutathatják hagyományaikat, kultúrájukat és életmódjukat. Lehetőséged lesz megismerkedni az őserdő növény- és állatvilágával, például majmokkal, papagájokkal, jaguárokkal, kígyókkal és egyéb érdekes fajokkal.

Az őserdő-túrák általában tapasztalt vezetőkkel és idegenvezetőkkel zajlanak, akik biztosítják a biztonságot és segítenek felfedezni az őserdő varázslatos világát. Fontos azonban, hogy előzetes kutatást végezz az utazási irodák és túraoperátorok között, hogy megbizonyosodj arról, hogy megbízható és felelősségteljes szolgáltatást kapsz.

Ecuadorban az őserdő-túrák remek lehetőséget nyújtanak arra, hogy közelebbről megismerkedj a természet csodáival és az őslakos kultúrákkal.

Guayaquil

Lakosság (2024-ben): 3,2 milió

"A guayaquiliek nagyon büszkék a ramblájukra, s valljuk be, van is miért. A több kilométer hosszú, szépen rendben tartott sétány pont olyan a helyi fiatalság körében, mint a budapestieknek a Gödör. Aki teheti, suli után kijön ide biciklizni, gördeszkázni, a szerelmesek pedig kucorognak a lépcsőn és bámulják az amúgy barna színű folyót. Felkutyagolunk a domb tetején álló világítótoronyhoz, ahonnan 360 fokban belátni az egész várost. Északon és délen hatalmas gyártelepek és olajfinomítók tűnnek fel, így nem véletlen, hogy a város felett állandó a szmogfelhő." forrás

g. a. fotója

Az elmúlt hónapok utazásai során a legnyomasztóbb hely, ahol jártam, egyértelműen a tengerparti Guayaquil, Ecuador legnagyobb városa. Eddig nem írtam róla, mert egyszerűen nincs mit – a városnak nincs különösebb látnivalója vagy varázsa. Ha valamiben bővelkedik, az a fegyveres biztonság: gépfegyveres rendőrök mindenütt, a buszpályaudvarokon, bevásárlóközpontokban, és minden jelentősebb helyen őrködnek, ujjaikkal a ravaszon. Nem véletlenül, hiszen a bűnözés komoly problémát jelent itt. Guayaquilt sokan emlegetik egyfajta "szafari parként," ahol mindig résen kell lenni, mikor bukkan fel egy újabb "trófea" – azaz, mikor történik valami balhé.

Már korábban is hallottam a város hírét, és senkitől sem hallottam túl sok jót. A legtöbben hosszasan panaszkodnak a rablásokról, zsebtolvajlásokról, sőt, még arról is, hogy a taxiban ülve rabolták ki őket. Ennek ellenére Guayaquil fontos közlekedési csomópont, így szinte kikerülhetetlen, ha Ecuadoron belül szeretnél utazni. A veszélyességi listán a főváros, Quito szorosan követi Guayaquilt – itt talán minimálisan jobb a helyzet, de a nyugalom itt sem garantált.

Cuenca

Lakosság (2023-ban): 445,000

Cuenca egy igazi gyöngyszem Ecuadorban, amely lenyűgöző koloniális építészettel, macskaköves utcákkal és barátságos hangulattal csábítja a látogatókat. A város történelmi belvárosa az UNESCO Világörökség része, és nem véletlenül: itt minden sarkon találni egy gyönyörű, régi templomot, díszes erkélyeket vagy egy hangulatos kis teret. A legikonikusabb látványosság a Kék Kupolás Katedrális, amely Cuenca jelképe lett; a belső tér pedig éppoly lenyűgöző, mint a külső.

Cuenca a helyi kézművesség központja is: itt készülnek a híres panama kalapok, és számos műhelyben megnézheted, hogyan készítik őket. A városban sok piac található, ahol nemcsak kézműves termékeket, hanem helyi alapanyagokat is megvásárolhatsz – itt kóstoltam életem legfinomabb, friss trópusi gyümölcseit.

Az éttermek és kávézók kínálata is kiváló, és különösen ajánlom a helyi specialitásokat, mint a hornado (sült sertéshús) vagy a mote pillo (kukoricás tojásos étel), ami tökéletes reggeli. A város tele van kedves kis kávézókkal, ahol nyugodtan megpihenhetsz, és élvezheted a lassú életérzést, amit Cuenca sugároz.

A természetkedvelők sem fognak csalódni: a közeli Cajas Nemzeti Park csodás túrázási lehetőségeket kínál, ahol a hegyi tavak és a párás, ködös tájak egészen varázslatosak. Egy kis kirándulás a Tomebamba-folyó partjára is remek program, főleg naplementekor, amikor a város fényei visszatükröződnek a vízen.

Cuenca mindenkit elvarázsol – ez egy olyan város, ahol a múlt és a jelen tökéletes harmóniában találkozik. Minden utazó szívesen fogadja a helyiek nyugodt, barátságos mentalitása, és hamar otthon érezheted magad ebben a városban. Ha Ecuadorban jársz, Cuenca egyszerűen kötelező!

Az autentikus Dél-Amerika rajongói Ecuadorban mindenhol rátalálnak arra, amit keresnek, de Cuenca városa mindehhez egyedülálló szépséget, eredetiséget és rengeteg apró, szerethető részletet kínál – ráadásul biztonságos és vendégszerető hely.

Olvasmányos linkek

"Ecuador Dél-Amerika egyik legolcsóbb országa, Paraguayt és Bolíviát lehet csak kevesebből megoldani. Hiába Quito a főváros, több mint kétmillió lakosával Guayaquil a népesebb. Az előbbi 2800 méter magasan van fenn az Andokban, az utóbbi lent a meleg tengerparton. A rivalizálás a két város és vonzáskörzete közt természetesen kiélezett, és az élet minden területére kiterjed. A kedvencem az a quayaquili férfi volt, aki szinte felháborodva mondta, hogy "a hegyekben a nőknek nincs is segge".

Azt hittem, trolibusz a volt szocialista országokon kívül nem nagyon létezik, Amerikában meg pláne nem. Quito tömegközlekedésének viszont fontos része. Legalább egy szó van a magyar nyelvben, ami Ecuador területéről származik. A zanza, illetve helyesebben tzantza, eredetileg az elsősorban a shuar indiánok által, legyilkolt ellenségük fejéből készített, összezsugorított trófeát jelentette. 2001 óta Ecuadornak nincs saját pénzneme, hanem az amerikai dollárt használják. A bankjegyek ugyanolyanok, mint Amerikában, fémpénzeket viszont Ecuadorban is verhetnek maguknak. A sucréról dollárra váltás természetesen azonnal alaposan megdrágította az ecuadori fogyasztói kosarat, viszont cserébe legalább az aktuális quitói kormány minden gazdasági baromságot nem tud nyakló nélkül elkövetni, hiszen legalább egy fontos eszköz hiányzik a kezükből.

Dél-Amerika szinte minden országában létezik egy chicha nevű ital, azonban mindenhol mást hívnak így. Ecuador amazóniai részén ez a nők által megrágott, kiköpött, fermentálni hagyott, és kiszárított manióka neve. Mivel mindenkinek más baktériumok tenyésznek a szájában, a tapasztalt chicha-fogyasztók állítólag meg tudják mondani, hogy melyik falubelijük által összerágott, majd vízzel felengedett maniókát fogyasztják. Azt hittem, gyomorforgató lesz, de valójában meglepően kefirszerű, könnyű ital. Köszönhetően az alacsony áraknak és a relatíve fejlett vendéglátói kultúrának, Dél-Amerikában a legjobb szálláshelyeket a legkevesebb pénzért Ecuadorban találtam. Húsz dollárért patyolat-tiszta, két hatalmas ággyal, kábeltévével, wifivel, légkondival és persze tágas fürdőszobával felszerelt szobát lehet kifogni. " forrás

---

"Mitad del Mundo, avagy magyarul: a világ közepe. A Quito közelében fekvő műemlék az országon áthaladó Egyenlítőnek állít emléket (ismeretes, hogy magát Ecuadort is az Egyenlítőről nevezték el). A történelem során a helyesnek vélt lokáció már többször változott, legutóbb 1979-ben, a mai műemlék építésének kezdetekor módosítottak rajta. Bár a jelenlegi pozíció a korábbiaknál sokkal jobban közelíti az Egyenlítő valódi helyét, a kettő között még mindig van mintegy 240 méter eltérés (ami csak jóval az építési munkálatok befejezése után, a GPS technológia révén derült ki). Akár a tények ismeretében, akár anélkül, a helyszínre érve nehéz megállni, hogy ne készítsük el az ilyenkor szokásos gagyi fotót:

Kihasználva a műemlék pontatlan helyzetét, élelmes ecuadori vállalkozók nyitottak egy múzeumot Inti Ñan név alatt, valamivel közelebb az Egyenlítő tényleges helyéhez. A minikomplexumban szemtanúi lehetünk néhány Egyenlítővel kapcsolatos érdekességnek - ezek többsége azonban szemfényvesztés, ne hagyjuk magunkat lóvá tenni! Az egyik ilyen illúzió az örvénylő víz teóriája: korábban én is abban a tévhitben éltem, hogy az északi féltekén az óramutató járásával megegyező irányban örvénylik a víz, míg délen mindez fordítva van. Nos, ez csupán a nagy víztömegek (pl. óceánok) mozgására igaz, kis vízmennyiségekre egyáltalán nem (annak ellenére, hogy az idegenvezető produkciója mást szemléltet). A múzeumban bemutatott többi trükk (szög tetején megálló tojás, kinyújtott kéz, stb.) is szimplán illúzió, ne dőljünk be nekik. " forrás

---

"Cotopaxi vulkán: Aznap elég felhős, ködös időnk volt és ott akkor a hegyekből még semmit sem láttunk. Kicsit aggódtunk is, de mondta Patrició, a túravezető, hogy nem lesz baj. Elindultunk hát a felhőkbe. Kb. fél órát mentünk először a park főbejáratáig és a múzeumig, ahol meséltek nekünk egy kicsit a vulkánokról, hegyekről, nemzeti parkokról. Majd újabb 15-20 perc zötykölődés az első megállópontig. Útközben, ahogy kanyarogtunk a ködös úton, szégyenlős vulkánunk néha-néha előbújt takaró felhője mögül, pár másodperces csodálatos látványt nyújtva nekünk."

---

"Az előző napi vulkántúra annyira jól sikerült, hogy úgy döntöttünk még nem indulunk vissza Bogotá-ba, hanem megnézünk még valami hasonlót. Egy kis LonelyPlanet olvasgatás után a kis Baños városka mellett döntöttünk, ami a mai napig aktívan működő Tungurahua vulkán lábánál fekszik. Nem úgy, mint a Cotopaxi, ez olyannyira aktív, hogy szinte bármelyik nap ki is törhet. Nap, mint nap füstöl, sőt éjszakánként állítólag még a kilövellő lávacsóvákat is látni lehet. Mi a vulkánból sajnos semmit nem láttunk. Helyette csak felhőt és ködöt, de ahogy az ottani viszonyokat láttam, nem is hiszem el, hogy sok az évi napsütéses órák száma. A levegő rettentően párás. A város a hegyekben van, pontosabban egy völgyben, körös – körül folyókkal és patakokkal. Mindez ellenére a város rendkívül turisztikás, ugyanis ez az ország egyik, ha nem legnagyobb extrém sportközpontja. A város lakossága kb. 12 ezer fő és ehhez tartozik kb. 150 (!!!) hotel, hostel és szálloda. Ezen kívül van kb. 50-60 utazási iroda, amelyik mindegyike mindenféle extrém sportot ajánl a rafting-tól elkezdve a lovaglásig, extrém hegymászástól, a hídról ugrásig, stb..." forrás

Quito - Varga Gábor fotója

Fotóegyveleg

El Cajas nemzeti park - g. a. fotója

g. a. fotója

Vissza az elejére

Kommentek