ÚTIKRITIKA.HU / Dél-Amerika

Dél-Amerika

Hamarosan!

Addig is nézzen szét az egyes országokban! (balra)

Földrajz

Állatvilág

Amazóniai anziksz – Egy lajhár mosolya

Velőtrázó üvöltés rázta meg a Rio Napo torkolatvidékének békés csendjét. Az ott élő állatok ereiben megfagyott a vér. Én is összerezzenek a függőágyban, ennek fele sem tréfa! Itt vagyok csőre töltött fényképezőgéppel, kétkilós teleobjektívvel Amazónia buja dzsungelében, és „házhoz” jönne a téma? Ez csak egy jaguár lehet, jó lesz vigyázni! De hát a jaguár általában nem veszélyes, azt mondják, tiszteli az embert. Ellep az adrenalin, feltápászkodok, beélesítem a Nikont, s elindulok a hang irányába. Párás és meleg a Zöldpokol, alaposan meg kell szenvedni a témáért. Újabb üvöltés! Ez a vérszomjas macskaféle szándékosan provokál engem!... A hang most még közelebbről jött, erősebben markolom a machetét. És akkor ösztönösen ránézek egy tőlem balra lévő fára. Egy bájos arc tekint rám. Egy lajhár, az anyját! Ki a fenét érdekel már egy jaguár, mikor a lajhár sokkal fotogénebb, s attól sem kell tartanom, hogy félelmében elfut. Együttműködően beáll, bocsánat, belóg. Mint egy belőtt hippi, kedvesen mosolyog. Íme!

(Elter Karesz utazásai)

Növényzet

Dél-Amerika növényvilágának közös jellemzői a kontinens hatalmas méretének, változatos éghajlatának és földrajzi adottságainak köszönhetően rendkívül sokszínűek, mégis felfedezhetők bizonyos jellegzetességek. Az Amazonas-medence, amely a világ legnagyobb esőerdeje, uralja a kontinens növényzetét. Itt a trópusi éghajlatnak köszönhetően a buja, örökzöld erdők a növények végtelen változatosságával tűnnek ki: hatalmas lombkoronát alkotó fák, epifita növények, például broméliák és orchideák, valamint liánok jellemzik ezt a régiót.

A kontinens más részein, például az Andok hegységében, a növényvilág alkalmazkodott a magasság változásához és a szélsőségesebb időjáráshoz. Az alacsonyabb régiókban számos pálmaféle és trópusi növény található, míg a magasabban fekvő paramókban és hegyi lejtőkön a törpecserjék, fűfélék és pozsgások dominálnak, amelyek jól tűrik a hideget és a szélviszonyokat.

A mérsékelt égövi pampák, amelyek a kontinens középső részén terülnek el, kiterjedt füves pusztákat kínálnak, ahol a fűfélék uralkodnak, kevés fa található, és a növényzet az időszakos szárazsághoz alkalmazkodott. A délebbi régiók, például Patagónia, szintén szárazabbak és szelesebbek, ahol az alacsony növésű bokrok és füvek váltják fel a dús növényzetet.

A kontinens nyugati partvidékén a Humboldt-áramlat hatására kialakuló száraz éghajlat sivatagi környezetet teremtett, mint például az Atacama-sivatagban, ahol csak a legellenállóbb pozsgások és szárazságtűrő növények képesek megmaradni.

A kontinens őshonos növényei között számos gazdasági jelentőségű faj is található, mint például a kakaó, a kukorica, a burgonya és a paradicsom, amelyek ma már világszerte elterjedtek, de dél-amerikai eredetűek. Összességében Dél-Amerika növényvilága rendkívül változatos és gazdag, ami a kontinens földrajzi és éghajlati sokszínűségéből fakad, miközben a különböző területek növényei alkalmazkodtak a szélsőséges körülményekhez, legyen szó esőerdőkről, hegyvidékekről, pampákról vagy sivatagokról.

Manapság

A legfrissebb, 2023-as adatok alapján Dél-Amerika országai különböző demokráciaindexekkel rendelkeznek, amelyek a politikai rendszereik demokratikusságát mérik. Az Economist Intelligence Unit (EIU) által készített Demokrácia Index szerint a dél-amerikai országok a következő besorolást kapták:

Teljes demokrácia:

Uruguay: A régióban a legmagasabb demokráciaindexszel rendelkezik, stabil politikai intézményekkel és erős polgári szabadságjogokkal.

Hiányos demokrácia:

Chile: Magas demokráciaindexszel bír, de bizonyos politikai és társadalmi kihívások miatt nem éri el a teljes demokrácia szintjét.
Costa Rica: Bár Közép-Amerikában található, érdemes megemlíteni, mivel a latin-amerikai régió egyik legstabilabb demokráciája.

Hibrid rezsim:

Brazília: Jelentős politikai polarizáció és intézményi kihívások jellemzik, amelyek befolyásolják a demokrácia minőségét.
Kolumbia: Bár demokratikus intézményekkel rendelkezik, a belső konfliktusok és a korrupció gyengítik a demokratikus folyamatokat.
Peru: Politikai instabilitás és gyakori kormányváltások jellemzik, ami a demokráciaindex csökkenéséhez vezetett.

Autoriter rezsim:

Venezuela: Az autoriter rezsimek közé sorolják, ahol a demokratikus intézmények leépültek, és az emberi jogok helyzete aggasztó.

Fontos megjegyezni, hogy ezek az indexek évente frissülnek, és a politikai helyzet változásai befolyásolhatják az országok besorolását. A demokrácia minősége több tényezőtől függ, beleértve a választási folyamatok tisztaságát, a kormány működését, a politikai részvételt, a politikai kultúrát és a polgári szabadságjogok érvényesülését.

Dél-Amerika gasztronómiája

TENGERIMALAC AZ ÉTLAPON?
Míg nálunk a tengerimalac hallatán, a kedvesen cincogó (visító) kis kedvencre asszociálunk, addig Ecuadorban, Peruban és Bolíviában a tányéron látják szívesebben. Igazi ínyencségnek, ünnepi eledelnek számít.
A "cuy" (itt így nevezik) már évszázadok óta fontos szerepet játszik az Andokban élő népcsoportok, törzsek életében. Olyannyira, hogy régebben nem is a szabad ég alatt vagy külön helyiségben tartották őket, hanem azokban egy légterű, földből, kövekből tapasztott házakban, ahol maguk az emberek is laktak. Általában a tűzhely közelében kerítettek el egy kis életteret, ahol szabadon mozoghattak.
Két fontos céllal tartották őket:
🔸️ ételként: a helyiek szerint a húsa rendkívül egészséges, ugyanis fehérjében gazdag, de zsírban szegény;
🔸️ orvosi célból: állítólag, a tengeri malacok segítenek távoltartani a rossz energiákat, bizonyos rítusok keretében diagnosztizálni a betegségeket, illetve olykor gyógymódként is alkalmazták ezeket a kis emlősöket.
Feltételezem, a legtöbbetekben felmerül a kérdés: vajon megkóstoltuk?
Miután megnéztük az Egyenlítő-Emlékműt, Irene családja a közelben lévő cuyeriák (tengerimalacozók) egyikébe invitáltak minket. Az út melletti grillen, már ott sorakoztak a ropogósra sült malackák. Mi ódzkodtunk még a gondolattól is, nehezen vettük rá magunkat, így végül abban maradtunk, hogy két cuy-t rendelnek, amelyből kapunk egy kis darabot, s emellett még rendelünk magunknak két fogást.
Aztán megérkeztek ezek kulináris ínyencségek: négy részre vágva... a fejükkel egyben... és a kimerevedett lábacskáikkal. Őszintén nem nyújtott étvágygerjesztő látványt. Ráadásul alig láttunk rajta húst.
Az állatot láttuk benne, s mindössze arra voltunk képesek, hogy egy körömnyi falatot megkóstoljunk. Pszichésen nem ment, nem tudtuk megenni a ránk kiszabott darabot, pedig ízre nem volt rossz, talán a kacsára vagy a libára emlékeztetett. Elvileg a nyúlra hasonlít, de azt én sosem ettem (és nem is fogok), így nincs összehasonlítási alapom.
Irénék természetesen jóízűen fogyasztották el, még a gyerekek is örömmel várták ezt a pillanatot. Amúgy ők otthon is szoktak enni. Rajtunk pedig jót nevettek, milyen finnyásak vagyunk. (Szofi)

Kommentek