.
Kriszta fotója
Uruguay fővárosának kb. 1,7 milliós a lakossága (2024-es adat). Vízparti város. Ott találkozik a Rio de la Plata északkeleti szakasza és az Atlanti-óceán. Montevideo az amerikai kontinens legdélebbre fekvő fővárosa. (Sokan azt hiszik Buenos Aires vagy Santiago de Chile délebbre van, de nem.)
Történészek megállapításai szerint a tangó szülővárosa nem csak Buenos Aires, hanem Montevideo is.
Montevideo számos felmérésben kapta meg Latin Amerika legélhetőbb városának címét. Pezseg a kulturális élet, a helyiek lazák, vidámak, többnyire szabadgondolkodók. nem szeretik a kötöttségeket.
A város szerkezete hasonlít sok dél-európai nagyvároshoz. Sok épület barcelonai házakra emlékeztet. Van Montevideonak valami retro jellege, pontosabban időutazást érezhetünk vissza a kb. a hetvenes, nyolcvanas évekbe. A turista számára kifejezetten kellemes a város dimenziója: nem túl nagy, nem túl kicsi, könnyen felfedezhető, emberi léptékű.
Montevideo lakosságának döntő hányada spanyol és olasz származású.
Tetszett
1. Az egyemeletes neokoloniális házak virágokkal teli balkonjai
2. A középosztály negyedeinek (pl. Pocitos, Trouville, Punta Carretas) nyugalma, sznobságtól mentessége, esti hangulata
3. Tango műsoros, nem turistás programok sok étteremben
4. Nagyon sok kávézó, kávéház
5. A szép parkszerű tereken (pl. Plaza Zabala) az életképek
6. Nem látni idegeskedést, agresszivitást, intoleranciát, barátságosak az emberek
7. A városháza (Palacio Municipal) 22. emeletiszintjéről városképet nézni K.K. kedvére
8. Könnyedet ebédelni a Mercado del Puerto piacon (chorizo-s szendvics)
9. A Calle Sarandi sétálóutca
10. Plaza del Entrevero: késő délután, kora este idősek tangóznak a téren
Nem tetszett
1. Az Óváros (Cidade Velha) vasárnap és esténként meglepőn üres, mozgalmasság nélküli
2. Az Óvárosban egyébként is feltűnően sok a bezárt, üres bolt (ennyire nem ment az üzlet?), lepukkant épület
3. Az éttermi árak elképesztően magasak, egy olcsó vendéglőben is 5-6 ezer forint egy főétel, az ár-érték arány nagyon rossz
4. A hetvenes, nyocvanas években épült lakóházak sivársága a ronda légkondi dobozok
5. A Rio de Plata folyó színe moindig barna, ami vízszínnek nem olyan szép, mint a kék
6. A járda kövezetek sok helyen vacak állapotban
7. A buszok ósdibbak, mint Budapesten
8. Nincsenek természetes gyümölcslevek, mint Brazíliában
9. A Rambla nem volt nagy szám, kellemes, de semmi különös
10. A Sao Paulo-Montevideo 2 óra 20 perces oda-vissza repülésért fejenként 170 ezer forintot fizettünk (akkor amikor egy-két hónappal korábban, akciós áron 138 ezerért kínáltak oda-vissza jegyet Budapest és Los Angeles között)
11. Az utcákon a szemét
Kriszta fotója
,, Négy napot töltöttünk Montevideóban. Nincsenek nemzetközi téren versenyképes nevezetességei, de mégis elnyerte rokonszenvünket. Tetszett a nyugalmassága, kiegyensúlyozottsága. Szimpatikusak az emberek. Nem adnak nagyon a divatra, kulturáltan viselkednek. Brazília után príma élvezni a jó közbiztonságot. Konszolidált, békés, kellemes polgári világ. Az étkezés drágasága megdöbbentett minket. Egy nagyon közepes vacsoráért (egy kifejezetten silány pizza), egyszerű helyen kettőnknek 12 ezer forintnak megfelelő peso volt a számla." (aji, 2018)
Utcai tangó - Kriszta fotója
Ha kellemes környéken akarunk megszállni, akkor érdemes ezeken a helyeken: Punta Carretas, Pocitos,, az óceánparthoz közel.
A repülőtérről a városba
Uber-rel 390-570 peso között. A városból a reptérre gyakran olcsóbb, kb. 400 peso körül.
Busz
Kriszta fotója
Taxi
A montevideoi taxizás biztonságos. Zömében nincs átverés, de azért a taxisok egy kicsi része simlis. Ez utóbiak ellenkező irányba indulnak és sokat vacakolnak a célállomás beazonosításával, vagy megkárdezik tőled, hogy milyen úton akarsz eljutin a célpontra és ha nem tudsz érdemlegeset mondani, akkor kezdenek el hosszú utat kreálni.
A taxiórán lévő összeget egy táblázaton konvertálják nagyobb összegre, szóval ne reklamáljunk, ha ez látjuk. Este 8 után és a hétvégéken kb. 20 százalékkal magasabb a tarifa.
Kriszta fotója
Uber
Az Uber nem sokkal olcsóbb, mint a taxi, de azért mégis. Szokás a sofőr mellé ülni, és nem a hátsó ülésen, ha egyedül utazunk.
-------------------
Buszra szálltunk, hogy a város egy másik nevezetességét is lencsevégre kaphassuk. A buszjegyet most 56 pesóért méri a pilóta, és állítólag egy órán át érvényes, korlátlan átszállással. Sajnos ezt nem tudom megerősíteni, cáfolni viszont annál inkább. A húsz perce vásárolt jegyünkkel elhajtott a következő busz sofőrje. Ott álltam, mint Bálám szamara, spanyol nyelvtudás híján, és csak hallgattam bambán, mit magyaráz hosszasan, amikor látta, hogy egy szavát sem értjük. Angolul egyébként nem beszél itt az utca embere, még a fiatalok sem, csak aki el akar valamit adni a turistáknak. Végül nem voltam hajlandó kifizetni egy újabb jegyet, hanem jól megszívattam azzal, hogy gyalog tettük meg a hátralévő másfél kilométert. (2024) forrás
Sok étterem bezár vasárnap 17.30 után. Sok étterem zárva tart hétfőkön.
A San José utcán különösen sok az étterem és a bár.
Kriszta fotója
Kiértünk egy hangulatos térre, ahol néhányan egy asztalról kínálgatták kézműves termékeiket, mások a méretes platánfák árnyékában adóztak kedvenc időtöltésüknek a maté tea szopókázásnak. A maté egyfajta nemzeti kultusz, hozzátartozik az uruguayi identitáshoz, (bár az argentinok is fogyasztják). A „mate” a tök neve, a teáé (ami úgy néz ki, mint egy zölden szecskázott dohánylevél) yerba, és még a szívószálnak is adtak külön nevet: bombilla. De ezzel még nincs vége a megpróbáltatásoknak, a készlet mellé cipelni kell egy termoszban forró vizet, mert a pipaszerűen megtömött csuporból hamar elfogy a nedű, amit folyton után kell tölteni. Nyilván csodás lehet az íze, vagy a szervezetre gyakorolt hatása, ha vállalják az ezzel járó macerát, de azt kell, hogy mondjam, Lipton teához szokott ízlelőbimbóim az első korty után fellázadtak, és visszautasították a szokatlan aromát. Amúgy meg semmilyen frissítő vagy bódító hatása nincs, szóval az egész csak a pózról szól. Egyesek szerint, az összetartozás jelképe is, mert társaságokban közös matéből szürcsölik a lét egymás szájába adva a bombillát. (A Covid meg köszöni szépen.) forrás
La Farmacia
Első utunk egy közeli pénzváltóhoz vezetett, mert a nagyobb távolságokat a helyi BKV-val szándékoztuk áthidalni, ahol csak pesót fogad el a buszsofőr. A váltás teljesen európai módon zajlik: hivatalos pénzváltó (és lottóárus) helyiségben, rejtett költségek nélkül, 800 pesót számoltak le 100 dollárért cserébe, ez nagyjából annyi, mintha 10 forintba kerülne a helyi valuta. Örültem, hogy egyszerű lesz az árakat átváltani, mindaddig, amíg meg nem láttuk, mi mennyibe kerül errefelé.
A Mercado del Puerto 1868-ban nyitotta meg kapuját, eredetileg élelmiszerpiacként. A vasszerkezetes épületben jelenleg éttermek működnek és néhány szuvenírüzlet kirakatában szörnyülködhetünk az árakon. Na, jó ˗ gondoltam ˗ ez itt nagyon turistás környék, biztos itt a központi telephelye a Lehúzó BT-nek, ezért indultunk is tovább a sétálóutcán az óváros központja felé.A Palacio Taranco nem régi épület. A XX. század elején emelt palota érdekességét az adja, hogy ugyanaz a francia építész tervezte, aki a párizsi Diadalívet. 1972 óta művészeti múzeum, festmények, szobrok, textilek, dísztárgyak és európai bútorok láthatók benne. Egy kis téren átvágva jutottunk el a Sarandí utcába, amit nevezhetnék a helyi Váci utcának, csak hát nem az. A földön ülő csöves sodorja a rakétát magának (ez itt legális), amott egy néni kéreget (na jó, ilyen nálunk is előfordul), és az elegáns kirakatokat rozsdás rolójú, elhagyatott üzletek szegélyezik. A butikok árait szemlélve, elbizonytalanodtam, hogy vajon, jól számoltam-e a valuta árfolyamot. Egy panamakalap 40-50 ezer (!) Ft. Kata talált magának egy jó kis ruhát potom hatvanezerért, aminek még nem hallott a nevéről sem (és ha ő nem ismer egy márkát, akkor az nincs is). (2024) forrás
Kriszta fotója
Feria de Tristán Narvaja bolhapiac
Mercado Agricola
Az 1913-ban átadott Mercado Agrícola már sokkal inkább emlékeztet vásárcsarnokra, mint a kikötőbéli párja. Bár itt is láttunk turistacsoportokat, azért helyiek is válogattak a zöldségek között. Hanem az árakkal még mindig nem voltam kibékülve. Majdnem minden a duplájába kerül, mint otthon, pedig a lakóházakat vagy a kocsikat nézve, csóróbbak, mint mi. De még a nagy szomszéd, Argentínában is fele akkora árakat tapasztaltam. Aztán rájöttem a közgazdasági összefüggésre: ha egy ország gazdasági állapota hosszú ideje stabil, és a kormányzás kiszámítható, akkor a nemzeti valutába fektetett bizalom is erősödik, vagyis az uruguayi peso felértékelődik a banánköztársaságok, hunták és unortodox kormányok valutáihoz képest. (2024) forrás
A tangó műsorok jellemzően 21 óra után kezdődnek. 9-10 dollár a belépődíj, amit lefogyasztathatunk.
Baar Fun Fun
Szabadtéri tangó:
Ebédidőben a Bar Facal előtt az utcán megy a tangó táncika, valamint esténként (de nem minden nap és bizonytalan mellyik nap) a Plaza Fabini-n (Centro-ban, más néven Plaza del Entrevero). szombaton napközben a Plaza Matriz-on.
Ajánlott tangós beülős helyek:
Bar Fun Fun - esténként
Joven Tango Café - vasárnaponként
El Milong tangó show műsor
Montevideo Dél-Amerikai egyik legjobb közbiztonságú nagyvárosa.
Este, éjszaka a város legbiztonságosabb része a Centro, habár sötétedés után olyan szakadtnak érződnek az utcák, főleg a mellékutcák. Az Óvárosban előfordulnak zsebtolvajok, de rablás ritkán történik (nem fegyveres, hanem vállról táskát lerántó), azok is a mellékutcákban, és sötétedés után. Ne mutatkozzunk értékkel, ne hívjuk fel magunkra a figyelmet, és akkor veszélytelen a város. Az Óváros kikötőhöz közeli része este nem annyira bizalomgerjesztő, de ez így van a világon számos kikötői zónában. Ha rablás áldozatává válunk, soha ne álljunk ellent, mert nem éri meg kockáztatni az életünket. gyanakodjunk ha suhancokat látunk csoportba és érdeklődést tanúsítanak irányunkban.
Érdekes, hogy a helyiek ha külföldi turistával beszélnek, akkor gyakran intik őket óvatosságra a közbiztonság vonatkozásában. Nem kell ebből arra következtetni, hogy olyan veszélyes lenne a város. csupán arról van szó, hogy a helyiek lelkiismeretesen a legjobbat akarják a látogató számára (protektivek). Az idősebb montevideoiak szeretnek nosztalgiával emlékezni arra, hogy bezzeg régen mennyivel biztonságosabb volt a városuk.
Pocitos, Punta Carretas és e kettőnek a Ramblas-ra eső szakaszai annyira biztonságosnak érződnek, hogy sok külföldi turista eténként inkább errefelé kószál.
Veszélyes negyed: Fortaleza del Cerro. Kerüljük el annak ellenére, hogy amúgy a turista számára érdekes lenne.
Koldusok vannak bőven, de ez nem közbiztonsági tényező.
1. Pénzt ne váltsunk érkezéskor a repülőtéren, csak amennyi a bejutáshoz szükséges. Amúgy a taxinak fizethetünk amerikai dollárral is. A belváros tele van pénzváltó helyekkel. Szombaton 13 óra után és vasárnap a többségük zárva tart.
A régi városkapu egy kis darabja - Kriszta fotója
szjudád viehá
Sok sétálóutcás szakasz, kis terek, cuki kicsi boltok. Jó látni, hogy a sok lepukkant ház egy részének felújításához hozzáfogtak. Inkább nappal érdemes idelátogatni, mert este nem annyira bizalomgerjesztő és hangulatos. Ráadásul hétköznap sok étterem az ebédidő után már bezár. Napközben, kora este a mellékutcákba is érdemes befordulni.
Kriszta fotója
Feltétlenül keressük meg a Puro Verso nevű könyveboltot, mert elképesztően hangulatos: Libreria Puro Verso, 18 de Julio 1199 (Cuareim sarkán.
Kriszta fotói
A Plaza Indepependecia és a Mercado közötti távot járjuk be.
Plaza Matriz
Aranyos tér kávézókkal, éttrmekkel, padokkal, szökőkuttal.
Kriszta fotója
A Függetlenség tere. Az Óváros és belváros között található. Itt van az elnöki hivatal és a nagy becsben tartott színház, a Teatro Solís. A tér közepén a függetlenségi harc egyik hősének, a város alapítójának (Jose Artigas) a szobra áll (mögötte a mauzóleuma).
A tér egyik végén áll egy városkapu maradvány, a Ciudadela. Szimbolikusan ez választja el az Óvárost a belvárostól. Itt kezdődik az óvárosi sétálóutca. A tér legtekintélyesebb épülete a Palacio Salvo.
Kriszta fotója
Vasárnap halott a központ. Nincs semmi mozgalmasság. A hét más napjain ugyancsak unalmassá válnak az utcák a boltok zárása után.
Ez egy Rio de Plata menti népszerű sétány. 18 kilométer hosszú! Este kocogók és matét szörpölgetők sokaságát láthatjuk. Kilométerjelzésekkel ellátott a sétány. A 4-es és a 10-es kilométerjelzés közötti szakasz a legélénkebb. A promenád tiszta és gondozott. Kellemes, hogy nincsenek koldulók és mozgóárusok. Vannak padok, amelyeken meg lehet pihenni.
Úgy tudni, hogy a promenád jelölt az UNESCO világörökség listájára.
Fedett és szabadtéri piac az Óvárosban. A 18. században épült az acélcsarnok. Nem árt tudni, hogy a Mercado étkezőhelyei valaovel drágábbak, mint a környék éttermei. A spéci hangulatot kell extra megfizetnünk. Nagyon turistás hely. Hétvégéken nagy a tumultus. Este zárva van.
,, A Mercado del Puerto, a kikötői piac Montevideóban. A kikötőben lévő hatalmas vásárcsarnok, az asado temploma. Az asado nem más, mint a parázs fölött sütött különböző húsok gyűjtőneve, de elsősorban persze, marhahús. Állandó vita van arról, hogy az uruguayi, vagy az argentin marha a legjobb a világon. Mindenesetre egy rendes adag 75 dkg húst jelent." forrás
Ez az ő Operaházuk. A külseje alapján ne feltételeznénk, hogy milyen érdekes belül. 45 perces idegenvezetések vannak. Ezek nem csupán a színházról szónak, hanem a fővárosi vonatkozásokról is.
Kriszta fotója
Szépművészeti múzeum - Juan Manuel Blanes
Café Brasilero
Országos könyvtár
Érdemes benézni, mert impozáns a hallja. Van egy interaktív kiállítása, ahol baromi poénos (falom mászós) fotókat csinálhatunk egymásról.
Playa de los Pocitos
Itt van a városon belül az egyik legszebb strand. Finom homokos a föveny, riasztó embertömeg. Rossz, hogy nincs a strandon vécé. Nincsenek árnyékos helyek.
Márciusban már hideg volt a strandoláshoz - Kriszta fotója
Palermo
A lebohémabb montevideoi negyed. Sok művész él és/vagy alkot errefelé. napközben kicsit uncsi.
Kriszta fotói
Cordón
Punta Carretas
Pocitos
Kifejezetten jó közbiztonságú, kellemes, szép negyed, este is. Vasárnap meglehetősen kihalt a negyed. Lakónegyed, sok itt a modern lakótömb, condo. Jó a közbiztonság. Tele van éttermekkel, bárokkal, kávézókkal.
Kriszta fotója
A keleti végén fotózható a nagy Montevideo felirat. A parti promenád gyakran szeles.
Carrasco
Barrio Sur
Parque Rodo
A vasárnapi piac kapcsán érdemes körülnézni.
Atlántida
Pueblo Edén
Piriápolis
Nueva Helvecia
1. A turista meglepődik azon, hogy a főváros templomaiban milyen kevés az imádkozó, és alig látni a hítélet nyomát. Urugayban, s így Montevideóban is, nagy az aránya az ateistáknak.
2. A várost azért alapították itt, mert öböl a hullámoktól és a szélsőségesebb időjárásitól védettebb és ez kedvezett a kikötő kialakításának is.
3. ,, Montevideo jelentése elég triviálisnak tűnik, "hegyet láttam", amit Magellán egyik matróza kiáltott volna, amikor a nagy portugál hajós arra járt az emberiség történetének első Föld körüli útján. Pedig ezt a verziót a történészek vitatják, mert a dialektusokból sem portugálból, sem spanyolból, sehogy sem jön ki a video ige, sem múlt, sem jelen időben.
Ellenben Magellán expedíciójának egyik tagja leírta még akkoriban, 1520-ban, hogy a van egy kalapalakú hegy, amelyet ők elneveztek Montevidinek.
Egy kevésbé népszerű feltételezés szerint ez csupán egy rövidítés, miszerint ez a VI. hegy keletről nyugat felé, Rio de la Platától. ("Monte VI de Este a Oeste".) Érdemi bizonyíték erre sincs, ahogyan arra sem, hogy ez valójában a Szent Ovidio hegye elnevezésből alakult volna ki." forrás
4. ,, Montevideo utcáit járva az ember sokszor úgy érzi, mintha például Spanyolországban vagy Olaszországban járna. A lakosság ötven százaléka olasz származású, negyven százaléka pedig spanyol, nem tévedés, az olasz származásúak vannak a legtöbben.
A fennmaradó tíz százalék mesztic (azaz, az egyik szülő európai, a másik szülő indián), illetve afrikai származású. forrás
5. Nagyon sok embert látni mate-t (gyógytea) szürcsölő embert, mint azt az alábbi fotó mutatja.
máte
Dél-Amerika ezen részén úton-útfélen ezt isszák az emberek, sok mindenre jó, szív- és érrendszeri betegségekre, fáradtságra, gyomorpanaszokra, állítólag még a fogyni akaróknak is hasznos. Speciális, maté tea poharakban isszák, amelyekből bárhol, bármennyit lehet venni az utcai árusoktól, vagy a boltokban. forrás
A Plaza Constitución sarkán áll a Catedral Metropolitana, ami kívülről nem tűnik nagynak, de ha belépünk, egy szobrokkal gazdagon díszített, méretes bazilikába csöppenünk. A fő tér viszont nem ez, hanem a néhány sarokra fekvő Plaza Independencia. A régi városfalból megmaradt Puerta de la Ciudadela kapun át jutunk a tágas térre, melynek túlsó végén ott ágaskodik a város jelképe, a Salvo Palace. Az 1928-ban elkészült palota 100 m magasságával rövid ideig Dél-Amerika legmagasabb épülete volt. Eredetileg hotelnek szánták, de ez a terv meghiúsult, végül irodáknak és magánlakásoknak adott helyet. Elvileg egy kis tangó múzeum is van benne, de ezt kihagytuk. A tér másik oldalát az elnöki palota képe uralja, ami jó kontrasztja a letűnt korok építészetének, mondhatnám némi eufemizmussal, de valójában letörném a derekát annak a városépítésznek, aki engedte, hogy itt épüljön fel ez az üvegmonstrum. Na, de az igazi csemege a keleti oldalon álló szocreál irodaház, a bájosan kusza légkondi kiegészítőivel. (2024) forrás
Lovas kukázó - Kriszta fotója
Street art készülőben (nem a Soros) - Kriszta fotója
Kriszta fotója
* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
© Utikritika.hu. 2012.
Amerikai Egyesült Államok | Amszterdam | Argentína | Ausztrália | Ausztria | Bahama-szigetek | Balatonszéplak-felső | Bali | Barcelona | Berlin | Ciprus | Dominikai Köztársaság | Dubai | Egyiptom | Franciaország | Görögország | Hajóutak | Horvátország | Hongkong | India | Isztambul | Kanada | Kanári-szigetek | Kuba | Kvarner-öböl | London | Madrid | Malajzia | Maldív-szigetek | Mallorca | Mauritius | Málta | Mexikó | Nagy-Britannia | Németország | New York | Olaszország | Párizs | Portugália | Róma | Seychelle-szigetek | Sharm el-Sheik | Skócia | Spanyolország | Sri Lanka | Szingapúr | Thaiföld | Törökország | Toszkána | Tunézia | Vietnam | Zöld-foki Köztársaság
Gábor, 2024. 02. 05. 20:53
Húsz év után újra meglátogattam Montevideót. https://fikatours.blogspot.com/2024/02/uruguay.html