ÚTIKRITIKA.HU / Fez

Fez

Fez dióhéjban | Vélemények |Étkezés|Közbiztonság|Medina| Látnivalók|További beszámolók | Fotóegyveleg

.

Bőrcserző kádak - e.k. fotója

Fez dióhéjban

• Fez (avagy Fés) Marokkó harmadik legnagyobb városa, kb. 964 ezer lakossal. Történelmi óvárosa az UNESCO kulturális világörökségének a része.
• A Fez-i egyetemet 859-ben alapították. A marokkóiak azt állítják, hogy ez a világ legrégebbi egyeteme.

o.i. fotója

Fő látnivalók:

• Az óváros (Fés el Bali), a medina
• A Zaouiya sírmecset, Attarin Medersa
• Moulay Addellah negyed
• Jnan Sbil kert
• Bab Boujloud negyed

Tetszett&Nem tetszett

Tetszett:

A Bou Inania medresze csodálatos faragott cédrusfa mennyezete és geometrikus mozaikjai alatt állva szinte megszűnt körülöttem az idő, annyira magával ragadott a részletek szépsége
A medina teraszairól nézve a naplementét, amikor az esti imára hívó müezzinek hangja betöltötte a völgyet, olyan spirituális élményben volt részem, amit sosem felejtek
A Bab Boujloud kék kapuján át belépve a medinába, a fűszerárusok illatfelhője és a kézművesek műhelyeinek hangjai azonnal magukkal ragadtak egy másik világba
A Quaraouiyine mecset udvarán a márványkút mellett üldögélve olyan békét éreztem, amit ritkán tapasztaltam utazásaim során
A szűk sikátorokban a fűszerpiramisok és a színes berber szőnyegek között sétálva minden sarkon új, izgalmas felfedezések vártak
Az Al-Attarine medresze aprólékosan kidolgozott kalligráfiái és mozaikjai között bolyongva órákra elvesztem a részletek szépségében

Nem tetszett:

A híres bőrcserzők negyedében a szag annyira elviselhetetlen volt, hogy a mentolkenőcs az orrom alatt sem segített túl sokat
A medina sikátoraiban folyton attól kellett tartanom, hogy a megrakott szamarak vagy robogók elsodornak a szűk utcákon
A Ville Nouvelle-ben a modern negyed teljes jellegtelensége és a sok félbehagyott építkezés látványa csalódást okozott
Az "útbaigazító" fiatalok folyamatos zaklatása és az ebből fakadó átverések teljesen elvették a spontán felfedezés örömét
A Mellah zsidónegyed elhagyatott, omladozó házai között sétálva szomorúan gondoltam az egykor virágzó közösség sorsára
A turista éttermek környékén az agresszív "becsalogatók" miatt sokszor inkább más útvonalat választottam

Vélemények

Bármerre jár a látogató a Medinában, dolgos mesteremberek munkájától hangos az utca. Minden ajtó tárva nyitva, szívesen látnak mindenkit hogy is dolgoznak a bőrdíszművesek, a szabók, szatócsok, szabók, fazekasok vagy akár fafaragók.
Fezben van a legrégibb és legnagyobb ma is hagyományos technikával működő tímártelepe.(Ata, 2024)

---

Az egész marokkói utazás során Fez az a város, amelyért igazán érdemes volt idejönni! Ha Marokkóba terveztek utazni, ezt a helyet semmiképp se hagyjátok ki!

Egy különleges, mindössze ötszobás vendégházban szálltunk meg, amely a hatalmas medina, az Al Madina Al Kadina, Blue Gate felőli oldalán található. Az érkezésünk szinte szürreális élmény volt – egy mosolygós házigazda nyitott ajtót, aki azonnal megteremtette a vendégszerető és barátságos hangulatot. Sok helyen jártam már, de ez minden elvárásomat felülmúlta: a szállás, a város és a hely szelleme tökéletes harmóniában állt. A vendéglátás itt igazán páratlan volt!

Az első este rögtön belevetettük magunkat a medina nyüzsgő életébe, ami egyszerűen leírhatatlan élmény! A vonatállomásnál ránk akadt egy helyi "vezető", aki minden bizalmaskodása ellenére sem nyerte el a bizalmunkat, így nem vettünk igénybe az ajánlatait.

A szállásunk másnap reggel megbízható idegenvezetőt szervezett nekünk, aki nélkülözhetetlen volt a medina felfedezéséhez. A túra ára 2024-ben 400 dirham, és minden forintot megért! Egy jó idegenvezető nélkülözhetetlen Fezben, hiszen jól ismeri a sikátorokat és helyi kézművesekhez, például rézművesekhez, bőrkikészítők műhelyeibe és szőnyegesekhez kalauzolt el bennünket. Az út során minden egyes pillanat különleges élményt nyújtott!

---

A város modern része viszonylag új, európai hangulatot áraszt, de a látogatók elsősorban nem ezért keresik fel, hanem a szűk sikátorokkal és vályogépületekkel teli, bódékkal tarkított óváros miatt. Itt rengeteg a turista, és sajnos az agresszív utcai árusok, köztük olykor kábítószer-kereskedők is felbukkannak. A szállásárak 2024-ben továbbra is a magasabb kategóriába esnek: a legkedvezőbb árú szobák egy éjszakára egy fő részére 150 dirham (kb. 3600 forint) körül mozognak, kettőre körülbelül ugyanennyi. Az óváros előnye, hogy könnyen bejárható, hátránya viszont, hogy egy nap után könnyen unalmassá válhat. Egy kis helyi fűszerezéssel több napra is tartalmas élmény lehet, bár az itt-ott előforduló túlzott kiszámíthatóság és egyhangúság egy idő után zavaróvá válhat a látogatók számára.

e.k.

Fez különlegessége, hogy itt található a világ legnagyobb óvárosa, a híres medina. Ez a hatalmas labirintus több ezer szűk utcából és sikátorból áll, amelyeket lehetetlen teljesen feltérképezni – így sötétedés után nem tanácsos elindulni felfedezni, mert könnyen el lehet tévedni. Bár nem olyan veszélyes, mint például egy téves útirány Rióban, ahol a GPS könnyen rossz helyre vezetheti az embert, itt csak a helyi lakosok segítségére lesz szükségünk a kijutáshoz, amiért némi jatt is jól jön. Este minden zárva van, így ilyenkor kevesen vannak, akik útbaigazítást nyújthatnának.

Nappal a medina egy hatalmas piacnak tűnik, ahol a kereskedők szamárháton vagy nagy kerekű kézikocsikkal közlekednek, és hangos „balak, balak, balak” kiáltásokkal hívják fel a figyelmet. Érdemes ilyenkor gyorsan félrehúzódni, hogy elkerüljük a szamarakat és a kocsikat. Fez kihagyhatatlan látnivalói közé tartoznak a bőrgyártó műhelyek, amelyek azonban meglehetősen szagosak – érdemes előre felkészülni a jellegzetes illatokra. A bazárok szorosan tematikusak, így találhatunk szőnyeges utcát, ötvösöket, fűszereseket és bőrárusokat.

Ha alaposabban felfedeznénk a medinát, érdemes egész napra idegenvezetőt fogadni, amit a szállodákban is elintézhetünk. Egy megbízható idegenvezető díja nagyjából 400 dirham 2024-ben, de ha a bőrgyártó műhelyeknél találunk egy helyi tárlatvezetőt, az körülbelül 50 dirhamból is megoldható.

---

A sikátorok itt barátságosabbak, mint Marrákesben: tisztábbak, és az eladók kevésbé erőszakosak. Bár Fezben sem szívesen veszik, ha fotózzák őket, egy fiatal fiúnak például meg kellett mutatnom, hogy a fényképezőgépemen nem ő, hanem maga az utca volt a téma.

xxx

A Smile Caféban ebédeltünk, de a hatalmas adag kuszkusznak sajnos nem volt különösebb íze, és a mosdó környékén sem találtunk kézmosási lehetőséget. A bazárhangulatból délutánra elegünk lett, így autóval átvonultunk Fez újabb részébe, amely teljesen más világot képvisel. Az itt található főutcán pálmákkal szegélyezett gyalogos sétány, szökőkutak és kiülős kávézók fogadtak minket – kellemes felfrissülés volt a sikátori forgatag után, mintha egy nyugat-európai városban lennénk.

Odajutás

Marrákesből Fezbe több közlekedési mód közül választhat: repülő, vonat, busz vagy autó. Az alábbiakban összefoglalom a lehetőségeket:

Repülővel: A leggyorsabb mód a repülés. A járatok átlagosan 1 óra 5 percig tartanak, és hetente körülbelül 6 alkalommal közlekednek. A jegyárak 34 és 204 USD között mozognak.

Vonattal: A marokkói vasúttársaság (ONCF) közvetlen járatokat üzemeltet Marrákes és Fez között. Az út körülbelül 6 óra 25 percet vesz igénybe, és a jegyárak 22 és 45 USD között vannak.

Busszal: A CTM és más busztársaságok napi több járatot indítanak a két város között. Az utazás időtartama körülbelül 7 óra 45 perc, a jegyárak pedig 19 és 35 USD között mozognak.

Autóval: A két város közötti távolság körülbelül 530 km, ami autóval nagyjából 5 óra 10 perc alatt tehető meg. Az üzemanyagköltség és az esetleges autópályadíjak miatt ez a lehetőség drágább lehet, különösen, ha bérautót használ.

Az utazási idő és a költségek függnek a választott közlekedési módtól és a foglalás időpontjától. Érdemes előre tervezni és összehasonlítani a lehetőségeket a legjobb élmény érdekében.

Fez-i vasútállomás - Ata fotója

Étkezés

A Bab Boujeloud „fő” kapuja körüli piacok (a Hotel Cascades közelében) tele vannak finom ételekkel. Érdemes csak úgy végigsétálni ezeken a piacokon, és véletlenszerűen vásárolni különböző ételeket. Az utcai étel nagyon olcsó és gyakran biztonságos is. Az éttermek, még az olcsóbbak is, gyakran kétszer annyiba kerülnek, mint az utcai ételek, miközben a minőségük hasonló lehet. A medinában nehéz olcsó ételeket találni, kivéve a Bab Boujeloud környékén. Csak néhány turistáknak szánt étterem található, ahol könnyen túlszámlázhatnak, valamint néhány ételárus a R'cif tér közelében lévő élelmiszerpiacon.

A helyi idegenvezető figyelmeztetett minket, hogy a bazárban ne együnk, mert az veszélyes lehet. Ehelyett elvitt minket egy étterembe, amelyet egy rokona vezetett, ahol sült krumplit és olajban sült fasírtot kínáltak. Az étel nem volt különösebben izgalmas, és amikor jeleztük, hogy túl drágának tartjuk, bement az étterembe, és visszahozta az ár felét. Úgy tűnik, próbálkoztak. Másnap a bazárban kipróbáltam a parázson sült báránygombócokat, és a helyiek, köztük a tevehajcsárok és szamárhajcsárok is megtapsoltak, amikor meglátták, hogy az ő ételeiket eszem.

V. Jancsi fotói

Vásárlás

Sokan Fezt tartják Marokkó kézműves fővárosának, de valójában az itt található termékek minősége és ára változó lehet. Különösen jó árakat találhatunk bőráruk, réz- és sárgaréz tárgyak esetében, bár dobokat és egyéb hangszereket is kedvező áron kínálnak.

Bőrtáska: 200-400 dirham, a minőségtől függően
Dobok: 30-150 dirham, méret és minőség szerint
Teljes méretű tagine edény: 10-20 dirham, plusz 10 dirham, ha mázas vagy díszített.

Ha érdeklődsz a kobaltkék kerámiák iránt, érdemes ellátogatni a kerámiaműhelyekbe, ahol ezeket készítik. Érdekes látvány, ahogy 45 másodperc alatt formáznak meg egy tagine edényt. A Bab el-Ftouh-tól körülbelül 5 dirham egy taxiút. Kérd meg a sofőrt, hogy vigyen a „Les potteries de Fez”-hez. Két nagy „gyár” található itt, ahol az egész folyamatot bemutatják, ha szeretnéd, vagy csak az árusító részt is meglátogathatod (és vásárolhatsz). Alkudj keményen, mert bár a árakat fixnek tüntetik fel, valójában nem azok.

Az alkudozás itt évszázados hagyomány, és úgy tűnik, hogy a jövőben sem fog változni. A marokkóiak szinte mindenre alkudoznak egymás között, kivéve talán a közüzemi szolgáltatásokat. Ne higgy senkinek (pedig gyakran hallhatod majd), ha azt állítja, hogy az árak „szabályozottak”. Szinte minden második piac azt állítja magáról, hogy „államilag szabályozott szövetkezet”.

Egyetlen valódi, államilag szabályozott, fix áras üzlet található a Ville Nouvelle-ben, ahol minden árat kiírnak, a termékek minősége tisztességes (ha nem is kiemelkedő), és az egyetlen unott pénztáros elképed, ha alkudozni próbálsz vele. Kérj útbaigazítást bármelyik szállodavezetőtől vagy egy petit taxi sofőrjétől az „Artisana” felé. Az itt kapható termékek mind közvetlenül a készítőiktől származnak.

Made in M, Talaa Kabira: Egyedi butik, ahol jó minőségű bőráru, paszomány, kerámia, parfümök és argánolaj kapható.

e.k.

V. Jancsi fotója

Ata fotója

Fès nemcsak a híres tanneryiről ismert, hanem a bőráruvásárlásról is – aki eljut ide, szinte biztosan elcsábul egy kabátra, táskára vagy díszpuffra. A város évszázadok óta a bőrmegmunkálás központja, így nem meglepő, hogy a bőráru itt nemcsak mennyiségében, hanem minőségében is kiemelkedő. Az élményhez hozzátartozik az alkudozás, a szűk bazárutcák hangulata, és persze némi turisztikai színház is – de ha az ember tudja, mire figyeljen, kiváló darabokat találhat méltányos áron.

A legkeresettebb termékek közé tartoznak a kecske- és báránybőrből készült kabátok, színes kézzel varrott puffok, dísztáskák, hátizsákok, pénztárcák és övek. A színek nem véletlenszerűek: a piros paprikából, a sárga sáfrányból, a kék indigóból készül, így minden darab magán viseli a hagyományos festési technikák nyomait. Az igazi bőr felismerhető puhaságáról, rugalmas tapintásáról, enyhén füstös vagy állati illatáról – és sok esetben az eladók még egy öngyújtóval is „megégetik” a kabát ujját, hogy bebizonyítsák: valóban nem műbőrről van szó.

Az árak elsőre ijesztőek lehetnek: egy kabátra akár 200–250 eurós kezdőárral nyitnak, egy táska is indulhat 60–80-nál, de ezek csak kiindulási alapok. A valóságban egy szép bőrdzsekit már 70–100 euróért is meg lehet szerezni, egy puff töltetlenül akár 25-ért is hazavihető. Az alkudozás elengedhetetlen: mindig mosolyogj, ne mutass túlzott lelkesedést, és indulj az ajánlott ár felénél. Ha megakad a beszélgetés, nyugodtan mondj köszönetet, és indulj kifelé – gyakran utánad kiáltanak egy jobb ajánlattal. Ha biztosra akarsz menni, érdemes előre megbeszélni, mennyit szánsz az adott darabra, és ehhez következetesen tartani magad.

Az eladók többsége rutinos alkudozó, de nem tolakodók – ha udvarias vagy, tisztelik, ha nemet mondasz. És sokszor bevetnek „speciális ajánlatot”: csak most, csak neked, mert „te nem francia vagy, hanem szegényebb országból jöttél” – ezt ne vedd rossz néven, ez is a helyi játék része.

Ha több mindent vásárolsz, kérhetsz vákumcsomagolást, így a bőráruk kevesebb helyet foglalnak a bőröndben. Sok üzlet nemzetközi szállítást is vállal, de mindig kérj nyugtát és nyomon követési számot, ha házhoz kérnéd a csomagot. A puffokat például töltetlenül viszik haza a legtöbben, otthon pedig puha textillel vagy babbal lehet feltölteni.

Végül, ha konkrét elképzelésed van – például egy élénkpiros, derékig érő női kabát –, érdemes pontosan megfogalmazni, mit keresel. A fès-i kereskedők jól beszélnek franciául, néhány alapmondat is segíthet: "Je cherche une veste rouge, pas bordeaux, mais vraiment rouge." – vagy ha egyszerűbben akarod: "Rouge clair, pas foncé."

Szórakozás

Fez városa elsősorban történelmi és kulturális látnivalóiról híres, azonban az elmúlt években az éjszakai élet is egyre színesebbé vált. 2024-ben a következő esti és éjszakai szórakozási lehetőségek állnak rendelkezésre:

1. Éttermek és kávézók: A medina környékén számos étterem és kávézó található, amelyek késő estig nyitva tartanak. Ezekben autentikus marokkói ételeket és italokat kóstolhatunk meg, miközben élő zene vagy hagyományos táncelőadások szórakoztatják a vendégeket.

2. Kulturális programok: Fez gazdag kulturális öröksége lehetőséget nyújt esti programokra, mint például zenei koncertek, színházi előadások és hagyományos táncbemutatók. Ezeket gyakran a medinában vagy a város kulturális központjaiban rendezik meg.

3. Bárok és lounge-ok: Bár Fez konzervatívabb városnak számít, a Ville Nouvelle (Új Város) területén találhatók modern bárok és lounge-ok, ahol koktélokat és más italokat szolgálnak fel. Ezek a helyek gyakran élő zenével vagy DJ-kkel várják a vendégeket.

4. Éjszakai piacok: A medina esti óráiban is nyüzsgő életet mutat, ahol a helyi piacok és bazárok késő estig nyitva tartanak. Itt lehetőség van vásárlásra, helyi ételek kóstolására és a marokkói éjszakai élet hangulatának megtapasztalására.

5. Főzőtanfolyamok és gasztronómiai túrák: Az esti órákban részt vehetünk főzőtanfolyamokon vagy gasztronómiai sétákon, ahol megismerhetjük a marokkói konyha titkait és ízeit. Ezek a programok nemcsak szórakoztatóak, hanem tanulságosak is.
6. Hammamok és wellness központok: Egy hosszú nap után érdemes ellátogatni egy hagyományos marokkói fürdőbe, azaz hammamba, ahol relaxálhatunk és feltöltődhetünk. Ezek a helyek gyakran késő estig nyitva tartanak, és autentikus élményt nyújtanak.

Megjegyzés: Fezben az éjszakai élet nem olyan pezsgő, mint Marokkó más nagyvárosaiban, például Casablancában vagy Marrákesben. Az alkohol fogyasztása és árusítása korlátozottabb, ezért érdemes előre tájékozódni a helyi szokásokról és szabályokról. Mindig tartsuk tiszteletben a helyi kultúrát és hagyományokat, különösen az esti órákban.

Csak pasik - n. b. fotója

Közbiztonság

Fez viszonylag biztonságos, de zsúfolt város, így érdemes óvintézkedéseket tenni a zsebtolvajok ellen.

Ha hallod a „Belek! Belek!” kiáltást mögötted, lépj félre, mert egy megpakolt szamár közeledik feléd!

Úgy tegyél, mintha tudnád, merre mész, még akkor is, ha nem vagy biztos benne, különben hamis vezetők kínálhatnak segítséget. Ezek az álvezetők nem veszélyesek, de rendkívül kitartóak lehetnek. A legjobb módszer, ha teljesen figyelmen kívül hagyod őket. Ez udvariatlannak tűnhet, és nem fognak örülni neki, de jobb, mintha fél órán át követnének. Ha iránymutatást kérsz, inkább olyan valakit kérdezz meg, aki egyértelműen elfoglalt vagy egy pult mögött dolgozik, és próbálj magabiztosnak látszani („Erre van a Bab R'cif, ugye?”). Egy álvezető követése végül költséges lehet, de ha lebuknak, akár két nap börtönbüntetést is kaphatnak. A rendőrök gyakran civil ruhában vannak, így légy óvatos! Hasznos taktika, ha előre mondod azokat a sablonmondatokat, amelyeket az álvezetők is ismernek, ezzel jelezve, hogy tapasztalt vagy; mind ugyanazt mondják, így érdemes megtanulni és ismételni őket.

Fez El Bali (a medina) labirintusszerű sikátorai miatt gyakori, hogy helyi segítők próbálják félrevezetni a látogatókat, például azt állítják, hogy az út le van zárva, majd felajánlják, hogy másfelé vezetik őket, természetesen pénzért. Ez különösen elterjedt a cserzőműhelyek környékén. Turistás helyeken nem érdemes helyiektől tanácsot elfogadni.

Marokkó más részeihez hasonlóan Fezben is előfordulhat, hogy egyedül utazó nők zaklatást tapasztalnak a sikátorokban.

Érdemes odafigyelni a szélhámosokra is; Fezben több van belőlük, mint a legtöbb helyen, és kifinomultabb módszereket alkalmaznak. Egy elterjedt trükk például az, amikor valaki megközelíti a vonattal vagy busszal érkező turistát (akár a buszsofőr is lehet), és azt állítja, hogy rokonaihoz érkezett, valójában pedig egy tiszteletreméltó kívülálló (például egy szállodatulajdonos). Ezután meghívhat étkezésre „rokonaihoz”, majd ott elkezdenek szállást ajánlani, túrákat szervezni, ahol minden üzletből jutalékot kapnak (főleg szőnyegboltokból), és akár drága sivatagi túrákat is szerveznek, amelyek valójában csak a város környéki területeken való kóborlást jelentik három napon át. Ilyen helyzetekben különösen kerüld el, hogy átadd a bankkártyádat, mert könnyen lehet, hogy soha nem kapod vissza. A legnyugodtabb és legegyszerűbb út Fezbe repülővel érkezni, mivel a repülőtéren nincsenek tolakodó árusok, és a taxik árait az állam szabályozza.

Számos más trükk is előfordul, amelyek célja, hogy különféle történetekkel próbáljanak rávenni egy bolt, étterem vagy hotel látogatására. Ha bizonytalan vagy, járj utána önállóan, hogy valóban zárva van-e az adott hotel vagy felújítás alatt áll-e.

Ez sajnos Marokkó egyik szomorú oldala: az ember idővel mindenkiben kételkedni kezd, még azokban is, akik őszintén barátságosak és vendégszeretők, mert néha ez csak látszat.

A marokkói óvárosok, vagyis medinák, lényegében egy hatalmas labirintusra emlékeztetnek. Ezekben az útvesztőkben nincsenek utcanevek, és minden ház szinte teljesen egyformának tűnik. Ezen a környéken kellett megtalálnunk a szállásunkat. Marrákesben még működött a helyiek útbaigazítása, de Fezbe éjszaka érkeztünk, ami már nagyobb kihívást jelentett. A taxisofőr megígérte, hogy a szállásig visz, de végül csak a közelben tett ki. Volt egy GPS-ünk, de az nem volt túl fejlett, így nem igazán tudtuk használni.

Két fiatal fiú kezdett követni minket, akik nem tűntek éppen ijedős típusnak. Egész nap úton voltunk, fáradtak voltunk, és nem szerettünk volna problémát, így kértük őket, hogy hagyjanak békén. Ennek ellenére továbbra is követtek. Amikor végül megtaláltuk a szállásunkat, közölték, hogy 2 eurót kérnek „útba igazításukért” (mivel végig mögöttünk jöttek). Mi elutasítottuk, és becsöngettünk a szállásra. A házigazda kijött, de nem szólt semmit, míg a két fiú továbbra is hangosan üvöltözött és megfenyegetett minket, hogy legközelebb „rossz vége lesz”, ha újra találkozunk. Lehet, hogy ma már másképp kezelném a helyzetet, de akkor elég ijesztő volt.

---

Fezben egy francia pedagógus adott nekünk szállást. Mikor elmeséltem neki, milyen utcai zaklatásokon mentünk keresztül, bepárásodott a szeme: érti miről beszélünk, ő anno 4 hónapot volt itt egyedül, és a legdurvább mélységeket élte meg. Illik ilyenkor ölelni? Féltem, hogy ez tolakodó, úgyhogy csak annyit mondtam: sok erőt kívánok.

xxx

Fezben volt egy nagyon rossz élményem, ahol egy csoport nálam fiatalabb fiú rám telepedett és nem hagyott békén. Egy idő után kellemetlenül éreztem magam, és már poénkodni sem tudtam, csak angolul kiabáltam nekik, hogy menjenek el. Ez a piactér közepén volt, éjszaka, rengeteg ember, épp egy birka szaladt el még közöttünk aki valószínűleg vágóhídról szökött meg, és a sok férfi árus közül senkit nem érdekelt, hogy én egy ilyen szituációban vagyok” – meséli, hozzátéve: ezt követően nem ment többé a piactér felé, sőt, a hazautazást fontolgatta.
A nők elleni zaklatást nem tudhatjuk be a kultúrsokknak (2022) forrás

Medina

Ez lényegében az óváros. 

Kevés tágas tér van, a Medina vagyis a Fez El Bali sikátoraiból nem vehető észre a monumentális épületek szépsége. Kiváltképp híres a Souk vagyis a piac kilátóterasza ahonnan a legszebb a panoráma Fez két fő nevezetességére - A városalapító, II. Idrisz mauzóleumára és a Nagymecset ikerminaretjeire is.

Mindkét építmény a Fezre jellemző zöld csempével van fedve. Sajnos ez a panoráma minden amit a turisták élvezhetnek mert minden vallási épület zárva van a nem muszlim látogatók elől Marokkóban.

Fez Médinája a világ legnagyobb területű gépjárműmentes övezete. A fallal körülvett érintetlen középkori óvárosba a szűk utcák miatt nem hajthat be motoros jármű. (Ata, 2024)

sz. a. fotói

Bab Bou Jeloud, azaz A Kék kapu - Ata fotója 

Látnivalók

Fez el Jdid

Semmarine kapun keresztül egy másik világba érkezik a látogató: Fez el Jdidbe azaz az újvárosba. A hajdanán majdnem 250 ezres zsidó közösség lakóhelye azonban csak a Medinához képest későbbi. A XV. században az akkori varsofalakon kívül épült fel az új negyed. Fez izraelita lakossága ugyanis jócskán megduzzadt mert a királyi fővárosba az addig is jelentős Toshabim közösséghez 1492 után még több Spanyolországból kiűzött zsidó vagyis a Megorashimok érkeztek. A két közösség az évszázadok folyamán sem nagyon keveredett, a fő utca egyik és másik oldalán laktak és külön zsinagógájuk is volt.

A kereskedelm főutcáján a Rue de Merindes-en ma is jól láthatók a kissé ugyan elhanyagolt állapotban lévő egykori gazdag zsidó kereskedők többszintes házai. Néhány utcafronti bolton jól kivehető hogy mára úgy vették át muszlimok az üzleteket hogy a Dávid csillagot lekaparták a homlokzatról.

Ata fotója

Ma szinte már csak pár száz főre rúg a negyedben az izraeliták száma, a negyed most muszlimok által lakott.
A hajdani jelentős közösség akkor mutatkozik meg, ha az afrikai kontinens de világviszonylatban is az egyik legnagyobb zsidó temetőjében sétálunk. Hatalmas területen fehérre festett sírok ezrei láthatók a Medina déli dombján. Itt jól keveredik a Toshabim és a Megorashim közösség.

Fez leghíresebb Megorashim családja a Dananok voltak, akiknek családi kriptájuk is van a temetőben és mivel évszázadokon keresztül a család tagjai voltak a főrabbik is, így a Ben Danan zsinagógában külön kijelölt ülőhelyük volt...

Ata fotója

A hajdani zsidó negyed területének majdnem felén ma a királyi palota és kert terül el. A mindenkori marokkói uralkodónak minden nagyobb városban van egy palotája de Fez a legjelentősebb mivel 1912-ig itt volt a királyi székhely. Fez jelképévé vált a királyi palota csodás Al-Andalúz stílusú díszkapuja. (Ata, 2024)

Bőrmegmunkáló műhelyek (tannery-k)

Ha valaki Fès-be látogat, szinte biztosan útba ejti a híres Chouara Tanneryt, Marokkó egyik legikonikusabb látványosságát. Ez a város szívében, a medina szövevényes utcái között rejtőző bőrfestőműhely évszázadok óta működik, és semmi máshoz nem fogható élményt nyújt. A látogatás viszont nem pusztán vizuális kaland: a szag, a látvány és a helyiek sajátos „idegenforgalmi logikája” együtt teszi emlékezetessé.

A tannery-t nem lehet közvetlenül megközelíteni, mert a belső udvar csak a környező bőráru-boltok teraszairól látható. Ezekbe a boltokba mosolygós árusok hívnak be az utcáról, és általában egy mentacsokrot nyomnak a kezedbe, amit az orrodhoz tartva elviselhetőbbé válik a bőrök áztatómedencéiből áradó szúrós szag. Bár elsőre turistacsalogatónak tűnik, valóban segít valamennyit. A kilátás lenyűgöző: színes kádak sorakoznak szabálytalan rendben, bennük bőrök áznak természetes festékekben – a piros például paprikából, a sárga sáfrányból, a kék indigóból készül. A bőröket heteken át puhítják, tisztítják, majd festik, a folyamat ma is kézzel, hagyományos módszerekkel zajlik.

A látogatás után következik a nehezebb rész: a boltban való „vásárlás”. Noha nem kötelező semmit venni, az árusok udvariasan, de határozottan végigvezetnek a termékeken – kabátok, táskák, puffok, pénztárcák tömkelege várja a nézelődőt. Az árak elsőre magasak lehetnek, de alkudozni kötelező, sőt elvárt. Általában az indulóár feléig vagy még annál is lejjebb lehet vinni az árat, ha az ember türelmes és nem mutat túl nagy lelkesedést. Ha nincs vásárlási szándékod, célszerű már az elején világossá tenni, és udvariasan elhárítani az ajánlatokat – ez Fès-ben is elfogadott, ha megfelelő stílusban történik.

Sokszor előfordul, hogy valaki „véletlenül” melléd szegődik, és segít megtalálni a tannery bejáratát, miközben valójában nem hivatalos idegenvezető, és a látogatás végén borravalót kér. Ha nem szeretnéd ezt, egyszerűen mondd meg előre, hogy egyedül nézelődsz ("Merci, je préfère visiter seul."). Ha viszont elfogadod a segítséget, akkor számíts rá, hogy néhány eurónyi (kb. 20–30 dirham) borravalót illik adni.

A legjobb idő a látogatásra a reggeli vagy kora délelőtti órák, amikor a fények szépen kiemelik a festőmedencék színeit, és még nincs elviselhetetlen hőség. A péntek délelőttöt érdemes kerülni, mert több műhely zárva tart. Fotózni a legtöbb helyen lehet, de ha embereket is lefényképeznél, mindig kérj engedélyt – Fès-ben ez különösen fontos, és a helyiek ezt értékelik.

Hagyományos fürdők (hammam)

Fez hagyományos hammamjai, vagyis fürdői fantasztikus élményt nyújtanak a látogatóknak, különösen, ha szeretnék közelebbről megismerni a marokkói fürdőkultúrát. A helyi hammamokban a marokkóiak általában hetente egyszer tisztálkodnak, és ez sokkal inkább rituálé, mint egyszerű fürdés. Turistaként érdemes olyan hammamot választani, amely kifejezetten külföldiek számára is nyitott, így a személyzet segít majd eligazodni az ottani szokásokban.

Amikor belépünk, külön helyiségek vannak férfiak és nők számára, hiszen a hammamokban szigorúan elkülönítik a nemeket. Fontos, hogy vigyünk magunkkal törölközőt, szappant (ajánlott az argánolajos fekete szappan), egy hámlasztó kesztyűt (helyben is vásárolhatunk), és akár egy fürdőruhát, ha szeretnénk magunkat kényelmesebben érezni.

A belépéskor a legjobb, ha követjük a helyi szokásokat: a fürdőhelyiségek melegebbek, így lassan szoktatjuk magunkat a hőmérséklethez, és lépésről lépésre haladunk a melegebb szobák felé. Az egyik leghasznosabb tippem, hogy mindenképp kérjünk segítséget a fürdőmesterektől, akik egy alapos dörzsöléssel eltávolítják az elhalt hámréteget. Első alkalommal kissé intenzív élmény lehet, de utána frissnek és megújultnak érezzük magunkat.

A hammamban fontos az illem is: ne beszéljünk túl hangosan, és tartsuk tiszteletben a helyi vendégeket. A legtöbb helyen kedvesen fogadják a turistákat, de érdemes tiszteletben tartani, hogy a hammam számukra egy nyugodt, intim közeg. A fürdés után jó ötlet, ha az öltözőben egy törölközőbe burkolózva hagyjuk megszáradni magunkat, ahogyan a helyiek is teszik.

A legtöbb hammam a belvárosban, a medina közelében található, így könnyen elérhető. Ne lepődjünk meg, ha az egyik kisebb helyi hammam egyszerűbb és szerényebb körülményekkel vár, hiszen itt elsősorban a tisztálkodásra koncentrálnak, nem a luxusra. A hammamok látogatása után egy forró menta tea mellett pihenni egy kávézóban kiváló módja annak, hogy teljessé tegyük az élményt.

További beszámolók

Ami miatt igazán érdemes ellátogatni ebbe a városba, az a híres bőrmegmunkálás. Nehéz elkerülni a tannery-ket – maradjunk is ennél az elnevezésnél, mert a magyar „tímárműhely” vagy „cserzőüzem” nem adja vissza a hely hangulatát. A belvárosi utcákon sétálva szinte minden boltba behívnak, hiszen csak ezek teraszairól nyílik rálátás a színes bőrmosó kádakra. Mosolygósan, udvariasan invitálnak, és mielőtt belépnél a teraszra, mentát adnak, hogy elviselhetőbb legyen a bőrök erős, nyers szaga – bár az illat nem sokat tompít a levegőn, a gesztus mégis kedves.

A látvány elsőre sokkoló: mindenütt kiterített, lenyúzott állatbőrök – teve, kecske, bárány –, a szőrüket külön gyűjtik, semmi nem megy veszendőbe. A kádakban a bőröket először tisztítják, majd puhítják és festik – az egész folyamat közel másfél hónapig tart. A festékek természetes eredetűek: pirosat paprikából, narancssárgát hennából, sárgát sáfrányból, kéket indigóból, feketét pedig ásványi porból készítenek – ugyanabból, amit például szemfestékekben is használnak. Bár a szag valóban erős, lélekben sokkal rosszabbra számítottunk.

A visszaút már kevésbé kellemes: illik végignézni a bolti kínálatot, sőt, leginkább vásárolni is kellene valamit. A bolt tulajdonosa azonban nem volt tolakodó: amikor kiderült, hogy nem adunk ki 180 eurót egy rövid bőrkabátért, belátta, hogy ez az üzlet nem fog összejönni. Kicsit sajnálkozva mondta, hogy az amerikai turisták simán fizetnek 300-400 eurót is ilyen darabokért, de „nekünk, akik szegényebb országból jöttünk”, most rendkívüli kedvezményt ad – csak 180 euróért. Látta, hogy tetszenek nekünk a kabátok, táskák, puffok, de azt is, hogy ez még így is túl sok.

Aztán felvetette, hogy tud egy másik helyet, ahol olcsóbban vásárolhatunk. Hangsúlyozta, hogy nem hivatalos idegenvezető, menjünk előtte, ő csak mutatja az utat. Néhány jobbra–balra fordulás után megérkeztünk egy kevésbé turistás, kisebb boltba, ahol – mint mondta – az előző hely is beszerzi az áruit.

Megbeszéltük, hogy piros kabátot szeretnék – nem bordót, nem narancsot, hanem élénk pirosat. Néhány próba után találtunk egy tökéletes darabot. A minőség meggyőző volt: az eladó egy öngyújtóval végigégette a kabát ujját, és semmi sem történt, a bőr illata és tapintása is igazinak tűnt. Ezután következett az áralku: indulásként 130 euró, mi viszont 70-et ajánlottunk. Az eladó próbált rábeszélni legalább 100-ra, de mi előre megbeszéltük, hogy a 100 a plafon, és ha lehet, szeretnénk még ennél is lejjebb menni. Mivel nem igazán akart engedni, udvariasan megköszöntük, és elindultunk kifelé. Pár méter után utánunk kiáltott: legyen 70. Az arca viszont nem árulkodott örömről – valószínűleg jócskán ár alatt adta oda a kabátot.

A „kalauzunk” végül odasúgta, hogy ha már ennyit segített, örülne egy kis hálának – szerencsére megelégedett 10 dirhammal.



Valóban ritkán fordul elő hogy nincs kiszáradva Fez folyója, de akkora eső volt 1.5 napig hogy most mint a zuhatag:) - Ata, 2024. március)

Taxit fogtunk, de az sajnos a sikátoros medinától messzebb tudott csak letenni, mert oda nem tudnak bemenni az autók. Itt leszólított egy srác minket, bemutatkozott, és elmondta, hogy egy szállásnál dolgozik. Azért szólított meg minket, hogy elkísérjen, és ha esetleg nem lenne hely a foglalt szálláson, akkor az ő szállását fel tudta volna ajánlani nekünk. Kérdezte, hogy hova megyünk és mondta, hogy elkísér. Mondtuk, hogy köszönjük, de van nálunk telefon, meg térkép, azzal odataláltunk. Azt mondta, hogy a GPS nem fog működni a medinában. Ezt csúsztatásnak tartottuk és mivel hallottuk, hogy a helyiek szívesen "segítenek" útbaigazodni egy kis(ebb-nagyobb) adag pénzért, ezért magabiztosan elutasítottuk a segítségét. Hát, ha tudtuk volna, mi vár ránk, szerintem gondolkodás nélkül igent mondtunk volna.

Így magunk elindultunk a szállás felé; tudtuk, merre kell menni, de aztán egy idő múlva tényleg eltűnt a GPS jel. Még ez sem lett volna gond, mert percek alatt újra van GPS jel, de helyi fiatalok nagyon erőszakosan és idegesítően a szállásra akarják kísérni a turistákat, persze nem kevés pénzért. Hihetetlenül agresszíven nyomulnak, ordítoznak az ember arcába, lépni alig lehet tőlük és a végén azért téved el a turista, mert előlük próbál menekülni. Először még nem is tévedtünk el, de le volt zárva az az utca, ami a szállásunk felé vezetett és jobb híján másik útvonalat választva már nem tudtuk, hol vagyunk. Az egyik kisebb utcán nem engedtek átmenni, ránk kiabáltak, hogy "húzzatok innen". Próbáltunk telefonálni a szállásra, hogy ők segítsenek, de telefonálni sem nagyon lehetett az utcaiak miatt, meg persze úgy nehéz segítséget kérni, hogy "a medresze előtt vagyunk" és van öt vagy ki tudja hány medresze a környéken.

Végül mi is egy helyi segítségére szorultunk. Egy barátságosabb, középkorú férfi is szólt nekünk, hogy segít, mert ő úgyis arra megy. Szimpatikusnak tűnt, nem úgy, mint a többiek, és asszonnyal, meg gyerekekkel volt, így rá mertünk hagyatkozni. Ez a pasas legalább csöndes volt és nem agresszív nyomulós, viszont valójában ő sem tudta, hol a szállás, amit keresünk; másokat kérdezgetett közben, hogy merre menjünk. Végre meglett a szállás (Dar el Moukhtar) egy kis kerülővel. Persze kérte a jussát, adtunk is neki valamennyit, közben előkerült a szállás alkalmazottja.

A bejárati ajtóban közölte a srác, hogy egy kínai csoport van náluk és dupla foglalás miatt másik riadba kell mennünk az első éjszakára. Nagyon fáradtak és idegesek voltunk, még a gyomrunk is kavargott, valamint azt sem tudtuk igazából, hogy ahhoz a riadhoz vezetett-e a helyi férfi, amit kerestünk, mert kiírva semmi sem volt. Azt sem tudtuk, higgyünk-e a srácnak vagy át akar verni, de végül nem volt más választásunk és követtük őt a másik riadba, kb. 15 percen át a labirintusszerű sikátorokon át. Mielőtt elindultunk, előzékenyen felvette az egyik kisebb hátizsákunkat, hogy segítsen vinni. Akkor ment fel bennem a pumpa teljesen, amikor eszembe jutott, hogy két másodperc alatt úgy el tud tűnni a táskával, hogy sosem látjuk újra. Benne persze értékekkel, még talán az útlevél is abban volt. (Ezen korábban nem volt időnk gondolkodni a stressz miatt, és egyébként is elég gyorsan történt a dolog.) Ezért iszonyúan siettem utána, hogy mindenképpen tartsam a lépést, bár Diát sem akartam lehagyni nagyon, miközben cipeli a cuccokat.

Útközben egy másik riadból is összeszedtünk egy fiatal arab házaspárt, akiknek szintén át kellett költözni egy éjszakára, oda, ahová nekünk, gondolom hasonló okokból. Ez már egy kicsit kezdett megnyugtatni, hogy nem szívatás az egész; gondoltam, hogy más arabokkal talán csak nem tennék meg ezt egészet. Végül nem futott el a srác a hátizsákommal, megérkeztünk a másik szállásra (Dar Chourouk).

Tanulság: bárki, aki Fezbe készül és a medinában száll meg, ne este érkezzen, vagy ha mégis, akkor tanulja meg fejből az útvonalat azzal a pár kanyarral (tényleg, ezután már semmi eltévedős problémánk nem volt, persze az időszaki utcalezárásokkal nem lehet előre kalkulálni, még azt is el tudom képzelni, hogy ezek direkt vannak). Vagy ne sajnáljon rá 30-50 dirhamot és fogadja fel az első szimpatikusabb helyit, aki elviszi. (2021) forrás

Fotóegyveleg

V. Jancsi fotója

s.i. fotói

f. b. fotói

Ata fotója

Vissza az elejére

Kommentek