ÚTIKRITIKA.HU / Marokkó

Marokkó

Egészség | Közlekedés | Étkezés | Vásárlás és pénzváltás | Szórakozás | Közbiztonság | Magyar külképviselet | Egyéb hasznos információk | Fotóegyveleg

.

Az országutak zömében szép hegyek és dombok mentén húzódnak - S. I. fotója

Egészség

A WHO ajánlásai alapján Marokkóban külön oltási kötelezettség nincs, mert az európaitól nagyban eltérő fertőzési veszély nem áll fenn, a Hepatitis A és B fertőző betegségek ellen ugyanakkor ajánlatos indulás előtt védettséget szerezni. A hazaitól eltérő hétköznapi higiéniai körülmények és baktériumflóra miatt azonban gyomor- és bélpanaszok jelentkezhetnek egyeseknél. A fentiek miatt a frissen fogyasztott gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a kezek alapos mosása, illetve a húsok alapos megsütése javasolt. A fokozott higiéniai követelmények betartását minden esetben javasoljuk. Marokkóba beutazó állampolgárainknak javasoljuk a tartózkodás idejére érvényes és a legteljesebb kockázati területekre (beleértve a további orvosi kezelés céljából való Magyarországra vagy Európába szállítást, illetve a halott szállítást) kiterjedő biztosítás beszerzését. Télen a nyirkos időjárás miatt gyakoribbak a légúti megbetegedések. A napszúrás és a leégés veszélye jóval magasabb a hazainál, mivel a napsugárzás intenzitása nagyobb.

Főtéri protkó választék, foghúzóval és kihúzott fogak sokaságával  - K. Kriszta fotója

Kisebb panaszok esetén a sűrű patikai hálózat gyógyszerészei is hasznos tanáccsal tudnak szolgálni. A közkórházakkal ellentétben a magánklinikák és magán orvosi rendelők többségének színvonala jó, a gyógyszerek és az orvosi ellátás költségei azonban magasak (egy orvosi konzultáció ára 15-25 EUR). Az országban gyakorlatilag kapható minden Európában forgalmazott gyógyszer vagy azzal egyenértékű termék, speciális kemoterápia esetén azonban érdemes a szükséges gyógyszereket magunkkal hozni. A kapható gyógyszerek nagy része francia gyártmányú vagy francia licenc alapján készül helyben.

A közszolgálati (állami) mentőszolgálat (protection civile) elsősorban a nagyvárosokban és a jelentősebb országos főutakon működik elfogadható gyorsasággal (de orvos nélkül). Orvossal kiszálló mentőt csak a magán mentőszolgálatok működtetnek. A magyar társadalombiztosítás Marokkóban nem érvényes, így még a sürgősségi ellátás költségeit is felszámolják. Ezért javasoljuk, hogy a tartózkodás idejére érvényes és az orvosi kezelés céljából való Magyarországra vagy Európába szállítást, illetve a halott szállítást is lehetővé tevő biztosítással rendelkezzenek.

• Mentők: 0537-20-20-20
• Magán mentőszolgálat: 0537772309

2025-ben Marokkóban továbbra is párhuzamosan működnek állami és magánkórházak, ám a turisták többsége a magánintézményeket választja, mert ezek felszereltsége korszerűbb, és szolgáltatásaik színvonala közelebb áll az európai elvárásokhoz. Ennek megfelelően a díjak is magasabbak, mint az állami intézményekben.

A 2024-es adatok alapján egy szülés állami kórházban körülbelül 900 dirham (≈ 33 000 HUF), ehhez éjszakánként további 300 dirham (≈ 11 000 HUF) ellátási díj társul. Magánkórházban ugyanez az ellátás körülbelül 1800 dirham (≈ 66 000 HUF). A magánrendelőkben egy szakorvosi konzultáció átlagosan 250 dirham (≈ 9200 HUF), egy háziorvosi vizsgálat 150 dirham (≈ 5500 HUF), egy egyszerű fogtömés 400–600 dirham (≈ 14 500–22 000 HUF), míg egy vakbélműtét költsége körülbelül 3500 dirham (≈ 128 000 HUF).

Kiemelten fontos, hogy biztosítás nélkül ne utazzunk Marokkóba, hiszen egy szállodai orvosi vizit ára akár 700 dirham (≈ 25 600 HUF) is lehet. Emellett lényeges szabály, hogy a helyi betegségek kezelésére helyi gyógyszereket használjunk, mert az európai készítmények sokszor kevésbé hatásosak a helyi baktériumok ellen. A gyógyszertárakban általában készségesen ajánlanak megfelelő alternatívát, ha megadjuk a gyógyszer nemzetközileg ismert nevét.

---

Nyilvános ,,illemtelenhelyek": Marokkóban gyakran találkozhatsz az úgynevezett "török stílusú" rötyikkell, amelyek lényegében egy padlóba süllyesztett mélyedésből állnak. Ezekhez guggolós pozíciót kell felvenn. A manuális löttyintéses leöblítéshez egy kis vizes kancsót, palackot vagy küblit találsz a helyiségben. Érdemes mindig némi zsebkendőt vagy WC-papírt magadnál tartani, mivel ezek a legritkábban állnak rendelkezésre a nyilvános mosdókban.

Bizalomgerjesztő rötyi Rabat kézműves piacán - Ervi fotója

Egészségügyi tanácsok:

• Bár a nagyvárosokban a csapvíz ivásra alkalmas, de nem ajánljuk annak vagy a belőle készült jégnek a fogyasztását. Kizárólag palackozott víz fogyasztását javasoljuk, mely mindenütt kapható. Másfél liter ásványvíz ára: 150-200 Ft
• Gyógyszerek: Érdemes hozni néhány alapvető gyógyszert: láz- és fájdalomcsillapító, görcsoldó, has fogó, hashajtó, megfázás- és torokfájás elleni szer, kalcium pezsgőtabletta, sebfertőtlenítő szer. Jó szolgálatot tehet egy lázmérő, néhány ragtapasz és fásli.
• A Marokkóba látogató magyar állampolgárok a marokkói Egészségügyi Minisztérium arab és francia nyelvű honlapján szerezhetnek naprakész, részletes információkat a H1N1 új influenza vírus terjedésének marokkói helyzetéről, a megbetegedésék számáról és a helyileg javasolt megelőző és védekező intézkedésekről. Az érdeklődők a minisztérium által működtetett ingyenes telefonszámon: No. Eco: 0801 00 47 47 is választ kaphatnak kérdéseikre.

A helyiek többsége sem fogyaszt csapvizet, így jobb, ha te is inkább palackozott ásványvizet választasz még fogmosáshoz is. A jégkockát általában csapvízből készítik, ezért érdemes kerülni, ha nem szeretnél kellemetlen meglepetést. A friss zöldségeket szintén csapvízzel mossák meg, így ha biztosra akarsz menni, inkább hámozd meg őket. Amit előtted sütnek vagy főznek, az nyugodtan fogyasztható, de a koszos piacok és az út szélén árult ételek kerülendők.

Sok tapasztalt utazó a helyi alkohol – vagy a hazulról hozott pálinka – fertőtlenítő hatására esküszik. Egy-egy kupica étkezés előtt vagy után állítólag jót tesz a gyomornak, bár a magyarok hajlamosak mindenre pálinkát ajánlani, a fogfájástól a megfázásig, így ezt kezeljük fenntartással.

Segélyhívás esetén a mentők központi száma 0537-20-20-20, magán mentőszolgálatot pedig a 0537-772-309 telefonszámon lehet hívni.

---

,, Egy hétig az utcán kajáltunk, mosatlanul ettünk gyümölcsöt, frissen facsart gyümölcsleveket ittunk, de nem volt semmi gond.  (védé)"

---

Higiénia: A szálláshelyek tisztasága rendben volt, és a városokban minden reggel összeseperték a szemetet. A bazárokban azonban rengeteg por van, és az állatok jelenléte miatt az ország nagy részén jellegzetes szagok terjengenek. Szerencsére nem kaptunk ételmérgezést, ami kisebb csodának számít, tekintve, hogy sok helyen hűtés nélkül tárolják a nyers húsokat. Természetesen a gyanúsabb helyeken nem mertünk enni. Most óvatosabbak voltunk, mint korábban, talán ezért is lett a költségvetésünk kevésbé low budget.

Közlekedés

Ha valaki Spanyolországból utazna át Marokkóba, a komp továbbra is az egyik legkényelmesebb megoldás – gyors, megbízható, és több kikötőből indulnak járatok Tanger irányába. A városok közötti közlekedéshez a CTM busztársaság maradt a legbiztonságosabb és legkényelmesebb választás, a jegyeket pedig ma már szinte mindenki online foglalja a markoub.ma oldalon. A csomagfeladásért most is külön díjat számítanak fel, kb. 1 eurónak megfelelő összegben.

A marokkói vonatok az elmúlt években sokat fejlődtek, kifejezetten tiszták és biztonságosak, a nagysebességű járatokkal Casablancától Tangerig gyorsan lehet utazni. Taxit is érdemes használni, mert olcsó, de az árakról mindig ajánlott előre megegyezni, különben könnyen túlfizet az ember. A városokon belüli közlekedés még mindig kaotikus: a zebrák sokszor csak dísznek vannak, a robogók és a kocsik pedig minden irányból érkeznek. Gyalogosként különösen figyelni kell, mert a forgalom teljesen más ritmusban működik, mint Európában.

---

Eredetileg autóbérlést terveztünk, mivel azzal rugalmasabban lehet felfedezni a környéket. Azonban gyorsan elvetettük ezt az ötletet, miután megtudtuk, hogy az autókölcsönző cégek kivétel nélkül horribilis kauciót (depositot) zárolnak a bérléskor. Ez a magas letét azzal magyarázható, hogy a marokkói közlekedés teljesen eltér az európaitól: az autósok látszólag szabályok nélkül vezetnek, folyamatosan dudálnak, és kiszámíthatatlanul közlekednek. Végül az ott szerzett tapasztalatok alapján örülök, hogy nem béreltünk autót.

Mivel el kellett jutnunk Agadirba, előre lefoglaltunk egy privát transzfert a ZIP Transfers oldalán keresztül, oda-vissza fejenként 44€-ért. Nagyon elégedettek voltunk a szolgáltatással. A kisbusz megfelelő állapotú volt, vizet is kaptunk, és a sofőrünk, Amín, fantasztikus ember volt. A kétszer 260 km-es út alatt rengeteget mesélt Marokkóról és az ottani életről, így még jobban megismerhettük az országot.

Közutak

Műszakilag az országos főutak jó állapotban vannak, a városokban kevésbé, túlzsúfoltságuk és a közlekedők (emberek, állatok, vontatott és önjáró két- és négykerekű járművek) alacsony fegyelmezettsége, illetve az autópark átlagosan rossz műszaki színvonala miatt azonban nagy a balesetveszély, különösen a hegyekben, illetve éjjel és csapadékos időben. A kapus rendszerben fizetős autópályák magas műszaki színvonalúak és biztonságosabbak: Tanger – Rabat - Casablanca – Settat – Marrakesh - Agadir, illetve Rabat – Meknes – Fes- Oujda között.

Aki maga szeretne kirándulni, akár többnapos utakra is érdemes elindulni bérelt autóval. Arra mindenképpen figyeljünk, hogy az autónak is és minden utasnak is legyen teljes körű biztosítása. A légkondi nélküli bérelt autó nem opció. 

A Marrakesh - Ait Ben Haddou - Todra Gorge - Merzouga - Marrakesh útvonalat jártam be. Az utak általában jó minőségűek, bár a sivatag közelében kissé rosszabbak, de Nógrád megyei tapasztalataim alapján ez számomra nem okozott problémát. A városokban a közlekedés viszont teljes káosz: nincsenek sávok, inkább furakodás van, és biciklisek, motorosok, gyalogosok bárhonnan felbukkanhatnak. Vidéken viszont sokkal nyugodtabb a helyzet. Ha tapasztalt és magabiztos sofőr vagy, az utak vállalhatóak, de a városokban garantáltan megizzadsz a forgalom miatt. Szicíliához képest sokkal kaotikusabb a közlekedés, talán Grúziához lehetne hasonlítani, ha ez segít.

N. T. fotói

Figyelem! Marokkó világviszonylatban az elsők között van az autóbalesetek gyakorisága és súlyossága tekintetében. A közúti közlekedés különös óvatosságot igényel, a muzulmánok böjti hónapja, a Ramadán idején, valamint a nyári hónapokban, amikor az Európában dolgozó marokkói vendégmunkások tömegesen térnek haza gépkocsival. Ritkán ugyan, de előfordul megtévesztés révén (pl. balesetet, műszaki hibát színlelve) végrehajtott útonállás, rablás.

Az autópálya díja 2024-ben 91 marokkói dirham (MAD), ami körülbelül 9 eurónak felel meg. A megengedett legnagyobb sebesség ezen a szakaszon 120 km/óra, és a sebesség túllépését szigorúan ellenőrzik mobil sebességmérő kamerákkal.

Marokkóban a sebességhatárok túllépése esetén a bírságok mértéke a következő: egy 60 km/órás korlátozásnál 77 km/órás sebességgel közlekedő sofőr 150 MAD (kb. 6000 forint) bírságra számíthat. Egyéb szabályszegések, például az irányjelzés elmulasztása esetén a bírság összege 4000 forintnak megfelelő dirham.

---

A marokkói vonatközlekedés továbbra is teljesen vállalható, és különösebb negatív élményünk nem volt – de ha lehet, mindenképp érdemes az 1. osztályra jegyet venni. Légkondicionált, kényelmes fülkék, és nem kell a tömeggel küzdeni. NYOLC! órát utaztunk Marrákesből Fezbe, és bár hosszú volt, teljesen kibírható. Az idő nagy részét nézelődéssel, kis szunyókálással és a helyiek sztorijainak hallgatásával töltöttük. Az egyetlen „veszély”, hogy a vonatút végére garantáltan lesz egy új marokkói barátod!

---

Marokkó útjai többnyire vállalhatók, de az Atlasz-hegységben továbbra is előfordulnak olyan szakaszok, ahol az időjárás elvégezte a maga „útépítési” munkáját. Néha eltűnt hidak és vízmosta aszfalt miatt földutas kitérőkre kényszerültünk – mintha egy rallyversenyre csöppentünk volna. A traffipaxozó rendőrök pedig továbbra is minden bokorból (vagy épp fal mögül) lesben állnak. Nem lehet Marokkóban autózni anélkül, hogy legalább párszor ne intenének le. Különösen a települések környékén aktívak, ahol egy 60-as táblánál 64 km/h is már „megfelelő” indok a büntetésre. A mi roadtripünk során több 100-200 dirhamunk bánta a száguldó (!) 65 km/h-s tempónkat. Ha Marokkóban vezetsz, mindig legyen nálad némi apró a „gyorshajtási adóra”!

---

A VILÁG LEGBALESETVESZÉLYESEBB ORSZÁGA. (Wikipedia). Igen,tapasztaltam. Robogó, 4 fős család,papucsban bukósisak nélkül ,apa vezet utána ül a fia,a lánya majd az anya. 1 hét alatt 3 balesetet láttam. Övet NEM használnak, de a rendőr megállított gyorshajtásért,elengedett amúgy. A városon kívül viszont,kíváló utak,sztrádák azokon pedig Európai szintű pihenőhelyek jó kajálási lehetőséggel. (2022)

Tankolás

Európai szabványnak megfelelő minőségben lehet kapni a nagyobb benzinkutaknál ólommentes benzint és dízelolajat (a kisebb, különösen a vidéki kutaknál nincs mindig ólommentes benzin).

A magyarországitól vagy európaitól eltérő közlekedési szabályok, illetve szokások

A közlekedési lámpa (villanyrendőr) pirossá válásával egy időben vált a másik, keresztirányú forgalmat irányító lámpa zöldre, biztonsági időköz nincs. Zöld jelzésben is ajánlott körültekintéssel behajtani, mivel néha a piros jelzésen is áthaladnak, vagy azért, mert a lámpák egy része nem vagy rosszul működik. A körforgalmak elsőbbségi rendjét külön táblák jelzik, az irányjelzőt nagyon ritkán használják. Körforgalomba belépve nagy körültekintéssel közlekedjünk!

Figyelem! Gyakran bosszankodhatunk az előttünk haladó gépkocsi vezetés közben élénken beszélgető sofőrjére, vagy a kétsávos út kellős közepén haladó autósokra. Ilyenkor fény vagy hangjelzéssel adhatjuk az előttünk haladó tudtára, hogy mögötte mások is közlekednek. Előzésbe csak akkor fogjunk, ha látjuk, hogy vették jelzésünket.

Gyalogos közlekedés

A gyalogosok többsége körültekintés nélkül lép le bárhol az úttestre, az úttesten való gyalogosforgalom gyakori, a sávtartás nem jellemző, a taxik a legnagyobb forgalomban tiltott helyen is hirtelen megállnak Az órával nem rendelkező parkolóhelyeken mindenütt találhatók kék ruhás „felügyelők” - akik a kocsikra borravaló (1-2 dirham) ellenében ügyelnek. A közlekedési bírságok magasak és a helyszínen fizetendők.

Taxi

Kétféle taxi van, a szürkében általában 7-8 fő fér el (plusz a sofőr) és városon kívül közlekednek, a kék kicsi taxik pedig max. 3 fősek (plusz a sofőr) és városon belül fuvaroznak.

A városokban kis (petit taxi) és nagy vagy iránytaxik (grand taxi) bérelhetők. A kistaxi viteldíja km-függő, de a taxióra ritkán működik, az iránytaxik ára fix. Kistaxival a városokat nem lehet elhagyni, vidéki úthoz kizárólag a nagyok vehetők igénybe előre kialkudott árért. A poggyász szállításáért – a távolsági buszokhoz hasonlóan – külön díjat kell fizetni. A taxik nagyobbik hányada régi évjáratú és rossz műszaki állapotú autó – de a szolgáltatás ára összességében alacsony.

Tömegközlekedés

A nagyvárosokban van autóbuszközlekedés, de színvonala kevés kivételtől eltekintve alacsony. Rabatban átadták a várost átszelő villamosvonalat.

Vasút

Tanger - Rabat - Casablanca-(El Jadida) - Marrakesh, illetve Rabat - Meknes - Fes - Oujda működik. A casablancai repülőtér épületéből óránként van vonat Casablancába, illetve Rabat, valamint kis kitérővel Marrakesh felé. Műszaki és biztonsági színvonala jó.

A Marokkói Vasúttársaságról (ONCF) egy jól felépített, háromnyelvű honlapról szereztem információkat. Kiderült, hogy a jegyek jóval olcsóbbak, mint itthon, és a nagyobb méretű poggyászt csomagként fel lehet adni azokon a vonatokon, amelyek poggyászkocsival közlekednek. A gyakorlatban azonban semmi sem ment zökkenőmentesen. A poggyászleadó zárva volt, és az állomásfőnök, aki nem volt épp a segítőkészség mintaképe, közölte, hogy aznap már biztosan nem tudunk együtt utazni a biciklinkkel. Az idő besötétedett, de a peronokon még mindig sokan várakoztak, látszólag senkit sem zavart, hogy az emberek fel-le ugráltak a mozgó vonatokról. Végül este háromnegyed 11-kor futott be az éjszakai vonat. Ez egy elegáns, csak hálókocsikból álló szerelvény volt, amely olyan benyomást keltett, mintha egy guruló szállodában lennénk: minden hálókocsihoz saját személyzet tartozott a kalauzon kívül. Szerencsére a biciklik szállítása is megoldódott, így végre nyugat felé száguldhattunk az éjszakában. Miután megmosakodtunk, kényelembe helyeztük magunkat a puha ágyon, és lassan álomba merültünk a csendesen zakatoló vonaton.

---

A vonatok tiszták, rendezettek, az ülések pedig újszerű bőrhatású borítást kaptak – és úgy tűnik, itt senkinek nem jut eszébe bicskával kreatívan „dekorálni” őket. Láthatóan odafigyelnek a karbantartásra, és ha így folytatják, nemcsak az osztrák vasutak maradnak elérhetetlen álomként, hanem színvonalban a román CFR után a marokkói vonatok is simán beelőznek minket.

---

Fezből Marrákesbe egy laza nyolcórás vonatút vezet – vagy ha valaki itt kezdi az utazását, akár közvetlenül is érkezhet Budapestről Ryanairrel. A vonatok meglepően kulturáltak, tiszták, és az árak nagyjából a hazai szintet hozzák. Mivel kétóránként indul járat, simán megszakíthatjuk az utat Rabatban vagy Casablancában egy kis városnézésre. Mi Meknesben szálltunk ki, ami igencsak tanulságos élmény volt: a belváros elképesztően lepusztult, mégis minden utca egy óriási bazársorra emlékeztetett, akárcsak Fezben. Rabatot és Casablancát kihagytuk – egyrészt nem is lett volna időnk, másrészt a zsúfolt, kaotikus nagyvárosok nem vonzottak különösebben. Egyébként is, aki ezekből a városokból próbál felszállni a vonatra, könnyen hoppon maradhat, mert ilyenkor tele van utasokkal, és az ülőhely garantáltan mission impossible.

---

Casablancából Marrákesbe vonatoztam, és mivel az egyik járatot törölték, a következőn már olyan tömeg volt, hogy sokan fel sem fértek – nekem is csak az ajtóban jutott hely. Elvileg tilos a dohányzás a vonaton, de a gyakorlatban ez senkit nem zavar: az utasok menet közben simán kiszivárognak az ajtókhoz egy kis füstszünetre. Többnyire nem cigarettával. Egy fickó külön felhívta a figyelmemet, hogy „ez a hegyekből van, nem európai szar. Ez kiüt, tesó.” Udvariasan visszautasítottam, mert nem tűnt túl jó ötletnek egy idegen városban kóvályogni, teljesen más dimenzióban. A hosszú út alatt viszont remekül elbeszélgettem pár érdekes alakkal, köztük egy fiatal sráccal, aki néhány slukk után felcsapott tolmácsnak, és a minimális angoltudásával segített nekem lelkesen társalogni bárkivel, aki a vonat végében megfordult.

Távolsági busz

Minden város elérhető ezzel, színvonala (pontosság, műszaki állapot, kényelem) busztársaságtól függően nagyon változó, de általában alacsony. Francia, spanyol és olasz városokba is közlekednek.

Biztosítás

Mindenféleképpen javasolt biztosítást kötni a személyek esetében az alábbi kockázatokra: teljes körű sürgősségi ellátás és gyógykezelés, súlyos betegség esetén repülőgépen történő hazai vagy európai kórházba való szállítás, halott szállítás. Gépkocsival történő utazás esetében a Marokkóra is érvényesített nemzetközi kötelező biztosításon túl javasolt teljes körű biztosítást (casco) kötni az autóra.

Autóbérlés

"Az autóbérlést nem ajánlanám, nincs is nagy hagyománya és a választék se nagy. A kaotikus közlekedésről nem is beszélve. A nagyvárosokban nagy a forgalom, az összekötő kisebb utakon pedig figyelmesen kell kerülgetni a kerékpárosokat, gyalogosokat és az útra tévedő állatokat. A közlekedési tábláknak nincs túl sok jelentősége. A keleti részeken és a hegyekben meredek szakadékok vannak. Marrakech és Ourzazate közötti hegyeken át vezető 2200 méteres szerpentin csak azoknak ajánlott, akik bírják a strapát. A látvány viszont kárpótol minden egyes kanyarért, gyönyörű az Atlasz-hegység gyűrt nyúlványa, ahogy minden napszakban más-más arcát mutatja." (L. O.)

---

Az autóbérlés zökkenőmentesen zajlott: előre online foglaltam, a reptéren csak némi papírmunkát kellett elintézni, és már a kezünkben is volt a kocsi. Ami kissé kényelmetlen volt, az a 1200 eurós kaució, amit a hitelkártyán zároltak a teljes bérlési időre – ezt érdemes előre tudni, mert nem mindenki számol ekkora összeggel. A közlekedés elsőre kaotikusnak tűnt, de hamar ráéreztem a ritmusára: itt szinte senki nem tartja be az európai szabályokat, mégis meglepően gördülékenyen működik az egész. Balesetet nem láttunk, legfeljebb kisebb koccanásokat, ami ahhoz képest, milyen közel manővereznek egymáshoz az autók, szinte csoda. A folyamatos figyelem elengedhetetlen, mert a helyiek centikre suhannak el melletted, de tapasztalt sofőröknek nagy gondot nem okoz a vezetés. Az utak állapota sokkal jobb volt, mint vártam, az autópályák minősége kifejezetten jó, bár az útdíjak meglepően magasak. (2025)

---

Négyfős csoportunk számára az autóbérlés bizonyult a legkényelmesebb és legrugalmasabb megoldásnak Marokkó felfedezésére. Bár az országban elérhetők olcsó buszjáratok és a városok között közlekedő, induláskor megtelő Grand Taxi nevű iránytaxik, valamint északon a vasúti közlekedés is megfelelő, a legtávolabbi és legeldugottabb helyekre saját járművel lehet a legkönnyebben eljutni.

Autót nem előre, itthonról béreltünk, hanem Marrákesben intéztük a bérlést az érkezésünk utáni napon. Bár kezdetben nehézségekbe ütköztünk a Ramadán vége és a szombati nap miatt, mivel sok üzlet zárva volt, végül sikerült egy helyi autókölcsönzőnél, a Majdoline Travelnél bérelni egy vadonatúj Dacia Logant napi 28 euróért. Az ár tartalmazta a teljes önrész eltörlő biztosítást is, bankkártyával fizethettünk, és nem zároltak összeget a kártyán biztosítékként. A cég irodája közel van a Djemaa El Fna térhez és a medinához, ahol a legtöbb riad szállás található. Az autót a medinában vettük fel, és a repülőtéren adtuk le külön díj nélkül. Fontos megjegyezni, hogy a főszezonban (tavasszal és ősszel) érdemes előre foglalni az autót, mivel ilyenkor nehezebb lehet kedvező áron járművet találni.

Marokkóban a legtöbb hely normál aszfaltúton, átlagos autóval is megközelíthető; terepjáróra csak akkor van szükség, ha kifejezetten off-road túrákat tervezünk, például a Draa-völgyben, a Szaharában vagy az Atlasz-hegységben. A terepjárók bérlése értelemszerűen drágább, de számunkra a Dacia Logan elegendő volt a körutazásunkhoz.

A benzin ára Marokkóban 2025. augusztusban átlagosan 1,35 euró/liter volt, ami kedvezőbb, mint sok európai országban.

---

Az ötödik naptól béreltünk autót, egészen addig, amíg Fezben le nem adtuk a repülőtéren. A Discover Car Hire oldalon foglaltunk a Holiday Inn Car Rental cégtől. Mivel a visszaigazoló papíron más átvételi hely szerepelt, mint ahová először hozták az autót, a kollégánál nem volt bankkártya-leolvasó, így elkerültük a 10 000 dirhamos (kb. 930 euró) letétet. Hitelkártya mindenképp szükséges, ha letétet kell fizetni, és nem találtunk olyan helyet, ahol ez az összeg kevesebb lett volna.

Bár helyben is lehet autót bérelni, ami talán olcsóbb és kevésbé bonyolult, mi a biztonság kedvéért előre foglaltunk. Extra költséget jelentett, hogy nem ugyanabban a városban adtuk le az autót, ahol átvettük; ha újratervezném az utat, ezt jobban átgondolnám (például a sivatagi túrát is lehetett volna úgy szervezni, hogy ne Marrákesbe vigyenek vissza, hanem Fezbe). Az autót lyukas kerékkel kaptuk, amit az állandóan pittyegő alacsony keréknyomás-jelzésből vettünk észre. Mivel a legkisebb faluban is van benzinkút és nyomásmérő, pár óránként felfújtuk, és a problémát a következő bérlőre hagytuk.

A városi közlekedés valóban olyan kaotikus, mint ahogy azt sok helyen olvasni lehet; kezdő sofőröknek nem ajánlott, de még a tapasztalt vezetők idegeit is próbára teszi. A városokon kívül sokkal nyugodtabb a helyzet, alig találkozni más járművekkel. Az utakon gyakoriak a rendőri ellenőrzések; egy 200 km-es szakaszon legalább 10 ellenőrzésre számíthatunk, de szinte kizárólag a gyorshajtást büntetik (még akkor is, ha a város vége tábla után vagyunk, nem érdemes túllépni a sebességhatárt).

A parkolás igazi kihívás tud lenni: a városokban ritka a szabályosan kijelölt hely, az autók sokszor egymás hegyén-hátán állnak, gyakran a járdán vagy szűk mellékutcákban. A helyiek természetesen otthonosan mozognak ebben a káoszban, de turistaként az ember hajlamos szorongani, amikor centikre kell bepréselnie az autót. Fizetős parkolók ugyan vannak, de nem mindenhol egyértelmű a rendszer, és a helyi „parkolóőrök” is gyakran kérnek kisebb borravalót a felügyeletért. Én végül sokszor inkább a nagyobb, őrzött parkolókat választottam, még ha drágábbak is voltak – a biztonságot és a nyugalmat megérték.

A benzinkutaknál szintén érdemes figyelni: nem mindenhol működik önkiszolgáló rendszer, sok helyen a személyzet tankol helyetted. A fizetésnél mindig győződj meg róla, hogy valóban annyit ütnek be a pénztárgépbe, amennyit tankoltál, mert előfordulhatnak apró „félreértések”. Az üzemanyag ára az utóbbi években emelkedett, de még mindig olcsóbb, mint sok európai országban. Bankkártyával majdnem mindenhol lehet fizetni, de kisebb, vidéki kutaknál jobb, ha van készpénz is nálad. Pozitív meglepetés volt számomra, hogy a forgalmasabb helyeken gyorsan, gördülékenyen megy a kiszolgálás, így nem kell hosszasan várakozni.

---

Budapesten évek óta vezetek, és azt hittem, rutinos sofőr vagyok – Marokkóban azonban olyan érzésem volt, mintha most ültem volna először volán mögé. A közlekedést a teljes rendezetlenség jellemzi: mintha mindenki a saját szabályai szerint mozogna. Sötétedés után különösen kaotikus a helyzet, sok jármű világítás nélkül halad, és a közlekedési jelzéseket szinte senki sem veszi komolyan. További nehezítő tényező a városokat beborító szálló por, ami sűrű ködszerű légkört teremt, és erősen rontja a látási viszonyokat. Őszintén szólva nem bíztam sem az autóban, sem a közlekedés többi résztvevőjében – de még magamban sem. Teljesen kívül kerültem a komfortzónámon, és ez az élmény egy időre elvette a kedvemet a városi vezetéstől.

Kerékpár

A kontraszt Spanyolországhoz képest igencsak éles volt. Az addig széles, jó minőségű út hirtelen kátyúkkal teli lett, és az emberek, autók, motorok, teherautók, valamint állat vontatta szekerek látszólag minden közlekedési szabály figyelmen kívül hagyásával közlekedtek. Egyetlen szabály érvényesült: a nagyobb járműveknek mindig elsőbbségük volt. A romos házak piszkos, sárgás-barnás építőkockákra emlékeztettek, apró ablakokkal. Járda helyett csak por, kosz és régi, lerobbant autók, motorok, teherautók sorakoztak az út mentén. Sokan az út szélén szerelték járműveiket, mivel a hőség és a por gyakran tette őket működésképtelenné. Tudtommal Marokkó sajnos világelső a közlekedési balesetek gyakorisága és súlyossága tekintetében, ami nem volt túl bíztató egy kerékpáros számára.

Étkezés

Az éttermi, kávéházi árak a borravalót nem foglalják magukban. Ennek általában 10% a mértéke. A szállodai személyzet szolgálatait 5-10 dirhammal (0,5-1 Euro) lehet honorálni.

Marokkóban járva amit nem érdemes kihagyni: útszélén frissen préselt gránátalmalevet inni (10-20 dirham, 1-2 euró), legalább egyszer egy riadban megszállni, kipróbálni a marokkói hammamot, alkudozni a medinában.
Mi a gasztronómiától nem voltunk elájulva, bár a kedvencünket, a citromos-olivás csirke tajine-t azóta is emlegetjük. Érdemes a piacon is enni, ha bírja az ember gyomra. (2022)

---

Bejártam már jó néhány helyet, de ilyen fantasztikus ételeket sehol máshol nem kóstoltam. Talán egyszerűen csak tökéletesen passzol az ízlésemhez a marokkói konyha, de egyszerűen nem tudtam betelni vele. A reggeleimet mindig egy francia pékségben kezdtem, amelyek még a gyarmati időkből maradtak meg, és ahol elképesztően nagy választékban kínálnak friss, ízletes és ráadásul kedvező árú péksüteményeket.

A helyi éttermek árai sem vészesek, és érdemes kipróbálni előételnek a harrirát, ezt a gazdag, helyi fűszerezésű, sűrű levest. Igazi marokkói klasszikus, amit különösen az esti órákban fogyasztanak előszeretettel.

A főételek közül nálam egyértelműen a tajine lett a kedvenc. Ennek az ételnek végtelen variációja létezik, és valójában magáról az agyagedényről kapta a nevét, amelyben készül és amelyben tálalják is. A tajine egy zseniális találmány: a hozzávalókat – húsokat, zöldségeket, fűszereket, akár gyümölcsöket is – egyszerűen belepakolják, majd a sütőben lassan, saját gőzében párolódik. Az eredmény? Intenzív, friss ízek és elképesztően omlós, szaftos húsok.

Sokféle változatot kipróbáltam, de az abszolút kedvencem az a verzió lett, amit a képen is láthattok: bárányhús, narancsos hagymalekvár, mazsola és pirított szezámmag – egy igazi ízbomba! Ha Marrákesben jársz, ne hagyd ki a Jad Jamal éttermet a Ben Youssef téren. Ha épp nem is vagy éhes, itt érdemes megállni egy kis pihenőre: a nyüzsgő Medina közepén ez a hely a nyugalom szigete. A tetőteraszról fantasztikus kilátás nyílik az óvárosra, és egy hideg koktél mellett garantáltan szuper képeket is lőhetsz!

Datolya és füge - Elter Karcsi fotója

Marokkóban végig csapvizet ittam, és szerencsére nem volt belőle problémám, de akinek érzékenyebb a gyomra, annak jobb választás lehet a palackozott víz. Az utcákon mindenhol árulnak frissen facsart gránátalma- és narancslevet, valamint különféle gyümölcsdzsúszokat, általában 2-3 euróért. Ami viszont teljesen lenyűgözött, az a marokkói tea. Számukra a teázás nem csupán egy ital, hanem egy rituálé, amely minden napszakban és évszakban jelen van az életükben. A tea zöld teából, friss mentából és rengeteg cukorból készül – édes, intenzív és hihetetlenül frissítő.

Az ételeknél érdemes körültekintőnek lenni, de én nem nagyon foglalkoztam ezzel: sokszor ettem utcai árusoknál vagy éppen olyan helyeken, ahová csak véletlenszerűen betértem. Pozitív meglepetés volt, hogy sok marokkói nemzeti ételnek létezik vegetáriánus változata is. Tangerben találkoztam néhány érdekességgel, például a csigalevessel, ami erős francia hatást tükröz. Ugyanennél az árusnál bagettet is lehetett kapni, amelybe főtt krumplit és főtt tojást tettek – egyszerű, de laktató street food. Én itt sós főtt csicseriborsót kóstoltam (kb. 1 euróért), ami egy meglepően jó, ropogós és fűszeres falat volt.

A marokkói leves (kb. 3 euró) kevésbé nyerte el a tetszésemet, mert túlságosan fűszeres volt az ízlésemhez. Ezt általában friss, lepényszerű kenyérrel tálalják, amely a marokkói ételek szinte elengedhetetlen kiegészítője. Chefchaouenben egy zöldséges kuszkuszt (kb. 2 euró) próbáltam ki, és nagyon ízlett – a marokkóiak hagyományosan minden pénteken kuszkuszt esznek.

Fezben különleges élményben volt részem: a szállásadó családjával együtt kóstoltam meg egy hagyományos reggelit. A bőséges fogás palacsintaszerű, édes lepényből állt, amit vajjal, lekvárral és házi sajttal kínáltak. A legnagyobb kedvencem mégis a tajine lett, amely egy kúp alakú agyagedényben készül, lassú párolással. Az egyszerűsége ellenére elképesztően ízletes – a zöldségek és fűszerek kombinációja tökéletes harmóniát alkot.

És mivel édesszájú vagyok, természetesen nem hagyhattam ki a marokkói diós-mézes aprósüteményeket sem. Ha tehettem volna, biztosan hazahozok belőlük néhány kilót!

---

A kirándulások során az ebédmenü – amely egy előételből (általában saláta), egy főételből és egy desszertként felszolgált gyümölcsből áll, ital nélkül – 2024-ben jellemzően 100 dirham körül mozog.

A legkedvezőbb ételárakkal Chefchaouenben találkoztunk, ahol igazán barátságos árakat láttunk – a képek között be is tettem egy menüsort erről.

Az árakban nagy eltérések tapasztalhatók, ami két dolognak tudható be: egyrészt sok helyen, főként a medinában és a piacokon, lehet és kell is alkudni, másrészt nem mindegy, hogy hol eszünk. Az éttermek között Marokkóban is vannak kategóriák, hasonlóan, mint máshol – egy egyszerű piaci kifőzde, egy belvárosi étterem vagy egy panorámás terasz teljesen eltérő árakat kínálhat.

A legdrágább étkezéseket egyértelműen a szervezett kirándulások során tapasztaltuk. Ilyenkor a busz egy adott étteremnél áll meg, ahol nincs más opció, így az árakat ennek megfelelően szabják meg. Ezek a helyek kifejezetten turistacsoportokra vannak felkészülve, és az egyszerűség kedvéért fix menüket kínálnak, gyakran az átlagnál magasabb áron.

Vásárlás és pénzváltás

Általános vélemény szerint Marrakesh-ben lehet a legjobban bevásárolni ajándékokat. Összességében minden fogyasztási termék kapható (hazai és import termékek). A nagyvárosokban az Auchan céghez tartozó Marjane (Marzsan) nevű szupermarket nyújt európai színvonalú szolgáltatásokat. A boltok nagy része 8.30/9.00-12.00 óra, majd 14.30-18.00 óra között tart nyitva, kora délután bezárnak sziesztára, kivéve a szupermarketeket, amelyek 9-től 21 óráig vannak nyitva. A bazárokban a legtöbb áru ára alku tárgya. Javasolt az értékesebb áruk vásárlásakor számlát vagy nyugtát kérni és azt megőrizni a határátkelés megkönnyítéséhez. A meglepetések elkerülése érdekében javasolt a vásárlás megkezdése előtt tisztázni, elfogadják-e gyakorlatilag is az adott hitelkártyát (különösen pl. benzinkútnál).

Gránátalmalé frissen préselve, 4 dl - 10-20 dirham
Egy tál tajine étteremben - 50 dirham
Kávé helyi kávézóban - 10 dirham
tevés kulcstartó a medinában - 10 dirham
bőr övtáska a medinában - 60 dirhamra tudtam lealkudni 🙂
egy csokor menta a piacon 5 dirham

(Vanilia Travels, 2022)

Kriszta fotója

Az úton, a hegyekben:

• WC 1 DH (szinte mindenhol fizetős, wc-s néni vagy becsületkassza)
• fanta, cola 10 DH, chips 20 DH, cappuccino 15-20 DH, útszéli banán 1 kg 5-8 DH

Nagyvárosokban:

• mentatea 15 DH, frissen facsart grapefruit 15 DH, frissen facsart narancslé 4 DH, 1 kg mogyoró, mandula 120 DH
• 1 kg datolya 60 DH, egy tál tazsin 150 DH, kenyér (lángos) 1-1,50 DH

Berber patikában:

• 10 dkg fűszer 20 DH, argana olaj 60 DH, gyógy krémek 50 DH

Szállodában:

• koktél 20-40 DH, 3 dl bor 70 DH

A helyiekkel való kapcsolatot elkerülni szinte lehetetlen, még akkor is, ha az ember nem tervez vásárolni. A nagyobb piacokon és az óvárosokban nem ajánlott egyedül bóklászni, mert ezekben a szűk, labirintusszerű sikátorokban könnyen el lehet tévedni. A térkép vagy útjelző táblák nem sokat segítenek (utcaneveket is alig látni), ezért érdemes egy helyi vezetőt fogadni, aki nemcsak elkalauzol a nevezetességekhez és elmeséli a hely történetét, de szinte biztos, hogy a végén egy boltba is elvisz – gyakran azzal az ígérettel, hogy a tetőről csodálatos a kilátás. Mire visszaérünk, már vár a mentatea, és ember legyen a talpán, aki ezt visszautasítja, főleg az ezt követő "fantasztikus vásárlási lehetőségeket".

Ráadásul Marokkó valóban olcsó, és az ember olyan egyedi tárgyakat vásárolhat, amelyeket helyben készítenek: fémműves termékek, textilek, festmények, szőnyegek és ékszerek. Ezek gyakran jó minőségűek és megfizethetőek – ez pedig veszélyes kombináció. Természetesen vásárolni nem kötelező, és erővel nem rángatnak be a boltokba, de a vezető mindenképpen megsértődik majd, erre készüljünk fel. Akkor is, ha bemegyünk a boltba, és akkor is, ha pontosan annyit fizetünk neki, amennyit kért. Ez a helyi kommunikáció része. Mivel külföldiek vagyunk, tőlünk általában többet várnak, hiszen gazdagoknak számítunk – minden fehér ember annak tűnik.

---

"A „városnézés” a sofőr ,,jóvoltából" itt annyit jelent, hogy elvisz a haverokhoz, ahol minden vackot megpróbálnak ránk beszélni, ő pedig megkapja a maga sápját. "

---

Marokkóban az árak folyamatosan változnak, és a termékek értéke gyakran relatív. Kezdetben úgy tűnhet, hogy mindenki le akar húzni vagy átverni, de – ahogy egy másik utazó mondta nekem – fontos megérteni, hogy itt az alkudozás egy játék, a kultúra szerves része. Emellett az országban jelentős a szegénység, mi pedig a tehetős turisták vagyunk, így előfordulhat, hogy úgy érzed, le akarnak húzni vagy átverni.

Egy vidéki városkában például kávézhatsz 6 dirhamért (kb. 0,57 euró), vagy étteremben ebédelhetsz 35 dirhamért (kb. 3,33 euró). Taxival utaztunk már 20 kilométert 20 és 50 dirham (kb. 1,90–4,76 euró) közötti áron is. Ha nem tetszik egy ár, ne fogadd el, vagy próbálj meg alkudozni. Utcai árusoknál és piacokon az eredeti ár kétharmadáért megkaphatsz mindent, ha ügyes vagy, akár a feléért is. Az árak általában alacsonyabbak, mint otthon; valójában akkor sem jársz rosszul, ha az első ajánlatra rábólintasz.

Fontos megjegyezni, hogy az árak és a valutaárfolyamok idővel változhatnak, ezért érdemes naprakész információkat keresni az utazás előtt.

---

Ha Marokkóba terveztek utazni, fontos tudni, hogy a fizetés marokkói dirhamban történik, nem euróban. A legtöbb üzlet és piac csak helyi valutát fogad el, és nem bankkártyát, ezért érdemes elegendő készpénzt magatokkal hozni.
Mindig kérdezzétek meg az árakat vásárlás előtt, mert egyes árusok a turistáknak jelentősen megemelt árakat mondanak, akár háromszoros-négyszeres áron is. Ez sajnos gyakran megtévesztésnek számít. Ezért javasolt az alkudozás és az árak előzetes ellenőrzése, hogy elkerüljétek a csalásokat. (2025)

---

Marokkóban az eurót sok helyen elfogadják, de nem hivatalos fizetőeszköz, ezért mindig érdemes óvatosnak lenni vele. Turistás helyeken, például szállodákban, bazárokban, egyes éttermekben vagy taxisoknál simán lehet, hogy elfogadják az eurót, főleg ha kisebb címletekben van nálad (5-10-20 eurós bankjegyek), de gyakran rossz árfolyamon számolnak vele, és vissza is dirhamban adnak, ami nem mindig kedvező. Kisebb városokban, kevésbé turistás környezetben viszont már simán előfordulhat, hogy csak dirhammal tudsz fizetni.

Mivel Marokkóban a dirham hivatalosan nem vihető ki az országból, tényleg csak ott tudsz váltani – a repülőtéren, bankban vagy váltóirodában. A reptéri árfolyam kicsit rosszabb, de ha csak egy kisebb összeget váltasz induláskor, az elegendő lehet az első napokra, aztán később találsz jobb lehetőségeket is a városokban.

Ebben a fűszerboltban pl. táblán figyelmeztetnek arra, hogy fixek az árak (listed price) - sz. v. fotója

Marokkó híres arról, hogy kedvező árú úti cél, de ez leginkább akkor igaz, ha van türelmünk és készségünk az alkudozáshoz. Sok helyen nincsenek feltüntetve az árak; előfordulhat, hogy egy boltban egy kekszért 20 dirhamot (kb. 2 euró) kérnek, és ha meglepődünk, visszakérdeznek: „Mennyit adna érte?” A bazárokban érdemes az ajánlott ár feléről indítani az alkut. Ha az eladó nagyon mosolyog az üzlet végén, valószínűleg túlfizettünk; ha kevésbé elégedett, akkor közelíthetünk a valós értékhez. Egy bőrkabátért például félórás alkudozás után sikerült az eredeti ár több mint felére csökkenteni az összeget. Az olyan termékek, mint a pénztárcák és táskák, gyakran kevésbé engednek az árból.

Sálakat vásároltunk 25 és 60 dirhamért (kb. 2,5 és 6 euró), amelyeket a Szaharában használtunk. A 25 dirhamos sál mosás után jelentősen vesztett színéből, míg a 60 dirhamos jobban megtartotta eredeti árnyalatát.

Néhány 2024-es példaár:

Ételek és italok: Tagine vagy kuszkusz étteremtől függően 30-100 dirham (kb. 3-10 euró); kávé, mentatea vagy gyümölcslé 10 dirham (kb. 1 euró).

Szuvenírek: Hűtőmágnes 5-10 dirham (kb. 0,5-1 euró); sálak 20-100 dirham (kb. 2-10 euró).

Közlekedés: Autóbérlés 30-40 000 forint/hét (kb. 100-130 euró); autópályadíj Marrákes és Casablanca között kb. 80 dirham (kb. 8 euró), Casablanca és Fez között szintén 80 dirham.

Túrák: Háromnapos Szahara-túra 89 euró, amely mindent magában foglal.

Szállás: Már 3-5 000 forinttól (kb. 10-15 euró) találhatunk megfelelő minőségű szállásokat.

Belépők: Casablanca II. Hasszán mecset 140 dirham (kb. 13 euró); Jardin Majorelle 150-330 dirham (kb. 14-31 euró); Bahia-palota 100 dirham (kb. 9 euró); El Badii-palota 40 dirham (kb. 4 euró).

A marokkói dirham árfolyama 2024-ben körülbelül 30 forint vagy 0,09 euró. Pénzváltásra számos helyen van lehetőség, az árfolyamok általában egységesek. Euróval is lehet fizetni, de ilyenkor általában kevésbé kedvező árfolyamon számolnak. Bankkártyát csak korlátozott számú helyen, például nagyobb éttermekben és benzinkutakon fogadnak el; a szállások többsége készpénzt preferál.

Fontos megjegyezni, hogy az árak és a szolgáltatások minősége változhat, ezért mindig érdemes előre tájékozódni és alkudozni a legjobb ajánlatok érdekében.

---

Ha valaki útba szeretne igazítani nem azért teszi mert olyan jófej. Csak pénzt szeretne kérni a végén, és lehet hogy útközben bevisznek egy üzletbe is hátha vásárolsz. (2022)

---

Itt tényleg minden alku tárgya

Ne hidd, hogy csak kedvességből kérdezik meg, honnan jöttél – ez alapján mérik fel, mennyit tudsz és akarsz költeni. Az első mondott ár sokszor a valós érték duplája, így a reális alku nagyjából a felénél kezdődik, de még akkor is biztos lehetsz benne, hogy nyereséggel adták el neked. Én rendszeresen hangsúlyoztam, hogy Kelet-Európából érkeztem, és érezhetően kedvezőbb árakat kaptam, mint ha nyugat-európai turistának néznek.

A legfontosabb szabály a szúkban: hisznek abban, hogy az első üzlet meghatározza a nap sikerét. Ha reggel jó áron, drágán eladnak valamit, az egész napjuk szerencsés lesz – ezért délelőtt sokkal kevésbé rugalmasak az alku során, sőt, nem veszik jó néven, ha csak nézelődsz. Tapasztalt utazók emiatt inkább délután vagy estefelé mennek vásárolni, amikor már hajlamosabbak engedni az árakból.

Egyszer én is belefutottam egy tipikus sztoriba: egy kereskedő azzal csábított be, hogy ő az „utolsó Fezben élő zsidó”, aki hamarosan Izraelbe költözik a családjához, és el kell adnia a maradék portékáját. Miközben teát készített, elejtette, hogy aznap én vagyok az első vevője – és ez bizony pánikot keltett bennem. A bolt tele volt nagy méretű, poros, számomra teljesen hasztalan tárgyakkal: ezüst tányérokkal, csillárokkal, liturgikus kellékekkel. Végül adományoztam a közösségnek, hogy udvariasan kimeneküljek a helyzetből, de nem éreztem magam jól benne. Ha visszamegyek, kíváncsi leszek, vajon még mindig ugyanazt a történetet meséli-e.

Az alku legbiztosabb trükkje továbbra is az, ha úgy teszel, mintha feladnád és elsétálnál. Ilyenkor szinte mindig engednek még valamennyit az árból. Ez nemcsak a piacokon, hanem a szervezett túrák, kirándulások árában is működik.

Pénzváltás

Az országban a kizárólagos fizetőeszköz a dirham, de pl. a bazárban elfogadnak eurót is a vevő számára kissé kedvezőtlenebb árfolyammal kalkulálva. A bankok a fontosabb konvertibilis valutákat (EUR, USD, CHF, GBP, CAD) váltják be dirhamra, a magyar forintot azonban nem. A jobb szállodák, éttermek, szupermarketek és az üzletek egy része elfogad elvileg hitelkártyát (Amex, Visa, Eurocard stb.).

Az árakat gyakran euróban adják meg a külföldieknek. Bár néhol lehet kártyával fizetni, ez nem általános, Marokkó inkább készpénzre épülő ország. Véleményem szerint felesleges eurót váltani, mivel mindenhol találni ATM-eket. Bár a pénzkivételnek van díja, ha figyelembe vesszük, hogy a forintot előbb euróra, majd eurót dirhamra kell váltani, és ez idő- és pénzigényes is, nem éri meg az ezzel járó macera.

Borravaló

Hotelben a londinernek 5-10 dinárt (kb. 150-300 forint) szokás adni. Takarító személyzetnek hagyni a párnán naponta 20 dinárt, vagy egy hétre 100 dinárt.

Szórakozás

Marokkó szigorűan muzulmán ország, szóval a helyi lakosság jellemzően nem fogyaszt alkoholt. A nagyobb városok modernebb negyedeiben azonban vannak bárok, ahol felszolgálnak szeszes italokat. Marrakeshben például kellő konspirációval és rejtetten megy a piálás, persze elsősorban a turisták részéről, de a kis lokálokban helyi fiatalok is buzgón csatlakoznak a bulizáshoz elengedhetetlen alkohol fogyasztásához.    

Közbiztonság

Marokkó népszerű turista, sőt nyaralós célpont, biztonságos országnak tekinthető. Az idegenforgalmi szektor nagy gazdasági jelentősége miatt a marokkói hatóságok kiemelt figyelmet fordítanak a külföldi turisták biztonságára, elhelyezésük, pihenésük és szórakozásuk feltételeire. Az idegenforgalmi központokban, közlekedési csomópontokban és a nagyvárosok főútvonalain a rendőri szervek jelenléte szembeötlő.

Marokkó biztonsági, politikai és gazdasági, pénzügyi szempontból stabil ország. A helyi lakosság nyitott, toleráns természetű, a külföldiekkel szemben barátságos. Józan, de nem túlzott óvatosságra azért szükség van. A zsebtolvajlás a jellemző elkövetési forma a zsúfoltabb helyeken (piactéren, vásárokban, kikötőkben, esetleg vonaton), míg ritkábban a rablás (erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával elkövetett lopás) a kevésbé frekventált helyeken. Útlevél (biztosítástól függően más érték) ellopása esetén mindenféleképpen kérjünk az eset rendőrségi bejelentéséről jegyzőkönyvet.

A nagyobb idegenforgalmi központokban, óvárosokban és bazárokban (különösen a fes-i és a marrakesh-i medinában/bazárban) a turistát gyakran megszólítják és idegenvezetői vagy más szolgáltatásokat (pl. henna-festés), illetve árukat (márkásnak tűnő órák, szuvenírek, ékszerek) kínálnak, ami a vásárló becsapásával végződhet. Ennek (és a fes-i bazárban az eltévedés) megelőzésére célszerű hivatalos (a marokkói turisztikai hivatal alkalmazottjának) idegenvezető szolgáltatásait igénybe venni, az egyéb ajánlattevőket pedig figyelmen kívül hagyni. A forgalmasabb helyeken számolni kell a legkülönfélébb egészségi állapotú és korú koldusok jelenlétével, esetenként rámenősségével. Egy kevés aprópénz zsebben tartásával, egy-két dirham (20-40 forint) odaadásával ugyanakkor rendszerint könnyen megszabadulhatunk az egyedülálló koldusoktól.

A közbiztonság rendben volt, ha nem találtuk a riadunkat, egyből utánunk jöttek aprópénzért megmutatni, de őket könnyen le lehetett rázni. A hennás asszonyokkal óvatosan, nagyon gyorsan elkapják az ember kezét. A kígyóbűvölőket ne nagyon fotózzátok, mert odajönnek és azért is pénzt kérnek. Én francia tudással, szőke hajjal sokat mentem be egyedül is nőként, az (ilyen országokban alap) utánam szólogatásokon kívül semmi extrát nem érzékeltem. Én szeretem a helyi kultúrát tisztelni, így nem járkáltam fedetlen vállal meg hassal, meg rövid gatyában, bár akkor sem szólnak meg - de jobban megnézik az embert, ez tény. (2022)

Rabatban történt:

Egy fiatal, fekete pólós srác lépett oda hozzánk, és Tamástól próbált pénzt kicsikarni. Nem tágított, egyre erőszakosabban követelőzött, mígnem Tamás megelégelte, összepakolt, és felpattant a biciklijére. A srác futva eredt utána, mi pedig sietve követtük őket. Néhány száz méterrel később, egy kereszteződésnél lassítottunk, amikor a fiú előrántott egy hatalmas kést, és egy gyors mozdulattal levágta Tamás övtáskáját, majd azonnal eltűnt egy szűk mellékutcában. Legszívesebben utána vetettük volna magunkat, de a kés látványa óvatosságra intett. Csak biciklivel követtük, igyekeztünk szemmel tartani, és közben abban reménykedtünk, hogy valakitől segítséget tudunk kérni. Általában a marokkói városok tele vannak rendőrökkel, most persze egyet sem láttunk, az utcák is szinte üresek voltak. A támadó pontosan tudta, mikor érdemes lecsapnia.

Nem sokkal később rábukkantunk egy rendőrre, aki újságot olvasott az út szélén. Beszólt a központba, és hamarosan két civil ruhás járőr érkezett értünk. A bicikliket és a csomagokat hátrahagytuk, minket rendőrautóval vittek ki a város szélén álló főkapitányságra. Ott egy nyirkos, börtönszerű alagsorban kellett hosszú órákon át várakoznunk. A rendőrök egyáltalán nem beszéltek angolul, csak franciául és arabul, így nehezen értettük meg magunkat. Ez volt az a részleg, amely a nemzetközi ügyekkel foglalkozott. Végül felvették Tamás vallomását, aki az összes pénzén túl az útlevelét és minden iratát is elveszítette. Az adatokat egy darab csomagolópapírra firkantották fel, majd adtak egy valamivel hivatalosabbnak tűnő nyomtatványt. Azt mondták, ezzel gond nélkül elhagyhatja az országot, konzulra sem lesz szükség – csak menjünk bátran, Allah hírével.

A Marokkóban turistáskodó magyar állampolgároknak javasolt a fokozott óvatosság, a tömegrendezvények, az esetleges utcai megmozdulások elkerülése. A személygépkocsival történő határátlépés során fokozott figyelmet kell arra fordítani, hogy illetéktelen személy ne férhessen az autóhoz (vagyis mindig zárjuk le az ajtókat!), és ne tudjon bárminemű kábítószert tartalmazó csomagot az alvázon, a csomagtartóban vagy az ülések alá elhelyezni. A szervezett bandáknak ez közkedvelt elkövetési módszere. Kerüljük továbbá gépkocsink marokkói állampolgárnak történő kölcsönadását és utasítsunk el mindennemű felkérést, ami marokkói állampolgár a határon történő átszállítására vonatkozik.

Fegyvertelen rendőrök - V. Jancsi fotója

Chefchaouenben a híres kék házak után a második dolog, amiről a város ismert, a könnyűdrogok jelenléte. Bár Marokkó más részein is elterjedt a fű, a „kék várost” sokan egyenesen a hasis fővárosának tartják. Minket is megkerestek helyiek, nemcsak marihuánát kínálva, hanem azt is felajánlva, hogy elvisznek a közeli ültetvényekhez, és megmutatják a termesztés folyamatát. Gyakran hangoztatják ilyenkor a varázsmondatot: „ez nem Marrákes”, mintha ezzel azt üzennék, hogy itt minden sokkal szabadabban működik. Csakhogy 2025-ben is érdemes nagyon óvatosnak lenni: a turistákra leselkedő legnagyobb veszély, hogy sokszor civil ruhás rendőrök kínálnak drogokat, és aki belemegy a játékba, könnyen a rendőrségen találhatja magát. Egy ilyen „kaland” pedig hosszabb és jóval kellemetlenebb nyaralássá változhat, mint amire bárki számítana.

---

,, Ne utazz egyedül, nőként pláne nem! Én sajnos nem hallgattam erre a tanácsra, pedig sokkal kellemesebb lehetett volna az ottlétem. Ha mégis szólóban indulsz el, fogadj fel egy túravezetőt! (2020)" forrás

---

,, Egy helyen a gyerekek elkezdtek kövekkel dobálni engem, mert nem adtam nekik pénzt. 10-15-en voltak."

---

Két portugál lány hajtépésig fajuló utcai zaklatásról mesélt, másokat a kaotikus közlekedés, a rengeteg szemét, a vallásból fakadó korlátozások, a patriarchális szemlélet, és a kóbor állatok látványa vágott földhöz. Marokkóban vallási okokból kifolyólag tilos az ivartalanítás, így rengeteg leharcolt, sebes, éhező kóbor állat jön szembe az utcán. Mint később megtudtuk, a macskákra vigyáznak a helyiek, ugyanis szent állatnak számítanak, a kutyáktól viszont tartanak, ugyanis a népi hiedelem szerint rossz óment jelentenek. (2022) forrás

Kábítószer téma

A helyi hatóságok az utóbbi években fokozott figyelmet szentelnek a kábítószer-termelés és kereskedelem visszaszorítására, melynek kapcsán a kábítószer-fogyasztásért és csempészésért kirótt börtönbüntetések is szigorodtak. Vigyázni kell a titkosrendőrség akcióival, amikor is leplezett eladás keretében provokálják a külföldieket csekély mennyiségű adagot kínálva, majd ezt követően könyörtelenül lecsapnak a naiv vásárlóra. A marokkói joggyakorlatban mindenféle kábítószer tekintetében a zéró tolerancia elve érvényesül. A helyi börtönviszonyok nem érik el az európai színvonalat és nincs jogi lehetőség arra, hogy a Marokkóban elítélt magyar állampolgárok Magyarországon töltsék le büntetésüket.

Figyelem! A kábítószerügyekben a marokkói bíróságok a törvény teljes szigorát alkalmazzák, perújrafelvételre, a kirótt börtönbüntetés hosszának csökkentésére csak ritka esetben van lehetőség.(A rabati magyar nagykövetségnek nincs módja a börtönökben fogva tartott állampolgáraink rendszeres látogatására, élelemmel való segítésére, ilyen esetben az otthoni családra hárul ennek a terhe is. A konzuli szolgálat ezt csak közvetítő szerep vállalásával tudja segíteni.)

Magyar külképviselet

Konzuli Hivatal, Rabat:

• Cím: 17, Zankat Ait Melloul Route des Zairs Souissi, Rabat B.P.5026, Maroc 10000
• Előhívó: 00-212-5 - Telefon: 3775-7503, 3775-0757, Ügyelet: 00-212-6 6344-4867 (mobil) 00212- 6 6986-9734 (mobil)
• Konzul: Dr. Horváth Gabriella - E-mail: mission.rba@mfa.gov.hu - Ügyfélfogadás: kedd-csütörtök: 9.00-12.00

Egyéb hasznos információk

1. A marokkói partok mentén mind az Atlanti-óceán, mind a Földközi-tenger számos helyen alkalmas a vízi sportok űzésére. A tengert kevéssé ismerő, de a tengerbe beúszó turisták számára óriási veszélyt jelentenek a különösen az óceánban igen erős part menti vízfelszíni áramlatok, amelyek a legjobb úszót is visszafordíthatatlanul besodorják az óceán, tenger belseje felé, ami végzetes lehet.
2. Marokkó iszlám ország, de az öltözködési szokások nem szigorúak. Nem célszerű azonban a túlzottan nyitott ruházat.
3. Telefon: A nyilvános telefonok készpénz érmével és telefonkártyával is működnek. Magyarország előhívószáma: 00-36. A magyarországi mobilszolgáltatók mindegyike működőképes, de rövidebb-hosszabb működési zavarokra számítani kell. A feltöltő kártyás mobiltelefonok általában nem működnek. Elutazás előtt ajánlott a magyarországi szolgáltatónál tájékozódni az aktuális helyzetről.
4. A marokkói reptéren az Inwi szolgáltatónál vettünk mobilnetet, a legkisebb csomag 20 Gb volt 20 euróért, mi ezt ketten használtuk megosztva,
5. A mobilhasználatról: mivel a One-nak jelenleg nem elérhető itt világjegye, így a roaming brutálisan drága. Két lehetőségünk volt: fizikai sim vásárlása vagy esim használata. Mindkettőt kipróbáltuk, a fizikai sim (Maroc Telecom) nagyon jól működik, nagyon jó lefedettséggel. Akár az utcai árusoknál is megvásárolható, 20 dirhamba kerül, ezen felül 1 giga adat 1 euro. Esimet is vettünk (Airalo), borzasztó volt, a legtöbb helyen nem volt hálózat, nem tudtuk a netet használni. Az a gond, hogy az Airalo az Orange hálózatát használja, ami nem a legjobb. (P. Sándor, 2025)

A legjobb megoldás 2024-ben is az, ha beszerzel egy kártyafüggetlen telefont, és veszel egy helyi SIM kártyát a Maroc Telecomnál. Ezeket a SIM kártyákat még a legkisebb településeken is könnyen be lehet szerezni. Például két SIM kártya 10-10 GB mobilinternettel 2024-ben körülbelül 350 dirhamba (nagyjából 11 000 forintba) kerül, és egy hónapig érvényes. Telefonhívások helyett pedig továbbra is érdemes Skype-ot vagy más internetes szolgáltatást használni, ami sokkal költséghatékonyabb.

---

Mobilnet Marokkóban: Gyakorlati útmutató 2024-re

Marokkóban az adatkommunikáció már-már nélkülözhetetlen az utazók számára, hiszen a navigációtól kezdve a helyi információk kereséséig minden digitális. Az alábbi praktikus tanácsok segítenek eligazodni a mobilnet vásárlása és használata terén.
Hol szerezz SIM-kártyát?

Marokkóban szinte minden apró bolt kültéri reklámján felfedezheted a narancssárga és kék „Maroc Telecom” feliratot. Ezek a helyek megbízhatóak és gyorsak, ha SIM-kártyát szeretnél vásárolni, szemben a reptereken kínált „ingyenes” vagy prémium csomagokkal, amelyek gyakran bonyolult aktiválási folyamatot igényelnek, és nem mindenhol optimálisak.
SIM-kártya ára és adatcsomagok

A Maroc Telecom SIM-kártyája mindössze 20 dirhem (kb. 750–800 forint), és aktiválás után az összeg lebeszélhető. Érdemes azonnal adatcsomagot is igényelni, amelyek 2024-ben az alábbiak szerint alakulnak:

20 dirhem: 1 GB adat (1 napra)
50 dirhem: 5 GB adat (1 hétre)
100 dirhem: 10 GB adat (1 hónapra)

Tipp: Az adatok igénylését „forfait” néven említsd a boltban, hogy értsék, mit szeretnél.
Konfiguráció: állítsd francia nyelvre a készüléked

Fontos, hogy a telefonod nyelvét a konfiguráció előtt franciára állítsd. A helyiek nem beszélnek magyarul, és angolul sem mindig értenek. A boltban kérd meg az eladót, hogy konfigurálja be a készülékedet – általában gyorsan és segítőkészen megoldják.
Jegyezd fel a telefonszámod

Az aktiválás során kapsz egy helyi telefonszámot, amelyet érdemes azonnal felírnod egy papírra. Ez később megkönnyíti a feltöltési folyamatot, amely akár boltban, akár online is elérhető.
Lefedettség és megbízhatóság

Marokkóban számos új mobilcég jelent meg, különösen a nagyvárosokban. Bár kínálatuk gyakran olcsó és gyors adatot biztosít, a lefedettségük városon kívül gyorsan romlik. A Maroc Telecom lefedettsége kiemelkedő, és még a sivatagi területeken is elérhető a 4G hálózat, ami a turisták számára hatalmas előnyt jelent.
Kerüld a márkaképviseleteket

A márkaképviseletek ugyan hivatalos ügyintézést kínálnak, de a helyi üzletek gyorsaságával nem tudnak versenyezni. A hosszú várakozási idő, a sorszámhúzás és a körülményes ügyintézés miatt ezeket érdemes elkerülni.
Személyes tapasztalat

Három hónapot töltöttem Marokkóban, és túlnyomórészt a Maroc Telecom hálózatát használtam. Bár más szolgáltatók is próbálnak versenyezni a piacon, a Maroc Telecom adatcsomagjai és lefedettsége messze a legjobb választásnak bizonyultak, különösen a nagyvárosokon kívül.
Összefoglalás

Ha Marokkóban jársz, és megbízható mobilnetet szeretnél, a Maroc Telecom az ideális választás. A helyi boltok gyors ügyintézést, kedvező árakat és kiváló lefedettséget kínálnak, így gond nélkül élvezheted a digitális világ előnyeit még a sivatag közepén is.

---

Ami az e-SIM-et illeti: ha a készüléked támogatja, akkor célszerű lehet még itthon beszerezni egy nemzetközi utazós e-SIM-et (például Airalo, Holafly vagy Nomad), így már a megérkezés pillanatától van neted. Ez kényelmes, főleg ha késő este érkezel vagy azonnal navigálni, keresni szeretnél. Ha viszont nem sürgős, Marokkóban is nagyon olcsón lehet SIM-et venni, főként a nagy szolgáltatók (Maroc Telecom, Orange, Inwi) boltjaiban vagy akár reptéren. Ezek a helyi SIM-ek általában olcsóbb adatcsomagokat kínálnak, mint a nemzetközi e-SIM-ek, csak több utánajárást igényelnek.

Ha nem akarsz bajlódni kinti ügyintézéssel, az itthoni e-SIM a kényelmesebb megoldás. Ha viszont számít az ár, és nem gond egy kis macera, akkor Marokkóban venni éri meg jobban.

1. Internet: Az internet hálózat működése elterjedt, több telekommunikációs cég is ajánlja a vezeték nélküli elérhetőséget. A magasabb fokozatú szállodákban rendszerint van Wifi kapcsolódási lehetőség is.
2. Elektromos áram: az európai szabványnak megfelelő feszültség és aljzat: 220 V, 50 Hz.
3. Nyugat-Szahara hovatartozása továbbra is érzékeny nemzetközi kérdés, Marokkó számára pedig nemzeti ügy. Nyomatékosan kérjük és javasoljuk tehát, hogy e kérdésben tartózkodjanak a véleménynyilvánítástól, valamint kerüljék a félreérthető térképek és jelképek használatát.

4. A marokkóiak vallási okokból nem fogyasztanak alkoholt – legalábbis nyilvánosan. Ha estére egy sörrel lazítanál, nem lesz könnyű dolgod. Két hét után sikerült találnunk egy áruházat, ahol alkoholt árultak, de az üzlet egy eldugott részében, biztonsági őrök és kissé unott kasszások társaságában. A turistákat viszont a szórakozóhelyeken gond nélkül kiszolgálják alkohollal.

   Bár a marokkói hasis világhírű, itt ne kísérletezz vele. Az országban szigorú zéró tolerancia van mindenféle kábítószerrel kapcsolatban. Gyakran találkozhatsz álruhás rendőrökkel, akik kamudílerként próbálnak csekély mennyiségű kábítószert eladni, hogy aztán letartóztassanak. Fontos tudni, hogy a Marokkóban elítélt magyar állampolgároknak nincs lehetőségük Magyarországon letölteni a büntetésüket. Ha nem szeretnéd közelebbről megismerni egy marokkói börtönt, érdemes teljesen elkerülni az ilyen helyzeteket.

Marokkóban, a francia gyarmati múlt hatására, az arab mellett a francia a legelterjedtebb nyelv, amit szinte mindenki beszél. Még az autóbérlési szerződések is franciául vannak, bár próbálkozhatsz angollal is, vagy végső esetben az univerzális „mutogatós” kommunikációval. A helyiekkel könnyen szóba lehet elegyedni, különösen az önjelölt idegenvezetőkkel – akik általában férfiak – és az utcákon árusító kereskedőkkel. A férfiak napjaik nagy részét kávézók és kifőzdék teraszán, mentateájuk mellett üldögélve töltik. Nőket nyilvános helyen ritkábban látni, Marrákesben láttunk néhány kendős nőt, akik a kávézókban ücsörögtek. A nőket leggyakrabban dolgozni látni az utcákon vagy a vidéki földeken, társasági életüket inkább otthonaik falai között élik.

---

A medinákban könnyű eltévedni, mivel sokszor még a Google Maps sem nyújt megfelelő segítséget. Azt javasoljuk, hogy jegyezz meg jellegzetes pontokat, amelyek alapján könnyebben tudsz majd tájékozódni.

Fotóegyveleg

N. E. fotója

Villamos Casablancában (Marokkóban még Rabatban is van villamos) - N. J. fotója

Marrákes - bazár - jól áttekinthetó árukészlet - K. J. fotója

Vissza az elejére

Kommentek