ÚTIKRITIKA.HU / Siena

Délre az Arbia folyó, délnyugatra a Merse, északra pedig az Elsa völgyei találhatók. Északkeletre a Chianti-dombok, nyugatra a Montagnola, délkeletre pedig a Crete Senesi dombvidék határolja.

Néhány figyelemre méltó kivételtől eltekintve (mint például a bioüzemanyagok exportjára termesztett napraforgók szép sárga színe), a siena-i vidék szinte teljesen olyan, mint a középkori festményeken megörökített tájak.

A város Toszkána egyik leghíresebb történelmi és kulturális központja, amely a gyönyörű középkori építészetről és a híres Piazza del Campo térről ismert. Ez a tér ad otthont a híres Palio di Siena lóversenynek is, ami szintén világhírűvé tette a várost.

Siena történelmi belvárosa az UNESCO világörökségi listáján szerepel.

Mivel Siena egy erődített város dombos területen, történelmi belvárosa rendkívül festői. A magas tornyokból gyönyörű kilátás nyílik a várost körülvevő csodálatos vidékre.

Sienában a legjobb gyalogosan közlekedni, mivel a szűk utcák miatt az autózás nehézkes. Emellett vannak olyan rejtett zugok, amelyeket autóval nem lehet felfedezni. A turizmusnak köszönhetően az egész város akadálymentesített, így kerekesszékkel is kiválóan bejárható.

1555-ig Siena önálló városállam volt.

Budapest és Siena között a távolság közúton 1016 kilométer (977 kilométer autópályán), megállás nélküli autózást feltételezve a menetidő kb. 11 óra.

Fő látnivalók:

Piazza del Campo
Katedrális
Mangia-torony (Torre del Mangia)

Időjárás

Siena éghajlata, mint a teljesen szárazföldi olasz településeké általában, igen szeszélyes. Július és augusztus szinte elviselhetetlenül meleg, lángolnak a környező dombok, ugyanakkor a téli hónapokban különösen éjszaka, a mínusz fokok sem kizártak. A látogatásra a legideálisabb az április és június közötti időszak, valamint szeptember és október.

Tetszett&Nem tetszett

Tetszett

1. A térrel páhuzamosan kanyargó sétálóutca az esti fényekben

2. Olasz viszonylatban kimagaslóan kedvesek a helyi emberek

3. A kilátás a Torre del Mangia-ról: A város legmagasabb tornyának tetejére felmászni egy kaland, de a látvány minden fáradságot megér: a lenyűgöző panoráma kiterjed a városra és a toszkán dombokra.

Nem tetszett

1. Azok, akik nem ismerik az olasz behajtási korlátozásokat (Zona a Traffico Limitato), könnyen megbírságolhatók, ha véletlenül belépnek ezekbe a zónákba.

2. A város központja túlzottan a turistákra van szabva, emiatt némileg elveszítette az autentikus, helyi hangulatát.

3. Egyes múzeumok, üzletek és helyi attrakciók meglepően korán zárnak, ami zavaró lehet azoknak, akik később szeretnék felfedezni a várost.

Vélemények

Teljesen spontán módon indultunk Sienába. Persze tisztában voltunk vele, hogy híres és gyönyörű város, de a fejemben egészen másként élt eddig. Sokszor olvastam már Maurice Druon Az elátkozott királyok című regényét, ahol a gazdag Tolomei család kapcsán gyakran említik Sienát. Ahogyan egy blogger itt az nlc-n is írta: “képzeletünket csak a valóság képes felülmúlni” – és ez itt tökéletesen igaznak bizonyult. Szinte sokkoló erővel ért a felismerés: ilyen szépet még soha életemben nem láttam! A firenzei dóm is lenyűgöző, de a sienai dóm csipkézettsége maga a tökéletesség megtestesülése.

A gondolat, hogy míg nálunk épp csak véget ért a tatárjárás, és fából épült várainkat egy szempillantás alatt felégették a mongolok, addig ugyanebben az időszakban a sienai dómban már miséztek, döbbenetes ellentétet rajzol elém. A történelem bizony máshogyan alakította a sorsokat. És amikor megláttam, hogy a Tolomei családnak valóban volt egy pompás palotája a városban, elképedtem – én naivan azt hittem, hogy Druon csak kitalálta az egészet. Siena valósága minden elképzelésemet felülmúlta.

Siena azon olasz városok egyike, ahova bármikor örömmel visszatérnék. A középkori hangulatú utcák és terek, a barátságos helyiek, valamint az egyetemi város pezsgő fiatalsága igazán különleges atmoszférát teremtenek. Rengeteget sétáltunk, és a város teljesen magával ragadott. Egyszerűen árad belőle a pozitív energia, ami azonnal magával ragadja az embert.

Elsőre Siena hatalmasnak és kaotikusnak tűnik, egy igazi labirintusnak, ami az első néhány hétben kicsit rémisztő lehet. Idővel azonban minden világosabbá válik, és a város is egyre kisebbnek tűnik, míg végül rájövünk, hogy minden út a főtérhez vezet. Felfedezzük, hogy minden bárnak megvannak a maga törzsvendégei, hogy a helyiek hűségesek az alattuk lévő zöldségeshez, és hogy az idős nénik rendszeresen kihajolnak az ablakból, várva, hogy valaki visszaintegessen nekik. Ahogy egyre jobban megismerjük, rájövünk, mennyire különleges és szerethető a vita senese – az igazi szienai élet.

Ha Toscana, akkor Siena! Az összes nevezetes toscán nagyváros közül ez a gótikus ékszerdoboz lopta be magát legjobban a szívembe. A városkapun belépve, mintha megállna az idő. Sőt, mintha egyenesen visszatekernénk az időt, szinte magunkon érezhetjük a középkor érintését.

Egy teljes napot szántunk Sienára, de talán egy hét is kevés lenne. Nemcsak a csodálatos építészeti remekművek, hanem az emberek miatt is. Sienában nem láttam fiatalokat, akik telefont nyomogatva járkáltak az utcán. Láttam ellenben az út közepén focizó gyerekeket, szerelmeseket egymásba fonódva, idős urakat felszabadultan nevetni kávézás közben… Ki ne akarna akár örökre az óváros falain belül ragadni?

A város legközpontibb helye kétség kívül a Piazza del Campo. A kagyló alakú tér, akár egy nagy napozóágy, mágnesként csalogatja a helyieket. A középkorban a tér piacként működött. Idővel jelentős politikai központtá nőtte ki magát. Ma éttermek, fagyizók veszik körül. Mi a Cafe Fonte Gaia-t választottuk, ahol két főétel, 2 desszert és 2 kávé kb. 25 ezer Ft-ba kerül. Bár máshová nem ültünk be, de sejtésem szerint ezzel az árral lehet kalkulálni az összes téren található étteremben (nem itt ettük a legfinomabb fogásokat). Mindenképp érdemes hosszabb időt eltölteni a téren és gyönyörködni a palazzokban, figyelni a helyieket és elkortyolgatni egy isteni feketét.

Mi Siena felfedezésének azt a módját választottuk, hogy elindultunk a városon belül és betértünk minden olyan kis utcácskába, ami vonzott minket. Ezért történhetett meg, hogy éjjel keveredtünk ki a városból (hozzá tenném, nagy nehezen). Az autót a városfalon kívül hagytuk (nem volt parkolódíj, de egyébként van fizetős parkoló), bár be lehet hajtani autóval, de képtelenség a közlekedés a szűk és a lezárt utcák miatt (másnap véletlenül kipróbáltuk, milyen 🙂 ).

A város másik legismertebb nevezetessége, az a Dóm. A gótikus katedrális eredetileg sokkal nagyobb lett volna, de az 1348-as pestisjárvány miatt nem tudták befejezni. A dóm bejárata fölött a Nap szimbóluma látható. Ennél beszédesebb jelképet aligha választhatott volna San Bernardino. Siena tényleg a Nap városa. A dómmal szemben található a középkori Olaszország legrégebbi kórháza, mely jelenleg múzeumként funkcionál.

Az egyik kedvenc épületem Sienában a San Domenico templom lett. Nagyon impozáns, erőt sugárzó épület.
Sienai sétánk során mindenképp térjünk be a kézzel készült kerámiát árusító üzletekbe. Ravelloban láttam hasonlót, bár színvilágban különböznek. Mindenesetre lenyűgöző látványt nyújtanak.

Azt hiszem, elmondhatom, igazán különleges alkalmat sikerült kifogni Siena felfedezésére, ugyanis október 31-én jártunk ott. Nagyon meglepett, hogy mekkora esemény az olaszok számára a Halloween. A gyerekek jelmezeket öltenek, és szüleik kíséretében gyűjtenek édességet. A város egyik kisebb terén gyűltek össze sötétedés után és különböző olasz dalocskákat énekeltek. Még a kutyákon is denevér szárny fityegett 🙂 A különböző halloweeni dekorációkkal díszített kis utcákban pedig gyertyák égtek. Nagyon hangulatos volt az egész.

Ha arra jártok, mindenképp maradjatok sötétedés után is, teljesen másik arcát mutatja a város. Annyira hangulatos, ahogy a fények aranyra festik az ódon falakat. Néhol kong az ürességtől, máshol pedig élettel teli nevetéstől hangosak az utcák. (2023)

Szállásválasztás

Amikor sienai szállásban gondolkodunk, a foglalás előtt el kell döntenünk, hogy e téren is bele akarunk-e olvadni az itt maradt középkorba, vagy inkább vállalunk egy kis sétát a metamorfózishoz. Kétségtelen, hogy a Siena szívében, a Piazza del Campo és a Dóm közelében lévő elegáns hoteleket úgy alakították ki, hogy azok teljes harmóniában legyenek az óváros egészével. E "stratégiai pozíciónak" persze ára van: a háromcsillagos szállodáknál 65-90 euró/fő/éjszaka, a 4 csillagos már 95, az 5 csillagos pedig elérheti a 200 eurót is.

A Szent Ferenc templom és a Szent Borbála erőd (Fortezza S. Barbara) zónája alig 15 perc gyalog a centrumtól, ráadásul kisebb a turista-népsűrűség, nyugodtabb éjszakákra lehet számítani. Itt már vannak egycsillagos szállások is (maximum 70 euró/fő/éj), és a legdrágább négycsillagosok sem kerülnek 120 eurónál többe. De kimehetünk a városfalakon kívülre is, relaxálni a Siena közeli zöld lankákra. Itt viszont elég nagy a szórás árfekvésben, találhatunk szállodát 60 euróért, de 300-ért is. Mindazonáltal, főleg a Palio-versenyek körüli napokban (július 2 és augusztus 16) az a biztos, ha jó előre lefoglaljuk a szállodánkat és erre Sienában is megvan az internetes lehetőség, íme a honlapukon is.

Ajánlott hotelek

2 csillagos: Piccolo Hotel il Palio

3 csillagos: La Loggia, San Marco, Hotel Albergo Chiusarelli

4 csillagos: Hotel Montaperti, Hotel Palazzo dei Priori

Közlekedés

A Firenzétől 70 kilométerre délre fekvő „múzeumváros”, bár központi helyen fekszik, mégsem kapcsolódik közvetlenül a nagy közlekedési útvonalakhoz. Ezért megközelítése tömegközlekedési eszközökkel egy kicsit bonyolultabb, de megéri a fáradtságot. Aki vonattal érkezik délről, annak Chiusi Chianciano-Terménél, aki északról, annak Firenzében kell átszállnia. Siena pályaudvara kb. 2 km-re van a történelmi városközponttól, amelyet vagy gyalog, vagy pedig a 3., a 8., a 10., a 17., és a 77. számú autóbusszal lehet elérni.

Sienának nincsen közvetlen autósztráda-kilépője sem. Az Autostrada del Solén gépkocsin érkezőknek Firenze Certosánál kell elhagyniuk az autópályát és rámenniük a Firenze-Siena körgyűrűre. A városba a stadion körzetében érdemes belépni és mielőbb találni kell egy parkolót, mert a történelmi városrészt lezárták a gépkocsi-forgalom elől. A két legnagyobb parkoló éppen a Stadio, illetve a Fortezza nevet viseli. Mindkettőben 1,60 euró/óra a parkolás reggel 7-tól este 23-ig, novembertől február 22-ig. A napi parkolójegy 25,60 euró. Mivel fontos egyetemi városról van szó, számos autóbusz-csatlakozás van Sienába Firenzéből, de Rómából, Milánóból és Bolognából is.

A sienai repülőteret jelenleg csak magángépek használják, ezért a repülőgépen érkezők Rómán, Firenzén vagy Pisán keresztül közelíthetik meg a várost. A firenzei repülőtérről a Shuttle gyorsvasút visz a Santa Maria Novella pályaudvarra, én onnan reggel 6-tól este 22-ig indulnak a Sita buszai Sienába. Aki Pisában száll le, onnan a Train buszai indulnak naponta kétszer, 14.30-kor és 22.45-kor. Ezt csak elővételben vásárolt jeggyel vehetjük igénybe, 14 euróért.

Mivel a teljes óváros gyalogos forgalmú, a "lábmeghajtás" a leginkább kivitelezhető közlekedési mód, fáradtság vagy lustaság esetén a Pollicino nevű minibusz is igénybe vehető, amely befér a középkori utcácskákba. Három vonalon járnak e kis járművek: az 51-es számú visz a piactérre, az 52-es a pápai loggiákhoz, a legfontosabb pedig a 54-es, amely a Dóm, illetve a Campo közelében áll meg. Elvileg lehetséges a kerékpáros túra, de ez a centro storico meredek utcái miatt nem célszerű.

Siena kicsi város, és a Duomo környékén kívüli látnivalók három meredek dombra épültek, így a gyaloglás elengedhetetlen. Amikor látni fogod az idősebb helyi asszonyokat, akik 30 fokos lejtőn cipelik a bevásárlásukat, megérted, miért ehetnek a sienaiak olyan sokat anélkül, hogy meghíznának. Ha fáradt vagy, érdemes megnézni, hogy elérheted-e a célod egy magasabb, vízszintes útvonalat követve, ahelyett, hogy egy dombon áthaladva, majd visszakapaszkodva haladnál tovább.

Parkolás

2024-ben Siena talán az egyetlen mediterrán város, ahol a parkolás nem jelent nagy problémát, bár az árak jelentősen emelkedtek az utóbbi években. A legkényelmesebb helyeken akár 40 eurót vagy többet is fizethetünk egy napra. A Fortezza és a mellette lévő stadion körüli hatalmas parkolók már nem ingyenesek, de ennek előnye, hogy most bármikor biztosan találunk helyet. Ingyenes parkolási lehetőség a várostól távolabb, a Due Ponti és Coroncina területén található (Porta Romana-n túl), ahonnan minibusz járatok szállítják a látogatókat a belvárosba.

Egy viszonylag olcsóbb parkoló a Fortezza Medicea közelében található, és a városi stadion és környéke is jó lehetőség. További információért érdemes felkeresni a Siena Parcheggi szolgáltatást, amely elérhető telefonon (+39 0577 228711) vagy mobilalkalmazáson keresztül.

Étkezés

A legenda szerint Medici Katalin, amikor férjhez ment II. Henrik francia királyhoz, új hazájába csak sienai szakácsokat akart magával vinni. És nem csupán azért, hogy életben tartsa a szülőföldjéhez kötődő szálakat. Siena környékének földjeit még nem érték el korunk szennyezései: kiváló olívaolaj, zöldség, fűszernövények egész sora származik innen, kiváló a szarvasmarha- és sertéstenyésztése, vadban is gazdag a vidék. Nem is szólva az e dombokon érlelt Chiantiról. A sienai konyha egyszerű, de nem igénytelen, évszázadok óta mindig is ki tudta használni mindazokat a kincseket, amelyekkel a Természet megáldotta e vidéket és lakóit.

Előételnek a vegyes falatkák (crostini misti), a juhsajt (pecorino) mézzel való társítása és a különböző helyi szalámik dukálnak. A sienai sötét föld ajándékai azok a zöldségek, amelyek a ribollitát alkotják. Fekete és fodros kelkáposzta, bab, sárgarépa, zeller, vöröshagyma és különböző vadon termő zöldségek főnek együtt, amelybe szikkadt kenyeret és nyers extra-szűz olívaolajat tesznek. Nevét ("újraforralt") onnan kapta, hogy az étkezés előtti napon főzik meg, és tálalás előtt újramelegítik. Tésztában kötelező a vékony „pici”, vagy pedig a „pappardelle” (szélesmetélt), amelyet vaddisznó, vagy vadnyúl-ragúval szervíroznak.

A második fogások királya itt is bistecca (rivalizálnak is keményen Firenzével), de az utóbbi években trónkövetelő lett a „sienai karaj” (cinta senese), amelyet a ridegen tartott örvös disznó húsából készítenek. E sertés emlegetése amúgy sem sértés Sienában, mert a városházán ott látható a Jó Kormányzás allegóriájában. És természetesen jöhetnek a különböző vadhúsok a mártás-variációk végtelenségével.

Ami pedig az édességeket illeti: az ember a cukrászdákban szinte a mesés keleten érezheti magát a fűszerek illatorgiája miatt. A sienai édességek igencsak tartalmasak, nem is annyira számítanak levezetésnek az ebéd végén. A Panforte például mandulás marcipános sütemény szerecsendióval és cédrát nevű citrus levével. Ugyancsak a mandula a főszereplő a Karácsonykor hagyományos ricciarelliben, illetve cantucciban, amelyek mellé a hosszú téli estéken Vin Santót kortyolnak.

A Vin Santo desszertbor elsőségét semmi nem fenyegeti, a vörösborok közül a Chianti mellett (felett) a Brunello di Montalcino áll, az előbbi a hozzáférhetőbb a szélesebb néptömegek számára. A fehérborok rangsorát a San Gimignanói Vernaccia vezeti. És mindezeket a finomságokat hol érdemes fogyasztani? Semmiképpen sem a Piazza del Campón, ahol futószalagon szolgálják ki és dobálják ki a turistákat. Akadnak szép számmal olyan trattoriák, amelyek a valódi sienai konyhát is meg lehet kóstolni. Ilyen például a Fontenuova a Piazza Ovilén, a La Finestra a Piazza del Mercatón, amely különböző csoportos akciókat hirdet. Például egy friss diplomás ünneplése esetén az ünnepelt ingyen fogyaszt. Ugyanebben a körzetben van a népszerű Taverna di San Giuseppe, itt a specialitások a tárkonyos, mentás „zöld gnocchi” és a különböző grill húsok. „Felső középárasnak” mondható, 35-40 euróból ki lehet jönni fejenként, főleg nem a legdrágább borokat isszuk.

Sokan dicsérik a Campo és a Dóm között félúton fekvő Permalicót, ahol ketten 50 euróból úgy jóllakhatnak (három fogás, plusz desszert, bor, víz, kávé), hogy a fülük is kettéáll. Az Osteria del Gatto (Via di San Marco) elsősorban halételeiről nevezetes, és két főre szóló, két fogásos vacsorát kínálnak elvitelre 40, akciók idején 30 euróért.

A rusztikus Il Grattacielót (Via Pontani), amelynek neve ellenére (felhőkarcoló) elég alacsony a mennyezete, nemcsak patinája, hanem bensőséges hangulata miatt is sokan felkeresik: mindössze 20 terítékes, mintha az ember nem is étterembe, hanem egy sienai családhoz menne vendégségbe. Az egyes étkek 6 és 12 euró között mozognak, ez jószerével „nyersanyagárnak” mondható. Vannak visszajáró lelkek Sienában, akiknek nem kérdés, hol töltik meg bendőjüket. Az Il Grattacielóról nem írni kell, hanem betérni oda! Aki pedig ezekből nem tud választani, az előtt a szabad a vásár: további 240 éttermet, pizzeriát és egyéb étkezdét találunk Sienában.

A 2024-es árak alapján egy ember 20-25 euró (kb. 7500-9300 Ft) alatt nehezen tud ebédelni Olaszországban, különösen Toszkánában. Ebben már szerepel a coperti, azaz a terítékdíj, ami általában 2-3 euró körül mozog, és jellemzően nem tartalmaz előételt vagy rágcsálnivalót, főként Közép- és Észak-Olaszországban. A toszkánai paradicsomleves és más helyi specialitások továbbra is kedveltek, de az árak az elmúlt évek inflációja miatt emelkedtek.

A turisták által gyakran látogatott éttermek, különösen a központi helyeken, mint a Piazza del Campo közelében, magasabb árakat kérhetnek, ezért érdemes kissé távolabb keresni éttermeket, ahol kedvezőbbek az árak és autentikusabb élményben lehet részünk. Az éttermekben angol nyelvű kiszolgálás egyre gyakoribb, de nem mindenhol alapvető.

Egy kis szabadidőnkben a pizzázót vettük célba – az odavezető úton terjengő ínycsiklandó illatok hatására –, és kellemes meglepetésünkre a pizza sokkal jobb volt, mint amire számítottunk. Korábban Rómában ettünk már egy igazán jót, de egy borzasztóan rosszat is, ami akkor megerősítette bennünk az előítéletet, hogy a vékony tésztás pizza talán nem is olyan jó ötlet. Kevés a feltét, a tészta meg vékony, így nem igazán laktató – gondoltuk akkor. Most viszont rájöttünk, hogy az olaszoknak nem az a célja, hogy a pizza laktató legyen, hiszen náluk ez nem főétel, csak egy könnyű falat, hogy ne maradj éhes. Ez a helyi pizza, bár valóban nem volt rajta sok feltét, rendkívül ízletes volt. A vékony tészta miatt pedig nem éreztem semmi hiányérzetet – sőt, pont ezért nem volt nehéz és zsíros, mint az itthon megszokott verziók.

Siena tartományából származik többféle híres sütemény is, például a Panforte („erős kenyér”), egy sütemény formájú édesség, amelyet kandírozott gyümölcsökből, mandulából, fűszerekből és nagyon kevés lisztből készítenek. Eredetileg karácsonykor fogyasztották, de ma már egész évben kapható. Számos változata létezik, például kakaóval vagy cseresznyével. Egy hasonló édesség a Panpepato (borsos kenyér), amit borssal és gyömbérrel ízesítenek. Népszerűek továbbá a Ricciarelli, amely omlós mandulás keksz, valamint egyéb biscotti (kekszek).

A belsőségekből készült ételek közül nagyon kedvelt a Trippa alla senese (sienai pacal), amelyet zöldséglevesben, paradicsomszószban és fehérborban salsiccia (kolbász) hozzáadásával párolnak. Sienában még mobil pacalárusok is találhatók.

A sienai specialitások közé tartoznak:

Panforte: egy egyedi, sűrű tortafajta, amelyet mézből, lisztből, mandulából, kandírozott gyümölcsökből és egy titkos fűszerkeverékből készítenek. A klasszikus változat a Margherita típus, de számos más változatot is készítenek. A Panfortét kereskedelmileg csak Sienában és a közeli Monteriggioniban, Siena hűséges szövetségesében készítik, amely a középkori háborúkban Firenze ellen harcolt. A legismertebb Panforte-márka a Sapori. A legolcsóbb Panfortét a helyi szupermarketekben vásárolhatjuk meg, de érdemes ellátogatni a Nannini kávézóba a Banchi di Sopra utcán, ahol súlyra mérve lehet kapni, és számos más különleges édességet is kínálnak.

Ricciarelli: mandulás sütemények.

Siena konyhája kiváló minőségű ételeket kínál, és bár egyes éttermek jobbak, mint mások, nehéz igazán rossz helyet találni. A Via Camollia az egyik fő utca, ahol sok jó étterem és trattoria található, míg a Piazza del Campo környékén a legexkluzívabb éttermek találhatók.

Vásárlás

Mivel Siena életét teljes egészében a turizmus határozza meg, a boltok és az éttermek nyitása és zárása a nagy turista-áradatok idejéhez igazodnak. A városközpontban viszont általában folyamatos a nyitva tartás este 22 óráig

A szerdai piac Sienában:

Ez bizony nem bolhapiac. Itt nem lehet antikvár könyvek között turkálni, sem elképesztően ritka római érméket vadászni, és az angol vagy holland használt ruhákat is elfelejthetjük. Ez Siena, ahol a nyugdíjas nénik, pardon, asszonyságok szőrmebundában parádéznak, és az ölebük is jobb ellátásban részesül, mint egy átlagos egyetemista. Siena nem a zsibvásárairól híres – itt más szabályok uralkodnak. Van viszont heti szerdai piac, ami igazán különleges, még ha nem is egészen azt nyújtja, amit egy bolhapiacra vágyó remélne.

A kínálat elég vegyes: helyi olasz egyediségek keverednek a bármelyik kínai áruházban megtalálható tömegcikkekkel. A piac némely része a hazai Józsavásárra emlékeztet, csak kisebb méretben és konszolidáltabban – itt például nem fog utánad szaladni egy árus, hogy alkudjon az árból. Sőt, alkudni sem nagyon lehet. Egyszer sikerült véletlenül egy eurót lefaragnom egy táska árából, de gyanítom, az eladó csak azért engedett, mert rendkívül szórakoztatónak találta az alkudozási próbálkozásomat. Szóval itt a szabályok kicsit másképp működnek.

A sienai piac stílusában sem marad le a város sznob eleganciájától: találunk itt drága paplanosokat, bőrkabátosokat, fonott kosarasokat, és exkluzív lakberendezési árusokat, mintha csak egy luxus bevásárló utca lenne piaci köntösbe bújtatva. Persze vannak olcsóbb, egyszerűbb standok is, de az árakat még ezeknél is inkább az olasz, semmint a magyar pénztárcához igazították.

És akkor elérkezünk a piac fénypontjához: a gasztro szekcióhoz. Friss kekszek, édességek, olajbogyós finomságok, házi készítésű szószok, tengeri herkentyűk, kolbászok, szalámik és különféle sajtok – minden mennyiségben. Ha valaki szerdán jár erre, érkezzen üres gyomorral és egy tisztességes adag zsebpénzzel! Vegyen egy adag frissen sült rántott scampit, és irány a piac melletti középkori erőd, ami ma park és nyaranta szabadtéri moziként szolgál. Foglalj el egy padot, és élvezd, ahogy kézzel-lábbal, maszatosan és olajosan szétcincálod a friss tengeri finomságokat, miközben körülötted a sienai élet zajlik.

Szórakozás

Sienában az esti és éjszakai szórakozási lehetőségek elsősorban a történelmi óváros területén találhatók. Az óváros szívében található a Piazza del Campo, amely egy csodálatos történelmi tér, ahol a látogatók élvezhetik az itt található éttermek, bárok és kávézók hangulatát.

Az esti programok közé tartoznak a Sienai Opera (Opera della Metropolitana), ahol élő zenei előadásokat és koncerteket hallgathatnak meg a látogatók, valamint a Teatro dei Rinnovati, ahol színházi előadásokat tekinthetnek meg.

Ha szeretne pihenni, akkor érdemes ellátogatni a Sienai fürdőkbe, amelyek középkori fürdőként épültek. Itt élvezheti a relaxáló gőzölő medencéket és a masszázsokat is.

Az éjszakai szórakozás az óvárosi bárokban és éjszakai klubokban érhető el, mint például a Salamander Jazz Club, ahol élő jazz koncerteket hallgathatnak meg a látogatók. Emellett a Piazza del Campo körül számos bár található, ahol az olasz borokat és koktélokat kóstolhatják meg a látogatók.

Látnivalók és nevezetességek

Ezekről itt lehet olvasni: https://utikritika.hu/toszkana/siena_latnivaloi

P. A. fotója

Történelmi háttér

Siena a rómaiaknál Sena Julia néven volt ismert, és Augustus uralkodása alatt kolóniát (Colonia Senensis) kapott. A longobárdok idején Siena egy magas rangú hivatalnok, a gastalden székhelye volt. A középkorban egy jelentős, de a belső pártoskodások miatt gyakran megosztott szabad városállamként működött, és a közép-olaszországi ghibellin városok központja lett. Akkoriban körülbelül 100,000 lakosa volt. 1260. szeptember 3-án a sienaiak fényes győzelmet arattak a firenzeiek felett a Montaperto-i csatában. Később azonban Cosimo I., Firenze hercege és Toszkána későbbi nagyhercege, megfosztotta Sienát köztársasági szabadságától, és 1557-ben egyesítette Firenzével. Ennek következtében Siena hanyatlásnak indult, és lakossága alig érte el a 10,000 főt.

Olvasmányos linkek

"A sienaiak nagyon ragaszkodnak a hagyományaikhoz, ami alapvetően egy dicséretes dolog, mi is szedhetnénk magunkra belőle, de néha azért kétségbeejtő, amit az ember tapasztal. Nem tudom eldönteni, hogy ennek a nagy része csak rájátszás, vagy valóban ennyire fanatikusak. Olyan szóbeszéd járja, hogy a II. világháború alatt még fizettek is az ellenséges erőknek, hogy Sienát ne bombázzák. De visszatérve a fanatizmushoz: Siena 17 kerületre van osztva, mindegyiknek van egy állata, hozzátartozó kútja (sajnos még a 3 év alatt sem sikerült megtalálnom az összeset), múzeuma, temploma, istállója (a Palión versenyző lovaknak), középkori maskarája, dobos- és zászlóforgató csoportja, sőt némelyiknek még hímző köre is. Siena egyetemi város, szünidőben gyakorlatilag csak a turistabuszok okoznak dugót, és évről évre láthatóan növekszik a bevándorlók száma is. Rengetegen élnek ingatlanok kiadásából, a különböző bárok, kávézók és pizzériák létjogosultságáról már nem is beszélve." forrás

"Sienában forgatott filmekről: Siena szerepe már egyértelműen jelentősebb a Levelek Júliának (Letters to Juliet) című romantikus szösszenetben. A történet Veronából indul, majd egy kisebb toszkán körútban folytatódik, ahol Sienát is útba ejtik a szereplők. Mondjuk azt, hogy a város kulcsfontosságú szerepet játszik a történetben, minekutána az addig ellenségeskedő férfi és női szereplő Sienában andalogva átértékelik az érzelmeiket. Hát, nem romantikus? Tesznek pár kört az óvárosban (csak az avatott szem veszi észre, hogy 3 utcával arrébb bukkannak fel, mint ahonnan elindultak, de ugyanannak a diskurzusnak a közepén), és egy jelenet erejéig a híres szoborember is szerepet kap, akit arany jelmezében, antik kamerájával, egy-egy euróval ki lehet zökkenteni mozdulatlanságából. Az aranyember, ahogy a sienaiak hívták a város egyik szimbólumává vált. Nap, mint nap ugyanazon a téren várta a turistákat, és ő volt az egyetlen ilyen konstans élő látványosság a városban. Azóta már ő sincs, tavaly ősz óta egy-egy gyertya vagy szál virág emlékezik meg a helyéről." forrás

"Az ókorban alapított város jelentősége a közeli Firenzével vetekedett, de a történelem úgy hozta, hogy a folyamatos belharcok, felkelések és háborúk miatt a 14. századra alul maradtak a nagy vetélytárssal szemben. Talán pont az alárendelt szerep miatt a város fejlődése megállt, lényegében nem változott a 12-13. század óta, így kész időutazás az utcáin sétálni. A homlokzatokat persze időnként frissítették, de Siena alapvetően megmaradt középkori nagyvárosnak. A Piccolomini-család (zseniális hangzású név!) palotája nem mai darab (a 15.. és 16. század fordulóján épült), és még igen látványos példája a firenzei reneszánsz palotaépítészetnek. A kváderezett homlokzatú budapesti bérpalotákhoz képest a legfeltűnőbb különbség, hogy valahogy minden körülbelül másfélszer nagyobb rajta - a szűk utcában pedig különösen monumentálisnak tűnik. A Piazza Tolomei, a város legöregebb magánépülete. A 13. század elején építették, aztán 1267-ben egy politikai csatározás során megrongálták, 1277-ben leégett, de újraépítették, hogy aztán 1798-ban egy földrengés megint komolyan megrongálja. Szerencsére ezután is felújították, és ma is büszkék rá. És a végén egy gonosz gondolat: a város tele volt csupasz téglafalakkal, sokszor láthatóan úgy, hogy még látszott a vakolat maradványa. Lehet, hogy ez lenne a leromlott homlokzatú budapesti házak lehetséges menekülési útvonala? Egységes felületre kell kaparni a falat, leantikolni, és némi propagandával megtámogatva (a romkocsmák mintájára) mindenki a csodájukra járhatna ;)" forrás

"Siena óvárosa a toszkán divatnak megfelelően dombtetőre épült. Döbbenetes ez a város, melynek városszerkezeti és építészeti fejlődése egy olyan időszakban fejeződött be, amiből nekünk nem hogy ekkora településünk, de gyakorlatilag ép melléképületünk se maradt... A dóm főhomlokzata első pillantásra túldíszítettnek tűnt, de néhány toszkán nagyvárossal később már elegánsnak és visszafogottnak éreztem. Sőt, tulajdonképpen már akkor is, amikor bementünk, lásd ezt, ezt, ezt vagy ezt a belső részletet - itt bizony nem titkolták az építtetők, hogy van mit tejbe aprítaniuk :)" forrás