ÚTIKRITIKA.HU / Stonehenge

Stonehenge

Vélemények|Háttér-információ|Olvasmányos linkek|Fotóegyveleg

Anna fotója

2024. október:

David Nash geomorfológus professzor nemrégiben újravizsgálta az 1950-ben Stonehenge köveiből vett mintákat, és meglepő felfedezést tett a kövek eredetével kapcsolatban. A kutatás eredményei szerint a monumentális szarsenkövek a wiltshire-i Marlborough Downsból származnak, míg a kisebb kékkövek eredete a walesi Preseli Hills hegységre vezethető vissza. Ez az áttörés modern technológia felhasználásával valósult meg, amely lehetővé tette a kövek részletes összetételének elemzését.

A National Geographic jelentése szerint a szarsenkövek hasonló összetételűek, ami arra utal, hogy ezeket egyszerre fejtették ki, majd szállították el a kiválasztott építési helyszínre, valamikor Kr. e. 2500 körül. A kutatások azt is pontosították, mely útvonalon juthattak el a kövek a kőfejtőből a Stonehenge építéséhez, így módosítva a korábban elfogadott feltételezéseket.

A Stonehenge-ről bevezető

angol kiejtés: sztonhendzs

Vélemények

Oda csak akkor menj, ha nagyon fanatikusa vagy, mert különben egy hatalmas csalódás az egész azon kívül, hogy elmondhatod, hogy ott is jártál.

---

Nekem nagyon tetszett, érdekes élmény volt ott lenni. Előtte és utána is szakadt az eső. Van egy látogató központ, ahol a jegyet veszed és a buszra szállsz fel ami elvisz a kövekhez. A buszon még esett nagyon amikor leszálltunk, csepegett, majd el is állt. Amikor mentünk vissza már a buszhoz fél óra múlva, újra elkezdett esni. Nyilván véletlen de érdekes volt.

Szerintem nem csalódás, csak max. többet vártál. Amúgy viszonylag közel mehetsz hozzá, de a turisták miatt lett elkerítve, mert a sok hülye kapargatta, meg belekarcolt korábban, meg ilyenek.... De a táj is szép odafelé. (2024)

---

tt lakom Salisbury-ben, pár km-re Stonehenge-től, javaslom ha meglàtogatjàtok a "köveket" érdemes beugrani a városba is, gyönyörű a Cathedràlisunk.

Háttér-információ

Stonehenge egy ősi kőkör Angliában, Salisbury síkságán található. A Stonehenge jelentőségét és történetét tekintve sok rejtély és spekuláció övezi, de számos tudományos és régészeti kutatás során sikerült részlegesen feltárni annak történeti hátterét.

A Stonehenge körülbelül 5000 éves, és több különböző időszakban építették. Az első megközelítés az úgynevezett "kerítéses körök", faoszlopok és gödrök voltak, melyeket a környező területen találtak. Az őskori embereknek ez a helyszín valószínűleg szertartási, vallási és kulturális tevékenységek színtere volt.

A kőkörök megépítése az időszámításunk előtti időkben történt, de a legjelentősebb építkezések az időszámításunk előtti 2500 és 2000 közötti időszakra tehetők. A kőkörök köveinek szállítása több kilométerre, valamint a monumentális építmény kialakítása kivételes műszaki és szervezői képességeket igényelt.

A Stonehenge lehetséges funkciói között szerepelhetett a naptári célok szolgálata, az ősök tisztelete vagy vallási szertartások helyszíne. Sok kutató feltételezi, hogy a Stonehenge kapcsolatban állt a napfordulókkal és az égi jelenségekkel, és lehet, hogy szertartások vagy megfigyelések helyszíne volt az ősi emberek számára.

A környék régészeti feltárásai során kiderült, hogy a Stonehenge környékén temetők és lakóhelyek is voltak, ami azt sugallja, hogy ez egy komplex kulturális központ volt az ősi brit szigeteken.

Bár sok a feltételezés és találgatás, a Stonehenge továbbra is rejtélyekkel teli hely marad, amely inspirálja a tudósokat és az érdeklődőket egyaránt, hogy jobban megértsék az ősi idők emberi tevékenységeit és hitvilágát.

Olvasmányos linkek

Megfejtették az angliai Stonehenge egyik titkát

A megalitikus kiemelkedő jelentőségű alkotás, az ­angliai Stone­henge újabb titkára találtak magyarázatot a kutatók. A megfejtéshez az 1958-as megerősítés során fúrt kőmag geológiai elemzése kellett.

Az 1986 óta világörökségi védelem alatt álló angliai Stonehenge a világ egyik legtitokzatosabb építménye. A kemény, szürke homokköveket időszámításunk előtt 2500-ban állították fel. A körkörösen elrendezett kőtömbökből és földsáncokból álló emlékhely legnagyobb kövei kilenc méter magasak, a legnehezebb harminc tonnát nyom.

Az ­1130-as években a Monmouth-i Gottfried néven ismert pap arról írt, hogy Stonehenge a szászok által elpusztított brit nemesek számára emelt emlékmű. Azóta folyamatosan születtek különféle magyarázatok a misztikus építményre, de olyan elmélettel senki sem állt elő, ami mindenki tetszését elnyerte. Az elméletek gyártása mellett a kutatók arra is választ kerestek, hogy honnan származhatnak a kolosszális méretű kövek. A megoldáshoz egy három és fél láb hosszú, henger alakú kőmag vitt közelebb – az eredmény a ­Science Advances folyóiratban jelent meg.

Hatvankét évvel ezelőtt ­Stonehenge egyik függőleges kőtömbjén repedésekre figyeltek fel. Mivel ez a tömb és szomszédja egy vízszintes követ tartott, a szakemberek attól tartottak, hogy a három kőből álló kapuszerű építmény összeomolhat. A repedezett oszlopot több helyen átfúrták, az üregekbe fémrudakat tettek, így erősítve a tömböt. Robert Phillips, a kövön dolgozó cég munkatársa szuvenírként megkapta az egyik kifúrt kőmagot, amelyet 1977-ben – engedéllyel – magával vitt az Egyesült Államokba. Az idén elhunyt férfi még 2018-ban visszaadta a furatot Nagy-Britanniának, hogy tanulmányozni tudják. Ez a gesztus azért volt óriási jelentőségű, mert az oszlopokon nem végezhetnek roncsolással járó vizsgálatokat, nem fúrhatják meg azokat. A fúrógép által kiemelt mag azonban kiváló kiinduló pont volt.

A mintából nyert geokémiai mintának köszönhetően a szakemberek pontosan tudták, hogy milyen kőzettel van dolguk. Ezt követően csupán az volt a feladat, hogy megtalálják az ősi kőbányát. Megvizsgálták a Norfolktól Devonig terjedő hasonló kőzetek kémiai összetételét, amit összehasonlítottak a furat összetételével. Az elemzésekből kiderült, hogy az emlékhely darabjai a 25 kilométerre északra fekvő erdős területről, Marlborough-ból származnak. Az őskori építmény gigászi kőoszlopainak nagy részét – az ötvenkét homokkőtömbből ötvenet – innen emeltek ki.

A kisebb kövek eredetét már korábban megállapították, ezek a 250 kilométerre található walesi ­Pembrokeshire-ből, pontosabban a Preseli-hegységből származnak. A szakemberek régóta vitáznak arról, hogyan kerültek évezredekkel ezelőtt jelenlegi helyükre a 250 kilométerre kibányászott, 2-4 tonnás kövek. Logikusnak tűnő magyarázat, hogy jégár sodorhatta a jelenlegi hely közelébe a sziklákat, de ez is csupán elmélet. Mint ahogy arra sincs logikus magyarázat, hogy az egyenként 20-30 tonnás oszlopok miként kerültek a jelenlegi helyükre. Huszonöt kilométeren át görgetni az ilyen kőtömböket emberfeletti vállalkozásnak tűnik. – A pontos útvonalat ugyan nem tudjuk, de most már legalább van egy kiindulópontunk és egy végpontunk – mondta a BBC-nek David Nash, a Brighton Egyetem professzora, a tanulmány vezetője szerzője. (2020) forrás

Fotóegyveleg

Kommentek