ÚTIKRITIKA.HU / Szent Ilona sziget

Szent Ilona sziget

Szent Ilona sziget dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | Időjárás | Odajutás | Szállás | Helyi közlekedés | Étkezés | Vásárlás | Szórakozás | Közbiztonság | Egyéb hasznos információk | Napoleon sírja | Jamestown | Egyéb látnivalók | Programlehetőségek | Érdekességek | További beszámolók | Fotóegyveleg

Jamestown - V. L. fotója

Szent Ilona sziget dióhéjban

• Szent Ilona sziget (angolul: Saint Helena) az Atlanti-óceán déli részén fekszik és tengerentúli brit terület a státusza. 121 négyzetkilométernyi területén 5,197 állandó és ideiglenesen ott tartozkodó lakos él. (2025-ben).
• Az ott lakók keverten dél-afrikai, ázsiai (kínai, indiai), európai (brit, holland) gyökerűek, és hűséges brit alattvalók. Őslakók nem voltak, 
• A helyi lakosok többsége szerint Szent Ilona szigetet nem szabadna az afrikai kontinenshez sorolni. Hangsúlyozzák, hogy Szent Ilonának sem politikailag, sem kulturálisan, sem gazdaságilag sincs köze Afrikához. Amúgy a szigethez legközelebb eső afrikai part délnyugat-afrikai Angolában van. A távolság kb. 1859 kilométer (akkora a távolság mint Budapest és Skócia között).
• Az itt lakók nagy része brit állampolgár, brit útlevéllel rendelkezik. Kb. 6400 kilométerre élnek az anyaország Nagy-Britanniától.
• Hatalmas változást hozott Szent Ilona sziget életében, és egyben turisztikai potenciálja szempontjából az, hogy 2015 óta repülőterük van. Azelőtt, aki Szent Ilona szigetre akart látogatni csak nagyon bonyolult szervezéssel, időigényesen tudott hajóval eljutni oda, leginkább Dél-Afrikából kiindulva. 2016-ban szállt le először kereskedelmi légitársasági gép. 2018-ban közel 4 ezer turista látogatott ide.
• Már vannak egy-két óceánjáró hajó is, amelyek megállnak itt. 
• November és március között a bálnanézés a fő turisztikai attrakció.
• Átlagos nettó havi bér (2025-ben): 310 ezer forintnak megfelelő angol font
• Leggyakoribb vezetéknév a kínai eredetű Yon, de sok Thomas is van.
• Szent Ilona szigete hivatalosan1659-ben került brit fennhatóság alá. Akkor ugyanis a Brit Kelet-indiai Társaság egy expedíciót küldött a szigetre.Meakadályozták a hollandokat abban, hogy használják a szigetet az Ázsiába irányuló hajóforgalom ellenőrzésére. Az expedíció során a brit erők elfoglalták a szigetet, és azóta a sziget az Egyesült Királyság fennhatósága alatt áll. 
• Napóleon 1815. októberében érkezett meg Szent Ilona szigetére, miután a brit hadsereg legyőzte őt a waterlooi csatában. Az angolok Szent Ilona szigetét választották Napoleon számára száműzetéskéntt, mert a sziget távol volt Európától (légvonalban 7700 km Párizstól), így úgy gondolták, hogy innen nem tud kiszabadulni, és nem térhet vissza Franciaországba.
• Napóleon itt töltötte élete utolsó hat évét. A sziget északi részén fekvő Longwood Házat választotta lakhelyéül, ahol végül 1821. május 5-én hunyt el. Napóleon Bonaparte hat évet élt Szent Ilona szigetén. (Az éghajlat is nehézséget okozott a bukott császár számára, mivel az állandó nedvesség és a magas páratartalom miatt gyakoriak voltak az egészségügyi problémái, (például hörghurut és gyomorbajok. Frusztrálta az is, hogy a sziget túl kicsi. Persze egy cellánál jóval nagyobb, hiszen észak-déli irányban azért akár 10-12 kilométert is gyalogolhatott volna. Nem tette.)

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

Jópofa a helyi britek túlbuzgó lojalitása az anyagország és a monarchia iránt
Az egyedülálló, elzárt helyszín, amely remek lehetőséget biztosított a teljes nyugalomra és a természeti szépségek élvezetére.
A sziget történelmi jelentősége, különösen Napoleon Bonaparte száműzetésével kapcsolatos emlékhelyek, amelyek érdekes betekintést nyújtottak a múltba.
A csodálatos tájak, például a Diana's Peak, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílt a sziget egészére.
A sziget gazdag állat- és növényvilága, különösen az endemikus fajok, amelyek egyedülállóak a világon.
A barátságos helyiek, akik rendkívül vendégszeretőek voltak és segítettek megismerni a sziget kultúráját.
A remek túrázási lehetőségek, amelyek a sziget vadregényes tájait és az érintetlen természetet mutatták be.

Nem tetszett

A természeti környezet meglehetősen mogorva. Alig vannak növények.
A Napóleon-ház meglepően kicsi, és amikor ott jártunk, nagyon zsúfolt volt, ezért nem igazán tudtunk alaposan megnézni mindent.
A szigetre való eljutás nehézkessége és költsége, mivel hosszú hajóútra és repülőút alternatívájára van szükség.
Az infrastruktúra viszonylagos egyszerűsége, amely nem minden igényt szolgált ki, különösen a szállások terén.
Az időjárás szélsőségesen változékony, ami néha megnehezítette a szabadtéri programok tervezését.
A sziget kis mérete miatt a látogatók számos érdekes helyszínt gyorsan bejárhatnak, így a sziget felfedezése viszonylag rövid idő alatt lezajlik.
Az étkezési lehetőségek korlátozott választéka, különösen a helyi éttermekben és boltokban.
A modern kommunikációs eszközök és internetelérhetőség korlátozott lehetőségei, amelyek megnehezítették a kapcsolattartást.

Vélemények

Az odautazás előtt fejünkben egy vihar sújtotta, kopár, komor szigetet képzeltünk el. Szent Ilona azonban sem viharos, sem kopár, sem komor. A Longwood House, ahol a nagy korzikai élete utolsó éveit töltötte, egy gazdag üzletember nyaralóháza volt. Csodálatos helyen, a fennsíkon található, ahonnan messzire el lehet látni a zöld dombokon át az óceánig. Ha a volt császárnak (és kíséretének) nem tetszett itt, akkor valószínűleg azért, mert halálosan unta magát.

Hiszen egykor a világ legnagyobb hatalmú embere volt. Ez olyan lehetett, mintha Donald Trumpot helyeznék ide – Twitter-fiókhoz való hozzáférés nélkül. A történelmi igazság kedvéért meg kell jegyezni: Napóleon egy nyaralóházban töltötte életének utolsó szakaszát egy szigeten, ami valójában egy nyaralósziget. Igaz, nincs rajta fürdőstrand, de Jamestownban van egy uszoda, amely egykor katonai edzőmedence volt.

---

A város épületei nem igazán említésre méltók, és az utcákon ritkán látni helybélieket. Meglepő látvány a Spar felirat egy üzlet felett, ami szinte idegennek tűnik ezen a félreeső szigeten. Az érkezésemkor megnyugtató volt felfedezni a Napoleon Streetet, egy apró emlékeztetőt a sziget történelmi jelentőségére. A szállásom ellátást is biztosított, így egy kis csónakkal rendszeresen közlekedtem a hajó és a sziget között – ez kivételes lehetőség volt, mert egyedüli turistaként használhattam. Miután a délutáni órákban ismét partra szálltam, végre lehetőségem nyílt alaposabban megfigyelni a helyieket: napbarnított bőrük és fizimiskájuk emlékeztetett a szicíliai emberekre, noha jelentős részük egykori rabszolgák leszármazottja, innen a barna bőr és a mély, fekete tekintet.

A második napon egy dél-afrikai párral taxit béreltünk, hogy felfedezzük a sziget további részeit. Hamarosan elértük az első Napóleon-emlékhelyet: egy kis házikót, amely az öbölre néz. Ez volt az a hely, ahol Bonaparte néhány hetet töltött, mielőtt átköltözött volna végleges rezidenciájába, a Longwood házba. Akkoriban az angolok ideiglenesen kilakoltattak egy helyi előkelőséget, hogy a bukott császárnak átmeneti szállást biztosítsanak. Ha a kert akkor is ilyen állapotban volt, Napóleon számára valóban szép látványt nyújthatott a mélázáshoz.

A házban ma korabeli bútorok találhatók, és egy Napóleon-szobor is erősíti az emlékhely jellegét. Az ajtón lévő réztábla valódi történelmi érdekesség: a felirat szerint Wellington hercege is megszállt itt hazafelé tartva Dél-Afrikából. Napóleon rövid tartózkodása csak mellékesen szerepel a táblán, a neve mellett császárként megjelölve, mintha hivatalosan még mindig birtokolná ezt a címet. A sziget állatvilágával is találkoztunk – aranyos kis vadnyulak szaladgáltak, amelyek nem őshonosak itt. Valószínűleg egy régi hajó rakományából szöktek meg az elődeik.

---

A szigeten körülbelül négyezren élnek, és valóban mindenki ismer mindenkit. Aki ide érkezik, azt a helyiek gyorsan felismerik – főleg a vitorlázókat, akik nem a menetrendszerinti repülőjárattal jönnek. Ruházatukon, napszítta bőrükön és járásukon ez rögtön látszik. A szigetlakók évszázadok óta szoros kapcsolatban élnek az óceánnal és a hajósokkal.

Közlekedni könnyű, bárki felvesz az úton. Manúval két napos túrára indultunk a sziget belsejébe, éjszakára hálózsákban, a szabad ég alatt terveztünk aludni. Az indulás napján meleg, trópusi eső esett, ami nem jelentett problémát. Manú viszont rosszul kezdte a napot: a hajó motorja nem indult, a kölyökkutyája szétrágott egy takarót, beleharapott a matracba, a harmadik ágyra pisilt, a negyedikre odapiszkított. A pénze mindössze 88 penny volt.

A második autónál sikerült stoppolnunk, majd a következő fuvar Longwood-ig vitt, ahol Napóleon élt száműzetésben. Útközben elhaladtunk a Briars Pavilion mellett, ahol a száműzés első hónapjait töltötte, a Szív alakú vízesésnél, és láttuk a High Knoll Fort erődítményt is. Elmentünk a kriptája mellett, ahonnan 1840-ben vitték vissza Franciaországba.

A Longwood House hétköznaponként csak napi két órát van nyitva, és francia személyzetet nem láttunk. A belső tér nagyrészt nem eredeti, halála után a ház sokáig elhanyagolt volt, berendezését széthordták.

Az eső és a felhőzet miatt a tájból és a Diana’s Peak-ből semmit sem láttunk, ezért stoppal visszamentünk Jamestownba, ahol a hajós társaság szokás szerint Ann-nál gyűlt össze.

Ma a szigetre főként repülővel lehet eljutni, a reptér teljesen működőképes. A könnyebb elérhetőség miatt többen tartanak attól, hogy a sziget elveszíti elszigetelt hangulatát, és túlzottan turistásodik, mások viszont örülnek a nyitás hozta lehetőségeknek.

A mindennapok még őrzik a régi jelleget: a kormányzó Jaguárjának rendszáma például egy díszes, fémből öntött korona. Egy idős házaspár mesélte, hogy régen szamarak álltak az utcán, ma viszont egyre több az autó. Az utak keskenyek, két kocsi alig fér el egymás mellett. Ha a turisták száma tovább nő, a nyugalomnak valószínűleg vége lesz.

Időjárás

A sziget klímája enyhe, többnyire meleg, de hőség nélkül. A tél a csapadékosabb, nyáron kevés az eső.

Évszakok tulajdonképpen nincsenek. A nappali hőmérséklet egész évben 20 és 24 fok között mozog. Január és március között vannak a legmelegebb hónapok, júniustól szeptemberig némileg hűvsebb a klíma.

Odajutás

A South African Airlink az egyetlen oda közlekedő légitársaság. Hetente egyszer, szombaton közlekedik járat Johannesburg és a sziget között, egy leszállással, a namibiai Windhoekben.

Eredetileg merész ötlet volt repülőteret építeni Szent Ilona szigetére – de a politika néha még a természeti erőknél is nagyobb úr. Így a brit kormány elhatározta, hogy az Atlanti-óceán ezen kis, eldugott szigetének is szüksége van egy légikikötőre, pedig a terület alig feleakkora, mint a Csepel-sziget.

A repülőtér 285 millió fontból épült meg, hiába figyelmeztettek szakértők az erős és szeszélyes szelekre, amelyek itt nem könnyítik meg a le- és felszállást. Az építkezés végül elkészült, és olyan nagyszabásúra tervezték, hogy akár egy Boeing 737 vagy egy Airbus A320 is képes lenne landolni. Többszöri csúszás után végül 2016-ban elérkezett a nagy királyi átadó, ám előtte egy próbarepülés során bebizonyosodott, hogy a szélviszonyok miatt a leszállás szinte lehetetlen. A tervezett menetrendeket törölték, és továbbra is hajóval maradt elérhető a sziget.

Az évek során a repülőteret csak egészségügyi sürgősségi esetekben használták, mígnem egy újabb tesztrepülés során végre sikerült egy utasszállítónak biztonságosan földet érnie. A sziget vezetése gyorsan be is jelentette, hogy mostantól szombatonként a dél-afrikai Airlink járata érinti majd Szent Ilonát, amely Johannesburgból indul és Windhoeket (Namíbia) is érinti. Még nem derült ki, mikor indulnak az első járatok és mennyibe kerülnek a jegyek, de legalább végre van némi előrelépés.

A brit kormány az első évben állami támogatást nyújt majd az új járatokhoz, ami nagyjából 1,9 millió fontot jelent – körülbelül 500 fontot ülésenként –, hogy ösztönözze a közlekedést. Ami az utazókat illeti, felmerülhet bennük némi aggodalom a brazíliai gyártmányú Embraer gépek kapcsán. Nem a gyártó miatt, hanem amiatt, hogy a 99 férőhelyből eleve csak 76-ot értékesítenek, így csökkentve a gép súlyát a biztonságos le- és felszállás érdekében, hogy elkerüljék a kifutópálya legszelesebb részét.

Az út Johannesburgból így is több mint 6 órás lesz, ami elég hosszúnak tűnik, ha közben az ember azon aggódik, hogy vajon biztonságban leér-e a gép.

Földvári András fotója (2023)

Szállás

Szent Ilona szigetén különféle szálláslehetőségek állnak rendelkezésre a látogatók számára, bár a sziget mérete és elhelyezkedése miatt az árak lehetnek magasabbak, mint a hasonló kategóriájú szállások más helyeken.

Az egyik lehetőség a kis szállodák és panziók, amelyek találhatóak Jamestown-ban és azon kívül. Ezek általában egyszerű, de kényelmes szobákat kínálnak, és árai változóak lehetnek. Vannak olyan panziók is, amelyek félpanziós ellátást kínálnak.

Ezen kívül, a szigeten van lehetőség kempingezni is, azonban itt is érdemes szem előtt tartani a korlátozott infrastruktúrát és a sziget távoli elhelyezkedését.

Ha valaki valami egyedibb szállást keres, akkor van lehetőség a helyi vendéglátóknál megszállni, akik szobákat kínálnak a vendégeknek az otthonukban. Ez egy jó lehetőség arra, hogy közelebbről megismerjük a helyi kultúrát és életmódot.

Végül, ha valaki hosszabb időt szeretne eltölteni a szigeten, akkor akár apartmanokat is bérelhet, amelyekben főzési lehetőség is van, így önállóan tudja irányítani az étkezését.

Helyi közlekedés

Szent Ilona kis mérete miatt a gyaloglás gyakori közlekedési mód, különösen a főváros, Jamestown környékén. Sok turista gyalogosan fedezi fel a környéket, mivel a távolságok nem nagyok, és a sziget természetes szépsége vonzza a gyalogos túrázókat.

Bal oldali a közlekedés. Az utak szűkek és kanyargósak, gyakran meredek hegyi utak jellemzőek.

Néhány helyi buszjárat van, amelyek bizonyos menetrend szerint közlekednek, de ezek inkább a helyiek számára hasznosak, és nem feltétlenül a turisták által használt útvonalakon járnak.

Étkezés

Szent Ilona szigetén nincs sok étterem és kávézó, de legalább a helyi ételek és italok ízletesek és érdemes megkóstolni őket.

A sziget legismertebb étkezési lehetősége a Saint Helena Coffee Company, amely a sziget egyik fő nevezetessége is egyben. Ez egy kávézó és étterem, ahol a helyi kávé mellett számos más étel és ital is kapható, például frissensült szendvicsek, szárított banán és helyi sütemények.

Emellett vannak más éttermek is a szigeten, amelyek kínálnak helyi és nemzetközi ételeket. Ezek közé tartozik például a Anne's Place és a Rose and Crown, amelyek hagyományos brit ételeket kínálnak, valamint a Donny's Place, amely helyi specialitásokkal várja a vendégeket.

Azok, akik inkább önállóan szeretnének főzni, számos lehetőséget találnak a szigeten található boltokban, ahol helyi élelmiszerek és élelmiszer-alapanyagok kaphatók. A helyi piacok is jó helyek, ahol lehet vásárolni friss zöldségeket, gyümölcsöket és halakat.

Fontos megjegyezni, hogy Szent Ilona szigete távoli elhelyezkedése miatt az élelmiszerárak magasabbak lehetnek, mint Nyugat-Európában. Érdemes előre tervezni az ételek beszerzését és általában nagyobb előkészületeket tenni, mint amennyire szoktunk otthon.

A Szent Ilona-szigeten termesztett kávé, a Saint Helena Coffee, a világ egyik legritkább és legdrágább kávéfajtája. A sziget vulkanikus talaja és egyedi klímája különleges, citrusos ízvilágot kölcsönöz ennek a kávénak. Az elszigetelt fekvés és a korlátozott termelési mennyiség miatt a kávé ára magas: az interneten 200 grammért akár 137 eurót (kb. 63 000 forintot) is elkérnek.
A szigeten található kávézókban és éttermekben a helyi kávé fogyasztása persze olcsóbb, mint a nemzetközi piacon, de az árak így is magasabbak lehetnek az átlagosnál a ritkaság és a termelési költségek miatt.

Vásárlás

Mindenhol elfogadják a brit és a helyi fontot, de euróval,dollárral is lehet fizetni néhány boltban. A szigeten nincsenek bankautomaták, és kevés helyen lehet bankkártyával fizetni. Készpénz használatára kell felkészülni.

Itt még böskés - F. Andris  fotója (2023)

A Napoleon-házban van egy nagyszerű ajándékbolt, ahol több remek tárgyat vásároltam, hogy emlékezzek az utazásomra.

Szórakozás

Nincsenek bulihelyek. Az éjszakai élet Szent Ilonán inkább csendes és nyugodt, és az emberek általában a sziget természeti szépségeit élvezik, mint például a csillagos égboltot vagy a sziget gyönyörű naplementéjét. Emellett a szigeten található néhány étterem, amelyek esténként nyitva vannak, és ahol a turista jól el lehet a brit pubokban szokásos étellel és itallal. Ehet helyi kedvenc édességet, a ,,Saint Helena puddingot", ami egy vaníliás puding,az alapja egy pirított kenyér és kókuszreszelék.

Péntek és szombat esténként nagy az élet a helyi pubban, ahol messzire hallatszanak a country-dalok. Ez itt a legnépszerűbb zenei stílus. Egyébként olyan békés a környezet, hogy a macskák is teljesen barátságosak. Egy hét után már szinte az összes macskát ismerjük Jamestownban, és tudjuk, melyik házhoz tartoznak. Azt is, hogy csak az egyik étterem házi macskája bolhás. Valóban, az emberiség utolsó stresszmentes oázisa.

Közbiztonság és veszélyek

• A szigeten a közbiztonság tökéletes. gyakorlatilag nincs bűnözés. Van ugyan egy börtön néhány fogollyal. Éjszaka is bárhol sétálhatunk a szigeten. Rendőrség azért létezik.
• Skorpiókon kívül nincsenek a szigeten aggodalomra okot adható állatok.
• Veszélyt leginkább a hegymászás jelent, mármint az óvatlanok számára.

Őfelsége által felügyelt börtön

A barátságos és vegyes szigetlakó közösségben természetesen előfordulnak problémás emberek is. A börtön közvetlenül a templomhoz épült, így a rabok valószínűleg celláikból is hallják az istentiszteletek énekeit. Jelenleg körülbelül egy tucat fogvatartott van itt, köztük egy életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt gyilkos – ez az egyetlen gyilkossági ügy, amire a helyiek emlékeznek az elmúlt évtizedekből. Az elítéltnek lenne lehetősége az Egyesült Királyság egyik korszerű börtönében tölteni a büntetését, de inkább itt marad, amit nem nehéz megérteni. Amikor a börtön mögött elhaladva megyünk vissza a szállásunkra, gyakran szűrődik ki zene a falakon keresztül.

A rendőrség hetente két-három alkalommal intézkedik, többnyire alkoholfogyasztásból eredő verekedések miatt. Sebességmérésre nincs szükség, mivel az utak annyira keskenyek és kanyargósak, hogy az egész szigeten összesen körülbelül egy kilométeren lehet harmadik sebességi fokozatnál magasabbat használni.

Egyéb hasznos információk

1. Van kórház a szigeten, de bonyolultabb műtétekre nem vállalkoznak.
2. Szent Ilona-szigetén az internethasználat és a Wi-Fi elérhetősége 2024-ben is korlátozott és viszonylag drága. Bár a közelmúltban bevezették a nagy sebességű internetet, a látogatóknak továbbra is ajánlott előre letölteniük térképeket és egyéb szükséges információkat, mivel a Wi-Fi hozzáférés nem mindenhol biztosított, és az adatforgalom költséges lehet.
   Tanács: Fontos dokumentumok előzetes letöltése, mentse el előre a szükséges dokumentumokat, jegyeket és egyéb anyagokat digitális formában. Tájékoztassa családját és barátait az esetleges kommunikációs nehézségekről, és tervezzen előre a kapcsolattartás módjait illetően. Összességében Szent Ilona-szigetén az internethasználat 2024-ben is kihívást jelenthet, ezért fontos előre felkészülni és alkalmazkodni a helyi körülményekhez.

Napoleon sírja

1815-től élt itt száműzetésben. Tévedés ne legyen! Ide temették el (1821-ben), de már Párizsban nyugszanak a maradványai. Halála után 19 évvel Párizsban, az Invalidusok templomában helyezték el örök nyugalomra.

Miután meglátogattuk Longwoodot, ahol Napóleon meghalt, természetes lépés volt ellátogatni az első sírhelyére is.

Egy rövid autóút után kiszálltunk, és egy füves ösvényen sétáltunk, ahol az illatok és a madárcsicsergés segített megérteni, miért választotta Napóleon pont ezt a helyet.

És ott álltunk az üresen maradt sír előtt. Nagyon megindító volt, különösen azért, mert rajtunk kívül senki sem volt ott.

"Rádöbbenhettem, hogy a kis sziget csak távolról és kívülről olyan barátságtalan. A sziklás, kopár tájakat egy hegygerincen túl felváltotta a buja, zöld növényzet. Ily kellemes tájon át vezetett az út egy kis, néhány házból álló falucskához. A táblán az állt: Longwood. A dombtetőn könnyen megpillantottam egy házikót, amelynek kertjében a francia trikolor leng. És most jöjjön egy alig ismert tény: Ezt a területet a franciák megvásárolták az angoloktól, és a ház, meg a sír területe Franciaország része, mégpedig úgynevezett területen kívüli övezet. Ide igazából csak útlevéllel szabadna belépni. (Ez ugyebár nagyvonalúan se minősíthető Schengen-i övezetnek….) Komplikálja a dolgot, hogy azért a házat az angolok tartják fenn, és csak hetente kétszer nyitják ki. Az egyik nap a látogatásunkra esett, és így nem érte megsemmisítő csapás az egész utazásomat. Gondos kezek ápolják a házat és a kertet. A belépéskor egy biliárdterembe érkezik a látogató. Napóleon itt töltötte unalmas óráinak egy részét önkéntes száműzöttekkel. A házban a bútorzat nem eredeti, mert azokat a francia nemzet már méltó becsben, Párizsban őrzi.

Az idegenvezetés által előírt programban az utolsó szoba az volt, ahol a császár meghalt. Nyilván az ágy sem az eredeti, mint ahogy az a köpeny és háromszögletű kalap sem, amely egy kanapéra volt odavetve nagy műgonddal. Végül is be kell látni, hogy az eredeti tárgyaknak nagyobb nézőközönséget lehet biztosítani Párizsban. A falakon metszetek idézik fel a száműzetést, meg az utolsó búcsút is. A terület szélén áll egy kis házikó, magányosan, egy meredély sarkában. Ez a házikó nem az őrségnek adott helyet, hanem Napóleon kívánságára készült. Távcsövével innen vizsgálhatta a császár a végtelen láthatárt. A háztól rövidebb kocsizással és némi gyaloglással jutottunk el Napóleon sírjához. Még életében jelölte ki ezt a helyet sírhelyül. Sokszor itt elmélkedett , amikor teljes magányra vágyott. Az köztudott, hogy ez nem lett a császár végső nyughelye. 1930 körül holttestét Párizsba vitték hajóval, ahol most az Invalidusok templomában, hatalmas gránitszarkofágban nyugszik. (Valamikor 2001 táján francia tudósok hajszálainak megvizsgálása révén megállapították, hogy Napóleont arzénnal megmérgezték. Addig az volt a hivatalos verzió, hogy gyomorrák végzett vele.) A Korzikán született császár biztos, hogy visszavágyott Franciaországba, dicsősége és uralkodása színhelyére, de az is elképzelhető, hogy lelke megnyugodott itt Szent Ilonán és ebben a csodálatos, békés völgyben szándékozott valóban örök nyugalomra térni. (picek)

Jamestown

Jamestown Szent Ilona szigetének fővárosa, amely a dél-atlanti óceán közepén található. Az 1700-as évek elején a Brit Kelet-indiai Társaság megalapította, és a sziget azóta is a brit koronától függ. Jamestown egy kis város, amelynek népessége kevesebb, mint 1000 fő.

Jamestown egy kis, de érdekes város, tele történelmi helyszínekkel, amelyek közül a legismertebbek talán a Szent Ilonai börtön és a Napoleon-ház. Az előbbi egy 1821-ben épült börtön, ahol a francia császár, Napóleon Bonaparte raboskodott az élete utolsó hat éve alatt. A börtönt ma múzeumként használják, és megtekinthetőek a Napóleon által használt tárgyak, valamint a börtön cellái is.

A Napoleon-ház egy másik történelmi látnivaló Jamestownban, amelyben Napóleon számára egy kis rezidenciát alakítottak ki, amikor elhagyta a börtönt, és a szigeten maradt halála előtt. A ház ma múzeumként működik, és megtekinthetőek a Napóleon által használt tárgyak, valamint az ágy, amelyen az utolsó napjait töltötte.

A környezet fennkölt, és annak tudata, hogy ez a nagy ember itt töltötte élete utolsó éveit, különleges érzelmekkel tölt el.

Jamestown továbbá csomó kis boltot és éttermet kínál, valamint a közeli tengerparton lehetőség van a búvárkodásra és a sznorkelezésre. Összességében Jamestown egy nagyon érdekes és történelmi város Szent Ilona szigetén, amelyet érdemes felkeresni, ha valaki erre jár.

v.l. fotói 

Földvári András fotói

Városkapu (Town Gate) - Földvári András fotója

Jákob lajtorjája

A Jacob's Ladder (Jákob Lajtorja) Szent Ilona szigetén egy híres látványosság, amely egy hosszú kőlépcsőszerű feljáró. A lépcsők száma meghaladja az 1000-t, és nagyon meredekek, így a feljutásuk megköveteli a jó fizikai állapotot.

A Jacob's Ladder eredetileg a 19. század elején épült, és a Szent Ilonai függetlenségi háború során épült, hogy segítse a sziget lakosságának szállítását és anyagellátását a tengerparttól a fennsíkokra. Azóta a lépcső híres turisztikai attrakcióvá vált, és sokan felmásznak a lépcsőn a fantasztikus kilátás miatt, amit a csúcsánál található kilátóból lehet látni.

Összességében a Jacob's Ladder egy nagyon meredek, de látványos és történelmi fontossággal bíró lépcsősor a gyönyörű Szent Ilona szigetén.

A lépcső eredetileg 700, de ma már egy útépítés miatt csak 699 lépcsőfoknyi tömör gyönyör. Teljes hossza 281,6 méter, 183 méter magasba visz fel, és van, ahol 87 százalékos, azaz 41 fokos az emelkedő. A sziget hét csodájának egyike, főleg, mióta 2000-ben lámpákat szereltek mellé. Bár a drótvasutat 1871-ben leállították, mert termeszek megették a faaljakat (talpfákat), a lépcső ma is használatban van. Sőt, sok futónak csábító kihívás, és az évente rendezett futófesztiválon versenyeznek is rajta. A jelenlegi rekord 5:16,78, ezt Graham Doig állította fel 2013-ban – négykézláb. Azért ráfért már egy kis karbantartás, ami 2023 áprilisában ért véget. (2023) forrás

---

Napközben a turista könnyen átsétálhat Jamestownon anélkül, hogy észrevenné a lépcsősort. De éjszaka, amikor ki van világítva, ez a lenyűgöző mérnöki alkotás úgy néz ki, mint egy lépcső a csillagokhoz, vagy akár a Led Zeppelin által vizionált "Stairway to Heaven" .

---

Nehéz, de a normál erőnléttel rendelkező emberek többsége meg tudja csinálni. A tetejéről nyíló kilátás megéri a fáradságot. Ne felejtsd el beszerezni a tanúsítványodat a múzeumból! (A helyi Museum of St Helena egy emléktanúsítványt adhat, amely igazolja a teljesítményt.)

v.l. fotói

Egyéb látnivalók

A Plantation House, Szent Ilona sziget (brit) kormányzójának hivatalos rezidenciája (a 18. század végén épült) - Földvári András fotója

Programlehetőségek

A sziget egyik legnépszerűbb látnivalója a Diana's Peak túra, ahol festői hegyi ösvények vezetnek a sziget legmagasabb pontjára, lenyűgöző kilátással a környező tájra. Jamestown történelmi városának felfedezése közben megmászhatjuk a híres Jacob's Ladder-t, egy meredek 699 lépcsőből álló lépcsősor, amely komoly fizikai kihívás, de a kilátás minden fáradságot megér. Az óceán szerelmesei számára búvárkodási és sznorkeling lehetőségek is elérhetőek, különösen a sziget körüli kristálytiszta vizekben, ahol gazdag tengeri élővilág várja a búvárokat. Hajókirándulások során a látogatók delfineket, bálnákat és más tengeri élőlényeket figyelhetnek meg. A Longwood House látogatása, ahol Napóleon száműzetésben élt, szintén kulturális élményt nyújt, miközben egy könnyed túrát teszünk a környéken. A madármegfigyelés is népszerű, mivel a sziget egyedülálló madárfajok otthona. Végül a horgászat is kedvelt időtöltés, hiszen a sziget körüli vizek bőséges halállománnyal rendelkeznek.

Érdekességek

„A sziget vonzereje egyben legnagyobb hátránya is: az elszigeteltsége a kontinensektől. A legközelebbi szárazföld, Ascension, mintegy 1300 kilométerre található északnyugatra – ami szintén csak egy magányos, vulkanikus sziklasziget az óceánban. A környező vizek végtelenjétől Dél-Afrika 2000 kilométerre, Dél-Amerika pedig 2900 kilométerre esik. Szent Ilona maga alig 10 kilométer széles és 17 kilométer hosszú, így mindössze 122 négyzetkilométer területű, tehát igazán aprócska.

A sziget lakatlan volt egészen 1502. május 21-ig, amikor a portugál hajós, Joao da Nova kapitány kikötött itt. Ő nevezte el Szent Ilonáról, a keresztények tiszteletben álló császárnőről, Nagy Konstantin anyjáról. A szigeten friss vizet, gyümölcsöt és bőséges faállományt talált, és híre hamarosan újabb portugálokat vonzott, akik kecskéket és disznókat is telepítettek, így Szent Ilona igazi élelmiszer-forrássá vált.

A sziget 1633-ban a hollandok kezébe került, azonban őket az angol Kelet-Indiai Társaság ágyúkkal is megerősített fellépéssel távolította el. Később, 1815-ben Napóleon ide száműzetett, és itt töltötte élete utolsó hét évét, egészen 1821-es haláláig. Végül, 1834-ben a sziget hivatalosan is a brit korona fennhatósága alá került.”

---

„Bonaparte Napóleon száműzetésben, Szent Ilona szigetén hunyt el 1821. május 5-én, 51 éves korában, hatodik éve tartó fogságában. Halála nem érte teljesen váratlanul: hónapok óta súlyos hasi fájdalmaktól, hányingertől, láztól és éjszakai verejtékezéstől szenvedett. Emésztési zavarok és jelentős súlyvesztés kínozta, gyakran panaszkodott fejfájásra, fényérzékenységre, beszéde akadozóvá vált, és május 4-én elvesztette eszméletét – számol be a Múlt-kor.hu.

Áprilisi végrendeletében utalt rá, hogy korai haláláért részben brit fogvatartóit tartja felelősnek, ami további találgatásokat és összeesküvés-elméleteket szült halálának körülményeiről. Bár boncolásán 16 megfigyelő vett részt, közülük hét orvosként, és mind egyhangúlag a gyomorrákot jelölték meg halála okaként, a teóriák tovább éltek.

Az első összeesküvés-elmélet Barry O’Meara, Napóleon ír orvosa révén vált ismertté, aki azt híresztelte, hogy a sziget kormányzója, Sir Hudson Lowe utasította őt Napóleon életének megrövidítésére. Hitelessége azonban kétséges, hiszen Napóleon és O’Meara szoros szövetségben álltak: az orvos elkötelezett támogatója volt páciensének, és állítólag hajlandó lett volna hamis jelentésekkel segíteni Napóleon szökési kísérleteit a szigetről.”

További beszámolók

Az angolok a szigetet nemcsak saját céljaikra hasznosították, hanem más népek „elspájzolására” is. Egy szigettúra során láttam a megmaradt barakkokat, ahol a 19. század végén, a 20. század elején Dél-Afrikából száműztek ide lázadó afrikánereket – fehér telepeseket, akik a brit korona ellen fordultak. Még a legnépesebb dél-afrikai népcsoport, a zuluk királya is raboskodott itt, igaz, nem börtönbe zárva, de szigorúan elkülönítve. Ha valaki rápillant a térképre, rögtön látja, milyen reménytelen vállalkozás lett volna bármiféle szabadító akció. A sziget elszigeteltsége önmagában is elég volt a büntetéshez, de az angolok még két erődöt is építettek a védelemre – az egyik egy meglepően komoly erődrendszer. Látszik, hogy komolyan vették a biztonság kérdését, és nem alaptalanul: 1914 januárjában három német csatahajó is közel merészkedett a szigethez, pedig a háború akkor még el sem kezdődött.

A következő program során meglátogattam a mindenkori angol kormányzó rezidenciáját – ahol azonnal nyilvánvalóvá vált, hogy ez az épület sosem száműzöttek számára készült. A karibi stílusban épült villa tökéletesen karbantartott, és minden részletében alkalmas hivatalos, diplomáciai vendéglátásra. Elgondolkodtam, vajon milyen gyakran fordul meg itt ma bármiféle delegáció – gyanítom, nem túl sűrűn. Próbáltam helyi valutát szerezni, de gyorsan kiderült, hogy a mindennapi életben inkább a brit fontot használják. Végül egy teljes és szép állapotú sorozatot mégis sikerült beszereznem – szuvenírnek tökéletes.

Ami viszont meglepett: a fővárosi szuvenírboltban nyoma sem volt Napóleonhoz köthető tárgyaknak. Egyetlen bögre, mágnes vagy kulcstartó sem emlékeztetett a sziget leghíresebb „vendégére”. Eltöprengtem: vajon szándékosan próbálják csökkenteni a száműzetési történet jelentőségét? Azt hittem, Napóleon emléke mindenhol ott lesz, de rá kellett jönnöm, hogy itt a turizmus nem tömeges, és a múlt sem mindig az, amit a kirakatba tesznek.

---

Szent Ilona sokáig rejtve maradt a világutazók térképén. Ez a különleges sziget az Atlanti-óceán déli részén fekszik, jóval kétezer kilométerre a legközelebbi afrikai partoktól – egy igazi földrajzi elszigeteltség, ahol a természet és a csend még mindig uralja a tájat.

Ez a brit tengerentúli terület – angolul St. Helena – hosszú ideig kizárólag tengeri úton volt elérhető, postahajóval, hetente egyszer. Bár már korábban is landolt itt néhány gép, az áttörést az hozta, hogy elindult a rendszeres légi járat Johannesburgból. Ennek köszönhetően az utazási idő ötnapról néhány órára csökkent – igaz, Európából így is hosszú és bonyolult az út, ám legalább már nem lehetetlen vállalkozás. Aki pedig egyszer eljut ide, egy külön világba csöppen.

Szent Ilona semmihez nincs közel, és épp ez a lényege. Akik már bejárták a szokásos földi paradicsomokat, gyakran épp ide vágynak – és nem csalódnak. Nem véletlen, hogy sokan az „Atlanti-óceán Galápagoszának” nevezik: endemikus növény- és állatvilág, mély szurdokok, sűrű, zöld erdők, fekete vulkáni síkságok és drámai sziklafalak várják a felfedezőkedvű utazót.

Az óceán természetesen a vízi sportok kedvelőinek is teret ad: a búvárok, snorkelesek és bálnalesők mind megtalálják itt a számításaikat. Az itt élő több száz, máshol nem fellelhető növény- és állatfaj igazi kincsesbányát jelent a biológusok számára, de annak is lenyűgöző élmény, aki egyszerűen csak szereti a tiszta, nyers természetet.

A fővárosban, Jamestownban épült fel az első négycsillagos szálloda, a Mantis, amely modern kényelmet kínál a világ végén. A wifi egyelőre még gyenge, drága és lassú – de sokan éppen ezért választják ezt a helyet. Itt valóban el lehet szakadni a világhálótól, az értesítésektől, a hírfolyamtól. Egy olyan sziget, ahol újra lehet tanulni az idő fogalmát.

A sziget népszerűsége fokozatosan növekszik, és már egyre többen böngészik a sthelenatourism.com oldalt, hogy megtudják, hogyan lehet eljutni ide, és mit rejt ez a távoli világ. A repülőjárat beindítása mellett nem kis szerepe volt abban is, hogy a hely egyre ismertebb lett: a neves színésznő, Emma Thompson rögtön az első menetrend szerinti járat után ide érkezett pihenni. És valóban – itt senki sem zaklatja a hírességeket sem. Nincsenek paparazzik, nincsenek villanó vakuk. Csak az óceán, a szél, a sziklák – és a csend.

Fotóegyveleg

A kikötő kapuja - p-b-

Vissza az elejére

Kommentek