ÚTIKRITIKA.HU / Firenze

Firenze Olaszország középső részén, Toszkána régióban található, és annak központi városa. A város az Arno folyó partján helyezkedik el, Toszkána északi részén.

349 ezer állandó lakója van, a vonzáskörzettel együtt pedig, 714 ezer (2025-ö becslés).

A város történelmi központja, a Centro Storico (csentro sztóriko) az UNESCO Világörökség része.

Firenze híres látványosságai közé tartozik a Dóm (Santa Maria del Fiore), a Ponte Vecchio, az Uffizi Képtár, a Palazzo Vecchio és a Pitti Palota.
Firenze híres művészeti gyűjteményeiről, Michelangelo "Dávid" szobra is itt található a Galleria dell'Accademia múzeumban.

Firenzében a reneszánsz korának legnagyobb művészei dolgoztak, mint például Leonardo da Vinci és Michelangelo, így a város a kultúra és a művészet egyik központjának számít.

Firenze gazdasága elsősorban turizmusra, divatra és kézműves termékekre, mint például bőrárukra, épül.

Firenzét legoptimálisabban április, május, valamint szeptember és október hónapjaiban érdemes meglátogatni, ha az időjárást, a tömegek elkerülését és a főszezoni felárak minimalizálását vesszük figyelembe.

Április és május: Kellemes, tavaszias időjárás jellemző (15-25°C), és bár a turisták száma növekszik, még mindig elkerülhető a nyári tömeg. Az árak kedvezőbbek a főszezonhoz képest.
Szeptember és október: Az őszi időjárás szintén kellemes (18-24°C), a nyári hőség elmúlt, a turisták száma pedig mérsékeltebb, így az árak és a zsúfoltság is kedvezőbb.

Nyáron (június-augusztus) a turisták száma és a hőmérséklet is magas, így az árak is jelentősen megemelkednek. Az augusztust mindenképpen kerülni tanácsos.

Firenze Róma és Velence után a harmadik turisták által leglátogatottabb olasz város. Firenze évente több mint 11 millió turistát vonz. A helyi lakosság körülbelül 349 ezer fő, így a város turizmus által erősen terhelt.

Egy átlagos napon a turisták száma több mint 15%-kal haladja meg a helyi lakosság számát, különösen a főszezonban. Az UNESCO és helyi hatóságok is figyelmeztettek, hogy a túlzott turizmus (overtourism) negatív hatással van a város infrastruktúrájára és életminőségére.

Firenze meglátogatására átlagosan 3-4 napot érdemes tervezni. Ez elegendő idő ahhoz, hogy felfedezd a város főbb nevezetességeit, mint a Dóm (Santa Maria del Fiore), az Uffizi Képtár, a Ponte Vecchio, a Palazzo Vecchio, valamint a Galleria dell'Accademia, ahol Michelangelo híres Dávid szobra található. Ezen kívül lesz időd sétálni a történelmi központban, élvezni a helyi konyhát, és felfedezni a kevésbé ismert látnivalókat is. Ha azonban még mélyebben szeretnéd megismerni a várost és annak művészeti kincseit, egy 5 napos tartózkodás is ideális lehet.

Firenze népszerű nevezetességeihez mindenképpen érdemes előre foglalni a jegyeket, hogy elkerüld a hosszú sorokat és biztosítsd a belépést. Az alábbi látnivalókhoz különösen ajánlott az előzetes foglalás:

Uffizi Képtár (Galleria degli Uffizi) – A világ egyik legismertebb művészeti múzeuma, ahol olyan művészek alkotásai láthatók, mint Botticelli, Leonardo da Vinci, Michelangelo, Raffaello, Tiziano, Caravaggio, Giotto

Galleria dell'Accademia – Itt található Michelangelo híres "Dávid" szobra, ahol mindig nagy a tolongás

Firenzei Dóm (Santa Maria del Fiore) – Különösen a kupolába történő feljutáshoz tanácsos előre jegyet foglalni, mert a helyek korlátozottak.

Palazzo Vecchio – Firenze régi városháza és egyik legfontosabb történelmi épülete, ahol vezetett túrák is elérhetők.

Boboli kertek (Giardini di Boboli) – A Pitti-palota mögött található híres kertek szintén népszerűek, főleg a főszezonban.

Előre foglalás nemcsak a sorok elkerülése miatt javasolt, hanem azért is, mert bizonyos helyeknél a napi látogatók száma korlátozott.

Firenze látnivalóiról külön oldalon írunk, itt: https://utikritika.hu/toszkana/firenze/latnivalok , de javasoljuk, hogy előbb, ezen az oldalon a praktikus tudnivalókat, a véleményeket olvassa el.

2024-ben Firenzében a közbiztonság általában jó, és a város a turisták számára biztonságosnak számít. Azonban, mint minden nagyobb turisztikai központban, néhány dologra érdemes figyelni:

Zsebtolvajok: Különösen a népszerű turisztikai helyszíneken, mint az Uffizi Képtár, a Dóm környéke vagy a Ponte Vecchio, érdemes figyelni a zsebtolvajokra. Ajánlott értékeidet biztonságos helyen tartani, és elkerülni a nagy tömeget.

Túlságosan "segítőkész" emberek: A turisták célpontjai lehetnek olyanoknak, akik túlzott segítséget ajánlanak (például hamis idegenvezetők vagy árusok), majd pénzt kérnek a szolgáltatásukért. Itt fontos az elővigyázatosság, és érdemes hivatalos szolgáltatásokat igénybe venni.

Közlekedési zónák: Firenze történelmi központjában autóval csak speciális engedéllyel lehet közlekedni. Ha bérautóval közlekedsz, érdemes tisztában lenni a "ZTL" (Zóna Traffico Limitato) rendszabályokkal, hogy elkerüld a jelentős bírságokat.

Tömegek: A főszezonban (különösen nyáron) a város túlzsúfolttá válhat, ami kényelmetlenségeket okozhat, például hosszú sorokat és forgalmi akadályokat. Érdemes türelmesnek lenni és a főszezoni zsúfoltságra felkészülni.

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

Egyszerűen csak nézni az embereket a Piazza della Signorián
A Piazzale Michelangelo és környéke
Giotto harangtornya és fentről a dóm és a tér látványa
Az esti nyugalomban, vagy kora reggel sétálni Firenze kis utcáin, a turista hadaktól mentesen
A Ponte Vecchio minden szögből tényleg hatalmas élmény
A Mercato Centrale vagy a Sant'Ambrogio piac kitűnő helyek, ahol autentikus helyi ételeket és kézműves termékeket kóstolhatsz, és belepillanthatsz a firenzei mindennapokba.
Séta a Boboli kertekben: A Boboli kertek nemcsak gyönyörű zöldterületek, hanem egy szabadtéri múzeum is, ahol lenyűgöző szobrok és műalkotások találhatók, távol a város nyüzsgésétől.
A folyó túloldalán található Oltrarno kevésbé turistás, de rendkívül autentikus városrész, tele helyi kézművesekkel, kis műhelyekkel, és csendes utcákkal. Itt a firenzei kézművesség hagyománya tovább él.
Naplemente a Piazzale Michelangelo térről: A Piazzale Michelangelo nemcsak gyönyörű kilátást kínál Firenzére, hanem az egyik legjobb helyszín, ahonnan naplementét nézhetsz, miközben élvezed a város panorámáját.
Helyi borbárok (enoteca) meglátogatása: Firenze környéke híres borairól, mint a Chianti. Egy helyi enoteca meglátogatása lehetőséget ad a helyi borok kóstolására, miközben az olasz borászat világáról is többet megtudhatsz.

Nem tetszett

Az Uffizi képtárban a lökdösődő tömegben képtelenség élvezni a festményeket, valamint nehezen lehet szelektálni, hogy mennyi időt fordítson az ember egy-egy teremre, egy-egy alkotásra.

Múzeum- és templomlátogatások túladagolása, a rengeteg turistacsoport

A koldusoknak (öregasszony kisgyerekkel felállás) álcázott zsebtolvajok

Egy ennyire turistás városban a bolti eladók konok idegennyelv nem ismerete, és még ingerültek is

A vadul közlekedő mopedesek

Döbbenetes volt Firenze állapota. A lerongyolódott Uffizi, a kiszáradt park mellettünk, ahol még a gyönyörű boltívet is körbe kellett zárni, mert potyogtak róla a kövek. Egy idő utàn, ha a fenntartáson kívül nincs beruházás, akkor elér egy “töréspontot” a helyzet.

A probléma az, hogy sok látogató gyors be-ki küldetést teljesít, hogy szelfit készítsen néhány főbb nevezetesség előtt – Michelangelo Dávidja, Botticelli Tavasza, a Piazza della Signoria –, hogy otthon megmutathassák, jártak Firenzében, miközben gyakorlatilag letapossák a várost.

A tömegturizmus kiüresíti a város mindennapi kereskedelmi életét. A központ korábbi boltjai szinte teljesen eltűntek. Ami megmaradt, az a gyors látogatásra érkező turistacsordáknak szól, akik élelmet vagy olyan szuveníreket keresnek, mint a hűtőmágnesek vagy kötények, amelyek Michelangelo Dávidjának bizonyos testrészeit ábrázolják. (Guardian)

Vélemények

Tetszett

A sötétben sejtelmes fényekkel megvilágított terek és nevezetességei (Palazzo Vecchio a Piazza della Signorina-án, Basilica di Santa Croce a Santa Croce-n).
A minden egyes méter után fellelhető reneszánsz kultúra és művészet.
A helyi lakosság kedvessége.
Az Arno-folyó partján sétálva gyönyörködni a Ponte Vecchio-ba és a környezetbe.
A Piazzale Michelangelo-ról elénk táruló páratlan panoráma.
A Központi Vásárcsarnok és a piac egyedülálló hangulata.

Nem tetszett

A turisták tömkelege az utcákon, tereken.
A fehérre festett arcú koldusok erőszakossága.
A kígyózó sorok a Harangtorony és a Dóm kupolájának bejáratánál.

xxxx

Számtalan gyönyörű város található Olaszországban, de Firenzének olyan varázsa van, amely kiemelkedik a többi közül. A város máig megőrizte a reneszánsz kultúra és művészet páratlan hangulatát. Minden sarkon csodás épületekbe és építészeti remekművekbe botlunk, sokszor olyan érdekességekre is rábukkanunk, amelyek az útikönyvekben nem szerepelnek. Firenze központi történelmi része gyalogosan egy nap alatt bejárható, de a számos nevezetesség felfedezéséhez véleményem szerint 4-5 nap szükséges. A központi városrészbe autóval nem lehet behajtani, így az autóval érkezőknek a külvárosi parkolókban kell helyet keresniük (ami viszonylag drága).

A főbb nevezetességek belépőjegyeit (Dóm, Galleria dell'Accademia, Uffizi Képtár) érdemes előre interneten keresztül lefoglalni. A Dóm és a hozzá tartozó épületek (Harangtorony/Campanile, Szent János keresztelőkápolna/Battistero di San Giovanni Battista, Dóm-múzeum/Museo dell'Opera del Duomo) egy komplex belépőjegy megvásárlása után 2 napig bármikor látogathatók. Főszezonban korán érdemes érkezni, mivel gyakoriak a hosszú sorok, különösen a Dóm kupolájánál és a Harangtoronynál. Azonban a látvány, amely a tetejükről elénk tárul, minden várakozást és lépcsőzést megér.

Firenzében ne hagyjuk ki az olasz gasztronómia örömeit sem. Érdemes megkóstolni a Ribollitát (sűrű zöldségleves), a Trippát (pacal), a Pappa al Pomodoro-t (toszkán paradicsomleves) és az utánozhatatlan Bistecca alla Fiorentinát (a La Spada nevű hangulatos étteremben, közel a Piazza della Repubblica-hoz, különösen ajánlom). Bár a pizza őshazája Nápoly, Firenzében is találunk számos kiváló pizzériát, ahol megkóstolhatjuk az igazi olasz pizzákat (például Gusta Pizza, Da Gherardo, Pizzeria O'Vesuvio, Pizzeria I Ghibellini). Napközben a látványosságok között érdemes betérni egy fagyira vagy szendvicsre (fagyi: Gelateria dei Neri, Perché No!, Gelateria La Carraia; szendvicsező: Pino's Sandwiches, All'Antico Vinaio).

Firenzében érdemes a történelmi városrészen kívül az Arno folyó túlpartját is felfedezni, ahol valódi fiorentin emberekkel találkozhatunk. Az Oltrarno, amely a folyó déli partján található, számos gyönyörű látnivalót rejt. Akik szeretnének egy hangulatos olaszos vacsorán részt venni, a helyi emberekkel együtt, azoknak a Piazza Santo Spirito terén található bárokat ajánlom. Ezekben a helyekben este fél 7-7 körül „Aperitivo-t” tartanak, ami svédasztalos vacsorát jelent. Az ár 8-10 euró között mozog, és egy pohár koktélt is tartalmaz. A választék általában nem túl nagy, de a minőség kiváló, és nagyszerű ételeket kóstolhatunk. Ezek a helyek a helyiek kedvencei, és sokkal kevesebb turista fordul meg itt, mint a központi városrészben. (Anna)

Érkezhetünk bármilyen modern közlekedési eszközzel Firenzébe: gépkocsival az Autostrada del Solén, repülőgéppel az Amerigo Vespucci repülőtérre (Budapestről csak átszállással Rómából, vagy Zürichből, vagy Bécsből 75 perces direktjárattal), vagy pedig a nagy sebességű Eurostar vonat Frecciarossájával, amely másfél óra alatt teszi meg a 230 kilométeres Róma-Firenze távolságot, mindenképpen ki kell zökkentenünk magukat a 21. századból. Nem mintha a város, amelyet a reneszánsz (és a mi forintunk) bölcsőjének tekinthetünk, elzárta volna magát a modern kortól, de ha átengedjük magunkat varázsának, beleéljük magunkat abba a világba, amikor az ember újra rácsodálkozott önmagára, a természetre és szélesre tárult elméje, szabadon engedjük szépérzékünket, eltávolodhatunk napjaink esztelen rohanásától.

Firenze nem egy és nem kétnapos projekt! Nem vonjuk kétségbe a "körutazások" műfajának létjogosultságát – tudjuk: idő és pénz nagy úr és egy "első benyomás-élmény" is több, mint a semmi – de ha arra gondolunk, hogy egyedül a Dóm és környéke, valamint az Uffizi-képtár nemcsak fizikailag, hanem szellemileg is elegendő egy napra (még sok is), akkor érdemes legalább egy hétben gondolkodni. Akkor nyugodtan végig lehet böngészni a Piazza della Signoria összes szobrát, árkádját és domborművét, sétálgathatunk a többnyire szelíd Arno partján – a Ponte Vecchión se rohanjunk végig – belefér az időnkbe a Santa Croce és "panteonja" és a Galleria dell’Academia – Michelangelo eredeti Dávidjának "élőhelye" – a Pitti-palota múzeuma a Boboli-kerttel és a Medici-kápolna, nem is szólva az ősi Mercato Nuovóról és kabala bronz vaddisznajáról, amely visszahívja Firenzébe a vándort, ha megsimogatják milliók által fényesített orrát.

Tervezni persze akkor is lehet és kell, ha időmilliomosok vagyunk. Például a múzeumokkal. Néhány éve még hatalmas sorok álltak a híres képtárak, galériák előtt, ma már interneten meg lehet rendelni a jegyet nemcsak napra, hanem órára pontosan is. Még azt is leköthetjük, hogy egyénileg óhajtunk-e gyönyörködni, vagy pedig igényt tartunk idegenvezetésre. Így nagyobb esélyünk van arra, hogy a műélvezetünk ne turistatársaink kerülgetéséből álljon. (Persze a tumultus, pláne főszezonban – mikor nincs Firenzében főszezon? – így is elkerülhetetlen).

"Mindig is érdekelt engem a reneszánsz kora. Firenze meglátogatásával visszautaztam hozzá az időben. Legszívesebben ott maradtam volna végérvényesen. Tetszett, hogy minden gyalogtávolságra van, így a látnivalók sokasága ellenére nem túl megerőltető a város felfedezése, pláne a kaja- és fagyi-szünetekkel tarkítva. Az a jópofa, hogy Firenzében hihetetlen sok látnivaló van, mégis kisvárosi karaktere van. Idegesítő viszont a turisták tömege, és főleg a japán csoportok. A tömeg azért probléma, mert az utcák meg keskenyek. Firenze zajos és itt-ott piszkos is (sok helyen kutyaszar). Ha az ember egy szép, napos teraszon akar kávézni, azért sokat kell fizetnie. Húzósak a kávézói árak. Nem tetszett, hogy sok bolt zárva van 1 és 4 között, valamint vasárnap. Sok múzeum is túl korán zár be." (Rudi)

Halértékesítés zenés buzdítással - h.a. fotója

"Ennek a földnek nincs egy darabja sem, amit történelmi hadseregek, császárok és francia királyok nagyszerű kosztümös csapatai ne tapostak volna, itt minden ösvény valami nagyon fontos helyre vezet, és Firenze egy utcájára több történelem esik, mint odahaza hét vármegyére." - így áradozik Szerb Antal kultuszkönyvének, az Utas és holdvilágnak a főszereplője Toscanáról. No, akkor mazsolázgassunk egy picit Toscana székhelye, azaz Firenze látványosságai között: Firenze Top 5 – ahogy én látom.

Az első hely talán meglepő lesz, mert a turista könyvek nem éppen ezt a teret emelik ki, de az én kicsi szívemhez mégis Firenzének ez a pontja áll a legközelebb. Ez pedig nem más, mint a Piazzale Michelangelo. Nem konkrétan a tér szépsége bolondítja meg az embert, annál inkább a panoráma, amit a térről beláthatunk. Az egész belvárosra rálátni. Leginkább este gyönyörűséges, amikor ki vannak világítva a főbb monumentumok: Dóm, Santa Croce, Palazzo Vecchio valamint az Arno folyó s annak hídjai. A térhez felvezető lépcsőn pedig emberek sokasága ül, beszélget, iszogat s közben a hihetetlen látványban fürdőzik.

Az élmezőnyben - nem meglepő módon - helyett kapott még a firenzei dóm is, azaz a Santa Maria del Fiore. A lila, fehér és zöld márvány burkolatú dóm egyszerűen annyira leírhatatlanul szépséges, hogy akárhányszor elsétálok mellette tátva marad a szám. Nem csoda, hiszen ez Itália legnagyobb, Európa pedig negyedik legnagyobb temploma. A külsejének a meghökkentő részletességig való kidolgozottságának ellenére, ahogy belép az ember egy váratlan szerénység várja a templom belsejében. Egyedül a kupolát borítja csodaszép freskó, de egyébként csak pár kép és szobor díszíti ezt a hatalmas építményt.

A harmadik helyen landolt a Giardino di Boboli, azaz a Boboli-kert. Firenzében sajnos meglehetősen kevés park illetve füves tér van, ahova le lehetne heveredni és csak élvezni a napsütést. Ám a Boboli-kert mindezért kárpótol minket. Ez a hatalmas reneszánszi pompa a Pitti Palotát egészíti ki, és a teljes, kényelmes körbejárásához körülbelül 3 óra szükséges. Ide érdemes kinézni egy szép napos tavaszi délután mondjuk olvasni egy jó könyvet, vagy egyszerűen csak elszigetelődni a külvilágtól valamint a turistáktól pezsgő belvárosi utcák forgatagától.

Firenze egyik legpompásabb tere, a Piazza della Signoria éppen hogy lecsúszott a dobogóról. Melyet nem más, mint a 94 méter magas Palazzo Vecchio gótikus tornya ékesít. A téren olyan híres szoborcsoportok mellett sodródhatunk el, mint például Michelangelo Dávidjának márványmásolata ( az eredeti: Galleria dell’ Accademia ) valamint Cellini Perseus-a, aki Medusa levágott fejét tartja. S a tér pompáját emeli még Ammannati Mannerist Neptune kútja, mely Michelangelo bevallása szerint nem más, mint egy tökéletesen szép márványtömb elpocsékolása.

A rangsor ötödik helyét pedig nem más nyerte el, mint Európa legrégebbi boltíves hídja, a Ponte Vecchio, mely az arannyal, valamint a nyüzsgő tömeggel vakít el minket. Különlegessége a fecskefészekként oldalaihoz épített műhelyek adják, melyben még mai napig ötvösök és aranyművesek dolgoznak. Nem véletlen tehát, hogy a híd közepén Benvenuto Cellini szobra áll, aki korának legnevesebb firenzei ötvösművésze volt. Ennek a szobornak a kerítésére egyébként a szerelmes turisták aggatják lakatjaikat, annak a kulcsát pedig az Arno folyóba dobják. Ezzel jelképezve, hogy lakatba zárták érzelmeiket. Sajnos a hónapokban betiltották ezt a jópofa hagyományt, sőt pénzbírsággal büntetnek, ha valaki ezt megszegi. Ám ennek ellenére is vannak, akik vállalják a rizikót és felakasztják a közös lakatot.

Lehetne még bővítgetni a rangsort: Santa Croce bazilika, Uffizi Képtár, Medici- Palota – csak, hogy párat megemlítsek még. Azonban elég csak a kicsiny belváros egy kis keskeny utcájában kikötni, hogy érezzük azt a hihetetlen italo-feeling-et, amit ez a város ébreszt az emberben. Nem véletlen diagnosztizálják évente egy tucat emberen a Stendhal- szindrómát, mely a híres francia író után kapta a nevét, aki a Santa Croce bazilika látogatása után kultúrsokk, illetve szédülő érzésről számolt be. A Stendhal-szindróma mellett a Dávid-szindrómát is kimutatták. A helyiek abszolút tökéletesség és esztétikai élmény iránti nehezen feldolgozható szenvedélye roppant veszélyes. Egyfajta Dávid-kultusz uralja a várost: mindenhol Dávid szobrok, pólók, képeslapok, figurák. Ha pedig kimerülnék a városnézés közepette, akkor Firenzében nincs olyan szűk utca ahol ne lenne egy hangulatos kis kávézó vagy étterem, ahova beülhetnénk szusszanni egyet. No hát, veszély ide vagy oda, méltán kijelenthetjük, hogy ha Olaszország, akkor Toscana, ha pedig Toscana, akkor Firenze kötelező megálló. Ezt a várost látni s érezni kell egy életben legalább egyszer." (Ildikó)

Kóstold meg ezt a kolbászdarabkát! - z.m. fotója

,, A reneszánsz bölcsőjétől, sokan valami sokkoló szépséget várnak. Csalódnak. Nem festői, nem pompás- csipkés- barokkos, hanem szerény és mértéktartó, mégis szép. Az épületek alapanyaga többnyire egy vörös- és sárgásbarna kő, mely Toszkána földjére jellemző. Firenze szépsége a tiszta formákban rejlik, éppen ezért lassabban hat, de annál mélyebben bennünk marad." forrás

,, Nekem elsőre, egyáltalán nem tetszett Firenze. Tömeg, kosz, kevés fa és növény. (Pont szelektív papír gyűjtés lehetett, mert tele volt összekötözött papír kupacokkal.) Mikor másodszor jártunk ott, már kezdtem megkedvelni. Aztán majd egyszer csak elmegyünk, ősszel vagy tavasszal, mikor nincsenek annyian...." (gbe, 2019)

Szállás

Firenze már jó régen készen áll a látogatók áradatának fogadására, nem véletlen, hogy közel 500 szálloda működik a városban. A luxusszállóktól a családias panziókig széles a skála. Jól eleresztett mozi-őrültek megengedhetik maguknak a Ponte Vecchio közelében lévő négycsillagos Hotel degli Orafit, ahol James Ivory Szoba kilátással című filmjét forgatta. (Maga a lakosztály is bérelhető). De például a csupán kétcsillagos, de antik bútoros, a Dómtól mindössze 250 méterre fekvő Hotel Martelli, vagy ugyanebben a körzetben a "századelős" atmoszférájú, háromcsillagos Le Cascine már a "megfizethető" kategóriába tartozik.

90-100 euró/éjszaka ár alatt minden firenzei hotel relatív olcsónak számít.

Ajánlott szállodák a jó ár-érték arány miatt:

2 csillagos: Hotel Ginori Al Duomo

3 csillagos: Hotel Pendini

4 csillagos: Hotel Leonardo Da Vinci , Hotel Residence Hilda, Mercure Firenze Centro

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ahogy máshol is, Firenzében is gyorsan emelkedtek az árak az utóbbi években. Az aranyszabály itt az, hogy ha olcsó szállást keresel, akkor a történelmi központtól távolabb kell megszállnod. A vasútállomás környéke olcsóbb, de nem annyira biztonságos, különösen nők számára éjszaka. Ha nagy lánc szállodákat nézel, tudnod kell, hogy ezek általában meglehetősen messze vannak a központtól, például a Novotel szinte a repülőtér közelében található.

Néhány szálloda, különösen azok, amelyek üzleti utazókra specializálódtak, kedvezményes árakat kínálhatnak hétvégén (például Starhotel Michelangelo) vagy a lassúbb időszakokban, mint a Baglioni. Néha jelentős kedvezményeket is kaphatsz online foglalással. A vasútállomáson található turista információs iroda is kínál szállásfoglalást; gyakran találsz jó ajánlatokat az utolsó pillanatban, de ez nem garantált.

Közlekedés

Én már másodszor éltem Firenzében, de még mindig gyakran eltévedtem a centro szűk utcáin, vagy akárhol máshol, és, bár budapesti kerékpárosként edződtem, napi szintű harcot folytattam a rengeteg autóval, motorral, na és persze a turisták tömegeivel. Próbáltam megérteni az olasz közlekedés rendszerét, amely számomra abból áll, hogy átlag európai szemmel átláthatatlan szabályok között próbálunk túlélni egy cserébe rugalmas szisztémában, ahol nagyon odafigyelünk egymásra.

Parkolás, ha autóval jössz: Firenze Parcheggi Spa Parcheggio Parte, Cím: Via del Ponte Rosso, 4, 50129
15€/nap - 2€/óra
Ennél kedvezőbb parkolót nem fogsz találni. Hidd el mindent végig böngésztem. 😃
Innen szinte végig egyenesen kell 15-20 percet sétálni és bent vagy a város szívébe a dómnál. (2023)

Abraham Clet közlekedési táblái kihagyhatatlanok. A francia művész cca 22 éve él Firenzében, ő tényleg megszépítette a helyiek mindennapjait. A minden nap látott kresztáblákat gondolta újra egy-egy matricával, nagyon szellemesen. (Sajnos hasonlóért nálunk feljelentés/ pénzbüntetés járna.)

Alaposan gondoljuk meg, hogy autónkkal behajtsunk Firenzébe és ott azzal közlekedjve fedezzük fel a várost! Mert nem jó ötlet. Drágák a parkolók és a nevezetességek közel vannak egymáshoz. Találjunk parkolási lehetőséget a város peremén. Érdemes pl. Empoliban parkolni a vasútállomás mellett és vonattal menni Firenze főpályaudvarára, ahonnan gyalog 5 perc az óváros.

Firenzét gépkocsival az A1 autópályán (Autostrada del Sole) lehet megközelíteni Délről és Északról egyaránt. Az út Milanótól indul és végigmegy Dél felé egészen Nápolyig.
Az A11 jelzésű Firenze-Mare autósztráda a tartományi székhelyet több toszkán várossal, köztük Pratóval, Pistoiával, Luccával és Pisával köti össze, kivezet továbbá a tengerpartra Viareggióig és a Versiliai-partig.
A 3-as számú körgyűrűn (Raccordo Autstradale 3, RA3), népszerű nevén Autopalio, mint neve is mutatja kényelmes közvetlen út vezet Sienába.
Az SGC Firenze-Pisa-Livorno Toszkána nyugati felét köti össze Firenzével, köztük Empolit, Livornót, Pisát, Pontederát.

A vonatközlekedés központja a történelmi városrészben álló Firenze Santa Maria Novella vasútállomás, amely önmagában is érdekes, hiszen az 1920-30-es évek olasz "racionalista" építészetének remeke. Innen indulnak a városnéző buszok és ide fut be a Firenze-Roma "velocissima", azaz a szuperexpressz. 20 percenként indul a 7-es számú busz a festői Fiesoléba, ahová római színházáért, a Medici-villáért és 11. századi katedrálisáért érdemes elzarándokolni. A nagysebességű vonatok többségét 2009 óta Firenze Campo di Marte fogadja. E kerületben áll az Artemio Franchi stadion, az AC Fiorentina otthona, valamint a Nelson Mandela Forum sportcsarnok.

A firenzei városi közlekedés javítására utóbbi években villamos-hálózatot kezdtek kiépíteni, amely inkább a mi HÉV-ünkre hasonlít. Ezekből eddig egy működik, a T1, amely a Firenze nyugati részén lévő dombokon fekvő Scandicci várostól vezet a Santa Maria Novella pályaudvar érintésével, az Arnót átszelve Firenze legnagyobb parkjáig, a Le Cascinéig. A T2-t 2011-ben kezdték el építeni, az Amerigo Vespucci repülőtértől a Piazza della Libertáig vezet, miközben megkerüli a történelmi városrészt.

Firenze kiterjedt autóbusz-hálózattal, valamint 78 km kerékpárúttal rendelkezik. Ez utóbbira szükség is van, mivel a történelmi városközpont (centro storico) nagy részét gyalogos zónának nyilvánították, kizárólag a rendfenntartó szervek járművei és a mentőautók hajthatnak be. Három nagy kerékpár-kölcsönzőt is felállítottak: a Santa Maria Novella pályaudvarnál, a Santa Croce templom terén, valamint a Piazza Ghibertin. A város minden kerületében vannak töltőállomások elektromos kismotorok részére. A nosztalgikusoknak ajánljuk az óváros fiákereseit.

Igen fejlett a város "car-sharing" hálózata: összesen 21 olyan parkolót találunk, amelyből előjegyzés alapján elvihetők a gépkocsik, amelyeket a használat végén egy, a lakhelyhez közel eső. Firenze két legnagyobb, fizetős gépkocsi-parkolója a Piazza della Libertán, illetve a Santa Maria Novella pályaudvar alatt van. Mindkettő kb. ezer férőhelyes. Ezen kívül tucatnyi olyan parkoló létezik, amelyekben több mint 100 autó fér el. Mindegyikben vannak külön kijelölt helyek mozgáskorlátozottak járműveinek. Meglepő, hogy a nagyon turistás Firenzében van ingyenes parkoló terület, mégpedig elég nagy kapacitású! A Piazzale Michelangelo-nál lévő parkolóban egész napra ott hagyhatjuk az autónkat, ingyen. Ráadásul már rögtön onnan csodálhatunk egy szuper várospanorámát. A parkolóból 5-10 perc gyaloglással, a Ponte alla Grazie-n átmenve bejutunk a város belsejébe.

Ne kockáztassunk - k.g. fotója

"A Wizzair repül Pisa-ba és onnan egy óra alatt olcsón el lehet jutni Firenze-be."

"Barátainktól, akik minden évben egyszer eljönnek ide, hasznos parkolási tippeket kaptunk. Helyet találni a belvárosban teljesen reménytelen próbálkozás és csak a nagy parkolóházak nyújtanak rá esélyt, súlyos eurókért cserébe. Hűen követtük hát az utasítást és felkerestük a panorámás, ingyenes parkolási lehetőséget a város tetején, a Piazzale Michelangelo-n. A látvány magárért beszél!" forrás

,, A belvárosba nem lehet bemenni autóval, választanod lehet több mélygarázsból. Nincs ingyen persze, nekünk tizenöt euró környéke volt hatórányi parkolás, egész közel a térhez, nagyjából tizenöt perc sétányira. Csak villanyautók közlekedhetnek, meg az ott lakók, így hát minden taxi Prius, vagy Leaf. Némelyik autón folyamatosan szól egy pittyegés, hogy meghallják a járókelők a közeledését, érdekes lehet ezt kibírnia egész nap a sofőrnek. Egylóerős kocsik is rendelkezésre állnak a turistáknak, parkoláskor legelésznek a motorok az eléjük dobott szénazsákból. Tárcsafék van rajtuk hátul.

Délután visszaugrottunk a forgalom zuhatagába, külön frissítő volt a zúzda forgatagában, hogy a fél város le van zárva itt is nyáron az építkezések miatt, offline GPS-szel lehetetlen kikecmeregni, ide már Vaze kell, szerencsére volt." forrás

A vezetés Firenzében nagyon problémás. A történelmi központban – a régi városfalak által határolt széles „viale” (északon az Arno folyó partján) belső területeken – a közlekedés szigorúan tilos, kivéve a lakcímkártyával rendelkező helyiek számára. Ezt a szabályt szigorúan ellenőrzik kamerákkal – ha belépsz a tilos zónába, üldözni fognak és súlyos bírságot kapsz, körülbelül 100 eurót minden kamera után, mielőtt elhagynád a zónát. A város évente több mint 50 millió eurót keres közlekedési bírságokból, ennek fele a forgalmi zónákkal kapcsolatos szabálysértésekből származik.

Ha csak egy napra látogatsz, használd a város szélén található Park & Ride parkolókat, például a Villa Constanza parkolót Itt nem lehet éjszakára hagyni az autót.

Ha előre lefoglalt szállásra vezet a célod a központban, ellenőrizd előre a szálláshelyet: az autó rendszámának (olasz „targa”) megadásával talán el tudnak intézni egy 30 perces mentességet, ami éppen elég ahhoz, hogy megtaláld a szállodát a régi utcák labirintusában, letedd a csomagokat, bejelentkezz, majd kividd az autót a zónából. A központi autókölcsönző irodák hasonló mentességgel és engedélyezett úttal rendelkeznek a városba való belépéshez és kilépéshez.

A Firenze Parking egy tucatnyi parkolót üzemeltet a központ peremén, ahonnan hosszú gyaloglással vagy rövid buszúttal lehet eljutni a központba. Például a Piazza della Libertà-tól északra lévő parkoló napi 10 eurót, heti 70 eurót számít fel.

A központhoz közelebb parkolni drágább: például egy garázs 30 euróba kerül éjszakánként. Az utcán csak kék parkolóhelyet használhatsz, ha szerencséd van, hogy találsz egy szabadat. A fehér parkolóhelyek csak lakosok számára fenntartottak, a sárga parkolóhelyek pedig rezerváltak. Az ár 1 euró óránként, a díj 08:00-tól 20:00-ig érvényes; hagyd láthatóan a jegyet az autóban. Érmékre lesz szükséged, mivel az automata nem fogad el bankjegyeket vagy kártyákat. (2023)

Étkezés

Firenzére is vonatkozik az, ami egész Itáliára: aki itt nem talál a fogára valót, az haljon éhen! "Mindössze" 1276 étteremből lehet válogatni. Az 1913 óta működő, bélszín-specialista Antica Trattoria da Tito 2012-ben elnyerte a Traveller’s Choice díját, de a Dóm-téren lévő, 1580 óta működő Bottega di Donatello is ínycsiklandó választékot kínál. A torkoskodók térjenek be a Medici kápolna közelében lévő Antica Gelateria Fiorentinába, pizzában ugyan a Funiculi a legnépszerűbb, még akkor is, ha nápolyi, de helyieknek is akad több büszkesége, köztük a Signoriától egy ugrásnyira lévő Mamma Mia...

Egy tésztaétel 8 euró körül van, egy húsos étel (secondo piatti) viszont már 15-20 euró. Igazán hiteles toszkán kajálda a Trattoria Mario. Komplikált szabad asztalhoz jutni, de megéri.

A legjobb pizzát állítólag a Gusta Pizza műintézményben sütik.

Sima margarita pizza - A Gusta pizzázó előtt már a nyitás előtt őkigyózó sorok állnak

Nincs újragondolva, túlgondolva, csak egyszerűen ízletes. - a.s. fotója

A világ legjobbjának titulált fagyit a Vivoliban vételezheti az ember. Részletes cikk a firenzei étkezésről a toszkánai étkezési alfejezetünkben olvasható.

A városnézés mellett a helyi finomságokat is kipróbáltuk. Spanyolországhoz hasonlóan itt is népszerűek a reggelizőhelyek, ahol kávé vagy gyümölcslé mellé egy péksütit vagy szendvicset lehet bekapni reggelire.

Itt jegyezném meg, hogy az olaszok csak reggel isznak tejezett kávéfajtákat, délután már csak eszpresszót isznak. Így ha nem szeretnénk kilógni a sorból, tartsuk mi is ehhez magunkat!

Este carbonarat illetve raviolit ettünk. (2022) forrás

"Firenzében a legnépszerűbb utcai étel a pacal. "Tripa" avagy "Lampredotto" felirattal (a két szó a kérődzők összetett gyomrának két különböző részét jelöli) több büfé működik Firenzében. A város különböző pontjain találunk ún. pacalstandokat (tripperie), melyek belsőségeket kínálnak ( a pacalt Firenzében paradicsomszószban készítik, majd meghintik parmezánnal) és lampredottókat, amelyek a marhabélt paninóval és salsa verdével (zöldfűszermártás) tálalják." forrás

Szeletelés - m.s. fotója

,, Firenzében megtiltották, hogy a turisták az utcán ebédeljenek vagy vacsorázzanak, és a rajtakapott látogatókat súlyos pénzbírsággal sújtják. Akár 500 eurós (164 ezer forintos) pénzbüntetést is kaphat az, akit dél és délután 3 óra, valamint délután 6 és este 10 között utcai étkezésen kapnak. Az új szabály csak a város bizonyos utcáira vonatkozik, pl. az Uffizi képtár környékére. A turisták a járdán, a bejárati küszöbökön vagy kocsifelhajtókon sem ülhetnek le ebédelni vagy vacsorázni. Az új szabály 2019. január 6-ig, az olasz idegenforgalmi szezon végéig van érvényben. (2018)" forrás

Sonkás panini - a.s. fotója

,, Firenzében a legnépszerűbb utcai étel a pacal „Tripa” avagy „Lampredotto”. A város különböző pontjain találunk ún. pacalstandokat, melyek belsőségeket kínálnak (a pacalt Firenzében paradicsomszószban készítik, majd meghintik parmezánnal) és lampredottókat, amelyek a marhabélt paninóval és salsa verdével (zöldfűszermártás) tálalják. Különleges csemege a lampredotto bagnato. Ilyenkor félbevágott (sótlan) toszkán zsemlében adják a pacalt némi zöld mártással, magát a zsemlét pedig közvetlenül tálalás előtt pacalszaftba mártják.Nos mi is kipróbáltuk ezt a szendvicset és azt kell mondanom egész finom volt, pedig én nem szeretem a pacalt. Balázs pedig csak evés közben tudta meg, hogy pontosan mit is eszik. (2019)" forrás

A különböző fogyasztási módoknak eltérő árak vannak: az elvitelre készült ételek és az állóhelyi fogyasztás olcsóbb, mint az asztali étkezés. Érdemes előre megkérdezni az árakat, ha asztalhoz szeretnénk ülni, mert különben kellemetlen meglepetések érhetnek. Például egy cappuccino, ha állva fogyasztjuk, 1-3 euróba kerülhet, míg asztalnál 4 euró körüli árat is elkérhetnek.

Firenze gasztronómiája éppolyan élvezetes lehet, mint a művészet. Számos étterem és gyorsétkezde található a városban, a fine diningtól kezdve a helyi kis standokig. A legjobb ár-érték arány az óvároson kívül található, ahol a helyiek étkeznek. A legrosszabb arány valószínűleg a Mercato di San Lorenzo környékén vagy a Dóm közelében található turisták által látogatott helyeken van. Az egyik legjobb éttermek közé tartoznak a Santa Croce negyedben és az Arno túlpartján található Oltrarno negyedben. Sok trattoria nem rendelkezik pizzakemencével, így a pizzát keresőknek a kisebb üzleteket a Sant'Ambrogio negyedben érdemes keresniük.

A legjobb ebédhelyek nem mindig a legjobbak vacsorára. Firenzében a vacsora általában 19:00 és 21:00 között kezdődik. Ha egy hely már 20:00 előtt bezárni készül, lehet, hogy nem a legjobb választás az esti étkezéshez.

A tipikus toszkán ételek közé tartozik a bistecca alla fiorentina, ami egy hatalmas T-bone steak 500 g és 1500 g között. Az ár általában 100 g-ként van megadva, például 3,5 euró/100 g. A crostini toscani pedig toszkán májkrémmel készült apró piritósok.

Firenze sajátos gyorsételének tekinthető a lampredotto, egyféle pacal (marha gyomor, bár kalf pacal is használható). A trippaio-k, akik a város központi terein árulják a lampredottót, közvetlenül a fazékból adagolják a fűszeres és paradicsomos ételt, amit egy toszkán zsemlébe helyeznek. Egy enyhén zöldes, petrezselyem- vagy bazsalikom alapú szósz, illetve egy csípős piros szósz kíséri.

Számos gelato (olasz fagylalt) stand található a városban; egyes szakértők szerint a firenzei gelato a világ legfinomabbja. Gyakran a fagylaltot a vásárlás helyszínén készítik el, így exotikus ízek, mint például görögdinnye, spumante vagy fokhagyma is megtalálható. Nehéz későn nyitva tartó gelato helyet találni, de a Dóm közelében van néhány hely, amely éjfél után is nyitva tart.

Toszkánia a cantuccini, más néven biscotti di Prato hazája is. Tradicionálisan étkezés után élvezik, amikor a cantuccinit vin santo ("szent bor")-ba mártják, de a város boltjaiban is vásárolhatunk belőlük, és bárhogyan fogyaszthatjuk.

Olcsó szint

Számos kávézó és pékség kínál kiváló szendvicseket. A schiacciata szendvicsek a firenzei specialitások közé tartoznak, és általában 4-7 euróba kerülnek. A Palazzo Vecchio közelében található L'Antico Vinaio népszerűsége a közösségi média hatására megnőtt, és akár 45 percet is várhatunk egy szendvicsért. Szerencsére sok hasonlóan jó (sőt, még jobb) és olcsóbb schiacciata lehetőség is található a közelben.

A súly alapján értékesített pizza szintén kiváló megoldás lehet a költségvetés-barát étkezéshez (vegetáriánus és vegán opciók szinte mindig elérhetők), akárcsak bármely kávézó, amely "Primi" táblát hirdet az ablakában, ahol tésztákat és egyéb ételeket találhatunk kedvező árakon. A delikátesz üzletek (rosticcerie) is megfizethetők (és az ételek gyakran nagyon jók), és néhány helyen étkezőhelyek is rendelkezésre állnak, ha nem szeretnénk elvinni az ételt.

A Mercato Centrale piacon vásárolhatunk alapanyagokat piknikhez vagy snackhez. Ez a nagy piac mindent kínál, amire szükségünk lehet, gyakran alacsonyabb árakon, mint a szupermarketekben. A standok néha vákuum csomagolják a vásárolt termékeket, így hazavihetjük őket.

Általános szabály: minél közelebb vagyunk a történelmi óvároshoz, annál magasabbak az árak.

Vásárlás

Néhány helyen vásárolhatunk Firenzében, a Ponte Vecchio-n sorakozó luxus ékszerboltoktól kezdve a világ legismertebb üzleteiig, mint Gucci, Pucci, Ferragamo, Valentino, Prada, Armani, Ermenegildo Zegna, Buccellati, Frette, valamint sok olyan csodás boltig, amelyek még nem váltak világhírűvé. Művészeti és firenzei látványosságokkal kapcsolatos szuvenírek mindenhol megtalálhatók. A gyönyörű firenzei papírral készült könyvek, bőráruk, kézzel készített művészeti naplók, keretek, ceruzák stb. remek ajándékok lehetnek.

Egyre nehezebb jó akciókat találni, de a figyelmes vásárlók még mindig rátalálhatnak kedvező ajánlatokra a fent említett főutcáktól eltérő kisebb mellékutcákban és a város központjában is. A jobb boltok a belvárosban vagy annak közelében kiváló minőségű bőráruval szolgálnak, néha kedvező áron, esetleg egy kis alkudozás után. Az ékszerészek a Ponte Vecchio-n gyönyörű, minőségi munkát mutatnak be, de ezek az árak nagyon magasak lehetnek. A város szélén található boltok jelentősen olcsóbbak. Kiváló vásárló utcák közé tartozik a Via Tornabuoni, a Via del Parione és a Via Maggio. A San Lorenzo piac mára nagyrészt turisták számára készült. Néhány "outlet" is található a külvárosokban.

Firenze egyik legkülönlegesebb üzleteit és látnivalóit az Oltrarno negyedben találhatjuk, amely Firenze "Bal partja", és számos generációnyi kézműves otthona. Ezt a városrészt a központból a Ponte Vecchio-n (régi híd) vagy a Ponte Trinità-n keresztül közelíthetjük meg. Ez az "elrejtett" Firenze mindenképpen megér egy látogatást.

Pinokkió fapofával invitál - u.m. fotója

Turistáknak való (magyarul: túlárazott) üzletek a Ponte Vecchio-n - a.s. fotója

Szórakozás

Az igazi, pezsgő diákélet Firenzében heti 168 órában folytatódik. Már nappal is látható, hogy a helyi népszerű Irish Pub-okban gyülekeznek a fiatalok egy jó sörre, majd az este folyamán különféle szórakozóhelyeken folytatják a kikapcsolódást. Minden nap más zenei stílus dominál a szórakozóhelyeken, így minden ízlés megtalálhatja a neki megfelelő helyet. Télen a zárt helyek, mint a YAB, Twice és Otel, ahol főként populáris zenét játszanak, vonzzák a látogatókat. Az elektronikus zene kedvelőinek érdemes ellátogatni a Tenaxba, ami azonban a külvárosban található, így nem lehet egyszerűen csak hazasétálni az éjszakai mulatozás után. Nyáron, mint máshol is, a nyitott helyeké a főszerep, így a Central Park és a nemrégiben nyílt, Michelangelo téren található Flo várja a látogatókat.

Szórakozás olasz módra avagy kikapcsolódás Firenzében

"Egy kellemes belvárosi sétával összekötött vacsorára vágyunk? Esetleg az ismerőseinkkel, barátainkkal mennénk el táncolni? Vagy csak csevegni ülnénk be valahova, s közben néznénk az aktuális foci meccset egy sör mellett? Kérdés sem merül fel, Firenzében erre mind-mind lehetőségünk támad, sőt még több opció közül is választhatunk. Mint ahogy már említettem korábban, Firenze kulturális központ lévén számtalan lehetőséget rejt magában, és mivel hamisítatlan egyetemi város, ezért igyekszik a fiatalok igényeit minél inkább kielégíteni. Rengetek rendezvénnyel, kiállítással illetve bulizási alternatívával próbál elkápráztatni bennünket. S bevallom, sikerül is neki, hiszen itt mindenki megtalálja a szájízének és hangulatának megfelelő időtöltést.

Az igazi fergeteges diákélet heti 168 órában konstans zajlik a városban. Már napközben is láthatjuk, hogy az itt elhíresült Irish Pub-okban gyülekeznek a fiatalok egy jó sörre, majd az este folyamán valamelyik szórakozóhelyen folytatják a kikapcsolódást. Minden nap más zenei stílussal támadnak a szórakozóhelyek, így minden ízlést kielégítenek. Télen még a zárt helyek hódítanak, mint a YAB, Twice és Otel, ahol mégis leginkább populáris zenét játszanak. Az elektronikus zene kedvelőinek viszont vétek lenne kihagyni a Tenax-ot, amivel csak egy baj van, hogy a külvárosban van, s így nem tudunk egyszerűen csak hazasétálni az átmulatott éjszaka után. Nyáron azonban – mint mindenhol – tért nyertnek a nyitott helyek, ami itt a Central Park illetve, a napokban nyíló, Michelangelo téren tanyázó Flo.

Ha azonban kimerültünk a party fergetegben s csak valami kis kultúrát szívnánk magunkban, akkor színházi produkciókkal is csábít a kultúra fővárosa. Itt van például a Teatro Verdi vagy a Teatro Comunale, ahol igazi gyöngyszemekkel találkozhatunk. Ezen felül ugyebár meghatározhatatlan mennyiségű kiállítás, előadás is várja a kíváncsi látogatókat. A fesztiválokról ne is beszéljünk, mint például a Notte Bianca, vagy annak második felvonása, a Notte Blu. Hihetetlen mód, ilyenkor Firenze összes lakosa az utcákra keveredik és barangol a városban, miközben könnyűzenei koncerteknek, vetítéseknek lehet a szem- és fültanúja.

Kultúrával azonban másképpen is találkozhatunk: hiszen egy regeneráló kirándulásnál nincs is jobb. Körülbelül 1 órányi vonatozással eljuthatunk Pisába, Sienába, Luccába, Livornóba és még folytathatnám a sort a gyönyörűséges városokkal. Valamint ugyanilyen távolságra van a tengerpart is, ahol felfrissülhetünk, úgy a tengerrel, ahogy már csak magával a látvánnyal is. Plusz, parkok tömkelege csábít egy kis kitérőre. Ha romantikázni támadna kedvünk, akkor sem találhatnánk pompázatosabb várost, mint a toszkán főváros. A szorgosan kivilágított utcákat járva kizárt, hogy ne találjunk egy helyes kis vendéglőt vagy éttermet. Itt kipróbálhatjuk az olasz konyha színe javát. Előételnek egy kis crostini misti, ami egy vegyes előétel kavalkádot takar. Majd a jobbnál jobb pasták és pizzák között csemegézgethetünk. S mindemellett szürcsölhetjük a tartomány legnevesebb borait: a Chiantit vagy a Montepulcianot. S a vacsorát megkoronázva nem szabad kihagyni a valódi olasz tiramisut sem. Vagy akár elmehetünk valamelyik fagyizóba is, hiszen az olasz fagyinál nem is bukkanhatnánk jobbra s itt még az íz választék is felülmúlhatatlan – és ezt is tapasztalatból mondom." (Vera)

Estente az utcai előadóművészek bemutatóikat tartják a Palazzo Vecchio előtt. Az előadások széles skálán mozognak, a hegedű-duóktól kezdve a szobroknak öltözködő előadókig. Kiváló hely, ahol megállhatsz, miközben elfogyasztod a vacsora utáni fagyidat.

Közbiztonság&Kellemetlenségek

Firenzében a turista biztonságban érezheti magát. Ennek némi ára van, nevezetesen, hogy a romantikusnak elképzelt városban rendszeresek az álloig felvegyverzett carabinierik (csendőrök) és a Guardia di Finanza (pénzügyőrök) rendszeres jelenléte. Egyébként a világ bármilyen más helyére is érvényes óvatossági alapszabályokat kell betartani ahhoz, hogy ne lopjanak meg minket. Rablás az csaknem kizárt.

Utánzás - h.a. fotója

Erős a biztonságőrzési jelenlét - d.j. fotója

Vörös Jancsi fotója

A turistákkal teli firenzei utcák tipikus képéhez tartoznak az észak-afrikai és fekete-afrikai migránsok, akik illegálisan árulnak kacatokat az utca kövén. A korábban emllített pénzügyőrök megjelenéseikor villámgyorsan elpakolnak, elhúznak,hogy aztán ugyancsak villámgyorsan visszatérjenek az az aszfaltra. Nem árt tudni, hogy a zugárusok által árusított hamisított divatmárkák, Rolex-órák stb. vásárlói is megbüntethetik! Szóval ne vásároljunk ilyen szajrét.

Firenzében is sok a koldus. A templombejáratoknál biztos látunk kéregetőt.

Firenze általában biztonságos és egészséges város, de ügyelj az elkerülhetetlen táska- és zsebtolvajokra. Ezek a tolvajok különösen tömegekben, például a Santa Maria Novella vasútállomás környékén és a buszokon ügyködnek, néha egy színlelt kéregetővel együtt. Ha olyan táskád van, amelynek csendes cipzárja van, könnyen hozzáférhetnek.

Óvatosnak kell lenned éjszaka is, különösen a turisták által látogatott helyeken, mint például a Ponte Vecchio környékén. Itt a zsebtolvajok úgy tehetnek, mintha részegek és barátságosak lennének, majd, amikor nem figyelsz, gyorsan elvehetik a dolgaidat. (2023)

Városnézési tanácsok

A pályaudvarral szemben lévő turista információs irodában adnak ingyenes várostérképet, bár ilyet sok hotel recepcióján is lehet kérni.

Előre megváltott jeggyel, ún. Firenze carddal több múzeum is látogatható és egyéb kedvezményekre is jogosít.

FIRENZE - TISZTELETBELI KONZULÁTUS

cím: Via Belgio 2., 50126 Firenze Italy
telefon: +39-055-653-1817 (fax is) - e-mail: consolatoungheriafirenze@gmail.com
Tiszteletbeli konzul: Prof. Ungár Ferenc

A csapvíz biztonságos, de aki inkább palackozott vizet fogyaszt, az bőséges választékot talál. Álló (naturale) és szénsavas (gassata) vizet ingyen kaphatunk a Palazzo Vecchio falába beépített kútnál.

Ne hagyjuk ki a régió kiváló borait sem!

A Chianti a helyi bor, amit kedvező áron rendelhetünk. Sok étteremben különböző méretű kancsókban kínálnak „házi chiantit”, általában 4 euró alatt.

Látnivalók és nevezetességek

Ezekről külön fejezet található itt: https://utikritika.hu/toszkana/firenze/latnivalok

További beszámolók

Firenzei gondolatok

"Száguldunk a Frecciarossán Firenze felé. Mintha repülnénk, semmi zötykölődés, nem érezzük a sebességet. Alattunk-mellettünk az Autostrada del Solén mintha állnának az autók. Útitársunk egy kedves, mosolygós apáca. Életem Párja – nagy kommunikátor – hamar szóba elegyedik vele. A közvetítő nyelv némi iskolás angol. Mégis, mire megérkezünk, már gyógynövény-recepteket is cserélnek."

"Milyen szelíd, szeretetre méltó ez az Arno, zöldes-kékes hullámzása maga a harmónia, zenét lehetne írni rá. Ki hinné el róla, hogy ez a békés folyó 1966-ban elárasztotta fél Firenzét? Még a Santa Croce templomban is magasan állt a sár. Akkoriban magyarok között terjedt egy hülye vicc: ki a felelős a firenzei árvízért? Az olasz köztársasági elnök. Akit, pechjére, úgy hívtak, hogy Saragat."

"Egy város, ahol a hídlakók nem feltétlenül csövesek. Persze a Ponte Vecchión nem lehet valami nyugodalmas az élet. Kívülről, az Arnóval, a patinás épületek övezte két parttal és az éggel jobban megragadja az embert, mintha rajta járna. Ahogyan alkonyodik, úgy változnak szinte észrevétlenül a színárnyalatok, élesednek a pasztellszínek, vörös-aranyba burkolóznak a házak, pillérek egészen sötétedésig, miközben a felhők fenségesen játszadoznak felettük. Jó lehet itt festőnek lenni és versenyezni a természet ecsetjével."

"Tizenhárom éves vagyok, életem első tolmácsmunkája. A magyar futball-válogatott tagjait kísérem az Öreg Hídon. Csupa nagy név, akiket eddig csak a lelátóról, újságból, tévéből vagy a gombfociból ismertem. Mészöly, Ihász, Bene, Göröcs, Fazekas, Dunai II., Zámbó, Káposzta Benő, Szűcs Lajos. Bennem bíznak, hogy alkudozzak helyettük az aranyboltban. Komoly megbízások teljesítésében közreműködhetek. Sok-sok évvel később többükkel találkozom - Benő "bácsi" még egy ideig fiam edzője is lesz – és felelevenítjük a firenzei sétákat. Most az utcai festők művei jobban érdekelnek."

"Lehet azon vitatkozni, hogy melyik a világ legszebb tere, de a Piazza della Signoria biztosan benne van a Top Tenben. Nemcsak gyönyörű épületei, szobrai, domborművei miatt – nekem Cellini Perseusa a kedvencem a medúzafejjel, és a Neptun-szobor, biztosan azért, mert tenger-szerelmes vagyok – hanem azért, mert minden kövével, loggiájával együtt kerek egész, sem hozzátenni, sem elvenni nem lehetne belőle. Mérete emberléptékű, és mégsem tud rajta akkora tömeg összegyűlni, hogy az embernek légszomja legyen. Van tér és idő arra, hogy elmélyedjünk a nagyság, a mívesség, a fantázia és művészi szigorúság, kövek és testek egymásra találásának tökéletes vegyületében. A Palazzo Vecchionak a déli napfényben gránit-vörös (?) égre emelt ujja mintha a mulandóság és az örökkévaló közti szűk mezsgyére figyelmeztetne."

"A Dante háza előtti kőkútnak támaszkodva ül egy fiatalember és a Commediát olvassa angolul. Nekem az a magyar kiadás van meg, amit Dante születésének 700. évfordulójára adtak ki. Egyszer kölcsönkértem a szüleimtől és elfelejtettem visszaadni. Azóta már van egy Gustave Doré illusztrálta csodálatos albumom és ismerem Dalí rajzait is. Egyszer azért már illene elolvasnom olaszul is. Talán majd ha nyugdíjas leszek."

"Egy időtlen küszöbre ülünk egész délutánt betöltő sétánk vége felé, hogy elmajszoljunk némi gyümölcsöt. Velünk szemben a Neri Szent Fülöpnek szentelt templom. Ösztönösen dúdolni kezdjük: "Tutto vanità, solo vanitá". Gyerekeim kedvence volt, még meg is könnyezték a szerelmében végzetébe rohanó Cirifischiót. Néhány nappal korábban jártunk Rómában az Oratorióban is. Kevés az igazán szeretni való szent, becsüljük meg őket."

"Páromnak van egy szinte földön túli mosolya, amit rendszerint akkor látok az arcán, amikor egy rendkívüli élmény lelke minden porcikáját átitatja. Most ez ilyen pillanat. Megérkezünk a Dóm térre, és feleségem mintha gyökeret vert volna. "Csend lett, nagy szünet. Ez után csak hallgatni lehetett" – írta Szabó Lőrinc. Mi tudjuk, mikor kell megszólalni és mikor nem szabad. Elég egymásra nézni, éppen csak megérinteni egymás kezét, hogy megosszuk egymással e kimondhatatlan szépség örömét."

"Sosem voltam a rangsorok híve, ha bármely művészetről van szó. Ezúttal sem fogom eldönteni, még magamban sem, hogy a párizsi Notre-Dame, a rouen-i, a canterbury katedrális, vagy a Santa Maria del Fiore-e a legcsodálatosabb. Csak azt tudom, hogy a firenzei dóm, akárcsak a másik három, egy másik dimenzió, amelybe mi, szerencsés hangyák, néha bebocsátást nyerhetünk. A hangyaboly zsong, mindenki szeretne minél előbb bejutni. Mi nem vagyunk mindenki. Hadd tülekedjenek csak, addig mi szépen végigpásztázzuk a kaput, az oszlopokat, a csipkeszerű kőfaragásokat. Nem esünk-e a nagyravágyás bűnébe? Bár szemünk és agyunk befogadása nagyobb, mint bármilyen kameráé, a közelébe se férkőzhetünk mindannak az emberfeletti alkotómunkának, amelyre évszázadokat áldoztak."

"Olyan helyen lakunk Óbudán, ahol több templom veszi körül házunkat. Vasár- és ünnepnapokon gyakran megesik, hogy valamennyinek a harangja egyszerre szólal meg. Néha kifejezetten idegesítenek. Dél van, megkondul a Campanile harangja. Ezüstösen csengő, mégis telten zengő kristályhang, mennyei kézzel lefogott szférikus akkord, az isteni kegyelem új halmazállapota. A toszkán levegő teszi? Vagy az ódon házak, tornyok, templomok kövének anyaga? Vagy igaz a harangokra is, amit a hangszerekre mondanak, hogy mindent megőriznek, amit valaha éreztek?"

"Van egy régi szokásunk: minden magaslatra, toronyba, kupolába felmászunk, ami az utunkba kerül. A Santa Maria del Fiore sem ússza meg. A panoráma sem túl pocsék – szép, tiszta idő van, ellátni egészen Fiesoléig, a rozettákon át még rájuk is lehet fókuszálni – a mi szemünk mégis akkor kezd el káprázni, amikor fentről lenézünk a Dóm belsejébe és szembe találjuk magunkat Dante Rondabugyrának térhatású, geometrikus rajzával. Mindezt 500 évvel Vasarely előtt. Az odalent álló emberek még nem is sejtik, hogy szép lassan süllyednek alá a Pokolba!"

"Szentségtörés-e azt mondani, hogy Michelangelo öregkori Pietája szebb, mint a Szent Péter Bazilika remekműve? Egyáltalán, mi az, hogy szép? Szép lehet-e a szenvedés? Szép, ha igaz, hogy elsüssek egy közhelyet: a halál, a gyász, a reménytelenség pillanata egy tömbből faragva, a pillanat, amikor nem hiszünk a feltámadásban. Bernini Mária Magdolnájának megkeményített arcán azonban már ott a bizakodás, a fény ígérete."

"A Dávidot, az eredetit, nem lehet fényképezni. Aki meg akarja örökíteni a mindenre elszánt parittyás pásztort, annak ott a másolat a Piazza della Signorián. Az igazi megérdemel annyi tiszteletet, hogy ne ugrálja körül folyton egy nemzetközi papparazzo-had."

"Ha magyar vagy, akkor itt nem Puskás a varázsszó, hanem Hidegkúti. Érdekes, a toszkánok ismerik a "h" hangot, a "k"-t ejtik így, a magyar "h" mégsem megy nekik. Az Aranycsapat centere olasz kupát és Kupagyőztesek Európa Kupáját nyert a Fiorentinával. Amúgy a "violák" történetének első edzője is, még a 20-as években, magyar volt, Csapkay Károly. Apám Olaszországban nekik szurkol, biztosan azért,hogy ne kelljen színt cserélni, otthon Újpest-drukker. "Nandor" után természetesen nagy örömmel fogadják a magyar válogatottat, amelynek kapusát, Szentmihályit, nemes egyszerűséggel "San Michelének" nevezik. Az éppen friss olasz bajnokkal játsszunk edzőmérkőzést, és 4-2-re verjük őket De Sististől, Chiarugistól, Amarildóstól. Dunai Anti hármat vág. A másnapi sajtó a magyaroktól hangos. Mindezt három hónappal Marseille előtt."

"A módosult tudatállapot elérésére számtalan lehetőség van Firenzében. Pláne az olyan poli-őrülteknek, mint amilyenek mi vagyunk. Mi ugyanúgy be tudunk zsongani a hihetetlen alakú ősfáktól, mint Botticelli Vénuszától, vagy a Santa Croce kolostorának kerengőjétől. A Bobolit nekünk találták ki. Az "emeletes" kertben vígan űzhetjük egyik kedvenc játékunkat, hogy ki mit lát meg egy-egy fatörzsben, gyökérben, hol lapul egy-egy arc, figura, vagy akár egy ezertestű kígyó. Mert ott vannak bennük, csak arra várnak, hogy valaki észrevegye őket."

"Egy város nem teljes nekünk piac nélkül. Itt sem nehéz a torkosság bűnébe esni a sajtok, sonkák, édességek láttán, éppen ezért kifogjuk a szelet a kísértés vitorlájából, és alaposan bepizzázunk, mielőtt levezetésként végigjárjuk a Mercato Nuovót. Persze a vadmalac is kap egy kis simogatást, az nem létezik, hogy ne jöjjünk ide vissza." (Göbölyös N. László gondolatai)

Sokan úgy érkeznek Firenzébe, a reneszánsz bölcsőjébe, hogy valami azonnal lenyűgöző, mesés látványt várnak. És gyakran meglepődnek – mert Firenze nem harsány, nem csipkésen barokkos, nem akar azonnal elkápráztatni. Egyszerűbb, visszafogottabb, de mégis különlegesen szép. Épületeinek meleg tónusú vöröses és sárgásbarna köveiben ott rejlik a toszkán föld színe. A város bája a letisztult formákban és az arányok harmóniájában rejlik – lassabban bontakozik ki, de annál mélyebbre vésődik az emlékeinkbe.
A legnagyobb hatást kétségtelenül a Santa Maria del Fiore-székesegyház teszi ránk. Monumentális, a maga 169 méteres hosszával és 104 méteres szélességével a harmadik legnagyobb templom Olaszországban, és a negyedik az egész keresztény világban. Ahogy egy keskeny kis utcáról kiérünk a térre, hirtelen előttünk tornyosul a dóm – annyira hatalmas, hogy a szemünk nehezen tudja befogadni, hát még a fényképezőgép! Szinte megszédül az ember, miközben felnéz a kupolára – lenyűgöző élmény.

A szomszédos kápolna díszes belső tere még talán túl is szárnyalja a dóm hatását: a falakon bibliai jelenetek elevenednek meg festményeken és freskókon. A folyón átkelve továbbsétáltunk a Palazzo Pitti felé. Itt már sok fáradt látogató pihent meg a köveken, egyre kevesebben vállalkoztak arra, hogy belépjenek a múzeumba – pedig ott őrzik a reneszánsz művészet kincseit. Mindig egy kicsit elszomorít, hogy az idő és az energia véges – de talán legközelebb ügyesebben osztjuk be.

A legszebb kilátás Firenzére a Michelangelo térről nyílik, ahová a 12-es és 13-as buszokkal lehet feljutni a Santa Maria Novella térről. Fentről a város szinte teljes pompájában tárul elénk, a vörös kupolával és a cseréptetők tengerével. A tér tele van ajándékárusokkal, de ez nem vesz el a hangulatból – inkább csak színesíti. A teraszokkal szegélyezett kávézók egyikében üldögélve olyan békés és emelkedett érzés fogott el minket, hogy észre sem vettük, mennyire repül az idő. Végre innen sikerült egy képre sűríteni a hatalmas dómot – a lencse egyszerre látta át a történelmet és a tájat. És ahogy leszállt az este, Toszkána fővárosa még szebbé vált – fényei lágyan rajzolták át a város kontúrjait, mi pedig csak ültünk, néztük, és újra meg újra rácsodálkoztunk.

A Gucci múzeumban meglepően kevesen voltak, így úgy döntöttem, benézek és alaposan körülnézek. Nem túlzás azt mondani, hogy tátott szájjal bolyongtam a vitrinek között – a régi Gucci-táskák látványa egyszerre volt nosztalgikus és lenyűgöző. És ha már divat… egy fantasztikus outletet is felfedeztem kicsit távolabb, nagyjából 40 kilométerre Firenzétől. Ez a híres The Mall, ahol a legnagyobb márkák – Prada, Gucci, Valentino és még sok más – saját üzlettel vannak jelen.

Megnézni mindenképp megéri, bár az árak még így is jócskán meghaladják az otthon megszokott szintet. Ennek ellenére néhány különleges darabra azért rá lehet akadni. Végül nem vettem semmit, de a Prada boltban történt egy kis kellemetlenség: ahogy beléptem, megszólalt a biztonsági riasztó. Mint kiderült, a pénztárcám volt a ludas, amit a táskámban vittem. A biztonsági őrök – természetesen kifogástalan, elegáns olasz öltönyben – udvariasan, de alaposan átnézték a táskámat, és csak ezután engedtek tovább. Ezek után kissé elment a kedvem a vásárlástól.

Volt, hogy csak úgy sétálni szerettem volna a belvárosban, nézni az épületeket, átadni magam a hely hangulatának. De ezt a tömegek sokszor lehetetlenné tették – szinte mindenütt turisták hömpölyögnek, mindenki fotóz, mindenki keres valamit. Ez persze nem csak Firenzére jellemző: ugyanígy van Pisában, Rómában, vagy bármely más híres európai városban. Így hát – bár nem mindig könnyen – megpróbáltam elengedni az elvárásokat, és mégis élvezni azt, amit Firenze így is nyújtani tudott. Mert tud – csak máshogy, mint ahogy azt először elképzeltem.

Firenze ma már inkább a múlt dicsfényéből él, de még mindig bőségesen meríthet belőle. Ami értékes volt benne, azt megőrizte, a felesleges cicomák viszont az idők során lekoptak róla. Olyan, mint egy gazdag múltú, érett asszony, akinek minden ránca, minden málló oszlopa és odafüggesztett balkonja valamilyen régi történetet suttog. Mivel most jártam itt először, természetesen nem hagytam ki az Uffizi képtárat – ezt a szinte végeláthatatlan bőségű gyűjteményt, ahol a zöldes bőrtónus, áttetsző kék drapériák, tömzsi puttók és aranyló fénycsóvák között repkedő madarak minden sarkon visszaköszönnek.

Az igazat megvallva, számomra ez a végtelenségig ismételt ikonográfia inkább fárasztó volt, mint lenyűgöző. Talán azoknak szól igazán, akik otthonosan mozognak a festészet technikai finomságai vagy a szimbolika nyelve között. Amikor végre eljutottam Botticelli híres „Vénusz születése” című festményéhez, tudtam, hogy itt találkozik mítosz és valóság – méghozzá nem is mindig harmonikusan. Botticellinek bizony akad jobb munkája is a közelben, még ha a fő attrakcióban a híres Giuliano Medici szeretőjét örökítette is meg istennőként. Gyanítom, a festmény körüli kultusz inkább a modell és a hírverés miatt alakult ki, mintsem a mű valódi művészi ereje okán.

Végül nem a galériák, hanem a város látványa fogott meg igazán: egy dombról figyeltem a várost, tisztelettel, de némi távolságtartással. Séta közben aztán mégis újra és újra elámultam: minden párkány, minden kiforduló sarok, minden eresz alatt megbúvó részlet olyan szépséggel szólított meg, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Firenze dicsősége valóban múlt idő, de a jelenében is ott van valami, amit csak kevesen tudnak így viselni: a méltóság és az örök jelenlét.

Firenze óvárosa meglepően kompakt. A legtöbb látnivaló gyalogosan is kényelmesen elérhető, így a város bejárása nem kíván különösebb logisztikát – csak egy jó cipőt és nyitott szemet. Körös-körül toszkán dombok ölelik, a közepén pedig az Arno folyó kanyarog, amely bár nem a legtisztább vizű, cserébe festői hidakkal ajándékoz meg bennünket, amelyek egyik partról a másikra vezetnek – különösen a Ponte Vecchio varázsolja el az embert.
Firenze egész évben népszerű, így a turisták sosem fogynak el – legyen szó amerikai, ázsiai vagy más európai látogatókról. Az utcák nappal és éjjel is élettel telnek meg: a teraszokon beszélgetés, nevetés, borozás, fagyizás zajlik, a szűk utcákon pedig állandó a mozgás. A közbiztonság kiváló, a rendőrautók jelenléte megnyugtató, a belvárosban pedig sokszor látni járőröző polgárőröket is. Esténként minden kivilágítva, szinte színpadként tárul elénk – és még ha egy szórakozóhelyről tér is haza az ember, nem kell aggódnia.

Egyvalamit viszont tudni kell: az olasz férfiak valóban közvetlenek. Nem tolakodók, de nem is túl félénkek – megszólítanak, próbálkoznak. Ám ha az ember egyértelműen és udvariasan jelzi, hogy nincs igény társaságra, elfogadják a választ.

A múzeumok, paloták jelentős része kedvezményeket nyújt EU-s állampolgároknak és diákoknak, és van egy különösen jó lehetőség: minden hónap első vasárnapján a legtöbb múzeum ingyenesen látogatható. Cserébe viszont hosszú sorokkal kell számolni, már reggel is.

Az árak tekintetében Firenzére érdemes felkészülni: ez nem az olcsó kisvárosok egyike. Étkezésben, belépőkben, szállásban is a drágább olasz városok közé tartozik – de egy ilyen élményért talán nem is sajnálja az ember a kiadásokat.

ha már a Firenzei dómhoz keveredtünk, akkor körbe is jártuk (valami különlegesen gyönyörű!), elsétáltunk az Uffiziig, megnéztük a Dávid meg a Neptun szobrot, majd átsétáltunk a Ponte Vecchion. Végre utolértük a barátainkat és egy bárban ettünk gyors ebédet. Gondoltuk, a Boboli kert pont jó lesz programnak, így a gyerekeknek is lesz hely futkosni. (Egyébként csodálatra méltó, ahogy az egymás nyelvét nem beszélő gyerekek milyen könnyen túl tudnak lendülni ezen az aprócska akadályon, és gond nélkül játszanak végig egy egész délutánt). A Pitti palota előtt, ahonnan a Boboli kertbe is be lehet jutni, kilóméteres sor állt belépőjegyért. Szóval mi inkább megvettük online, vállalva a 3 EUR plusz költséget (ez máshol pont fordítva szokott lenni, na mindegy). A Boboli kert viszont lenyűgöző! Olyan mint egy labirintus, amiből időnként kilátni Firenze tornyaira, néha kukucskálva, néha meg úgy hogy beterít a látvány. Ehhez persze több dombot is meg kell mászni, úgyhogy jobb, ha nyáron van nálunk egy nagy kulacs víz, meg kényelmes cipő. A sok mászáshoz motivációként beígértük a gyerekeknek (meg magunknak) Firenze legjobb fagyiját. Ezt a Gelateria Della Passera-nál találtuk meg. Tényleg zseniális fagyit készítenek és csak friss alapanyagokból (ezért nincs pl. eper fagyi nyáron). Amikor sorban álltunk (itt is...), épp akkor hozta a zöldséges ládában a friss fügét a fagylaltozóba. (2023)

Kerékpáros Casanova - M. S. fotója

A firenzei forgatag után valami csendesebb, nyugalmasabb helyre vágytunk, távolabb a belváros nyüzsgésétől. Átkeltünk az Arno folyón, majd felsétáltunk a Piazzale Michelangelo teraszára, ahol egy monumentális Dávid-szobor másolata figyeli a várost. Ez persze még mindig része a turisták kötelező körének, de M., a barátnőm lelkünkre kötötte: ha már itt vagyunk, ne álljunk meg. Sétáljunk feljebb, egészen a San Miniato al Monte templomig és a hozzá tartozó temetőhöz – megéri.

És igaza lett. A kaptató hosszú volt, a lépcsők száma végtelennek tűnt, a hőség pedig valósággal ránk nehezedett. Még a homlokunkról is csorgott az izzadság, miközben a Google Maps autója elhúzott mellettünk (később persze megnéztük, rajta vagyunk-e – nem vagyunk). De mire felértünk, körülöttünk a toszkán táj kéklő dombjai, a karcsú ciprusok és valami megfoghatatlan béke fogadott bennünket.

Itt már alig akadt turista – talán a legtöbben nem veszik a fáradságot, hogy idáig feljöjjenek, pedig még busz is jár a környékre. A temetőben barangolva egyszer csak ott állt előttem Franco Zeffirelli sírja – csendesen, visszafogottan, mégis megrendítően. A torkomban gombóc, megint. Aztán beültünk a templomba – pihenni, hűsölni, megnyugodni.

A templomban eleinte teljes volt a csend. Aztán egyszer csak egy kórus éneke töltötte be a teret – talán próbáltak, mit sem sejtve arról, hogy akaratlan hallgatójuk is akad. A zsoltár hangjai lágyan szálltak a boltívek alatt, belénk bújtak, elcsitítottak. A padban ülve mélyeket szívtam a templom jellegzetes, hűvös, füstölős illatából – s ezzel együtt gyerekkorom templomi délutánjai is visszaköszöntek, amikor még nagymamám mellett üldögéltem a vasárnapi miséken.

Ott, azon a helyen végre nem ragadt ránk a ruha, és a levegő is könnyebben járt – mintha nemcsak testileg, de lelkileg is megérkeztünk volna valahová.

Hivatalos nevén Santa Maria del Fiore bazilika – de Firenzében elég csak annyit mondani: a Dóm, és mindenki tudja, miről van szó. A budapesti Medici-kiállítás óta még jobban csodálom ezt a lenyűgöző építészeti együttest, amelyet a reneszánsz korszak egyik legnagyobb zsenije, Brunelleschi vitt diadalra – szó szerint kupolát emelt a város fölé. Nem is csoda, hogy Firenzében minden jómódú család az ő terveit szerette volna látni a házán, kápolnáján, síremlékén.

A Santa Maria Novella templomnál kezdtük a napot – közvetlenül az állomás mellett magasodik, szép és harmonikus homlokzattal –, majd innen indultunk tovább a Dóm felé. És ahogy kiértünk a térre, megint csak elakadt a szavunk. Minden a helyén van, minden tökéletes arányú, a kompozíció egyszerűen hibátlan. Egyetlen bánatom csak az volt, hogy nem volt nálam nagylátószögű objektív – így a fotón a harangtorony kissé ferdének tűnik, noha a valóságban egyenes, mint a vonalzó. De van benne valami kedves: mintha udvariasan előrehajolna a képen, s azt mondaná: „hahó, engem se hagyjatok ki!"

A Dóm mellett ott áll a keresztelőkápolna, melynek dísze, a híres „Paradicsom kapuja”, most is épp úgy ragyogott a napon, mint a festményeken. A belépéshez persze sorban kellett állni – Olaszországban ez szinte az alapélmény része, aki járt már erre, az tudja. Végül bejutottunk, és elhatároztuk: megmásszuk a kupolát – 463 lépcsőfok vezet fel a csúcsra. A túrát azonban vasárnapra halasztottuk, ami utólag nem bizonyult jó döntésnek (a tömeg miatt).

A Dóm után elsétáltunk Dante szülőházához is – csak röviden, inkább jelképesen tisztelegtünk előtte. A déli hőség már erősen érezhető volt, úgyhogy beültünk egy kis bárba: szendvics, egy palack hűtött ásványvíz, egy kis pihenő. Aztán már indultunk is tovább – irány a Santa Croce, Firenze újabb ékköve. Mert itt mindig van még valami, amit látni kell, valami, ami újabb rétegét fedi fel a város lényegének.

Firenze – egy város történelmének dióhéja
A mai Firenze területe már évezredekkel ezelőtt is lakott volt: az első nyomok a kora vaskor idejéből származnak. A Kr. e. 8–7. században az etruszk Fiesole város emelkedett a környéken, ám az igazi városalapítás a rómaiakhoz kötődik. A Kr. e. 1. században alapították meg Florentia nevű kolóniájukat – a virágzó név pedig hosszú távra meghatározta a város identitását.

A népvándorlás korában – különösen az V–VI. században – Firenze súlyos csapásokat szenvedett el, s hosszú ideig hanyatlott. Csak Nagy Károly uralkodása idején, a VIII. században kezdődött meg az újjáépítés, amely új lendületet adott a településnek.

A középkor viszont újabb tragédiát hozott: a XIV. századi pestisjárvány Firenzét sem kímélte, a lakosság jelentős része odaveszett. Mégis: ezután kezdődött el a város igazi felemelkedése – egy névhez köthetően.

A Medici család hatalomra jutásával Firenze nemcsak gazdag, hanem világhírű is lett. Művészet, tudomány, építészet: mind virágba borult. A város a reneszánsz szellemi központjává vált, ahová zarándokoltak a művészek, gondolkodók, patrónusok.

A Mediciek uralma után, a XVIII. században a város osztrák kézre került, majd 1865-ben – alig néhány évtizeddel az olasz egyesítés előtt – Firenze csatlakozott az Olasz Királysághoz.

A XX. század második felének legsúlyosabb sebeit a második világháború okozta: a visszavonuló német csapatok felrobbantották Firenze hidjait – egyedül a Ponte Vecchio maradt épségben. A történelmi épületekben keletkezett károk helyreállítása húsz évbe telt.

A Medici család – a firenzei történelem szívverése

A Mediciek nevét először a XIII. században említik az iratok. Eredetileg gyapjúkereskedelemmel foglalkoztak – ebből teremtették meg alapvagyonukat, amelyet aztán a banküzletág révén növeltek hatalmasra a XIV–XV. században. Sorra nyitották bankfiókjaikat egész Itáliában, s ezzel egy időben elkezdtek bekapcsolódni a politikai életbe is.

Eleinte csak Firenzében töltöttek be rangos tisztségeket, például viselték a város első méltóságát, a gonfaloniere címet. 1434-től azonban Cosimo de’ Medici már nem csupán befolyásos polgár volt – hanem maga a Firenzei Köztársaság tényleges vezetője. Ebben az időszakban robbant be igazán a város a történelem színpadára. Firenze fejlődött, a Medici vagyon pedig olyan művészeket támogatott, mint Michelangelo, Botticelli vagy Leonardo.

1569-ben I. Cosimo – aki egy másik Cosimo volt – megkapta a Toszkánai Nagyherceg címet, és ezzel a család beírta magát a hercegi dinasztiák közé. A hatalmuk olyan erős volt, hogy több családtag is eljutott a pápai trónig.

A dinasztia végül 1737-ben halt ki – az utolsó uralkodó, Gian Gastone Medici halálával. A Medici család ezzel lezárta saját korszakát – de örökségük tovább él minden firenzei utcasarokban, minden templomhomlokzaton és minden olyan festményen, amelynek megszületéséhez ők adták a kezet.

Fotóegyveleg

K. G. fotója

kortárs flaszterművészet - m.s. fotója

Afrikai migráncsok szabadtéri klubja - m.s. fotója

Buena notte! - a.s. fotója

Tekintet - d.j. fotója

Vissza az elejére

Jemen_info3

1970. 01. 01. 01:00 |

Földrajz | Időjárás | Történelem | Manapság | A jemeniek | Turista etikett | Jemeni konyha | Fotóegyveleg

Easy rider - Elter Karcsi fotója

Földrajz

Jemen földrajza változatos és összetett, amely öt fő régióra osztható:

Parti síkság: A Tihamah parti síkság alacsonyan fekvő, lapos terület, amelynek egyes részei nagyon termékenyek a hegyekből lefolyó patakok miatt. A Föld legforróbb helyei közé tartozik Tihamah. A legtöbb település a part mentén található, mert a sós tengeri levegő enyhíti a hőség hatását.

Nyugati hegységek: A parti síkság hirtelen véget ér a nyugati hegységnél, ahol az Afrikából érkező monszunesők a Vörös-tengeren áthaladva felerősödnek, és a hegyek csipkézett csúcsai által megakadályozva kicsapódnak. A nyugati hegység egyes részei, különösen Ibb és Ta'izz, esőerdőkre jellemző csapadékmennyiséget kapnak, ami termékeny földet biztosít kávé, qat, búza és cirok termesztéséhez. A hegyek itt hosszú emelkedőkkel rendelkeznek; legtöbbjük 600 m-ről 2,135-3,050 m magasságig emelkedik. Jelentős csúcsok közé tartozik a Jabal Sumarah, Jabal Ba'dan, Jabal Sabir és Jabal Ad Dukayik, mind körülbelül 3,000 m magasak.

Középső hegységek: Ez inkább egy fennsík, dombos területekkel a tetején, mert a hegyek kevésbé csipkézettek és kevesebb csapadékot kapnak, mivel a legtöbb eső a nyugati hegységben hullik le. Az Arab-félsziget legmagasabb hegyei itt találhatók, beleértve a legendás Jabal an Nabi Shu'ayb-ot a főváros, Sana'a közelében, amely körülbelül 3,660 m magasságban fekszik. A középső hegységek egyes részei rendkívül termékenyek, mint például Dhamar környéke, és a középső hegységek hőmérséklete is szélsőséges. A napi hőmérsékleti ingadozások a legnagyobbak a világon, nappali csúcshőmérséklet körülbelül 26-27 C, míg éjszaka fagypont alá süllyedhet. A középső hegységek nagy része, a hegyeket kivéve, 2,000-2,440 m magasságban található.

Központi fennsík: A középső hegységek fokozatos lejtése után egy 915-1,525 m magasságú fennsíkra érkezik, amelyet völgyek és wadik, vagyis patakok szelnek át. Ez a terep nem olyan durva, mint a középső vagy nyugati hegység, de a növényzet csak a völgyekben vagy a wadik közelében lehetséges, mert ezek sok öntözővizet biztosítanak a csapadékból, amely csak a távoli területeken fordul elő. Villámárvizek nagyon gyakoriak. Ez a fennsík Shabwah-tól Hadhramauton és Al Mahrán keresztül Dhofarig terjed Ománban, amelyet sok jemeni Nagy-Jemen részének tekint, nem is beszélve Najranról, Jizanról és Asirról Szaúd-Arábiában.

Sivatag: A Rub Al-Khali, azaz az Üres Negyed, a világ legveszélyesebb sivataga és a legnagyobb homoktenger, Északkelet-Jemenben, Délkelet-Szaúd-Arábiában és Északnyugat-Ománban található. Évekig egyáltalán nem esik eső, és szinte nincs növényzet. A hőmérséklet elérheti a 61°C-ot.

Sokotra - sárkányfa - Ohotin Viktor fotója

Időjárás és éghajlat

Az ország klímája száraz és forró, a csapadék mennyisége a domborzati viszonyoknak megfelelően változik. A tengerparti sávban ehhez magas páratartalom is társul. A belső területeken meglehetősen nagy a napi hőingadozás: éjjel nem ritka a fagypont körüli hőmérséklet, miközben nappali hőmérséklet általában 30 °C körüli.

Történelem

Dél-Arábia és Jemen modernkori története 1918-ban kezdődött, amikor Jemen elnyerte függetlenségét az Ottomán Birodalomtól. 1918 és 1962 között a Hammaddin család uralta monarchiáként. Észak-Jemen 1962-ben vált köztársasággá. Dél-Jemen viszont csak 1967-ben vált függetlenné a britektől. 1970-től Dél-Jemen kommunista kormányzati rendszert honosított meg.

A két ország 1990-ben egyesült Jemeni Köztársaságként.

Részletes:

Jemen régóta a kultúrák kereszteződésében létezik, Dél-Arábiában való elhelyezkedésének köszönhetően kapcsolódik a Közel-Kelet legősibb civilizációs központjaihoz. A Kr. e. 12. század és a 6. század között a minaeai, sabaei, hadramauti, qatabani, ausani és himjarita királyságok része volt, amelyek ellenőrizték a jövedelmező fűszerkereskedelmet, majd etióp és perzsa uralom alá került. A 6. században a himjarita király, Abu-Karib Assad áttért a zsidó hitre. A 7. században az iszlám kalifák kezdték meg az ellenőrzés kiterjesztését a területre. A kalifátus felbomlása után Dél-Arábiát számos dinasztia irányította, amelyek részben vagy egészben uralták Dél-Arábiát. Perzsa eredetű imámok időszakosan 160 évig uralkodtak Jemenben, teokratikus politikai struktúrát hozva létre, amely a modern időkig fennmaradt.

Az egyiptomi szunnita kalifák a 11. század során Jemén nagy részét elfoglalták. A 16. századra, majd ismét a 19. századra Jemen az Oszmán Birodalom része lett, és egyes időszakokban az imámok egész Jemen felett gyakorolták az irányítást.

Dél-Arábia és Jemen modern történelme 1918-ban kezdődött, amikor Jemen függetlenné vált az Oszmán Birodalomtól. 1918 és 1962 között Jemen a Hamidaddin család által uralt monarchia volt. Észak-Jemen 1962-ben köztársasággá vált, de csak 1967-ben vonult ki a Brit Birodalom, amely a 19. században védelmi övezetet alakított ki Áden dél-arábiai kikötője körül, és létrejött Dél-Jemen. 1970-ben a déli kormány névlegesen kommunista kormányrendszert fogadott el. A két ország 1990. május 22-én egyesült Jemen Köztársaság néven.

Az egyesülés azonban nem vezetett békéhez. Az USS Cole nevű amerikai hadihajót 2000-ben megtámadta az Al-Káida Ádenben, miközben üzemanyagot vett fel. Azóta az Arab-félszigeti Al-Káida megerősödött az országban, és az Egyesült Államok válaszul többször támadott jemeni célpontokat drónokkal. A hosszú ideig tartó diktátor, Ali Abdullah Szaleh kormánya az arab tavaszhoz kapcsolódó drámai tiltakozások közepette bukott meg 2012-ben, de utódja, Abd Rabbu Manszúr Hadi korábbi alelnök alig sietett a tüntetők által követelt reformok bevezetésével, és a síita húszik milíciája 2015 februárjában átvette a kormány irányítását. A szunnita arab kormányok, különösen Szaúd-Arábia, közel álltak Szalehhez és Hadihoz, és ellenzik a síita uralmat ebben az arab országban. Egy szunnita iszlamista koalíciót, az Al-Islahot támogatják a húszi erők elleni polgárháborúban, és brutális bombázási kampányt vezettek, amely jelentősen károsította az ország infrastruktúráját

Manapság

6,8 millió jemenit azonnali éhezés fenyeget, további 10,2 millió jemeni van válságban, vagyis gyakorlatilag már ők is éheznek, csak az életük nincs veszélyben. Közvetlen veszélyben. Még.
Ez összesen 17 millió ember, Jemen teljes, 28 milliós népességének több mint 60 százaléka.

Az éhínség Jemen két legnépesebb kormányzóságában, a népesség negyedének otthont adó Taiz és Hodeidah kormányzóságokban a legfenyegetőbb. Ebben a két tartományban zajlik legintenzívebben a háború.

A helyzetet nem egyszerű megoldani, mert abban nagyon nagy szerepet játszik az országban évek óta dúló, mostanra nemzetközi konfliktussá, jelző nélküli háborúvá szélesedő polgárháború. (2017)

"A statisztikák szerint a jemeni nők hetven százaléka analfabéta, a legtöbb lány az általános iskolát sem fejezi be, mivel a szülőknek általában csak egy gyermek taníttatására van pénzük, azt pedig fiúkra költik. Bár ma már a Szanaai Egyetemre járóknak körülbelül 50 százaléka nő, tanulmányaik befejeztével a legtöbbjük nem talál munkát.

Az országban nagyon gyakori a gyerekházasság, a nyomorgó szülőknek sokszor anyagilag is megéri férjhez adni kilenc-tíz éves lányaikat. Jemenben egyébként korábban már érvényben volt egy törvény, amely megtiltotta a 15 évesnél fiatalabbak kiházasítását, ám a parlament a kilencvenes években ezt a szabályozást eltörölte, arra hivatkozva, hogy a szülőknek jogukban áll akkor férjhez adni lányaikat, amikor csak akarják. A jemeni szociális minisztérium adatai szerint 2010-ben minden negyedik menyasszony még nem töltötte be a 15. évét, amikor megköttetett a házasság.

Jemenben a férj és feleség kapcsolatát nagyon szigorú törvények szabályozzák: a többi között a nőknek még a házat sem szabad elhagyniuk a férjük engedélye nélkül, a házaséletet szabályozó passzus pedig megengedi a házasságon belüli nemi erőszakot.

Egy jemeni nőnek a "nemek" körül forog az élete. Nem kerékpározhatnak, nem maradhatnak ki sokáig a barátokkal, nem beszélgethetnek a politikáról vagy vallásról, nem halogathatják a férjhez menést, nem válhatnak el, nem járhatnak fedetlen hajjal, nem tanulhatnak tovább, nem utazhatnak egyedül, és nem lehetnek férfi barátaik. Csupán azért, mert nőnek születtek.

Sokan talán nem is hallottak még Jemenről, vagy valami távoli, talán nem is valóságos vidéknek gondolják. Pedig Jemen létezik. Egy csodálatos és titokzatos szépségű ország, amit a háttérben diktatórikus hatalmak irányítanak.

Ezt a helyet olyanok irányítják, akik háborút szítanak, vallási konfliktusokat és politikai nyugtalanságokat okoznak. A szunnita és síita vallási konfliktusok és a korrupt vezetők tönkreteszik a jemeniek életét, gazdaságát. (2016)" forrás

A jemeniek

Előfordulhat, hogy azt gondolnád, Jemen az egyik etnikailag homogénebb ország a Közel-Keleten, ha csupán azt tudnád, hogy a lakosság közel 100%-a arabnak vallja magát. Azonban sok jemeni erősen kötődik helyi, szektás és törzsi identitásához, és a politikai különbségek is mélyek, ami gyakran vitatott és néha erőszakos sokszínűséget eredményez.

A jemeni emberek jellemző tulajdonságai, szokásai, hagyományai és társadalmi berendezkedése sokrétű és összetett, mélyen gyökerezik a történelmi és kulturális hagyományaikban. Íme néhány jellemző vonás:
Társadalmi és kulturális jellemzők:

Vendégszeretet: A jemeni emberek híresek a vendégszeretetükről. Az idegenek meghívása otthonukba és megvendégelése gyakori és elvárt viselkedés. A vendégszeretetet vallási és kulturális kötelességként is kezelik.

Család: A család központi szerepet játszik a jemeni társadalomban. A nagycsaládok gyakran együtt élnek, és a családi kötelékek nagyon erősek. Az idősebb családtagok tisztelete különösen fontos.

Törzsi azonosságtudat: A jemeni társadalom jelentős részét a törzsi hovatartozás határozza meg. A törzsek közötti kapcsolatok és az ezekhez fűződő identitás nagy befolyással bír a mindennapi életre és a politikai helyzetre is.
Vallási és kulturális szokások:

Vallás: Az iszlám, különösen a szunnita és síita ágazatok, mélyen áthatja a jemeni élet minden aspektusát. A vallás nemcsak a spirituális életben, hanem a társadalmi normákban és törvényekben is központi szerepet játszik.

Qat: A qat rágása társadalmi szokás, amely a nap jelentős részét kitölti. A qat rágása közösségi tevékenység, amely során az emberek összegyűlnek, beszélgetnek és üzleteket kötnek.
Női egyenjogúság:

Nők helyzete: A jemeni nők helyzete nagymértékben függ a lakóhelyüktől és a helyi kulturális normáktól. A városi területeken a nők számára több lehetőség nyílik az oktatásra és a munkavállalásra, míg a vidéki területeken a hagyományos nemi szerepek és a korlátozások erősebbek lehetnek. A nők jogai és lehetőségei jelentősen korlátozottak, és a női egyenjogúság kérdése komoly kihívásokkal néz szembe.
Idősek tisztelete:

Idősek tisztelete: Az idősebbek tisztelete és megbecsülése mélyen beágyazódott a jemeni kultúrába. Az idősebb családtagok iránti tisztelet megnyilvánul a mindennapi életben, a döntéshozatalban és a családi tanácskozásokban.
Vérmérséklet és viselkedés:

Vérmérséklet: A jemeni emberek általában barátságosak és vendégszeretőek, de a kulturális és törzsi hagyományok miatt a viselkedésük és hozzáállásuk változhat. A tisztelet és az udvariasság alapvető elvárás, különösen az idősebbekkel és a vendégekkel szemben.

Konfliktuskezelés: A törzsi hagyományok és a törzsi igazságszolgáltatás még mindig jelentős szerepet játszanak a konfliktusok megoldásában, bár a modern jogrendszer is érvényben van.
Ünnepek és hagyományok:

Hagyományos öltözet: A hagyományos jemeni öltözetek, mint például a férfiak által viselt „jambiya” (görbe tőr) és a nők által viselt „abaya” (hosszú köpeny), még mindig gyakoriak és a kulturális identitás fontos részét képezik.

Ünnepek: Az iszlám vallási ünnepek, mint az Eid al-Fitr és az Eid al-Adha, kiemelkedő fontossággal bírnak. Ezek az ünnepek családi összejövetelekkel, közös étkezésekkel és imákkal járnak.

arcok és arctalanok - b.a. fotója

Szana-i boltosok - Elter Karcsi fotója

Ünnepi ruhában - Elter fotója

Turista etikett

Jemenben a turistának fokozott elővigyázatosságot kell tanúsítania. A viselkedésben és főleg az öltözködésben alkalmazkodni kell a helyi szokásokhoz és hagyományokhoz. Ennek megfelelően a nők részére ajánlott a zárt ruhák viselése, a mélyen dekoltált, hátat, vállakat szabadon hagyó, lenge öltözékek viselése egyáltalán nem ajánlott!

Kerülendő dolgok

Bizonyos dolgokat kerülni kell, mert helytelenítéssel találkozhatnak, és ezeket mindenképpen érdemes elkerülni a tartózkodás során.

Politika

Kerüld az Egyesült Államokról való beszélgetést — sok jemeni úgy érzi, hogy az USA „beleavatkozik” az ország ügyeibe, és több kárt okozott, mint hasznot.
Kerüld Izrael témáját — akárcsak az arab világ többi részén, sok jemeni negatív érzéseket táplál Izraellel szemben.

Vallás

Az iszlám Jemen államvallása, és minden jemeni életében fontos szerepet játszik. Akárcsak az arab világ többi részén, a vallás kényes téma. Mindig érzékenyen és tisztelettel közelítsd meg a vallási kérdéseket.

Vallási helyek látogatásakor viselkedj és öltözködj megfelelően. Néhány mecsetbe nem léphetnek be nem muszlimok. Ha nem vagy biztos, kérdezz.
Ramadán idején tartózkodj a nyilvános evéstől, ivástól, dohányzástól és rágástól. Ennek elmulasztása rendkívül tiszteletlennek számít.
Ne kritizáld vagy beszélj rosszul az iszlámról; Jemenben szigorú blaszfémiatörvények vannak.
Ne beszélj vallásról agnosztikus nézőpontból; ezt teljesen értetlenül fogadják.
Kerüld a térítéssel kapcsolatos bármilyen utalást; az áttérés Jemenben bűncselekmény.

Egyéb

Ez egy muszlim ország. Légy érzékeny arra, hova irányítod a kamerádat. Rengeteg nagyszerű fotólehetőség van minden sarkon (a kérdés általában az, mit hagyj ki az egyes képekből), de ha embereket fényképezel, mindig kérdezd meg előtte. Az „mumkin akhud sura minak?” arab kifejezés nagyon hasznos. Soha, de soha ne próbálj meg nőkről képeket készíteni, még akkor sem, ha te magad is nő vagy. Ez nagy sértésnek számít, és akár súlyosabb következményekkel is járhat. Ne próbálj fényképezni semmit, ami stratégiai jelentőségű lehet (pl. amit legalább egy katona vagy rendőr őriz). Azonban, ha udvariasan kérdezel és az őrök jókedvűek, akár emlékfotót is készíthetsz egy géppisztolyt tartó katonával!
Annak ellenére, hogy közel van a gazdagabb olajtermelő országokhoz, Jemen a világ egyik legszegényebb állama. Sok helyi számára az életkörülmények nagyon nehezek. Turistaként számíts arra, hogy a helyi kereskedők magasabb árakat kérnek tőled. Miközben tudatában vagy a jemeni szegénységnek, ne engedj az együttérzésből fakadó kísértésnek, hogy megfizesd az első árat. Az alkudozás az élet része a világ nagy részén, és minden vevőtől elvárják.
Ha egy terület le van zárva, annak nagyon jó oka van. Bármennyire is csábító lehet a bátor felfedező szerepében tetszelegni, nincs ok arra, hogy növeld az emberrablás vagy rosszabb esélyeit, hacsak nem feltétlenül szükséges.

Emellett készülj fel arra, hogy gyakran kérnek majd tőled tollat (qalam, galam) a helyi iskolák számára, valamint édességet (bonbon). Az előbbi esetben, ha van egy felesleges tollad, érdemes lehet megfontolni az adományozást. Az utóbbi esetben viszont ellenállj a kísértésnek, hogy édességet adj, mert ez elvárást teremthet a következő külföldi érkezővel szemben. Mondani sem kell, hogy ne adj pénzt („fulus!” „bizniz!”) gyerekeknek. Inkább helyi jótékonysági szervezeteknek adományozz.

Jemeni konyha, gasztronómia

A jemeni konyha jelentősen eltér az Arab-félsziget többi részétől, és valódi fénypontja lehet bármelyik jemeni utazásnak—különösen, ha helyiekkel együtt élvezheted (ez egy meghívás, amit a látogatók gyakran kapnak, még többször, mint amire számítanak).

Főételek:

Salta: Ez a jemeni konyha jellegzetes étele, egy húsalapú pörkölt, amit görögszénával fűszereznek és általában a főétkezés végén szolgálnak fel. Az íze elsőre meglepő lehet az újoncok számára, de mindenképpen érdemes megszokni.

Mandi: Egy népszerű húsos és rizses étel, amely a Hadhramaut régióból származik. A mandi különlegessége abban rejlik, hogy a húst agyagkemencében sütik, és a rizs fölé akasztják, így a húslé a rizsre csepegve főzi azt meg.

Desszertek:

Jemeni méz: Különösen híres az egész régióban, és a legtöbb desszert bőségesen tartalmazza.

Bint al-sahn: Egyfajta lapos tésztaétel, amit mézzel öntenek le.

Jemeni mazsola: Szintén érdemes megkóstolni.

Egyéb érdekességek:

Qat: Noha nem étel, érdemes megemlíteni a qat levelet, amit szinte az egész jemeni lakosság rágcsál ebéd után egészen vacsoráig. A növényt az egész országban termesztik, és a helyiek szívesen kínálják meg vele a látogatókat. A qat rágása művészet, de az alapötlet, hogy a kis, puha leveleket és ágakat (a keményeket nem) rágják, és egy nagy golyót formálnak belőlük az arcukban. A qat enyhe stimuláns hatású, étvágycsökkentő és álmatlanságot is okozhat. Azonban a qat rágása számos egészségügyi problémát is okozhat, beleértve a száj- és nyelőcsőrákot, így óvatosan érdemes fogyasztani.

Italok:

Jemen hivatalosan száraz ország, azonban nem muszlimok maximum két üveg alkoholos italt hozhatnak be az országba, melyeket csak magánterületen fogyaszthatnak el. Nyilvánosan alkohol hatása alatt mutatkozni nem ajánlott.

Sokféle gyümölcslevet és üdítőt lehet kapni, de kerülni kell a lepukkantabb gyümölcslé boltokat, mivel azok csapvizet is használhatnak alapként. A jemeni teát (shay) és kávét (qahwa vagy bun) gyakran fogyasztják étkezéshez. A jemeni kávé jóval gyengébb, mint a félsziget más részein található erős török kávé.

A csapvizet kerülni kell, de palackozott víz szinte mindenhol kapható, akár hűtött, akár szobahőmérsékletű változatban.