ÚTIKRITIKA.HU / Hue

Hue szorosan kapcsolódik a Ngyen császári dinasztiához, amely 1802-től egészen 1945-ig uralkodott itteni bázissal. 1945-ben Bao Dai császár kénytelen volt lemondani a Ho Chi Minh vezette forradalmi kormányzat javára. A kapitalista Dél-Vietnámhoz tartozó Hue kemény időket élt meg a vietnámi háború idején. Amikor a kommunista partizánhadsereg 1968-ban egy nap erejéig elfoglalta a várost, akkor a dél-vietnami kormáyzat hívei közül legalább ezer embert lemészzároltak Az amerikai és dé-vietnami erők heves támadással aztán - ugyebár átmenetileg - visszafoglalták a várost.

A város fő tájékozódási pontja a Parfüm-folyó (Huong Giang). Északi partján van az óváros és a Citadella, és a déli parton van a modern város a legtöbb hotellel és étteremmel. A folyópartot egy kellemes sétány és egy park teszi hangulatossá. A park tele van furcsa szobrokkal. A híres császársírok odébb vannak, déli irányban a város külterületein.

Tetszett&Nem tetszett

Tetszett

1. Hue fő nevezetessége, a Császárváros nem okozott csalódást. Sokkal nagyobb és lárványosabb, mint azt elképzeltem.

2. A Császárváros vietnámi látogatói közül a szebbnél-szebb ünneplőbe öltözött csinos lányok látványa.

Kriszta fotói

3. Messze nem olyan felkapott turistás hely, mint Hoi An vagy Da Nang, de éppen emiatt érdekes.

4. Meglepett minket, hogy a sétáló övezetes vigalmi negyed mozgalmassága, látványossága. Hue-ban az éjszakai élet jelentős.

5. 2023. feburárjában a hotelszobák ár-érték aránya elképesztően jó volt. 5 csillagos luxushotel 70 USD/éjszakáért?

6. A Zucca étterem (olasz és vietnami étkek) cuki pincérlányai, na meg a nyári (nem sütött) tekercs

7. Az általunk meglátogatott három császári sír közül a Khai Dinh tetszett nekünk a legjobban.

8. Nézni a helyiek korzózását a parti sétányon egy vasárnap késő délután, és mosolyogni azon, ahogy a kisgyerekek rácsodálkoznak az európai arcunkra, kerek szemeinkre. (Hétköznap alig vannak sétálók.)

Kriszta fotója

Nem tetszett

1. Itt is nehéz (vagy lehetetlen) a járdán gyalogolni a sok parkoló motorkerékpár miatt. Marad az úttest széle.

2. Úgy tűnik, hogy Huéban nagyon erősen korlátozzák az utcai árusítást, védve a boltok érdekeit. Hiányzó színfolt.

3. Azt hittük, hogy a Hoi An-i hotelünk kerti tavaiból ugató békáktól megszabadulunk, erre a Hue-i hotelünk kertjéből is ezt kellett hallgatni.

4. Valahogy érződik, hogy a kommunista Hanoi központ nem karolja fel annyira Huét a császárvárosi múltja, és a vietnami háborúból való helybéli rossz emlékei miatt. Hue érdemelne annyi támogatást, mint, amit pl. Da Nang kap fejlődéshez. (A tévedés jogát fenntartom.)

5. Ha Hoi An után jön ide a turista, akkor persze nincs annyira elájulva a várostól.

6. A Császárváros még látványosabb lehetne, ha nem lenne annyira kopottas. (Azért vannak ígéretes rekonstrukciók, tehát 2025 táján már lesznek még szebb részletek.

Kriszta fotója

7. Kellemetlen, hogy a nyomulós árusokat, hajós programokat kínáló embereket csak kemény arckifejezésekkel lehet hatékonyan leszerelni.

Vélemények

Hue-be érkeztünk, amit itt Hüének mondanak. Nem rossz ötlet idejönni annak, aki kicsit szeretné elképzelni a középkori, de akár a 20. század eleji távol-keleti életet verset író, kis tóba nyúló faházikóban elmélkedő uralkodóval, udvartartással, eunuchokkal és más érdekességekkel.

Először a Citadellát akartuk megnézni, az uralkodók régi központját, amit sajnos az amerikai B 52-esek is alakítgattak nem éppen a javára, de máshogy alakultak a dolgok. Eleve ejtettük a hotelünk 50 dolláros ajánlatát, hogy mindenhova elvisznek és kajáltatnak. Végül is megoldottuk majdnem a feléért. Találtunk a Parfüm folyó (ami mellesleg szélesebb,mint Laoszban a Mekong) partján egy kis motoroshajót,amit kibéreltünk 4 órára és minden fontos romhoz elvitettük magunkat. A legérdekesebbek az uralkodói temetkezési helyek, és hozzájuk tartozó épületek. Itt minden ódon eredetiségében nézhető meg, túlzottan is eredetien, mert ha nem történik számottevő restaurálás,akkor a gyönyörű házakból térdig érő romok lesznek.

Ízlés, visszafogottság és természetbe illeszkedés jellemzi ezeket a helyeket. A város maga nem egy nagy szám, persze érdekes egy vidéki vietnámi város életébe is bepillantani, ahol ráadásul kevés pénzért óriás adag tésztás kajákat lehet enni mégpedig finomakat. Megnéztük az egyik pagodát, három sírhelyet a hozzájuk tartozó objektumokkal és a Citadellát. Hazafelé többször eltévedtünk, ezáltal az egész várost bejártuk. Megtekintettük a helyi külszíni karateiskolát, játszótereket, katolikus templomot, pártházat, bíróságot, hidakat,folyókat mert van minimum még egy az illatoson kívül.

Lenyűgöző volt a középkori Hue, amiből nem értem, hogy miért csak a legjellegtelenebb citadella tartozik a világörökségek közé. Elképesztő faragások, mintázatok, házformák, kertek, kis tavak, erdők. " forrás

Királyok voltunk: a guide hölgy és a sofőr csak a mi rendelkezésünkre állt. A tengerre néző Hai Van hágónál megálltunk pár percre fényképezkedni, majd a császárváros, a Hue Citadella előtt parkoltunk le.

140 éven keresztül 13 király palotája volt a hatalmas kiterjedésű, sokszor sivár tiltott (mint a pekingi) palota-együttes, melyben voltak lepukkant, vagy éppen renoválás alatt álló épületek, de szépen megőrzött kastélyok is. Az egyik legszebb a színházterem volt, pazar berendezésével, és a császárnők pavilonja gyönyörű kertjével. Nem vagyunk túlságosan finnyásak, de a szervezők egy helyiek által látogatott, forgalmas étterembe vittek bennünket, ahol azért néha felfordult a gyomrunk a szagoktól és látványtól. Szerencsére az elfogyasztott ebédnek nem lett „utóhatása”, pedig számoltunk vele. Az 1600-as években épült buddhista pagoda, a Thien Mu következett aranyozott szentélyével, és különleges díszfáival, amelyek éppen akkor virágoztak. A nagyváros utolsó látnivalója az utolsó előtti, modern gondolkodásáról, és haladó nézeteiről ismert Khai Dinh császár díszes palotája volt, jó kis lépcsőmászásokkal tarkítva. A csupa aranyozott fafaragás a sírbolton nem mindennapi látvány volt. A Parfüm-folyó partjára is lementünk, mert Vietnam nem Vietnam tengerek, folyók, hajók és csónakok nélkül. (2023) forrás

"Hué maga a megtestesült relax Hanoi után. Nincsenek komolyabb emeletes házak, van viszont nagy folyó Parfüm névvel, időnként nevéhez méltatlan szaggal, sörkertek, csónakok. Nem egészen egy nap alatt sikerült megtekinteni a régi császári palotát, egész jól újjáépítették a Tiltott Várossal egyetemben, amit a háborúban sikerült lebombázni. Olyan értelemben nem nagy a kár, hogy a 19. század elején épült a nagyja, és voltak róla felvételek, így legalább van esély rekonstruálni. " forrás

A Parfüm-folyó illat nélkül - Kriszta fotója

"Hueban végül is két napot töltöttünk, megnéztük a citadellát, ami egy kis város a mostani városban, sőt van vagy négy városfal, egymáson belül, mint a matrioska babák. A legbelsőben volt a császár palotája, amit itt is tiltott városnak hívnak, de jóval romosabb, mint Kínában, pedig sokkal később épült. Hiába na, a franciák és az amerikaiak megtették a magukét itt a rombolás érdekében. Eléggé elfáradtunk, így elhatároztuk, hogy riksával megyünk vissza a hotelhez. Itt viszont elsőre egyszemélyes riksák vannak, amiről aztán kiderült, hogy lehet rajta ketten is ülni, csak az egyik ember feljebb ül, a másik meg előtte a lába között. Nagyon vicces volt. :-) Délután még megnéztünk egy pagodát, ami egy hegy tetején volt, nagyon nyugodt környezetben. Voltak ott mindenféle színes szörnyeket ábrázoló festmények, emberi tulajdonságokat megtestesítve. És persze rengeteg sárkány. forrás

,, A városka a Parfüm-folyó partján fekszik, és fő nevezetessége a régi uralkodói udvar. Ezt sajnos igencsak megviselték a 20. század viharai: először a franciák elleni függetlenségi háborúban, majd az észak-dél elleni háborúban is több bombatalálatot kapott, így ma már csak árnyéka tud lenni egykori önmagának. Az épületek többségére csak a fű alól kikandikáló téglarakások és facsonkok emlékeztetnek, de látszik, hogy az újjáépítés is folyik nagy szorgalommal. A megmaradtak között sétálni azonban igazi időutazás. Bár Vietnámban hamar megunja az ember a sok pagodát, az itteniek nem a tucat színvonalat hozzák és hűen visszaadják az egykori uralkodói udvar szépségeit. A közeli múzeum ugyanakkor nem sikerült túl érdekesre, néhány ékszer kivételével nemigen ragadja meg a figyelmet. Hue-ban még az uralkodói sírok jelentenek némi érdekességet, de mi ezekre végül nem kerítettünk sort. (2016)" forrás

Éghajlat

Hue időjárása hírhedten rossz. A délre fekvő Truong Son-hegység - úgy tűnik - az összes nedvességet felszívja, ezért általában ködös, szitáló vagy kifejezetten esős idő van. A téli esős évszakban, különösen februártól március végéig, a szokásosnál is csapadékosabb az időjárás.

2023. februárjában nekünk óriási szerencsénk volt, mert éppen a nevezetességek meglátogatásának napján sütött a nap, 31 fok meleg volt, de a Huéból való elutazásunk napjától egy hétig esősek voltak a napok. (aji, 2023)

A biztonság kedvéért vigyünk magunkkal esernyőt az év bármely szakában. Nap ellen is nagyon jó.

Télen ne felejtsünk el hozni pulóvert és kabátot, mert meglehetősen hideg lehet az éjszaka, akár 8 °C-ra is lecsökkenhet a hőmérséklet. Alternatívaként ha a napsütés egy napra vagy egy hétre megjelenik, a hőmérséklet elérheti a 30 °C-ot.

A nyári hónapokban általában meglehetősen száraz a klíma, a hőmérséklet elérheti a 30 fokot is. A nyári esők hevesek, de rövidek lehetnek, és gyakran váratlanul jönnek, míg a februári esők hetekig is eltarthatnak. Hue időjárására a legjobb leírás a "változó".

Odajutás

Hue nemzetközi repülőteréről (Phu Bai International Airport- HUI) busszal is be lehet menni a városba, és még a szállodába is elvisz 50,000 dongért. A buszjegyeket a poggyászkiadóból közvetlenül a standról vásárolhatjuk meg.

Szállásválasztás

Nem nagy a város, de csak a belvárosban szabad lakni. Vigyázat, a sétáló utca kicsi, cuki hoteljei nagyon zajosak éjszaka.

Ajánlott hotelek:

5 csillagos: Senna Hue Hotel

Helyi közlekedés

Grab

Itt is ez a legpraktikusabb, mert nem kell alkudozni, nincs a simlis taxisoknak való kiszolgáltatottság. Az is jó, hogy egy rokoszenves Grab-sofőrrel megbeszélhetünk egy-egy kirándulást is, ahol várakozik ránk.

Mi 600,000 dongot fizettünk azért, hogy a sofőr a belvárosi hotelből elvitt három szászársírhoz, megvárt, majd visszavitt a hotelhez. Ez nekünk megfelelt.

Taxi

Más vietnami városokhoz hasonlóan Hue-t is elárasztják a taxik. A taxisok általában korrektek, de azért ügyeljünk arra, hogy bekapcsolják a mérőórát. Az utazások az első 2 km-en 15,000 dongnál kezdődnek, és utána 11,500 dong/km-nél ketyegnek. Hogy ne csaphassanak be, legyen hozzávetőleges elképzelésünk arról, hogy hány kilométerre van az úti célunk. Ha a taxióra gyanúsan gyorsan pörög, akkor fizessünk ki egy korrektnek vélt összeget, és fenyegessük meg a taxist azza, hogy rendőrt hívunk. A legtöbb ilyen esetben a söfőr meghátrál.

Hue-ban egyetlen fuvar sem kerülhet 40,000 dongnál többe.

"Hue város forgalma jóval mérsékeltebb mint Hanoi, de itt is ugyan úgy fittyet hánynak a forgalmi szabályokra – csak dudálgatnak a motorosok és kerülgetik egymást. forrás

Kriszta fotója

Elindultunk megnézni a királysírokat. Motorral, pontosabban robogóval! Életemben először ültem ilyenen, persze nem én vezettem, volt mindkettőnknek sofőrje, de nagyon izgultam az elején. Átkaroltam a vezetőt, ahogy láttam a filmekben. Hát, képzeljetek el, a pasi olyan vékony és törékeny volt, mint egy gyerek! Látni lehet ugyan, hogy nem vasgyúrók itt az emberek, de ez nagyon megdöbbentő volt. Azért öt perc után már mertem a hátsó kapaszkodóba is kapaszkodni a pasi helyett, a végére meg egészen rákaptunk a robogózásra! :-) forrás

A Trang Tien-híd a Parfüm-folyó (Huong-folyó) felett - Kriszta fotója

Egy ramaty állapotú turista sétahajó - Kriszta fotója

Étkezés

A város lakói nagyon szeretik a vega étkeket. Ezért is van az, hogy Huéban sokkal nagyobb választék van vega éttermekből, mint bárhol máshol Vietnámban.

Vásárlás

A rózsaszín az a dragonfruit vagy pitaja néven ismert - a kis zöld az meg krémalma vagy más néven a cserimojo - Ata fotója

A büdös durián - Ata fotója

Szórakozás

Sétálóutcában. Hué egyetemi város, így az árak csak a külföldieknek drágák.

Ezek még kora esti képek, később lett nagy a tömeg. - Kriszta fotói

Kellemetlenségek

1. A motoros taxisok gyakran marijuana vételére próbálják rávenni az utasokat. Ne menjünk bele ilyen rizikóba.

2. Gyanakodjunk, ha leszólít minket egy helyi és megkérdezi, hogy melyik országból jöttél. Azt kezdi mondani, hogy a családja is ott él, majd javasolja, hogy üljünk le vele ebédelni, vacsorázni, beszélgetni. Evés után felajánlják, hogy kifizetik az étkezést, és csak azt kérik, hogy vegyünk neki egy üveg helyi bort, amit a templomukban megihatnak. Amikor megérkezünk a helyi boltba, a tulajdonos azt mondja, hogy a bor 7000 dong, majd amikor megpróbáunkl fizetni, ragaszkodik a 700,000 donghoz. Kerüljük elő a túlzott barátkozást. Legjobb letagadni, hogy tudunk bármilyen idegennyelven.

3. Hue biztonságos város. Éjszaka azonban minden kerékpárost kerülni kell, különösen Pham Ngu Lao térségében. Az utazókat kirabolják, megverik. Napközben egy taxizás (akár autós, akár motoros) nem kockázatos, de éjszaka veszélyes, főleg ha azt mondják, hogy ingyenes, vagy a fuvardíj „rajtad múlik”.

Egyéb hasznos információk

1. A Császárváros és a császári sírok meglátogatásához kínálnak praktikus kombókat. Példa: A Császárváros+Tu Duc-sír+Khai Dinh-sír kombóban 420,000 dong, ha mindhárom helyen fizetünk, akkor az összesen 600 ezer dongba kerülne. Hue kb az egyetlen hely Vietnámban, ahol a jegyeken lévő qr kódot le is olvassák mindenhol szorgalmasan.

Császárváros

más nevén Tiltott város

Reggel fél héttől délután 5-ig van nyitva. Belépődíj felnőtteknek: 150 ezer dong. Kevés az árnyék. Aki kényelmesebben szeretné, feltétlenül ragaszkodjon a golfautós közlekedéshez. Nem olcsó, de egy jó idegenvezetővel nagy élmény tud lenno. Gyalog pár óra után kipurcannak a látogatók. Vannak bent kávézók, több is. Nagyon jól jönnek, gyors és nem túl drága felfrissülést nyújtanak.

"A séta során több privat guide produkciójába belehallgattunk. Legrosszabbak az angol nyelvűek voltak és messze a legjobbak a franciák. Kr"

"A kijáratnál lehetőség van VR tour-ra, azaz virtuális túrára. A négyperces mozi 100000.- dongba kerül fejenként. Amiért megéri. az az, hogy kb felülről be lehet látni az egészet. De a képminőség pocsék, a grafikai megoldások nagyon egyszerűek. Vietnámiul van az egész, ez a része vicces. A vörös farok a végén pedig ismerős is lehet valahonnan. "

Főkapu - Kriszta fotója

Kriszta fotója

A bejárati és a kézi térképek, a számozott utcák dacára is többszőr eltévedtünk a Cászárváros hatalmas területén. - Kriszta fotója

Valóban városi méretű – külön fal és vizesárok veszi körül. A 19. és 20. században – a császárok uralkodása alatt – ez volt Vietnam központja. Legtöbb épületbe több bejárati ajtó van egymás mellett, a középsőt csak a császár használta, míg a jobb oldalit a nők, a bal oldalit pedig a férfiak. A város több részre van osztva, volt külön épület, ahol a császár aludt – míg a feleség(ek) a másik épületben helyezkedtek el. forrás

Csak nem jönnek a cipelős szolgák, hogy vigyék a vietnami belföldi turistát. - Kriszta fotója

Kriszta fotói

Budoár - Kriszta fotója

Ebben a teremben tilos a fotózás ... - Kriszta konspiratív fotója

Császári sírok

Nagyon egyediek, szépek, de egy napra háromnál azért ne tervezzünk többet. Általában nagyon fotogének, a helyiek is szeretnek eljönni és fotózkodni bennük.

Világosan ábrázolt öltözködési előírás - Kriszta fotója

A királysírok igazából paloták voltak a város körül, tóval, erdővel körülvéve. Mindegyikben volt több épület és pagoda is, és persze rengeteg sárkánymotívum. forrás

Khai Dinh

Széltében nem nagy kiterjedésű, lépcsőzős nevezetesség. Nagyon látványos. A meglátogatásra tervezett császári sírok között mindeképpen kapjon helyet! Gyönyörű és a tetejéről tiszta időben príma a kilátás.

Másodiknak Khai Dinh sírját néztük meg, teljesen más mint Minh Mang sírja. Ez inkább egy sírhegynek néz ki, rengeteg lépcsőn lehet feljutni a tetejére. Khai Dinh sokat utazott Európába, amit az építészi stílus is tükröz (állítólag a lányokat nem szerette – de egy fia azért született). Viszont hogy felépítse, az adót állítólag 30%-al megemelte, amit a helyiek nem nagyon díjaztak.

Kriszta fotói

Ez a Khai Dinh császár 1885 és 1925 között élt. Támogatta a francia gyarmatosítást, mert azt gondolta, hogy Vietnám önállóan nem lenne képes modernrizálódni. - Kriszta fotója

Másodiknak Khai Dinh sírját néztük meg, teljesen más mint Minh Mang sírja. Ez inkább egy sírhegynek néz ki, rengeteg lépcsőn lehet feljutni a tetejére. Khai Dinh sokat utazott Európába, amit az építészi stílus is tükröz (állítólag a lányokat nem szerette – de egy fia azért született). Viszont hogy felépítse, az adót állítólag 30%-al megemelte, amit a helyiek nem nagyon díjaztak.

Minh Mang császár

(1791-1841)

Ez a nevezetesség nem annyira látványos mint a többi, de szép a természeti környezet, nincs akkor turistatömeg. Viszont a császár sírja magas falak mögött van, s nem látható. A parkja és egyéb építményei képezik a nevezetességet. Ha nyugalmas sétálgatásra is vágyunk, akkor itt azt lehet, mert nagy és idilli a parkja.

A belvárostól kb. fél órára vannak a császári sírok – ebből mi hármat néztünk meg. Elsőnek Minh Mang sírját láttuk – a császár annak idején 14 évig kereste a megfelelő terülteet (majd 1841-43 építették) jövendőbeli nyughelyének. Minh Mangnak összesen 33 felesége és számos szeretője volt, élete során 142 gyermeke született.

Ott fent a nagy zárt kapu mögött rejtették el a sírt. - Kriszta fotója

Tu Duc síremléke, avagy mauzóleuma.

1829 és 1883 között élt.

Ide hozzák a legtöbb turistacsoportot. A hatalmas parkterületen azonban meg lehet itt-ott szabadulni a tömegtől. Nagyon szép és gondozott a park.

Kriszta fotói

Utoljára maradt Tu Duc sírja – ami alig egy év alatt elkészült egy mesterséges szigeten. Tu Duc volt Vietnam 4. és leghosszabban uralkodó császára – 1847-1883, így bőven élvezhette a komplexumot még halála előtt.

Neki is több mint 100 felesége volt, de betegsége miatt nem született gyereke, helyette 3 fiút adoptált. Itt található Vietnám legöregebb színháza is." forrás

Kriszta fotói

Nguyen Dinh Chieu parti sétány

Kriszta fotói

Más látnivalók

Egy régi egyetemi kampusz - Kriszta fotója

A Tien Mu pagoda tornya - Elter Karcsi fotója

Olvasmányos linkek

Elmentünk még egy volt amerikai katonai bázisra, ami egy hegy tetején volt, gyönyörű kilátással a folyóra, de gondolom akkoriban a katonák nem ezzel voltak elfoglalva. Megnéztük még, hogy csináljak a híres vietnámi kúp alakú kalapokat és a füstölőket. Apropó, nehogy azt higgyétek, hogy a vietnámi kalapos emberek zöld rizsföldek közepén egy sztereotípia a filmekből! Rengeteget láttunk már, akárhol is utaztunk eddig! Egyébként hihetetlen zöld az egész ország most, nem is csoda ettől a sok nedvességtől. Mindenhol van, a földön folyók, tavak, az égben meg ugye az a rengeteg felhő. Nem is beszélve a levegőben lévő páráról, tiszta göndör állandóan a hajam. " forrás

"Délután egy turistabusszal átjöttem Huéba, ami 150 km-re északra van Hoi Antol. Ez volt a régi főváros a császárság idején egészen 1945-ig. Így rengeteg látnivalót tartogat a turisták számára.

Mikor a Nguyan-dinasztia hatalomra került Huét tették meg székhelyül, innen irányították a birodalmat. Mivel gyakorlatilag egy kellemes sétával mindent el lehet érni, ezért még motort sem béreltem. A Citadella, a várfallal és vizesárokkal körülvett rész gyakorlatilag a vietnami tiltott város. Sajnos nagy része elég siralmas állapotban van, de folyamatosan dolgoznak a rekonstrukcióján. Bár ahogy elnéztem a császári palotában található makettet és a munka ütemét még vagy 10 évig biztos eltart nekik!! :):) Egyébként a makettet és a romokat nézve kis képzelőerővel magunk előtt láthatjuk a várost. Mivel eredetileg a nagy része fából épült, csak egy-két nagyobb palota és a házak alapjai voltak kőből, így az idők folyamán többször is leégett. A maradéknak pedig, a háború vége felé az amerikaiak basztak oda 50-60 bombát, mert állítólag itt bújt meg az ellenség!!! A város környékén kb. 15 km-es körzetben találhatók a császári sírok. Persze ők is rivalizáltak egymással.......mindegyik szebbet akart a másikénál. forrás