ÚTIKRITIKA.HU / Peking

Peking 7800 kilométerre van Budapesttől.
Peking az ország észak-keleti részén fekszik, a legközelebbi tengerpart kb. 120 kilométerre van.
A pekingi nemzetközi repülőtér (PEK) a városközponttól északkeletre, kb. 20 kilométer távolságba fekszik.
A turista számára a metró jelenti legpraktikusabb közlekedési eszközt.
A Peking jelentése: északi főváros.
Nem Peking a legnépesebb kínai város. A tőle délre fekvő Sanghaj megelőzi Pekinget.
2024: Peking légszennyezettsége jelentősen csökkent az utóbbi egy évtizedben.
Pekingben nagyon gyakoriak a halálos kimenetelű autós gázolások. A turistának nagyon kell vigyázni az úttesten áthaladáskor.
Peking közbiztonsága a turista szepontjából jó.
Peking angolul és kínaiul kiejtve: béjdzsin
Elképesztően gyorsan épül és változik minden, az egy-kétéves tanácsok sokszor már nem aktuálisak.
Átlagos nettó havi bér (2024-ben): 650 ezer forintnak megfelelő jüan (!) - (Kínai átlag: 350 ezer HUF) (Magyar átlag: 377 ezer HUF)

Peking jellemzően nem ilyen - J. T. fotója

Pekingben ezek az UNESCO kulturális világörökségének részei:

A Ming- és Csing-dinasztia császári palotája
A Nyári rezidencia és a „Császári Kertek"
A „Mennyei Béke” temploma: a császári áldozati oltár
És persze a közeli Kínai Nagy Fal

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

Az Utolsó császár című film itt forgatot jeleneteivel az emlékezetemben járni a Tiltott városban
Látni a gyors fejlődést, a modernizáció rengeteg jelenségét
A történelmi-politikai múlt nyomában járni
A viccesen hibás angol feliratok
Látni a fejlődés és a múltbéli elmaradottság maradékainak érdekes kontrasztjait
A fallal körülvett parkokba bemenni, pihenni.
A pekingi kacsa tényleg fincsi (bár furára szabdalják szét) az tényleg jobb, mint Európában
A Nyári Palota
A Mennyország temploma
Vasárnap a Jingshan parkban kihagyhatatlan
Szuper a 798 Art Zone (azaz művészeti övezet)!
Mindenképpen: a hutongok (keskeny udvarházak), a tradicionális hétköznapi élet jeleneteivel
Selyem pizsamát venn ia lányomnak a Silk street-en
Nagyon jól öltözöttek, divatosan és nagyon jól fésültek, karban tartottak a pekingiek. Élesen elütnek a fővárosba látogató vidikiektől megjelenésükben.
Télen a motorok ruhája őrülten jópofa. Persze jogos, megfagynának nélküle a motorsok is.

Nem tetszett

A rosszul kiválasztott néhány étteremben elfogyasztott vacak, silány kaja, vagy csak jobban ízlik nekünk az európai ízlésre alakított kínai éttermi felhozatal
Nem kedvesek, nem segítőkészek a helyiek, igaz ennek nyelvi akadályai is vannak
Drágaság van, ami szép és jó, drágább sokszor, mint itthon
A taxisok a turistát becsapják, simlisek, és az egyéb szolgáltatók is ahol csak lehet próbálják becsapni az idegeneket. Általában elmondható, hogy a külföldieknek minden drágább.
Változatlanul köpködnek, krákognak a járókelők
A Mennyei Béke terénél a security check, illetve az oda vezető sorban állás. Gyomor kell hozzá.
Elképesztő vonzalmuk a ronda szürke irányában. Ez az árnyalat uralja a falakat, a háztetőket, rettenetesen csúf.
A levegő szennyezettsége, a szmog, a közlekedési dugók
Hazautazáskor a pekingi repülőtér pénzváltójában pofátlanul nagy összegű jutalékért váltották vissza a kínai pénzemet
Szomorú látni, hogy a történelmi óvárost lassan, fokozatosan megrövidítik lerombolják
A Mennyei béke terétől éppen délre a Quianmen utca és az ott látható villamos az olimpiára készült mesterséges antik világ, inkább giccses, álságos turista csapda
Óriási tömeg a metrón csúcsforgalomban

A tolakodások, a tömeg
A járdákon sok helyen a lyukak, gödrök, kátyúk
Sok kínai olyan kellemetlen kíváncsisággal bámulja meg a turistát (valahogy éreztetik, hogy csak az ő világuk normális)
A tolakodó utcai árusok
Az ottani kínai piacok (is) unalmasak

Vélemények

"Tetszett, hogy sokkal tradicionálisabb, hitelesebben kínai, kevésbé nyugatias, mint Sanghaj. Nagyon kellemes meglepetés volt a 798 Art District. Látszik, hogy áldoznak a kultúrára, még a progresszívabb irányzatok támogatására is. Tetszett, hogy pekingiek kedvesek, szerények. Az utcán sétálva elképesztően sok érdekes karaktert, élethelyzetet lehet látni. Ez szuperebb élmény, mint bármelyik nevezetesség megtekintése. A rossz levegőjű nagyvárosban élmény volt a Tientan parkban időzni és nézni a madzsongot játszó helyieket. Persze tetszettek a régi utcák a hutongok.

Nem tetszett a kosz, a bűz. A levegő annyira szennyezett, hogy szinte állandó köd akadályozza a turistát a távolabbi dolgok látásában. Bár segítőkészek az emberek, de szinte senki nem beszél angolul. Én egyénileg utaztam és az volt az érzésem, hogy az egyénileg utazó, nem rutinos utazónak Peking turistás feldolgozása nem könnyű dolog. Nyáron a Tienanmen téren túl nagy volt a tömeg, már-már idegesítően nagy. Pekingben nem ettem jókat. Szerintem a pekingi konyha nem jó. (Andris)

n. j. fotója

,, Az emberek nagyon kedvesek, segítőkészek, annak ellenére is, hogy tényleg nagyon kevesen beszélnek angolul. Egyáltalán nem volt rossz tapasztalatom. Helyi idegenvezetőnk Wan nagyon higgadt, derűs, jól kezeli a csoportot és végtelenül segítőkész. A helyiek nagyon kedvelik az európaiakat, különösen a szőke hajú és a magas embereket ( A kettő kombinációja náluk már csodaszámba megy.

Az utcák nagyon rendezettek, tiszták, folyamatosan szedik a szemetet, ürítik a kukákat, mossák az aszfaltot, ami igen nagy kihívás egy ekkora méretű városnál.

A látnivalóknál szigorú ellenőrzés folyik a beléptetéskor - a táskákat átvilágítják mint a reptéren. A műemlékeknél sok látnivaló el van kordonozva, sok emlékműhöz nem lehet bemenni, csak belesni, emiatt egyes helyek nem igazán élvezhetőek. A látnivalók meglátogatásánál a VOX készülék nagyon hasznosnak bizonyul, mert így a magyarázatot hallgatva nyugodtan fényképezhetünk, nézelődhetünk, ettől függetlenül érdemes a lépést tartani az idvezzel, hogy lássuk is az éppen szóban forgó helyet.

Érdekes, hogy ebben a több mint 20 milliós városban az ember mégsem érez tömegiszonyt, valahogy eloszlanak az emberek. Peking a várakozásaimmal ellentétben nem olyan szmogos (vagy csak szerencsénk volt), és meglepően soka a fa, park, zöld terület, amit szintén szépen gondoznak. A közbiztonság teljesen jó, életemben először sétálgattam úgy egy városban hátamon hátizsákkal, hogy nem féltem attól, hogy kirabolnak. Ez a rengeteg térfigyelő és egyéb kamerának köszönhető gondolom. Ez a rengeteg kamera igen nagy paradoxon, ugyanis egyik oldalról tényleg elősegítik a jó közbiztonságot, és teljes biztonságérzetet ad az embernek, másik oldalról rettentően ijesztő tudni és érezni, hogy az országba való belépés pillanatától minden lépésedről tudnak. " (Zsófii)

2024: A kínai főváros, Peking elindította a Beijing Passt, egy többcélú kártyát, amely megkönnyíti a külföldi látogatók számára a fizetést a tömegközlekedésben, a turisztikai helyszíneken és a bevásárlóközpontokban. Az új kártya bevezetése jelentős lépés a külföldi turisták számára, hiszen nemcsak Pekingben, hanem Kína több mint 300 városában is használható.

A Beijing Pass maximum egyenlege 1000 jüan lehet (körülbelül 50.000 forint), és nemcsak a pekingi metró, elővárosi vasutak és taxik használatára alkalmas, hanem több száz kínai városban is elfogadják a közösségi közlekedésben, beleértve a jelentős turisztikai célpontokat, mint Sanghaj, Kanton, Sencsen és Nanking. Emellett a nemzetközi látogatók 30 népszerű pekingi turisztikai látványosság belépőjegyét is megvásárolhatják a kártyával, mint például a Nyári Palotába, az Ég Templomába és a Nagy Fal egyes szakaszaihoz.

A 2024. július 31-én bemutatott kártyát a külföldiek 15 helyszínen vásárolhatják meg vagy válthatják vissza a kínai fővárosban, beleértve a Pekingi Nemzetközi Repülőteret, a Daxing Nemzetközi Repülőteret és a pekingi vasútállomást is, érvényes személyivel, vagy útlevéllel. A kártyatulajdonosok 490 állomáson tölthetik fel a Beijing Pass-t a város 27 metróvonalán, az ügyfélszolgálati pultoknál, vagy akár az erre kijelölt önkiszolgáló automatáknál. A Pekingi Városi Közlekedési Kártyatársaság ígéretet tett arra, hogy a jövőben továbbra is figyelemmel kísérik a nemzetközi látogatók igényeit, és bővítik a kártya funkcióit és használati lehetőségeit, hogy az még kényelmesebb és sokoldalúbb legyen.

Peking, Kína egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja, az év első felében több mint 1,65 millió beutazó turistát fogadott, ami 245,6 százalékos növekedést jelent éves összehasonlításban. Eközben sok más kínai város is hasonló intézkedéseket vezetett be, hogy zökkenőmentes utazási élményt biztosítson a nemzetközi látogatóknak.

Peking, sőt egész Kína eddig nem volt túl turistabarát abból a szempontból, hogy a leggyakrabban használt külföldi bankkártyákat (Visa, Mastercard) nagyon kevés helyen fogadják el.

Kínában a készpénz használata is egyre inkább kiszorul, szinte mindenhol csak UnionPay bankkártyával, vagy WeChat, illetve Alipay alkalmazásokkal lehet fizetni, így a legfőbb ideje volt, hogy ezen elkezdjenek könnyíteni. Például idén június óta a pekingi metró 335 állomására telepítettek POS gépeket a 17 működő vonal mentén, így a turisták mostantól külföldi bankkártyákkal is fizethetnek a metrójegyekért.

Az elmúlt két évben a pekingi közlekedési felügyelet számos intézkedést vezetett be a városba látogató külföldiek minőségibb kiszolgálása érdekében. Például a pekingi metrót működtető cég speciális angol nyelvi képzéseket tartottak, hogy javítsák munkatársaik kommunikációs képességeit. Ennek eredményeként többnyelvű fordítógépeket telepítettek - próbaüzemre - nyolc fővárosi állomásra. Peking mellett más nagy kínai városok, mint Sanghaj és Kanton szintén tesznek lépéseket, hogy minél könnyebben tudják használni a külföldi látogatók a helyi közösségi közlekedést. Ilyen lépések a pekingihez hasonló kártyák bevezetése és az, hogy a taxikban nemzetközi hitelkártyákkal is lehessen fizetni. forrás

Szállás

Pekingben, ha csendesebb, de a belvároshoz közel eső, kellemes atmoszférájú negyedet keresel, amely gazdag szolgáltatásokban, akkor a következő három területet javasolnám:

Dongcheng negyed: Ez a környék a belváros keleti részén található, közel a történelmi és turisztikai látványosságokhoz, például a Tiltott Városhoz és a Wangfujing bevásárlóutcához. A Dongcheng egyik vonzereje, hogy a modern városi élet mellett csendesebb, hagyományos hutongokkal tarkított utcákat is találhatsz itt, amelyek nyugodt légkört biztosítanak. Szolgáltatások terén gazdag, számos étterem, kávézó, valamint kulturális központ is található itt.

Chaoyang negyed (Sanlitun környéke): Bár Chaoyang egy modern és nyüzsgő negyed, Sanlitun belső részei, különösen az olyan lakóterületek, mint az Embassy Area, viszonylag csendesek és elegánsak. Ez a környék kiváló választás lehet, ha szeretnéd elkerülni a zajosabb részeket, de közben közel szeretnél maradni a város pezsgő részéhez. Szolgáltatásokban bővelkedik, modern üzletekkel, éttermekkel, szórakozási lehetőségekkel.

Xicheng negyed: A város nyugati részén található, és kellemesebb, kevésbé forgalmas légköre miatt ideális választás lehet. A Houhai-tó környéke csendesebb, festői környezetet nyújt, ugyanakkor számos kulturális látnivalóval, éttermekkel és szabadidős lehetőségekkel rendelkezik. A belvárosba innen gyorsan el lehet jutni, és a helyi infrastruktúra is fejlett.

Ezek a negyedek ideálisak arra, hogy élvezhesd Peking központi részeit, anélkül hogy túlságosan zajos vagy forgalmas környezetben tartózkodnál.

Közlekedés

Reptéri érkezéskor

Vagy taxival, vagy az Airport Express vonattal megyünk a metró 2-es, 10-es vagy 13-as vonalának legközelebbi megállójáig és onnan metróval a szálláshelyünkhöz legközelebbi metrómegállóhoz. Az Airport Expressen a menetjegy ára 25 jüan (kb. picivel több mint ezer forint).

Taxival a repülőtérről a belvárosba kb. 30-40 perc alatt lehet eljutni, ha nincs csúcsforgalom (ami viszont gyakran van). Érdemesebb inkább 60 percet kalkulálni. Az ára 2016-ban 120-150 yüan között van.

A városnéző buszok és taxik közül csak a '京B' jelöléssel ellátott járműveket vegyük igénybe, mert ezek Peking hivatalos személyszállítói.

Taxi

2024-ben a taxizás Pekingben jelentősen olcsóbb, mint Budapesten. Pekingben a taxi alapdíja nappal 14 CNY (körülbelül 1,80 euró), és kilométerenként 3 CNY-t (0,38 euró) számítanak fel. Ezzel szemben Budapesten az alapdíj 1100 HUF (kb. 2,80 euró), és kilométerenként 440 HUF (1,12 euró). Ez azt jelenti, hogy Pekingben a taxi tarifája körülbelül 66%-kal olcsóbb, mint Budapesten.

Már az érkezéskor kiderült, hogy a kommunikációval nehézségeink lesznek, mivel a taxisofőr egyáltalán nem beszélt angolul, és a szállodánk pontos helyéről sem volt tudomása. Az Intercontinentalban szálltunk meg, ami egy jól ismert szállodalánc, így meglepett, hogy a taxis ezúttal nem tudta, hová kell mennie. Végül, jobb megoldás híján, felhívtuk a szállodát a saját telefonunkról – nem kevés költséggel –, és a recepción segítettek elirányítani a sofőrt.

A taxi foglalása sem ment egyszerűen. Itt nem a hagyományos módon álltunk ki a sorból egy autóra várva, hanem az utasokat sorba állítják, majd egyszerre körülbelül 30-40 üres taxit engednek be a reptér elé. A taxik leparkolnak, és síppal jeleznek, hogy indulhatunk. Olyan érzés volt, mintha egy vidámparki dodzsemnél lennénk: mindenki gyorsan megindult, hogy elcsípjen egy autót.

"Nagyon olcsónak találtam a taxizást, pedig kevés pénzt vittem erre az útra. Az idegesítő volt taxival nagy dugóba keveredni. A taxik jellemzően elég vacak állapotban vannak. Nem kell borravalót adni. El se fogadják! Átlagos távolságra kb. 30 jüant fizettem, ami kb. ezer forint. A taxisok nem értik a latin betűket, szóval, mindig fel kel, íratni a hotelbe kínai arakterekkel, hogy hova akarunk menni! " (Andris)

A negyedik napra a Nagy Fal meglátogatása volt betervezve, és ígéretesen indult a nap: korán keltünk, és elindultunk a buszpályaudvarra, ahonnan a buszok indulnak a Falhoz. Azonban amikor odaértünk, hatalmas, kígyózó sor fogadott minket. Úgy döntöttünk, nem várunk, hanem taxival megyünk. Meg is egyeztünk két taxissal, hogy fejenként 36 jüanért elvisznek minket a Falhoz. Amikor azonban megérkeztünk, és fizetni akartunk, a sofőrök hirtelen 60 jüant kértek fejenként. Hosszas, egyórás vita következett. Az egyik taxis végül elment egy újabb kuncsaft után nézni, a másikat viszont otthagytuk, mivel nem ebben állapodtunk meg.

Ezután követett minket egészen a jegypénztárig, és mondta az eladónak, hogy ne adjon nekünk jegyet, mivel szerinte nem fizettük ki a fuvart. Az eladó így nem adott jegyet, miközben a taxis kihívta a rendőrséget. Körülbelül 15 percen belül meg is érkeztek a rendőrök. Elmagyaráztuk nekik a helyzetet: a taxiórát nem kapcsolták be, és öten utaztunk egy autóban, ami szabályellenes, ráadásul többet fizettünk, mint amennyiben eredetileg megállapodtunk. A rendőrök végül nekünk adtak igazat, így nem kellett további pénzt fizetnünk. A rendőrök azonban azt tanácsolták, hogy legközelebb gondosan egyeztessük a részleteket indulás előtt, hogy elkerüljük az ilyen helyzeteket.

A bejelentett, fényképes igazolvánnyal rendelkező taxisok esetében nem kell tartanod attól, hogy átvernek. Azonban van egy apró bökkenő a taxikkal kapcsolatban...
...ha nem a szállodád recepciója hívja neked a taxit, szinte lehetetlen egyet leinteni az utcán. Úgy hírlik, ennek oka, hogy a taxisok havi fix fizetést kapnak a társaságtól, és mivel Kínában nem szokás borravalót adni, nincs különösebb motivációjuk, hogy fuvart vállaljanak. Egyszer előfordult velem, hogy fél órás céltalan bolyongás után végül beugrottam egy hotelnél egy éppen lepakoló taxiba, és megmutattam a térképen a célpontot, de a sofőr egyértelmű kézmozdulatokkal jelezte, hogy szálljak ki, és csukjam be kívülről az ajtót. Miután a második szundikáló taxis is elhajtott, végül egy magánfuvar vitt haza – a szokásos ár duplájáért. Ekkor már ez sem érdekelt. (Fontos: Ilyen esetekben mindig írd fel az árat egy papírra, különben szinte biztos, hogy "félreértés" lesz a dologból.)

,, Több bejegyzésben írnak arról, hogy Pekingben a taxisok lehúzzák a turistákat, nyomulnak, stb. Többféle taxi létezik, a legalapabb az, amelyiknek van Taxi táblája. Brutál sokan vannak, de nem elegen, de én még nem láttam őket nyomulni, de persze uborkaszezonban minden lehet. Lehúzni azzal tud, hogy nem a legrövidebb úton visz. Egyébként amikor beszállsz, a kis cuccot a műszerfalon leüti és az óra mér hivatalosan. Vannak magasabb kategórias taxik, de ezek nem állnak meg neked és nem kuncsorognak fuvarért, mert app-pal hivják őket. Az összes többit hívhatjuk taxinak. A taxizást a legjobb DiDi alkalmazással csinálni, Play store-bol letölthető." (te, 2019)

Metró

Pekingben a turista számára továbbra is a metró a leggyorsabb és legpraktikusabb közlekedési mód. A felszíni közlekedés lassú a nappali dugók miatt. 2024-ben a metróhálózat már több mint 783 km hosszú, ezzel világviszonylatban a második leghosszabb, Shanghai mögött.

Jelenleg 27 vonalból áll a pekingi metróhálózat. Csak az 1-es és a 2-es vonal fut teljes hosszában föld alatt. Minden információ korrektül ki van írva angolul is. Egy jegy ára zónánként változik: az alapár 3-6 jüan, de hosszabb utak akár 10 jüanba is kerülhetnek. Az automatáknál először ki kell választani a vonalat és az állomást, majd megadni az utasok számát és bedobni a pénzt. Az automaták adnak vissza, de szinte mindig aprópénzt. Léteznek előre feltölthető kártyák is, amelyek 50 jüanért vásárolhatók meg, és ebből egy rész leutazható.

A metró Pekingben továbbra is elképesztően jó a pestihez képest: dupla üvegfal védi az utasokat, pontos és olcsó közlekedési mód. A helyiek azonban kíméletlenek a tömegben. A metró járatai hajnali 5 és este 23 óra között közlekednek, és a 2-es vonal kör alakban fut a belváros körül. Az átszállás a legtöbb esetben komplikált, hosszú gyaloglással jár.

A hangosbemondó kínai és angol nyelven is közli az információkat. A turista információs irodákban angol nyelvű metrótérképek beszerezhetők, és remek mobilalkalmazások is elérhetők, amelyek internet nélkül is megmutatják, hol vagyunk, és merre induljunk.

Érdekes megfigyelni, hogyan kommunikálnak az emberek az okostelefonjaikon: latin betűket írnak be, és kínai írásjelek jelennek meg a képernyőn.

p. t. fotója

Érdemes kihasználni Peking kiterjedt metróhálózatát, és beszerezni egy feltölthető kártyát (például a Beijing Transportation Smart Cardot), amely bérletként funkcionál. A kártyára előre fel kell tölteni pénzt, és minden egyes leolvasásnál az utazás távolságától függően vonja le a díjat, ami 3 jüannál kezdődik, de hosszabb utakon akár 10 jüan is lehet. Nem olcsóbb, mint egy egyszerű jegy, viszont kényelmesebb, mert nem kell állandóan aprópénzt keresgélni. Az előnye, hogy többszöri átszállás esetén sem kell újra leolvasni a kártyát.

A pekingi metró természetesen sokkal fejlettebb, mint sok más városban: modern, tiszta és pontos. A rendszer jól kiépített, és az angol nyelvű feliratoknak köszönhetően az angolul tudók könnyedén eligazodnak, bár a nagy állomások néha valóban labirintusnak tűnhetnek.

A pekingi metróközlekedés 2024-ben is kiváló. A hálózat azóta bővült, és már 27 metróvonal szolgálja ki a várost, így rendkívül egyszerű eljutni a legtöbb helyre. A rendszer jól működik, és nagyon könnyű jegyet vásárolni az automatákból. Miután sikerült átállítani a nyelvet angolra (ami általában jól látható opció), az egész folyamat egyszerűen követhető. Az állomások és a szerelvények továbbra is meglepően tiszták, ami különösen feltűnő lehet azoknak, akik más városok metróihoz szoktak.

A metróállomásra lépve itt is átvilágításra kell számítani, akárcsak a reptereken. Ez része a biztonsági intézkedéseknek. A peronokat elválasztó üvegfalak továbbra is jelen vannak, és csak akkor nyílnak ki, amikor a metró megérkezik, így biztosítva az utasok biztonságát.

Egyéb a közlekedésről

,, Pekingben a közlekedési lámpák általában csak tájékoztató jellegűek, a sebességhatárok rugalmasak, a gyalogosokra pedig állandó kilövési engedély van érvényben. Az ég szerelmére, nézz szét, mielőtt zöld jelzésnél a zebrára lépsz, mert a kanyarodó autósokat rohadtul nem érdekli, hogy útban vagy! Ugyanígy a bicikliseket sem hatja meg, ha átmennek néhány figyelmetlen gyalogos-lábfejen, bár őket látszólag az sem érdekli, ha szétkenődnek egy a külső sávban repesztő járatos busz szélvédőjén. Mindennaposak a közlekedési dugók. Mindenki tülekszik, ügyeskedik bepofátlankodik, leszorít… Dudaszóra komponált káosz." forrás

,, Minden nagyobb utat rácsok osztanak meg, ez első sorban a gyalogosok életének védelmét szolgálja. A vezetők fegyelmezetlenek,gondolkodás nélkül hajtanak bele a zebrán átkelőkbe. mindneki mindig nagyon nagy körültekintéssel közlekedjen. Az éjszakai képeken remekül látszik, hogy a Peking gyönyörűen ki van világítva. De első sorban az úttestek. romantikus esti sétához zseblámpa kell, a járdán a sötetség miatt csak bukdácsolnak a gyalogosok.

Ami egyértelműen gyors: tuk-tuk. Külön sávban közlekedhetenek a biciklisekkel és a motorosokkal együtt. De már régen nincs nyolcmillió bicikli Pekingben, van helyette sok -sok autó. Nagyon jó a pekingi autópark minősége, alig látni régi koszos vacak autókat, az egy főre jutó audik száma szerintem a fővárosban igen magas lehet. És az átlag életkoruk sem lehet több 1-2 évesnél." (K.K.)

A közlekedés első pillantásra még mindig kaotikusnak tűnik Pekingben 2024-ben is, mivel a gyalogosok, biciklisek, tuktukkal, mopeddel és más járművekkel közlekedők időnként figyelmen kívül hagyják a piros lámpát. Furcsa módon azonban ritkán történik baleset, és mi sem láttunk egyet sem. Ennek titka továbbra is az, hogy a közúti baleseteket, különösen, ha külföldieket érintenek, nagyon szigorúan büntetik, így mindenki nagyon odafigyel a másikra.

Rengetegen bicikliznek a városban, és a bicikliket most is QR-kód leolvasásával lehet használni WeChat segítségével. Az árak rendkívül kedvezőek: egy óra biciklibérlés körülbelül 1 jüanba kerül, ami még mindig hihetetlenül olcsó a magyarországi Mol Bubi árakhoz képest. Az utcaképen továbbra is gyakran látni lerakott, otthagyott bicikliket, mivel a közösségi biciklik használata széles körben elterjedt és kényelmes megoldás a közlekedésre.

,, Pekingnek hosszú kerékpáros történelme van. Ugyan manapság egyre kevesebben bicikliznek és a térség hírhedt a légszennyezéséről, azonban még mindig viszonylag könnyű két keréken körbejárni a várost. Mivel Peking nem éppen a dimbes-dombos tájairól híres, könnyedén biciklizhetünk a gyönyörű helyek között. Számos kerékpárút vezet körbe a városon, bár ezeket rollerezők és más kisebb, motoros járművek is használják. A hatóságok is bátorítják a lakosokat, hogy kerékpározzanak az autóvezetés helyett a szmog miatt, az azonban jól látható, hogy Pekingnek időbe fog telni, hogy felnőjön a többi biciklibarát város szintjéhez. (2019)" forrás

Étkezés

A világ sok más országából ismert szupermarketekben (pl. 7-Eleven, April Gourmet, Jingkelong, Jenny Lou’s stb.) az európai igényeinknek megfelelő tejtermékek és pékáruk széles, felvágottak és sajtfélék kielégítő választékban kaphatóak. A hipermarketek (Tesco, Carrefour, Auchan stb.) áruválasztéka ugyancsak megfelelhet nekünk.

A hagyományos pekingi kacsát nyilván érdemes kipróbálni Pekingben. A Quanqude nevű éttermlánc egységei hivatottak a hiteleset kínálni, valójában a szokványos pekingi éttermekben éppen olyan jó kacsát lehet enni.

Aki ismeri Európából (főleg Svájcból) a kínai fondue-t, annak érdemes kipróbálni e remek étek elődjét a huoguo-t, ami egy úgynevezett hotpot (forró fazék). Ajánljuk a Haidilao éttermlánc valamelyikében rendelni ilyet különböző szószokkal.

Tejes kávé, ízetlen kávé, erős kávé

"Úgy döntöttünk, hogy vacsorázni a Ghost Street-re megyünk. Több, mint egy kilométeren különféle kínai specialitásokat kínáló éttermeket találhatunk ezen jellegzetesen piros kis lámpásokkal, lampionokkal kivilágított utcán. Késő estig, éjszakába nyúlóan lehet itt vacsorázni. Bár a útikönyvek azt írják, hogy ez az utca igen népszerű a turisták körében, talán 4-5 embert láttunk egész este aki nem odavalósi volt. Talán köszönhető ez annak, hogy az igazi kínai ételek- amiknek persze semmi köze a nálunk kínai gyorsbüfékben felszolgált kajákhoz- nem igazán a mi európai ízlésünknek készültek. Találomra kiválasztottunk egy éttermet, olyat, amiben jó sokan voltak, és beültünk vacsorázni. A pincér természetesen nem beszélt angolul, az ételek le voltak fényképezve, és a képre bökve lehetett rendelni. Volt ott aztán minden, sült bogarak, teknősleves,mindenféle furcsaságok- kivéve kést és villát, azt nem kaptunk, csak pálcikát. Azért a végén előszedtek valahonnan két műanyag kanalat! Én naivan szecsuani csirkét rendeltem, ami ott úgy készül, hogy a pár falat kis csirke ki se látszik a méregerős csípős paprika alól, ezt kellet volna úgy egybe megegyem." forrás

A Pekingben tapasztalt étkezési élmények 2024-ben is jelentősen eltérnek az itthon megszokott kínai büfék kínálatától. A pekingi konyha meglepően más ízvilágot képvisel, amit az első vacsoránál hamar észrevettünk. Az itthon megszokott ételekhez képest itt olyan fűszereket használnak, mint a koriander, ánizs és fahéj – ezeket gyakran teszik sós húsételekbe is. Ez nem jelenti azt, hogy nem ízlett volna, amit ettünk, de valóban teljesen más volt az élmény.

Általában fejenként 25-30 jüanért már jól lehet lakni, és az adagok továbbra is hatalmasak. A nagy adagok miatt nem meglepő, hogy Pekingben magas, erős testalkatú embereket is gyakran látni. Bár számos helyen ettünk, ahol a higiénia hagyott némi kívánnivalót maga után, egyik helyen sem lett semmi bajunk, és őszintén szólva a legjobb ételeket a helyi "kispiszkosokban" ettük, ahol a helyiek is gyakran megfordulnak.

A pekingi kacsavacsora még mindig szinte kötelező, és bár finom volt, kicsit túlhájpoltnak éreztük. Mi 160 jüant fizettünk hárman egy komplett vacsoráért, ami a kacsa húsos részeit, zöldségekkel, szójaszósszal és kis palacsintákba tekerve tartalmazta. A kacsa csontjaiból készített leves hatalmas tálban érkezett, és ezzel zártuk az étkezést – éhesek biztosan nem maradtunk.

A helyi kínai sörök továbbra is kellemesek, és jól hidratálnak. A tej viszont gyakorlatilag hiánycikk, csak import változatban kapható aranyáron. A tej helyett inkább szójatejet használnak, ami a szójára allergiásoknak okozhat kellemetlenségeket, mert szinte minden ételbe kerül belőle.

A pálcikahasználatot is próbáltuk elsajátítani. Bár az interneten néztük a technikát, valahogy a helyiek ezt sokkal profibban csinálják. Két hét alatt nem váltunk mesterekké, de határozottan fejlődtünk. A külföldieket gyakran kanállal kínálják, de ha visszautasítjátok, és ragaszkodtok a pálcikához, az elismerést vált ki a helyiekből. Pekingben megszokott, hogy az asztalok között átszólnak egymáshoz az emberek, és a helyi kis éttermekben gyakran pacsiztunk össze a helyiekkel – ezek felejthetetlen élmények maradtak.

,, A Tienanmen átellenes felén, úgy fél óra kutyagolásnyira a palota bejárattól nyáron a kitikkadt , télen meg a szétfagyott látogatók gondoskodnak a világ valószínűleg legprofitábilisabb KFC egységének létéről." forrás

,, A kínai vendéglátósok az átcseszést előszeretettel álcázzák félreértésnek, így azért mégiscsak könnyebb széttárt kezekkel mentegetőzni. Fourteen (14) helyett forty-t (40) érteni. Elnézni a rendelést Pekingben mindennapos mutatvány." forrás

,, Egész Pekingben képtelenségnek tűnt felhajtani valami olyan kaját, ami nem tocsog a szószban és nem csak mutatóban tartalmaz húst. Az ember végső kétségbeesésében berombol egy Mekibe, hogy végre ismerős ízekkel helyezze képbe az ízlelőbimbóit, de akkor jön a sokk: Kínában még a BigMac sem ugyanolyan, mint a világ többi részén. Ha ránk hallgatsz, akkor a nagyobb szállodák éttermeivel próbálkozol, melyek azért kénytelenek voltak kikupálódni az európao konyhaművészet terén is." forrás

,, Pekingnek a pekingi kacsa olyan, mint nekünk magyaroknak a gulyásleves, kivéve hogy nem leves. És hogy más húsból van, és máshogy készítik, de az ilyen apró különbségek mellett is érződik a hasonlat: a város nevéről egyből beugrik a jellegzetes étel.

Természetesen ezt is lehet rosszul csinálni, például a nagy Wangfujing sétálóutcában lévő boltban kapható zacskózott pekingi kacsa aligha képviseli ugyanazt a színvonalat, mint a tőle pár méterre lévő világhírű Quanjude Roast Duck Restaurant kínálata, ahol cserébe már a köret is többe kerül, mint egy tisztességes wellnesshétvége (minimális költői túlzással). Ha mégis kipróbálnánk a fővárosban a kacsát, akkor javaslom a Mass Foodies Roast Duck-ot, mely barátibb áron, de elsőosztályú minőségben ejt minket ámulatba.

A kacsa mennyei, a köretek és a szószok isteni finomak, és a felszolgálók is úgy bánnak az emberrel, mintha a királyi pár látogatott volna a sarki kisvendéglőjükbe. Nekem olyannyira tetszett, hogy Pekingben a nagy fal után ez volt a második kedvenc élményem." forrás

Vásárlás

A Yongani metróállomástól (Yong'anli Station (Chinese: 永安里站; pinyin: Yǒng'ānlǐ Zhàn) a legjobban megközelíthető Selyempiac (Silk Street) ajánlott program, mert ez aztán az igazi kínai piac, sok olcsó cuccal, bovlival. Alkudozni mindeképpen kell. Az elsőre hallott összeget legalább a felére le kell alkudni! A világmárkák hamisítványait ne vegyük meg, mert a minőség többnyire silány.

Ha elektromos valamit akarunk venni, akkor irány a Zhongguancun városrész, ahol ebben a műfajban több bevásárlóközpont is kínálkozik. Ezek a üzletközpobntjai lehetnek a legérdekesebbek:

Dinghao electronic market 鼎好电子商城
Taipingyang digital market 太平洋数码城
Zhonghai electronic market 中海电子市场
Off-price shopping mall 上品优价百货
Zhongguancun plaza shopping mall 中关村广场购物中心

Jó minőségű, fantáziadús, ízléses szuveníreket leginkább a 798 művészeti negyedben érdemes venni, de e tekintetben említésre méltó a Panjiayuan bolhapiac.

,, Ami Peking egyik legnagyobb bolhapiacán, Panjiayuan-on nincs, az nem is létezik! És persze itt minden eredeti és/ vagy antik…;-) A kb. 3000 stand rengeteg árut kínál, ám az árufajták szerinti csoportosítás könnyebbé teszi a ‘tudatos/célzott ’ vásárlást’. Persze mi ennek ellenére csak bolyongtunk fel alá és a – teljesség igénye nélkül – a legkülönbözőbb szekciókat jártuk be: ékszerek, ruhák, festmények és kalligráfiák, ecsetek, szobrocskák, szerencsehozók, porcelán, kerti szobrok, könyvek, majd végül non plus ultra az „egyéb’”szekció, ahol a giccs és nélkülözhetőség fogalmát az 1000ik hatványra emelhetjük." forrás

,, Érdemes arra figyelni, hogy a kimért áruk ára – pl. a gyümölcsöké – 500g termékre vannak kiírva és előfordul, hogy elszámolja magát az ember és az olcsónak vélt áru többe kerül, mint amennyit gondoltunk érte adni. Egyébként majd minden metróállomás mellett van egy bevásárlóközpont, jó nagy szupermarkettel az aljában, így nyelvtudás hiányában is könnyen el lehet intézni a mindennapi bevásárlásokat." forrás

,, Ha nekiiramodsz felesleges vackokkal (szuvernír) felhizlalni a poggyászodat, akkor jó, ha észnél vagy, mert a rafkós árusok könnyen brutális haszonkulcs szenvedő alanyává tehetnek. Alkudozni egyenesen kötelező! A frekventáltabb helyeken (pl. a Nagy Fal egyes szakaszain) nem átallnak a kereskedők akár 85 jüant elkérni egy vacak hűtőmágnesért. Ilyenkor annyi a dolgod, hogy először nemet mondasz, aztán hagyod magad rábeszélni, de továbbra sem túl lelkesen kérdezed, hogy mennyi az annyi. Az árus ekkor fel fog neked írni egy pofátlan összeget, amire te már fordulnál is sarkon, de a kereskedő tollat, papírt vesz elő és megkér, hogy írd le, te mennyire gondoltál. Nagy kínkeservesen írj le egy összeget, ami semmiképpen ne legyen több az általa mondott ár negyedénél, de azt is csak úgy, mintha a fogadat húznák. Kicsit még engedhetsz, de ha nagyon vacillálsz, inkább indulj el, mert úgyis utánad fognak rohanni. Nyugi, még így is lesz haszna a bizniszen az illetőnek." forrás

Pénzváltás

Érkezéskor a pekingi nemzetközi repülőtéren egyáltalán nem komplikált eurót, dollárt (vagy egyéb nyugati valutát) jüanra váltani. A 3-as terminálon három banki pénzváltó pult is található: ICE, Travelex és Hang Seng United. Az átváltási kurzus Kínában álllamilag szabályozott, szóval nem járunk rosszabbul ha a repülőtéren váltunk pénzt. Kivéve, ha a váltásért magáért számolnak fel 10 dollárt. Óvatosságból persze csak annyit váltsunk, ami elég a városba való közlekedésre, és - mondjuk - az első nap kiadásaira. Ha a hétvégébe csúszunk bele, akkor esetleg váltsunk annyit, ami elegendő szombatra és vasárnapra. Valamennyi terminálon tudunk jüant beszerezni automatikus pénzváltó gépből. Az automaták ugyanúgy kérnik az útlevelet és az árfolymuk minig alacsonyabb a banki árfolyamnál.

Általában mindenhol két árfolyam van kiírva minden pénzváltó táblájára, de mindig az alacsonyabb árfolyam az, amit a pénzünkért adnak. Felelsleges tiltakozni, nem értik az angol nyelvű kérdést és egyáltalán nem is érdekli őket. Ez van, ezt kell szeretni.

Ha nem készpénzt akarunk átváltani, akkor még könnyebb a helyzet hiszen a pekingi repülőtér teljes területén, tehát a többi terminálon is van több helyen bankautomata. Az ATMből történő pénzváltás árfolyama lutri, forint alapú kártyával talán kevésbé, mert ott csak egy váltás történik. Készüljünk fel arra, hogy csak a nagyobb helyeken lévő bankos automatákban használhatóak a külföldi kártyák. Sok helyen vásárlásra sem fogadják el őket.

Ne váltsunk pénzt feketén az utcán, mert kockázatos! Előfordul, hogy a turisták által sűrűn látogatott pekingi helyeken leszólítják az idegent és vonzó átváltási kurzust ajánlanak dollárért, euróért. Eleve nincs igazán vonzó fekete árfolyam, szóval felesleges nyerészkedésben reménykedni.

Pekingben minden pénzváltó helyen (beleértve a repülőteret) a kínai központi jegybank aktuális középárfolyamához igazódik az árfolyam. Ez akár óránként is változhat. Az egyes pénzváltók között az átváltási kurzus tekintetében alig tapasztalható különbség.

Nagyon fontos tudni, hogy a pekingi pénzváltóhelyeken mindenhol be kell mutatni az útlevelet. Tehát amennyiben egyébként az útlevelet inkább a hotel széfjében őrizzük, akkor a pénzváltáshoz vigyük magunkkal az útlevelet.

Szórakozás

Ne hagyjuk magunkat újdonsült "barátok" által becsábítani karaoke bárokba, mert ez szokványos turista csapda. Bent lányok szállnak rád és a kontódra rendelgetnek itókát, ennivalókat. Aztán jön a horribilis összeget tartalmazó számla! Ugyanilyen jellegű turista csapda az, amikor az utcán veled barátkozó lányok, fiúk hagyományos teaházba invitálnak, ahol ravasz módon rávesznek méregdrága teák megvásárlására. Főleg a Tienanmen-tér, a Tiltott város és környékén szólítják le a turistákat a csalók, akik önzetlen segítséget kínálnak a város megismeréséhez. Naná, hogy jól tudnak angolul...

"Este a Hard Rock Café-ba mentünk vacsorázni, ez olyan, mint bárhol másutt, csak a fellépő zenészek erős akcentusán hallatszott, hogy Kínában vagyunk, de a sajtburgeren ez nem látszott meg. Utána egy "Bar street"-re indultunk tovább, sajnos nem emlékszem, hogy melyikre, három darab van, a szállodánkba érdeklődjünk a hozzánk legközelebb esőről. Ez egy hosszú utca, ahol végig bárok, kocsmák várják a -főként- turistákat, lehet iszogatni, vízipipázni, némelyik helyen még műsor is van, például Michael Jackson imitátorral, elég vicces." forrás

"A tavak mentén, körül, a Tienanmen-tértől északra vannak a bulihelyek. Európai szemmel ezek a helyek nagyon fosadékok, röhejes módon eklektikus, gagyi, koncepciótlan a dizájn. Ezek a helyek ráadásul drágák is." (Andris, 2014)

,, Az éjszakai élet is rendkívül vibráló, volt, hogy a város tetején partiztunk felhőkarcolók között a Kokomo nevű helyen vagy máskor hajnali 4-ig sétáltunk a városban mire találtunk egy utcát, amit tele volt streetfoodos bodegákkal és éppen étkező helyiekkel." (Happyhilisjourney FB)

Ha egyedül sétálsz az utcán, valószínűleg hozzád is odalépnek majd helyi lányok, akik látszólag csak ismerkedni szeretnének. Mivel általában jól beszélnek angolul, könnyű lenne belemenni a beszélgetésbe, de ha adhatunk egy tanácsot, inkább maradj óvatos. Az ilyen hölgyek gyakran egy-egy szórakozóhely "megbízottjai," és biztosan nem szeretnél több tízezer forintnyi jüant kifizetni két italért. Ez a trükk szinte mindenhol működik a világon, de Pekingben különösen gyakori jelenség.

Az egyik szórakozóhelyen a ravasz pincér rámutat az asztalon lévő sörre, mutat hat ujjat, majd az itallap egy tételére és a mellette szereplő 180 jüanos árra bök. Ez pontosan kiadja a 30 jüan per üveg árat, ami ugyan nem olcsó, de elfogadható, ezért beleegyezel. Gondolod, talán külön ár érvényes a hatos pakkra az itallapon. Kellemesen kortyolgatsz, amikor váratlanul egy hatalmas gyümölcstál érkezik az asztalhoz. Elutasítanád, de a pincér megnyugtat, hogy ez a ház ajándéka.

Miután elfogyott a sör, jön a meglepetés: a pincér egy 480 jüanos számlával tér vissza. Rájössz, hogy egy "félreértés" áldozata lettél. Most már világosan elmagyarázza, hogy a sör valójában darabonként 80 jüanba került (ami kb. 3200 forint), és az itallapon mutatott 180 jüan csak a gyümölcstál ára volt, amit grátisz adtak az italod mellé. Tanulj a mi hibánkból – ezt mi sajnos benéztük.

,, A Chiaoyang kerületben lévő Sanlitun utcát szokás Bar Streetnek is nevezni, az ilyesmire pedig egy külföldön tartózkodó egyedülálló fiatalember úgy repül rá, mint muslica a rohadt barackra. A partyvigyor akkor lohad le az ember arcáról, amikor már a negyedik helyen is ugyanaz az érvágós muzsika fogadja. A felállás a következő: Egy pocakos, szemüveges fiatal srác és/vagy egy koktélruhában feszítő bombázó áll a színpadon és a karaokegépből szóló zenére úgy énekelnek, hogy a magyar tehetségkutatókon felkapaszkodott művészek nagy része ecetet vizelne az irigységtől. Két siratóének között hirtelen a színpadra lép egy lengén öltözött lány és rúdtáncolni kezd, de olyan arccal, mintha a függöny mögül kalasnyikovos délszláv emberkereskedők kényszerítenék erre, közben pedig az énekesek a háttérben ásítoznak. Ez a módszer egy szórakozni vágyó külföldi lábából úgy fél óra és egy óra közötti időtartam alatt párologtatja el a bugit. A megoldás állítólag a direkt külföldiek számára rendezett bulik egyike lehet, de azért ezeket nem olyan egyszerű megtalálni." forrás

Utcai táncosok

K. Andris fotója

Közbiztonság

A külföldieket ritkán érik Pekingben erőszakos bűncselekmények. A ritka esetekkor viszont a nyelvi akadályok miatt problémás lehet a rendőrségi közreműködés. A turisták által erősen frekventált helyeken tanácsos figyelmet l fordítani a személyes holmik védelmére. A nemzetközi kommunikáció és kereskedelem fejlődésével egyidejűleg növekszik az üzleti, az internetes kereskedelmi és pénzügyi visszaélések száma, amelyek tisztázása, megoldása általában különös nehézségekbe ütközik. Pekingben növekvőben vannak az utcai trükközések, különféle vonzó köntösbe öltöztetett leszólítások és ügyeskedések száma, amelyektől indokolt óvakodni.

A pekingi zsebtolvajok fő tevékenységi terepei: buszokon, metrón, repülőtéren, népszerű turistás helyeken, nevezetességeknél, bevásárlóközpontokban. Mindenhol, ahol van tolongás, tömeg, márpedig ilyenből sok van Pekingben. A zsebtolvajok többnyire bandában dolgoznak. Kibökik, hogy kik a tájékozatlanul járó hazai vagy külföldi turisták és akcióba lépnek. A banda egy-két embere a turista figyelmét vonja el, a többiek ilyenkor lépnek akcióba hátulról, oldalról. A kínai rendőrség civil ruhás rendőrökkel is járőrözik a turisták által tömegesen frekventált környékeken.

Ami megnyugtató: rablások nincsenek.

"Pekingben nagyon jó a közbiztonság. Semmi para. Egész idő alatt egyszer sem éreztem ezzel kapcsolatban bizonytalanságot, nem kellett aggódni. " (20 éves Andris, egyedül utazott,)

Egyéb hasznos információk

1. Ugyan Pekingben a csapvíz iható, de az érzékenyebb gyomrú utazóknak inkább javasoljuk a palackos víz, üdítő, dobozos tea, gyümölcslé stb. fogyasztását. Utcán lehetőleg csak előttünk elkészített, jól átsütött ételt fogyasszunk. Ez különösen érvényes a nyári hónapokban. A megérkezés utáni egy-két napon fellépő kisebb gyomorbántalmak az eltérő fűszerezésből eredhetnek. Érdemes a böröndbe berakni hasfogó, bélfertőtlenítő és hashajtó gyógyszereket is.

2. Telefonálás

A roaming-szolgáltatás valamennyi magyar szolgáltató esetében megbízhatóan működik, de elképesztően költséges. Viszont az SMS küldése és fogadása többnyire akadozik. Haza (és általában külföldre) a trafikokban, újságosoknál kapható IP telefonkártyával a legjutányosabb telefonálni. Vagy az internetes alapú szolgáltatásokkal. De ezeknél a mozgókép opció felejtős, örülni kell, ha a hang érthető.

Kellemetlenségek

Pekingben ugyan tilos a koldulás, de a turista az utcákon, aluljárókban, beváráslóközpontok tájékán, turistás helyeken lépten-nyomon találkozik kéregetőkkel. Feltételezések szerint a 85 százalékuk hivatásos koldus, nem ténylegesen nyomorult szerencsétlen. Ráadásul a koldusokat többnyire bűnszervezet űzik ki az utcákra és az alamizsna nagy részét oda kell adniuk a ,,szervezetnek". Az igaz hajléktalanoknak a pekingi városi hatóságok menedékhelyeket kínálnak fel, a profi koldusok viszont nem fogadják el az ilyen segítséget. A turista nehezen tudja eldönteni, hogy ki a ténylegesen rászoruló és ki a koldulást foglalkozásszerűen űző ember.
,, Pekingben (és ez igaz Kína többi részére is) a nyál nem érzi jól magát a szájban. De nem egyszerűen csak kiesik a fogsor mögül, hanem a gazdája a kilövés előtt nyaktól fölfelé minden, a gyurmánál folyékonyabb halmazállapotú testnedvet hangos rotyogás közepette felszív a szájába, aztán az így összegyűlt cuccost egy hangos flöttyentő hang kíséretében ejektálja az utca kövére. Baromi gusztusos látvány. Ugyanígy érdemes azzal is tisztában lenni, hogy errefelé a zsebkendőnek sincs nagy kultúrája. A taknyot bőven megteszi egy nagy légrobbanással a külvilágba tessékelni. Ha szerencséd van, hatótávolságon kívül leszel tanúja a felemelő eseménynek." forrás

Gyalogosként a zebránál a járdára lépve ne bízzál abban, hogy az autósok megállnak vagy lelassítanak. Pekingben nagyon óvatosan kell az úttesten átkelni, a közlekedési kultúra ott még az itthoninál is gyengébb lábakon áll. Tanács: lehetőleg az úttesten átkelő többi ember, lehetőleg tömeg kellős közepén menjünk, mert a rutinos helyiekkel körülvéve némileg nagyobb biztonságban érezhetjük magunkat.
,, Pekingi szmog: Ugye, a média tele van olyan képekkel, amikor a Tienanmen téren lévő óriás kivetitők se látszanak a szmogtól. Most, hogy itt élek, megállapíthatom, hogy sajnos, van szmog, néha nagyon magas értékkel kisérve. Miből érzem, hogy szmog van? - Egyszerűen nem lehet nem érezni, nem látni. A levegő nehéz, “koszos”, minden szürke és ez teljesen ráül az ember hangulatára is. Hogy minden nap ilyen e Pekingben? Szerencsére, nem! Eddigi egy hónapos tapasztalatom alapján, egy héten 2 nap, amikor jobb ha az ember ki sem mozdul vagy ha igen, akkor maszkban teszi. " forrás

Olvasmányos linkek

"A szállodában már jobb volt a helyzet, ott beszéltek angolul, de leírták a szálló nevét kínaiul egy papírra, hogy ezzel jöjjünk haza, illetve akárhová mentünk, minden úti célt le kellett velük íratni, és a kis papírokat mutogatni a sofőrnek! Este érkeztünk meg, így városnézésre már nem volt lehetőség , csak a környéken sétáltunk kicsit, Én azt hittem, hogy mindenhol kis házacskák lesznek, az emberek biciklivel járnak, tele lesz az utca árusokkal, ehhez képest minden szuper modern, felhőkarcolók hada fogadott, az utak pedig olyan tiszták voltak, hogy enni lehetett volna róluk, minden rendezettnek, újnak tűnt." forrás

,, Pekingben az egyik és legszembetűnőbb dolog a köpködés. Ma már nem annyira jellemző, mint régebben (köszönhetően az olimpia idején végrehajtott népnevelésnek), azonban jóval gyakoribb, mint itthon. Alapvetően az emissziót megelőző éktelen harákolást nehéz megszokni, utána már a placcsanás hangja maga a megváltás.

A turisták által látogatott helyeken és a legtöbb szállodában van angol WC, ugyanakkor még mindig jellemzőbb a hagyományos, dobbantós rendszer, ami a lányok esetében még a pisilést sem teszi egyszerűvé. Persze van ennek egy technikája, csak gyakorlat kérdése… :-)

Nemcsak a zsebkendő használata nem divat, de a pelenkáé sem. A még nem szobatiszta gyerekek alul sliccelt kisgatyában járnak, így ha rájuk jön az inger, akkor nem kell nagy előkészület a dolognak. Ilyen esetben vagy egy kuka / csatornaszem fölé tartják a gyerkőcöt vagy egy nejlon zacskót tesznek alá és abban fogják fel a termést… Elkerülendő, hogy a fiú gyermek a tömegközlekedési eszközökön eressze el magát, rendszerint apuka a mutató és a középső ujjaival egészen egyszerűen elzárja a „csövet”. Lányok esetében nem láttam, hogy mi a prevenciós technika." forrás

,, Tiltott város: Elén ugrott egy meglepően alacsony termetű napszemüveges, horgász sapkás, térdig érő lila ballonkabátos kínai nőci és felajánlotta, hogy 2 órás idegenvezetést tartana nekünk megdöbbentően alacsony áron 300 jüanért. A hivatalos guide sokkasokkal drágább, mondta. Hát ez így is nagyon soknak tűnt, és nem is éreztük teljesen szükségét, de mondtuk, hogy 200-ért próbáljuk meg. A csaj abban a pillanatban nekiállt ránk zúdítani az infót. Folyt belőle a szó.

A probléma ami 5 perc után már egyértelmű volt, hogy egy helyben állunk és csak arra koncentrálok, hogy mit mond a nő, észrevettem, hogy egy árva szót sem értek az egészből. Csak szavakat tudtam elcsípni, amiből kiderült számomra, hogy az infók amik elhangzanak engem lehet, hogy nem is érdekelnének. Ekkor félbeszakítottam a beszélgetést, és megkértem Petit(aki nálam kicsit jobban üzi az angol nyelvet), h foglalja már össze a hallottakat, nagy csönd. Ez így nem lesz jó, és megmondtam a csajnak, hogy nagyon rendes, meg aranyos, de köszönjük, nekünk erre nem annyira van szükségünk. A csaj tök szomorú lett, mondta, hogy nagyon lelkes és azért hadar, hogy minél több infót elmondjon, de tud ő lassan is beszélni, és kérdezhetünk is tőle, megsajnáltuk folytatta. Három vagy talán öt mondatot is elmondott ebben a szellemben majd újra hadarta a kínai történelmi eseményeket évszámokkal tűzdelve, szinte már kínaiul, de palotát még mindig nem láttunk.

Ekkor mondtam, hogy ez így nem lesz jó, amit hallottunk, és érdekes volt, az mind benne van a könyvben, és jobb lenne nekünk ha nélküle végigsétálnánk. Ekkor már talán érezte, hogy komolyan beszélünk, szinte a földhöz csapkodta magát, elmondta, hogy ő nem talál másokat akiket vezethetne, mi pedig nem fogjuk tudni, hogy miket látunk. Kifejtette a két ország közötti jó viszony fenntartásának fontosságát, ezért kérte, hogy fizessük ki amennyit eddig elmondott, a 10 percet 50 jüanra értékelte. Mivel már annyira idegesítővé vált, hogy igyekeztünk minél hamarabb megszabadulni tőle, megkapta az 50 jüant. Több guide nem kell az biztos. Igyekeztünk hamar túltenni magunkat a történteken, és végre körül tudtunk nézni a helyen, ahova jöttünk." forrás

,, Pekingben sokszor még a szállodákban dolgozó pincérek sem értik meg, mit hablatyolsz. Az utcán így nagyjából annyi értelme van angolul próbálkozni, mint magyarul. A nemzetközi repülőtéren lévő gyorsétteremben még azt sem értik meg, hogy vizet kérsz a menüdhöz. A célállomásokat például érdemes magadnál tartani kínaiul leírva, különben a taxis előbb visz el a Hortobágyra, mint oda, ahová tényleg menni szeretnél.

Ha van még egy kis időd utazás előtt, akkor mindenképpen tanulj meg néhány alapvető kifejezést. Megtanulhatod például, hogy „kérem, törölje le a turhát a nadrágomról”, vagy „legyen szíves valami táncolhatót énekelni, maga pedig takarítsa el az asztalról azt a pálmaerdőt, mert ütök ám, de hirtelen”, de egy „nem”, egy „igen” és egy „kérem” is nagyon hasznos tud lenni." forrás

A hukou egy kínai lakhely-nyilvántartási rendszer, amely meghatározza az állampolgárok hivatalos lakhelyét és státuszát (városi vagy vidéki). Ez a rendszer erősen befolyásolja az emberek életét Kínában, mivel számos állami szolgáltatás, például az egészségügyi ellátás, oktatás és szociális támogatások csak azon a helyen érhetők el, ahol valakinek a hukou-ja be van jegyezve.
A hukou rendszert hagyományosan a belföldi migráció korlátozására használták, és ma is akadályozhatja az embereket abban, hogy szabadon költözzenek városról városra. Például, ha valaki vidéki hukou-val rendelkezik, és egy nagyvárosban, mint Peking vagy Sanghaj szeretne élni, akkor kihívásokkal szembesülhet a helyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén, kivéve, ha hivatalosan áthelyezi hukou-ját az adott városba.