ÚTIKRITIKA.HU / Havanna

Havanna

Havanna dióhéjban |Tetszett&Nem tetszett| Vélemények|Szállás|Fővárosi közlekedés|Étkezés|Vásárlás|Szórakozás|Közbiztonság&Kellemetlenségek|Prostitúció|Egyéb információk|Látnivalók| Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

.

fotó by V. J.

Havanna dióhéjban

kubai kiejtés: háváná (erős hangsúly a 2. és a 3. szótagon); hivatalos neve: La Habana 

2,1 milliós város (2021-es becslés)

Annyi jelzővel illethető Havanna, de talán a legbiztosabb az, hogy különleges. A Karib szigetvilágban nincs rajta kívül egyetlen olyan nagyváros sem, amelyik olyan gazdag és látványos lenne történelmi emlékekben, néznivalókban. Kedves a Dominikai Köztársaság fővárosa, Santo Domingo, és pompásan rendbe rakott San Juan városa Puerto Rico-ban, de az összehasonlítás lehetőségével rendelkezők szerint a kubai főváros sokkal nagyobb durranás. Részleteiben is érdekes, de a lényeg az, hogy összességében a légköre különleges, kimondottan egyedi. Csalódást tán csak azoknak okoz Havanna, akik nem olvasnak róla semmit, mielőtt odalátogatnának, és ezért helyben nem tudják kellő összefüggésekben értelmezni a látottakat. Aki képtelen elviselni az utcai rendezetlenséget, lepukkantságot, szemetességet, szervezetlenséget, annak érdemes inkább Szingapúr meglátogatását terveznie.

Havannát sajátos módon egzotikussá teszi önmagában az is, hogy a világon ritkaságszámba menő kommunista országok egyikének a fővárosa. Különleges attól, hogy a nyugati világtól való politikai és gazdasági elszigeteltsége miatt döntő mértékben kimarad a világ tömegkultúráját és fogyasztási világát uraló uniformizáltságból. A turista a világot járva folyton ugyanazokba a gyorsétkezde-hálózatokba, divatmárkákba, ízlésbeli "egyen-konyhába" botlik bele, míg Havannában hiába keres a látogató McDonalds-t, Starbucks-ot, Tesco-t vagy Zara-t. A havannai utcakép izgalmasan egyedi, mert a kereskedelem, a szolgáltatások világa, a közlekedés, az emberek nyilvánosan látható hétköznapjai mind sajátosan megoldottak. Sok mindenben megjelenik a kényszerű kubai kreativitás.

Jelenleg hatalmas munkálatok zajlanak városszerte, 2019 novemberében ugyanis Havanna az 500. születésnapját ünnepli, erre készülnek nagy erőkkel. Aki  novemberben megy majd, remek utcai fiestákat találhat  majd, az szinte biztos.

Turista gyereket tanítják dobolni - Kriszta fotója

Havanna hagyományos kategóriájú turisztikai látványosságokkal dugig tele van. Sajnálni kell azokat, akik egész kubai utazásukat tengerparti nyaralással töltik és egy egynapos látogatás során akarják Havannát megismerni. Biztos, hogy egy nap alatt végig lehet rohangálni a fő látnivalókat, de Havanna és rajta keresztül az igazi Kuba megismerése elmarad.

A koloniális építészeti emlékek méltóságteljesek, és sajátos hangulata van a távoli spanyol honból egy tropikus karibi szigetre átplántált vallási, civilizációs világnak. Havanna egyes részeit kifejezetten szépen és ízlésesen renováltak és roppant hangulatos utcákon lehet valóban szép házakat megcsodálni. A lepukkantabb utcarészek rossz állapotú, eredetileg álomszép épületeit látva a látogató gyakran arra gondol, hogy micsoda parádés várost lehetne varázsolni Havannából, sok pénzből. Mondjuk, ez eszébe juthat a Budapestet látogató turistának is. Az Óvárosban órákat érdemes kószálni, a bájos tereit végiglátogatni, majd a tengerparti sétányon a Malecon-on jó elidőzni a hullámverések látványával. Külön fejezetben részletesen is foglalkozunk a látnivalókkal.

Mint a honlapunk bevezetőjében kiemelten javasoltuk, érdemes letérni a turistás „ösvényekről” és elmerülni a havannai hétköznapi élet sűrűjében. Bár vannak Havannának olyan utcarészei, negyedei, ahová nem ajánlatos a sötétben sétálgatnia a külföldi turistának, a városban alapvetően jó a közbiztonság és a látogatót legfeljebb az ezt-azt kunyerálók zaklathatják. Sokaknak rokonszenves, hogy a turizmusból közvetlenül nem élő helyiek nem alázatoskodnak a külföldi látogatók előtt és büszkén, öntudatosan veszik tudomásul a bámuló tekinteteket. A lakóházas kis utcákban az emberek intenzíven élik kint a hétköznapi életüket, és ennek a látványa - őszintén - sokszor érdekesebb, mint egy-egy műemlék meglátogatása.

Az utcakép közlekedési része is képes meghökkenteni a turistát. Az 50-es évek elejéről csodával határos módon mába megőrzött, belül erősen elnyűtt hatalmas amerikai autók, a nagyobb utas férőhely céljából limuzinosított szovjet Lada, a zsúfolt iránytaxik (almendrón), kínai buszok és a többi. Havanna meglátogatásának van időutazás jellege, az biztos. A kubai főváros a kényszer-kreativitás bajnoka.

Fotó by Elter

Update 2019: kivonták őket a havannai forgalomból

Havanna turistalátványosságai közé tartoznak a lakói, még ha erre nem is mindig hívják fel a látogatók figyelmét. Az igazán érdeklődő, nyitott gondolkodású utazókat (amúgy honlapunk fő célcsoportja) szinte biztos, hogy lenyűgözi, néha meghatja, ahogy a havannai utca embere képes elviselni a jól látható nehézségeket. Nyilván súlyos tehertétel a folytonos szűkölködés, a jegyrendszer, a krónikus áruhiány, a sok korlátozás elviselése, de a helyiek zsigeri, karibi jellegű életfelfogása az, hogy az embernek az egyetlen életét nem szabad folytonos önsajnálatra, letargiára elpazarolnia.

Örülnek annak, aminek csak tudnak: a családnak, a vidáman eltöltött óráknak, a ritmusoknak, a salsának, a fülledt érzékiségnek, az állam bácsi által nyújtott roppant szerény, de legalább biztos szociális védőhálónak. Sok szegény országban, például Afrikában, nem feltétlenül jellemző, hogy annyit mosolyognának az emberek, mint Kubában. A havannai emberek életörömét nyilván megkönnyíti a meleg klíma, és az abból adódó könnyedebb alapszükséglet, nem kell fűteni, sokfélén öltözködni, stb.

Óváros - Kriszta fotója

Az úti kritikus minden úti cél esetében elkötelezetten tárgyilagos, és ezért szót ejtünk a kellemetlenségekről is. Nem vitatható, hogy Havannában a turista a rövid ottléte alatt maga is szenvedő alanya lehet a hiánygazdaságból adódó kényelmetlenségeknek. Teljes joggal nem hurrogható le az a panaszkodó látogató, aki sok pénzt kifizetett az utazásért és a szolgáltatások terén elég gyakran késlekedést, szervezetlenséget, gyenge minőséget tapasztal. Valamennyire megérthető, hogy a turista önző érdekei szerint fogalmazza meg elvárásait, és nem óhajt mindig a helyi viszonyok realitásaihoz megértő módon viszonyulni. Vannak, akik idegeskednek a kéregetők, a zugárusok, a turisták lenyúlására szakosodott alakok, a rossz állapotú járdák miatt.

A turizmussal kapcsolatos kreatív pénzszerzésre ráálló fickók (közkeletű elnevezésben: jinteros) a túlélésért küzdenek. Magánszállásra, lakáson működtetett étteremre, szivarvásárlásra, kirándulásokra, alkalmi lánypartnerre próbálják rábeszélni a járókelő idegent. Valóban idegesítők lehetnek, ha pióca módjára ráakaszkodnak az emberre. Lehervasztó élmény szokott lenni az is, amikor végképp kiderül a helyi ember barátkozási szándéka mögötti anyagi haszonszerzés motivációja. A hatóságok néha megpróbálják lepattintani a turistákra csimpaszkodó helyieket.

Romos házak - fotó by V. J.

Ha majd egyszer ezt renoválják! - Kriszta fotója

Csodásan rendbe hozott házak - Kriszta fotói

"Besötétedés után a hotel felé sétálva egy rendőr ad tanúbizonyságot éberségéről. Egyik kísérőnket, Denis-t igazoltatja, merthogy külföldiekkel beszélget. Markáns intézkedés nem történik, amiben szerepet játszhat, hogy - állítólag – Denis egy ismert strandröplabda játékos."

Sok előnye van annak, ha a magyar utazó helyben magyar nyelvű szervezett programokra fizet be, mert így rengeteg olyan érdekes információt megtudhat, amiről az útikönyvek nem sokat írnak. Kubában élő magyar ismerőseink törvényes keretek között szerveznek magyaroknak havannai városnézéseket, programokat, amelyek révén sok kellemetlenséget, váratlan problémát ki lehet kerülni. Külön fejezetben foglalkozunk a magyar nyelvű programlehetőségekkel.

Tetszett&Nem tetszett

Tetszett

1. Az art deco Bacardi épület

2. Eltölteni 3 éjszakát a legendás Hotel Nacional-ban

3. Sétálni a Malecónon, este vagy hajnalban

4. A kubaiak életszeretete, kedélye verhetetlen.

5. A hangulatos Angyal-domb, egyszerű kis tér a belváros szélén

6. Hemingway villája

7. John Lennon a Lennon téren

8. A kocsik. Ezt  nem lehet  megunni.

Nem tetszett

1. Sok helyen verik át sunyi árdrágítással a spanyolul nem beszélő turistát

2. Elképesztő gazdagság és néha nyomor ugyanott.

3. Megdöbbentett, hogy a Forradalom múzeumában a külföldieknek 24-szer többet kell fizetni, mint a kubaiaknak! (persze értem, hogy egy kubai havi átlagfizetésének viszont min. ötvenszeresét keresi egy kanadai turista, de mégis), sokkaltuk a 8 eurós belépőjegyet, de lehet, hogy a forradalom iránti érdeklődésünk volt gyenge...

4. Két rendbehozott ház között egy rom Vedadoban. Sok ilyen van.

Vélemények

,,4 napot töltöttünk a városban. Fülledt, meleg idő fogadott, az évnek ezen részében (március) az esti 24-25 fok az általános, de hamar besötétedik, ahogy említettem fentebb, 19 órakor már sötét van.
Senki ne ijedjen meg a reptér láttán... Egy magyar 80'-as évekbeli buszpályaudvarhoz tudnám hasonlítani. Annak ellenére, hogy ez a Havannai Nemzetközi Repülőtér, ahova a világ számos tájáról érkeznek emberek, bizony ez az első kép, ami fogadja az utazót. De ez ne szegje kedvünk, mert számos kaland vár ránk :)
Útlevél, a már előre igényelt turista kártya és vámvizsgálat után szabad az utunk.
A reptér előtt óriási kavalkád, de a transzfer cégek emberei és az idegenvezetők tudják a dolgukat, tehát viszonylag hamar megtalálhatjuk azt a kirendelt buszt vagy éppen taxit, amelyik elvisz minket a hotelunkba.

A hotelbe vezető út alatt, ami elsőre szembetűnt, hogy a város nincs túlzottan kivilágítva. A Capitolium előtt elhaladva, az szinte sötétségbe volt borulva. Ez valószínűleg az erőforrások hiányos meglétének köszönhető.
A mi szállodánk a belvárostól jóval kijjebb volt, a tengerparton, mintegy a Malecon sétány folytatásán, a Hotel Copacabana.
Ennek is megvolt az előnye, hátránya. A tengerpart miatt egy szellős, csendes szálloda, illetve az a teljes "relax" érzése, mikor az ember a tenger morajlására alszik el...
Viszont a belvárosba minden nap taxizni kellett. A tömegközlekedéssel mi nem is próbálkoztunk, vannak egyébként helyi buszok, de a menetrendről, egyáltalán a megállókról még a tájékoztatás is elég hiányos. Turistaként mindenképp a taxit ajánlanám, a belvárosban pedig, úgyis a gyalogos közlekedés a magától értetődő.

Havannában a taxizás egy külön élmény, tulajdonképpen nem is érdemes kihagyni.
Nem túl drága, 10-15 CUC-ért bevisznek a belvárosba és az amúgy is oly jellemző old-timer autók közül rengeteg taxiként működik és old-timerben ülni szinte kötelező Kubában. Tehát ha pont egy ilyen autót sikerül kifognunk, dupla élvezet :)
Egyébként szinte minden szálloda előtt egész nap állnak taxik, viccesen meg is jegyeztük, hogy az egy főre jutó taxik számában Havanna bizonyára világelső lenne. Bármerre járva, le is szólítják az embert a sofőrök - "Taxi, taxi..." , az A-ból B-be jutás tehát nem lesz probléma.

A mi európai szemünkkel nézve a havannai körülmények megbotránkoztatóak lehetnek. Sokszor látni, hogy az utcák tele vannak szeméttel, az épületek romosak, néhol össze is omlottak, időnként megcsapja az ember orrát valami bűz, kóbor kutyák szinte mindenfelé, ezek kistermetűek és mondhatni veszélytelenek. Tehát arra fel kell készülni, hogy a komfortzónánkból igencsak kikerülünk, de végülis ez adja az egész sava-borsát. Az óvatosság azonban sosem árt! (r.j., 2019)

Kisiskolások egyenöltözetben, kivéve a cipőt- Kriszta fotója

,, Havanna igazi csemege. Volt, hogy úgy éreztük magunkat mint a 7.kerületben otthon (az Old Havana tiszta romkocsma negyed feeling), néha pedig Spanyolországban a szépen felújított koloniál épületek miatt (Capitolium környéke és Playa Vieja), máskor a szocializmus legmélyebb bugyraiban mászkáltunk (Central Havana). Emlékszem az első nap csak sétáltunk, szinte alig beszélgettünk. Tátott szájjal lőttük a képeket. Nem volt könnyű megszokni, hogy percenként odajött valaki hozzánk eladni valamit, hol egy taxis városnézésre, hol salsa tanfolyamra, hol pedig szivarra volt kínálat vagy csak úgy odajött valaki megkérdezni honnan jöttünk. A kíváncsiságot aztán sokszor követte valami kamu sztori arról, hogy milyen magyar kötődései vannak az illetőnek, aztán jött a kéretlen útbaigazítás és végül a számla benyújtása a jó tanácsokért. A határozott, de nem bunkó elutasításos módszer kifejlesztése beletelt pár napba. Addig vagy 50 emberrel biztos közöltük honnan jöttünk és hogy nem, köszönjük nem kérjük. Már gondolkoztam, hogy csinálok egy táblát a nyakamba, rajta "no, gracias", egy másikat pedi "no taxi" felirattal.

Kellett egy pár nap mire a kubai arcok és az igazán vonzó és apró részletek elkezdtek érkezni a gépünkre fotó formájában. Bemerészkedtünk lépcsőházakba, benéztünk a lakásokba, leültünk terekre egy üveg sörrel és percekig csak figyeltünk. A kikötözött kakas, a nagybőgőt cipelő kubai, az apple rajzok, kiragasztott, Fidel fotók a kirakatban, autószerelők...mind mind ezekből a napokból valók. Ezektől lett igazán a szívünk csücske szerintem a város. (2016)" forrás

---

,, Havanna a rengeteg ellentmondással jellemezhető, ahogy talán egész Kuba is. Egyszerre stagnáló és folyamatosan változó, hatalmas város, ugyanakkor kellemesen falusi hangulatú, nappal a legbulisabb, éjszaka meglepően csendes, nyüzsgő mégis lassú város.

Az oldtimerek, a hatvan éve változatlan bárok, a szinte üres boltocskák, az utcai zenészek, a kocsikat tologató árusok, teraszokon teregető asszonyok, mezítláb rohangáló srácok, az egész csupa közhely és mégis annyira valóságos.

A séta a Malecónon, a tengerparton kanyargó út a tenger szelével, a felcsapó hullámokkal, a zenészekkel, néha ugráló gyerekekkel, az elsuhanó ötvenpluszos autókkal és a város képével segít megértetni, hol is vagyunk.

(2018)" forrás

---

,, Nagyon tömény két és fél nap volt. Havanna az a város, amit a legjobban gyalog lehet befogadni. Egymástól jól elkülönül jellegében a nagyon turistás, néhol már egész kikupált Habana Vieja, az óváros, Centro Havannában jól látható a helyiek elképesztően kreatív, a semmi hátán is megélő vidám barakkos táncos, zenés, mindent megjavítós, okosban megoldós élete, Vedado pedig régen a gengszterek, ma inkább a hipszterek otthona.

Ha nem gyalog, akkor bicajjal is jól élvezhető a város, különösen a Centro, Vedado na és Havanna híres tengerparti promenádján sem rossz tekerni a zörögve is méltóságteljesen döcögő amerikai kocsik meg a szovjet Ladák és Moszkvicsok között. Mivel az autó itt luxus, forgalmi dugó és száguldozás sincs, és ez kétségkívül kellemesebbé teszi a kátyúk és a lepukkantság ellenére is a városban a közlekedést. " (MD, 2019)

Havannai életkép - Kriszta

Szállás

2017-ben megnyílt a kubai utazás lehetősége az amerikai piacon. Ez a hotelek kihasználtságát, foglaltságát és árait az egekbe lökte. A kínálati piac átmenetileg szünetel Kubában. Érdemes az árakat ezen a linken összehasonlítani. De, a közlekedés nehézségei és ára miatt javasolt a város központjában elhelyezkedő hotel választása.

Ajánlott hotelek:

jön

3 csillagos: 

4 csillagos: 

5 csillagos:

KIadó szobák

Kriszta fotója

,, Mi a Be live experience hotelben voltunk. Ajánlani tudom. Nem drága, konyha szuper volt, szobák tiszták. Újra mennék ugyanoda vissza." M. Dávid, 2017) 

---

,, Már az utazás előtt eldöntöttük, hogy nem szállodákban hanem magánszállásokon fogunk megszállni. A havannai szállást még Airbnb-n lefoglaltuk, egy Rosa nevű hölgy fogadott miket, és hamar kiderült hogy az Ábel spanyol tudása magasan veri az ő angolját – ami később is jellemző volt. Persze Ábel spanyol nyelvtana messze nem tökéletes: a jelen idő működik csak, meg az egyes és többes szám első-második személy (de azért valljuk be, egy utazás közben kevés szükség van feltételes jövő idejű függőbeszéd helyes használatára). Ha pedig azt mondod, hogy “megyünk holnap” vagy “jövünk tegnap” akkor mindenki pontosan megérti, mit szeretnél mondani. Rosa minden kérdésünket értette, még Zsana olasszal kevert spanyolját is és mindenre készségesen válaszolt, ő segített a következő szállásunkat és a fuvart is leszervezni.

Az első szállásunk Centro Havannában volt, ami mint városrész biztosan sokkolja azt aki még nem járt Európán kívül... de még nekünk is okozott kihívásokat. A hagyományos értelemben vett “boltok” elég ritkák, ásványvizet vagy péksüteményt venni is nehézkes. A legtöbb üzlet mintha a hetvenes évek Magyarországáról csöppent volna ide: a kirakatokban alig néhány áru, választék semmi, az árak mindenütt azonosak. És mindezek ellenére az árut nagyon védik, a nagyobb boltokban le kell adni a hátizsákot a csomagmegőrzőbe.
A Capitolium után kezdődő Havana Vieja (Régi Havanna) már érdekesebb, de egyben turistásabb is. Persze a drágább szállások legtöbbje is itt koncentrálódik. Itt van a Bodeguita del Medio és a Floridita is (Hemingway kedvenc kocsmái - a leírások alapján jól bírta az italt:) - , ahova a tömeg miatt lehetetlen bejutni) és több szép régi épület, tér is. (2018)" forrás

Fővárosi közlekedés

A havannai repülőtérről tanácsos taxival menni a hotelbe. A taxi viteldíja a repülőtér-hotel útszakaszra kb. 15-30 CUC között mozog. Ragaszkodjunk mindig a taxióra bekapcsolásához. A fuvar 1 CUC-tól indul. Taxiórával nem rendelkező járművek esetében (bicitaxi, cocotaxi) a viteldíjról előzetesen alkudjunk meg.

Taxi rutero

Ezzel a helyiek közlekednek, olyan iránytaxi féle kisbusz. Általában 5 Cup az ára, nagy előnye, hogy légkondicionált , viszonylag új kisbuszok közlekednek. Kötött a menetrendje, ki is van rá valahol írva általában. Nagy csomópontokon a buszmegállókban lehet leinteni.

sz .a. fotója

Taxi

Limuzinosított Zsiguli - s.a. fotója

Coco taxi (háttérben az emblematikus Hotel  Nacional) - Kriszta fotója

Autóbusz

Le kell inteni. Turista nincs nagyon rajtuk. Tömeg viszont van.

Kriszta fotója

Riksák

Tájékozódni mindig előre kell, aulkudni és fix áras alkul kötni kötelező.

Kriszta fotói

Étkezés

Paladárok

,, San Rafael aligha nevezhető Havanna legszebb utcájának. Egy részét ugyan sétáló utcává alakították át, ahol helyi viszonylatban egész jó felhozatal van boltokból és kisebb étkezdékből, pizzériákból, ám a Galianótól kijebb eső rész már olyan, mint Centro Habana többi utcája: lepukkant épületek, hatalmas kátyúk az úton, amelyeken néha nagy zajjal és füsttel húz el egy-egy 50-60 éves autómatuzsálem.

Az utca lakói nem mindennapi események lehettek szemtanúi 2016. március 20-án. Egy nagy konvoj vonult el a szűk, egyirányú utcán, majd a 469-es szám előtt az egyik limuzinból kiszáll az amerikai elnök, és integet az ott élő emberek nagy örömére. Barack Obama, aki 1928 óta az első amerikai elnök volt, aki hivatalos látogatást tett Kubában, családjával egy magánétterembe érkezett ebédelni.

Az elnök üzenete ezzel a programmal nyilvánvaló volt: bátorítani a saját vállalkozást indító kubaiakat, akik – számos korlátozással – már a 90-es évektől nyithattak magánéttermet. A paladaroknak nevezett intézmények apró szigetekként működtek a kubai hiánygazdaságban, a 2010-es reformok nyomán azonban egyre többen kezdtek ilyen üzletbe.

Nem tudni, Obama mi alapján választotta ki az éttermet – nyilván a kubai vezetésnek is volt ebbe beleszólása –, az mindenesetre tény, hogy a San Cristóbal az egyik legismertebb és legsikeresebb paladar Havannában. Nevét tulajdonosáról és séfjéről Carlos Cristóbal Márquez Valdésről kapta, és korábban olyan hírességek is megfordultak itt, mint Beyoncé és Jay Z.
A TripAdvisor listáján 621 havannai étterem közül az első helyen szerepel a San Cristóbal, és nem kétséges, hogy Obama látogatása után tovább nő a népszerűsége.  (2016)" forrás

Egy tetőtéri paladár - Kriszta fotója

Az első paladárunk balkonjáról az ,,előkelő" kilátás - Kriszta fotója

Vásárlás

A szivar hihetetlen drága, utcai árusoktól ne vegyél. (Sanyi, 2022)

Maszek zöldséges-gyümölcsös kordé - Kriszta fotója

Szórakozás

,, Egyszer beültünk egy zenés helyre vacsorázni, többször nem erőltettük, mert egymás hangját nem igazán lehet hallani, plusz napközben az utcán is elég sokszor bele lehet ütközni zenészekbe ahhoz, hogy kimaxoljuk ezt az érzést." forrás

---

,, Havanna központjában, az Aramburu és a Kórház utca közötti szűk átjáróban az épületek falait izgalmas festmények, szobrok díszítik az afro-kubai hagyományok és művészet jegyében. Látogassátok meg vasárnap, amikor a vizuális élmény frenetikus ritmusokkal párosul, dél tájban valósággal felrobbannak a környező utcák.

Jazz! Két hely van, ahová mindenképp érdemes elmenni. Az egyik a La Zorra y el Cuervo, a másik pedig a Corner Café! Itt találhatók estéről estére Havanna legjobb zenészei. Előbbibe inkább az idősebb közönség jár élvezni a muzsikát, míg utóbbit inkább a fiatalabbak látogatják, így itt pörgősebb ritmusokra is számíthatunk; a színvonal azonban mindkét helyen kiváló, hamisítatlan kubai hangulattal.

A tánc! Kuba tánciskolái a világ legjobbjai közé tartoznak. Ezek az iskolák gyakran tartanak utcai bemutatókat, ahol természetesen rögtönzött oktatáson is részt lehet venni, ahol elsajátíthatók az alapok és egy-egy trükkösebb figura is. Keressétek a táncos megmozdulásokat, nem érdemes belőlük kimaradni, különösen, ha kedvelitek példáéul a salsát!

Buli! Fiatalabbaknak javasoljuk a havannai egyetem környékét, ahol napközben és este is elcsíphetünk egy-egy jó hangulatú szabadtéri koncertet. Ha lement a nap, egy üveg Havana Clubbal a kézben fedezzétek fel a környéket, majd vacsorázzatok meg az El Cocineróban. (2017)" forrás

---

,,Természetesen nem hagyhattam ki, hogy ne táncoljak az utcán, nagyon élveztem, csodás, felszabadító érzés volt ez egész napot ilyen laza, kellemes, táncos-bulis hangulatban eltölteni. Ha az ember meghallja a salsát, egyből átjárja valami különös életöröm és én például minden gondomat elfelejtem ilyenkor. Csuda jó érzés volt látni, hogy a helyiek is hasonlóképpen éreznek.

Mindig is foglalkoztatott, hogy vajon tényleg olyan fantasztikus a hangulat Kubában illetve a Karib-térségben amit az ember elképzel a messzi Európában…? Nos IGEN. Tényleg lehet olyan fergeteges társaságba, bulikba csöppenni, amiről azt hisszük, csak a videoklipekben léteznek. Hálát adok a sorsnak, hogy mindezt átélhet(t)em." forrás

Közbiztonság&Kellemetlenségek

Havanna alapvetően biztonságos a turista számára. Ezt leginkább az garantálja, hogy az utcákon rendkívül intenzív a rendőri jelenlét. Folyamatosan járőröznek. Turista kirablása nagyon ritka. Ha értékes ékszert aggatunk a nyakunkban, azért az erős kísértésbe hozhat rosszfiúkat. Amitől tartani kell:  zsebtolvajok és zsebmetszők. Farzsebbe nem rakunk pénztárcát, igazolványt, értéket.

Bárban, klubban soha ne hagyjuk őrizetlenül a holmijaikat, főleg értékeket. Ne menjünk a táncparketre úgy, hogy a széken, asztalon hagyjuk a fényképezőgépünket, vagy a mobilunkat. Jellemző ugyanis, hogy a lopásokat inkább az alkalom gerjeszti.    

Nem a közniztonsághoz, hanem inkább a kellemetlenségekhez tartozik, hogy sok a turisták átveresésére specialsizálódott csaló. Sajnos gyanakodnunk kell, ha valaki az utcán leszólít minket és csak úgy barátkozni akar. Nagy a valószínűsége, hogy nem idegennyelvet akar gyakorolni, hanem valahogy lehúzni, vagy behúzni valami vacak helyzetbe. Gyakori, hogy lopott szivart akar valaki eladni nekünk, és az is gyakori, hogy egy kvázi strici lányt vagy fiút próbál ,, kiközvetíteni".

Jellemző a lejmolás valami szívszaggató sztorival. Nagy a valószínűságe, hogy a duma teljes hazugság. Egyedül turistáskodó lányokra nem leselkednek komolyabb veszélyek. Megerőszakolások nincsenek, van viszont leszólógatás és beszológatás. A kubai pasik machok és persze bepróbálkoznak. Határozott fellépéssel lekoptathatók a fárasztóan bepróbálkozó pasik. 

Semmiképpense fotózzunk katonai és rendőri létesítményeket, katonákat és rendőröket.

Semmiképpen se bonyolódjunk bele semmilyen kábitószeres dologba és annak is legyünk tudatában, hogy a prostitució Kubában  illegális. Ez utóbbi témát alább külön kifejtjük.   

Komor külsejű rendőrségi rabszállító - csak helyiek szállítására alkalmazzák - sz.a. fotója 

,, Az óvatosság sosem árt! A közbiztonságra mi nem tudtunk rosszat mondani, minket semmilyen atrocitás nem ért az egész utazás alatt. Mivel a turizmus nekik is nagy érdekük, azt gondolom a turistáknak nem igen esik bántódása.

A helyiek igen kedvesek, nagyon könnyen barátkoznak és szóba elegyednek a turistákkal, angolul egy pár szó erejéig mindenki beszél. A "Where are you from" kérdés szinte mindig elhangzik, az idősebbeknek Budapest említése mond is valamit. Azt is meg kell jegyeznem, hogy ahogy ezt több helyen lehet olvasni, hogy ez a barátkozás nem mindig "önzetlen", ez valóban így van, egy-egy útba igazításért, vagy egyéb információért bizony szívesen vesznek 1-2 CUC-t... Sőt, pl boltnál állva, akár meg is kérhetnek, hogy egy-egy élelmiszert hozzunk neki kifelé jövet... Az az igazság, hogy látva a szegénységüket, a hiánygazdaság okozta körülményeiket, az ember meg is teszi nekik. (r.j., 2019)

Prostitució

Sok kubai lány nem foglalkozásszerűen árulja a testét, hanem alkalomszerűen és gyakran nem is pénzért. Azt várják el a küldöldi pasitól, hogy szexért cserébe vegyen neki a devizaboltban valami divatos cuccot, sportcipőt. A turista sokszor nem is veszi észre, hogy kurválkodásról van szó. Azt hiszi, hogy valóban megtetszett a kubai lánynak, aki nem is fejti ki rögtön, hogy mit akar a szexért cserébe. Csak másnap vezeti rá a turista srácot, pasit, hogy ajándékot szeretne.

Persze a strichelők többsége teljesen profi. Fix összegért, és iparszerűen vézi az ősi mesterséget, ami akár egy-két fordulóval többet, hoz, mint amit egy egész hónapban keresne egy üzemben.   

Egyéb információk

Látnivalók

A látnivalókról külön aloldalon írunk: itt.

Kriszta fotója

Olvasmányos linkek

"Szóval Havannában felejtsék el a szálláson főzőcskézést, meg a séták során fogyasztott csokoládés croissantokat. Egyenek inkább tartalmas reggelit és vacsorát a szállodában, vagy a magánházaknál. A helyiek valahogy mindig tudnak az asztalra varázsolni valamit. Persze ha önök csak azért jöttek Kubába, hogy két hétre kiszakadjanak az otthoni mókuskerékből, lehet, hogy ez az egész téma szóra sem érdemes. Ebben az esetben az óváros elegáns éttermeit ajánlom! 2008)" forrás

Havannai életkép - Kriszta fotója

Fotóegyveleg

f.n. fotói

A Vedado negyedben - f.n. fotója

Az autó műszerfalán egy Fidel Castro matrica (egy évvel a nagy vezér halála után)  f.n. fotója (2017)

Vissza az elejére

Kommentek